B Ü D Á N , A ’ M A G Y A R K IR. E G Y E T E m’ It E T

TERMÉSZETTUDOMÁNYI

P Á L Y A M U N K Á K .

K I A I) J A

A’ MAGYAR TUDÓ S TÁRSASÁG .

i

HARMADIK KÖTET.

M A G Y A RO R SZÁ G K Ö Z G A ZD A SÁ G IL A G N E V E Z E T E S T E R M É K E I­

R Ő L . W A G N E R D Á N IE L É S TÖ R Ö K JÓ Z S E F ’ ELSŐ É S MÁSOD RA N G Ú PÁ LY A M U N K Á IK .

J t n

B Ü D Á N ,

A ’ M A G Y A R K IR. E G Y E T E m’ It E T Ü 1 VEI , .

M .nC C C .X L IV

s í d . 5 2

3 ,

•\«*r '?M TW ***■

/ M . A C A D E M I A * 9^

yKÖNYVTÁKA J

E L Ő S Z Ó .

Az academ íának, 1839-ben tartott X -d. nagy gyű lése által k ih ird etett, k övetk ező term észettu ­ dom ányi ju ta lo m téte lére:

„Jeleltessenek ki azon gyógy- és iniitani testek, mellyek honunkban is teremnek, vagy termeszthetők, ’s mind a' mel­

lett részint m ég most is külföldről hozatnak be, részint mind eddig kivitelre nem fo rd íta tta k ; mi ennek o k a , ’s miként lehetne azt eszközölni, hogy azok ne csak orsza'giink’ Szük­

ségeit póto ln ak , hanem kiilkereskedési r/.ikkelyekké is vál- ha(nának.“

1841. mart. 21-ig mint határnapig h á r o m pálya­

m unka érk ezett; m ellyek ktízül az e’ végre kine-

v e z e tt három o sztályb eli bíráló’, u. m.

Já n o s, Bu g á t Pá l

és

rendes ta­

gok ’ előadása’ nyom án a’ X lI-d. nagy gyűlés au- gu st.’ 28. 1841. a’ 3. és 1. szám ok alattiakat talál­

ván kiadásra, és pedig amazt a’ száz arany ju ta­

lo m ra , ezt ívenk én t n ég y arany tiszteletd íjra ér­

dem eseknek; a’ bírálók’ hivatalos tudósításaiból azon ok o k ’ kivonata bocsátatik itt k ö z r e , m elly ek a’ nagy g yű lést határozataiban v ezették .

E lőször is B

P

rt. a’ 3. szám ú érteke­

zé sn e k , miután tartalm át kivonatban előterjesz­

t e t t e , azon első ség et tulajdonítja az 1. szám ú fe­

lett, m iszerint a’ szerző azt m aga-tette k ísérletek ­ k el és tapasztalatokkal dúsította f e l ; igen jele s b esző tt észre v ételei által elő zi m eg társá t, ’s n y e lv ’ tekintetében is k ie lé g ítő ; m indazáltal em eb­

ben teljesben találja a’ kérdéses testek et összeá llít­

v a , benne sem hiányzanak jeles é szre v ételek , ’s a’ m ennyiben amaz eredetibb, ennek szerzője szor­

galmasabb gyűjtő vo lt A ’ k ét munka kölcsönösen pótolja eg y m á st, ’s m in tegy egy eg észet te v é n , m in d k ettő együtt bocsátassék ki.

Ba l á s h á z y Já n o s rt. v é g í t é l e t é b e n a z e l é b b i IV T IT O K N O K I E L Ő SZ Ó .

bírálóval találkozván, a’ pályafeladás’ elsd részére nézve mind a’ k ét munkának n agy érdem et tulaj­

donít; m elly n évszerint az e lső n é l, az elősorolt testek rő l k özolt gyakorlati és részben új észrevé­

teleib en , a m ásodiknál azok teljességében áll; a’

m ásodik részt ille tő leg m ind k ettő nyom os, de v i­

szont amaz részletesb: úgy h ogy amazt eredetiség, ezt teljesebbség becsesíti.

Fr i v a l d s z k yIm r e

rt. szin te ekképen n yilatk o­

zik. A ’ 3 szám ú , úgy m on d , „rövideden u gyan , de alaposan felel m eg a’ kérdés’ m inden r é s z e ir e , az érdekesebb tárgyakat elég b ő v en , és tudom á­

n yosan fejtegeti, nem annyira idegen kútforrások- b ó l, mint tulajdon tapasztalatiból hoz fel tanul- m ányos adatokat, több k ísérletein ek becses ered­

m én yeit adja elő, a tárgyaknak valam int tudomá­

nyos oldalát k ellő leg m éltatja, úgy gyakorlati hasznokat és használatokat k ielég ítő leg k ö z li; tel­

jes figyelem m el k íséri ezen m ezőn a ’ legújabb föl­

fed ezések et is, m egism ertet érdem ükkel, m ennyi­

ben azok term észettudom ányilag hazánkat is ér­

d ek lik ; végre a’ n y e lv ’ tisztasága és szabatossága sem hiányzik ezen értekezésben. — — E m lített

T IT O K N O K I E L Ő S Z Ó . v

dicséretes tulajdonai, ’s leginkább practicus ere­

d etisége m iatt k ét versenytársa felett első ség et ér­

d e m e l/4 A z 1. szám út v iszo n t ajánlja a’ vizsgáló szerint „hazánk’ topograpliiája, m elly az egész m unka’folytában majd m inden term én yn él kitünő- leg ki van em elve. U gyan ezen szám os és érdekes topographiai adatok’ te k in te té b ő l, nem különben, m inthogy az egész elegendő' tudom ányos k észü let­

tel ’s az ide vágó m unkák’ szorgos használatával

’s kön nyen érth ető n y elv e n k é s z ü lt, de különben is illy hasznos ism éretek et terjesztő m agyar m un­

káknak érezhető szű k éb en , dicséretre ’s . . . tisz­

teletdíj m elletti kinyom tatásra ajánlja.“

Itt v eszi már m ost a’ közönség a’ koszorúzott, valam int az ahhoz becsben k ö zelítő ’s íg y m á­

sodik rangii pályam unkát i s ; m elly ek a’ társaság által kiadott k éziratok’ L X X X V -d . k ö tetét teszik.

K ölt P esten , a’ m agyar tudós társaság’ kis g y ű lé sé b ő l, ju liu s’ 8. 1844.

’

I). S c h e d e l F - e r e n c z ,

t i t o k n o l í . V I T IT O K N O K J E L Ő S Z Ó .

M A G Y A R O R S Z Á G N A K

K Ö Z G A Z D A S Á G I L A G N E V E Z E T E S

T E R M É K E I R Ő L

D . , TÖRÖK JÓZSEF.

M ÁSOD RA NG Ú P Á L Y A M U N K A .

B U D Á N ,

A M A G Y A R KTR. E G Y E T E M B E T Ű I V E L .

M D C C C X L I V .

J e l i g e : Si quicl moveiiiluiii e s t , m ove.

H v p p o c r a t e s.

E L Ő S Z Ó .

H a M agyarországot, ezen term észet m indenne­

m ű javaival bőven m egáldott szép h o n t, a szo m ­ széd nyugati s éjszaki tartom á n y o k h o z, m ellyek - nek a term észet ajándékait fukarabb k ezek k el n y ú jtá , anyagi tekintetben hasonlítjuk: azt ezek ­ nél aránytalanul szegényebbnek találandjuk. Ezen honunkat s ú jtó , s népünkön csak futólagos tek in ­ tet küzben is szem b eszök ő szegén ységn ek szá­

mo s , a jelen értekezés körén kivül e s ő , s annál-, fogva nem is fejtegetendő okai között főhelyen áll az, h ogy töm érdek term észetadta kin csein k et eddigelé nem használtuk k e llő le g , — használni nem tudtuk; s e hanyagság s nem ügyelés m iatt éven k én t ezrek et, ső t m illiókat sajátított el tő ­ lünk az élelm es külföld leginkább o lly mii- s gyógytani anyagokért , m elly ek honunkban is ter­

m ellek , vagy term eszth ető k , s m elly ek ügyesen használtatva, ugyanannyi hasznot hajthattak v o l­

na h on un k n ak , nem zetünknek. E zen tapasztalat s n ézet v e z é r lé , vélem én yem szerin t, honunk s nem zetünk nem csak szellem i em elk ed ését, de

7 *

1 0 0 ELŐSZÓ.

anyagi jó lé té t is szivén h o r d o zó , s hatása k öré­

hez k ép est előm ozdítani ü g y ek ező Magyar Tudós Társaságot is a szóbani kérdés kitűzésére. Az ekkép elh an yagolt, s annálfogva jelenkorunkig külföldről szállítatni szo k o tt, va gy kivitelre nem fordított gy óg y - s m iítani testek k ijelölésén ek *) szen telvék e lapok. Illy e n :

*) Jegyzés. Kik ezen pály am unkára kidolgozásában s egédke­

z eket nyújtani kegyesek y alána k s ré szint h e ly r a jz i (to p o - graphiai), részin t az it ten k ijelö lt g vúgy- s mű tani te s te k ke­

re s k ed ési állásá t tá r g y a z ó a d a to k a t kösleni m é l tó z t a tt a k : u.

m. T o g n i o h a j ó s és S z a d i e r J ó z s e f egyetemi ta nár u r a k , F é n y e s E l e k is m eretes tu dósunk és í r ó n k , F l i t t - n e r J á n o s liptó—, és H e u f f e l J á n o s kras só m eg y ci fő' o r v o s o k , T ö r ö k F r i d r i k pesti k ö zépponti g y ó g y s z e r ­ kereskedő és B o l e n i a n n L e o p o l d a N agy-K unságban k is ú js z á llá s i gyó g y szerész u r a k , fogadják ezennel tő lem hálás

köszö n etem et.

