A perorvoslatokról
VIII. FEJEZET
225. §. V é g r e h a j t á s . . Végrehajtás alatt azon birói tény
érte-tik, melynél fogva a jogerőre . emelt ítélet a biró által foganatositatik, vagy is a nyertes fél a megitélt összegig az ellenfél vagyonából kielégitetik. A végrehajtás pedig kétféle: b i z-t o s i z-t á s i, melylyel a kövez-telő ellenfele ja-vainak összeírása, és zár alá vételével biztosi-tatik, vagy k i el é gi t és i, midőn a zár alá vett javak a nyertes fél kielégítése végett el-árvereztetnek, vagy pedig a megitélt birtok-bani jog, a tulajdonnak átadásával, illetőleg
telekkönyvbeni bejegyzésével eszközöltetik.
226. §. B i z t o s í t á s i v é g r e h a j t á s . Előleges Ítélet előtti biztosítási eljárás-nak csak váltoknál van helye, polgári ügyek-ben nincs. Biztosítási végrehajtást kérhet a fél 1. Ha követelésének veszélybe létét ki-mutatja 1840: II. R. 146. §. — és pedig mind
rendes szóbeli s írásbeli perben. 2. Ha a pa-naszlott kötelezettségét elismeri, de oly
ki-— 74 ki-—
fogásokat hoz elő, melyek a panaszló fél által tagadtatnak. 3. Ha a panaszlott a neki ajánlott esküt letenni vonakodik tágadott aláírásának valósága felett. 4. Ha a keresetet igazoló ke-reskedői könyvek törvényszerűeknek talált kivonatai mellett, a kereset ellen mégis kifo-gás tétetett. — 1. Midőn az Ítélet a törvényes határidő alatt felvitetett. 2. Bíróság előtti egye-zéseknél a fizetés napja előtt, ha az egyesség-ben ellenkező nincs kikötve (1840: 15. II. R.
145. §.) — B i z t o s í t á s i v é g r e h a j t á s a z i ng o k r a . — Ez következőkép eszkö-zöltetik. A fél folyamodására a bíróságilag kirendelt személy minden bejelentés nélkül a hely szinére kimegy, a végrehajtást meg-rendelő végzés egyik fölzetét az elmarasztalt-nak vagy háznépének átadja, az ingó vagyon összeírásához fog, s azzal akkor hagy fel, ha a nyertes fél az összeirt vagyont biztositására elegendőnek találja, és ez becsüsöket is hasz-nálhat (1840: 15. II. R. 151. §.) ha pénzt, aranyat, ezüstöt, vagy más ékszereket talál, nyugtatvány mellett magához veszi, a zár és pecsét alá vehető ingókat elzárja és lepecsé-teli, ha pedig ez nem történhetik, azokat
az adósnál hagyja, de ha a nyertes fél ebben nem bizna,. azok a biró által megrendelendő
bizalmas személy gondviselése alá adatnak (152. §.) Az összeiró az adós pincéit, boltjait,
— 75 —
szobáit, tárait, szekrényeit felnyittathatja, s összeírás végett szükség esetében fel is töret-heti (155. §.) Az ekkép összeirt javakra a félnek birói zálog s elsőbbségi joga van, s ezek letéteménynek tekintetnek, azért azok rongálása végy elidegenítése a legsúlyosabb tolvajság büntetésével fennyitendő, a kártérí-tést a biró határozza meg, s ezt végre is hajtja (1844: 6. 17. §„) De ha az adós a nyertes fél által is elfogadott kezest állit, akkor össze-írás nem történik, hanem itt a birói kiküldött előtt három példányban iratik meg a kezes-ségi kötés, kettő a feleké, egy a biróé, de a kezes állításának puszta ajánlgatása mellett az összeírás ne balasztassék (1840: 15.
