A M B R U S I S T V Á N
„ Viss z a a j ö v ő b e? ” – a v a g y a 2 01 2. é vi B t k- T er v e z et k o n c e p ci ój a a t ör v é n yi e g ys é g e g y es es et eir ől
A mi k or 2 0 1 2 febr uárjá ba n a új b ü ntet őt ör vé ny T er vezete me gjele nt, az els ő be ny o más azzal ka pcs olat osa n – és ú gy g o n d ol o m, ne mcsa k ne ke m, ha ne m a le gt ö b b el méleti és gya k orl ó b ü n- tet őj o gás z szá mára is – az v olt, h o gy né há ny, a b ü ntet ő p oliti ka sze m p o ntjá b ól kie melt és nép- szer ű felel őssé gta ni kér dése n (ilye ne k pl. a j o g os vé dele m sza bályai va gy a b ü ntet het ősé gi k o r- határ me g határ ozása), illet ve a sza n kci óre n dszer re n del kezései ne k ne m rit ká n jele nt ős átala kít á- sá n t úl a j o gal k ot ó a b ű ncsele k mé nyta ni kér dése k ka pcsá n kifejezette n mérté ka d ó állás p o ntra helyez ke dett, és i n ká b b a z el mélet és a gya k orlat által már me gsz o k ott na k tart ott j o gi nté z m é- nye k j ö v ő beli, vált ozatla n f or má ba n t örté n ő fe n ntartása, m o n d hatj u k, konzerválása mellett tette le a v o ksát.
Í gy ne m, va gy csa k ali g vált oz ott pél dá ul a b ű ncsele k mé ny, a társa dal o mra veszélyessé g, a szá n dé k ossá g- g o n datla nsá g, illet ve az e gyes b ű ncsele k mé nyi st á di u m o k f o gal ma, t o vá b bá az e l- k ö vet ő kre v o nat k oz ó t ör vé nyi defi níci ó k.
A Ter vezet 2 0 1 2. fe br uári vált ozata szeri nt u gya ncsa k teljese n vált ozatla n o k mara dta k v ol na a k utatási té má m k öré be es ő t ör vé nyi f o gal ma k, í gy a b ű n hal mazat, a f olytat óla g os b ű ncsele k- mé ny, az üzletszer űsé g kate g óriái. Mi n deze k is mereté be n határ ozta m me g a t ör vé nyi e gysé g e gyes esetei vel f o glal k oz ó el őa dás o m cí mét, utal va ezzel arra, h o gy a k orá b bi t ör vé nyi me g ol d á- s o kat ne m bi zt os, h o gy a j ö v ő be n mi n de n eset be n fe n n kelle ne tarta nia a t ör vé ny h oz ó na k.
Ezt k ö vet őe n, 2 0 1 2. á prilis 2 7-é n vált elér het ő vé a Parla me nt h o nla pjá n az új Bt k.-ra v o na t- k oz ó Ja vaslat,1 a melyet vár hat óa n már ali g m ó d osít ott f or má ba n f o ga d maj d el az Orszá g gyű- lés,2 és e vált ozat át ol vasását k ö vet őe n r ö gt ö n az els ő, az el ő a dás o m ba n éri nte n d ő j o gi ntéz- mé ny ka pcsá n kiala k ult pre k o nce pci ó m v o nat k ozásá ba n helyesbítést kell te n ne m.
E gy lé nye ges p o nt ba n u gya nis, a folytatólagosság t ör vé nyi f o gal ma ka pcsá n a j o gal k ot ó, ú gy t ű ni k, a j o gt u d o má ny t ö b b ké p visel őjé vel k öz ös állás p o ntra3 helyez ke dett és m ó d osít ott a z e gyé b ké nt az 1 9 7 8. é vi Bt k. hatály ba lé pése óta vált ozatla n, 1 2. § ( 2) be kez dés beli
1 T / 6 9 5 8. sz. t ör vé nyja vaslat (a t o vá b bia k ba n: Ja vaslat). F orrás: htt p: / / w w w. parla me nt. h u /ir o m 3 9 / 0 6 9 5 8 / 0 6 9 5 8. p df ( 2 0 1 2. 0 9. 2 9.)
2 Jele n el őa dás me gtartását k ö vet őe n, 2 0 1 2. j ú ni us 2 5. na pjá n az Orszá g gy űlés elf o ga dta a vé gle ges t ör vé nyja vaslat ot, maj d azt a B ü ntet ő T ör vé ny k ö ny vr ől sz ól ó 2 0 1 2. é vi C. t ör vé ny ké nt (a t o vá b bia k ba n: új Bt k.) 2 0 1 2. j úli us 1 3. na pjá n ki is hir dette. Az új Bt k. 2 0 1 3. j úli us 1. na pjá n lé p hatály ba.