G Y Ó G Y - S M Ű T A N I T E S T E K A Z

Á S V Á N Y O R S Z Á G B Ó L .

I .

É r c z n e m ü e lc leiizöl.

1. A v a s a n y ( f e r r u m , E i s e n ) .

. A . vasany vegytani tekintetben ‘) n e m t e l e n , de mű- s gyó g y tan i tekintetben a l e g n e m e s e b b , az em beriségre néz­

ve legnagyobb fontosságit, legnélkiilözbetlenebb érez. Mű- tan i te rjedelm es hasznai m indenki előtt t u d v á k ; a ’ g yógy- ta n ia k szinte k itű n ő k , m ert m ár 1400 évvel K risztus szül.

előtt h asználtatott M etam jm s által a férfiúi te h e te d e n sé g el­

l e n , s azóta nem vo lt időszak a g y ó g y á s z a tb a n , m ellyben e l m e ilő z te te tt, v a g y feled ék en y ség b e j u t o t t volna. IVIi r i t ­ k a szerencse egy g y ó g y a n y a g ra nézv e! S je le n le g i s , mint f ő n ö k e az e r ő s í t ő , a ’ tengéletet (vita vegetativa) felm a­

g asztaló o rvosságoknak , méltán szám italik sarkalatos g yógy szerein k közé.

') V e g y ta n i nemessé güket az é rc z e k n e k a savitóbozi ro k o n s á­

gu k határoz,za. Nem ese knek m o n d atn ak , m e l ly e k n e k kevés r o k o n s á g u k van a savító hoz , s így azt nehezen vonják ma­

g o k h o z , s könnyen e l b o c s á t j á k ; nemteleneknek ellen ben , mellyek a savitót könnyen vonják m a g o k h o z , s nehezen bo­

c sátják el. Ezen te k in tetb en a vasany a nemtelen erezek kö­

zé számítandó.

10-2 GYÓGY- S MÍÍTA.NI T E S T E K

A term észetben l e g g y a k r a b b a n savitóval ‘) egyesül.

Az illy v a sa n y sa v ita t tartalm i! ásványok a le gnagyobb f o n t o s s á g ú a k , m in th o g y a z o k b ó l olvasztatbatik ki a tiszta érez le gkevesebb költséggel. Illy nemű nevezetesebb á s­

v á n y o k a k ö v e tk e z ő k : 1. D elejes vasásvány (ininera ferri m agnetica), m elly ho n u n k b an K rassó m egyében s Gömör- hen legbővebben ta lá lta tik . 2. A csillám ot vasásvány 2) (mi- n e r a ferri micacea), m elly a Szepességben egész heg y ek et k é p e z , s azonkiil Z ó ly o m , G ö m ö r , K r a s s ó , N ó g rád me­

g y é k b e n is roppant m ennyiségben j ő elő. 3. A veres vas- ásvány (minera ferri r u b r a ) , m e l l y , ha porlékony s festő tu lajd o n ság o k k al b i r , ácsok á lta l veres festéknek h aszn ál­

t a i k ; h a m e r ő , nem f e s t , s szálás s z e rk e z etű : v é rié n e k, (haematites); h a m e r ő , nem fe s t, de nem szálas szerkeze­

tű , veres vaskőnek (lapis ferri rub er) neveztetik. Ezen á s ­ v á n y h o n u n k b a n legbővebben van K r a s s ó , Szepes, Sáros és G öm ör m egyében. 4. A z agyagos vasásvány (minera ferri arg illa ta ), m e lly b e n a v asanysavitat agyagfölddel van e g y e s ü lv e , ta lá lta tik a ’ B ánátban olly b ő s é g g e l, h o g y m él­

tá n te k in th ető boldog em lékű je le s S chuster Ján o s ta n á r szavai szerint a ’ késő n e m zed ék szam ára m aradt kincsnek;

to v á b b á G ö m ö r , B o r s o d , S z e p e s , mint szinte P e s t m egyé­

ben is B u d a -O rs körül. 5. A tükrös vasásvány J) (minera ferri sp e c u la ris ), melly E rd é ly b e n K őhalom (Beps) k ö r ü l legbővebben j ő elő. 6. A b a rn a, sá rg a , g y e p i s fö vén yes vasásvány *) (minera ferri f u s c a , flava, cespititia, sabulosa) Z ó l y o m , S z e p e s , G ö m ö r , M arm aros és K rassó m e g y é k ­ ben is n ag y m ennyiségben létezik. 7. A leveleges vasás­

vány (S patheisenstein, m inera ferri spatosa ) , mellyben a

') H á r o m ir á n y b a n , m i n t: a ls a v ít a t, s a v í t a t , felsavítat.

A svéd- s norvéghoni nagy hirft j ó vasany j o b b á r a ezen s a t ü k r ö s v asásványból készül.

’) E lb a sz igetében a Kio nevű hegy egészen illy á s v á n y b ó l áll.

') Ebben a vasany napanynyal (titaniu m ) van eg yesü lve (ferrum titaniatum , s. tita nas ferri). Siófoknál sok van , s porz ónak bas/.náltatik.

AZ ÁSVÁNYOUSZÁGBÓL. 1 0 3 vasanysavi'tat szénsavval egyesült (carbonas le rri o xydati), Z ó ly o m , H o n t h , S z c p e s , G ö n iö r, A b a u j, Borsod m egyék­

ben j ő elő l).

A vasanysavi'tatok sav ak k al (acida) egyesülve is ta ­ l á lta tn a k h o n u n k b a n , nevezetesen: a) a k é n sa v v a l, mely- ly el kénsavas v a s a c s o t , és vasagot alk o tn a k (sulfas ferri o x y d u l a t i , et o x y d a ti); b) a s ó s a v v a l, melly egyesület berlini termés kéknek ( coerujeum berolinense nativnm ) ne­

v e z te tik ; c) a v illó s a v v a l2) ; d) him anysavval (arsenias ferri o x y d a ti); c) kovasavval (silicas ferri oxydati). Igen g y a k ­ ran ta lá lta tik még a vasany kénnel ( s u l f u r ) e g y e s ü l v e , m ellyhez vegytani ro k o n sá g a felette n a g y , a n n y ira hogy vele öt viszonyban egyesül. Ez v a s a n y -k é s z ité s re , nagyon k ö ltség es lévén az ebbőli k io l v a s z t á s , nem h asználtaiik.

L e g ritk á b b a n látható pedig a vasany term és-alakban;

s honunkban egyedül csak az o lly k o r - o ily k o r leeső le b- kövekben ( lapides m e t e o r i c i ) , v a g y le bvasakban (ferrum m e te o r ic u m ) , m ellyekben a vasany m indig bókanynyal 3J (nicolum) s napanynyal ( t i t a n i u m ) egyesült. A lebvasnak szép p éldánya van nemzeti m ú z e u m u n k b a n , m elly Sáros m eg y éb en közel L én á rtó h o z , s B écsben eg y mázsányi n e h é z s é g ű , melly H o r v á to rs z á g b a n három szemtanú elölt esett le. F ö ld i ered etű term ésvasany a legújabb fölfedezé­

sek szerint e gyedül csak A m ericában Cornecticut ta r to ­ m ányban találtatik a ra n y n y a l, s lomanynyal (platinum) egye­

’) C l i r . A n d . Z i p s e r : 'JL’o p ographisch-m in eralo gis cbes H and- buch von U n g a r n ; — to vábbá J o s e p l i J o n a s „U ngarns M in eralreich “ czimű m u n k á i ; — végre S e b u s z t é r J á n o s kéziratb ani vegytana.

’) Villósavas vasag (pbosplias ferri oxydati) van a réteken, s mezőkön találtató, s csizmát annyira rongáló sárga színű víz­

ben is. — Egyesül ez t. i. a bőrben létező fehérnyével, melly- től a bőr megfosztatva, szétmorzsolhatóvá lesz.

’) Bókanynak vasanynyali egyesülése a lebvasban azért neveze­

tes vegy- s gyógylani tekintetben. mivel mesterséggel ezen két érez nem egyesíthető.

1 0 4 GYÓGY- S MŰTANI T E S T E K

sülve , m ind je g e se d v e , mind elég g é terjed elm es ré te ­ gek b en .

J ő m ég elő vasany ásványos vizeinkben i s , m e lly e - ke t lásd alább az ásvány v iz e k rő li czikkben.

