KI R Á L Y E S Z T E R
Új s z a b ál ys ért ési t ör v é n y – ha n g n e m n él k üli b a g at ell , a v a g y v ari á ci ó k e g y t é m ár a
Prel ú di u m
Liszt Fere nc z o n g orára írt Mefiszt ó- keri n g ői ne k s orá ba tart ozi k a Hangne m nél küli bagatell cí m ű dara bja, a melyet 1 8 8 3- ba n k o m p o nált. A m ű be n val ó ba n ha n g ne met, s őt ala p ha n g ot se m le het érzé kel ni. Szelé nyi Ist vá n ze net u d ós azt írta r óla: „ dalla ma ne m sz orít hat ó be e gyetle n is mert ha n g ne m kereté be se m, a k k or d ka pcs olatai k öz ött pe di g e gyetle ne gy si ncs, a mely a bécsi klasz- szi k us o k össz ha n gzatta ni re n dszeré vel ma gyaráz hat ó le n ne ”.
A j o g vilá gá ba n u gya neze ket le het ne elm o n da ni a sza bálysértési j o gr ól – ter mészetese n a j o g nyel vé n. A sza bálysértési j o g u gya nis hi vatal osa n a k özi gaz gatási j o g része, á m a b ba le gfel- je b b f u n kci o nálisa n illesz ke di k sza n kci o nál ó jelle ge miatt. Ma darász Ti b or szeri nt a sza bálysér- tés a k özi ga z gatás j o gér vé nyesít ő esz k öze.1 El őz mé nyei – mi nt t u dj u k – a XI X. szá za d ba ny úl- na k vissza, a mi k or a b ű ntett- vétsé g- ki há gás tric h ot ó miája uralta a b ü ntet őj o g ot. Hiá ba t ör ölté k az o n ba n el az 1 9 5 0-es é ve k be n a ki há gás o kat, h o gy fel váltsá k a sza bálysértése k kel, a b ü ntet őj o- gi gy ö kere k a d di gra már kiirt hatatla n ul be hál óztá k a j o gter ületet.2 A sza bálysértési j o g tartal mi- la g az óta is er ős – s a mi nt lát ni f o gj u k, e gyre er őse b b – kacs o k kal ka pasz k o di k a b ü ntet őj o g ba.
A gara nciá k me gléte sze m p o ntjá b ól az o n ba n sza bálysértési a nya gi j o g ot T ót h Mi hályt i déz ve Bt k. Light - na k is ne vez het né n k,3 s u gya ní gy m o n d hat ná n k a z eljárási re n del kezése ket Be. Light - na k. Az e gyes sza bálysértési té nyállás o k pe di g – h o gy is mét ze nei metaf orá val élje k – le galá b b két ( de i n ká b b hár o m) ha n g ne m be n sz ól na k: ba gatell- b ű ncsele k mé nye k és i gaz gatás-elle nes ma gatartás o k, vala mi nt eze k öt v özete al k otja ő ket. 4 Ne héz a d ol ga te hát a n na k, a ki me g pr ó bál tiszta kate g óriá kat felállíta ni a sza bálysértési j o g és az e gyes i ntéz mé nyei ka pcsá n.
A hatály os sza bálysértési t ör vé nyt az Orszá g gy űlés 2 0 1 1. dece m ber 2 3-á n f o ga dta el, és 2 0 1 2. ja n uár 6-á n hir detté k ki. Kicsi vel t ö b b mi nt 3 h ó na p állt a j o gal kal maz ó k és az álla m p o l- gár o k re n del kezésére a t ör vé ny al kal mazására val ó fel kész ülés hez. Bi z o nyára „ na gy ba n me g- k ö n nyítette ezt az á prilis 1 3-á n, a t ör vé ny hatály ba lé pése el őtt két na p pal elf o ga d ott terje de l- mes m ó d osítás (a 2 0 1 2. é vi X X XI. t ör vé ny be n), a mely mi n d össze olya n „ mar gi nális ” kér dés e-
1 Lás d b ő ve b be n: MA D A R Á S Z Ti b or: Az álla migazgatási szan kció fogal ma és fajtái . „ A j o gi felel őssé g- és sza n kci óre n dszer el méleti ala pjai ” cí m ű O T K A- k utatás 3. sz. k ötete. E L T E Álla m- és J o gt u d o má nyi Kar, B u da pest, 1 9 8 9. 1 5- 3 7.
2 A sza bálysértési j o g fejl ő dést örté netér ől lás d: NA G Y Maria n na: Az álla migazgatási jogi szan kció szabályozásána k története.
A j o gi felel őssé g- és sza n kci óre n dszer el méleti ala pjai ” cí m ű O T K A- k utatás 1 1. sz. k ötete. E L T E Álla m- és J o gt u d o- má nyi Kar, B u da pest, 1 9 8 9.
3 El ha n gz ott a Ma gyar Kri mi n ol ó giai Társasá g 2 0 1 2. máj us 1 1-é n az E L T E Álla m- és J o gt u d o má nyi Kará n tart ott K o ntr oll és j o g k ö vetés c. k o nfere nciájá n.
4 A sza bálysértési té nyállás o k kal ka pcs olat os pr o blé má kr ól b ő ve b be n lás d: NA G Y Maria n na: A közigazgatási jogi szan kci ó- rendszer. Osiris, B u da pest, 2 0 0 0. 5 9-7 0.
ket éri ntett, mi nt a sza bálysértés f o gal ma, a hal mazati sza bály o k, va gy az új o n na n be vezetett, is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó re n del kezése k átsza bása.
Eze n d ol g ozat o m ala pjá ul sz ol gál ó el őa dás o m ba n 5 az i d ő keret miatt csa k a sza bálysértés f o gal má val ka pcs olat os pr o blé má kr ól sz ólta m, n o ha ere detile g a mási k két té mát is tár g yal ni szá n dé k ozta m. A z a k k or el m ulaszt otta kat m ost p ót ol o m – h ozzátesze m az o n ba n, h o gy a mó- d osítás más kér dése ket is éri ntett, a melye k ne m ke vés bé fi gyele mre mélt óa k. A té má k ki válas z- tásá h oz ma gyarázat ul mé g csa k a n nyit f ű z hete k, h o gy az e mlített kér dése k u gya n a sza bálysérté- si a nya gi j o g ter ületére tart oz na k, á m a sza bálysértési j o g sze m p o ntjá b ól ala p vet ő jele nt ősé g űe k és ki vál óa n t ü kr özi k a be vezet ő be n e mlített j o gal k ot ói sze mlélet m ó d ot, a mely ne k a k ö vet ke z- mé nyeire a befejez ő rész be n mé g visszatére k.