D. R. 164. § ) Ha az összeírás tartama alatt csőd nyilik az adós ellen, az összeírással fel kell hagyni, de az eddig összeirt javakra a a biztosítási végrehajtás érvényes. (1844: 6.
21. §.) B i r ó i ö s s z e í r á s a l á n e m ve-h e t ő t á r g y a k. 1. Ereklyék, ide nem értve foglalásaikat. 2. Hivatalos tárgyak, pecsét, irományok, s jegyzőkönyvek. 3. A legszüksé-gesebb öltözet és ágynemű. 4. A nemesnek kardja. 5. Mesteremberek ós napszámosoknak legszükségesebb eszközeik és szerszámaik.
6. Nemzetiségi arcképek, de nem foglalásaik.
7. A férj ellen történt végrehajtáskor, nejére s gyermekeire szabott ruhák a nő s
gyerme--— 76 —
keinek nevével megjegyzett fehérnemű, és házi bútorok, és a mi kizárólag általa, s gyer-mekei által használtatik. 8. A nő ellen történt végrehajtáskor pedig mind az, mi a nő tulaj-donának lenni be nem bizonyitatik, kiha-gyandó (1840: 15. II. R.) ugy a közhivatali tisztviselők fizetését sem lehet lefoglalni (hét sz. tbl. 1846 : 6 ).
I g é n y p e r . Ha az összeirt javak kö-zött más vagyona van, -s azt mind az adós vagy mások annak nyilatkoztatják, zár alá venni nem lehet, kivévén azon esetet, ha a nyertes fél követelésére elegendő biztosítást nem talál, de ezen más vagyona iránti észre-vételt a biró feljegyzi, ugy azon személyt is megnevezendi, a kinek arra igényei vannak, és azt odautasitja, hogy igényeit az illető bí-róságnál bizonyítsa be, ez az árverésig kere-setét benyújthatja és akkor az árverés felfüg-gesztetik (országbir. szab. 118. §.) — Ily igénykereset három példányban adandó be, leírandó az igénylett tárgy, hogy az a többi-től megkülönböztethessék, s bebizonyítandó a kétségtelen tulajdon; ugy kimutatandó azon mód, melyen ezen tárgy az adóshoz jött, a nélkül, hogy annak tulajdonává vált volna.
Érre a biróság szóbeli tárgyalást rendel, ha-tárnapot tiiz ki, és lia ekkor a követelést va-lónak találja, az igényelt tárgyat az
össze-— 77
írásból kitörülvén, a zár alól felmenti (1840 : 15. II. R- 158.) Ha pedig a követeles való-sága ki nem tűnnék, az csak akkor kerül ár-' verés alá, ha az adósnak a követelés kielégí-tésére egyéb ingó vagyona nem volna (ugy.
159. §.) Az igény kereset felett hozott végzés ellen félfolyámodás illetőleg semmiségi pa-naszszal lehet élni, de a végzés kézbesítésé-től nyolc nap alatt, és ez esetben az árverés felfüggesztetik , de ez folytattatik, ha a má-sod biróság az igény keresetet elvetné (or-szágbir. ideig. szab. 137. §.) Bejegyzett köz-kereseti társaságok mit ^sem követelhetnek a közös tárgyakból. Mások, a kik az adóssal kö-zösségben élnek vagy vele laknak, önhasznála-tokra szolgáló, vagy közös tárgyak arábóli aránylagos részök kiadatását követelhetik (1840: 15. II. R. 160. 161. §.) Ha a végre-hajtást többen kívánják, akkor a végrehajtó biró minden végrehajtási végzést fejjegyez, s a felek kívánatára az adós minden ingó javait összeirja, s á végrehajtási végzés bemutatási ideje szerint történik ezek kielégítése (ugy.