Az eddig előadottakból vajmi k ö n n y ű á tlá tn i, m eny­

n y ire e llátv ák némelly honi m egyéink v a s á s v á n y o k k a l.—

A mi m ár az évenkénti nyereséget i l l e t i : állodalom- tu d ó ­ s a in k szá m ítá sa ik szerint a n ég y b á n y a k e rü le tb en 1833—

1837-ig középszám m al véve, 269,997 mázsa nyers, és 36,312 m. öntött vasany készült ‘). E z öszveghez a k ir á ly i kincs­

tá r j á r u l t 101,063 m. n y e r s , és 16,537 m. öntött vasany- n y a l ; a tö b b i m agán y o sak b á n y á in a k term éke. L e g tö b b e t ad az egész m ennyiséghez G öm ör várm egye (150— 160,000 m.), hol a g a r a n i , r o z s n y ó i , csetn ek i , jó ls v a i , kishorti v ö lg y e k b e n eg y m ást é r ik a h ám orok. S o k v a sa n y készül m ég S ze g e sb e n : Iglón , J a k a b j á n o n , K ronpachon s a t;

A b a u jb á n K a ssa v á r o s a , és a já s z ó i p répostság jó s z á g a i ­ ban ; Tor nában gr. A n d rá ssy G y ö rg y bányáiból. Borsodban D ió s g y ő r ö tt, Szilváson s a t ; Sárosban főleg a b. Falocsai, H o rv á th b á n y á i b ó l ; Zem plénben S z i n n á n ; Unghbun Rem e­

tén. E zek b en összesen 70— 80,000 m ázsa. Az alsó-inagyar- országi , vagy selmeczi b á n y a k e rü le t (kivált L ip tó , és Zólyom m eg ye) ad 50,000, B e r e g h várm egye ( g r. Schön- b o rn b á n y á i ) 5 ,0 0 0 , M árm aros (Kobolopolyána) 3000 in.

U g y a n e nnyit a biharm egyei v a s k ó i , és petrózai hám o­

rok. Á r u d m egye 4 0 0 0 , K rassó 8 0 0 0 , az oláh bánsági v é g ezred ( h o l K uszkabánya le g h ír e s e b b ) 14,000. —1 T e r - gove , a m ásodik báni ezredben 1200 m ázsát 2). Bár- m illy n a g y m ennyiségnek tessék is azonban ezen ősz v ég : mind azáltal honi szü k ség ein k födözésére sem elegendő, [gy H o rv á th M ih á ly 3) 200,000 forintot szám ít évenként

') S p r i u g e r : S t a t i s t i k d e s oesterreickis chen K aisersta ates. Wien 1840 418. 1.

5) F é n y e s E l e k tu d ó s ít á s a i szerint.

A/. Ipar és Kere sk . türte'nete 256. I.

AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 1 0 5 a k ü lfö ld rő l behozott v a s a n y r a , s vasanyművekre. B i ­ zonyos azonban , h o g y 1823-ban h o n u n k az ausztriai örö k ö s ta rto m á n y o k b ó l, le g in k á b b S tá je r o r s z á g b ó l, (hol évenként 083,811 m ázsa n y e r s , és 21,915 m. öntött va- sa n y nyeretik) 35,476 m ázsa 78 f t v e rt, 4952 m. 75 Ife ö n t ö t t , — 38,948 m ázsa 22 ife k o v á c s - , l a k a to s m ű v e t, 3000 m. 78 ib nyers v ertö n tö tt aczélt hozott b e , s ezért 900,000 forintnál többet ad o tt k i j ó pénzben. — M i való­

ban , midőn ezen érczczel nem csak h o n u n k a t, hanem való­

színűleg fél E u ró p á t e l l á t h a t n ó k , ig a z á n tetemes veszte­

ség *). Ezen s e g í t e n i , k i n e k e tek in te tb e n terjedelm esebb h a t á s k ö r e n g e d te te tt, lélekism eretes kötelesség.

T u d v a e szerint ezen érczczeli fon ák g a zdálkodásun­

k a t , m éltán kérdésbe t e h e t j ü k , m iként t ö r t é n i k , hogy a honi vasany nem csak k ivitelre nem f o r d i t a t i k , de sőt in­

k á b b m ég külföldivel is pótoltatik % — E n n e k k é t főoka v a n : t. i. hogy nem k észü l ele g e n d ő m ennyiségű, és illendő jóságú. — A z elsőn leh etn e s e g í t e n i , ha számosabb vas­

b á n y á k , k ö l y ú k , k o h o k , h á m o r o k n y itta tn á n a k . M in t­

hogy azonban az illy nemű vállolatok egyesek erejét fölül­

m ú ljá k , e n ag y czél ala k íta n d ó egyesületek által éren­

dő el. M e rt hiszen k é tsé g e t n e m szenved , hogy csak az e g y e s ü l e t e k , — m ellyek honunkban fájdalom ! csak most k e z d e n e k divatba j ő n i — k é p e se k valam elly hont a f é n y , tö k é ly s boldogság legm agasb fo k á ra e m e l n i ; — az e g y e ­

sületek öszpontosított erővel semmiből is üdvös gyüm ölcsö­

k e t term esztenek. M ennyivel k ö nnyebben boldogulandnak o t t , hol a term észet is , pazarolva osztogatván k in cseit, segédkezeket nyújt. D e , h a tá m a d n á n a k is számosabb vasany-készitő m ű h e l y e i n k , m ég a k k o r sem válhatnék az k ü lk eresk ed ési czikké mind ad d ig , m íg más n e m z e te k : ') H á t h a még a z t is fontolóra veszs/.iik, hogy a vérle (haenia- t i t e s ) és a/, orvosi haszn ú vasreszelék ( li m a tu ra f e r i i ) is szállíta tik h o zzánk k ü lf ö ld r ő l : le h e t e t l e n , ho g y ennek tu d ás a ne csiklám loztassa és bosszantsa érzékei nket.

1 0 6 G Y Ó G Y -S MUTANI TESTEK

s t á j e r e k , a n g o l o k , svédek jobbat tu d n a k k é s z í t e n i ; s j'gy s z ü k s é g , hogy épen olly j ó t *), v a g y még j o b b a t k é ­ szítsü n k , s azt szintolly olcsón , v a g y m ég olcsóbban adjuk.

M i a vasany j ó s á g á t i l l e t i , az le g in k á b b an n ak tisz­

ta sá g á tó l függ. S o k a t tö rté k fe jő k e t az ásvány-, v e g y - s b á n y á s z tu d ó s o k , m iként lehetne a n y ers vasanyt (Roheisen) a benne létező idegen a n y a g o k tó l: m iilyenek a s a v ító , s z é n , vilió, k é n , h irn a n y , t i m a n y , k o v a n y , cseleny s a t , m e lly e k a vasany jó s á g á n a k fölötte s o k at á r t a n a k , m eg­

tisz títa n i; m íg végre 1835-ben a német Schachiten K ároly, s E rm a n n lipcsei tanár a já n lo tta k tisztítási m ó d o k a t , mely- ly ek a tu dósok által ismételt k ís é rle te k után ism ertettek el leghelyesebbeknek. H o n u n k b a n üzetnek-e v a l a h o l , én r é ­ szemről nem t u d o m , s annálfogva nem ta rtom fölösleges­

nek az e m líte tt vasany-tisztítási m ó d o k at röviden előadni.

Schachiten nyers vasany-tiszt/tási módja k ö v e t k e z ő : 3% m ázsa nyers vasan y h o z vészén 1 \ 16 cseleny-savitatot (o x y d u m m angani), 3 % f t k o n y h a-só t, és 20 lat fazokas-agya- got. Ezen a n y a g o k a t finom p orrá t ö r v é n , 12 egyenlő részre o s z tja , s ezen adagból e g y e t, m ik o r a nyers vasany erős tűzben olvadni k e z d , az olvadékhoz tesz. N éh á n y perez m ú lv a ismét m ásik a d a g o t, s ezt folytatva az o l v a ­ dé k szüntelen keverése m e lle tt, fél óra a la tt a v asan y tö ­ kéletesen m e g tis z tu l, s r u d a k b a v e re tv e , v ertvasany (fer- rum cusum) nevezet a la tt m egy a kereskedésbe.

E rm a n n lipcsei tan ár u g y a n csak 1835-ben k ö v etk ező tisztítási m ódot a já n lo tt, m elly az elsőnél kevésbé k ö ltsé­

g e s : 2% m. nyers vasanyhoz vesz 1 Ife s alétro m o t, m ellyet h árom a d a g r a osztva h á n y a vasany-olvadéklioz egym ás­

után tízpereznyi id ő s z a k o n k é n t, s ezen úton is tökéletesen m egtisztul a nyers vasany fél óra alatt.

