Tanulmányút a Csehszlovák Statisztikai Hivatalban

(1)

ipari növények, a burgonya és a zöldség- félék területe 22 százalékot tesz ki. Ezzel szemben a termelési érték közel azonos—

nak mondható, mert az előbbieknél 48,6, az utóbbiaknál 44,6 százalék az arányuk.

A legkedvezőtlenebb a helyzet Borsod—

Abaúj—Zemplén megyében, ahol az átla- gosnál alacsonyabb termelési értéket adó növénycsoportok vetésterülete meghaladja a 90 százalékot.

Az intenzív állattartásukról ismert me- gyékben a takarmánytermelés aránya meghaladja az 50 százalékot. Különösen kiemelkednek a dunántúli megyék és az Alföldön Békés megye. Budapest szántó- területén a városi népesség ellátása érde- kében főleg zöldségféléket termelnek.

Az összevont terménycsoportok to- vábbi bontása az egyes megyék jellegze- tes terményeit is megmutatja. Például a búza és a cukorrépa vetésterülete Békés, a kukoricáé Bács—Kiskun, a paradicsomé Pest, a napraforgó, a dohány, a burgo—

nya és a fejeskáposzta vetésterülete Szabolcs—Szatmár megyében a legnagyobb. A rizs és a lucerna viszont Szol- nok megyében legjelentősebb. Borsod—

Abaúj—Zemplén megye alacsony terme- lési értékét a vetetlen terület aránya is

befolyásolja, amely ebben a megyébena legmagasabb: 2,8 százalék. (Országosan a vetetlen terület a vetésterület 1,6 szá—

zaléka.)

Területnagyság alapján azonban nem mindig határozható meg egy megye jel- legzetes, legfontosabb növénytélesége.

Legjobb példa erre a kukorica, amely—

nek 1957-ben Bács—Kiskun megyében volt a legnagyobb vetésterülete, de eb—

ben a megyében volt a legalacsonyabb az egy kat. holdra jutó termelési értéke, illetve termésátlaga. Ugyanez a helyzet a lucernaszénánál. A vetésterület alapján Szolnok megye vezet, termésátlagban azonban a dunántúli megyék jóval meg- előzik, és a kat. holdankénti 17,8 mázsás termésátlagával, illetve 1851 forintos ter—

melési értékével Szolnok megye az utolsó helyre került.

A felsorolt példák azt igazolják, hogy a szántóföldi termelés egy évre vonat- kozó eredményei alapján is tanulságos következtetéseket vonhatunk le, és hogy a megyénkénti eltérések vizsgálatánál a termelés értéki mutatóinak használata nagyon sok segítséget nyújt.

Szikszai Istvánné

Tanulmányút a Csehszlovák Statisztikai Hivatalban

1958. október 20-tól 28—ig kéttagú dele—

gáció1 tanulmányozta a Csehszlovák Köz—

társaság Állami Statisztikai Hivatalában a csehszlovák statisztikusok ipari, építő—

ipari és beruházási statisztikai munkáját, különös figyelmet fordítva az ipari át—

szervezés következtében előállott statisz—

tikai problémák megoldásának módjaira.

A küldöttség főbb tapasztalatairól az alábbiakban számol be.

1. Az ipar és az építőipar átszervezése

Az iparban — a magyar gyakorlathoz hasonlóan -— megkülönböztetnek minisz—

tériumi, tanácsi és szövetkezeti ipart. Az iparvállalatok nagy része 11 ipari tár—

cához tartozik, azonban kisebb iparvál—

' A .delegáció tagjai Lukács Ottó, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetők és Tar József, akKözponti Statisztikai Hivatal osztályvezetője vol—

lalatok más minisztériumok irányítása alatt is állnak.

Az ipar és az építőipar átszervezése csak a minisztériumi ipart érintette. Az átszervezés előtt 1400 vállalat volt, amelyek mintegy 10000 teleppel ren- delkeztek. (Telepen általában helyileg különálló üzemet, gyárat értenek, de elő—

fordul, hogy egészen kis üzemeket nem bontanak fel helyileg, hanem egy telep—

nek tekintenek, például a sütőüzemek egy megye területén egy telepnek számí—

tanak stb.) Megjegyzendő, hogy Magyar- országon a minisztériumi iparban a vál- lalatok száma 974, a telepeké 2733.

Az 1400 vállalatot iparigazgatóságok irányították. Az iparigazgatóságokat az átszervezés során megszüntették. és 391 egységet létesítettek, amelyek közvetle—

nül a minisztériumok irányítása alatt állanak. A 391 egységből 325 vállalat (amelyek vagy korábbi vállalatokból vagy azok összevonásából keletkeztek) és

(2)

222

66 egyesülés. A 66 egyesülés alá össze—

sen 588 vállalat tartozik. Igy az összes vállalatok száma 913.

Az átszervezés előtt az említett 1400 vállalat volt az adatszolgáltató. A válla—

latokat 90 iparágba sorolták. Az ipar- vezetés átszervezése után az iparágakat 62 iparágba vonták össze, és két iparági rendszert állítottak fel. Mind a kettő ugyanabból a 62 iparágból áll, de az egyik a 913 vállalat, a másik viszont a 10000 telep besorolásából keletkezik. A kétféle módon összeállított iparágak adatai ilyen módon természetesen meg- lehetősen eltérnek egymástól.

