Tanulmányút a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Statisztikai Hivatalában

SZEMLE

Az említett törvények és összefüggések

hatása megmutatkozik az egyes vállala—

tok és gazdaságok mutatószámainak mi- nőségi változásaiban és kapcsolatában,

ami megnehezíti a korrelációszámítások

szokásos alkalmazását.

10. Az ismérvek közötti kapcsolat for-

máját és teljességét kifejező korrelációs

mutatószámok valószínűségi megalapo—

zása, amely a nagyszámok matematikai

törvényért nyugszik, elveszti jelentőségét

a gazdasági jelenségek és folyamatok

571

kutatásának területén. Ezen a területen a korrelációs mutatószámok megbízható—

sága nem alapszik olyan együtthatókon, mint például a mutatószámok határait a

különböző valószínűséggel meghatározó

átlagos hibák. Ily módon a gazdasági élet- ben empirikusan szükségszerű összefüg—

gések csak a politikai gazdaságtan elmé—

leti törvényeinek fényében, annak értel-

mében válnak nomografikus jellegűvé, hogy a népgazdaság a bővített újrateme-

lés alapján fejlődik. D. [_ Oparin

Tanulmányút a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaság Statisztikai

A különböző népi demokratikus orszá—

gok statisztikai hivatalainál tett tanul-

mányi látogatások után ez évben került

sor első ízben a Jugoszláv Szövetségi

Népköztársaság Statisztikai

tett látogatásra. A tanulmányúton a Köz—

ponti Statisztikai Hivatalból hárman:

Hajdu Györgyné, a Tájékoztatási főosz- tály főelőadója, Lukács Ottó, az Ipari, építőipari és beruházási statisztikai fő—

osztály vezetője és Mód Aladárné, a Köz- gazdasági főosztály vezetője vettek részt.

A delegáció a Jugoszláv Szövetségi Sta—

tisztikai Hivatalban részletesebben három

területtel, illetve témakörrel: az ipari

termelés volumene és általában az ipar-

statisztika, a különböző háztartásstatisz—

tikák és végül a dokumentáció, a tájékoz—

tatás kérdéseivel foglalkozott. Ezenkívül

kevésbé behatóan tapasztalatcsere folyt

az ár-, a munkaügyi, valamint anyag—

statisztika, továbbá a beruházási és építő-

ipari statisztika, végül az input-output számítások kérdéseiről is. A tanulmányút

során szerzett, közérdeklődésre számot—

tartó tapasztalatok a következőkben fog—

lalhatók össze.

I:

Jugoszláviában az iparstatisztika né—

hány kérdésében azonos, más kérdések-

ben eltérő módszereket alkalmaznak,

mint a magyar iparstatisztikában. A kő—

vetkezőkben nagyrészt azokkal a mód—' szerekkel foglalkozunk,

térések mutatkoznak. '

amelyeknél el- Hivatalában '

Hivatalában

A Jugoszláv Szövetségi Statisztikai Hi-

vatal Ipari osztálya csak a gyáripar sta- tisztikájával foglalkozik. A gyáripar kü- lön népgazdasági ágat alkot, a kisipart a

gyáriparral tehát általában nem össze-

sítik, hanem külön népgazdasági ágként mutatják ki.

A jugoszláv iparági rendszer 20 ágaza—

tot ölel fel, ezt a 20 ágazatot vállalatok

csoportosításával képezik. Ennél részlete—

sebb csoportosításokat is nyilvántarta-

nak (kb. 40—50 csoportot), amelyeknél azonban az iparágakat nem mint a vál- lalatok összeSSégét, hanem mint termé—

kek összességét fogják fel, azaz az egyes népgazdasági ágakat tevékenységek ösz—

szességének és nem szervezetek összes-' ségének tekintik. Ennek a felfogásnak

természetes következménye, hogy nem- csak a termelést, hanem a létszámot, költ—' ségeket stb. is fel kívánják osztani ezekre

a termékekből képzett iparágakra. Az ilyen felosztást lehetővé tevő adatszol—

gáltatás megszervezése kétségkívül na—

gyon bonyolult feladat és különös gon- dosságot és eljárást igényel. Ennek az új

elgondolásnak megfelelő részletmunká—

kat a jugoszláv statisztikusok most dol-

gozzák ki.

Ez a kísérlet, hogy az egyes iparágakat

mint tevékenységek összességét fogják

fel, kétségtelenül figyelmet érdemel mind

az ipari termelési index kiszámítása,

mind az input—output táblázatok összeál-

lítása szempontjából.