’) M agyarországon legjobb a dió s g y ő ri vashám oro kban k észü lt vasany s legközelebb j á r a s t á je r e k é h e z , a tö bbi mind jó v al alábbvaló.

a z á s vAn y o r s zXg b ó i.. 1 0 7 H a a vasany vegytanilag (cheinice) egyesül bizonyos m eghatározott irá n y b a n a s z é n n e l , lesz belőle vasanyrze/iel vagy a czél l). E z szinte olly n ag y hasznú a m ű t a n b a n , m in t a vertvasany. E z t is k é s z íte n e k h o n u n k b a n , de a m elly az angol aczélhoz távolról sem h a s o n l í t h a t ó , m int­

h o g y azt nem is az angolok m ódja szerint k észítik. Az angol aczél a világhírű newcasteli g y árb an íg y k ész ü l: tíz lá b n y i h o sszú , 2— 3 hüv elk n y i s z é le s , 1% hüvelknyi vastag vert v a s a n y -ru d a k a t vízirányos fekvésben egym ástól bizo­

nyos távolságra h elyeznek egy kovaporból s vasanysaví*

ta tb ó l készült ládába. Ezen ré teg et szénporral b e h in t­

vén , fölibe új m e g líj réteget r a k n a k az e m líte tt módon mind a d d i g , m íg a lá d a m egtelik. E k k o r a g y a g b ó l , s fövényből k észü lt m eszlénynyel (cementum) befedik. T ö b b illy módon elrendezett lád át ro p p an t kem enczébe r a k n a k , s öt-hat napig a legerősebb tűzben é g e t i k, m e lly égetés által a v a s a n y , s a szén p ará n y a i (atomi) egym ást t ö k é le ­ tesen m eghatják. E m e g h a tá s n a k csalhatlan j e l e , ha a l á ­ dából kivett v a sanyrúd tö re d é k e n y , és habos ( b u llo s u s ) felületi!. — E k k o r a lá d á k öt-hat napig h ű t e t n e k , a m ikor kiszedetvén a r u d a k , gyönge tű znél egyenlővé v e r e t n e k , s an gol aczél nevezet a la tt k e re s k e d é s b e m ennek.

Ú g y n e v e z e tt dam askusi aczél is k é s z íte th e tn é k ho­

nunkban. E n n e k k é s z íté s i m ó d ja k ö v e tk e z ő : 4 rész nyers, 5 rész v e r t v a s a n y t , 3 — 4 rész aczélt erős v a s a n y - s o d r o ­ n y o k k a l eg y csomóba k ö t n e k , s a legerősebb tűzben k a ­ lapálják. M ajd roppant fogókkal t e k e r i k ; hon n an r a jta te- ke rv é n y e s kígyódzó vonalak lá th a tó k . A zután felhasítván a csomót , egy vert vasanyrudat tesznek a h a s a d é k b a , m ellynek tulajdonítandó n a g y szivossága (tenacitas) s újra erős tűzbe tevén a felhasitott v o n a la t, összeolvasztják.

H a honfiaink az aczélkészitésben az angolok m ódját k ö v e t n é k , tökéletesen m eg v ag y o k felőle győződve , mikép

') T e r m é s z e ti aczél in terem hon unkban a Bánátban és G öm ür megj ében.

1 0 8 GYÓGY- S MŰTANI T E S T E K

a m a g y a r ! aczél is v ilághírűvé le e n d h e tn e , s k ü lk e re s k e - dési czikké is v á lh a tn é k , nem állván ellent a M ag y arh o n gazd ag o d ásán ak teljességgel nem kedvező osztrák vám­

rendszer. A z o n b a n , m inthogy nem elég e lm é le tile g , s csak könyvből bárm it is t u d n i , hanem főleg g y a k o r la ti­

lag s z ü k s é g , — hogy ú g y fejezzem ki m agam at — a do­

log b ib éjét k ita n u ln i: véleményem szerint leghelyesebb volna a v a sa n y b á n y á k , h u tá k , h ám orok b irto k o sa in a k k ö z ­ költség en e g y ügyes vállalkozó férfiút A ngolhonba küldeni olly czélból, h o g y az aczél készítésének ezen m ó d já t g y a ­ k o rla tila g is l á t n á , és tanulná k i , s h onunkban is alk al­

m azná. E lő ttü n k áll a h o n u n k inind s z e l l e m i , mind k ü l ö ­ nösen an y a g i jó llétére nézve m a g á n a k legtöbb , és soha fe led ék en y ség b e nem j u ta n d ó é rd e m e k e t szerzett gr. Szé­

c h e n y i k ö v e te n d ő p é ld ája, k in e k h a z á n k sok ü d v ö s , angol honból sajátíto tt in té z e te k et k ö sz ö n h e t. A j e le n tá rg y b a n is csak egyedül ez úton rem ényihetjük a z t , hogy a m agyar vasany és a c z é l , m elly eddigelé k ü lfö ld ö n csak vérontó csa tá k b a n volt ismeretes , ezután m űtani te k in tetb en is eu­

rópai hírűvé leend.

2. ü l m a n y ( p l u m b u m , B le i) .

T a l á l t a t i k a természetben :a) termés-alakban, noha igen gyéren ; b) sa vitó va l egyesülve , mint ó lm a n y sa v íta t, melly ism ét különféle s a v a k k a l (szén-, kén-, vilió-, himany-sav) e g y e s ü l ; c) más érczekkel le g g y a k ra b b a n e z iiste n y n y e l, dár- d a n y n y a l , s d) kénnel eg y e sü lv e , mint ó lm a n y k é n e t, melly az ásványtudósok által ólmanyfémlének ( B le ig la n z ) nevez­

tetik. E z utolsó a la k b a n leg g y a k ra b b a n j ő e l ő , s annál- fogva k iolvasztása is főleg ebből történik. H o n u n k b a n ezen a la k b a n legtöbb ta lá lta tik a k övetkező h e ly e k e n : B a rs m e g y é b e n : \ ih n y é n , Z sarnóczán ; Biharban R ézbá­

n y á n ; Gömörben D u b r a v á n ; H o n th b a n: Selineczen s k ö r ­ n y é k é n , roppant mennyiségben ezüsttel v e g y ü lv e , H od- r i c s b á n y á n ; Kvaszában: D o g n á s k á n , M o l d a v á n , Oraviczán,

AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 1 0 9 S zászk án ; Liptóiban: Boczán , M a g u rk á n , M a l u z s in á n , Ma tej k o v á n ; Mármarosban a T r o j a g a h eg y lán c/,b án : S za th - márban Felső-bányán , K a p n ik o n ; Zólyomban Sz. A ndráson, Beszíerczén , B reznó-bányán , Jeszenán , P o jn ik o n sat nagy m ennyiségben *).— A mi m á r az évenkénti ólmany- nyereséget i l l e t i , C s a p lo v ic s , s utána H o rv á th szerin t a s e l m e c z i , vagy alsó-m agyarországi b á nyakerületben éven­

k é n t mintegy 10— 12,000 mázsát olvasztanak , a n a g y b á ­ nyaiban szinte a n n y i t ; a b án sá g ib a n csak 2— 3000 mázsát, s íg y mindöszve k ö rü lb e lü l 27,000 m á z s á t 2). — Azonban S p rin g er bécsi t a n á r 1840-ben k ijö tt „ S ta tis tik des O ester- reichischen K a is e r s ta a te s “ czimű m u n k á já b a n hitelesebb forrás után azt állítja : h o g y 1833— 1837-ig középszám ­ mal nem ásato tt több é venként 4,178 m á z s á n á l , E rd é ly t ide nem s z á m ítv á n , honnan éven k én t m integy 185 m ázsa k e rü l. Ezen öszveghez le gtöbbet adott az oláh-bánsági ő r­

ezred (Sz. Rozália bánya) u. m. 2979 mázsát. E z u tá n leg­

több kerül a selmeczi b á n y a k e r ü le tb ő l; miből k ö n n y ű á t ­ látni , hogy ezen csekély m ennyiség önnönsziikségeink födőzésére sem e le g e n d ő , s annálfogva 1818—1827-ig m in­

den évben körül-belől 5,691 m ázsa n y e r s , és feldolgozott ólm any hozatott be az osztrák ta rto m á n y o k b ó l; m elly b e ­ h ozatal a z o n b a n , az utóbbi években mind in k á b b kev e- sedvén , az ó h n a n y b á n y á k növekedő jö v e d e lm é t ta n ú sítja . F ő o k azonban , minélfogva a h o n u n k b a n ásott ólm any által önnönsziikségeink sem f ö d ö z te tv é k , a z , hogy ezen ére z ­ re csak mellesleg d o lg o z n a k , az a z : csak ollyan ólinany- ásv án y o k olvasztatnak k i , m elly ek egyszersmind ezüsteny t a r t a l m ú a k : a tiszta ólm anyásványok ped ig egészen e lh a­

nyagoltainak.

') Z i p s e r : V ersuch eines to pographisch- mineral. H andbuches von Ungarn.

3) C s a p l o v i c s : Arehiv. 225 1. H o r v á t h : I p a r é s Keresk.

tört. 298. I.

