— 98 —
nözötten , — e kettőt azonban az 1840. 21. t.
c. 15. §. összekapcsolni rendelte, s a hitelező-nek kötelességévé tette, hogy különösen ki-jelelje azon vagyont, a melyre követelését betábláztatni akarta. Ezen betáblázásnak a nemesi, és jobágyi birtokra a megye közgyű-lésén, szab. kir. városokban, és a jászkún ke-rületekben fekvő javakra nézve a városi ta-nács rendes ülésén, hajdú városokban a kerül, gyűlésben, bányai vagyonra az illető hegy-mester és jegyzője előtt kellett történni 1840.
'21. 1. §.
Amásmegyékben fekvő javakra az egyik megyében történt betáblázás még akkor sem terjedt ki, ha azok a nagyobb jószágnak, melyre a betáblázás történt, részei vagy tar-tozványai voltak is. (2. §.)
Á megyei kis gyülésbeni betáblázás csak a jegyzőkönyv hitelesítésétől vette ere-jét 3. §.
A betáblázás csőd esetében törvényes erővel csak akkor .bírt, ha az a csőd iránti fo-lyamodvány beadása előtt történt. 4; §.
Az adósságok sorozatában a betáblázott követelések csőd esetében más hasonlókat megelőztek, ugy á korábban betáblázott, a később betáblázottat. a kielégítésre nézve megelőzte. Ugyan .egy napon történt
betáblá— S O
-zások között a kötelezvény kelte határozott.
5. §.
Csak ingatlanokra lehetett Jbetáblázni, ingókra semmi szin alatt sem 6. §. • -Szükséges volt az eredeti kötlevelet, a . kereskedői könyvek kivonatát vagy a
váltó-törvényszék Ítéletét, melyekre nézve az adós ingó vagyonából a hitelező kielégítést nem nyert, beiktatni 8. §.
Betáblázni csak oly követelést lehetett, mely pénzről és meghatározott összegről szólt. 9. §.
Ha a pénz átadása a betáblázás után történt, ezen időtől számitatott a betáblázásl elsőség is.- 10. .§.
A bemutatott irományt az illető hatóság felolvastatta, s a betáblázást végzésileg ki-mondotta, s ezt nem csak az ülés jegyzőköny-vébe, hanem a beadott irományra is felíratta, s a történtekről bizonyítványt adott. Az iro-mány másolata e végre készitett jegyzőkönyv-be jegyzőkönyv-beíratott, s a jegyzőkönyv-betáblázásokról névsor, sze-rinti lajstrom vezettetett. 11. §.
A betáblázási jegyzőkönyvet és névmu-tatóját mindenki szabadon, díj nélkül megte-kinthette, kivonatot kívánhatott, s azt a le-véltárnok dij nélkül neve aláirásávaWrítö'ni,
tartozott. 12. §.. J f S f c * * ^ ^ ' Megyékben, a hol rendes. tep&KoB5$ék %
) v$!> < ? < A
— 100
-nem léteztek, csak átalános betáblázásnak volt helye, szab. kir. városokban különösnek is, mi végett egyes javakat kellett' kijelelni, igy pedig akár minden ingatlanát az adósnak.
13. 14. §§.
A terhelt jószág eladása esetében köte-les volt a városi tanács az illető hitelezőket tudósítani, s ha se a teher átírásába, se egyéb-ként meg nem egyeztek, a jószág árából kifi-zetni. De ha a hitelező a tanács felszólítására egy hó alatt nem nyilatkozott, akkor a vevő-nek szabadságában állott a követelést a maga terhére átíratni, vagy a pénzt a tanácsnál le-ténni. 17. §.
Részletes eladásnál a hitelezők szinte ' csak aránylagos elégtételt vagy biztosítást
• kívánhattak, s az arány felett támadt
kérdé-• seket a városi tanács rövid uton intézte cl.
• 18. §. • ' Nemesi javáknál, mindénkinek szabad
• v.oít, nemesi javainak összeírása, felmérése s
• becsültetése végett a megye közgyűléséből küldöttséget kérni, mely eirészbeni munkála-táért felelős volt. Az összeírást és becslést a - megye e célra készített jegyzőkönyvbe
beik-tatta. 19.' §; . . - • Összeírás nélkül is lehetett nemesi
jó-szágot külön betáblázással terhelni, de a ve-vő, köteles volt' előlegesen a hitelezőket a
— 101 —
maga részéről tudósítani, s azoknak követe-léseit vagy kifizetni, vagy azokat átvállalni, mert máskép a jószág a bejegyzett adósságtól
nem volt ment. 20. §. . Ez állt akkor is, midőn az adós átalános
betáblázás után ne talán más megyében fek-vő, vagy is minden javait eladta. 21. §.
A kitáblázás ott és ugy történt, a hol, és a mint a betáblázás, t. i. díj nélkül, és a kötelezvény felmutatásával, de ha eltévedt az eredeti kötlevél, vagy hamis, vagy már kifi-zetett kötelezvény tábláztatott be, ily esetek-ben a kitáblázásra semmisítő, vagy felmentő itclet kivántatott, ez eddig ugy eszközöltetett, hogy az előbb betáblázott kötelezvény máso-lata az illető hatóság által a helytartótanács-hoz felküldetett, ez pedig azt' körlevél és hír-lapok utján országszerte kihirdette, s egy évi határidőt szabott, s ha ezen idő alatt senki sem jelenté magát, a ki a kötlevél felmutatá-sával jogát igazolta volna, a semmitő végzés, vagy itélét kimondatott. 22. §.