Az iparstatisztikában havi és éves be—

számolójelentést rendszeresitettek. A havi

572 szemm_

statisztikai jelentést a 2500 iparvállalat folytatnak, a Statisztikai Hivatal egyes

a járási statisztikai szervezethez küldi be. szakosztályai külön kérdőívet külde—

Itt ellenőrzik, hogy minden adatszolgál— nek ki.

tató jelentése beérkezett—e, és minden

rovat kitöltése megtörtént—e. A járáshoz a vállalatok a tárgyhót követő hó 6-ára ' küldik meg a havi beszámolójelentést. A

köztársaságok általában 10—én kapják meg a jelentéseket a járási szerveken keresztül. A havi kérdőívekkel a köztár- saságok 10—től 18—20—ig foglalkoznak, ellenőrzik és összesítik azokat. A havi

( statisztikai kérdőív egy példányát és az összesítést küldik meg a köztársaságok a Szövetségi Statisztikai Hivatalnak. A

havi statisztikai jelentések egyes (500) ki- jelölt cikkek termelését természetes mér—

tékegységben tartalmazzák. Tartalmazza

a havi kérdőív az energiafelhasználást és anyagfelhasználást mind, a villamosener- giára, mind az egyéb energiahordozókra

(szén, olaj),— továbbá 250 kijelölt anyagra

vonatkozólag. ,

A havi statisztikai kérdőív főbb kate—

góriák szerinti bontásban létszámadatokat

tartalmaz. A létszámadatok a hó utolsó munkanapjára vonatkozó állományi lét-

számot jelentik. Több évi vizsgálat azt

mutatta, hogy az ilyen módon, minden hó

elején és végén rendelkezésre álló lét—

számból számított átlag csak, lényegtele—A

,,niil tér el a naponként vezetett létszám- iból számított átlagos létszámtól. Sok te- rületen éppen az átlagos létszámot nem

vezették pontosan.

A havi statisztikai jelentések dinárban

kifejezett termelési mutatókat nem tar-

talmaznak.

Az éves statisztikai jelentést ebben az

évben vezették be újra, ez néhány évig

szünetelt. Az éves statisztikai jelentések bevezetésénél figyelembe vették már azt, hogy milyen adatokat kell begyűjteni ahhoz, hogy az input—output táblázatok

elkészíthetők legyenek. Igy az éves kér-

dőív 2000 termékcsoportra bontva lénye—

gében az összes termék termelését felöleli.

(Nálunk az éves kérdőív kb. 3000 termék—

csoportot ölel fel.) Tartalmaz mintegy 70

általános anyagot, melyeket a kérdőíven előnyomnak és ezekről minden vállalat—

nak adatot kell szolgáltatnia. Ezen túl- menően további 400 anyag felhasználásá—

ról kérnek be adatokat. Egy előzetes kér- dőív alapján azokhoz az iparvállalatok- hoz, amelyek nem ipari tevékenységet is

Az éves kérdőív a temékekből és anya— — gokból a készletekre vonatkozó adatokat is tartalmazza.

Részletes adatokat kérnek be a költsé—

gekről. A költségeket mintegy 25 részre bontják. Ezt a bontást szükségesnek tart—

ják azért, hogy az ,,egyéb költségek",—-et

is megfelelően szét tudják választani

anyag— és bérköltségekre. Ebben az éves

kérdőívben óhajtják a költségeket ipar—

ágak szerint is bontva bekérni, azaz a vállalat profiljába nem tartozó termékek termelési költségeit külön akarják válasz- tani az összes termelési költségtől, szin- tén költségnemenként részletezve.

Igen részletes kérdőíveket tartalmaz az éves jelentés az állóeszközökről és a be-

ruházásokról. Külön beruházási statisz—

tikájuk nincs, úgyhogy a Beruházási Bank adatain kívül csak ezek az éves * kérdőívek állnak rendelkezésre.

Alaposan kidolgozták a jugoszláv sta—

tisztikusok az ipari termelés indexét. Az ipari termelés indexét havonta a havi kérdőívekben szereplő 500 termék alap—

ján állapítják meg és tervezik évenként

egy külön évi index kiszámítását is a

2000 termékből. Az ipari termelés indexét mint a nettó termelés közelítő indexét

állapítják meg, még pedig olyan módon,

hogy súlyok gyanánt az egyes termékekre jutó munkabér- és amortizáció összegét

veszik. Ezt azzal indokolják, hogy bár el—

vileg a munkabér, az amortizáció és a

nyereség összegét kellene venniök, de egyrészt az akkumuláció mértéke ipar—

áganként a szocialista állam gazdaság—

politikájának függvénye, nincs arányosan elosztva, így ennek figyelembevétele az arányokat torzítaná, másrészt pedig a nyereségnek elvben amúgyis arányosnak kell lennie a munkabér és az amortizáció összegével. Véleményük továbbá az, hogy

tnem elegendő súly gyanánt a munkabért alkalmazni, mert az akkumuláció létre—

hozásában nemcsak a munkabér, hanem a gépesítettség foka is szerepet játszik, ezt pedig az amortizáció tükrözi vissza.