110 GYÓGY- S MÜTANI T ESTEK

3. H o r g (i n y (/. i n c u in).

M á r a 16-dik században ismertetett P a racelsu s á l t a l, ki a z t , mint tulajdon nemű e re z e t első ír ta le A te r m é ­ szetben term ésalakban nem j ő e lő , hanem egyesülve k é n ­ nel , mint h o rg a n y k é n e t (Z inkblende), to vábbá kovasavval, k o v a sa v a s-h o rg a g g al (silicas z i n c i , s. lapis calaminaris Gal- mei), és s z é n s a v v a l— szénsavas-horgaggal (carbonas zinci, s. spatum zinci) — egyesülve- K iolvasztása le ginkább a h o r g a n y k é n e tb ő l, s a kovasav as-h o rg ag b ó l történik , mely- lyek honunkban is elég bőven szerezhetők a k ö v e tk e z ő h e ­ ly ek en : B ars m egyében Y i h n y é n ; Biharban R é z b á n y á n ; Krassóban S z á s z k á n , D o g n a s k á n , Oraviczán. E z utolsó helyen csekély d ö rg ö lésre viliódzó h o rg a n y k é n e t is t a l á l ­ t a i k , inelly ásv án y tan i r itk a s á g 1809-ben történt fölfede­

zését H o c h w im m e r A lajo s u rn á k k ö szö n h etjü k ' ) . — H o n ik­

ban Selmeczen igen sok , H o d r i c s o n , s V i n d s c h a c h to n ; Liptóban M a g u r k á n ; Sáros és Szepes k ö z ö tt elnyúló Bra- nisko nevű h e g y lá n e z b an ; Szat/im árban F e lső - B án y án , K ap n ik o n n ag y m e n n y is é g b e n , és F e r e c z é n , N a g y - B á ­ n yától X m é r tf ö ld n y ir e , hol hajd an h o rg a n y -h u ta is l é te ­ z e t t , melly azonban 1820. körül m e g s z ű n t ; Szepesben Szo- m o ln o k o n ; Zólyomban M ito helység h a tá rá n . M in d a m el­

l e t t , hogy illy számos h e ly e n , s n evezetes mennyiségben ta lá lta tn a k hon u n k b an h o rg a n y ta rta lm ú ásv án y o k : az a r a n y , s ezüsteny u tán sovárgó honi b á n y á sz a t az o k a t mindeddig figyelemre nem m élta tta , kivevén a b án sá g i b á n y a k e r ü le te t, hol 1836-ig bezárólag é v e n k é n t mintegy 500 m ázsa olvasztatott a dognaskai k. kincstári h o r g a n y ­ hutában a szászkai s dognaskai a k n á k b ó l ásott h o rg a n y ­ á s v á n y o k b ó l; 1837-ben pedig a h o rganynyereség az em lí­

tett h u tá b a n m á r 1717 m á z sá ra rúgott. Mivel ezen épen nem m egvetendő m ennyiség a k irá ly i kincstárnak S tiriában

' ) 7. i p s e r : T o p o g r. rniner. Ilandbucli sat. 270. I.

AZ Á8VÁNY0RSZÁGBÓI.. 111 F ra u e n th a l városában létező ré z g y á ráb a szálh'tatik ’) , gyógyszer- s an y ag k e re sk ed ő in k ezen czikket is külföldről k é n y te le n e k megrendelni.

4. B űveny (cobalfum).

A bűveny tartalm a á sv á n y o k m ár a 16-ik században ism eretesek v a l á n a k , a ’ k é k festék készítésére haszn áltat­

tak , de ércz-alakban csak 1733-ban állitatott elő Brandt á l t a l ; elválasztani pedig azon é rc z e k tő l, m elly e k k e l a ’ ter­

mészetben szinte m indig egyesülve t a l á l t a t i k , m iily e n e k : a bókany (nicolum), h im a n y , v asan y sat csak az újabb id őkben s ik e rü lt a v e g y tudósoknak. A legnevezetesb bví- veny tartalm ú á sv á n y o k a k ö v e tk e z ő k : a bűvenyfém le ( K o b a l t g l a n z , co b alt-g lan cé), a fekete b ű v e n y s a v íta t, (cobalt o x id é n o i r ) , a b ű v en y v irág (Kobaltblüthe) és a him anybiíveny (cobalt arse n ic a l), m ellyek honunkban is n a g y m ennyiségben ta lá lta tn a k a k övetkező h e ly e k e n : A b a /íj megyében A r a n y i d k á n ; Giimörben Betléren a N ada- bula-hegyben , Dobsinán , R o z s n y ó n ; L ip tó b a n D u b r a v á n , L u b e l l á n , K e le c s é n y e n , AIsó-Boczán a M i k s a - a k n á b a n ; Zólyomban B ru s z n ó n , L ib e tb á n y á n a K olba - hegyben Ar- n o l d - a k n á b a n , J a r a b á n , s az U rak-völgyén (H errengrund) 2). E g y é b ir á n t csak az i g l ó i , dobsinai és rozsnyói vasver- inekben á satik 3) s az évenkénti n y e re sé g 798 m ázsára tétetik *); de inelly a k a m a r a rendelkezése alá t a r tó z v á n , ö nszükségeink födözésére nem fo rditathatik. A nnálfo g v a nem m egvetendő m ennyiség k e r ü l h ozzánk S z ászh o n b ó l, meliy különben is le g jo b b n a k t a r t a t i k ; mit v a l ó b a n , ha az em lített h elyeken illendő szorgalom m al müveltetnék , s helyesen k e z e l t e t n é k , k ö n n y ű volna n élk ü lö z n ü n k . — Orvosi h a sz n á la tra a b ű v e n y eddigelé nem f o r d i t a t o t t ; de

l) C s a p 1 o vi c s : Topogr. statist. Archív (les Könlg reich s Un- garn. 1. K. 28(5. I.

5) Z i p s e r : Topogr. miner. Handbuch von Ungarn.

*) H o r v á t h : Ip ar (is K ereskedés sat. 300. 1.

4) S p r i n g e r ; Sta tistik des oest. Kaiserstaates 1. 427.

1 1 2 GYÓGY- 8 MÜTANI TESTEK

a m űtanban festék készítésére h a s z n á l t a i k , mellyel üve­

g e k e t , porczellán- s más c s e ré p e d é n y e k e t, m esterséges d r á g a k ö v e k e t , k e m é n y ítő t, f a l a k a t , sőt ruhanem űeket is festenek. A z üvegfestésre fövénynyel e l e g y í t e t i k , s ezen egyveleg an y ag k eresk ed ő in k n él z a fe r d-n ak n eveztetik , m elly ismét égvénynyel (alcali) összeolvasztva, s p o rrá t ö r v e , smalte nevezet alatt ism eretes, s jelességénél fogva n a g y k elendőségü a m ű t a n b a n , s k e re sk e d é sb e n ; de ho­

n u nkban , f á jd a lo m ! illy et készítő g y á r m ég nem létezik.

5. Cseleny (mangarium).

E rc z a la k b a n 1775-ben állita to tt elő G ahn által. A ter­

mészetben s a v í t ó v a l , k é n n e l , him an y n y al egyesülve ta lá l- tatik. L eg közönségesebb cseleny tartalm ú ásvány a barnala (Braunstein), m ellyből minden cseleny-készitm ények e lő á l­

líta th a tn a k . E zen ásv án y t honunkban k ö v etk ező h elyeken t a l á l h a t n i : Gömör m egyében B etléren a N ad ab u la, Szirken a Z se le rn ik nevű h eg y e k b e n és D o b s in á n ; K rassóban Szás/.kán ; Szathm arban roppant mennyiségben L a p o s b á ­ nyán , K a p n i k o n ; Zólyomban P o j n i k o n , szinte dús tele­

pek b en ; Szegesben Gölnicz és Szomolnok között Pran k en - dorfon a legszebb rózsaszínű b a rn ala t a l á l t a t i k , szinte t e r ­ j e d e lm e s ré te g e k b e n ; v é g re E rd élyb en több hely ek en *) s legkevésbé sem k é t k e d h e t ü n k , m ik é n t a h o nunkban termő c s e l e n y , ha m ü v e l t e t n é k , á s a t n é k , nem csak ö n s z ü k s é g e ­ in k e t fö d ö zh etn é, ■— hanem k iv itelre is f o rd íta th a tn é k . M in th o g y azonban ez nem t ö r t é n i k , kén y telen ek g y ó g y ­ szer- s a n y a g k e re sk ed ő in k azt Szászhonból hozatni.

6. Him any (arsenicum).

A him any é rczalak b an 1733-ban állíta to tt elő B ra n d t á ltal a him an y o s savból (A rseniksáure), m elly m ár száza­

dok előtt ism eretes volt. A term észetben kétféle a la k b a n ') Z i p s e r : Topogr. miner. Handbnch von IJngarn. S c h u -

s t e r kézir atb an levő vegytana.