A betáblázás díjjá 200 ftig 1 ft. 30 kr.
p. azontúl 3 ft. minden kötlevéltől három p.
ft. volt. 23. §.
Az 1848-ki törvények megszüntették a földre, személyre, keresetre s tulajdonjogra nehezedő bilincseket, s az ingatlan
tulajdon-jogot teljes érvényre emelték. .
— 102 —
Az 1848-ik törvényekben lerakott elvek foganatba nem léphettek, helyöket az osz-trák törvényhozás nyilt parancsainak kellett pótolni.
Ily nyiltparancs (1855. Decemb. 15.
rend) léptette életbe a telekkönyveket is ha-zánkban; később az mind a nemesi, mind a nem nemesi vagyonra egyenlően kitérj esztetvén.
Ezen 1855. Dec. 15. tel. rend. az országbírói bizottmány által is megtartandónak nyilváni-tatott, s ez széntesitetett is. Azért azt, mint most is érvényben lévőt, ismételnünk kell.
Az 1855. Decemb. 15. rend: szerint.
A telekkönyvekből különös betételek voltak szerkesztendők; és e b e t é t A b i rt o k á l l á s i , B rt u l a j d o n i , és C rt e h e r -l a p r a o s z t a t o t t .
2. §. T e l e k k ö n y v i h a t ó s á g o k . A telekkönyvek rendes bírósága mc-gyekbén a megyei állandó törvényszék, szab.
kir. városokban a városi törvényszék, Jász-kun és hajdúkerületekben a községi tanács, (országbir. ért. 146. '§.) Minden telekkönyvi hivatal az illető telekkönyvi hatóság alá ren-deltetik, s annak kiegészítő részét teszi (ugyanott 147. §.).
— 103 —
3. á- A) B i r t o k á l l á s i l a p . A telekkönyvbe bejegyzett birtok ter-jedelme — részletes eladás vagy is lejegyzés
által, a hozzájegyzendő pedig tárgyilagos is-mertető jeleivel a folyó sorszám alatti bejegy-zéssel változik. .
4. §. B) T u l a j d o n i l a p .
A tulajdoni lap tartalmazza: '1-ször A tulajdonos vezeték nevét s ugyanazonosságát igazoló más ismertető jeleket, p. o. állapotát, iparát, lakhelyét s a t., községeknél a helység nevét, intézetek, testületek, alapítványok, s más jogi személyeknél, cimzetét, és aláírási címét. 2-szor A j o g c i m e t vagy is a szer-zés módját, p. o. vétel, öröklés, adomány vagy ítélet folytán jött az a tulajdonos birtokába.
3. A b i r t o k v á l t o z á s t , midőn a birtok adás ve vés, vagy végrehajtás folytán más bir-tokába kerül. 4. Minden a bejegyzett ingat-lannal kapcsolatban lévő feltételeket és kor-látozásokat p. o. ha azon birtok részen más is bir tulajdoni-joggal, helyettesítés, elővásárlás, s magyar törvény szerinti zálog visszaváltás által, ugy továbbá a személyes tulajdonságo-kat, váljon a tulajdonos kiskorú, vagy gond-nokság alatt van-e? 5. A fentebbi
körűimé-— 10.4 körűimé-—
nyékben, és viszonyokban előforduló változá-sokat. 6. A bejegyzett birtok részeinek le vagy hozzájegyzésoit. 7. Adásvevésnél a bir-tok vételára, vagy a felek kívánságára annak igazolt becsárát, de ezért a telekkönyv nem kezeskedik (1855. Decemb. 15. rend 52. §.) Ha a birtokra a követelések bejegyzése;
előjegyzés, haszonbér, zárlat sat. által korlá-toltatik, habár az előbb betáblázott hitelezők ezen tulajdoni lapra be nem jegyeztettek is, azért ezen hitezők zálog vagy más jogukat ezen utóbbi korlátozásrai tekintet nélkül, akár végrehajtás utján is fogonatosithatják
(ugyanott 53. §.)
; 5. §. (C. l a p . ) T e h e r l a p . A teherlapra szintúgy mint a tulajdoni lapra a birtokot egészbeh vagy részben ter-helő minden betáblázások, be vagy előjegyzések feljegyzendők, ugy minden jogi tulaj -donságok is, melyek a polgári jogok bejegy-zésére, korlátozására, vagy elenyésztésérc alkalmasak, (p. o. hitbizományi, vagy
biztosí-téki tőkék.) 54. §. • 6. §. A t e l e k k ö n y v i j ó s z á g t e s t
j o g i t e r m é s z e t e .
Minden telekkönyvi jószágtest egy egésznek tekintendő, bejegyeztethetnek arra.