Az 500 termékből _csak 2—3 terméket vesznek számba értékben (például a

gyógyszereket), míg a többi termék szám—

bavétele természetes mértékegységben—

történik. így például a gépgyártási termé-

SZEMLE

573

kéket 79 csoportban általában tonnában

veszik számba. A szereléseket és javítá-

sokat a munkások teljesitett órái alapján

kell jelenteni.

Az építőipar Jugoszláviában, hasonlóan mint nálunk, külön népgazdasági ág és

elhatárolását a többi népgazdasági ágtól

egy nomenklatura alapján hajtják végre.

A nomenklatura 10 főcsoportra, 50 al- csoportra és 360 még részletesebb cso—

i'aortra bomlik. A statisztikai jelentések—

ben mind abefejezett, mind a folyamat-

ban levő építkezéseket a 360 csoport sze—

rint kell jelenteni. Az 50 alcsoport már olyan, hogy az ezek alá tartozó építmé—

nyek mindegyike természetes mértékegy—

ségben összeadható.

A népgazdasági ágak elhatárolásánál a

saját rezsiben végzett építkezéseket az építőiparhoz számolják.

A 360 csoport adatait a köztársaságok is 360 csoportra tagolva küldik meg a

Szövetségi Statisztikai Hivatalnak és van

olyan publikációjuk is, amelyben 360 cso- portban közlik az adatokat. Az évkönyv-- ben természetesen összevontabban törté—

nik a közlés. Egyszer egy évben —— már—

ciusban -—— épületenként összeírják az

összes előző évi teljesítést, mégpedig ter-

mészetes mértékegységben és értékben (befejezettnél tényszámot, folyamatban levőnél a műszaki terv szerinti számot közlik természetes mértékegységben).

Közlik ezenkívül a tényleges értéket ösz- szesen és a tárgyévi teljesítést. A termé—

szetes mértékegységek a már fentemlített ' nomenklaturában vannak rögzítve.

Az egyes építőipari

szlávia egész területén dolgoznak, ezért

területi feldolgozást csak egy évben egy—

szer —- a fent említett márciusi összeírás alapján —— végeznek.

Az építőipari termelési érték mérésé—

nek alapja az a számla, melyet a bank a beruházó utasítására a kivitelezőnek ki-

fizetett. A költségindex kidolgozásán és

az árindex megállapításán jelenleg dol- goznak. A költségindexet az egyes költ-

ségnemek (anyag, bér, gépköltség, rezsi) árváltozásai alapján kívánják megállapí-

tani. 47 anyagra vonatkozólag 1952 óta

, van árindexük, mégpedig havi árindex 'és ezt havonta anyagonként és összesen közlik is. Arindexet jelenleg csak a la—

kásépítésre próbálnak kidolgozni.

6 Statisztikai Szemle

vállalatok Jugo— '

Az építőiparban —— az iparhoz hason- lóan —— havi és éves beszámolójelentést rendszeresítettek. A havi kérdőíven az összes termelési értéket, ebből az alvállal—

kozók által végzett termelést, az összlét—

számot, a munkáslétszámot, a teljesített

órák számát és külön az összlétszámból az iparidolgozók számát kérdezik. ,

A szakmunkások számát kétszer egy

évben, szeptember 30—án és január 31—én

kell jelenteni 22 csoportra bontva. Az

éves kérdőívben érdekes módon, a leg—

fontosabb anyagok egy részét 3 csoportra bontják fel: mennyi a felhasználás lakás—

építéshez, egyéb magasépítéshez, és mély—,

építéshez. Ezt a bontást az általános anyagok egy részénél (például elektro- mos energia, benzin stb.) nem alkalmaz- zák.

II. *

'a

A küldöttség tanulmányozta a Jugo-

szláviában folyó különféle háztartássta—

tisztikai munkákat is. Ezek a munkák, amelyek eléggé sokrétűek, sok vonatko-

zásban eltérnek a miénktől, s így ennek

a területnek a tanulmányozása különö—

sen indokoltnak látszott.