Mind a havi, negyedévi, mind az éves adatszolgáltatásnál a vállalatok részlete- sebb, a telepek kevésbbé részletes adatokat küldenek be. A kétféle iparági rend—

szerben azonban csak évenként összesí—

tik és dolgozzák fel központilag az ada—

tokat, a havi és negyedévi telepi statisztika csak a megyei szervek tájékoztatá—

sát szolgálja. Megjegyzendő, hogy a magyar statisztikában napirenden van a telepi adatszolgáltatás megoldásának kér—

dése, mert a jelenlegi évközi megyei tá—

jékoztatás —— mely vállalati alapon tör—

ténik —- nem teljesen kielégítő.

Az 1957. évi adatokat a Csehszlovák Állami Statisztikai Hivatal háromféle módon kérte be a vállalatoktól és a mi- nisztériumoktól, és háromféle módon állította össze: régi iparág — régi szervezet, régi iparág —— új szervezet és új szer—

vezet —- új iparág szerint.

Az Állami Statisztikai Hivatalban csak a következő adatokat dolgozták át: vál- lalati teljes termelési érték, munkáslét—

szám, összlétszám, munkásbéralap és összbéralap és az ezekből számítható mutatók. A többi mutatót csak az ipar egészére tartják nyilván, minthogy azok—

nál a halmozódás kérdése nem áll fenn, átdolgozásra nem kerültek.

Az 1957. évi adatokat átdolgozva csak az egész évre vonatkozóan összesítve kérték be, de a vállalatoknak el kellett készíteniök azokat havi részletezésben is, és az 1958. év folyamán a kérdőíven mint az előző év megfelelő időszakának adatát folyamatosan közölniök kellett.

Az átszervezés 1958. április 1—én tör—

tént meg. Az átdolgozott adatokat május Végén kapták meg a minisztériumok—

tól, úgyszintén megkapták az 1958. l.

.SZEMLE

negyedévi adatokat is átdolgozva. (A vál—

lalatoknak egy-másfél hónap állt rendel- kezésükre, hogy az adatokat átdolgoz—

hassák.)

Az átszervezésről egy összevont vál—

lalatnál gyűjtöttünk tapasztalatokat. A prágai CKD vállalat 6 vállalat összevo—

násából keletkezett, 5 vállalat területileg összefüggően helyezkedett el Prágában, egy CKD vállalat Szlaniban volt. Az üzemi könyvelés mind a 6 volt Vállalat—

nál megmaradt, így ezek a telepek , %!

mérlegadatok kivételével jelenleg is min—

den adat közlésére képesek (például a költségeket költségtételenként is meg tudják állapítani stb.).

Az 1957. évi (és az 1958. I. negyedévi) termelési értéket átdolgozták a jelenlegi szervezeti formáknak megfelelően. Az átdolgozás olyan módon történt, hogy havi részletezésben kigyűjtötték mind—

azokat a számlákat, amelyeket az egyik üzem a másik ötnek adott, és ezeket le—

vonták az előzőleg megállapított terme—

lési értékből, tehát levonták a 6 válla—

lat egymás közötti kooperációját.

A feldolgozás minden egyes részletét tételesen (alkatrészekre is) kidolgozták egy táblázaton, amelyen természetes mértékegységben, folyóáron és változat- lan áron is szerepeltek ezek a tételek.

A Vállalatnál átdolgozták az összkölt- ség adatait is, hiszen az anyagköltségek is halmozódtak. Amit korábban nagy—

kereskedelmi áron számláztak egymás—

nak, azt most önköltségen adják át, ami anyagkészlet volt, az most félkész ter—

mék—készlet stb.

Az összevonás előtt mind a 6 vállalat egy iparágba tartozott és közöttük je- lentős kooperáció alakult ki.

Megjegyzendő, hogy a vállalati dolgo—

zók véleménye szerint az összevonás kö—

vetkeztében a 6 vállalat között a koope—

ráció növekedni fog. és így várható, hogy az összehasonlíthatóságnak olyan problémái is jelentkeztek, melyeket egy—

szerűen a vállalati teljes termelési ér—

tékek átdolgozásával megoldani nem lehet.

2. Iparstatisztika

Az Állami Statisztikai Hivatal Ipari főosztályának szervezete lényegesen el—

tér a magyartól. Mig nálunk ágazati (nehézipar, könnyűipar stb.) tagozódás

(3)

van, addig a cseh ipari főosztály téma—

körök szerint tagozódik: termelési, munkaügyi, önköltségi, új technika és kapacitás osztályokra. Ezekhez járul egy központi részleg.

A fenti osztályok 17 minisztérium és 22 megye adatait összesítik. (A 17 mi- nisztérium a szövetkezetek központját is magában foglalja.)

A mi rendszerünkhöz hasonlóan havi, negyedévi és éves jelentést kérnek be az iparvállalatoktól. Napi jelentéseket csak 10 cikkről (szén, vas, acél, koksz, érc, villamosenergia stb.) kérnek a miniszté—

riumokon keresztül.

A havi jelentéseket a vállalatok a fel—

ügyeleti hatóságon és a Központi Sta—

tisztikai Hivatal szervein kívül a Cseh- szlovák Nemzeti Bankhoz is megküldik, míg nálunk csak az első kettőhöz.