— 105 —
több tulajdonostársak is, de testileg osztatlanul, s abba csak azon rész, mely azokat illeti p. o.
e g y h a r m a d r é s z , e g y n e g y e d r é s z sat. jegyeztetik fel. Ha a jószágtesfc egyes ré-szei ruháztatnak másra, ezen rész az egésztől lejegyeztetikvvagy t. i. az uj jószágtesthez je-gyeztetik be, vagy a vevőnek netalán már be-jegyezett birtokához jegyeztetik, ha- evvel
egyesíthető, szinte ily módon kell "bejegyezni,"
ha a jószág test elosztatik (p. o. öröklés folytáni osztálynál) 55. §. -A l e v a g y h o z z á j e g y z é s e k , kö-vetkező feltételek alatt ¿ngedtethetnek meg:
1. Ha felsőbb engedelem terjesztetik elő, mi-dőn az helyhatósági tekintetből szükséges. — 2. Pontos, és határozott kijelelése a lejegy-zendő részleteknek. — 3. Szétdarabolás ese-tében, a szétdarabolandó rósz terve, térkép, vagy szolgalomra' jogosítottak bejegyzése.
Végre 5. A nyilvánkönyvi hitelezőknek a rangsorozat, és jogaik viszonya iránti egyet-értése kívántatik, az esetben, ha a birtok ré-szei, más hasonlóan terhelt telekkönyvi jó-szágtesthez volnának csatolandók (56. §•);
A z á l o g j o g m i k é p e n i b e j e g y -z é s e . A -z á l o g j o g csak egyedül a-z egés-z jószágtestre (57. §.), az a l z á l o g j o g pe-dig az egész jelzáíogi követelésre jegyez-tethetik he, részekre pedig csak akkor, ha az
— 106 —
ilyen részek más hitelezőkrei átruházás ál-tal telekkönyvileg háromoltak, 58. §. '
A t e l e k k ö n y v i b e j e g y z é s e k háromfélék: a b e k e b l e z é s e k vagy be-jegyzések, betáblázások. 2. Utólagos igazolás melletti e l ő j e g y z é s e k . 3. P u s z t a f e l -j e g y z é s e k . (59. §.) A t e l e k k ö n y v i b e j e g y z é s e k m e g e n g e d é s e ős t e l -j e s í t é s e. — A telekkönyvi be-jegyzés csak
a fél vagy hatóság kérelme folytán engedtet-hetik meg; — ezen bejegyzésnél az országb.
ért. szabályai szerinti eljárás alkalmazandó.
60. §. A telekkönyvi kérvények hatálya a telekkönyvi hatóság iktató hivatalábai beér-kezéstől veszi kezdetét. — A bejegyezvények rang sorozata az , iktatókönyv számának sor-rendje szerint határoztatik meg. — Az egy-időben beérkezett bejegyezvények a telek-könyvi jószág testre egyenlő rangsorozatban állanak egy más között, s csak egy harmadik személy jogainak sérelme nélkül engedhet egyik hitelező elsőbbséget a másiknak (61. §.) A fél kívánságára az iktató köteles a legkö-zelebbi sorszámot a fél jelenlétében beadvá-nyára reá jegyezni. (Orsz. ért. 148. §.) Csak azt lehet bejegyzettnek, vagy előjegyzettnek tekinteni, ami a telekkönyvbe valóban be-jegyeztetett, és előbe-jegyeztetett, ennek foly-tán a bejegyzendő jog a bíró által a
végzés-- 107 —
ben pontosan kijelelendő ; ha pedig a bejegyzett jogot közelebb meghatározni nem lehetne, azon okirat tartalma leend irányadó, a melynek alapján. a bejegyzés megengedte-tett. (1855. December 15. rend. 62. § )
7. §. A b e k e b l e z é s é s e l ő j e g y z é s ' t á r g y a .
A b e k e b l e z é s vagy e l ő j e g y z é s tárgya minden dologhani jogok p. o. a birtok, tulajdon, szolgalom, s örökösödés joga (308. §.
oszt. polg. tör. könyv ) A viszivásárlás fentav-tása végetti szerződések, melyeknek azonban csak ingatlanoknál van helye; az örökösökre át nem ruházhatók; s a nyilvánköny vekbei bekeblezés által ezen jog egy harmadik ká-.
rával is gyakorolható. (1070. §. oszt. polg.
törv.) Az elővásárlási jog, rendszerint dolog-hozi jog, s dologhani joggá csupán a nyilván-köny vekbei beiktatás által válik. (1073. §.oszt.
pol. törk.) E l ő v á s á r l á s i j o g pedig az, midőn az eladó kiköti, hogy a vevő köteles legyen eladás esetében a vagyont az eladónak viszont eladni. (1072. §. oszt. pol. törvk.) A bérlési szerződés a nyilván könyvekbe be-jegyzés által dologbani joggá válik, ennek folytán a következő birtokos sem foszthatja meg a bérlőt a birtok használatától. (1095. §.
— 108 —
oszt. pol. törk.) Dologbani jogot nyer a jószág állagának felére az egyik házastárs ingatlan jószágára, a másik házastárs a jogközösség be-jegyzése által, ugy hogya tulajdonos házastárs,
ezen felerészről nem rendelkezhetik. Ezen be-keblezés a házasság alatti haszonvételekre ki nem terjed. Az.egyik házastárs halála után a másik életben lévő házasfél, saját részé szabad tulajdonát teszi. Az ily bekeblezések által azonban az előbb beiktatott hitelezők nem károsodhatnak. (1236. §• oszt. pol. törvk.) Az ily dologbani jogok, törvényes megjelelésök-kel kebleztethetnek be, vagy előjegyeztethet-nek. (1855. Dec. 15. (rend. 63. §.) Azonban a puszta adásvevési jog a telekkönyvi bejegy-zés tárgyául nem szolgálhat; — a vevő azon-ban azon esetre, midőn a tulajdoni jognak ré-szére leendő átruházása a szerződési, feltéte-lek teljesítésétől függ, (p. o. bizonyos összeg lefizetése) a tulajdonjogot ön javára elője-gyeztetheti. (Országbir. ért. B. 149. §.) A ha-tározatlan, s elő nem adatott'követelések vagy terhek be sem jegyeztethetnek. (1855. Dec.