Elsőnek említhető a munkás— és alkal—

mazott—családok adatainak megfigyelése.

Jugoszláviában 29 nagyvárosban, illetve

ipari központban valamivel több mint ezer, nagyobbrészt munkás—, kisebbrészt alkalmazott-család vezet folyamatos ház—

tartásstatisztikai feljegyzést. Ez a megfi—

gyelés egy meghatározott típusú csa—

ládra vonatkozik: az adatgyűjtésben ki- zárólag négytagú családok szerepelnek, _

méghozzá olyanok, amelyekben a családfő

az egyetlen kereső, s a családhoz rajta kívül feleség és két kiskorú gyermek tar- tozik. További kikötés, hogy a család évi jövedelmének legalább 70 százaléka a

családfő rendszeres. alkalmazásával járó!

mupkabérből, illetve fizetésből származ-

zék, s a fizetés nagyjából megegyezzék az átlagbérekkel, illetve az átlagfizetések- kel. Az adatgyűjtés célja, hogy képet ad—

jon a fentiek szerint meghatározott csalá-

dok bevételének összegéről, illetve annak szerkezetéről, kiadásainak összegéről, és azok szerkezetéről és végül az élelmi—

szerfogyasztás mennyiségéről és összeté—

teléről, továbbá az igénybevett szolgálta—

tásokról. mNyilvánvaló, hogy egy ilyen-

574

fajta, a családok meghatározott típusára vonatkozó adatgyűjtés felhasználási köre

' viszonylag szűk. _

Éppen ennek az adatgyűjtésnek az

eredményein túlmenő, az egész munkás

és alkalmazott népességre általánosítható ismeretek szerzése céljából áll előkészítés

alatt egy igen széles körre kiterjedő egy—

szeri adatfelvétel. Ez az egyszeri felvétel minden 15 OOO—nél nagyobb lélekszámú

településen minden 60—nál több munka—

vállalót. foglalkoztató üzem munkásainak és alkalmazottainak 10 százalékát öleli fel véletlenszerű kiválasztás alapján, ami előzetes számítások szerint kereken 60000

adatszolgáltatót fog jelenteni. Ebben a valóban nagyméretű körben tudakolni szándékolják a családok, illetve háztar—

tások összetételét (családtagok száma, kora, foglalkozása stb.). Majd a megkér—

dezettek kb. negyedétől ——- tehát még min-

dig rendkívül széles körben, "mintegy

15000 családtól _ a családok bemondása alapján, lényegében azok emlékezetére támaszkodva begyűjtik az 1957. év egé-

szének összesített jövedelmi és kiadási

adatait is, viszonylag nagy részletesség—

gel a jövedelmek különböző formái és for—

rásai szerint (éveleji készpénz, az év fo-

lyamán szerzett rendszeres fizetés, pré—

mium, különkereset, kapott hitelek stb.) valamint a kiadások nagy főcsoportjai

(élelmezés, ruházat stb.) szerint részle- tezve. E felvételről ma még nemcsak íté—

letet alkotni, hanem ismertetést adni is korai lenne, miután az még a kialakítás,

előkészítés stádiumában van.

A mi háztartásstatisztikánk nem egy meghatározott jellegű családról, hanem a munkás és alkalmazott lakosság egészé—

ről van hivatva tájékoztatást nyújtani.

Miután a mi megfigyelésünkben kis- és nagylétszámú, sok és kevés keresővel rendelkező, alacsony és magas jövedelmű családok egyaránt szerepelnek, nálunk

nincs szükség hasonló (nagyméretű, egy- szeri bepillantást nyújtó) felvételre. De ha a mi adataink azt elég jól meg is mu-

tatják, hogy nagyon különböző típusú családokban hogyan alakulnak a bevéte- lek, és milyen ezekben a családokban a

fogyasztás alakulása, arról már nincs

támpontunk, hogy a háztartásstatisztiká—

ban képviselt különböző családtípusok

milyen arányban vannak meg a valóság—

ban. Miután ily módon nem lehet kellő—

gyűjtés pedig a jövedelmek és

SZEMLE

képpen általánosítani a háztartásstatisz—

tika értékes felvilágosításaít, a családok összetételének, a korosztályok, foglalko-

zások, keresők és keresetek családon be-

lüli kombinációjának és ezek szóródásá—

nak megállapítása nálunk is aktuális fel—

adat, aminek végrehajtására célszerű a

széleskörű egyszeri adatgyűjtés. Éppen ezért nemcsak általános , érdeklődésből,

hanem közvetlenül felhasználható tanul-

ság leszűrése céljából is figyelemmel fog- juk kísérni a most előkészítés alatt álló

nagyszabású, kétségkívül merésznek

mondható jugoszláviai munka lefolyását,

eredményeit és tapasztalatait.