Havonta mintegy 200 terméket figyel—

nek meg. A teljes termelést változatlan áron (1954. július 1—i ár), míg az áruter—

melést terváron és folyóáron is számba- veszik. Mindezekre vonatkozólag közölni kell a tárgyhavi adatot, az adatot évkez- dettől számítva, valamint ugyanezeket az adatokat az előző év megfelelő idő- szakára és a tervre vonatkozólag. Az összesítő szerveknek (egyesülések, mi—

nisztériumok) a tervteljesítési százalékok szerint csoportosítva is meg kell adniok a vállalatok számát.

A vállalatok a termelési kérdőívet a beszámolási hónapot követő hó negye- dikére küldik be. (A gépipari vállalatok a befejezetlen termelést ezen a kérdő—

íven becslés alapján adják meg, és ezt mindig a következő hónapban az ún. év- kezdettől rovatban korrigálják.) Magyar—

országon a termelési értéki adatok be—

küldési határideje a tárgyhót követő hó 12-e.

A munkaügyi adatok hasonlóan mint nálunk, 12-re érkeznek be. A kérdőív tar—

talmazza a létszám- és a béradatokat az összes dolgozókra vonatkozóan (tanulók nélkül), az ipari és építőipari tevékeny- ségen dolgozókat és ebből a munkásokat.

(A házilagos építkezések munkásainak összevonása az ipariakkal 1959—től lépett érvénybe.) A termeléshez hasonlóan je—

lentem kell a tervet. a teljesítést és az előző év megfelelő időszakának adatait is. Megfigyelik továbbá a munkaidő ki—

használását, a ledolgozott munkanapo—

kat és a le nem dolgozott napokat okok szerint.

Havonta kérik a termelési költségek elszámolását, mégpedig a teljes termelés és az árutermelés összes költségét. Ezt az összköltségi adatot fel kívánják hasz—

nálni az őnköltségcsökkentés mérésére is oly módon, hogy a teljes termelés válto—

zatlan áron számított volumenére veti- tik, és amennyiben árváltozások nem voltak, akkor ebből következtetéseket kívánnak levonni az önköltségcsökken—

tési terv teljesítésére.

Az egyes telepek havonta rövidített kérdőívet töltenek ki a termelésről és a létszámadatokról. Ezeket a kérdőíveket a megyék a saját helyi tájékozódásuk cél- jaira dolgozzák fel. Az Állami Statisz—

tikai Hivatal és a minisztériumok ezek—

ből az adatokból nem kapnak jelentést.

Az állami Statisztikai Hivatal az adato—

kat havonta csak minisztériumonként csoportosítja.

A negyedéves kérdőív állománycsopor—

tonként tartalmazza a létszám— és bér- adatokat. (Az állománycsoportokon kívül külön az egyéb népgazdasági ágaknak megfelelő tevékenységen dolgozók szá—

mát is részletezve.) Tartalmazza a mun- kások teljes munkaerőmérlegét és az összes dolgozók utolsó napi állományi létszámát. Részletesen vizsgálja a dolgo—

zóknak a normateljesités mértéke szerinti megoszlását.

A negyedéves kérdőív a műszaki—gaz—

dasági mutatók elég széles körére terjed ki. Vizsgálja a bérstrukturát, a prémiu—

mokat és a béralapon kívüli juttatáso—

kat.

1958—ban negyedévenként mintegy 500 termék termelését figyelték meg. Ezzel az országos tervben szereplő összes ter—

méket megfigyelik, így az éves kérdőív—

ben a termelést termékenként már nem veszik számba. 1959—re azonban a ne—

gyedéves megfigyelés csökkentését, az éves kérdőívben pedig a termékek szé—

lesebb körre (mintegy 1000 termékre) ki—

terjedő számbavételét tervezik.

A helyi ipar adatait negyedévente csökkentett terjedelmű kérdőív segítsé—

gével gyűjtik össze, a béralapot azonban részletesebben vizsgálja a féléves sta—

tisztika. Negyedévenként a legfontosabb adatokat (termelés, létszám, bér) a mi- nisztériumoknak iparági bontásban is

(4)

224

közölniük kell az Állami Statisztikai Hi—

vatallal.

Éves statisztika, mint nálunk, kettő van. Az egyik az ún. analitikus statisztika, az Állami Statisztikai Hivatalé, a másik a mérlegbeszámoló. Az éves kér- dőív két példányban megy a területi szervekhez, és pedig január 31—re, ugyan—- is a mérlegeket már január 31-ig egy bi- zottság (bank, tárca, AÉK) felülvizsgálja és jóváhagyja. (Megjegyzendő, hogy ez nálunk sokkal lassabban történik.) A megyék a kérdőíveket február végéig vizsgálják felül, és a beérkező. mintegy 2000 kérdőívből az Állami Statisztikai Hivatal szuperrevizió után a legfonto—

sabb adatokat március végéig állítja össze; az éves kérdőív többi adatának feldolgozása pedig az év végére készül el.

Évente egy nagy összefoglaló könyv—

ben rögzítik az összes eredményeket, ezenkívül öt évenként részletes elemzést

készítenek. _

Az éves kérdőív a következő főbb témaköröket öleli fel 9 fejezetben.

Az 1. fejezet a legfontosabb gazdasági mutatószámokat tartalmazza. Ezek a mutatószámok (például az egy főre jutó termelés, az egy főre jutó villamosener—

gia-felhasználás, az egy korona állóesz- köz értékre jutó termelés stb.) csoporto—

sítások céljait szolgálják, hiszen fel nem dolgozhatók.