15. rend. 64. §.) Zálogjog, kölcsön, vagy más követeléseket csak ugy lehet bejegyeztetni, ha azok bizonyos összegről szóllanak. — Váltó*)
*) Azonban a betáblázott, vagy telekköuyvileg az uj rendszer szerint bekeblezett vagy előjegyzett
— 109 —
áruhitel, elvállalt pénztár, vagy .más ügyve-zetés, vagy szerződés nem teljesítése eseté-beni szavatosság, vagy kárpótlás címéből eredő követelések, jelzálogilag biztositandók, azon okiratban, a-melyben a bekeblezés, vagy előjegyzésnek történni kell, azon legnagyobb összeg, a meddig a hitel vagy kezességnek 'terjednie kell, kiteendő, ha pedig felette nagy
összeg adatott elő, a jelzálog birtokossá . azt leszállíthatja, e felett a biró a felek kihallga-tása után határoz (65. §.) A zálogjogtól lénye-gesen különböző természetű szolgalmak,-_ bér-lési jogok, természetbeli- járadékok, s kiköt-mény bekeblezése vagy előjegyzésénél a tározott összeget, nem szükséges kitenni, ha-bár a történt be vagy előjegyzés által zálo'g-jog alapitatnék is meg. (66. §.)
8.§. A b e k e b l e z é s v á g y e l ő j e g y z é s * k e l l é k e i . ".
A bekeblezések és előjegyzések egye-dül érvényes eredeti okiratok alapján eszkö-zölhetők, legyenek' ezek birósági. végzések (68. §.) sat. érvénytelen azonban az okirat, váltó közönséges kötelezvénynek tekintetik, s váltói minőségét elveszti (1844. VI. 22, §. orsz. ért. III. 5. §•)
— 110 —
ha oly egyének által adattak ki, a kik magu-kat nem kötelezhetik p. o. kiskorúak, ezek ellen tehát bejegyzéseket sem lehet tenni, a meghatalmazott sem jegyeztethet be semmit hatalmazványa folytán a meghatalmazó ellen (69. §.) Az okiratok magyar nyelven szer-kesztendők, mert az az uralkodó nyelv; ha más nyelven adattak ki, hiteles másolataik melléklendők (70. §.).
A telekkönyvbe csak a kérvény beadása idejekor bekeblezett vagy előjegyzett tulaj-donos vagy hitelező élhet bekeblezés, vagy előjegyzéssel. 71. §. — Örökösök pedig a ki-zárólagos öröklési jogot a birtok biróság előtt igazolni tartoznak (orszbir. ért. 160.)
A megtörtént tulajdoni jog előjegyzése csak igazolás után nyer telekkönyvi érvényt, és ekkor minden más előjegyzések hivatalból kitörlendők. — Ha pedig ezen előjegyzés kitörültetik, az ezen előjegyzésre történt minden más bekeblezések, és előjegyzések hivatalból kitörlendők. Ezen határozatok azon esetre is alkalmazandók, ha vala--mely bekeblezett hitelező ellenkövetelésé-nek más személyrei átruházása előjegyez-tétett. (75. §•) . .
— 111 —
9. §. A n y i l v á n k ö n y v i j o g k i t ö r -l é s e .
Betáblázott kölcsön kitörlése a kifize-tésről szóló, 8 minden kellék kel ellátott- nyug-tatvány alapján történik., há ebből a szüksé-ges kellékek hiányzanak, akkor a kifizetett kölcsön kitörlése csak előjegyeztetik. 77. §.
Valamely nyilvánkönyvi jog kitörlésé-nek előjegyzése esetében, más bekeblezések, és előjegyzések történhetnek, de ha a kitörlés igazoltatik, minden e részbéni bekeblezések és előjegyzések hivatalból kitörlendők (78. §.)
Alzálogjoggal terhelt jelzálogi követe-lésnek kért kitörlése esetében, az alzálogjog megszüntetésével veszi kezdetét a jelzálogi követelés kitörlése is, és ha a jelzálogi kitör-lés bekeblezése megtörtént, ezen követekitör-lésre nézve többé további bekeblezések, és elő-jegyzések meg nem engedtethetnek,. 89. §.
A tulajdoni lapon felső biró határozatai, vagy jogorejü itélet altal helytelennek ismert bejegyezvények vagy előjegyzések törültet-hetnek ki, ellenben a tulajdon átruházásánál az előbbi tulajdonos jogainak világos kitörlése szükségtelen. (80..§.) „ .
— 112 —
10. §• A b e k e b l e z é s k ü l ö n ö s k e l l é -. k e i m a g á n o k i r a t o k n á l -.
Abekeblezés csak oly magánokiratok mel-lett történhetik, melyekben 1-ször. A jogügy-letben részvevő személyek, az ingatlan bir-."tok, és jogok azonossága kétségtelenné téte-tik : 2-szor. A jogügylet, a melynek alapján a bekehlezésnek történni kell, előadassák. 3. Az okiratban a bekeblezési engedélynek is ben kell foglaltatni, ez a kérvényben is előadatha-tik (azaz hogy a tulajdonos a bekeblezésbe beegyezik,) s mind az okirat mind a kérvény a szükséges kellékekkel birjon, s az okiratot mind a két esetben fel kell mutatni. — 4. A . jogosítottnak a kitörlésbei beegyezését
ma-gába foglaló nyilatkozata a kitörlésre- ele-gendő. (81. _§,). . ..