Els ő tétel – a sza bálysértés f o gal ma
A sza bálysértés általá n os f o gal ma az 1 9 9 9-es t ör vé ny hez ké pest k o nce pci o nális vált ozás o k o n esett át. Az 1 9 9 9. é vi L XI X. t ör vé ny prea mbul u ma a sza bálysértése ket j o gsért ő ma gatartás o k ké nt defi niálta, s hár o m kate g óriá ba s or olta ő ket:
a) az ú n. ba gatell b ű ncsele k mé nye k, a melye k a b ű ncsele k mé nye k hez ké pest kise b b f o k ba n sérti k va gy veszélyezteti k a társa dal o m általá n osa n elf o ga d ott e gy üttélési n or máit;
b) az i ga z gatás-elle nes csele k mé nye k;
c) az ú n. sza k-sza bálysértése k, a melye k vala mely te vé ke nysé g va gy f o glal k ozás gya k orlására v o nat k oz ó j o gsza bály ba üt k öz ne k.6
A 2 0 1 2. é vi II. t ör vé ny az o n ba n prea mbulu mába n a k orá b bia kt ól eltér ő általá n os sza bálysér- tés- me g határ ozást a d ott. Eszeri nt a sza bálysértése k kri mi nális csele k mé nye k, ame lye k
– a társa dal mi e gy üttélés általá n osa n elf o ga d ott n or máit sérti k va gy veszélyezteti k,
– á m a b ű ncsele k mé ny ké nt t örté n ő b ü ntet ni re n delés hez sz ü ksé ges k oc kázat o k kal és veszé- lyessé g gel ne m re n del kez ne k.
A prea m b ul u m na k me gfelel őe n a j o gal k ot ó az általa kri mi nális jelle g ű ne k te ki ntett té nyáll á- s o kat át me ntette az 1 9 9 9. é vi t ör vé ny b ől, illet ve a 2 1 8 / 1 9 9 9. K or m. re n delet b ől, és melléj ü k úja b b té nyállás o kat határ oz ott me g. A tisztá n k özi ga z gatás-elle nes ne k ítélt csele k mé nye ket le v á- laszt otta a sza bálysértési j o gr ól, s eze ket i m már o n „cs u pá n ” o bje ktí v ala p ú k özi ga z gatási bír- sá g gal sza n kci o nál hatjá k a k ül ö n b öz ő k özi ga z gatási hat ósá g o k és fel ü gyelete k. A sza bálysértési j o g „ me gtisztítása ” a f ór u mre n dszer átala kításá val is járt: a fel ü gyelete kt ől el vetté k a sza bálysér- tési hat ósá gi j o g k ör ö ket, me gsz ü ntet ve ezáltal a pár h uza m os, u gya naz o n ma gatartás k özi gaz ga- tási és sza bálysértési bírsá g gal t örté n ő sza n kci o nálását.
5 El ha n gz ott 2 0 1 2. máj us 3 0-á n Sze ge de n, az Álla m és j o g – k o difi káci ós ki hí vás o k na pjai n k ba n c. k o nfere nciá n.
6 KÁ N T Á S Péter: A ba gatell kri mi nalitás ter mészeté hez. Magyar Jog 7 (1 9 9 5 ) 3 9 0.
A sza bálysértés k o n krét t ör vé nyi f o gal ma a k ö vet kez ő k szeri nt vált oz ott:
1 9 9 9. é vi L XI X. t ör vé ny 2 0 1 2. é vi II. t ör vé ny te vé ke nysé g be n va gy m ulasztás ba n
me g nyil vá n ul ó csele k mény [csele k mény] te vé ke nysé g va gy m ulasztás [csele k mény]
a melyet törvény / Kor m . rendelet / ön k.
rendelet sza bálysértés ne k nyil vá nít [tényállásszerű]
törvény által b ü ntet ni re n delt [tényállásszerű; büntetendő]
jogellenes
[jogellenesség] veszélyes a társadalom ra
[materiális jogellenesség ] a b ű ncsele k mé ny ké nt t örté n ő b ü ntet ni re n d e- lés nél kise b b f o k ba n sérti va gy veszélyezteti … É S
e [t ör vé ny be n me g határ oz ott esete k be n va gy is mételt el k övetés eseté n a]7 t ör vé ny sza bálysér- tési elzárás b ü ntetés kisza bását is le het ő vé teszi, va gy jár m ű vezetést ől eltiltás al kal mazását k öt e- lez őe n re n deli el
s a mely ne k el k ö vet őit a törvényben meg- határozott joghátrány fe nye geti [bünteten- dő]
A sza bálysértést me g val ósít ó e m beri ma gatartás j o gelle nessé ge f or mális értele m be n a j o g- sza bály ba üt k özést fejezi ki. Az Szt v. már cs u pá n t ör vé ny be n ( k or má nyre n delet be n és ö n k o r- má nyzati re n delet be n t ö b bé ne m) e n ge di me g vala mely csele k mé ny sza bálysértéssé nyil vá nít á- sát. A j o gelle nessé g materiális ol dala a társa dal o mra veszélyessé get jele nti, a melyet az 1 9 9 9. é vi t ör vé ny szeri nti f o gal o m ba is beleértette k, á m a hatály os Szt v. 1. § ( 1) be kez dése de klarálja is. A társa dal o mra veszélyessé g tartal mát a ( 2) be kez dés fejti ki.
A sza bálysértése k társa dal o mra veszélyessé gé ne k e gyi k is mér ve, h o gy az a b ű ncsele k mé n y- ké nt t örté n ő b ü ntet ni re n delés hez sz ü ksé ges nél kise b b f o k ú8. A társa dal o mra veszélyessé g a b ű ncsele k mé nye k hez has o nl óa n u gya naz o n ele me k
– Ma gyar orszá g álla mi, társa dal mi, gaz dasá gi re n dje,
– a ter mészetes és a j o gi sze mélye k, vala mi nt a j o gi sze mélyisé g nél k üli szer vezete k sze mé- lye és j o gai)
sérel mét va gy veszélyeztetését jele nti. A sza bálysértése k társa dal o mra veszélyessé gé ne k m á- si k is mér ve biz o ny os, me g határ oz ott sza n kci ó j o gal k ot ó általi el őírása, ne vezetese n:
– [az e t ör vé ny be n me g határ oz ott esete k be n va gy is mételt el k ö vetés eseté n] a z Szt v. sza- bálysértési elzárás kisza bását is le het ő vé teszi,
– va gy jár m ű vezetést ől eltiltás al kal mazását k ötelez őe n re n deli el.