157. §.) ha pedig azok egy időben mutattattak be, akkor a kereset megindítása ád elsőbbsé-get a kielégítésre, de az illető ház vagy föld-birtokosnak is tartozik a végrehajtó a végre-hajtást bejelenteni, mert ezt a félévi hátralévő ház vagy haszonbérre nézve mindenek előtt
— 78 —
ki kell elégíteni (1844:6.18. §.) Az összeírást
& birói személy és végrehajtó fél aláírja, s je-lentés mellett a kiküldő bíróságnak átadja, az őrizet alá vett tárgyakat itt leteszi. Ha a bíró-ság az összeírásban össze nem irható, és zár alá nem vehető tárgyakat talál, azokat az összeírásból kitörüli, s a birói zár alól fel-menti, a többi igények felett pedig tárgyalás után határoz. Az eredeti összeirás a bíróság-nál megtartatik, a jelentésről szólló végzés pedig az összeirás mássával a feleknek kiada-tik (1840: 15. II. 162. §.)
227. §. A b i z t o s í t á s i v é g r e h a j t á s e s z k ö z l é s e á t k ü l d ő l e v é l m e l l e t t .
Ha az összeírandó vagyon más biróság alatt van, akkor az eljáró biróság, az illető bíróságot átküldő levéllel megkeresi — Szab.
kir. és rendezett tanácsú mezővárosokban a megkeresett tanács a megkereső végzés véte-létől számitandó 24 óra alatt egy tanácsbelit küld ki, egy úttal a végrehajtó végzésben megnevezett megbízottat értesiti (1840: 15.
II. R. 168. §.) akiküldött tanácsbeli 24 óra alatt minden bejelentés nélkül ki megy a hely-színére, és a birói foglalást eszközli, (ugyanő.
169. §.) A megkeresett alispány pedig szinte 24 óra alatt a szolgabírót kiküldeni, és a
fel-- 79 —
peresi megbizottat tudósítani köteles, a kikül-dött szolgabíró pedig legfeljebb 4 nap alatt a végrehajtást eszközölni köteles (ugyanott 170.
§.) és ezen kiküldöttek az előbbi 226. §-ban foglalt szabályokat szinte megtartani kötelez-tetnek'. (Ugyanott 171. §.) A kiküldöttek vá-rosokban a tanácsnak tesznek jelentést, leté-vén a tanácsnál az átvett pénzt és ékszereket, valamely összeirt vagyonra igényt tartók a kiküldő tanácshoz utasitatnak, ez az igény pert a legrövidebb idő alatt eldönti, ezután a tanács a megkereső bíróságnak azonnal jelen-tést tesz, s a felek kívánságára nekik az össze-írás példányát kiadják. A kiküldött szolga- • bitó pedig az igénykeresetet maga intézi el, az átvett pénzt, és ékszereket nyugta mellett a kiküldő alispánynak adja át, ez szinte tu-dósítja a megkereső bíróságot, s az összeírást a felek kívánságára ezeknek kiadja, (ugyan-ott 172. §.) A fentebbi szabályok meg nem tartása esetében, minden mulasztás vagy ha-.
laSztás által okozott kárért és hátramaradá-sért a károsodott félnek kártérítéssel
tartoz-nak,- (ugyanott 173. §.) . 228. §. B i z t o s í t á s i v é g r e h a j t á s az
i n g a t l a n v á g y ó n r a .
Midőn a biztosítási végrehajtás az in-gatlan vagyonra történik, ily esetben a b.izto-'
— 80 —
sitásért folyamodó fél, a telekkönyvi tétel számokat magában foglaló kérelmet ad be az eljáró bírósághoz, ennek folytán ez az illető telek hivatalnak meghagyja, hogy valamely dologbani jog, valamely meghatározott köve-telési összeg oda ítélését magában foglaló ha-tározatot a telekkönyv illető helyén elője-gyezze, erről a marasztalt fél, vagy felek ér-tesitendők.