, 11. §. A z o k i r a t k ü 1 a 1 a k'j á r a n é z v e
• . - s z ü k s é g e s :
. 1. Hogy abba az ügylet kelte, vágy is . a hely, nap," hó, év, a melyben'megköttetett,
-kitétessék. 2. A kibocsátónak hitelesített . aláírása ,két aggálytalan férfi tanú aláirá-. sával legyen ellátva; ha -pedig a kibocsátó . nem tud irni, - oda tett • kézjegyének
hitele-sítve, vagy két tanú aláírásának kell" mellé-kelve lenni, ezek közül az egyik a
ki— 113
-bocsátó nevét írja alá. 3. Az országon kiviil kelt okiratnak biróilag, vagy közjegyző által, a külföldön keltnek pedig az osztrák követ-ség vagy ügynökkövet-ség által kell hitelesítve lenni, a mennyiben bizonyos álladalmak te-kintetében kivételek nincsenek. (83. §.)
12. §. A b e k eb l e z é s k ü l ö n ö s k e l -l é k e i a k ö z o k i r a t o k n á -l . Következő közokiratoknál fogva történ-hetik a bekeblezés : 1. A hatóságok által felvett hivatalos iratok, ha a magánokiratok belkel-lékeivel birnak. 2. A jogositott bíróságok ál-tal végrehajtható egyessógek. 3. Végrehajt-ható itólet minőségével biró okiratok, p. o.
jogérvényes Ítéletek, biróságok előtti egyes-ségek sat. 84. §. A közokiratok külalakja, azok keltekor fenálló törvények szerint íté-lendő meg 85. §. Ezen telekkönyvi rendelet szabályai az az előtt kiállított okiratokra nem alkalmazhatók, és csak akkor lehet ezen ok-irat alapján egy év alatt bekeblezni, ba ab-ban a jogositott, s kötelezett személye, s a jog ügylet foglaltatik, s az az előbbi törvények szerint is jogérvényesen állitatott ki. Egy év lefolyta után az oly régi okiratokra csak elő-jegyzés engedtethetik meg. (86. §.)
Kassay, Magyai1 magánjog. 11. 8
- 114 —
13. A m a g á n o k i r a t o k r a ! e l ő j e g y -z é s e s e t e i :
Hiányos, de a törvénykezési eljárás sza-bályai szerint bizonyítékul szolgálható okira-tok alapján, ha a bckeblczcs meg nem en-gedtetik, az e l ő j e g y z é s megengedendő.
(87. §.) . A zálogjog előjegyzése történhetik: 1.
ingatlan vagy telekkönyvi jogra való zálog-joghoz! eimet tartalmazó, vagy biztosítási jo-got megengedő okirat- alapján. 2. A lejárt adóslevelek alapján, ha pedig a lejárat a fel-mondás által létesül, erről külön okirat, vala-mint az 1840: XYI. t. c. II. fejezetében kö-rülirt kereskedői könyvek kivonatai is elő-mutatandók (országbir. ért. B. 150- §.) Vala-mely megbatározott követelés, vagy valaVala-mely jogviszonyból eredő kárra nézve a törvények által megengedett biztosítási jog eseteiben a zálogjog előjegyeztetlictik, ha a követelés, jogviszony, és biztosítás törvényes feltételei
okiratilag igazoltatnak. 88- §.
14. §. A k ö z o k i r a t o k r a i e l ő j e g y z é s e s e t e i :
A közokiratokra az előjegyzés csak ak-kor történhetik, ha magánokirat kellékeivel
- 115 —
birnak. (89. §.) Itéletileg kimondott kártala-nítás, vagy elégtételrei jognál, ha a fél az összegre nézve a törvény útjára utasitatik, a zálogjog előjegyzésének van helye. 90 §.
A jelzálogi követelésnek birói kézbe lett téteíéről kiadott bizonyítvány nyomán szinte előjegyzésnek van helye. 91. §. Ha va-lamely ' követelés megítéltetik, vagy telek-könyvi jog itéletileg megtagadtatik, vagy el-enyészettnek nyilvánitatik, az Ítéletnek jog-erejüve váltáig, az emiitett esetekben elő-jegyzésnek van helye. 92. §. A kincstár, árva,
vagy más birói felügyelet alatt álló személyek követeléseinek biztosítása végett a zálogjog előjegyzése megkereső levél folytán is történ-hetik. 93. §. Az előjegyzés valamely jog szer-zésére, átváltoztatására, vagy megszüntetése alapjául csak igazolás után szolgál, s ezen igazolás visszaható erővel bir a kérvény be-adásának idejére, ha az igazolás meg nem tör-ténik, az előjegyzés kitöröltetik. (94. §.)
Az előjegyzés igazolásának módjai. A 87. és 91. §§• eseteiben kieszközlött előjegy-zés annak igazolása, a ki ellen a bekeblezcs történt, vagy jogutódjának a bekeblezcsre al-kalmas nyilatkozata, vagy az ellene per utján hozott jogerejii határozat alapján . történik.
