FEJEZET

208. §. A b i z o n y í t á s r ó l .

A bizonyítás alatt azon eljárás értetik, midőn valaki kétségbe vont állításainak va-lóságát kimutatja p. o. okiratokkal, tanuk-kal.— A bizonyítás vagy t e l j e s , midőn jogi bizonyosság állitatik elő, tehát a biró teljesen meggyőzetik a tény igazsága felöl, — vagy n e m t e l j e s , vagyis f é l bizonyíték, midőn csak kisebb nagyobb valószínűség eszközöltetik s igy egészen a biró nem győze-tik meg, p. o. egy tanú előállításával. A bizo-nyítás továbbá b e l s ő , vagy k ü 1 s ő, belső az ügy természetéből ered, p. o. előhit, elővéle-mény. Utóbbi e m b e r i n e k neveztetik, ha o k o s k o d á s által bizonyos körülmények-ből következtettetik, mire h a c s e k é l y , csak a bűnvádi eljárásban lehet alapítani, de p o l g á r i b a n nem.Továbbá az elővélemény vagy t ő r v é n y i , melyet a t ö r v é n y

kő-— 48 kő-—

vetkeztet valamely tényből, p. o. az, ki férje az anyának, a házas együttlét alatt született gyermek apjának is vélelmeztetik. De ezen t ö r v é n y i vélelem az ellenkező bebizonyí-tását ki nem zárja. Yan pedig törvényi és tör-vényes (juris et de jure), mi ellen bizonyitni nem lehet p. o. a rendesen betöltött 32 évi elévülés, mert az ellenmondás itt már nem igazolható. A k ü l s ő bizonyítási eszközök ezek: b e i s m e r é s , o k i r a t o k , t a n ú k , b i r ó i s z e m l e , mű, s z a k é r t ő k b i z o -n y í t v á -n y a i , és e s k ü . Bizo-nyit-ni pedig tartozik mind felperes, mind alperes, a ki a perben valamit állit. (1840: 15. II. R 80—

93. §§ ) Az alperes a felperes ellen gördített kifogásait bizonyitni tartozik, p. o. ha azt ál-lítja, hogy a felperes által előmutatott köte-lezvény már kivan, fizetve, de az kifizetés után is kezei között maradt. — A tagadást is kell sokszor bebizonyifcni, p. o. tagadja az ok-iratok hitelességét, ez bebizonyítandó.

209. §. B e i s m e r é s .

Beismerés alatt a félnek azon nyilatko-zata értetik, melynél fogva valaki az ellene támasztott követelés valóságát beismeri. Ezen beismerés kétf le: b i r ó s á g e l ő t t i , midőn a fél biróság előtt ismeri el az ellenfél állítását,'

— 49 —

vagy b í r ó s á g o n k í v ü l i , midőn mások előtt akár szóval, akár írásban ismeri el az ellene támasztott követelés valóságát. — A bíróság előtt, vagy a bíróságon ki.vül a fél ál-tali állítás beismerése bebizonyítottalak tar-tandó, csak hogy az előbbit, azaz bíróságon kivüli elismerést be kell bizonyítani, — és csak akkor érvényes, ha az akarat szabadsága kizárva nincs, vagyis a beismerő elmebeteg-ségben nem szenved, továbbá, hogy ha a be-ismerés a tett dolgokkal vagy bizonyítékok-kal ellenkezik ; azt a biró Ítélete alapjául nem veheti.

210. §. O k i r a t .

O k i r a t alatt azon i r a t értetik, mely-lyel a perben valamely állítás igazoltattik. Az okiratok vagy k ö z ö k i r a t o k , melyek a közhatóságok, és hivatalok által adatnak ki, vagy magánokiratok. Az okiratok érvényes-sége az azok keltekor fenállott törvények sze-rint ítélendő meg, tehát ha az akkori törvé-nyek értelmében szerkesztettek, a később megváltozott törvények azokat érvényessé-göktől meg nem foszthatják ; p. o. a közjegy-zők irataik és hitelesitvényeik, ha akkor ér-vényesek voltak, most is jogérvényesen lehet használni a perben; az ország rendes birái, kir.