AZ ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 1 1 3 j ő e l ő , nevezetesen: a) t i s z tá n , inint le rn ié s -h im a n y ; b) ér-

e z e k k e l, p. o. vasanynyal, ré/.enynyel, ólmanynyal, dárdany- n y a l , bűvenynyel s a t ; c) savítóval jhárom irán y b an e g y e ­ sü lv e , mint alsavítat (su b o x y d u m ), himanyos sav (acid. ar- senicosum) és hinianysav (acid. arsen icicain ); d) kénnel egyesülve, mint veres (realgar) és sárgah im an y k én et (Hausch- gelb , operment). Mindezen a la k o k b a n találtatik h o n u n k ­ ban *); de legbővebben a sárga h im a n y k é n e t k ővetkező h e ly e k e n : Gümörbeu D o b sin á n ; H antban Selm eczbányán;

K rassóban M oldaván , O raviczán igen sok a sz. Ilona a k ­ n ában term ésalakban i s ; M armarosban a T r o ja g a nevű h a ­ vasban , az István - a k n á b a n ; S zn tim á rb a n N a g y - B á n y á n , F e lső B á n y á n , K apuikon igen n a g y m ennyiségben; S z e ­ gesben Gölniczen : Tre/icsinben S z k a l k á n , T ren csin váro­

sától f é l ó r á n y i r a ; Zólyomban L i b e t b á n y á n , T a jo v á n , Besz- terczétől egy ó r á n y i r a , s E rdélyben N a g y á g , és C sartas m ellett 2). Azonban mind a m ellett, h o g y ezen érez ho­

n u n k b a n illy b ő sé g e s, him any h u tá in k n incsenek, s a ná­

lu n k szü k ség es h im a n y mind k ü lfö ld rő l, le g in k á b b Silézi- á b ó l , hol k é t helyen , t. i. az a lte n b e rg i és reichensteini h utákban évenként 2 — 3000 m ázsa készítetik 3). H o g y pe­

d i g b á n y á s z a tu n k eddigelé him an y k észítésre nem veteiniilt, azt nem c s u d á l h a t j u k , ha gondolóra veszszük más nem e­

sebb érczekbeni g a z d a g s á g u n k a t, a him anynak a g yógytan- ban fölötte k o r l á t o l t , s a m űtanban sem nagyon terjed el­

mes a lk a lm a z h a t á s á t, az ezen borzasztó m é re g készítését kisérő eredm ényeket. — Tudnivaló u g y a n i s , h o g y a melly helység h a tárán him any-huta létezik, ott az em berek r itk á n érik el életöknek 4 0 - ik évét; olt a nte/.ők, e rd ő k elsárgul

‘) S c h u b a r t : Elem. dér technischen Cliemie I. R. 2 A bt. 484. 1. sat.

! ) O est. N atio nal-E iicykl. IV. Ü07. I.

J o n a s : Ungarns Mineralreich.

7i i p R e r : T o p o g r, miner. Ilamlbiicli v. Ungaru.

') S c h u b a r t : Elem. Her te c h n isrh . Chemie !. H. II. Ab»

491. 1

T K H P Á L Y . 111 - 8

1 1 4 GYÓGY- S MŰTANI T ESTEK

n a k , s az ott legelő barm ok fogai időnek előtte k ih u llan ak . M in ek foglalatoskodnék t e h á t a m a g y a r , kinek annyi s o k ­ k a l k e lle m e s e b b , s árta tla n a b b élelmi s k ereset - módja v a n , ezen rémes an y ag k észítésév el ? Ez valóban csak olly h e ly e k re v a ló , hol m ás k eresetm ó d n i n c s , s hol az em berek rövid és kinos életre k á rh o z ta tv á k .

7. F öldany (teliúrium).

1782-ben ta láltatott fel reichensteini Miiller által egy erdélyországi ásványban , s 1798-ban á lla p íta to tt meg tu ­ lajdon nemű é re z n e k K la p ro th által. Ezen érez — ú g y ­ szólván — k iz á ró la g honi k in c s ü n k , m ert N o r v é g i á t , és

Szibériát k i v é v e , hol igen c se k é ly mennyiségben j ő e lő , egyedül a két m a g y a r hazában ta l á l t a t i k , noha belőle ho­

nunk eddigelé semmi jö v e d e lm e t nem ara to tt. L e g g y a k ­ rabban m ás érczekkel van egy esü lv e; nevezetesen b á tra n y - nyal (vismuthum) B örzsöny mellett H o n t megyében a r a n y ­ n y a l , e z ü s te n y n y e l, s ó lm a n y n y a l, N agyágon ' ) , Oífenbá- nyán , Z alatnán 2). Ezen é rezünk is , ha művelteinek , bár előállítása m eglehetős bonyolódott v eg y ta n i folyam atok á l­

tal t ö r t é n i k , nem m egvetendő hasznot h a jth a tn a h o n u n k ­ n a k , nem zetünknek.

8. Higany (U y d ra rg y ru m , mercurius).

A higany e lé g szűkén j ő elő a te rm é s z e tb e n , s csak kevés tartom ányok d icsek ed h etn ek h i g a n y - b á n y á s z a t t a l . H o n u n k azonban e te k in tetb en is a szerencsésbek közé szá­

m ítandó. L e g g y a k ra b b a n találtatik termés - alak b an , és kénnel e g y e s ü l v e , m int h ig a n y k é n e t (Zinnober). A term és­

h ig a n y h o nunkban k ö v e tk e z ő helyeken j ő e l ő : Giimör

') A ném et ásványtudósok ezen helytől n a g y a g e r K r z - n e k nevezik a szóbani ásványt.

*) O este rr. National-E ncyklo padie. IV. B. 307. I. E r n s t I. ü d ­ v i g S e j t u b a r t : Elem. d é r te chnischen Cheniie. I. B.

2. ab ih . I(i3. I. S f li u s t e r kéziratbani vegytana.

AZ - ÁSVÁNYORSZÁGBÓL. 1 1 5 m egyében : Dobsinán-, N ánán , Rozsnyón , Alsó- és Felső- Sajón , K ra sz n a h o rk án , V á r a i l y á n ; Vasban a borostyánkői b á n y á k b a n E rdélyben Z a la /n á n, hol állodalomtudósa- ink szerint évenként m integy 40 mázsa ásatik . T ovábbá Brétfő nevezetű szőlőhegyben talált legiíjablian B e h r Antal egy dús h ig a n y e r e t, s a múlt év dec. 22-ik napján a b á n y á sz -ité lő sz ék által bányainiiveltetésre szükséges sza­

badság-levéllel is leiruháztatott 2). Az itteni rövid időn á l­

lítandó higany-bányászattól erdélyi tudós itáso k szerint so­

k a t lehet rem ényiem . — A h ig a n y k é n e t m ég számosabb hely ek en ta lá lta tik h o n u n k b a n , n ev ezetesen : Giimörben a már e m líte tt helyeken ; H oniban Selmeczen ; H arsban K ör- ín öczön; Szepesben S z lo v e n k á n , S ve dl é r e n ; Biharban R é z ­ b án y án s a B án átb an a). E zek b ő l kitetszik , hogy a ho­

nunkban te rm ő h i g a n y , ha a kam ara kincsei k ö z é nem tarto zn ék , s rendelkezése alá nem esnék : honunk ebbeli szükségéit f ö d ö z h e t n é , ha szinte kü lk eresk ed ési czikk nem lelnék és ki belőle.

T a l á l t a t n a k az eddig előszám lált érczek en kivúl még tö bbek is , noha nem olly n a g y b ő sé g g e l, ho g y nagy haszonnal k ecsegtetnék b á n y á s z a t u n k a t , s inellyek a n n á l- fogva csak ásv án y tan i r itk a s á g o k g y a n á n t tekintendők.

U ly e n e k :

a) A b ó h a n y (nicoluin) O r a v i c z á n , D obsinán a Simon- és T e ré z ia -a k n á k b a n , s E rdélyben.

I.) K á trá n y (wisnnithum) D o b s in á n , D o g n a s k á n , s B örzsönyön H o n th vármegyében.

c) N a p a n y (titanium) G öm örben Bőcze mellett és Si­

ófoknál.

') Oest. Nat. E ncykl. IV. 15. 307. 1. — J o n a s : Ungarns Miiie- ralreich 1.366. Z i p s e r (opogr. miner. H andbuch v. Un- garn. H o r v á t h M i h á l y Ipar és keresked és t ö r t . 300. 1.

5) J elenkor. 1841. 4-ik szám.

') Z i p s e r em lített munkája. S r h u s l e r ké/á ratb ani vegytana.

1 1 6 GYÓGY- 8 MŰTANl T E S T E K

d) M en n yen y (uránium) K n m ú m egyében S z á s z k á n , s E r d é ly b e n O hlapián mellett x).

K iv ite tn e k érczeink k ö z ö l :

1. A.z a ra n y , S p rin g er szerint évenként 2231 m árk a.

2. Az ezü st e n y, u g y a n c s a k S p rin g er szerint 62,890 m á r k a , •— kedves h o n u n k a t soha többé nem látandó.

3. A re'zeny, évenként 34,452 mázsa.

4. A dárd a n y (antimonium) é v en k én t 5,350 m á z sa , a legszebb Gömör s L ip tú megyékből.

II.

J-V*Iflnemüek közöl,

A. A kovanembül (Kiesel-Geschlecht).

1. A nem ei g r á n á t (granatus n o b ilis , edles G ránát).

E z h o n u n k b a n k ö v etk ező h e ly e k e n t a l á l t a t i k : Gömör me­

gyében T iszo lcz m ellett a M u rá n y felé vezető lít szélein;

N ú g rá d m egyében, F ü l e k é s Sávoly k ö z ö t t , borsónyi n ag y ­ sá g ú s vérpiros szinű szemcsék csillá m la n a k ; Zólyom m e ­ gyében S c h a jb a nevű L ib e íb á n y á h o z közel fe k v ő h e ly ­ s é g b e n , a falun kérésziül folyó p a ta k fö v e n y é b e n , a szom­

széd h e g y e k e n , Breznóbányán s M ittelw ald (P olhora) ne­

v ű , B reznóbányától h árom ó rán y ira eső falu h a tá r á n a R o h o zn a folyóban. Az itt találtató g rá n á to t W i n d is c h hi­

básan rub in n ak nevezte; Honth m e g y e b e n M a ria-n o strá n leg­

g y a k ra b b a n a szántóföldek b a rá z d á in , s az ezek mellett ásott á r k o k b a n , hova k étsé g k ív ü l a szomszéd-hegyekből m o satn ak le a sebes z á p o re ső k által 2).