95. §. Ha az igazolást per utján kell eszkö -zölni, a kereset az illető bírósághoz adatik be
' . g*
— 116 —
s ha az előjegyzési kérvény beadásakor az előjegyzett jog érvényesítése végett a kereset már folyamatban van, külön kereset szükség-telen. (96. §.) és ezen keresetet az előjegyzés-nek az első vagy felsőbb biró által történt megengedését tárgyazó végzés kézbesítésétől számitott 14 nap alatt kell beadni. (97. §.) Az igazolási határidőt csak fontos okokból lehet meghosszabbítani, ez iránti kérvénybe a nap,( a. meddig a hosszabbítás kéretik, betétessék, különben az végzésileg mondatik ki s az a telekkönyvi hatósághoz adandó. (78. §•) Ha' az előjegyzés kitörlése az előjegyzést kérő beegyezésének kimutatása nélkül kéretik,ak-kor tárgyalás rendelendő, s az előjegyzés azonnal, kitörlendő, ha az igazolási határidő meg nem tartatott, vagy a kereset kellő időben be nem adatott. Az eljárás a törvénykezés szabályai szerint történik. Ha pedig az igazo-lási határidő megtartását, s a kereset beadá-sát a hatóság tudja, a kitörlési kérvény eluta-sítandó (99. §.) Itéletileg igazoltnak kimon-.
dott előjegyzés bekebleztctik, a nem igazolt pedig kitöröltetik (100. §.). Az igazolási kere-set egyedül a telekkönyvi hatósághoz adandó be, s rendes szóbeli eljárás utján gyorsan el-intézendő. (Országbir. ért. B. 157. §.) Vala-mely követelés megitéltetése, vagy valaVala-mely telekkönyvi jognak Ítélet általi megtagadása
— 117 —
vagy elenyésztetése, (92. §.) az első vagy felső biró jogerejű Ítélete által igazoltatik. (101. §.) A kincstár, árvagondnokság alatti vagy birói felügyelet alatt álló személyek zálogjogának (93. §.) kieszközlött előjegyzése;'szinte az ille-tékes birói Ítélettel igazoltatik, ha pedig azon előjegyzés igazolásának per utján kell tör-ténni, ezen esetben a 95—ÍÓO. §§. határoza-tai lesznek niegtartandók. (102. §.) A kellő időben be nem adott kereset miatt kitörlött'jegyzést újra lehet kérni, do az előbbi elő-jegyzésre és á költségekre nézve - az 'igény megszűnik. A jószág.vagy jog birtokosa meg-előzheti az élőjegyzést kérőt, jogának előadá-sárai felszólítás által (103. §.) ', •
•15. §. T e l e k k ö n y v i f e l j e g y z é s e k . - • á l t a l á b a n , . ' ' ' A telekkönyvi f e l j e g y z é s e k ;
t'á'r-gyát kepezik azon jogviszonyok, yagy tényék, mélyek valamely jogügylét leendő kötésére vonatkoznak; s azért még jogi hatályuk nincs is. yagy a törvény rendeletei'nyomán
jegyez-: tetnefc'fel, mint' kiskorúságnak kitörlése, 'az apai, vagy gyámi hatalom meghosszabbítása, gondnokság, és 'csődök,'-zárlat, végrehajtás haszonbérbe adás's' árverezés, egyetemleges zálogok, rarigsorozat, s'a pör .alatti
letétemé— 118
-nyek. (104. §.) Ezen feljegyzések a teher-lapra, az ingatlan tulajdonosának személye vagy tulajdoni jogának igazolt megtámadásai a t u l a j d o n i lapra iktattatnak. (105. §.) 16. §• E g y e t e m l e g e s z á l o g o k k e l e t
-k e z é s e és e l o s z t á s a .
Egyetemleges zálogok azok, midőn a követelés több birtokra, vagy több jelzá-logi követelésekre kebleztetik be, vagy előjegyeztetik, s ekkor a hitelező bár me-lyikéből követelheti kielégítését; — ekk o r a több zálogoekk ekközül egyiekk f ő j e l z á -l o g n a k , a többi me-l-lékje-lzá-lognak tekin-tendő, ott liol a főj el zálog van bejegyezve, a telekkönyvibetét is f ő b e t é t n e k, a többiek-ben mellék betétnek tekintendő. A főbetét-be az akként iktatandó, mint a követelés főbetét- be-keblezése szokott, történni, a mellékbetétekbe pedig röviden iktatassék, egyedül azon okirat megjelelésével, melynek alapján az előjegyzés megengedtetett, az összeg is kiteendő; más hatóságnál, vezetett telekkönyvbe pedig az első mellékbetétbe mind azt be kell jegyezni, a mi a főbetétbe feljegyeztetett, s ebbe fő-j e l z á l o g megfő-jelelés irandó, s minden mel-lékbetét feljegyzendő. (107. §.) Egyetemlege-sen biztosított követelésnél, minden telek-könyvi változásoknak csak a fabetétben, a
- 119 —
li o 1 a f ő j e 1 z á 1 o g van beiktatva, kell tör-ténni, azért minden kereseteket ide kell be-adni, s máshol beadott keresetek ide hivatalból átküldendők (108. §•) Ha a hitelező máshova is beakarná kcbleztetni vagy előjegyeztetni követelését, erre a már létező jelzálogot köte-les bejelenteni, és ekkor azon telekkönyv, a melybe már bejegyeztetett, f ő b e t e t n e k tekintetik, a hitelező mulasztása esetében az adós a jelzálog kimutatásán kívül azt kíván-hatja, hogy az egyetemleges zálogok közül egyik fő, a többi m e l l é k zálognak tekintes-sék, az okozott költséget és kárt a hitelező viseli. (109. §.) Ha valamely még be nem táblázott követelés több zálogtárgyakra kéretik, az előlmegnevezett z á l o g , f ő j e l z á -l o g n a k tekintendő; ha pedig a követe-lés több zálogtárgyra bejegyeztetni kéretik; a .már bejegyzett z á l o g fő, a többi mellékzá-lognak tekintendő. (110. §.)