3 Í gy de lege ferenda jele n s or o k szerz ője is ja vas olta a sza bálysértési érté kre el k ö vetett részcsele k mé nye k ne k a f olytat óla- g ossá g b ű ncsele k mé nyi e gysé gé be t örté n ő be v o nása t ör vé nyi le het ősé gé ne k me gtere mtését. Lás d: AM B R U S Ist vá n:
H ozzász ólás Ké mé n di K o nrá d: A f olytat óla g ossá g eltér ő értel mezései a gya k orlat ba n cí m ű ta n ul má nyá h oz. Ügyésze k Lapja XI X. é vf., 3 ( 2 0 1 2) 5 3-5 4.
le gál defi níci ó n – bár mi nt arra mé g r ö vi de n visszatére k, a v o nat k oz ó mi niszteri I n d o k olás alap- já n ne m bi zt os, h o gy a j o gal k ot ó p o nt osa n me gértette a m ó d osítás sz ü ksé gessé gé ne k o kait.
E m ó d osítás lé nye ge szeri nt a f olytat óla g os b ű ncsele k mé ny me gálla pításá na k kritéri u m- re n dszere ka pcsá n az e gyi k feltétel, az „ u gya n olya n b ű ncsele k mé ny ” el k ö vetése helyett a j o gal- k ot ó a j ö v ő be n cs u pá n „ u gya n olya n csele k mé ny ” el k ö vetését k ö veteli me g a f olytat óla g ossá g me gálla pít hat ósá gá h oz. 4 A vált oztatás els ő rá nézésre jele nté ktele n ne k t ű n het, á m – mi nt a z a b ü ntet őj o g általá n os része k öré be n jártasa k szá mára az bi z o ny osa n is mert – a csele k mé ny és a b ű ncsele k mé ny kifejezése k szere peltetésé ne k e gyes t ör vé nyi f o gal ma k ba n na gy jele nt ősé ge l e- het. A m ó d osítás állás p o nt o m szeri nt le het ősé get tere mt e gy a gya k orlat által jele nle g is me g k í- vá nt, á m t ör vé nyi ala p nél k ül a k özel m últi g c o ntra le ge m m ó d o n ér vé nyes ül ő felf o gás na k a j ö- v ő be n a t ör vé nyessé g sze m p o ntjá b ól ne m kif o gás ol hat óa n t örté n ő új b óli al kal mazására.
A f olytat óla g os b ű ncsele k mé ny j o gi ntéz mé nye a m últ ba n a felel őssé ge ny hítés esz méjé b ől ere d őe n, sz o kásj o gi út o n ér vé nyes ült.5 Mi n da d di g, a mí g hazá n k ba n ne m létezett a sza bálysérté- si felel őssé gi f or ma, ne m mer ült fel pr o blé ma ké nt, h o gy a f olytat óla g os b ű ncsele k mé ny e gyes részcsele k mé nyei cs u pá n ö n ma g u k ba n is b ű ncsele k mé ny ké nt mi n ős ül ő ma gatartás o k le het ne-e, va gy esetle g ö n ma g u k ba n e k ké nt ne m érté kel het ő kri mi nális csele k mé nye k is te ki ntet be j ö he t- ne k-e a f olytat óla g ossá g al k ot órésze ké nt.
A fe nti helyzet me g vált oz ott az 1 9 5 6. é vi 1 6. t vr. me gal k otását k ö vet őe n. A sza bálysértés e- ket u gya nis a b ü ntet őj o gt ól j o gá gila g teljese n el k ül ö n ült k özi gaz gatási j o g re n deli b ü ntet ni, a b ü ntet őj o gét ól rész be n eltér ő céllal és sza n kci óre n dszerrel. A mi a pr o blé mát e b be n a k ör be n o k ozza, h o gy az ú n. kett ős ala kzat ú csele k mé nye k ne k6 (ilye ne k a le g gya kra b ba n el őf or d ul ó, ne m er ősza k os va gy o n /t ulaj d o n elle ni csele k mé nye k) e gy más mellett él a sza bálysértési és a b ű ncsele k mé nyi f or mája, k ül ö n bsé g k öz ött ü k ti pi k usa n cs u pá n az el k ö vetési érté k / kár / va gy o ni hátrá ny na gysá ga ala pjá n te het ő. Erre te ki ntettel kér dés ké nt jele nt kez het, h o gy a f olytat óla g os deli kt u me gysé g be be v o n hat ó k-e a sza bálysértési érté kre el k ö vetett részcsele k mé nye k is, a va gy erre kizár óla g az ö n ma g u k ba n is b ű ncsele k mé ny ké nt érté kel het ő részcsele k mé nye k visz o nyl a- tá ba n va n le het ősé g.