A defi níci ó pr o blé mája t ö b bsz ör ös:
1. D o g mati kaila g a sza n kci ó tí p usa és al kal mazási m ó dja ne m me g határ oz ója va gy is mér ve , ha ne m é p pe n elle n ke z őle g, k ö vet kez mé nye a társa dal o mra veszélyessé g ne k – té nyle gese n a n- na k a j o gal k ot ó me gítélése szeri nti mérté két fejezi ki. A j o gal k ot ó szeri nt a sza bálysértése k M a- gyar orszá g álla mi, ga z dasá gi, társa dal mi re n djét, a ter mészetes va gy j o gi sze mélye k, szer vezete k sze mélyét és j o gait sérti k va gy veszélyezteti k, csa k ne m olya n f o k ba n, h o gy a ma gatartás b űn- csele k mé n nyé mi n ős ül ne – ezért s or olja ő ket a z Szt v. alá. A sza bálysértése ket te hát é p pe n a tá r- sa dal o mra veszélyessé g ü k o ká n re n deli sza n kci o nál ni a t ör vé ny.
2. A defi níci ó azt m o n dja ki, h o gy a sza bálysértés társa dal o mra veszélyessé ge a sza n kci ó mi n ősé gét ől f ü g g : a csele k mé ny a k k or veszélyes a társa dal o mra, ha a t ör vé ny va gy le het ő vé t e- szi elzárás kisza bását is, va gy k ötelez őe n el őírja a jár m ű vezetést ől eltiltás al kal ma zását. A sz a- bálysértése k e gy része (a k ül ö n ös rész X XIII. fejezeté be n talál hat ó 1 3 sza bálysértés) ele ve elz á-
7 Ez a f or d ulat a 2 0 1 2. é vi X X XI. t ör vé ny ny o má n ki ker ült az Szt v. sz ö ve gé b ől.
8 Ez e gyértel m űe n a me n nyisé gi- k ül ö n bsé gel mélete k (lás d pél dá ul Király Ti b or, Szat mári Laj os) sze mléletét t ü kr özi, miszeri nt a sza bálysértése k és a b ű ncsele k mé nye k k öz ött ni ncs mi n ősé gi k ül ö n bsé g – cs u pá n a b ba n tér ne k el e gy má s- t ól, h o gy a b ű ncsele k mé nye k társa dal o mra veszélyessé ge na gy o b b f o k ú.
rással is b ü ntet het ő. Eze k el bírálása már els őf o k o n bír ósá gi hatás k ör be tart ozi k, á m az elzárás kisza bása itt is csa k le het ősé g, ne m az e gye d üli al kal maz hat ó sza n kci ó. Az e fejezete n kí v üli t ö b bi sza bálysértés nél bi z o ny os esete kbe n, gya k orlatila g is mételt el k ö vetés eseté n teszi le het ő vé a t ör vé ny elzárás kisza bását.
Az is mételt el k ö vetést kés ő b b tár gyal o m. Itt cs u pá n a n nyit je gyze k me g , h o gy f ősza bál y szeri nt a z is mételt el k ö vetésr ől a k k or le het sz ó, ha a sza bálysértés el k ö vetését me gel őz ő hat h ó na p o n bel ül az eljárás alá v o nt sze mélyt le galá b b két íz be n j o ger őse n felel őssé gre v o ntá k az o n os jelle g ű sza bálysértése k miatt. A „ visszaes ő ké nt ” el k ö vetett sza bálysértés pe di g - te ki ntet nél k ül arra, h o gy e gyé b ké nt el zárással is b ü ntet het ő, va gy se m – az is mételt el k ö vetésre v o na t- k oz ó b ü ntetés kisza bási s za bály o kat al kal maz va elzárással is b ü ntet het ő vé váli k.
Az is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó sza bály o k hatálya al ól a t ör vé ny a k özle ke dési sza bál y- sértése k ( Szt v. X X VII. és X X VIII. fejezet) eseté be n ki vételt tesz: ha eze k vala melyi két k ö veti e l vala ki „ visszaes ő ké nt ”, ne m s újt hat ó érte elzárással. T ö b be k k öz ött e ki vétele k miatt szere pel a társa dal o mra veszélyessé g alter natí v is mér ve ké nt a jár m ű vezetést ől eltiltás k ötelez ő al kal ma zá- sa. Ha u gya nis vala kit az e n ge dély hez k öt ött jár m ű vezetés s za bályai na k a me gsze gésé vel elk ö v e- tett k özle ke dési sza bálysértés el k ö vetését me gel őz ő 6 h ó na p o n bel ül két í z be n j o ger őse n fele- l őssé gre v o nta k ilye n jelle g ű (e n ge dély hez k öt ött jár m ű vezetés sza bályai na k a me gsze gésé vel el- k ö vetett) sza bálysértés miatt, a jár m ű vezetést ől eltiltást k ötelez őe n al kal maz ni kell.