229. §. K i e l é g í t é s i v é g r e h a j t á s . Kielégítési végrehajtás alatt .az elma-rasztaló Ítéletnek végrehajtassak foganatosí-tása értetik. Helye van : 1. Midőn a birói ha-tározat nem f'ellebbeztetett, vagy a felsőbbi törvényszék azt helyben hagyta, vagy a fél a felviteltől elállt, vagy a legfőbb törvényszék
• is elmarasztalóiag itélt. 2. Ha a biróság előtt kötött egyességet a fél meg nem tartotta. Ha községek ellen történik, a végrehajtásról az illető megyei, kerületi, vidék kormányzója, sz.
kir. városokban a polgármester a nyertes fél mikénti kielégítésé iránt teendő intézkedések végett értesitendő. 1863. évi sept. 16. udv. rend.
230. §. K i e l é g í t é s i v é g r e h a j t á s e s z k ö z l é s e .
A ki kielégítési végrehajtásért folyamo-.
dik, ahhoz mellékli a birói határozatot is. A
— 81 —
biró az ekkép igazolt kérelemre a végrehaj-tást végzésileg elrendeli, annak eszközlésére egy birói tagot kiküld, vagy máshol fekvő ja-vakra azt átküldő levél mellett eszközli.
(1840: 15. II. K. 177.) — A kiküldött birói tag a végrehajtási határnapot kitűzi, s arról a feleket értesiti; a határnapon a féllel, vagy ennek megbízottjával és két tanúval a hely-színén megjelenik, az adóst a követelés kielé-gítésére, vagy vagyon kijelelésére felszóllitja, az adós által kijelelt s könnyen pénzzé fordít-ható tárgyakat a felperes elfogadni köteles, ellenkezőleg a kijelölés a felperest illeti, a ki még akkor is jelelhet ki, ha jelzáloggal birna az adós vagyonára. (Országbírói id. szab. 115.
§.) A kijelelt ingóságok a kiküldött birói tag által összeirandók, zár alá veendők és itt azon eljárás követendő az igényekre is, a mely a biztosítási végrehajtásnál 226. §-ban előada-tott. Az összeírt tárgyak lezálogoltatnak, és megbecsülteinek. A kiküldött tag eljárásáról a bíróságnak jelentést tesz, és ez ha az össze^
irást helyesnek találja, s igénykeresetek nin-csenek, vagy ha vannak is — azokat eldönti,, s azután folyamodvány nélkül, az árverést el-rendeli. Más bíróság alatt levő tárgyaknál pe-dig a 226. §-ban foglalt eljárás mellett — az átküldő levél mellett megkerestetik (1740:
15. II. lt. 178. §.) A zálogolás becslés
meg-Kaaaay, Magyar magánjog II. 6
— 82 —
történte, vagy az árverést megrendelő végzés kézbesítése után három nap alatt beadott' fel-folyamodás vagy semmiségi panasz, a végre-hajtás további folytatását felfüggeszti; de az árverés folytatandó akkor, ha a felső biróság a felfolyamodást, vagy a semmiségi panaszt elvetné.