Az 1 9 7 8. é vi Bt k. hatály ba lé pését me gel ő z ő bír ói gya k orlat e v o nat k ozás ba n azt a me g o l- dást k ö vette, h o gy a f olytat óla g ossá g e gysé gé be be v o nta a b ű ncsele k mé nyi érté k határt me g h a- la d ó és az o n al ul mara dt részcsele k mé nye ket e gyará nt. Í gy a k ora beli B K 3 9 0. szá m ú állásf o gla- lás ki m o n dta, h o gy „a b ba n az eset be n, ha a t ö b b, kétszáz f ori nt ot me g ne m hala d ó – illet ve kétszá z f ori nt ot me g hala d ó [ …] csele k mé ny a f olytat óla g ossá g j o gi e gysé gé be tart ozi k, ú gy ter mészetese n e gyre n d beli f olytat óla g os csele k mé ny val ós ul me g ”. E gy mási k k ora beli d ö ntés i n d o k olása szeri nt pe di g „ilye n eset be n se m le het a csele k mé nys or ozat b ól a sza bálysértése ket kira ga d ni ”.7 Az e k k ori ba n ér vé nyes ül ő felf o gás te hát ú gy f o glal hat ó össze, h o gy „a részcselek- mé nye k a f olytat óla g os e gysé g kereté be tart oz na k, f ü g getle n ül att ól, h o gy a z o kat milye n érté k te ki nteté be n k ö vetté k el ”.8 Eze n me g ol dással sze m be n ala p os kriti ka mi n da d di g ne m v olt fel- h oz hat ó, a mí g a f olytat óla g ossá g e gysé ge sz o kásj o gi ala p o n ér vé nyes ült a gya k orlat ba n: a bír ó-
4 Lás d új Bt k. 6. § ( 2) be kez dés.
5 A né mete k nél í gy BI N DI N G,Karl: Handbuch des Strafrechts . D u nc ker & H u m bl ot, Lei pzi g, 1 8 8 5. 2 1 0. és JE S C H E C K, Ha ns- Hei nric h – W EI G E N D,T h o mas: Lehrbuch des Strafrechts. Allge meiner Teil . D u nc ker & H u m bl ot, Berli n, 1 9 9 6. 7 1 6.
Nál u n k B A L O G H Je n ő: A folytonos és a folytatólagos bűncsele kvény tana. Fra n kli n-társ ulat, B u da pest, 1 8 8 5. 1 6. és FI N K E Y Fe- re nc: Az egység és a többség tana . Stei nfel d Je n ő, Sár os pata k, 1 8 9 5. 6 1.
6KE R E S Z T Y Béla –SZ O M O R A Zs olt: A vagyon elleni bűncsele k ménye k ( Bt k. X VIII. fejezet) . I n: NA G Y Fere nc (szer k.): A m a- gyar b ü ntet őj o g k ül ö n ös része. H V G- O R A C La p- és K ö ny v kia d ó, B u da pest, 2 0 0 9. 5 9 6.
7BJ D 1 3 1 3.
8BJ D 1 5 9 1. és 1 5 9 7. A k ora beli j o gir o dal o m ba n u gya ní gy JU LI S Mi hály: Né há ny g o n d olat a f olytat óla g ossá g t ör vé nyi sza bály ozásár ól. Magyar Jog XI X. é vf., 4 ( 1 9 7 1) 2 0 3.
sá g o k e k k ori ba n u gya nis saját j o g k ör ü k be n eljár va d ö nt hette k a hal mazati mi n ősítéssel sze m- be n a f olytat óla g ossá g ja vára.
Gy ö kerese n eltér ő felf o gás kiala k ulásá na k – kellett v ol na – k ö vet kez nie a f olytat óla g os b ű ncsele k mé ny t ör vé nyi defi niálását k ö vet őe n. Fi gyele m mel u gya nis arra, h o gy a j o gal k ot ó u gya n olya n b ű ncsele k mé ny el k ö vetését k ö vetelte me g a f olytat óla g ossá g me gálla pít hat ósá g á- h oz, e b b ől e gyértel m űe n k ö vet kezi k, h o gy ö n ma gá ba n sza bálysértést me g val ósít ó részcsele k- mé ny ne m ké pez heti a f olytat óla g os b ű ncsele k mé ny részét. Me ge mlít het ő, h o gy a Bt k. el ő kész í- t ő biz ottsá gá na k ülésé n el ha n gz ott olya n ja vaslat, a mely szeri nt a Bt k. 1 2. §-á ba „a va gy o n elle ni sza bálysértése kre te ki ntettel i n d o k olt e gy új / 3 / be kez dés bei ktatása, a mely ú gy re n del kez ne, h o gy a sza bálysértési érté k határt me g ne m hala d ó részcsele k mé nye ket is a f olytat óla g ossá g e g y- sé gé be kell v o n ni ” ( kie melés t őle m: A. I.).9 E gy ilye n értel mez ő re n del kezés létesítése val ó ba n elejét le hetett v ol na ve n ni a Bt k. hatály ba lé pését k ö vet őe n kiala k ult, é vtize de ke n át f olytat ott, t ör vé n nyel elle ntétes gya k orlat na k.