A sza bálysértés f o gal má na k me gal k otása k or a j o gal k ot ó fi gyel mét bi z o nyára el ker ülte, h o gy né há ny sza bálysértés esetére a defi níci ó ne m talál. Ve gy ü k pél dá ul azt az esetet, a mi k or a lé gi jár m ű utasa re p ülés k öz be n ne m a kijel ölt helye n tart óz k o di k, va gy tilt ott tár gyat vitt fel a fe dé l- zetre, me g val ósít va ezáltal az Szt v. 2 2 7. § b) és c) p o ntjá ba üt k öz ő lé gi jár m ű fe délzeté n el k ö v e- tett sza bálysértést. Ez az S zt v. X X VIII. fejezeté be n talál hat ó k özle ke déssel ka pcsolat os e gyé b sza bálysértése k k özé tart ozi k, a melye k k öz vetle n ül ne m b ü ntet het ő k elzárással. A k k or se m válna k az o n ba n elzárással b ü ntet het ő vé, h a az eljárás alá v o nt sze mély eze ket két j o ger ős ( ne m k özle ke dési sza bálysértés miatt t örté nt) felel őssé gre v o nás utá n „ k vá zi visszaes ő ké nt ” k ö- veti el, mi vel a z is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó általá n os sza bály o k a k özle ke dési sza bálysért é- sekre ne m al kal maz hat ó k [ Szt v. 2 3. § ( 2) be kez dés b) p o nt]. A h h oz, h o gy a csele k mé ny illes z- ke djé k a sza bálysértés defi níci ójá ba, elzárás kisza b hat ósá ga hiá nyá ba n a jár m ű vezetést ől eltiltás k ötelez ő al kal mazásá na k kelle ne teljes ül nie. Ez az o n ba n csa k a k k or le n ne értel mez het ő , ha a sza bálysértés a z e n ge dély hez k öt ött jár m ű vezetés sza bályai na k a me gsze gésé vel val ós ul na me g két ilye n jelle g ű k özle ke dési sza bálysértés miatti j o ger ő s felel őssé gre v o nást k ö vet őe n. A „ k ö z- le ke dési visszaes ő ké nt ” el k ö vetett úja b b k özle ke dési sza bálysértés u gya nis k ötelez őe n al kal m a- za n d ó jár m ű ve zetést ől eltiltást v o n ma ga utá n. E z a z o n ba n a fel h oz ott pél da eseté be n nyil vá n- val óa n ne m áll hat me g. Ha te hát is mét sze m ü gyre vessz ü k a sza bálysértés, a z o n bel ül e gyi k f o- gal mi ele me, a társa dal o mra veszélyessé g me g határ ozását, ki der ül, h o gy eze n sza bálysértése k eseté be n a társa dal o mra veszélyessé g e gyi k k o nj u n ktí v f o gal mi ele me (az elzárással is b ü ntet h e- tősé g va gy a k ötelez ő jár m ű vez etést ől eltiltás) hiá nyzi k - k ö vet kezés ké p pe n eze n csele k mé nye k ne m mi n ős ül ne k társa dal o mra veszélyesne k . Ha pe di g ne m veszélyese k a társa dal o mra, a k k or e gy f o gal mi ele m hiá nyá ba n ne m mi n ős ül het ne k sza bálysértés ne k. E k k or cs u p á n az a kér dés, e n ne k elle nére miért szere pel ne k az Szt v. k ül ö n ös részi té nyállásai k ör ébe n.9
9 A sza bálysértés f o gal má na k pr o ble mati k us me g határ ozására dr. Fe kecs Beáta Az új szabálysértési törvény bírói sze m mel cí m ű el őa dása hí vta fel a fi gyel me met, a mely 2 0 1 2. fe br uár 9-é n, Az új sza bálysértési j o g ki hí vásai c. Pa p p Lászl ó e m- lé k k o nfere nciá n ha n gz ott el. A té má val f o glal k oz ó, a sza bálysértés f o gal mát els ős or ba n d o g mati kaila g ele mz ő 2 0 1 2.
máj us 3 0-i el őa dás o m el ha n gzása utá n talál k ozta m Na gy Maria n ná na k a Quo vadis Do mine? El mél kedése k a szabálysértés h e- lyéről a 2 0 1 2. évi szabálysértési törvény kapcsán cí m mel a J o gt u d o má nyi K özl ö ny 2 0 1 2. máj usi szá má ba n me gjele nt ta n ul má- nyá val, a mely be n részletese n, de más ha n gs úly o k kal tár gyal a sza bálysértés f o gal má val ka pcs olat os kér dése ket. Ú gy lá t- szi k, h o gy a defi níci ó a n o máliái eltér ő sze mlélet ű vizs gál ó dás o k sz űr őjé n e gyará nt fe n na ka d na k.
Más o di k tétel – sza bálysértése k hal mazata
A 2 0 1 2. é vi II. t ör vé ny ja n uár 6-á n ki hir detett verzi ója a hal mazati b ü ntetés kisza bás s orá n az asz peráci ó el vét ala p ul vé ve álla pít otta me g a z elzárás és pé nz bírsá g b ü ntetés kisza b hat ó fels ő határát kitá gít ó sza bály o kat. Mi vel a t ör vé ny k ül ö n ös része ne m tartal maz s peciális b ü ntetési ma xi m u m o kat, és e k k or mé g csa k a t ör vé nyi fel hatal mazás v olt me g a fi x bírsá g o k me gálla pít á- sára, de a k or má nyre n delet mé g ne m sz ületett me g, ezért ne m is v olt értel me olya n sza bály na k, a mely a hal mazati b ü ntetést az e gyes sza bálysértése kre me gálla pít ott le g ma gasa b b b ü ntetési t é- tele k össze gé be n ma xi mál ná.
A me n nyi be n az eljárás alá v o nt sze mély elle n t ö b b olya n sza bálysértés miatt f olyi k eljárás, a mely elzárással is b ü ntet het ő, a bír ósá g által hal mazati b ü ntetés ké nt kisza b hat ó sza bálysértési elzárás le g h ossza b b tarta ma kile nc ve n na pra e mel ke di k. Ha ilye n eset be n pé nz bírsá g kisza bása mellett (is) d ö nt a bír ósá g, a n na k fels ő határa az el zárással is b ü ntet het ő sza b álysértése k miatt ma xi málisa n kisza b hat ó hár o mszáze zer f ori nt felé vel e mel ke di k, te hát a hal ma zati b ü ntetés le g- felje b b né gys záz öt ve ne zer f ori nt pé nz bírsá g le het. Mi vel a z Szt v. 7. § ( 2) be kez dése e gy más mellett k ül ö n b öz ő b ü ntetési ne me k kisza bását is e n ge di, e b b ől k ö vet kez őe n, illet ve a hal mazati re n del kezése k k özt fellel het ő tilal o m hiá nyá ba n se m mi se m a ka dály ozza a j o gal kal maz ót ( bíró- sá g ot), h o gy az el őtte f oly ó eljárás ba n el bírált t ö b b elzárással is b ü ntet het ő sza bálysértésért a ma xi mális kile nc ve n na p elzárás mellett kisza bja a le g ma gasa b b, né gys záz öt ve nezer f ori nt ösz- sze g ű pé nz bírsá g ot is. [ Szt v. 2 2. § ( 1) be kez dés]
Ha az eljárás alá v o nt sze mélyt t ö b b elzárással ne m b ü ntet het ő sza bálysértés miatt v o njá k felel őssé gre, a sza bálysértési hat ósá g a z ilye n sza bálysértése kre kisza b hat ó le g ma gasa b b pé nz- bírsá g ot veszi ala p ul, a melyet a felé vel me g n ö vel ve a hal mazati b ü ntetés ké nt kisza b hat ó pé n z- bírsá g fels ő határa száz öt ve ne zer f ori ntr ól kétszá z h usz o n ötezer f ori ntra n ő. [ Szt v. 2 2. § ( 2) b e- kez dés]
Bár el őf or d ul hat, h o gy e gy eljárás ba n a z eljárás alá v o nt sze mély által el k ö vetett ve gyes je l- le g ű csele k mé nye ket bírál na k el, az elzárással b ü ntet het ő és elzárással ne m b ü ntet het ő sza bály- sértése k hal mazata esetére a t ör vé ny ne m állít fel s peciális b ü ntetés kisza bási sza bályt. E b b ől k ö vet kez őe n te hát k ül ö n ne m ű sza bálysértése k el bírálása k or hal mazati b ü ntetés kisza bására ni ncs le het ősé g, ha ne m a csele k mé nye ket k ül ö n- k ül ö n kell érté kel ni. Ha a bír ósá g az el zárással is b ü ntet het ő sza bálysértést el zárás b ü ntetéssel s újtja, a ge nerális ma xi m u m, te hát a hat va n na p az irá nya d ó, ha pé nz bírsá g kisza bása mellett d ö nt, a n na k össze ge le gfelje b b hár o mszá zezer f o- ri nt le het. A mási k, el zárással ne m b ü ntet het ő sza bálysértés miatt pe di g le gfelje b b szá z öt ven- ezer f ori nt pé nz bírsá g ot sza b hat ki. ( A b ba n a z eset be n, ha mi n d két csele k mé nyt pé nz bírsá g gal b ü nteti, az eljárás alá v o nt sze mély le gfelje b b összese n né gys záz öt ve ne zer f ori nt össze g ű pé n z- bírsá gt ól tart hat – mé g h ozzá ne m ala ptala n ul).