231. §. V é g r e h a j t á s az i n g a t l a n o k r a . Az Ítéletben meghatározott ingatlanra, a nyertes fél tulajdoni joga az illető biróság által a telekkönyvbe bejegyeztetik, sőt abba a kiküldött birósági tag, vagy megyékben a törvényes bizonyság által bevezettetik ; más-hol fekvő vagyonra ezen végrehajtás átküldő levél mellett eszközöltetik. Ellentállást kár-hatalom követi (orsz. id. szab. 117. §.) Vala-mely megítélt birtokbani — dologbani jog vég-rehajtása szinte ekkép eszközöltetik (ugyan-ott 120. §.) Ha pedig az adós telekkönyvi be-jegyzett ingatlant jelel ki, melynek vagy egy részé zálogoltatik le azért, mert az adóst több nem illeti, vagy a felperes kielégítésére annyi is elegendő, aklpor szükséges a zálogolást pontosan és határozottan megjelelni, s a biró egy telekkönyvi rajzot köteles készítetni, és a lefoglalt részre a fentebbi előadott szerint tör- . ténik a bejegyzés. —Ezen esetekben, a
te-— 83 te-—
lekkönyvi jószágtestet képező vagyonra inté-zett végrehajtást, hogy az t..i. ily vagyon el-len intéztetett, a végrehajtási okiratban pon-tosan . megjegyezni, ugy szinte a bevégzett jogcselekvény minőségét és hatályát pontosan körülirni, egyúttal, a fentebbi szerint készí-tett mérnöki tervrajzot is hozza kell csatolni, ezután ezen végrehajtási okirat csatolványai-val az illető telekkönyvi hatósághoz átkülde-tik, a végzett jogcselekvény bejegyzése vé-gett. Midőn pedig a végrehajtás átküldő levél mellett eszközöltetik, akkor az ezen hatóság-tól kiküldött biró, az őt megbízó hatósághoz köteles a végrehajtási okiratot rögtön be-, küldeni.
232. §. I n g a t l a n o k b e c s l é s e . A zálogolással egyidejűleg az 1836. XX. t.
c. 5—12 §. szerint becslés teljesítetik öt szak-értő által, ez akkép történik; egyet választ a végrehajtó biró, kettőt a felperes, a válasz-tani nem akarók helyett a biró választ; a becs-lők lelkiismeretes eljárás végett meghiteltet-nek, kivévén ha azok állandó birói becsüsök.
Rendes épületek szakértő épitészek, ácsok stb.
más kontárok által készített falusi házak az ilyenek által lesznek megbecsülendők. Földek, kertek, szőllök holdanként, vagy kapások
szá-'-6* '
— 84 —
ma szerint; levonatnak az ugarok, és a mive-lésre fordított költségek, tekintetbe vétetnek a bö, és sovány évek, ugy a termesztmények helybeli ára; — az ezek jövedelme készpénz-ben határoztatik meg, és ha a földek felmérve atb. nem volnának, szemvizsga teendő. A ki-rályi kisebb haszonvételek és az erdők jöve-delmeit, számadások, tanúvallomások, és szer-ződések egybevetéséhői lehet megtudni. A közős legelő haszonvételét a marhák száma szerint, a mennyit tudniillik, a végrehajtás alá veendő részen lehet eltartani, vagy azon bér-szerint, mely a legelőtől helyben vagy a szom-szédban fizettetik. A végrehajtó felvilágosítást szerez magának a becslés folyama, s némely előforduló körülmények felett, p. o. kihagyandó árkokra, vagy utakra a becsüsöket figyelmez-teti, ezekután az elkészült becslést a biró közli a felekkel, észrevételeiket kihallgatja, ez után határoz. 1836. XX. 5 - 1 2 . §§. '
IX. FEJEZET. .
. Az árverésről.
233. §. I n g ó k á r v e r e z é s e . Árverés alatt azon birói tény értetik, melynél fogva végrehajtás utján lefoglalt
ja-— 85 —
vak eladás által pénzzé tétetnek. Az elren-delt árverés foganatba vételére a biró a fél kívánatára határidőt tűz ki, ez szab. kir. és ren-dezett tanácsú városokban 8 napnál, falun pedig 15 napnál későbbre a felek beegyezése
•nélkül nem határoztathatik, ezen határidőről az illetőket tudósítja, s az árverést közzé
•teszi. (1840: 15. II. 179. §.) Mindenek előtt 'a bíróságnál letett pénzt, és ékszereket át-veszi, a helyszínére kimegy; — a maraszta-lási összeget, az összeírás és becslés költsé-geit is előadván, a kielégítési összeget a fe-jek előtt összeszámítja; ezután a készpénzt a '
nyertes félnek átadja, ha ez a kielégítésre kevés, az árverést elkezdi (ugyanott 180. §•) Az adósnak szabadságában áll kijelelni ingó-ságainak eladási sorát, vagy is, hogy azok mily renddel tétessenek ki az árverésre, és ha némelyeket az árveréstől megmenteni akarna,.