Kasaay, Magyar magánjog II. 4

— 50 —

kancellária, káptalanok, conventek, hiteles közokiratokat adnak. A hites alkuszok könyvei, és általuk kiadott kivonatok, s z ü l e t é s i , h á z a s s á g i és h a l o t t i , a n y a -k ö n y v i -kivonato-k szinte -közo-kirato-kna-k neveztetnek. — Ezután következnek a m a-g á n o k i r a t o k , mely maa-gános felek között a törvény szabályai szerint keletkeznek p. o.

szerződések, osztálylevelek több egyenlő pél-dányai. M á s o l a t o k , ha azok az eredetivel megegyeznek, s azoknak megegyezése hiteles személy aláírásával, p. o. hiteles helyek, tör-vényhatóságok, k. tábla jegyzői által bizonyi-tatnak. Végre a hiteles átiratok azok, (tran-sumta aufchentica) melyéknek eredetije a hi-teles helyeken kelt, ezek levéltárában letéte-tett és ezek sorkönyvébe beiktattatott, s azon okiratokról a másolatok, a k. tábl., országos hitelességű személyek vagy helyek által adat-nak^ ki. Meg kell az okiratban emlitve lenni, hogy az eredeti okirat a levéltárban van-e, vagy a fél magával hozta-e ? A z o k i r a t o k k e l l é k e i. A közokiratoknál megkívántatik, hogy a kiállító közhitelességgel legyen felru-házva, s a személyek esküvel kötelezettek le-gyenek, továbbá a kelet, kiadó aláirása, s pe-csétével erősitessék. A levélben kiteendő, hogy a készítető a hites hely, vagy kiküldött előtt élő szóval nyilvánította szándokat, s az

— 51 —

annak folytán készült. Ekkép kelt okiratok j egyzőköny vbe igtattatnak,le véltárba tétetnek,.

a onnan adatnak ki. A hites helynek mint káptalan s konventnek legalább öt tagból kell állni, és a kiadott levél alá mind az öt nevé-, nek alá kell irva lenni, kiküldéskor pedig leg-alább ketten legyenek; a kik eskü alatt tudó-sítást tenni s 500 frt büntetés alatt sorkönyvet rendesen vezetni tartoznak. — Udvari cancellariabeli leveleket a k i r á l y s k a n c e l -l á r i t i t o k n o k irja a-lá; ha pedig a kirá-ly alá nem irná, akkor ki kell tenni, hogy ő fel-.

sége parancsára adatott ki s ezekre nyomatik a magyar kir. pecsét. A kancellária a királyi titkos pecsétet használja, ritka esetekben a prímásnál lévő kettőst, csak igen fontos ese-tekben használtatik az aranypecsét. — Az or-szágrendes birái, az okirat alá saját kezűleg irják nevöket s azokat pecsétökkel erősitik meg. A személynök a király nevében adja ki az okiratokat, de saját neve aláírásával és bi-.

rói pecsétével megerősítve. A itélőmesterek (nádori és országbírói) saját nevök aláírásával de főnökeik neve és pecsétje alatt. — Me-g y é k b e n az okiratok a meMe-gye közönséMe-gé- közönségé-nek nevében s pecséte alatt a jegyző saját nevű aláírásával adatnak ki. — Szabad kir.

városok és más községek illető hatóságaik ne-vében adják a kapitány, polgármester, vagy

4*

— 52 —

biró és jegyző aláírásával. Magán okiratok-nál a törvényes kellékek megtartandók. p. o.

végrendeletnél stb. a mit a. törvények paran-csolnak. - Az okiratokat azon perben, mely-ben bízonyitni akarunk, mellékelni (kell, ta-nácsos pedig mindig másolatban mellékelni.

— A közokirat tökéletes bizonyitó erővel bir, mig az ellenfél annak érvénytelenségét be nem bizonyltja. A törvény kellékeivel ellátott okirat mindig az aláiró ellen bizonyit. (1840:

15. II. R. 98. §.) Az eredeti okiratok teljes erővel birnak, de a hites helyekről kiadott hiteles átirat is bir bizonyitó erővel. A g g á -l y o s és igy fe-lrevetendő okiratok azok, me-lyekből a törvény kellékeinek valamelyike . hiányzik; p. o. a két tanú; — vagy vakarás,

vagy oly változtatás, mely alól megemlítve nincs — van az okiratban. Zsidó nyelven szer-kesztett okirat bizonyitó erővel nem bir. 1840:

16. II. R. 106. §. A k e r e s k e d ő i könyvek, ha a törvényes kellekékkel, birnak, minden bí-róság előtt bizonyitó erejűek.