A bír ói gya k orlat u gya nis h ossz ú i d ő n kereszt ül ne m vett t u d o mást arr ól, h o gy a t ör vé ny é r- tel mé be n a f olytat óla g ossá g na k cs u pá n ö n ma g u k ba n is b ű ncsele k mé ny ké nt érté kel het ő cselek- mé nye k le het ne k a részei, te hát a sza bálysértési érté kre el k ö vetett csele k mé nye k visz o n ylatá ba n is vált ozatla n ul me gálla pít otta a f olytat óla g ossá g ot.1 0
Eze n h ossz ú i d ő n át ér vé nyes ül ő, t ör v é nyelle nes gya k orlatát a dta fel vé g ül a Le gfels ő b b B í- r ósá g, a mi k or a 2 0 1 0 á prilisá ba n me g h oz ott, a z érté k-e gy bef o glalásr ól sz ól ó 8 7. szá m ú B ü ntet ő K ollé gi u mi véle mé nyé be n ki m o n dta, h o gy „a Bt k. 1 2. §-á na k ( 2) be ke z dése a f olytat óla g ossá g feltétele ké nt azt kí vá nja me g, h o gy az el k ö vet ő u gya n olya n b ű ncsele k mé nyt k ö vesse n el [ …]. A f olytat óla g ossá g e gysé gé ne k t ör vé nyi el őfeltétele te hát az, h o gy a részcsele k mé nye k ö náll óa n is b ű ncsele k mé nyt val ósítsa na k me g. Ni ncs e zért t ör vé nyes ala pja a n na k a gya k orlat na k, a mely a Bt k. 1 2. § ( 2) be kez dését al kal mazza sza bálysértése k el bírálása k or ”.
A gya k orlat ot érzé ke nye n éri nt ő pr o blé ma az o n ba n, h o gy 2 0 1 2. á prilis 1 5. na pjá val a sz a- bálysértési érté k határ 5 0. 0 0 0,- Ft -ra e mel ke dett. Pél dá ul az élet be n gya kra n a f olytat óla g ossá gra jelle mz ő k ör ül mé nye k k öz ött el k ö vetett ár u házi l o pás o k visz o nylatá ba n u gya nis ilye n érté k határ mellett a f olytat óla g os el k ö vetés az esete k t ö b bsé gé be n e gyáltalá n ne m me gálla pít hat ó, te ki nte t- tel arra, h o gy a ti pi k us esete k le g na gy o b b részé be n az e gyes l o pás o k el k ö vetési érté ke a pár ezer, va gy e gy- két tízezer f ori nt ot ne m hala dja me g.
A t ör vé nysz ö ve g olya n irá ny ú me g vált oztatása a z o n ba n, a mely már ne m u gya n olya n b ű n- csele k mé nyt, cs u pá n csele k mé nyt k ö vetel me g a f olytat óla g ossá g me gálla pít hat ósá gá h oz, a g- gá lytala n ná teszi a sza bálysértési érté kre el k ö vetett részcsele k mé nye k ne k a f olytat óla g ossá g e gy- sé gé be t örté n ő be v o nását, ezáltal is mét haté k o nya n al kal maz hat ó vá té ve a j o gi nté z mé nyt a z ár u házi l o pás o k (a va gy pél dá ul a pé nztár os e gye n ké nt cs u pá n pár ezer f ori nt os si k kasztási cs e- le k mé nyei) visz o nylatá ba n. Más kér dés, h o gy a d ott eset be n el méleti sze m p o nt b ól vitat hat ó le- het a té nyállásszer űsé g is mér vé vel mé g ne m re n del kez ő, érté k me ntes „csele k mé ny ” kitétel hasz nálata, ez a z o n ba n a bír ói gya k orlat ba n me gítélése m szeri nt ne m o k oz maj d k o m oly pr o b- lé mát.
R ö vi de n ér de mes mé g utal ni a Ja vaslat i n d o k olására,1 1 a mely szeri nt: „a csele k mé ny sz ó hasz nálata le het ő vé tes zi az ü zletszer űsé g e gysé gé be tart oz ó sza bálysértése k vétsé g gé mi n ősít é- sét ”. E me gf o gal ma zás b ól szá m o mra az t ű ni k ki, h o gy a j o gal k ot ó né mile g félreértette a defi ní- ci ó me g vált oztatása sz ü ksé gessé gé ne k i n d o kát, hisze n a z ü zletszer űsé g a sza bálysértési érté kre el k ö vetett részcsele k mé nye ket – is mert m ó d o n – e gyé b ké nt is vétsé ge k ké mi n ősíti fel, maj d
9LÁ S Z L Ó Je n ő (szer k.):Az 1 9 7 8. évi I V. Törvény ( B T K)Elő készítése. I. k ötet.I gazsá g ü gyi Mi nisztéri u m,B u da pest, 1 9 8 4.
3 6 7.
1 0 Í gy B H 1 9 7 9. 5., B H 1 9 7 9. 1 4 2., B H 1 9 8 6. 3 1 2.