17. §. A fő- é s nie 11 é kz á 1 o g o k n á 1 i e l j á r á s .
A hitelező még be nem táblázott köve-telését, melyet több birtokra (mint zálogtár-gyakra) akár bejegyeztetni, külön mindegyik telekkönyv, vagy pedig azon telekkönyvhöz, hol a főjelzálog létezik, beadhatja, az előbbi
— 120 —
esetben ehhez beadandó kérvényéhez az ere-deti okiratot is mellékelni kell, s kijelelni azon hatóságot, a melyhez innen az eredeti okiratot át kell küldeni, a többi hatóságokhoz beadott kérvényben pedig kijelelni, hogy
v honnan jön az eredeti okirat, s hová kell azt küldeni, egyszersmind minden kérvény mellé az eredeti okirat másolatai csatolandók. Ha a kérvényre a bekoblezés vagy • előjegyzés meg nem engedethetik, nz azonnal vissautasitandö, ha pedig az megengedtetik, a telekkönyvbe a rangsorozat kijelelése végett ezen hozzáadás-sal, „az e r e d e t i b e é r k e z é s é i g " felje-gyeztessék, az eredeti beérkezése után végle-gesen elintéztessék. — Ha pedig a f ö jelzálog hatósága a kérvényt .visszautasította, azon telekkönyvi hatóság, melyhez az eredeti ok-irat átküldendő, az elutasításról,azonnal .tu-dósltassék, s főjelzálognak .azon ..zálogtárgy tekintetik, a melyre ,a b e k e b 1 e z é s vagy
j e g y z é s megengedtetik, ezen főjelzá-logról az elutasító hatóság is értesítendő, ha felfolyamodás után.a bekeblezés' megenged-tetik : a zálogtárgy, mellékzáloggá válik, s a bejegyezvény alatt a telekkönyvi hatósággal tudatott főjelzálog feljegyzendő. —r Ha pedig a főjelzálog telekkönyvi hatóságához egy kérvény adatott be; az eredeti okiratnak annyi másolatait kell beadni, a hány. a ható=
- 121 —
ság, a hol a követelés bejegyzendő; — a fő-jelzálog telekkönyvi hatósága, az eredeti ok-irat. egyik másolatát megtartván ; az eredetit a másolatokkal együtt a legközelebbi telek-könyvi hatósághoz, ez pedig a többihez át-küldi ; az utósó hatóság pedig á kérvényt az eredeti okirattal az első telekkönyvi hatóság-hoz visszaküldeni köteles. (111. §.) Ha pedig a. hitelező jelzáloggal' biró követelését más telekkönyvi hatóságoknál is bejegyeztetni akarja, akkor vagy mindenikhez küldhet egy kérvényt, vagy pedig egy kérvényt azon ha-tósághoz, a hol követelése már bejegyeztetett, és a már létező j e 1 zá 1 o g f ő j é 1 z á l o g-n a k, mig-ndeg-n további z á l o g t á r g y , mely-re a követelés bejegyzése megengedtetett, mellékjelzálognak tekintetik. (112. §.)
18. §. A z o n k ü l ö n b ö z ő h a t ó s á g o k i l l e t é k e s s é g e , m e l y e k k ö n y v e i
-b e n fő, v a g y m e l l é k j e l z á l o g o k . a l a p i t a n d ó k .