A 2. fejezet az árutermelést, a teljes termelést és a nettó termelést tartalmazza. A vállalatoknak meg kell adniok hogy mennyi a teljes termelésből az A szektorba tartozó termelés (az A szektorba tartozó termékek felsorolását kü—

lön jegyzék tartalmazza). Nálunk ez a csoportosítás iparágak és nem termékek alapján történik.

A 3. fejezetben a minisztériumon kívülre történő értékesítés megoszlását kérdezik a tervhez hasonló bontásban Ezeket az adatokat a könyvelés szolgál- tatja. minthogy így tartja nyilván. Az ér- tékesítést beruházások, árualap (ezen belül nagykereskedelem és kiskereske—

delem), export, egyéb értékesítés és ge—

neráljavítás szerint részletezve kell je—

lenteni. Végül meg kell adni az összes vállalati értékesítést is. Az összes válla- lati értékesítés és a minisztériumon kívülre történő értékesítés különbsége a

SZEMLE

minisztériumon belüli kooperációt jelenti.

A 4. fejezet a munkatermelékenységi, a létszám- és a béradatokat tartalmazza.

Az 5. fejezet a beépített villamosmo- torokra és berendezésekre vonatkozó adatokat, valamint a villamosenergia- felhasználást foglalja magában.

- A 6. fejezetben a 12 legfontosabb anyagról felhasználási ac atokat, illetve teljes anyagmérleget kérnek.

A 7. fejezet az összes beruházást és ebből az építési beruházást tartalmazza.

A 8. fejezet a vállalat szállítóeszköze—

inek teljesítményadatait, a járművek számát tudakolja.

A 9. fejezet a be— és kirakás jellemző adatait tartalmazza.

Külön lapon kérdezik a költségek strukturáját, a legfontosabb pénzügyi mutatókat és az állóalapokat. Egy másik pótlap tovább részletezi a létszám— és béradatokat a főtevékenységre és a nem ipari részlegekre vonatkozóan, a béralap struktúráját és a műszaki és adminiszt—

ratív dolgozók bérének strukturáját. Az éves beszámolójelentés ezenkívül, a mienkhez hasonlóan egy telepi lapot is tartalmaz, amelyen megadják a telep helyét, és beszámolnak a telep tevékeny—

ségéről, közlik a teljes termelést és a költségeket, valamint telepenként a lét- szám—, a bér—, és a villamosenergia—fel—

használási adatokat.

Az éves kérdőív tartalmaz szakmai mutatókkal rendelkező ún. szakmai lapo—

kat is, azonban nem minden évben min—

den ágazatról. Egy—egy ágazatot körül—

belül három évenként figyelnek meg. Az 1958. évi kérdőív főleg nehézipari szak—

mai lapokat tartalmazott. Ezt a helyes eljárást nálunk is alkalmazni kellene, jelenleg mi egy sor szakmai adatot éven- ként bekérünk.

A feldolgozásnál' a vállalati adatokat vállalati iparágak szerint, a telepi adatokat telepi iparágak szerint és minisz—

tériumok szerint csoportositják. Ipar—

ágon belül sok csoportosítást alkalmaz- nak. A nagyság szerinti csoportosítás't mind a vállalatok, mind a telepek sze—

rint elvégzik: ezenkívül csoportosítják a vállalatokat alapítási év, tervteljesí—

tési százalék, a gépek és gépi berendezé—

sek egy főre jutó értéke, az egy mun- kásra jutó villamosenergia-felhasználás,

(5)

az egy munkásra jutó nettó termelési ér—

ték, az egy korona állóeszköz értékre jutó nettó termelés szerint. Összesen minteg húszféle csoportositást alkalmaz- nak.

A mintegy öt évenként készítendő elemzésből eddig egy készült el, és ez a következő fő fejezeteket tartalmazza:

1. a csehszlovák ipar fejlődése (törté- nelmi áttekintés);

2. a csehszlovák 1948—1956;

3. új vállalatok és a gazdaságosság (a munkatermelékenységi, az önköltségi és a műszaki-gazdasági mutatók alapján);

4. a csehszlovák ipar területi elhelyez—

kedése;

5. alkalmazottak, létszám, munkabér—

és munkatermelékenység;

6. önköltség és rentabilitás;

7. állóalapok és kihasználásuk;

8. a csehszlovák gépipar specializá- ciója. A gépipart 95 csoportra (termék- csoportra) osztották és azt vizsgálták, hogy a termékcsoportok hány százaléka tartozik a fő profilba, továbbá csoporto—

sították a vállalatokat aszerint is, hogy hány termékcsoportot termel egy—egy vállalat a 95 csoportból;

9. a csehszlovák ipar nyersanyagalap—

jai a geológiai kutatások szerint;

10. következtetések.

Ezeket a fejezeteket egyes fontosabb iparágakra vonatkozóan is kidolgozták.

ipar strukturája

3. Építőipari statisztika

Az Építőipari osztály elsősorban a ter—

melési és a munkaügyi statisztika kérdé—

seivel foglalkozik, de feladatkörébe tartozik a termelési költségek és az önkölt—

ség alakulására vonatkozó adatok feldol—

gozása és elemzése is. Nem foglalkozik a fontosabb építési munkák gépesítésére, továbbá az anyagfelhasználás és az anyagkészletek alakulására vonatkozó adatokkal, mert ezek az Új technika osztálya, illetve az Anyagosztály'feladat—

körébe tartoznak. Nem foglalkoznak a pénzügyi adatokkal sem, mert ez a Hiva—

tal szervezeti felépítése értelmében a Pénzügyi osztály feladatkörébe tartozik.