1 1 Lás d az új Bt k. I n d o k olása. Részletes I n d o k olás a 6. §- h oz. 2. p o nt. F orrás: C o m ple x J o gtár.
eze k, ha a n na k feltételei fe n náll na k, a f olytat óla g ossá g e gysé gé be ol va d hat na k, de e n ne k a le h e- t ősé g ne k se m mi k öze a „csele k mé ny / b ű ncsele k mé ny ” kitétel hasz nálatá h oz, az é p pe n az üzlet- szer űsé g hiá nyá ba n j ut hat jele nt ősé g he z.
A fe nti, vitat hat ó i n d o k olás ú, á m vé gere d mé ny be n helyes m ó d osítás mellett az o n ba n a j o gal ko- t ó a t ör vé nyi e gysé g két ha gy o má ny os kate g óriája ka pcsá n se m milye n újításra ne m szá nta el ma gát. Í gy vált ozatla n mara d az új Bt k. 4 5 9. § 2 8. p o ntja szeri nt üzletszerűség f o gal ma, a mely ka pcsá n szeri nte m az ut ó b bi é ve k fel gy ors ult, t ö b b nyire tele k o m m u ni káci ós esz k öz ö k se gíté s- é gé vel le b o ny olít ott szerz ő dés k ötéseire is fi gyele m mel e gyértel m ű vé vált, h o gy a B K v 3 7. szá- má ba n f o glalt, a ne m saját ké pi üzletszer ű b ű ncsele k mé nye k ka pcsá n az u gya na z o n té nyállás ba illesz ke d ő részcsele k mé nye ket a ut o mati k usa n hal mazat ba n me gálla pít ó me g ol dás a j ö v ő be n ne m tart hat ó fe n n. E felf o gás ér vé nyes ülése u gya nis azzal a k ö vet kez mé n nyel jár, h o gy az el k ö- vet ő a kár két, a kár t ö b b szá z va gy t ö b b ezer u gya n olya n b ű ncsele k mé nyt k ö vet el üzl etszer űe n, a vele sze m be n ma xi málisa n kisza b hat ó b ü ntetés fels ő határa ne m vált ozi k, va gyis e k ké nt a cs e- lek mé nys or ozattal o k oz ott össz kár fi gyel me n kí v ül mara d.
A jele nle gi sze mlélet által ge nerált visszássá g o k be m utatásá h oz i nstr u ktí v pél dá ul sz ol gál hat az a b ű ncsele k mé ny-s or ozat, a mely 2 0 0 8 o kt ó beré be n j ut ott a hat ósá g o k t u d o mására.1 2 A csa- lás o k el k ö vetésé vel vá d olt b ű n öz ői cs o p ort e gy a dás vétele k le b o ny olítására sz ol gál ó i nter netes p ortál o n m űsza ki ci k ke ket kí nált ela dásra, j ó val a keres ke del mi ár o n al ul. Mi utá n a ve v ő k a t ö b b nyire 6 0- 8 0 ezer f ori nt os vételárat át utaltá k a me ga d ott ba n kszá mlára, az el k ö vet ő k ne m jele nt kezte k t ö b bé. Az ü gy be n lef olytat ott ny o m ozás azt álla pít otta me g, h o gy e m ó dszerrel kö- zel 5 0 0 sértettet kár osít otta k me g az el k ö vet ő k, ezáltal összese n mi nte gy 3 0 milli ó f ori nt kárt o k oz va. Az ü zletszer űsé g jele nle gi me gítélése miatt az o n ba n hiá ba kelet kezett összessé gé be n j e- le nt ős kár, mi vel e gy-e gy sértett csa k kise b b kárt sze n ve dett, az el k ö vet ő k – k b. 5 0 0 re n d beli, üzletszer űe n el k ö vetett, kise b b kárt o k oz ó csalás b ű ntette miatt hal mazati b ü ntetés ké nt le gfe l- je b b 4, 5 é vi g terje d ő sza ba dsá g vesztéssel b ü ntet het ő k. J ól érzé kelteti a helyzet elle nt m o n dás os- sá gát, h o gy a z az el k ö vet ő, a ki pe di g két sértett ne k o k oz ü zletszer űe n pél dá ul 3- 3 milli ó f ori nt – te hát az is mertetett j o geset be n o k oz ott kár na k mi n d össze e gy öt ö dét kite v ő – kárt, hal ma zati b ü ntetés ül a kár 1 2 é vi g terje d ő sza ba dsá g vesztéssel is b ü ntet het ő.
Szi nté n a hal mazati me g ol dás elle n sz ól, h o gy az ilye n el k ö vetése k s o ksz or a b ű nszer veze t je gyeit is ma g u k o n viseli k, a b ű nszer vezet be n val ó el k ö vetést mé gse m le het me gálla píta ni, mi- vel az e gyes b ű n csele k mé nye ket ne m fe nye geti a t ör vé ny 5 é vi va gy ezt me g hala d ó sza ba dsá g- vesztéssel (az e mlített pél dá ba n az üzletszer ű, kise b b érté kre el k ö vetett csalás o kat mi n d össze 3 é v vel).