A harmadik fajta, a mienkétől ugyan—

csak jelentős mértékben különböző ház—

tartásstatisztikai adatszolgáltatás a pa—

rasztcsaládoktól származik. Jugoszláviá-

ban több mint kétezer egyénileg gazdál—

kodó parasztcsalád adatait gyűjtik be fo—

lyamatosan. Ez az adatgyűjtés annyiban tér el lényegesen a mi gyakorlatunktól, hogy mi csak a paraszti jövedelmekkel, s a családok személyi fogyasztásával fog—

lalkozunk és csupán tájékoztató, ellen—

őrző jelleggel kérdezünk néhány fonto—

sabb üzemi adatot, a jugoszláviai adat—

személyi jellegű kiadások mellett a gazdasági üzemre vonatkozó összes adatokat is tar—

talmazza. (Ilyenek például a vetésterület

'megoszlása, a terméseredmények, a gaz—

daság belső felhasználása takarmányo-

zásra, vetőmagra, az évvégi készletek

nagysága stb.). Eltekintve az adatgyűjtés vitathatatlan érdemi előnyétől, a meg—

figyelésnek ez a szélesebb köre még köz—

vetlen statisztikai szempontból is előnyös.

Miután a paraszti családok egyidőben fo—

gyasztó— és termelő—közösségek, e kettős—

ség egészének összefüggő nyomonkövetése

az adatok jobb s a 'kapott

eredmények jobb magyarázatát teszi le—

hetővé. A tömegméretű —— a 2000 adat—' Szolgáltató már bátran ilyennek számit—

ható —— paraszti üzemstatisztika egyike a legnehezebben megvalósítható feladatok-

nak. Magyarországon a felszabadulás előtt is folyt és most is folyik paraszti üzemstatisztikai adatgyűjtés, ez azonban

szűk körben, speciális költséges szerve- zettel (ez idő szerint a Magyar Tudomá—

nyos Akadémia keretében) folyik. A mi

gyakorlatunkhoz képest a jugoszláv adat—_

SZEMLE

gyűjtés —— ha természetesen nem is ér—

heti el az itteni körülmények között biz—

tosított pontosságot és részletességet ——

kétségtelenül komoly vívmány, * különö-

sen, ha figyelembe vesszük, hogy a kul—

túrszinvonal Jugoszlávia egyes köztársa-

ságaiban rendkívül különböző, s ahasonló,

felvétel nem egy helyen fokozott nehéz—

ségeket okoz. A nehézségek leküzdését

nagymértékben segíti az adatszolgáltatás alkalmas rendje, megfelelő szervezete.

Az adatszolgáltatók kiválasztása két lép—

csőben történt. Az első lépcsőben az or—

szág egész területén arányosan elosztva

mintegy 300 községet jelöltek ki, ame- lyeknek mindegyikében 8—8 paraszti gazdaság szolgáltat adatot. Amíg a köz-

" ségek kijelölése megfelelt a véletlenszerű kiválasztás követelményeinek, addig ma—

guknak a családoknak a kiválasztásánál ilyen megkötés nem történt. A statisztikai szervezet a kiválasztott községek mind-

egyikében egy adatszolgáltatót, lehetőleg

paraszti gazdálkodót szerez meg szerve—

zőnek, összekötőnek, aki hajlandó és ' képes arra, hogy rajta kívül további hét, általa tetszőlegesen kiválasztandó pa—

raszti gazdaságot adatszolgáltatóul meg- nyerjen és azok folyamatos adatszolgálta-

tását biztosítsa. Egyetlen kikötés a gazda—

ság nagysága, amelyet az országos arány—

nak, megfelelően írtak elő. A szervező—

ként kiválasztott gazdálkodó feladata, hogy az általa beszervezett családok fel—

jegyzéseit a szóbanforgó család bemondá-

sai alapján folyamatosan vezesse. Maguk az adatszolgáltatók így nincsenek fel—

jegyzések vezetésére kötelezve, Miután

azonban az adatszolgáltatás kikérdezés

alapján történik, s a kikérdezők maguk

is nagyrészben gazdálkodó parasztok, akik ott élnek a faluban, jól ismerik a helyi viszonyokat, sőt a szóbanforgó csa-

ládokat is, így a kikérdezés egyben ellen—

őrzésnek is tekinthető. (Az adatszolgál—

tató családok viszonylag szerény keretek közt mozgó, nagyjábólhasonló ellenszel—

gáltatást kapnak mint nálunk, míg a szervező összekötők kb. kétszeresét kap—'

ják annak mint a mi összeíróink, ami kö- rülbelül meg is felel több és felelősebb munkájuknak; nálunk minden család ' maga vezeti a szükséges nyilvántartáso—

kat, míg ott ezt a munkát is a szerve—

zők végzik.)