Az Építőipari osztály megfigyelései a ki—

vitelező—szerelő vállalatok, a tervezőinté—

zetek és a földméréssel foglalkozó szer—

vezetek tevékenységére terjednek ki.

6 Statisztikai Szemle

Az építőipari kivitelező—szerelő válla—

latok tevékenységükről havi, negyedéves és éves jelentésekben kötelesek beszá- molni.

A minisztériumi kivitelező—szerelő vál- lalatok havi jelentése főleg termelési és munkaügyi adatokat tartalmaz. A terme- lés értékösszegét általában a tárgyhó—

napra és évkezdettől is jelenteni kell, mind a saját, mind a fővállalkozói ter- melésre vonatkozóan. A termelési érté- ket a havi jelentésen a megrendelők hitelforrásai szerint részletezni kell, te—

hát meg kell adni azt is, hogy az elvég—

zett munkák összegéből mennyit fedez- tek beruházási-, felújítási— stb. hitelből.

Az építőipari kivitelező vállalatok a havi kérdőív külön táblázatán részletes fel—

sorolásban kötelesek jelenteni mindazon építkezések (sőt néha egyes épületek—

építmények) termelési terv— és tény- számait is, melyeket a kormány által jóváhagyott terv tételesen felsorol. Az ilyen építkezések száma országosan kb.

150—200. A havi kérdőív egy másik táb—

lázata az átadott lakások számának és alapterületének jelentésére szolgál.

A havi statisztikai kérdőív a létszám és a béradatokat az iparhoz hasonlóan tudakolja.

A havi kérdőív beküldési határideje a beszámolási hónapot követő hó 10. napja.

Az építőipari havi kérdőívek feldolgo—

zását a minisztériumok végzik. A taná—

csok irányítása alá tartozó vállalatok adatait a tanácsok összesítik. A Statisz—

tikai Hivatal területi szervei a hozzájuk beérkező vállalati kérdőívekbőla megyék és városok vezetőszerveinek adatigényét

elégítik ki. '

Igen érdekes és figyelemre méltó az a rendszer, melyet Csehszlovákiában 1959—

től az építési—szerelési munkák elszámo—

lására be kívánnak vezetni. Ennek lé—

nyege az, hogy a kivitelező vállalatok az elvégzett munkákat nem a minden hó l—7—e között felvett ún. átadási jegyző—

könyvek alapján, hanem csak az épüle- tek egyes nagyobb részeinek elkészülte- kor adják át a megrendelőknek. Lakó- házak építésénél a költségvetéseket pél—

dául 4 nagyobb részre osztják és a mun—

kák átadását a következő ütemezésben végzik:

I. ütem:

munkák és a pincefalazás

a földmunkák, az alapozási elkészítése

(6)

226

után, amikor már a pincefödémet is be- fejezték;

II. ütem: az összes felmenő falazatok befejezésekor;

III. ütem: a belső vakolások, burkola—

tok, padlók stb. elkészítése után, tehát a belső munkák befejezésekor;

IV. ütem: a költségvetésben előírt ösz—

szes munkák elvégzése után, tehát az épület teljes befejezésekor.

E rendszer széles körben kipróbálva még nincs, ezért feltehető, hogy az egyes hónapok Végén a termelés ún. befejezet—

len állománya — tehát az elvégzett mun—

káknak az a része, amely a jegyzőköny- vekben még nem szerepelhet — erősen ingadozik—. Pontos adatok begyűjtése és megbízható tapasztalatok szerzése érde—

kében 1959-ben a régi elszámolási rend—

szert párhuzamosan még fenntartják, és a befejezetlen állományt felmérés, illetve könyvelési adatok alapján — átmeneti—

leg —— még kimutatják. Az említett új el—

számolási rendszer jelentős munkameg- takarítással fog járni, és az építkezések kivitelezési időtartamának csökkentését is elősegíti, mert —— a terv szerint —- a megrendelőknek csak a jegyzőkönyvileg átvett munkákat kell kifizetniök, és a termelés ún. befejezetlen állományának finanszírozása a kivitelező vállalatok forgóalapjából (vagy hitelből) történik.

Az építőipari Vállalatok negyedéves termelési kérdőíve elsősorban a termelés strukturális bontására vonatkozó adato—

kat tartalmazza a havi kérdőívnél sokkal részletesebben. így például e jelen—

tésen nemcsak azt kell megadni, hogy a termelési értékből mennyi volt az, amit beruházási, felújítási stb. hitelből végez—

tek, hanem jelenteni kell azt is, hogy mennyi volt például a lakásépítkezések, a lakáskarbantartások, a kommunális építkezések összege, és külön azt is meg kell adni, hogy mennyit végeztek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek és mennyit a lakosság részére. A negyed—

éves termelési kérdőív a termelési ér- tékre vonatkozó adatokat részletezi még az alvállalkozók, a fontosabb objektu- mok és a megrendelők felügyeleti szer—

vei szerint is. Külön táblázaton a negyed—

év folyamán megkezdett, illetve átadott és a folyamatban levő építmények szá- mára és értékére vonatkozó adatokat is jelenteni kell.