211. §. T a n u k .

Tanuk alatt azon személyek értetnek, a kik a fél állításait bebizonyitni törekszenek.

Hogy valaki tanú lehessen, a törvény bizonyos kellékeket szabott; és e z e k : a s z a b a d s á g⁾

53

-azaz ne legyenek kényszerítve, hogy ezt vagy amazt vallják. 2. A l k a l m a s k o r, vagy is oly korban legyen a tanú, hogy a történt dolgot tudhassa, s arra emlékezhessék, igy 12 éven

alóli gyermek, vagy 60 évet meghaladó öreg, ha csak igen élénk emlékezettel nem látszik birni, tanú nem lehet. — 3. T u d o m á s á -n a k m ó d j a , vagyis tudja előad-ni azo-n utat, a melyen annak tudomására jutott; hallomás-bóli tanú csak akkor bizonyít, ha magától a végrehajtó féltől hallotta, a mit bizonyít. 4. J ó h i r r e l é s n é v v e l birjon, mert a ki már csalásért volt büntetve, vagy feslett s rosz életet visz; továbbá hamis esküvők, becstele-nek kifogás alá. esbecstele-nek s elvetendők. — 5.

E s k ü , hogy vallását esküvel erősítse. Kath.

papok lelkiismeretök tisztaságára esküsznek, terhes, s már rövid idő múlva szülő nők fér-jök iránt tartozó hűségre és születendő mag-zatjok boldogságára, hivatalnokok hivatalbeli esküjökre hivatkoznak hivatalos eljárásaik-ban, másként hitet kell tenniök. — Kötleve-lek alá irt tanuk — ha az kétségbe vonatnék, kötelesek hitet tenni, de nem az ünnepélyes végrendelet alá irt tanuk. — Tanuk nem le-hetnek , a kik.lelki vagy testi erejökben oly hibásak, hogy tudomást szerezni képtelenek voltak a történt dolog idejében. — Mentesek továbbá a bites társak, vagy sógorok, közel

— 54 —

rokonok egymás ellen, ügyvédek védenceik, gyámok s gondnokok gyámoltjaik ellen, szü-lők és gyermekek pedig egymás ellen soh sem tanúskodhatnak, ugy nem a — gyámnok, a fél ellenségei, vagy jó barátai, vagy ki pénzért ajánlkozik a tanúskodásra, ki abból hasznot, vagy kárt vár. Ha a fél tanukkal kiván vala-mit bizonyítani: köteles azoknak nevét, lakát és cimét bejelenteni, s a kérdő pontokat írás-ban mellékelni, ezeket a biró végzésdeg be-rendeli, vagy azok kihallgatását átküldő levél mellett eszközli, ha pedig a fél tanúinak ne-vét és lakát előadni nem tudná, halasztásnak leend helye. — K é r d ő p o n t o k : A tanuk kérdő pontok szerint hallgattatnak ki, e z e k á t a l á n o s o k , midőn a tanú neve, lakása, életkora, vallása, állapota, a félleli rokon, vagy sógorsága, ellenségeskedése, ne talán igéretekkeli csábítás iránt átalánosan kikér-deztetik. K ü l ö n ö s e k , midőn az ügy miné-müségére vonatkozó kérdések intéztetnek hozzá, de ezek rövidek, határozottak legye-nek, s ne előzők, vagy fogásosak. Az á t a 1 á-n o s kérdőpoá-ntok utáá-n közvetleá-n következik a különös. — E l l e n k é r d ő p o n t o k , me-lyeket az ellenfél intéz ellenfelének tanúihoz, ezek a kérdő pontok sora szerint történjenek és leginkább arra legyenek irányozva, hogy a tanú honnan s mikép jött a kérdéses