') Oest. N at. E ncyklo padie IV. B. 307. 1.

J) F é n y e s E l e k : M a g y a r o rsz á g s t a ti s ti c a i, « g eo g rap h iai te kintetben. II- k. 138.1.

J o s e p h J n n a s : Ungarns Mineralreich. 2Oíi I. sat.

AZ Á8VÁNY0RSZÁGBÓL. 117 2. A nemes opál (opalus g e m m a , edler Opal) szinte k iz á ró la g honunk t e r m é k e , mert nincs t a r t o m á n y , melly- ben ezen dra'gakő olly n a g y m e n n y is é g b e n , s a mellett olly k ü lö n fé le , és olly szépségű ta láltatn ék . H a z á ja ezen d rá g a k ő n e k C s e r v e n ic z a , v a g y V eresv ág ás Sáros m eg y é­

ben , hol a D uhnik- és L ib a n k a - hegyeken legszebbeket ta lálhatni. H a ezen opálhegyek czélszerűen m üveltetnének , sz inte töm érdek kincset fognának adni. Ezen honi k in c s ü n k ­ ről Z i p s e r : V ertnek einet topographisch-m inerulogischen Handbuches von U/igarn czimű m u n k á já b a n következő észrevételt teszen : „ ü i e Opale w urden in vorigen Z e ite n durch die T iirken uus U ngarn nach dem O rie/d verschleppt und durch griechische K a v fle u te ans U ngarn u n d Siebenbiir- g en dahin g e sch ickt, über H olland aber kamen s ie alt o ri- en ta lisch e W a a ren nach E urópa u n d U ng a rn zurücktí (53. I.); min lehetetlen nem b o s z a n k o d n i, tudván hogy a keleti opál e szerint b ü o rlo tt hirét honi opálunktól or- zotta.

3 . A bányajegecs (crystallns m o n t a n a , B e rg k ry s ta ll) nagyon gyakori h o n u n k b a n , de le g sz e b b , s legtisztább m utatkozik M árm arosban , melly ezen tulajdonságainál fog­

v a , helytelenül mártnarosi g yém ánt nevezetet nyert. T a - láltatik Bocskó és Sándorfalva mellett a N a g y á g nevű fo­

lyóban. F.zen j e g e c s nagy tisztasága s kem énységénél fogva czélszerűen palléro zv a, különféle é k s zerek n ek hasz- n á lta th a tik . F előle J o n a s : „ Ungars M i/ieralreichu czimű m u n k á já b a n (251. I.) k ö vetkezőképen ítél: „ JV en/i dér mn- ramaroscher B e rg k ry sta fl g in und regelm üszig b rilla n tirt w ir d , u n d beim K in fu tte n eine entsprechende F olté be- k o m m t; so hat sich kein Ilingliebhaber au a dem M itte h ta n - d e, und auch kein adelicher P atriot zn schám en, einen R in g a u f seinem F in g e r zu s te c k e n, dér m it marmaroscher sogena/m ten D iam unten g é z ié r t i s i, und dér im Verhdltuisse f ü r dat w etiige G eld, was er k o s te t, und welches obendrein im Lande b le ib t, u n d zűr Vervollkomnung dér K n n st a u f.

m u n tert — eben so viel Pracht z e i g t, a/s d ér no t/ngehruei■

1 1 8 GYÓGY- S MŰTANI T ESTEK

theure D iu m u n t, (lessen E in fu h r das ohnedies geldarm gew ordene E urópa um M illio n en á r m e r, u n d das au sich selbst gold- u n d silberreiche A m e rica um eben so v ie l rei- cher m uchle.“ — ])e fájd alo m ! ho n u n k b an ilIy felszólalá­

sok pusztába kiáltó szózat g y a n á n t h a tá s és eredm ény n é lk ü l han g zan ak el.

4. A közönséges am elhysl ho n u n k b an szinte s n ag y m ennyiségben ta láltatik . H o n i A megyében Selmeczen a leg­

szebb violas/.inví s H o d ric so n ; B arsbun S z la s z k á n , Kör- m ö c z ö n , Ú j b á n y á n , Gelefneken ( K l i n i k ) ; S za th m á rb a n Nagy- és F e l s ő b á n y á n , K a p n i k o n ; Zolyomban Pojnikon sat.

5. A közönséges knlczedon (chalcedonius v u lg á ris , gem einer C halcedon) ta láltatik B ars m egyében Körinö- c z ö n , S z l a s z k á n , Kapronczán (D eutsch-Litte), J a s z tra b á n , G eletneken a szklenói (Glashütte) völg y b en ; H o n ik b a n : Selmecz h a tá rá n , B a g o n y á n , B a k a b á n y á n ; Zólyom ban P o j n i k o n , H ro n e c z és L ib e tb á n y a k ö z ö t t , az lígynevezett három vizi b á n y á k b a n ; G öm örben: ^/.irk m ellett a R ák o s nevezetű hegyben S z k á l n o k o n ; S z á l hínárban-. F első- és N a g y b á n y á n ; S zep esb en : Ró k o s z o n ; Z em plinben a h eg y ­ a lja i h e g y e k b e n ; A bavjban Ú j v á r o n , Á r k á n ; N ógrádban R a p o n ; E rd élyb en K öielesm ezőn s több helyen.

6. A ká rn io l (carneolus) mint válfaja a k álczedonnak le g in k á b b ezzel e g y ü tt j ő elő B a rs m egyében S z la s z k á n , K a p ro n c z á n , L u tillá n ; H onikban S elm eczen ; A baujban Ú j v á r o n , s az Abauj s Zemplin m egye h a tá rá n elnyúló

Aranyos nevű hegyben ; Borsodban F. T á r k á n y o n ; S z e ­ gesben R ó k u szo n ; Z em plinben a h e g y a lja i hegyekben. — E zen kőről J o n a s idezett m u n k ája 227. lapján íg y s z ó l ;

„ E s is i g a r n ic h t zu z w e ije ln, i/ass ans manöken Stílek K a r m o l, das in Uttgarn im rohem Z n stu n d e von einem F re m d e n vielleicht zu zw e i Groschen g e k a n ft w urde, m ehrere geschliff'ene S íite k é nach U ngarn w ied er k a m e n, d ie mán auch über 30 f i . p er Stílek hal bezahlen, und som it das ver- a r b e ite le, hn rohem Z m ta n d e um zw e i gro sch en g e k a n ftr

A.Z ÁSVÁNPVORSZÁGBÓL. 1 1 9

S ín e k vielleichf um 10 0 , und mehr G ulden zu rü ckka u fen miisse.(í —

7. A közönséges ja s p is (jaspis vulgáris , gemeiner Jaspis) és az opáljaspis (jaspopalus) szinte bőven ta lá lta ­ tik h o n u n k b a n ; a/, első t. i. H onikban Selmeczen a ritk a szépségű K a lv á r ia - h e g y e n ; Harsban S zlaszkán , s a s z k le n ó i v ö lg y b e n ; Zólyomban B i s z tr á n , s U r-völgyben ; Szepesben K é z s m á rk o n ; fíeregben M u n k á c so n ; Sxat/im árban F e ls ő b á ­ nyán ; N ógrádban Rapon. -— Az utolsó t. i. az opáljaspis A baujban T e l k i b á n y á n ; B arsban S z l a s z k á n , s a szklenói v ö lg y b e n ; H onikban S elm eczen , B o r f ő n ; Zólyom ban Det- ván , B adinban , K ozelnikon ; Gömörben S z k á ln o k o n ; »S«- rosban E r d ő c s k é n , E p e rje se n , S ó v á ro n ; fíe reg b en M u n ­ kácson ; Z em plinben T o k a j k ö rnyékén.

8- A z ac/uít (achates). í g y neveztetik a k álczedonnak, karninlnak , ja sp isn a k , kova-, tűz.- és s z a ru k ő n e k te rm é ­ szetes egyvelege. L egszebb p éldányai ta láltatn ak az. achát- na k B a rs megyében K örinöcz , G eletnek , S z la s z k a , Ka- proncza k ö r ü l ; Zólyom ban Beszterczebányán ; A baujban Ú jv á r o n ; Szegesben K é z s m á r k o n , L a n d o k o n ; Zem plinben a hegyaljai hegyekben.