SZEMLE

A munkaügyi adatok jelentésére önálló negyedéves kérdőív szolgál, amely első- sorban létszám- és béradatokat tartalmaz állománycsoportonkénti részletezésben.

Ezeket az adatokat meg kell adni a fő- tevékenységet végzőkről és több csoport—

ban külön—külön az ipar, a forgalmi, a tervezési stb. tevékenységet végzőkről is.

A negyedéves termelési kérdőív be- küldési határideje a beszámolási idő- szakot követő hó 12-e. a munkaügyi kér—

dőívé 14-e.

Az építőipari kivitelező vállalatok je—

lentős része több megye területén is dol—

gozik. Ezért néhány fontosabb adatot:

így például a termelési értéket, a munka-—

erőre és a munkabérre vonatkozó ada—

tokat, az átadott lakások számát és alap—

területét (négyzetméterben) stb. a kivi—

telező vállalatoknak megyei részletezés—

ben is össze kell állitaniok, és egy—egy kérdőíven meg kell küldeni mindazon megyei statisztikai igazgatóságoknak, melyeknek területén munkát végeztek.

Ez a kérdés nálunk még megoldatlan, Az építőipar éves kérdőíve lényegé—

ben megismétli, illetve az egész év vonat—

kozásában összefoglalja azokat a terme- lési és munkaügyi mutatószámokat, ame——

lyeknek alakulásáról a kivitelező Válla- latok a havi és a negyedéves jelentések- ben már beszámoltak. Külön fejezet foglalkozik azonban az éves kérdőíven a válla—

lati beruházások adataival, egy másik az anyagfelhasználás és az anyagkészlet adatait tartalmazza a fontosabb anya—

gokra vonatkozóan természetes mérték—

egységben. Külön táblázatban kell jelen—

teni az ipari termelést, a forgalmi eszkö- zöket és a vasúti szállítás adatait. A ter- melési költségeket, a nyereséget és a veszteséget, az alapok és az állóeszközök adatait az éves kérdőív nem tartal—

mazza, azokat a mérlegből veszik át.

Az éves kérdőív beküldési határideje január 31. Az adatok ellenőrzését a megyei igazgatóságok végzik. az Állami Statisztikai Hivatal Építőipari osztálya csak szupperreviziót végez, és a feldol- gozást —- a minisztériumok kikapcsolá—

sával —— saját maga gépi úton végezteti el.

Az építőipar működéséről —— az éves kérdőívek feldolgozása alapján -—— éven—

ként nagyobb, átfogó jelentést készíte- nek, melyben az adatokat megyei, mi-

(7)

nisztériumi, iparági stb. részletezésben közlik. Az éves kérdőívek adatait gépi úton különböző nagyságkategóriák, pél—

dául a termelési érték vagy a létszám stb. nagyságcsoportjai szerint is össze- állítják, és ezt is az éves jelentésben teszik közzé.

Rendkívüli érdekes az a lakásépítési statisztika. melynek keretében Csehszlo—

vákiában minden egyes befejezett lakó- épületről jelentőlapokat kell kitölteni. Az adatgyűjtés célja elsősorban az, hogy ké—

pet adjon a lakásépítés kulturáltságáról és általános kivitelezési módszereiről, másrészt az, hogy felderítse a lakásépít- kezés költségeinek alakulására ható tényezőket. E rendkívül fontos adatszol—

gáltatás alapjainak biztosítását —— ti. azt, hogy az építőipari vállalatok költségei- ket objektumonként is nyilvántartsák ——

Csehszlovákiában kormányrendelet írja elő. (Objektumon általában egy—egy ön—

álló épületet vagy egy munkahelyen levő, közös műszaki tervvel rendelkező, azonos jellegű több építményt értenek.) A befejezett lakóépületekre vonatkozó statisztikai lapokat minden állami és szövetkezeti kivitelezőnek ki kell töl—

tenie. Az adatfelvételi lap tartalmazza az objektum pontos megjelölését, a be—

ruházó és a fővállalkozó megnevezését, valamint a következő fontosabb adat—

csoportokat'

I. Az objektum jellemzésére adatok

szolgáló

1. Az épület elhelyezése (lakótelep, külkerület, foghíj);

2. Az építkezés:

a) jellege (új épület, rekonstrukció);

b) ha rekonstrukció, milyen épület volt előzőleg (lakóház, munkásszállás, diák—

otthon stb.);

c) megrendelője (állami szerv, szövet- kezet, magánszemély);

3. A kivitelezés technikai módszerei—

nek meghatározása. Ezeknél az adatok- nál figyelembe kell venni azt, hogy

A) a lakóházak technikai kivitelezése többféle módon történhet. Az adatgyűj—

tés szempontjából négyféle kivitelezési kategóriát határoztak meg. Ezek a követ—

kezők:

a) az egész épület tradicionális mód—

szerekkel, általában monolitikus elemek—

ből készül;

6*

b) az épület kisméretű (darabonként maximálisan 600 kilogramm súlyú) előre—

gyártott elemek felhasználásával kerül kivitelezésre;

c) a kivitelezésnél az előregyártás nagyobb mértékű (például az alkalmazott tégla— és betontömbök súlya darabon—

ként 600—2000 kilogramm között van);

el) az építkezés teljes mértékben előre—

gyártással, 2000 kilogrammnál nagyobb súlyú. falelemekből, panelekből készül.2 B) A tartószerkezetek (főfalak, pillé—

rek) anyaga is sokféle lehet. A kérdőív erre vonatkozóan a következő 7 csopor—

tot öleli fel:

fa, tégla, tégla-blokk, beton—blokk,vas—

beton monolit, előregyártott vasbeton, panel.