dolog-— 55 —

nak tudomására. Az ellenkérdő pontok is Írás-ban beadandók. (országb. id. szab. 94. §.) A t a n u k k i h a l l g a t á s a . — A per birája a kitűzött határnapon jegyzőkönyvet vesz fel, ebbe a jelenlévők beíratván, a végzésrei hi-vatkozással kezdetét veszi a kihallgatás: a tanú neve, lakása stb. beigtattatik, s igaz val-lásra, (mert arra hogy hitet tesz) figyelmezte-tik, ezután következnek az átalános kérdések, azután a különösek, ha erre kihallgattatott, nyomban az ellenkérdő pontokra is kihallga-tandó, a mennyire lehet, a tanú saját szavai jegyeztessenek fel. A felek is jelen lehetnek, de a tanurai befolyástól. ovakodniok kell, el-lenkező esetben eltávolíthatók, mind a kérdő, mind az ellenkérdő pontokat a biró intézi a tanukhoz (ország, szab. 94. §.) Hozzátevés, vagy változtatás végett a jegyzőkönyv felol-vastatik a tanuk előtt, s e részbeni feleletök feljegyzendő, ezután a tanú meghiteltetik, ez is a jegyzőkönyvbe beiratik, a biró s tollvivő által aláiratik, a kérdő, s ellenkérdő pontok ehhez varratnak. A tanuk kihallgatása után a vállomásokrai észrevétel megtétele végett a bíróság határnapot szab a feleknek, s észre-vetelöket jegyzőkönyvbe vezeti, s azt a per-irat csomóhoz csatolja (1840: 15. II. R. 101.

§.) Teljes bizonyításra legalább két egyenlően valló, kifogás nélküli tanú kívántatik; egy tanú

— 56 —

csak fél próba, s azt ki kell egészíteni (1840:

15. II. II. 99. §.) vagy pót esküvel, vagy más okiratokkal. Különböző vallomások, tétovázó, hazudozó, mondásaiban ellenkező, vagy ha-bozó tanuk elvetendők.

212. §. B i r ó i s z e m l e (oculata).

Birói szemle alatt azon tény értetik, melynél fogva a peres dolog a biró által meg-vizsgáltatik. Ennek helye van ott, hol a he-lyek fekvése, s terjedelme felett kérdés támad, mint a határperekben, visszahelyezési, össze-sítési, osztály/ zálog, kisajátítási, ugy szinte kárperekben, malom, gát, vízesés, vizfolyási ügyekben. (1802: 13. 22. 1840: 15. II. R.

101. 103. §.) Szükség esetében mű- vagy szak-értők alkalmazandók eskü alatt. A biróság.ha szükségesnek találja a birói szemlét, azt vég-zésileg rendeli el, s határidőt tűz ki, az illető felek jelenletében jegyzőkönyvet vesz föl, abba az egész eljárás beigtatandó, a szemle megtételéről a kiküldött bíróságnak jelentés teendő, s aztán végzés hozatik, melyben a je-lentés a perhez csatoltatni, s a feleknek ezek kívánatára másolatban kiadatni rendeltetik, mely végzésről a felek felzeten tudósitandók;

végre rövid határidő szabatik a feleknek, melyen a műértők véleménye

felolvastatik,-- 57 —

erre mind a két fél észrevetelei a perbeli jegy-zőkönyvbe igtattatnak, ez befejeztetvén, a per-irathoz csatoltatik- (ugyanott 102. §.)

213. §. Mű v a g y s z a k é r t ő k . Ha oly tárgyak fordulnak elő, melyek bizonyos szakismeretet igényelnek, — hogy a biró helyes Ítéletet hozhasson, mű vagy szak-értők véleményére van szüksége, az szüksé-ges a per kezdete előtt, vagy a per alatt. A váltó törvénykezés behozatala óta majd min-den törvényhatóságoknál, leginkább pedig a kir. városokban felesketett műértők, ugy be-csüsök tartatnak. Ha valaki a per előtt akarja a műértők véleményét igénybe venni, az il-lető bírósághoz kell folyamodni, megnevezvén egy vagy több műértőt, erre az ellenfélnek saját részére műértő kinevezése végett záros határidő adatik, a ki ha vagy meg nem jelen-nék, vagy azt nem nevezne, helyette a biró nevezend ki. A per folyama alatt azonban — mint a tanuknál — a- műértők nevét, lakhe-lyét, állapotukat elő kell adni, a tárgyakat, s körülményeket leirni, ha az ellenfél abba be-egyez, s a biró a műértők bizonyítékát szük-ségesnek tartja, határnapot tűz ki, a szemlére egy bírói tagot és tollvivőt küld ki, vagy ha más hatóság által volna az eszközlendő, azt