A sza bály ozás m ó dja a k k or o k oz hat a n o máliá kat, a mi k or pél dá ul két ( va gy t ö b b) el zárással is s újt hat ó és e gy ( va gy t ö b b) pé nz bírsá g gal b ü ntet het ő sza bálysértés ker ül a bír ósá g elé. A két ( va gy t ö b b) elzárással is b ü ntet het ő sza bálysértésre al kal maz hatja a hal mazati sza bály o kat, í gy az o kért le gfelje b b kile nc ve n na p elzárást, va gy né gys záz öt ve nezer f ori nt pé nz bírsá g ot sza b hat ki. Az elzárással ne m b ü ntet het ő sza bálysértés(e ke)t az o n ba n az o kt ól el választ va, ö náll óa n kell érté kel nie, s ha e gy sza bálysértés miatt a ge nerális ma xi m u m (szá z öt ve nezer f ori nt), va gy t ö b b sza bálysértés eseté n a hal mazati ma xi m u m ( kétszáz h usz o n öte zer f ori nt) kisza bása mellett d ö nt, az eljárás alá v o nt sze mély a hár o m ( va gy t ö b b) sza bálysértésért összese n a kár hatszá zezer ( va gy hatszá z het ve n öte zer) f ori nt pé nz bírsá g me gfi zetésé vel is tart oz hat. U gya na k k or, ha há- r o m ( va gy t ö b b) elzárással is b ü ntet het ő sza bálysértését bíráltá k v ol na el, a le g ma gasa b b ki- sza b hat ó pé nz bírsá g a hal ma zati sza bály o k ala pjá n né gys záz öt ve nezer f ori nt lett v ol na. A hi á- ny ossá g o k bef olt ozását – ú gy véle m – szere ncsése b b le n ne a j o gal k ot ó na k el vé gez nie, mi ntse m
a b ba n bíz ni, h o gy a j o gal kal maz ó maj d a helyes értel mezést ol vassa ki a t ör vé nysz ö ve g b ől, i l- let ve b ölcs ö n mérsé kletet ta n úsít a visszássá g o k el ker ülése ér de ké be n.
Az S zt v.- t m ó d osít ó, 2 0 1 2. á prilis 1 3-á n ki hir detett 2 0 1 2. é vi X X XI. t ör vé ny p o nt osít otta a hal mazati sza bály o kat a z i d ő k öz be n a 6 3 / 2 0 1 2 (I V. 2.) K or m . re n delet be n a k özle ke dési sza- bálysértése kre me gálla pít ott k ötelez ő mérté k ű (fi x) bírsá g o kra te ki ntettel. Arra az esetre, ha e gy eljárás ba n t ö b b fi x bírsá g gal s újta n d ó k özle ke dési sza bálysértést bírál na k el , hal ma zati b ü nt e- tés ké nt az el bírált sza bálysértése k hez re n delt le g ma gasa b b össze g ű bírsá g mérté ké ne k a felé vel me g n ö velt össze get kell me gálla píta ni. A fi x bírsá g o k l o gi káját k ö vet ve ez ne m a kisza b hat ó pé nz bírsá g fels ő határát jele nti, ha ne m a k ötelez őe n kisza ba n d ó b ü ntetést – mérle gelés ne k t e- hát helye ni ncs. Az e gyetle n k orlát, h o gy – a k u m uláci ót el ker üle n d ő – az í gy me gálla pít ott ösz- sze g ne m le het t ö b b, mi nt az el bírált sza bálysértése k hez re n delt pé nz bírsá g o k e gy üttes össze ge.
[ Szt v. 2 2. § ( 3) be kez dés]
Ha a hal mazat ba n áll ó, pé nz bírsá g gal b ü ntet het ő sza bálysértése k k öz ött szere pel ne k fi x pé nz bírsá g gal b ü ntete n d ő k özle ke dési sza bálysértés( e k) is, a hal mazati b ü ntetés kisza bási sza bá- ly o k szi nté n ci zellál ó d na k. A k ötelez ő mérté k ű bírsá g a hal ma zati b ü ntetés ké nt kir ótt pé nz bír- sá g als ó határá na k me gálla pítását is bef olyás olja: a z ne m le het ke vese b b a k ötelez ő mérté k ű pé nz bírsá g gal s újta n d ó sza bálysértés(e k) he z re n delt (le g ma gasa b b) pé nz bírsá g össze gé nél. A hal mazati pé nz bírsá g b ü ntetés fels ő határára az általá n os sza bály ér vé nyes: a pé nz bírsá g ge ner á- lis ma xi m u ma a felé vel e mel ke di k, te hát le gfelje b b kétszá z h usz o n ötezer f ori nt sza b hat ó ki.