Minden telekkönyvi hatóság, a melynek könyveiben akár a fö, vagy mellékzálogok alapitandók, minden beadványt megítélni, s elintézni köteles. A máshol bekeblezett, elő-jegyzett, vagy megengedett, Yagy teljesített
bekeblezésnél az veendő tekintetbe, váljon
— 122
-létezik-e a követelésre nézve f ő j e 1 z á 1 o g, ennek egyik telekkönyvi hatóság intézkedése elleni folyamodványát azon telekkönyvi ható-sághoz kell beadni, a mely az intézkedést ki-bocsátotta ; — az előjegyzés igazolása is azon telekkönyvi hatóságnál történik, a mely a követelés előjegyzését megengedte. — Min-den telekkönyvi hatóság, a melynek könyveiben m e 11 é k z á 1 o g o k alapitattak, a főj el -zálog hatóságát haladék nélkül tudósítani kö-teles akkor is, ha a bekeblezés, vagy előjegy-zés az igazolás elmaradása miatt kitöröltetik, ezt szinte a fentebbi módon kell közölni azon hatósággal, a melynek könyveiben a főbetét létezik, a feljegyzés teljesítése végett, (131. §.) 19. §. Az e g y e t e m l e g e s j e l z á l o
-g o k n a k v é -g r e h a j t á s u t j á n tör-t é i i ő a l a p i tör-t ás á n'á 1 i e l j á r á s . , Ha a végrehajtást, több hatóságok könyveibe zálogtárgyakra! bejegyzés által kellene eszközölni, a végrehajtási kérelem szükségtelen, csupán a végrehajtási, jegyző-könyv vagy jelentés alapján hivatalból fog a bejegyzés eszközöltetni, (országbir.ért, 151-§.) t. i. a végrehajtási végzés mellékleteivel együtt (az országhir. ért. 123. §.) a perbirája által a telekkönyvi hatósághoz' átküldeudö,—
— 123 —
s egyszersmind tudt.ul adandó, liogy melyik hatósághoz kell az eredeti okiratot átküldeni, s minden további' hatósághoz a végrehajtási végzés csatolványaival a megengedett be-keblezés vagy előjegyzés teljesítése végett átküldendő, de ki kell egyúttal jelelni azon hatóságot, á melytől az eredeti fog beérkezni, és lia telekkönyvi akadály nincs, ugy az, a telekkönyvi betétbe, a r'angsorozat kimuta-tása végett ezen hozzáadással „az e r e d e t i b e é r k e z t é i g" feljegyzendő, s ennék meg-történte után a b e k e b l e z é s . vagy e 1 ő-j e g y z é s telő-jesítendő. Az utósó telekkönyvi hatóság köteles a bejegyzés eszközlése után az eredeti okiratot az itélő bíróhoz azonnal visszaküldeni. (114. § ) . 20. §. A fö és m e l l é k b e t é t e k b e n i b e j e g y e z v é n y e k r a n g s o r o z a t a , s a
j e l z á l o g e l e n y c s z t e t é s e . A követelésnek több zálogtárgyakraj be-keblezése vágy előjegyzése ezek megtörténté-nek időpontjától, vagy'azaz irántikérvény be-adása, vágy az itélő biró mégkereavényének azon napjától kezdve bir elsőséggel, a melyen az a hatósághoz eljutott. Minden telekkönyvi változások u. m. átruházás, kitörlés bejegy-zése, egyetemlegesen biztosított időponttól,
ille-- 124 —
tőleg azon naptól fogva bir elsőséggel, a me-lyen a kérvény az illető hatósághoz beérke-zett, azt akár a fél nyújtotta he, akár pedig a hafóság küldötte át, mindegy. (115. §•) Részletes, vagy egészbeni fizetés"esetében az egyetemlegesen biztosított követelésnél — an-nak kitörlése a f ő j e l z á l o g hatóságánál ké-rendő, a főbetétbe, ugy mindenik mellékzálog
mellé feljegyzendő, más hatóság könyveibe bejegyzett m e l l é k z á l o g bejegyzése vagy egészbeni kitörlése, a mellékbetétbeni kimu-tatása végett hivatalból haladék nélkül tudtul adandó. (116. §.) Ha pedig csupán valamely mellékjelzálog p. o. hitelező lemondása foly-tán töröltetik ki, a kitörlés a főjelzálogi ható-ságnál kérendő (108. §.) Ha a kitörlési kér-vénynek a főjelzálog nyílvánkönyvi állása szerint hely adathatik, a mellékjelzálog kitör-lése a f ő b e t é t b e bejegyzendő, s a mellék-betétben kimutatandó. (117. §.) A- főjelzálog elenyészte esetében,a követelés a fő be t é t b ő l is kitöröltetik, ha a főjelzálog mellett mel-lékjelzálog is létezik, a fő b e t é t b ő l át-írandó, és a mellékbetét főbetétté alakítandó, ha.pedig ott mellékjelzálog bejegyezve nincs, úgy a követelés egész telekkönyvi állása, a mellékjelzálog telekkönyvi hatóságával, az első mellékbetétbeni bejegyzés végett, az arra vonatkozó telekkönyvi iratok
mellék 125mellék mellék
-lete mellett hivatalból közöltetnek, ide egyút-tal, a főbetétbeni kitörlés miatt beadott, de el nem intézhetett kérvények is átküldetnek, s erről a kérvényezők is értesitetnek; a kér-vények a főjelzálog hatóságánál nyert iktató számok és az által szerzett rangsorozat szerint intéztetnek el. A főjelzálogbani változás min-den mellékjelzálog mellett feljegyzendő; s a főjelzálogi hatóság által, a mellékzálogok ha-tóságaival is tudatandó. (118. §.) Telekkönyvi kérvényeket csak a jogosítottak, ezek jog -utódai vagy az érdekelt kötelezettek adhat-nak be. Törvényes képviselők átalános felha-talmazás mellett, bekeblezést vagy előjegyzést, ugy szinte az örökös az örökhagyó jogainak bekeblezését, vagy a hagyatéki teher kitörlé-sét kérhetik. (119. §.) Más nevében felhatal-mazvány nélkül következő esetekben lehet fellépni. 1. Az ingatlan jószágnak telekköny-vön kivül többekre lett átruházása esetében az utósó átvevő saját személyőrei bekeblezést.
2. Az adós a kifizetett adósság kitörlését. 3.
Az a kire telekkönyvön kivül valamely ingat-lan vagy telekkönyvi jog ruháztatott, s arra valamely hitelező zálog vagy alzálog jogot nyert, a hitelező az elzálogitó bejegyzését, vagy saját követelésének'biztosítását'eszkö-zölheti, de 4. az átruházást sorrendben tanu-sitó okiratok clőmutatandólc, ugy azon