- 58 —

átküldő levél mellett megkeresi. Ha pedig az ellenfél a szemlét ellenzi, akkor ennek a biróság meghagygja, hogy a kitűzött határidő alatt műértőket nevezzen meg, ha ezt nem teszi, a biróság végzésileg nevez ki helyette, s a kitűzött határidőről a feleket s a műértő-ket értesiti. A kiküldött birói tag s a tollnok ugy járnak el, mint a tanúkihallgatásnál érintettük.

214. §. E s k ü . '

Eskü alatt állításunknak azon erősítése értetik, mely által igazmondásunkat istenrei hivatkozással bizonyítjuk. — Az eskü több-féle : ö n k é n y t e s , mely a felek között a biró helybenhagyásával jő létre, vagy k é n y s z e-r i t e 11, midőn azt a bie-ró teszi kötelességül.

Az előbbi háromféle: a j á n l o t t , midőn az eskületételt valaki önmaga ajánlja, á t e n g e -d e t t , mi-dőn annak letételét valaki az ellen-félnek engedi át, vagy v i s s z a e n g e d e t t , midőn valaki a hitletételt az ellenfélnek viszszaengedi. A kényszeritett pedig vagy f e l -f e d e z ő , melyet eltitkolt ingók, vagy azok mennyisége, és milyensége kitudása, vagy oklevelek felfedezése végett téteti le a biró a féllel. — Ü g y d ö n t ő , melyet a per bevég-zése végett bizonyítékok hiányában kell

le-- 59 —

tenni a félnek. Van továbbá p ó t e s k ű, ez annak Ítéltetik, a kinek f é l p r ó b á j a van, végre a b e c s 1 ő eskü, midőn a kár mennyi-ségének és nagyságának kitudása végett tétetik le (1840: 10. II. 103. §.) Ha pedig mind a két félnek fél próbája van, a bíróság itéli meg egyik, vagy másik félnek a pótló esküt (ugyanott 104. §.) Ha pedig egyik félnek sincs még fél próbája sem, az egyik fél által ajánlott d ö n t ő e s k ü csak akkor tehető le, ha ebbe ez ellenfél is beegyezik (ugyanott

105. §.) Az eskü mintát a felek maguk ter-jeszthetik elő, és mind a szóbeliben tárgya-láskor, mint az írásbeliben az illető iratban, de azt mindig a biró határozandja meg.

(1729: 30. 1840: 15. II. R. 131. §.)

Ha a hitletételtől függ a fizetési kötele-zettség, ezen feltétel az Ítéletben világosan megemlítendő, s a hit formája határozottan megalapítandó, a hitletételre 3 napnál tovább nem terjedhető határidő rendelendő, az alatt a hitletétele iránti készségét a hitletévő kije-lentheti, a hitletételre különös határidőt kér-het, a hitletételben a következés is megemlí-tendő, melyet az ily hitletétel megtagadása, vagy letétele maga után- von. 1840: II. R.

131. Az eskü terhe az örökösökre is átszáll.

— Az eskületételére kész félnek határidő tű-zetik ki, s ekkor ez a tanácsülésben teszi le

- 60 —

az esküt t. i. az eskütninta előtte felolvastatik, erre megeskedtetvén, a jegyzőkönyv vele alá-ír atik, s az ellenfél felzeten tudósítandó. — De ha később a fél hitszegése napfényre jő, a hamis esküvő becstelénséggel, egész dijjá-val s a kir. ügyvéd ellenében vagyonának el-vesztésével büntettetik, II. R. 30. a pert ily esetben meg lebet ujitani 1840:15. II. R.

194. §.

VI. FEJEZET.