[ Szt v. 2 2. § ( 4) be ke z dés]
Har ma di k tétel – az is mételt el k ö vetés
Az Szt v. a sza bálysértési j o g ba n is be vezeti az is mételt el k ö vetés f o gal mát. Is mételt el k ö veté s- ne k a t ör vé ny szeri nt az mi n ős ül, ha az eljárás alá v o nt sze mélyt a sza bálysértés el k ö vetésé ne k i d ő p o ntját me gel ő z ő hat h ó na p o n bel ül az o n os jelle g ű ( va gy el zárással is b ü ntet het ő, va gy elzá- rással ne m b ü ntet het ő) sza bálysértése k miatt le galá b b két íz be n j o ger őse n felel őssé gre v o ntá k.1 0 A felel őssé gre v o nás o n e k ör be n azt kell érte ni, h o gy a z eljárás alá v o nt sze méllyel sze m be n l e- f olytattá k a sza bálysértési eljárást, a sza bálysértés miatt me gálla pít ottá k a felel őssé gét és vala m i- lye n sza n kci ót al kal ma zta k (a mi le het a kár csa k fi gyel meztetés is). Ne m ala p ozzá k me g az is mé- telt el k ö vetésre v o nat k oz ó sza bály o k al kal mazását a helyszí ni bírsá g kisza básá val zár ul ó k orá b bi felel őssé gre v o nás o k.1 1 Az e gy eljárás ba n el bírált t ö b b sza bálysértés miatt kisza b ott hal ma zati b ü ntetés visz o nt e b b ől a sze m p o nt b ól e gy felel őssé gre v o nás na k szá mít. Az el k ö vetést me gel ő- z ő hat h ó na p o n bel üli felel őssé gre v o nás o k k öz ül pe di g csa k az o kat kell fi gyele m be ve n ni, a m e- lye k nél a sza bálysértési felel őssé get me gálla pít ó határ ozat j o ger őre e mel ke dett.
A me n nyi be n az eljárás alá v o nt sze mélyt az el k ö vetést me gel ő z ő hat h ó na p o n bel ül k ül ö n- b öz ő jelle g ű (a zaz e gy elzárással és e gy pé nz bírsá g gal b ü ntet het ő) sza bálysértése k miatt v o ntá k felel őssé gre két íz be n j o ger őse n, az defi níci ó b ól k ö vet kez őe n a har ma di k el k ö vetés ne m te ki nt- het ő is mételt el k ö vetés ne k. A sza bály ozás b ól l o gi kaila g hiá ny z ó lá ncsze me k a z o n ba n visszás helyzete k f orrásá vá vál hat na k. Elzárással le het b ü ntet ni u gya nis vala kit olya n pé nz bírsá g gal s újt hat ó sza bálysértés el k ö vetése miatt, a melyet hat h ó na p o n bel ül két, szi nté n pé nz bírsá g gal s újt hat ó sza bálysértés miatti felel őssé gre v o nás el őz ött me g. Á m ha a me gel őz ő felel őssé gre v o nás o k k öz ül az e gyi k elzárással is b ü ntet het ő (te hát s úly osa b b) sza bálysértés el k ö vetése miatt t örté nt, az is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó re n del kezése k al kal mazására már ni ncs ala p, te hát az el k ö vet ő a har ma di k sza bálysértésért csa k az általá n os sza bály o k szeri nti pé nz bírsá g b ü ntetést ka p hatja.
1 0 Lás d: Szt v. 2 3 . §.
1 1 A helyszí ni eljárásra s peciális is mételt el k ö vetési sza bály o k v o nat k oz na k.
Az is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó re n del k ezése k – a melye k be n a t ör vé ny olya n k or is le h e- t ő vé teszi ( bi z o ny os ki vétele k kel) elzárás b ü ntetés kisza bását, a mi k or e gyé b ké nt ma ga a sza- bálysértés elzárással ne m le n ne b ü ntet het ő – a k ö vet kez ő esete k be n al kal maz hat ó k:
a) Ha a z el k ö vetést me gel őz ő hat h ó na p o n bel üli j o ger ős felel őssé gre v o nás o k elzárással is b ü ntet het ő sza bálysértése k miatt t örté nte k:
( 1) A me n nyi be n a z eljárás alá v o nt sze mély úja b b el zárással is b ü ntet het ő sza bálysértést va- l ósít ott me g, az elzárással is b ü ntet het ő sza bályértése kre kisza b hat ó hal mazati b ü ntetési határ o k al kal maza n d óa k (te hát 9 0 na pi g terje d ő elzárás és 4 5 0 ezer f ori nti g terje d ő pé nz bírsá g b ü ntetés sza b hat ó ki). [ 2 3. § ( 1) be kez dés a) p o nt]
( 2) A me n nyi be n a z eljárás alá v o nt sze mély is mételt el k ö vet ő ké nt pé nz bírsá g gal b ü ntet h et ő sza bálysértést val ósít ott me g, az e gyé b ké nt elzárással ne m b ü ntet het ő sza bálysértés miatt 7 5 na pi g terje d ő elzárás b ü ntetés sza b hat ó ki. [ 2 3. § ( 1) be ke z dés b) p o nt]
b) Ha az el k ö vetést me gel őz ő 6 h ó na p o n bel üli j o ger ős felel őssé gre v o nás o k pé nz bírsá g g al s újt hat ó sza bálysértése k miatt t örté nte k.
( 1) A me n nyi be n az eljárás alá v o nt sze mély is mételt el k ö vet ő ké nt elzárással is b ü ntet het ő sza bálysértést val ósít ott me g, e miatt 7 5 na pi g terje d ő elzárás b ü ntetés sza b hat ó ki. [ 2 3. § ( 1) b e- kez dés c) p o nt]
( 2) A me n nyi be n az eljárás alá v o nt sze mély úja b b pé nz bírsá g gal b ü ntet het ő sza bálysértést val ósít ott me g, az e gyé b ké nt el zárással ne m b ü ntet het ő sza bálysértés miatt 6 0 na pi g terje d ő e l- zárás b ü ntetés sza b hat ó ki. [ 2 3. § ( 1) be ke z dés d) p o nt]
A t ör vé ny bi z o ny os esete ket ki vesz az is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó sza bály o k hatálya al ól:
a) A me n nyi be n a z eljárás alá v o nt sze mély által el k ö vetett sza bálysértés miatt helyszí ni bí r- sá g ot sza bta k ki, a z is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó sza bály o k al kal mazásá h oz ne m ve het ő f i- gyele m be mi nt k orá b bi j o ger ős felel őssé gre v o nás – mé g a b ba n az eset be n se m, ha a helyszí ni bírsá g ot ne m fi zet te me g, s azt elzárásra kellett át vált oztat ni. Másrészt, ha a sza bálysértés el kö- vetését me gel ő z ő hat h ó na p o n bel ül az eljárás alá v o nt sze mélyt két í z be n j o ger őse n felel őssé g- re v o ntá k az o n os jelle g ű sza bálysértése k miatt, ne m váli k is mételt el k ö vet ő vé, ha a helyszí ni el- járás s orá n elis meri az el k ö vetést és t u d o más ul veszi a helyszí ni bírsá g ot. A t ör vé nyal k ot ót az o n ba n ne m kell félte ni. Me gtere mtette u gya nis az is mételt el k ö vetés érté kelésé ne k a le het ős é- gét a helyszí ni bírsá g kisza bása k or is. A helyszí ni bírsá g kisza bására j o g os ult, ha olya n eset be n al kal maz helyszí ni bírsá g ot, a mi k or a me gel őz ő hat h ó na p o n bel ül erre már s or ker ült, a n na k össze gét öt ve ne zer f ori nt helyett het ve nezer f ori nti g terje d őe n álla pít hatja me g [ Szt v. 9 9. § ( 2) be kez dés]. A „ visszaes ő vé ” válás h oz te hát helyszí ni bírsá g olás eseté n ele ge n d ő, ha a me gel őz ő 6 h ó na p o n bel ül e gy al kal o m mal s újt ottá k a z el k ö vet őt helyszí ni bírsá g gal.