6*

' irások

III.

A delegáció tanulmányozta a Jugoszláv Statisztikai Hivatal tájékoztatási rend- szerét, kiadványait és a statisztikai doku- mentáció kérdéseit.1 E tanulmányozás kü-

lönösen azért volt érdekes, mert a Jugo—'

szláv Statisztikai Hivatal 1950 óta, amikor

nyilvános adatpublikációi megindultak,

bőséges tapasztalatot szerzett, ugyan- akkor a magyar Statisztikai Hivatalnak, mint ismeretes, 1950—1956—ig nem voltak

nyilvános statisztikai kiadványai. 1956 közepén jelentek meg az első nyilvános

kiadványok és az azóta eltelt 2 év alatt

sok elméleti és gyakorlati probléma vető—

dött fel.

Tapasztalataink szerint Jugoszláviában

nagy az érdeklődés a statisztika iránt;

statisztikai kiadványaik kibocsátása Vi- szonylag kiterjedt. (Számítások szerint minden hétre jut egy—egy kiadvány.) A

kiadványok, jellegüknek megfelelően

többféle sorozatban jelennek meg. Van—

nak olyanok, amelyek kizárólag rendsze—

res táblázatos anyagokat és grafikonokat tartalmaznak (általában egyszerű, nem

kombinatív táblázatokat), ezekhez értéke—

léseket, analiziseket nem fűznek. Emel-

lett az ún. ,,bulletin" sorozatban egyes időszaki vagy külön adatfelvételek, össze—

számszerű eredményeit adják közre, amelyek közül legtöbb mezőgaz—

dasági és kulturális témával foglalkozik,

negyedévenként pedig a külkereskede-

lemről, valamint a nagy— és kiskereske-

delmi árak alakulásáról adnak adatokat.

A ,,tanulmányok és elemzések" sorozat-

ban egyes esetekben alkalmazott statisz—

tikai módszerek, számítások eredményeit

ismertetik, elemzik. Végül külön sorozat

a ,,metodikai füzetek", amelyeknek egy—

egy kiadványa a hivatal által kibocsátott

kérdőívek sémáját, az ahhoz tartozó ki- töltési és feldolgozási utasításokat, az

egyes statisztikai fogalmak magyarázatát

tartalmazza, valamint arra vonatkozó

utalásokat, hogy a feldolgozott adatokból milyen csoportosítások, további adatössze—

állítások készíthetők. (Felmerülhet az a gondolat, hogy szükséges-e a kérdőívek és az utasítások ilyenformán való külön

kinyomtatása, mégis úgy tűnik, hogy en-

1 A tájékozódás általában a Belgrádban székelő Szövetségi Statisztikai Hivatalra vonatkozik,. vagyis az egyes köztársasági statisztikai hivatalok munká- ját csak néhány vonatkozásban érintette.

576 ^SZEMLE

nek a rendszerezésnek az előnyei na—

gyobbak, mint a párhuzamosságból szár—

mazó esetleges többletmunka. Előnye ugyanis az, hogy a sorozat keretében rendszerezett, egységes formában átte—

kinthető, felmérhető a Statisztikai Hiva—

tal által kibocsátott teljes beszámolási

rendszer, a feldolgozási módszerek stb.).

A módszertan jelentőségének felisme—

rése, a módszertani munka ápolása két—

ségtelenül jelentős segítséget nyújt a sta—

tisztikai munka színvonalának emelésé—

hez. Nálunk e téren még sok a kívánni—

való, a munkának az elején tartunk. Első lépésben a közeljövőben külön kötetben megjelenik a legfontosabb statisztikai

fogalmak magyarázata, ezenkívül tervez- zük egyes módszertani kérdések össze—

foglalását, problematikájának feltárását

és kiadását.