•azokat más, össze nem irt, s szabad rendelke-zése alatt álló ingókkal cserélheti fel, de csak jiogy a követelési összeg kikerüljön,
ellenke-zőleg az eladás az összeírás sora szerint tör-ténik (ugyanott 181. §.) Az árverésnél min-den tárgyat készpénzzel kell fizetni, a mit a felperes .megvesz, követeléséhé kell számí-tani (ugyanott 182. §.) A legtöbbet igérőé a tárgy, ha pedig a" kikiáltási árat sem adná
•meg senki, .akkor az alábbszállitandó (ugy.
— 86 —
183.. §.) A kötelezvényeket azonban értéken alól eladni tiltva van (ugyanott 184. §.) Az árverést addig kell folytatni, mig a követelési összeg, és minden perbeli költségek ki nem telnek. Az árverésről pontos jegyzéket ve-zetni köteles a biró, abban: 1. A tárgy meg-nevezése. 2. A vevő neve. 3. Az eladási ár rovatának kell foglaltatni. Az árverés bevég-zése után a biró először a költségeket vonja le, azután a hitelezőt elégíti ki, a felmaradt összeget az adósnak visszaadja, a lefoglalt, de el nem adott javakat a zár alól feloldja, a birói őrizet alatt lévő, s szinte el nem adott ékszereket visszaadja, ekkép ebbeli eljárásá-ról a kiküldő bíróságnak jelentést tesz. — Ha pedig az adós kielégíti a nyertes felet, s költségeket kifizeti — minden további lépés azonnal megszűnik: — Ha pedig az összeirt javakból a követelés ki nem telik, az adós más ingóságait, ha vannak — és még le nem foglaltattak, a biró folyamodvány nélkül ösz-szeirja, és árverezi. Ha pedig több ingó javai nincsenek, következik az ingatlanok árvere-zése (1840: 15. II. R. 186-191. §.)
234. §. I n g a t l a n o k á r v e r e z é s e , h a e g y h i t e l e z ő v a n b e j e g y e z v e .
Ha az ingatlanokra csak egy hitelező yan bejegyezve, a zálogolási eljárásról
ké-— 87 ké-—
szült okiratnak telekkönyvi bejegyzése után a per bírósága az árverési feltételeket meg-alapítja, az árverés határnapját kitűzi, a fele-ket erről hivatalosan értesiti, a vagyont, a kikiáltási árt, az árverési határnapokat szokott uton közzé teszi, (országbir. id. szab. 125. §.) Az árverésre két határnap tűzendő ki, tekin-tet nélkül a javak nemesi, polgári vagy úr-béri természetére. Az első árverési határnap 1—3 bóra, a második ujabb 1—2 hóra szaba-tik. Becsáron alól csak a második árverésen lehet eladni (országbir. id. szab. 133.134. §§.) Az árverést a biróság a telekkönyvbe is beje-gyezteti; hanem — ha a végzés kézbesítésé-től 3 nap alatt felfolyamodás, vagy semmiségi panasz be nem adatott, az árverést megtartja, .ha beadatott, annak a felsőbb biróság általi
elintézését bevárni köteles (országbir. id.
szab. 137. §.), ha ezen folyamodvány a . fen-tebbi biróságnál elvettetett, a biróság az ár-verést az előbbi időköz szerint hivatalból íci-:tüzi, s arról a feleket értesiti, a hirdetmény a
hírlapokba iktatandó (ugyanott 140. §•) Az árverés határnapján a felszámítás megtételé-nek előre bocsájtása után az árverést meg-kezdi, s arról jegyzőkönyvet vesz fel, az ár-verezők ígéreteit nevök mellé jegyzi, és h a több igérő jelentkezik, a jószágot a legtöbbet ígérőének lenni kijelenti, s a jegyzőkönyvbe
— 88 —
a legnagyobb összeget, mely igértetett, beje-gyezvén, azt aláirja. Ezen árverési okirat szolgáland alapul a vevő további jogaira, és kötelességeire..