b) A t ör vé ny 2 0 1 2. ja n uár 6-á n ki hir detett sz ö ve ge szeri nt ne m al kal maz hat ó k az is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó sza bály o k, ha két j o ger ős felel őssé gre v o nást k ö vet ő hat h ó na p o n bel ül az Szt v. X X VIII. fejezeté be n talál hat ó e gyé b k özle ke dési sza bálysértése k vala melyi két k ö vet el az eljárás alá v o nt sze mély. A t ör vé ny X X VII. fejezeté be n talál hat ó kie melt k özle ke dési sz a- bálysértése k re pe di g csa k a k k or al kal maz hat ó k a z is mételt el k ö vetési sza bály o k, a mi k or a z o kat e n ge dély hez k öt ött jár m ű vezetés sza bályai na k a me gsértésé vel k ö vetté k el. Ha te hát vala ki két j o ger ős felel őssé gre v o nást k ö vet ő hat h ó na p o n bel ül e n ge d ély hez ne m k öt ött jár m ű vezetés sza bályai na k a me gsértésé vel k ö vet el úja b b sza bálysértést, ne m s újt hat ó a z is mételt el k ö vet ő k- re v o nat k oz ó s úly osa b b b ü ntetéssel. Ez ut ó b bi sza bálysértése ket te hát a j o gal k ot ó ne m érez he t- te olya n s úly ú na k, a miért az eljárás alá v o nt „ me gér de mel né ” a szi g or ú b b el bírálást. Ezt a 2 0 1 2.
á prilis 1 3-á n ki hir detett m ó d osítás fel ülírta: a X X VII. és X X VIII. fejezet be tart oz ó kie melt és e gyé b k özle ke dési s za bálysértése k e gysé gese n ki vétette k az is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó b ü n-
tetés kisza bási sza bály o k hatálya al ól – te ki ntet nél k ül arra, h o gy e n ge dély hez k öt ött va gy ne m k öt ött jár m ű vezetés s za bályai na k a me gsze gésé vel k ö vetté k el ő ket.
c) A t ör vé ny az is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó sza bály o k hatálya al ól más sze m p o nt b ól is kie meli az S zt v. X X VII. fejezeté be n f o glalt kie melt (ere detile g csa k az e n ge dély hez ne m k öt ött jár m ű vezetés sza bályai na k a me gsértésé vel el k ö vetett), és a X X VIII. fejezeté be n talál hat ó e gyé b k özle ke dési sza bálysértése ket. Ha vala mely sza bálysértés el k ö vetését me gel őz ő hat h ó na p o n b e- l ül t örté nt két j o ger ős felel őssé gre v o nás vala melyi kére ilye n csele k mé ny a d ott o k ot, az ne m te- re mti me g az is mételt el k ö vetésre me gálla pít ott szi g or ú b b b ü ntetés kisza bási re n del kezése k al- kal mazásá na k a le het ősé gét. [ Szt v. 2 3. § ( 2) be kez dés]
Az S zt v. a X X VII. és a X X VIII. fejezet be n me g határ oz ott e n ge dély hez k öt ött jár m ű vezetés sza bályai na k me gsze gésé vel el k ö vetett kie melt és e gyé b k özle ke dési sza bálysértése kre ö náll ó
„is mételt el k ö vetési sza bályt ” állít ott fel. A kit ilye n sza bálysértése k miatt hat h ó na p o n bel ül leg- alá b b két íz be n j o ger őse n felel őssé gre v o nta k, az úja b b u gya nilye n tí p us ú sza bálysértés el k ö v e- tése eseté n a sza bálysértési hat ósá g na k (e gyé b le hetsé ges sza n kci ó k mellett) a jár m ű vezetést ől eltiltást is k ötelez őe n al kal ma z nia kell . Az ere detile g ki hir detett sz ö ve g b ől hiá nyz ott a z a felt é- tel, h o gy az is mételt el k ö vetés ne k a felel őssé gre v o nás o kat k ö vet ő hat h ó na p o n bel ül kell meg- t örté n nie. ( E n nélf o g va i d ő határ nél k ül társ ult v ol na a har ma di k el k ö vetés hez a k ötelez ő jár m ű- vezetést ől eltiltás.) [ Szt v. 2 3. § ( 3) be kez dés]
A m ó d osítás a k ötelez ő mérté k ű pé nz bírsá g gal b ü ntete n d ő, X X VII. és X X VIII. fejezet be f o glalt k özle ke dési sza bálysértése k is mételt el k ö vetésére is s peciális sza bály o kat i ktat ott be. Ese- t ü k be n az is mételt el k ö vetés f o gal ma is m ó d os ul: ha az eljárás alá v o nt sze mélyt ilye n sza bály- sértés el k ö vetése miatt már e gy al kal o m mal j o ger őse n felel őssé gre v o nta k, az azt k ö vet ő hat h ó na p o n bel üli úja b b ( más o di k) k ötelez ő mérté k ű pé nz bírsá g gal s újta n d ó sza bálysértés el k ö v e- tése is mételt el k ö vetés ne k mi n ős ül. Ilye n k or a „ visszaesés ” ret orzi ója, h o gy a sza bálysértés hez re n delt fi x pé nz bírsá g kétszeresét kell kisza b ni.
A k ötele z ő mérté k ű pé nz bírsá g gal b ü ntete n d ő sza bálysértése k is mételt el k ö vetésé ne k k ö- vet kez ő f o k ozata az, a mi k or a z eljárás alá v o nt sze mély a j o ger ős felel őssé gre v o nást k ö vet ő hat h ó na p o n bel ül har ma dsz or (illet ve e n nél t ö b be dszer) is u gya nilye n sza bálysértést k ö vet el. E k- k or a sza bálysértés hez re n delt fi x bírsá g össze g hár o msz or osát kell kisza b ni azzal, h o gy a szá z- öt ve nezer f ori nt ot ne m hala d hatja me g.