A statisztikai kiadványok iránti érdek—

lődésre jellemző a kis Statisztikai Zseb-

könyv rendkivüli elterjedtsége. Ez a leg—

népszerűbb kiadványuk a jugoszláv gaz—

dasági, társadalmi és kulturális életre vo—

natkozó legfontosabb összehasonlító jel—

legű statisztikai adatokon kívül igen sok, különösen az idegenforgalom szempont- jából érdeklődésre számot tartó tényt is-

mertet. A szerb—horvát nyelven kívül

angol, francia, német és orosz nyelven is elkészülő Statisztikai Zsebkönyv összesen mintegy 150 000 példányban jelenik meg.

A kiadványok jelentős része viszonylag

igen rövid idő alatt készül el. így például

a szóbanforgó Zsebkönyv megjelenését áprilisra tervezték. Ugyancsak igen korán, a tárgyévet követő június—július hónap—

ban jelenik meg a kb. 600 oldalas Statisz—

tikai Évkönyv, amely kb. 200 oldal terje—

delmű angol és francia fordítási mellék- letet tartalmaz. Az általános évkönyv

mellett ún. ,,szak-évkönyveket" is adnak

ki. Eddig a népmozgalomra és a külke—

reskedelemre vonatkozóan készült ilyen, emellett tervezik a közlekedés—hírközlés és a mezőgazdaság adataira Vonatko—

zóan is szakévkönyv kiadását. Ezek a

szakévkönyvek az egyes ágazatok adatait olyan részletesebb, mélyebb bontásban

közlik, amelyet az általános évkönyv szerkezete, mérete nem tesz lehetővé.

*

Mint a felsorolásból látható, bőséges statisztikai anyag áll a statisztikával fog—

, mutató füzetet

lalkozók, az iránta érdeklődők rendelke-

zésére. A könnyebb eligazodás érdekében minden évben egy kis füzetet adnak ki az előző évben megjelent kiadványokról.

A Jugoszláv Szövetségi StatisZtikai Hi-

vatal valamennyi —— tehát nemcsak a szerb nyelvű -— kiadványa a Hivatal saját nyomdájában, legnagyobbrészt ma—

gas nyomással készül. A saját nyomda igen nagy előnyökkel jár: a statisztikai

munkában, statisztikai táblázatok szedé-

sében, nyomásában begyakorolt, csak erre a munkára beállított nyomdászgárdát ne—

velnek ki; nem kell a külső nyomdák munkáihoz a határidők tekintetében al—

kalmazkodniok; a saját nyomdával való

szoros kooperáció lehetővé teszi hogy a kiadványok gyorsan és gazdaságosan ké?

szüljenek.

A Statisztikai Hivatal vezetői kifejtet—

ték azt a véleményüket, hogy bár saját nyomda felállítása, fejlesztése és üzemel—

tetése elsősorban devizális kérdés, úgy

gondolják, hogy ennek értéke többszörö- sen visszatérül a kiadványok alacsonyabb költségei, gyorsabb megjelenési ideje és jobb minőségű, szebb kivitelezése révén.

Egyébként éppen a kivitelezés minősé—

gének emelése, a különböző kiadványok formai, szerkezeti egysége érdekében út—

készítettek, melyben a statisztikai kiadványokkal foglalkozó va—

lamennyi szerv (központban működő szakosztály és területi apparátus) számára kötelezően előírják a kiadványokkal kap—

csolatos szerkesztési, kivitelezési formá—

kat, az egyes kiadványok felépítését (elő- szó, táblázatanyag, bibliográfia, meg—

jegyzések stb.), az adatoknak a már meg—

jelent adatokkal való egyeztetését, agra—

fikonszerkesztés szempontjait, az alkal—

mazható, illetve feltétlenül alkalmazandó kerekítéseket, a használandó kifejezések azonosságát, a rövidítéseket stb,

*

A delegáció tanulmányozta a statiszti-

kai dokumentációt is. A magyar gyakor—

lathoz hasonlóan itt is lényegében kétféle

dokumentációt találtunk: az adatszolgál-

tatók nyilvántartását és astatisztikaiada—

tok dokumentálását. Az adatszolgál-

tatók nyilvántartása tekintetében nincs

lényeges eltérés a magyar és a jugoszláv

gyakorlat között, a különbség csupán annyi, hogy míg mi általában csak a gaz—

SZEMLE

dasági ágazatok adatszolgáltatóiról veze—

tünk nyilvántartást, addig a Jugoszláv Statisztikai Hivatal a társadalmi élet egész területéről 5—— a kórházakról az is—

kolákról, a könyvtárakról, a különböző népművelési intézményekről, kutatóinté—

zetekről stb. —— is vezet nyilvántartó kar— "

tont. E kartonok alapján készítik el az egyes ágazatok vállalatainak, üzemeinek, intézményeinek a foglalkoztatottak nagy- sága szerinti megoszlására vonatkozó .adatösszea'llításokat is.