235. §. H a a z i n g a t l a n t ö b b e k r e v a n b e j e g y e z v e .
Ha több hitelezőkre bejegyzett ingatlan vagyon került végrehajtás alá, az ily vagyont részletes árverés alá bocsátani nem lehet, ha-nem a foglalás és becslés, vagy ha felfolya-modás, vagy semmiségi panasz adatott volna he,ennek elintézése után az eljáró rendes bi-róság a pert csatolványaival együtt a telek s illetőleg megyei hatósághoz áttenni köteles (országbir. id. szab. 126. §.) — A telekkönyvi, illetőleg a megyei hatóság minden kérelem nélkül az ezen javakra bejegyzett hitelezők összejövetelére határidőt tűz ki, s erről a fe-léket felzeten értesiti (ugyanott 107. §.) Ha nagyobb birtok kerülne árverés alá, akkor az ismeretlen tartozkodásu, vagy az országon kivül lakó hitelezők a határidőt kitűző vég-zésről hirlapilag értesitendők, oly felhivással, hogyannál bizonyosabban jelenjenek meg;
mert ellenkezőleg az árverési feltételek meg-alapítása, az árverési rend kitűzése, és ki-.elégitési rend meghatározása nálok nélkül
— 89 —
fog megtörténni (ugyanott 128. §.) Egyúttal ezen hirdetésben a vagyonra igényt tartók felszólitandók, hogy igényöket a hitelezők összejövetele napjáig a telekkönyvi, illetőleg megyei hatósághoz nyújtsák be (ugyanott 129. §.) A hitelezők összejövetelére kitűzendő határidő 30 napon túl csak akkor terjedhet, ha egyik vagy másik hitelező az országon kivül volna, vagy tartózkodási helye nem tudatnék, de ezen utóbbi esetben gondnok rendelendő s a határidő 45 napon túl kinem terjeszthető (ugyanott 130. §.) E l j á r ás. A kitűzött ha-tárnapra megjelent hitelezőket a telekkönyvi biróság rendes szóbeli eljárás utján kihall-gatja, az árverési feltételek, határnapok, és a kielégítési sorrend kérdése iránt, hogy t. i.
az árverés, melyik hivatalos lapban, és hány-szor közöltessék, egyszersmind a bejelentett igényeikre kölcsönös észrevételeiket jegyző-könyvbe igtatja (ugyanott 131. §.) A végre-hajtási, becslési, és árverési költségek minden kielégítést megelőznek, azért ezek a tárgyalási határnapig felszámitatnak; a többiek az ár-verés utáni időre halasztandók (ugyanott 136. §.) A tárgyalás bevégezte után, az illető hatóság mindenek előtt az igénykérdése fe-lett itél, ba azt elveti, kitűzi az árverési ha-tárnapot, feltételeket és a kielégítés sorren-.det, ezután annak a hatóságnáli
megtekinthe-- 90 —
tésére a feleket hivatalos felzeten utasítja, de . az igény alapításakor ekkép nem intézkedhet a végzésnek jogerőre emelkedése előtt, mert
•. annak kézbesítésétől 8 nap alatt az árverést felfüggesztő felfolyamodási, vagy semmiségi panasz beadathatik; és esak ez után, ha. azok be nem adattak, vagy ha beadattak, csak el-intézésök után folytathatja az árverési eljá-rást , ha pedig a megjelent felek az árverési határidő, és feltételek felett megegyezni nem birnak, az illető bíróság a birtok terjedelmére, és értékére való tekintettel alapitja azokat meg akkép, hogy a vevők versenye ne korlá-toztassék, s az eladás ne nehezítessék. A liir-detvény a hivatalos hirlapokba háromszor beiktatandó (országb. ért. 127. §.) A kielégí-tési sorrend, s árverés ellen is lehet felfolya-modás és semmiségi panaszszal élni, és pedig
•a birói végzés kézbesítésétől számítandó 8
•nap alatt; — de hogy ezek az árveréstfelfüg-geszszék, akkor a végzés kézbesítésétől 3 nap alatt kell beadni, (országbir. id. szab. 137. §.) Ha az árverés ellen felfolyamodás nem ada-tott be, az illető hatóság egy törvényszéki ta-got, vagy az illető járásbeli szolgabírót, szab.