Ne m j o gértel me zési, ha ne m már j o gal k otási pr o blé ma t o vá b bá, h o gy az o n esete k be n, a m i- k or a t ör vé ny h oz ó vala mely b ű ncsele k mé ny üzletszer ű el k ö vetésé be n rejl ő f o k oz otta b b társ a- dal o mra veszélyessé get felis meri, e gyszer űe n mi n ősített esetet ka pcs ol az a d ott b ű ncsele k- mé ny hez. Ez az o n ba n na gy kaz uiszti kát o k oz, e mellett a kár há ny b ű ncsele k mé ny nél tessz ü k is mi n ősít ő k ör ül mé n nyé az ü zletszer űsé get, sz ü ksé g ké p pe n lesz ne k olya n o k, a melye k az élet be n el k ö vet het ő k üzletszer űe n, ezt az o n ba n a bír ósá g – sza bály oz ott mi n ősít ő k ör ül mé ny hiá ny á- ba n – ne m álla pít hatja me g. Pl. ni ncs üzletszer ű mi n ősített esete a ra blás na k, a mely ne k t ö b b- sz öri, re n dszeres hasz o nszerzésre t öre ke d ve t örté n ő el k ö vetése ti pi k usa n el őf or d ul.
Mi n deze k ala pjá n állás p o nt o m szeri nt de lege ferenda e gysé g ké nt kelle ne érté kel ni t ö b b u gya n olya n b ű ncsele k mé ny üzletszer ű el k ö vetését, mert í gy a val ó di el k ö vetési érté k hez le het ne i gazíta ni a mi n ősítést, ezért a t ö b b száz, oly k or t ö b b ezer sértettes ü gye k be n a té nyle ges kár h oz le het ne i ga zíta ni a mi n ősítést, s e n ne k me gfelel ő b ü ntetést le het ne kisza b ni, s e mellett a b űn-
1 2 F orrás: htt p: / / w w w. ori g o. h u /itt h o n / 2 0 0 9 0 1 2 1-csalass or ozat-a- vatera-a u kci os- p ortal o n. ht ml ( 2 0 0 9. 0 3. 0 1.)
szer vezet be n val ó el k ö vetés is g o n d nél k ül me gálla pít hat ó le n ne. E mellett ma gát az üzletszer ű- sé get s a n na k feltételre n dszerét, b ü ntetését a Bt k. Általá n os Részé be n, a f olytat óla g ossá g h oz has o nl óa n, a hal ma zatr ól sz ól ó fejezet be n, hal ma zat ot kizár ó sza bály ké nt kelle ne sza bály oz ni.
Me gsz ű n ne e záltal a Bt k.-t e gyé b ké nt is mi n d j o b ba n éri nt ő ka z uiszti ka és e me g ol dás ré vé n a z üzletszer űsé g mi n de n olya n b ű ncsele k mé ny ka pcsá n me gálla pít hat ó le n ne, a mely l o gi kaila g e l- k ö vet het ő u gya n üzletszer űe n, jele nle g az o n ba n – sza bály oz ott mi n ősít ő k ör ül mé ny hiá nyá ba n – ezt csa k a b ü ntetés kisza bás k öré be n le het fi gyele m be ve n ni ( mi nt pl. a ra blás nál).1 3
A teljessé g ke d véért me ge mlít het ő, h o gy a gya k orlat ba n bi z o ny os hátrá nyai is ki m utat hat ó- a k le n né ne k a t ör vé nyi e gysé g ké nti érté kelés ne k: ti. ha már j o ger őse n el bíráltá k a z el k ö vet ő cs e- le k mé nyeit, az ezt k ö vet őe n a hat ósá g t u d o mására j ut ott csele k mé nye k ne m v o n hat ó k be a t ör- vé nyi e gysé g be és a bír ósá gi d ö ntés le gfelje b b per újítással tá ma d hat ó. T o vá b bá a b ű n ü gyi st a- tiszti ká k ne m m utat na k a n nyira tetszet ős ké pet, ha e gy-e gy eset be n ne m t ö b b száz b ű ncselek- mé ny fel derítésér ől szá m ol hat be a ny o m oz ó hat ósá g, ha ne m cs u pá n e gyetle n, üzletszer űe n e l- k ö vetettr ől. De a haté k o ny b ű n ül d özés hez ne m eze ket a sze m p o nt o kat kelle ne fi gyele m be ve n ni, ha ne m a társa dal o m vé del mét.