E zen előszámlált n e m e s , s különféle ékszerekül h asználtatni szokott k ö v e k pallérozása más tarto m án y o k ­ ban, i>. o. Szászhonban, hol az ipar a tö k é ly magasb fokára e m e l k e d e t t , napirenden van , s nem megvetendő ágát teszi az iparnak. — M ié rt ne tehetné honunkban is , hol az em ­ lített k ö v e k n e k k itű n ő jelesség ű példányai épen nem a r itk a s á g o k sorába tartoznak. A műtan ezen ág á n a k üzése álta l i s , ha nem m illió k a t, de bizo n y ára évenként e z re k e t lehetne m eg g azd álk o d n u n k . — M in t műtani nevezetessé­

gű testek e m líten d ő k még a kovanemből :

í). A tű zkő (pyrolithus). N oha honunkban számtalan kovanem hez t a r t o z ó , s annálfogva tü zetadó kövek ta lá l­

tatn a k : mindazáltal kitűnő j e le s s é g ű — s annálfogva mű­

tani tekintetben figyelm et érdem lő tűzkővel épen nem bővölködiink. Említést érdemel r k övetkező h e ly ek en té r­

1 2 0 GYÓGY- 8 MŰTANI T E S T E K

illő: H arsban Körm üczőn , K a p r o n c z á n , S zlaszkán , Gelet- nekhez. közel a lehotkai malom sz o m sz é d sá g á b a n ; B ihar­

ban C s e r n e h á z á n ; S za lh m á rb a n N a g y b á n y á n ; AbavjLan Á rk á n , Ú jv á r o n ; Z alá b a n C s ó k a k ő m e lle tt, közel K e sz t­

helyhez több mázsányi te k e a la k ú d a r a b o k b a n ; N ó g rá d - ban Kapón.

10. A sikár (p u m e x , B im sstein). E n n e k az á sv á n y tu ­ dósok szerint k é t faja v a n : t. i. a közönséges (pumex v u l g á r i s , gemeiner B.) és a biborlanetiiii- siká r ( pumex po rp h y raceu s, porphirartiger B-). M indkettő talá lta tik ho­

nunk b an , nevezetesen: Abuujban V i s o ly o n ; Hars m egyé­

ben F e l s ő - A p á t i n , G eletneken, a szklenói v ö lg y b e n ; H o n ik ­ ban H o d ric so n ; Zem plinben E r d ő - H o r v á t h i n ; P estben M ogyoródnál.

B. A z agyagnem böl ( T h o n g e s c h le c h t):

1. Porexellánföld ( P o r z e lla n e r d e , te rra porcellánea) nem csek ély m ennyiségben van honu n k b an . M in t le g n e ­ vezetesebbek a k ö v e tk e z ő k érdemlenek e m líté st: A baujban a h o lló h á /.i, és t e l k i b á n y a i ; S e re g b e n a b e r e g s z á s z i; S z e ­ gesben a n a g y - s z a ló k i, Veszprém ben a k i s l ő d i ; N y ilr á b a n a holicsi; N ó g rá d b a n a g á c s i; H onikban a p ren csfálu si, m elly a bécsi és holicsi p orczellángyárba is elvitetik ’) ; Zólyomban a m ic s in e i, mellyből 12 H; k ü ld ö tt Z ipzer besz- terczebányai t a n á r , s lyánynevelő-intézet eln ö k e kísérlet végett a kassai f é lp o r c z e llá n g y á r b a , hol igen a lk a lm a s ­ nak t a p a s z t a l t a t o k ; U nghban Dubvincson , m ellyet Becsbe is elh o rd an ak ?) ; végre a m ehádiai fürdők körül S ch u ster szerint- —

2. T im kö (A la u n ste in , lapis a lu m in a ris) nem csak mint timsó - k é sz íté sre h a s z n á lta th a tó , hanem m int m alom ­ k ö v e k n e k is igen alk alm as a n y a g teljes m értékben érd e­

mel figyelmet. T a lá lta tik ez: Bars megyében G eletnek kö- ') J o n a s : Ungarns Mineralreich 318. I.

a) F é n y e s : MaRvarorsz.. stat. jreogr. teUintWhm. 3. U. 3R2. 1.

AZ ÁSVÁNYOKSZÁGBÓL. 1 2 1 riil roppant telepekben ; B aranyában Szőllősőn , Vasason ; B e r e g ie n M úzsa j ó n , B ereg szászo n ; H ev e sie n P á r á d o n ; Szathm árbu/i A ranyos-M egyesen , S z in e rv á ra ljá n , József- h á z á n , Ú j v á r o s o n , Fernezelyben ; Trencsinben T hurzófal- ván ; Zem plénben Bődrogkeresztiirhoz közel.

3. Közönséges és fa z é k a s -a g y a g (gem einer, und Töp- ferthon) szinte minden megyében.

4. T rip o lisi f ö l d ( T r i p p e l , te rra tripolitana) nem e g y é b , m int finom f ö v é n y - és íTgyagegyveleg, melly a m űtanban pallérozásra (Poliren), erős tüzet kiálló tégelyek k é s z íté s é re b a szn áltatik . E czélra alk alm as h onunkban k ö ­ v e tk e z ő h e ly e k e n v a n : H oniban Borfőn ; Gömörben llo b - sinán ; Z em p lin b en T o lc sv á n ; Sárosban Sóváron.

5. Pallérozó v. csiszoló p a la (P o lirs c h ie fe r, schistus poliens). T a lá lta tik Z em plinben Z ám uto v i d é k é n ; Abai/j- ban Szántó m elle tt, k é tsé g kívül m ég számos helyeken.

6. F ödélpala ( D a c h sc h ie fer v. T h o n s c h ie f e r ) szám ­ talan hely ek en van h onunkban. L eg nevezetesebb azonban B orsod m egyében a v i s n y ó i , melly minden tu lajd o n ság ai­

v al bir a f ö d é l p a l á n a k , s annálfogva messzire is elvitetik.

E lső kisérlet tétetett az idevaló födél|>alával B udán ', fensé­

ges nád o ru n k k e rtjé b e n épült m u la tó h á z o n , később föde- t e tt ezen palával az oroszlányi torony Komárom megyében, a z á g o staiak temploma P e s te n , a reform átusok collégiuma s temploma Debreczenben. T a lá lta tik még illy n e m ű , ré­

szint h a s z n á l t , részint h asználatlan pala : Abaujban Ara- n yidkán , s M e c z e n z éfe n ; Gömörben B e tlé re n ; L ip tó b a n M a g u r k á n ; M árm arosban R ó n a s z é k e n , s a P e tr o z a é s T ro ja g a nevű h a v a so k b a n ; N ógrádban K a p ó n ; Pozsony­

ban B azing városa k ö rn y é k é n ; S zepesben S z o m o ln o k o n , to v áb b á E isenbach nevű völgyet k é p e z ő , s Igló és Dob- sina között elnyúló h e g y l á n c z o k b a n ; Zólyomban Rolini- czon, M icsinyen, s az I J r a k -v ö lg y é b e n ; a B ánátban S a rk ó nevezetű havasban.

7. K őnyom ópala. A Pesti H írlap folyó évi 9-ik szám ában k ö z h írré t e l e t e l t , hogy egy névtelen h o n u n k iia , eg y illy

1 2 2 GYÓGY" S MŰTANI T ESTEK

nemű palatalepet fedezett f ö l , ki azonban m eg most j ó n a k látta e lh allg atn i ezen telep vidékét. .Nemzetünk kö szö n et­

tel tarto zik ezen nagy eredm ények m agvait rejtő fölfede­

zésért. Azonban értek ező előlegesen is bátor re m é n y le n i, hogy ezen ásványtani tekintetben olly gazdag honban több illy nemű pala-telepek is fognak fö lfe d e z te tn i, ha eddigelé tö k életlen földtani - geologiai - v izsgálataink ahhoz értők á l t a l fognak folytattatni.

8. Z ö ld a g ya g fö ld (Griinerde). Ezen festéknek hasz­

náltatni s z o k o tt, s annálfogva omlani tekintetben ü g y e i ­ met érdemlő a n y ag t a l á l t u n k : lla r s megyében Kovácsiban;

Gömórben Dobsinán ; H onthban Bagonya határán , s k é t ­ ségkívül több helyen is.

C. A m é s z n e m b ő l ( K a 1 k g e s c h 1 e c h t).

1. Márványkő. L egjelesebb s a caráraival hasonérté- k ű n e k ta rta tik a Krassó megyében F e r e n c z y je le s művé­

s z ü n k által fölfedezett m árvány. T a lá lta tik ezenkívül ha nem olly je l e s i s , de minden esetre műtani hasznú: B a ra ­ nyában P é c s e tt , T rinitáson , Siklóson , Bereinentén , Sza­

b o lc s o n , H o s szx í-H etén y b en és M e g y e f á n ; Komárom ban T a t á n á l , T a rd o sn á l , A lm ásnál , P iszk én él ; Gömörben M u rá n y o n ; Pozsonyban Stomfanál és V ö rö s k ő mellett;

Liptóban O s z a d á n , D em ényfalván , L u c s k á n , Rozenber- gen ; Szepesben Podolinon , L andokon , Svedléren , Szo- m o ln o k o n , s a H ég en h e g y é n ; Trencsinben H orneszulyov m ellett; Veszprémben K oppánynál , Szöcsnél.

2. G ip s z , vagy kénsaPas m é sza g , mellynek műtani h a sz n a i mind n y e r s , mind ég etett állapotában t u d v á k , van:

Beregben M u z s a ly n á l; Sárosban S ó v á ro n ; Szepesben Iglón, Szomolnokon ; Trencsinben T u c h in á n á l ; Zólyom ban az U rak-völgyén , S a n d b e r g e n , O v á r o n , Szent-Andráson. D e a mellett az utolsó porszemig külföldről szállítatik hozzánk.

3. K ré ta szinte ta lá lta tik h o n u n k b a n , noha nem nagy m ennyiségben: Hontli megyében B orfőn; B eregben Muzsa- lyon; N ógrádban L itk é n ; N y it iában B a n k a helységében.