kir. és rendezett tanácsú városokban pedig a városi tanácsot, az árverés eszközlése végett megkeresi oly megjegyzéssel, hogy jelentésü-ket beküldjék, s hogy a vevőjelentésü-ket a vételár le:
— 91 —
fizetése végett a telekkönyvi hatósághoz, ille-tőleg törvényszékhez utasítsák (ugyanott . 139. §.) Felfolyamodás beadása esetében
pe-dig, ha azt a két bíróság megegyező
határo-1 zata elvetette; akkor az árverési határnapok, ..az eredetileg megalapított időközökre való
figyelemmel hivatalból újra kitüzendők, erről a felek felzeten értesitendők, és a hirdetmény a kijelelt hírlapokba iktatandó. (140. §.)
236. §. V é t e l á r f e l o s z t á s a .
" » A vételárral a telekkönyvi hatóság a
megalapított sorrend szerint a bekeblezett követeléseket elégíti.ki. Ha pedig felfolya-modás adatott be, a pénzt mint letéteményt megtartja, s ha a felfolyamodás a felsőbb tör-vényszéken is elvettetik, és igy a sorrend jogerőre emelkedik, fognak a hitelezők a
sor-rend szerint kielégitetni (országbir. ért.
141. §.) A kifizetett hitelezők az eredeti ok-iratokat u. m. kötelezvényeket a telekkönyvi hatóságnak visszaadják, ez pedig a telek-könyvben azokat az eladott jószágról letöröl-teti, 8 ezután az adósnak visszaadja, azok szinte akkor is kitöröltetnek, ha a jószág oly áron nem adatbatik el, hogy abból az összes követelések kifizetethetnének, mert a vevő ha a vételárt egészen kifizeti, teher nélküli
— 92 —
jószágot vesz át; s a kárt a ki nem elégíthető hitelezők viselik (ugyanott 142. §.) Az uj vevőre a feltételek pontos betöltése után, a megvett jószág tulajdoni joga, vagy ha terhek is'vállaltattak volna el, ezek is azzal együtt hivatalból bekebleztetnek. De ha a vevő az árverési feltételeknek a kitűzött időben ele-get nem tett, azonnal uj árvejés rendeltetik
1 el; csak hogy egy árverési határidő tűzetik ki, de ez is a hírlapokban kikirdetendő, és ezen árverésen a birtokot becsáron alól is el-lehet adni; de ha ezen árverésen az előbbi vételárnál is kevesebb jönne be, a vesztesé-get az első árverésem vevő viseli,-de a feles-leg is őtet illeti, ha ezen utóbbi árverésen na-gyobb áron adatik el a birtok. A végrehajtási perben a felfolyamodás és semmiségi pana-szon kivül egyéb jogorvoslatnak nincs helye, mert minden birói parancsok megszűntek.
Ellentállásnak sincs helye, ha valaki a ható-ságok eljárását vagy határozatainak végre-hajtását gátolná, a hatóság felszólítására, megyékben az alispán, városokban a tanács elnöke vagy helyettesse a karhatalmat hala-dék nélkül kirendelni köteles (1840: 15.
143. §. országbir. id. szab. 119. §.).
- 93 —
. X. FEJEZET.