Az érté k-e gy bef o glalást 2 0 1 0. ja n uár 1-jei hatállyal a 2 0 0 9. é vi C X X X VI. t ör vé ny h ozta vissza hatály os j o g u n k ba, rész be n a z 1 9 7 9. é vi 5. t vr. ( Bt ké.), rész be n az 1 9 9 9. é vi L XI X. t ör vé ny ( Szt v.) keretei k öz ött1 4 sza bály oz va azt. A j o gi ntéz mé ny lé nye ge, h o gy bi z o ny os feltétele k fe n n- állása eseté n a sza bálysértése k hal mazata helyé be e gy e gysé ges b ű ncsele k mé ny me gálla pítása lé p. U gya nezt a sza bály ozást vette át az új Szt v. ( 2 0 1 2. é vi II. t v.) 1 7 7. § ( 6) be ke z dése is, válto- zás itt se m ta pasztal hat ó: a z új Bt k. t o vá b bra se m re n del kezi k a t ör vé nyi e gysé g e s peciális vá l- fajár ól. Az ezzel ka pcs olat os pr o blé má k az alá b bia k szeri nt össze gez het őe k.1 5
Az a t ör vé ny h oz ói me g ol dás, h o gy az érté k-e gy bef o glalást a Bt ké. és az Szt v. keretei k öz ött sza bály ozzá k, a ré gi álla m sz ocialista i d ő k b ől szár maz ó felf o gás e gyszer ű újjáélesztése ké nt ért é- kel het ő . Pr o ble mati k us a z o n ba n, te ki ntettel arra, h o gy általa b ü ntet őj o gi felel őssé g létesítésére ker ült s or a b ü ntet ő k ó de x keretei n kí v ül. E n ne k f olytá n a t ö b b sza bálysértést el k ö vet ő álla m- p ol gár j o g gal kér heti szá m o n, h o gy milye n ala p o n ker ült s or sza bálysértési helyett b ü ntet őj o gi felel őssé gre v o nására, a mi k or e csele k mé nyeir ől a Bt k. e gyetle n sza kasza se m e mlíti, h o gy az b ű ncsele k mé ny ké nt le n ne érté kel het ő . T o vá b b n ő a helyzet elle n m o n dás ossá ga, ha arra g o n d o- l u n k, h o gy az új Bt k. 4. § ( 1) be kez dése szeri nt b ű ncsele k mé ny – az e d di gie k kel sze m be n – az a
„ [ …] csele k mé ny [ …] a melyre e t ör vé ny b ü ntetés kisza bását re n deli ” ( kie melés t őle m: A. I.).
És vaj o n e törvény – te hát a Bt k. – re n deli-e b ü ntet ni az érté k-e gy bef o glalás útjá n létrej ö v ő
„ b ű ncsele k mé nyt ”? Véle mé nye m szeri nt ne m. Ezért az érté k-e gy bef o glalás j o gi nté z mé nyét – a me n nyi be n biz o ny ossá g ot nyer ne, h o gy arra a b ü ntet ő a nya gi j o g sza bályai na k al kal ma zása ka pcsá n e gyáltalá n sz ü ksé g va n – de le ge fere n da kifejezette n a Bt k. keretei k öz ött le n ne i n d o- k olt sza bály oz ni, arra fi gyele m mel pe di g, h o gy az t ö b b k ül ö n ös részi fejez etett is éri nt, s í gy á t- f o g ó b b sza bály ozást i gé nyel, a z arra v o nat k oz ó re n del kezése ket a k ó de x Általá n os Részé be n t ű ni k a le g helyese b b ne k sza bály oz ni.
Elle nt m o n dás os hely zet áll hat el ő t o vá b bá a b ba n az eset be n, ha az érté k-e gy bef o glalás és a z üzletszer űsé g j o gi ntéz mé nye k o n k urál e gy mással. Az üzletszer űsé g – is mert m ó d o n – fel mi n ő- sít ő k ör ül mé ny ké nt sza bálysértése k hal mazatá b ól vétsé ge k hal mazatát h ozza létre, mí g a z érté k- e gy bef o glalás f olytá n az összérté k szeri nt mi n ős ül ő b ű ncsele k mé ny-e gysé g álla píta n d ó me g. A
1 3 E nézet részletese b b kifejtésé hez és alátá masztásá h oz lás d: AM B R U S Ist vá n: Az üzletszer űsé g b ü ntet őj o gi me gítélésé- ne k le hetsé ges irá nyair ól. Magyar Jog LI X. é vf., 1 ( 2 0 1 2) 1 0-1 5.
1 4 Bt ké. 2 8. § ( 2) be kez dés és 1 9 9 9. é vi Szt v. 1 5 7. § ( 6) be kez dés.
1 5 A kér dés hez részletese n lás d AM B R U S Ist vá n: Az is mételte n be vezetett érté k-e gy bef o glalásr ól és az ezzel ka pcs olat os e gyes el méleti és gya k orlati pr o blé má kr ól. Magyar Jog L VII. é vf., 5 ( 2 0 1 0) 2 7 7-2 8 1.
pr o blé mát e kér dés ka pcsá n az jele nti, h o gy a z o k ba n az esete k be n, a mi k or na gys zá m ú részcs e- le k mé n nyel áll u n k sze m be n, el őf or d ul hat, h o gy az el k ö vet ő „j o b ba n jár ” a z üzletszer űsé g gel, és í gy a hal mazati b ü ntetéssel, mi nt az érté k-e gy bef o glalással, mi vel ut ó b bi ré vé n a sza bálysértési érté kre el k ö vetett csele k mé nyei b ől ne m vétsé g, ha ne m a d ott eset be n b ű ntett j ö n létre.