4. Milyen tervek alapján épület:

a) típus terv3, b) egyedi terv:

5. Az organizáció meghatározása:

a) hagyományos módszer, b) folyamatos építkezés.

6. A fontosabb szerkezetek anyagának megjelölése:

a) alapozás, pincefalak: tégla vagy kő, beton, vasbeton, előregyártott elemek;

b) födém: fa, monolit vasbeton, előre- gyártott vasbeton, panel, nagy-panel;

c) tető: fa, előregyártott vasbeton tető, lapos tető;

d) padozat: (konyha nélkül, tehát csak a lakóhelyiségekre vonatkozóan) hajó—

padló, parketta, pvc, egyéb;

e) homlokzat: (részletezés a tagozódás foka szerint); egyszerű, díszített.

készült az

II. Az épület felszereltsége

Távfűtés, kazánház, felvonó, mosó- konyha, mosókonyha modern berende- zéssel (legalább egy darab mosógéppel), szárító, vasaló, falbaépített bútorok. (A kérdőív e részén feltett kérdésekre az adatszolgáltatóknak minden egyes kérdő—

pontnál az igen, illetve a nem szavak megfelelő aláhúzásával kell válaszolniok.

A kérdőíven a vízvezetéket, a fürdőszo—

bát és a csatornázást nem kérdezik, mi—

vel ezek építése állami és szövetkezeti 2 Az 1957—ben elkészült l—akóihiázaknavk kb. 25 szá—

zalékát kivitelezte'k az a) csoportba tartozó mód—

szerekkel, kb. 56 százalékát a b), 14 százalékát a c) és 6 százalékát a! (1) módszer szerint.

3 Csehszlovákiában 1957-ben a lakóházak 80 szá- zaléka típusterv alapján került kivitelezésre.

(8)

228

építkezések esetén minden lakóháznál kötelező).

III. Az épület nagyságára vonatkozó adatok

1. Az épületek száma (ha több objek—

tumról van szó).

. A földfeletti szintek száma.

3. A földalatti szintek száma.

4. Légköbméter.

5. Beépített alapterület (négyzetméter).

6. Az összes alapterület.

7. Az üzletek és a nem lakásjellegű helyiségek alapterülete. (Az alapterületet itt a külső falfelületek síkján kell az adatszolgáltatóknak felmérni és jelen—

teni).

N

IV. Az épületben levő lakások adatai—

nak részletezése a lakások nagysága szerint

E táblázatban az épületben levő ösz- szes lakások és ebből a garzon, az egy-, a két-, a három-, a négy- és a több szo- bás lakások következő adatait kell megadni:

darabszám, lakóterület és hasznos te- rület négyzetméterben. (Lakóterületen csak a lakószobák falakon belüli alap—

területének összegét értik. A konyhából csak a 12 négyzetméteren felüli részt számítják ide, a 8 négyzetméternél ki—

sebb szobák alapterületét viszont nem veszik figyelembe. A lakás hasznos terü—

letén a lakószobák és az egyéb helyisé—

gek összterületét értik.) V. Az építkezés kozó adatok

1. A kezdés időpontja.

2. Az átadás időpontja.

3. A kivitelezés időtartama a naptári napokban.

VI. Az épület ára

1. A költségvetési előirányzat, ebből:

a lakóház értéke,

a földmunkák és az előkészítési mun—

kák összege;

a parkosítás összege;

más egyéb költségek összege.

2. Az átadásig elvégzett munkák ösz—

szege (ez egyenlő a beruházó által kifi—

zetett összeggel).

3. Az átadásig még el nem végzett munkák összege.

időtartamára vonat—

SZEMLE

VII. Az építkeZéshez felhasznált fonto—

sabb anyagok mennyiségi adatai

E táblázatban a kivitelezési munkák során felhasznált cement, betonacél, tégla, fa, előregyártott elemek stb.

mennyiségét kell jelenteni természtes mértékegységben.

VIII. Költségek

Az adatszolgáltatóknak jelenteni kell a fővállalkozói minőségben elvégzett saját munkák következő költségeit, az alvállalkozó szak— és szerelőipari válla- latok költségei nélkül:

alapanyagok, alapbérek, az építési gépek díja, egyéb közvetlen költségek, közvetett költségek, összes költség. Ez—

után meg kell adni a saját erőkkel el—

végzett szak- és szerelőipari munkák költségeit, majd a nyereség vagy a vesz—

teség összegét.

Külön kell jelenteni az alvállalkozók számláinak összegét is. A saját munkák összes költsége és az alvállalkozók szm- láinak összege együttesen adja meg az építkezés ,,összes" költségét. (Megjegy—

zendő, hogy ez az összeg teljes egészében nem a felmerült költségeket jelenti, hiszen az alvállalkozói munkáknál nem a költségek, hanem a számlák összege szerepel a kimutatásban. Ezt a problé—

mát azonban még nem tudták megol—

dani, s igy egyelőre reprezentativ felvé—

telek alapján kívánják az alvállalkozók költségei és számlái közötti differenciá—

kat figyelembe venni.) IX. Mutatószámok

Ez a tábla az előző adatokból képzett gazdasági mutatókat tartalmazza. Pél—

dául a költségek összegét egy négyzet—

méter lakóterületre vonatkoztatva; az egy lakásegységre eső hasznos területet négyzetméterben stb.

