SZEMLE
EGYEZMÉNY
A JUGOSZLÁV SZÖVETSÉGI STATISZTIKAI HIVATAL
ÉS A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATALA KÖZÖTTI.
A STATISZTIKA TIERULETÉN MEGVALÓSITANDÓ E'GYUTT'MÚKÖDÉSRÖL
A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Statisztikai Hivatala a jugoszláv és a magyar kormány között fennálló hosszú lejáratú tudományos és technikai együttműködési egyezmény sze/Ie- mében, a két ország baráti és jószomszédi kapcsolatainak fejlesztése érdekében, valamint a társadalom és a gazdaság fejlődésének sokoldalú tanulmányozása céljából az alábbi megegyezést kötötték.
[.
A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala és a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság Szövetségi Statisztikai Hivatala az együttműködésnek a következő főbb formáit alakítják ki:
— a mindkét hivatalt közösen érdeklő témákban a társadalmi és közgazdasági problémák együttes ta- nulmányozása.
— helyszíni tapasztalatok szerzése érdekében delegációk, szakértők küldése,
—- módszertani anyagok, statisztikai kiadványok (elemző tanulmányok és adatgyűjtemények), valamint a statisztika rendszerét érintő jogszabályok, intézkedések cseréje.
ll.
Kétoldalú együttműködés egyelőre elsősorban az alábbi területeken valósul meg.
1. A népgazdasági mérlegek, nemzeti számlák körében:
— együttműködés a mérlegrendszer általános módszertani problémáival kapcsolatban,
— az egy főre jutó társadalmi termék, a valuták vásárlóerejének összehasonlítása érdekében folyó ENSZ-program körében,
— a KGST keretében lebonyolítandó, a főbb értékmutatók összehasonlitására irányuló program kö- rében mindazokra vonatkozóan, amelyekben a jugoszláv fél érdekelt.
2. A társadalomstatísztika mutatószám-rendszerének és módszereinek közös kialakítása során:
-—a társadalmi rétegek helyzetének vizsgálata, különös tekintettel a termelő és a nem termelő munkára.
3. A termelőágazatok hatékonysági vizsgálata, ennek keretében,
— az ipar műszaki színvonalának összehasonlítása,
— az ipari termelékenységre ható tényezők behatóbb tanulmányozása.
4. A teljes körű összeírások, így
-— a népszámlálás.
— a mezőgazdasági összeírás
szervezési és módszertani problémáink együttes tanulmányozása.
5. A statisztikai munka hatékonyságának növelésére és minőségének további javítá—
sára hatő tényezők kölcsönös kutatása.
6. Az automatikus adatfeldolgozás általános kérdései körében a feldolgozási progra—
mok cseréje.
G'
84 ; sZEMl—E ';
7. Együttműködés a felsőfokú statisztikai és számítástechnikai szakemberek tovább—r '—
képze'se terén.
8. A két hivatal kívánatosnak tartja, hogy szoros együttműködés alakuljon ki a _.lu- ; goszláv Statisztikai Társaság és a Magyar Közgazdasági Társaság Statisztikai Szakosztálya , — között. A hivatalok munkatársai vegyenek részt egymás tudományos összejövetelein. ,
9. Tanulmányok és cikkek cseréje, a másik ország statisztikai problémáiról szóló tanui— ' * mányok közlése a statisztikai folyóiratokban.
III.
Az együttműködés területe mindkét fél kívánságára bővíthető.
Az együttműködés további fejlesztését a rendelkezésre álló személyi és anyagi felté—
telek határozzák meg. Az egyezmény alapján megoldandó feladatok sorrendjét és módját"
az évenként aláírásra kerülő munkatervben határálzák meg.
IV.
(A két fél megegyezett, hogy a megjelenésre előkészített statisztikai adatokat az orszá- gokban kialakult szokások szerint rendelkezésre bocsátják a magyar követségnek Jugosz- láviában és a jugoszláv követségnek Magyarországon.
V.
A megállapodás az értelemszerűen adódó eltérések ligyelembevételével a területi sta- tisztikai szervekre is vonatkozik.
VI.
A megállapodás végrehajtásából adódó költségeket mindkét fél maga viseli.
VII.
A megállapodás meghatározatlan időre szól. A megváltoztatására irányuló kívánság közlése irásban történik. Ezek elfogadásával a megállapodás értelemszerűen megváltozik.
Az egyezmény bármelyik fél irásbeli kérésére felbontható.
VIII.
Az egyezmény két példányban, magyar és szerb-horvát nyelven készült. A két példány azonos tartalommal egyformán érvényes.
Belgrád, 1915. november 14.
A Magyar Népköztársaság Központi Statisztikai Hivatala nevében
BÁLINT JÓZSEF elnök
A Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hivatal nevében
lBRAHlM LATIFIC elnök
A SZÁM lTÁSTECHNlKA ALKALMAZÁSA
A NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG KÖZIGAZGATÁSÁBAN
DR. KALAS TIBOR
A közigazgatási alkalmazások kezdetei a Német Szövetségi Köztársaságban 15 évre nyúlnak vissza. de a közigazgatásban üze- melő számítógépek száma csak az utóbbi években emelkedett ugrásszerűen. 1969.
július 1—én a közigazgatásban 160 szövetségi, 75 tartományi és 163 községi számítógépet használtak. 1970-ben már 580-ra becsülték a közigazgatásban üzemeltetett számítógépek számát. Ezek közül, mintegy 1900 szövetségi, 90 a tartományi igazgatásban és kb. 300 a
községeknél üzemelt.1 1971 szeptemberében már aligha volt olyan nagyobb község.
amely ne rendelkezett volna ilyen berende:
zéssel, vagy ne kapcsolódott volna elektro- nikus adatfeldolgozást használó közösségbe.2
1 Lásd részletesebben: Francois Aime': L'informa- tiaue et I'administration. Institut International des Sciences Administratives. Brüsszel. 1973.
2 Datenverarbeitung in der öffentlíchen Verwal—
tung. Das lnformationssystem der Stadt Augsburg.
Computer Praxis. 1971. évi. 8. sz. 221—222. old.