Az is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó re n del kezése k ez eset be n se m al kal maza n d ó k a k k or, ha a k özle ke dési sza bálysértés el k ö vetése miatt helyszí ni bírsá g ot sza bta k ki. A sza bály ozás azt ere d mé nyezi, h o gy az eljárás alá v o nt sze mély „j o b ba n jár ”, ha fi x bírsá g os k özle ke dési sza bál y- sértés el k ö vetése eseté n, ha k orá b ba n ilye n miatt már j o ger őse n felel őssé gre v o ntá k, a helysz í- ne n elis meri az el k ö vetést és t u d o más ul veszi a helyszí ni bírsá g kisza bását (a mely ne k szi nté n k ötelez ő mérté ket sza b a K or má nyre n delet). Ezáltal u gya nis az eljárás alá v o nt sze mély me nt e- s ül az is mételt el k ö vetés j o g k ö vet kez mé nyei al ól.
P osz tlú di u m
Vissza ka nyar o d va a nyitá ny h oz, mi be n is áll a sza bálysértési j o g ha n g ne m nél k ülisé ge? A j o ga l- k ot ói szá n dé k elle nére az Szt v. k ül ö n ös része ne m h o m o gé n: a té nyállás o k e gy része t o vá b bra is le galá b bis ve gyes (i gaz gatáselle nes is mér ve ket is m utat ó) ter mészet ű ne k m o n d hat ó (lás d pél d á ul a sz m o gria d ó sza bályai na k me gsértése, va gy a fert őz ő bete gsé g elle ni vé de kezés el m ulasztása té nyállását). Mé gis, a j o gal k ot ó d ö ntése ala pjá n a sza bálysértése k kri mi nális csele k mé nye k ne k te ki nte n d ő k. E n ne k me gfelel őe n kie mel ke d őe n ma gas bírsá g össze ge k kel és e gyre szélese b b k ör be n al kal ma z hat ó elzárással b ü ntete n d ő k – a h o gy a n ezt az is mertetett hal ma zati és is mételt el k ö vetésre v o nat k oz ó b ü ntetés kisza bási sza bály o k m utatjá k. A sza bálysértési j o g i m már o n t a- ga d hatatla n ul ba gatell- b ü ntet őj o g gá vált ( va gy azzá vált oz ott vissza). Ez a n nyi ba n i ga z, h o gy a
sza bálysértési té nyállás o kat ki merít ő csele k mé nye k a b ű ncsele k mé nye k hez ké pest ba gatell jell e- g ű ne k m o n d hat ó k, á m az ért ü k jár ó sza n kci ó k k orá ntse m te ki nt het ő k ba gatell ne k. A Hac k P é- ter által gya kra n fel h oz ott ty ú kl o pás os pél dára hi vat k ozva t o vá b bra is azt m o n d hatj u k, h o gy az o k os el k ö vet ő be mászi k a kerítése n, h o gy a ház u d varár ól l o pja el a ty ú k ot, í gy ha me gf o gjá k, b ü ntet őeljárás ter heltjé vé váli k, a ki ne k vé d ője le het, s val ószí n űle g „ me g úsz hatja ” me gr o vással.
Á m a me g g o n d olatla n el k ö vet ő fel ka pja az ár o k part o n ka pir gál ó szár nyast, í gy ha eljárás i n d ul elle ne, ne m ter helt, ha ne m eljárás alá v o nt sze mély lesz bel őle. Vé d ő helyett ké p visel ő jár hat el az ér de ké be n, és j ó eséllyel szá mít hat el zárás b ü ntetésre . A b ü ntet őj o gi tric h ot ó mia visszaállít á- sa le n ne az e gyetle n, a mi ké pes v ol na me gtere mte ni a ré g óta hiá ny olt f o k ozat ossá g ot e ny he b ű ncsele k mé ny és s úly os sza bálysértés k öz ött. S bár a j o gal k ot ó a b ü ntet őeljárási gara nciá k sz e- re pét is el ba gatelli zálta a sza bálysértési j o g ba n, véle mé nye m szeri nt olya n eljárást lef olytatását, a mely ne k vé gé n a sza n kci ó a sze mélyi sza ba dsá g el v o násá ba n is áll hat, csa k és kizár óla g a b ü n- tet őeljárás ba n is merttel e k vi vale ns gara nciare n dszer mellett le het me ge n ge d ni.1 2
E S Z T E R KI R Á L Y
A N e w La w o n A d mi nistrati ve I nfracti o ns – Ba gatelle wit h o ut T o nality, or Variati o ns o n a T he me
( S u m mary)
T he la w of a d mi nistrati ve i nfracti o ns is a le gal area o n t he b or derli ne bet wee n a d mi nistrati ve la w a n d cri mi nal la w. I n t he 1 9t h ce nt ury it bel o n ge d t o cri mi nal la w, si nce t he 1 9 5 0’s, i n a f or- mal se nse it has bee n part of t he la w of p u blic a d mi nistrati o n. H o we ver, its cri mi nal la w r o ots se vere d by t he la w are still str o n g. I n fact, c o ntrary t o t he oretical eff orts, t hey see m t o be stre n gt he ni n g. T his may be very well see n fr om Act II. of 2 0 1 2, t he ne w H u n garia n C o de of A d mi nistrati ve I nfracti o ns, w hic h o pe nly declares i n its prea m ble t hat t he offe nces defi ne d i n t he C o de are of cri mi nal c haracter. T he pr o visi o ns of t he s u bsta nti ve la w of i nfracti o ns are f or m ulate d acc or di n gly. T he sa ncti o ns ha ve bee n ma de hea vier, a n d t he ne wly i ntr o d uce d pr o- visi o ns o n re peate d per petrati o n all o w t he a p plicati o n of t he p u nis h me nt of i ncarcerati o n i n t he case of al m ost a ny i nfracti o n. T he a ut h or disc usses s o me of t he pr o ble ms relate d t o t hese facts usi n g a t he oretical a n d d octri nal a p pr oac h, prese nts her c o ncl usi o ns a n d p oi nts o ut t he s h ortc o mi n gs of t he re g ulati o n of certai n key iss ues i n t he ne w C o de.
1 2 A j o gal k ot ó válasza pe di g mi n derre: „ U gya n, kére m, mi n dez ba gatell. ”