E kérdőív adatainak gépi úton történő feldolgozása igen sokféle csoportositásra ad lehetőséget. Csoportosíthatók az ada—

tok például az épület elhelyezési körül- ményei, a kivitelezési technológia kate—

góriái, az alapvető szerkezeti elemek anyagai, az épület felszereltségi adatai és számos más szempont szerint. ACseh- szlovák Állami Statisztikai Hivatal e jelentések feldolgozását eddig évenként egyszer végezte el, és az adatgyűjtés

(9)

eredményét külön jelentésben közzé is tették. A felmerült igények jobb kielé—

gítése érdekében az adatfeldolgozás és a publikáció 1959—től félévenként fog tör- tenni.

Hasznos tapasztalat, hogy Csehszlová- kiában a magánerőből és a magán kivi—

telezésben történő lakóházépítkezésekről és az egyéb épületek (istállók, fészerek stb.) építéséről a tanácsoknak kell elég részletes adatokat tartalmazó jelentést adni. E jelentés az építtető és a kivite—

lező megnevezésén és címén, valamint az épület jellegének és helyének megjelölé- sén kívül még a következő adatokat tar—

talmazza:

1. az építtető foglalkozása és munka—

köre;

2. a kivitelezési munkák kezdésének és befejezésének időpontja és a kivitelezés időtartama naptári napokban;

3. az igénybe vett hitelek összege és az épület teljes értéke;

4. az épületben levő lakószobák és egyéb helyiségek száma és alapterülete négyzetméterben ;

5. az épület felszereltsége (viz, villany, gáz, csatornázás, garázs stb.).

Ezeket a jelentéseket az Állami Sta—

tisztikai Hivatal a tanácsoktól területi apparátusán keresztül gyűjti be, és évenként egyszer dolgozza fel,

4. Beruházási statisztika

A beruházásokról az adatszolgáltatók—

nak (számuk országosan kb. 10—12000) havi, negyedéves és éves jelentésben kell beszámolniok. A beruházók jelenté—

seiket, felügyeleti szervüknek, a banknak és az Állami Statisztikai Hivatal területi szerveinek küldik meg.

A havi beruházási jelentés — mely csak az állami tervben szereplő beruhá- zásokra vonatkozik —- elsősorban a terv- számokat és a teljesítési adatokat tartalmazza, a következő bontásban:

1. építés,

2. gépek és berendezések, 3. szerelés,

4. egyéb.

Érdekessége e csoportosításnak, hogy a 2. csoport, tehát az ún. géprovat nemcsak a gépi berendezéseket, hanem pél—

dául a bútorokat, a műszereket és min—

den más egyéb felszerelési és berende—

zési tárgy beruházási összegét is tartal-

mazza. Az ún... geológiai fúrásokat eddig önálló csoportként kezelték, 1959—től azonban ezek már az építési munkák kö—

zött kerülnek kimutatásra. A gépek és a berendezések csoportjával kapcsolatban még megjegyzésre érdemes az, hogy az építési munkákkal össze nem függő gépi- beruházások összegének kimutatására a havi beruházási statisztikai jelentésen külön rovat szolgál. Az elvégzett mű—

szaki tervezési munkák összegét a be—

ruházási adatok nem tartalmazzák, mi- vel Csehszlovákiában azok elkészítésé—

nek költségeit, más forrásokból fedezik.

Az egyéb rovatba sorolható tételek köre meglehetősen szűk (például idekerül a fásítás, a talajjavítás stb), így ennek ösz- szege az összes beruházások összegének csak 1—2 százalékát teszi ki.

A havi beruházási kérdőíven a teljesí—

tési adatokat lakásépítés, kommunális beruházások, egészségügyi és szociális beruházások, valamint kulturális beruhá- zások (például iskolaépítés) szerint is részletezik.

A havi beszámolójelentésen az építési beruházásokat a kivitelező Vállalatok fel—

ügyeleti hatóságai szerinti csoportosítás- ban, az összes teljesítésre vonatkozó ada—

tokat pedig limiten felüli és limiten aluli beruházásokra osztva is jelenteni kell. Külön táblázat szolgál a havi kér—

dőíven a kormány által tételesen is jóvá—

hagyott fontosabb beruházások terv— és, teljesítményi adatainak részletes felsoro- lására. Az ilyen külön kiemelt beruházá- sok száma országosan kb. 600, amelyből kb. 80 beruházás előrehaladásáról, tehát ezek havi tervteljesítéséről a Statisztikai Hivatal a kormánynak rendszeresen havi jelentést is ad.

A havi beruházási kérdőív beküldési határideje: a beszámolási hónapot követő hó 9. napja. A Statisztikai Hivatal a mi- nisztériumoktól ágazatonkénti csoporto—

sításban összesített adatokat kap. Érde—

kessége a csehszlovák beruházási statisz:

tikai beszámolási rendszernek, hogy a szövetkezetek (beleértve a mezőgazda- sági termelőszövetkezeteket) beruházá- sairól is havonta kérnek adatszolgálta—

tást. A szövetkezetek jelentéseiket fel—- ügyeleti szervüknek küldik meg, amely azokat negedévenként összesíti, és a megfelelő csoportosításokban megküldi a Statisztikai Hivatalnak.