Vé g ül i n d o k olt fel hí v ni a fi gyel met az S zt v. t ör vé nyi sz ö ve ge zésére, a mely szeri nt csa k a
„t ö b b al kal o m mal ” el k ö vetett csele k mé nye ket le het érté k-e gy bef o glalás alá v o n ni. Állás p o nt o m szeri nt ez a me gf o gal mazás i n d o k olatla n k ül ö n bsé get tesz a sza bálysértése k a nya gi és ala ki ha l- mazata k öz ött. Í gy ha az el k ö vet ő pél dá ul két al kal o m mal l o p, e gye n ké nt 3 0 -3 0 ezer f ori nt é r- té kbe n , a z érté k-e gy bef o glalás sza bályai ala pjá n e ze n érté ke k összea dása ré vé n l o pás vétsé ge me gálla pításá na k va n helye. Ezzel sze m be n el ké pzel het ő olya n eset is, a mi k or az el k ö vet ő u gya nazzal a csele k mé nyé vel ( pél dá ul a d ott la kás o n bel ül e gyi k sz o bá b ól a mási kra hala d va, a ter mészetes e gysé gre jelle mz ő feltétele k k öz ött) t ulaj d o nítja el t ö b b sértett érté két is.1 6 Az ér- té k-e gy bef o glalást ilye n k or az o n ba n ne m le het el vé gez ni, hisze n ez eset be n az e gyes részcse- le k mé nye kre ne m több al kalo m mal ker ült s or, í gy az el őz ő pél dá val sze m be n e z eset be n cs u pá n sza bálysértési és ne m b ü ntet őj o gi felel őssé g me gálla pításá na k le het helye . Vé gezet ül utal né k rá, h o gy e z a me g ol dás már csa k azért is i n d o k olatla n, mert az 1 9 5 0. é vi Btá. hatály balé pése óta ne m te het ő se m t ör vé nyi, se m el vi k ül ö n bsé g ala ki és a nya gi hal mazat k öz ött.
I S T V Á N A M B R U S
„ Z ur üc k i n die Z u k u nft? ” Das K o nze pt des Straf gesetz b uc he nt w urfes z u m Ja hr 2 0 1 2 ü ber die ei nzel ne n Fälle der gesetzlic he n Ei n heit
( Z usa m me nfass u n g)
Der A ut or le gt sei ne n Sta n d p u n kt ü ber die Fra ge n der gesetzli c he n Ei n heit i m Z usa m me n ha n g mit de m all ge mei ne n Teil des ne ue n Straf gesetz b uc hes, welc hes i n der erste n Ja hres hälfte 2 0 1 2 Presseres o na nz hatte, dar. O b w o hl der E nt w urf v o m Fe br uar die betreffe n de n V orsc hrifte n des urs pr ü n glic he n Straf gesetz b uc hes u n geä n dert be halte n w ollte, hat sic h a m E n de der G e- setz ge ber – mit Hi n blic k a uf de n Sta n d p u n kt der Vertreter der Rec hts prec h u n g bz w. der Rec htsliterat ur - e ntsc hie de n, die V orsc hrifte n der k o nti n uierlic he n Straftat, welc her ei n Fall der gesetzlic he n Ei n heit ist, z u ä n der n: a b J uli 2 0 1 3 ist kei ne „ ge na us o ei ne Straftat, s o n der n
„ ge na us o ei ne Tat “ erf or derlic h, de n Straftat als „ k o nti n uierlic h be ga n ge n ” z u betrac hte n. Der A ut or, stellt nac h Darle g u n g sei ner A nsic ht bz gl. dieser Fra ge k urz sei ne A nsic hte n bz gl. der Ge wer bs mä ßi g keit bz w. Wert -Z usa m me nfass u n g, welc he Rec hti nstit uti o ne n i n der Z u k u nft u n geä n dert gere gelt wer de n, dar.
1 6 Ti. a bír ói gya k orlat szeri nt „a l o pás t ö b bre n d belisé ge a sértette k szá má h oz i ga z o di k, függetlenül attól, hogy az el követő tu- data átfogta-e a sértette k kilétét, illet őleg azt, hogy az eltulajdonított dolog hány sértett tulajdonában , illet őle g birto kában van”.
Lás d: B H 1 9 8 5. 3 0 7., lé nye gé be n u gya nígy B H 1 9 8 5. 1. és B H 1 9 8 1. 4 8 2. T o vá b bá a B K v 4 3. szá m szeri nt „a sértett az o- n ossá ga va gy k ül ö n b öz ősé ge [ …] az el követő tudatától merőben független tárgyi is mérv : [ …] az el k ö vet ő t u datá na k ne m kell át- f o g nia a sértett sze mélyét, azt, h o gy e gy va gy t ö b b [ …] sze mély ér de k k örét sértette-e ” ( kie melése k t őle m: A. I.).