A statisztikai adatok dokumentálása jelenleg úgy történik, hogy a statisztikai hivatal központjába beérkező valamennyi adatfeldolgozásról — függetlenül attól, hogy az adatok kiadvány formájában köz—

zétételre kerültek—e vagy sem—stencile—

zett füzeteket; készítenek, melyeket meg—

felelő sorszámokkal ellátva az ún. doku—

mentációs osztály'lerak és róluk katasz—

tert vezet. Ezekből a füzetekből a doku- mentációs osztály bármilyen részletadatra

is képes felvilágosítást adni az adatokat

kérőknek. Az évről évre lerakott füzetek, Hollerith—feldolgozások az évek során rendkívül megszaporodtak, sok helyet

foglalnak el, ezért 1955—ben megkezdték

a füzetek anyagának mikrofilmekre való lefényképezése't és rendszerezését. Ez a munka azonban igen költséges, és ezért

csak vontatottan halad, jelenleg még csak

a dokumentáció töredékét öleli fel.

s:

A tapasztalatcsere mint mindig, ez al- kalommal is kétségtelenül hasznos és se—

gítséget nyújt a hazai statisztikai munka

—fejlesztésére. Eredménye elsősorban nem.

, eltérései is. A

577

, abban van, hogy a tapasztalatok egy része

minden további nélkül ,,importálható". A

statisztikai munka szerves része az illető ország történelmi fejlődéséből folyó adott

körülményeinek, s így az egyszerű átvé—

telt legtöbb esetben akadályozzák a meg—

levő igazgatási, szervezeti, nyilvántartási, kulturális viszonyokban meglevő kisebb—

nagyobb különbözőségek, s nem utolsó sorban magának a statisztikai munka

szervezetének és rendszerének meglevő

tapasztalatcsere eredmé—

nyessége elsősorban abban rejlik, hogy a különbségek megállapítása mellett lehe—

töség nyílik a különbségek okainak, for- rásainak megismerésére, megítélésére is, annak mérlegelésére, hogy a különbségek milyen körülmények; milyen koncepciók következményei. Ez pedig igen jó, gondo—

latébresztő alapot nyújt a hazai gyakorlat

kritikai áttekintésére, a megoldatlan vagy

nem kielégítően megoldott kérdések jobb megoldására, a gyenge pontok kijavítá—

sára. Ilyen körülmények között megtör- ténhet, hogy akár a ,,legjobb" tapasztala—

tot sem lehet jól átvenni, viszont ,,tapasz—

talat—átvételnek" számíthat olyasmi is, ami az idehaza megvalósított formában

talán sehol másutt nem tapasztalható.

Mindebből következik, hogy a tapasztalat—

cserének csak egyik állomása a külföldi munka, amelynek második nem könnyebb és nem egyik napról a másikra megvaló—

sítható része idehaza kell, hogy megtör-

ténjék. Éppen ezért az adott esetben is azt, hogy a látottakból mit és hogyan fogunk tudni hazai gyakorlatunkba át—

ültetni, ezután tudjuk majd csak el—

donteni.

A KÖZponti Statisztikai Hivatal

Ipari és Építőipari Metodikai Bizottságának ülése

Az Ipari és Építőipari Metodikai Bi—

, zottság legutóbbi —-—- április 8—i —— ülésén

az ipari árindex—számítás jövőben köve—

tendő módszereivel foglalkozott.

Az Ipari és Beruházási főosztálynak a

vita alapjául szolgáló előterjesztése 1958-

tól a termelői árváltozások teljeskörű megfigyelése alapján javasolta számítani az ipari termelői árindexet. Ez a javaslat

az 195441956. évi próbaszámítások ta-

pasztalatai alapján abból a megfontolás—

ból indul ki, hogy az iparágak többségé—

ben a termelői árak a jelenlegi központo—

sított ármegállapítási rendszer mellett több éven keresztül lényeges módosítás nélkül érvényben vannak. így tehát az egyes területeket érintő esetenkénti ár—

változások teljeskörű megfigyelése is ki—

sebb munkát jelent, mint a viszonylag

széleskörű reprezentáns termékek árada—

tainak és a súlyozásukhoz szükséges ter- mékcsoportonkénti termelési adatoknak