• Nem Talált Eredményt

É R T E K E Z É S EK A N Y E L V- ÉS S Z ÉP T U D O M Á N Y OK K Ö R É B Ő L.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "É R T E K E Z É S EK A N Y E L V- ÉS S Z ÉP T U D O M Á N Y OK K Ö R É B Ő L."

Copied!
52
0
0

Teljes szövegt

(1)

É R T E K E Z É S E K

A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L .

K I A D J A A M A G Y A R T U D O M A N Y O S A K A D É M I A .

A Z I . O S Z T Á L Y R E N D E L E T É B Ő L S Z E R K E S Z T I

G Y U L A I P Á L

O S Z T Á L Y T I T K Á R .

X. KÖTET. VIII. SZAM. 1882.

C A N T I O N A L E ET P A S S I O N A L E

H U N G A R U O T T M

SOCIETATIS JESU, RES1DENTIA TUROCENSIS.

X V I I - i k S Z Á Z A D B E L I K A T I I . É N E K G Y Ü J T E M É N Y .

B O G I S I C H M I H Á L Y

L . T A U T Ú L .

B U D A P E S T , 1 8 8 2 .

A M. T U D . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó H I V A T A L A . (Az Akadémia épületében.)

(2)

É R T E K E Z É S E K

A N Y E L V - É S S Z É P T U D O M Á N Y O K K Ö R É B Ő L . Eis» kötet. 1867—1809.

I . S o l o n a d ó t ö r v é n y é r ő l . T é l f y I v á n t ó l . 1867. 14 1. Á r a 10 k r . — I I . A d a l é k o k a z a t t i k a i t ö r v k ö n y v l i ö z . T é l f y I v á n t ó l . 1868. 16 1. 10 k r . — III. A l e g ú j a b b m a g y a r S z e n t í r á s r ó l . T a r k á n y i J . B é l á t ó l . 1868. 30 1. 20 kr — I V . A N i b e l u n g - é n e k k e l e t k e z é s é r ő l és g y a n í t h a t ó s z e r z ő j é r ő l . S z á s z K á r o l y - t ó l . 1868. 20 1. 10 k r . — V. T u d o m á n y b e l i b á t r a m a r a d á s u n k okai, s e z e k t e k i n t e - t é b ő l A k a d é m i á n k f e l a d á s a T o l d y F e r e n c z t ő l . 1868. 15 1. 10 n r . — VI. A k e l e t i t ő r ö k n y e l v r ő l . V á m b é r y Á r m i n t ó l . 1 8 6 8 . 1 8 1. 10 k r — V I I . Gelije K a t o n a I s t v á n f ő l e g m i n t nyelvész. I m r e S á n d o r t ó 1. 1809. 98 1. 30 kr. — VIII.

A m a g y a r e g y h á z a k s z e r t a r t á s o s é n e k e i a X V I . és X V I I . s z á z a d b a n . B a r t a l u s I st v á n t ó 1. H a n g j e g y e k k e l . 1869. 184 1. 60 kr. — I X . Adalékok a r é g i b b m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t é h e z . (1. S z t á r a i M i h á l y n a k e d d i g i s m e r e t l e n s z í n d a r a b j a i 1550 — 59.—2. E g y n é p i r o d a l m i e m l é k 1 5 5 0 — 7 5 - b ő l . — 3. B a l d i M a g y a r - O l a s z S z ó t á r k á j a 1583-ból. — 4. B á t h o r y I s t v á n o r s z á g b í r ó m i n t í r ó . — 5 Szenczi M o l n á r A l b e r t 1574—1633). T o l d y P e r e n c z t ő l . 1869. 176 1. — X. A m a g y a r b ő v í t e t t m o n d a t . B r a s s a i S á m u e l t ő l . 1870. 46 1. 20 k r . — X I . J e l e n t é s a f e l s ö - a u s t r i a i kolos- t o r o k n a k M a g y a r o r s z á g o t illető k é z i r a t a i - és n y o m t a t v á n y a i r ó l . B a r t a l u s I s t - v á n t ó l . 1870. 43 1. 20 k r .

Második kötet. 1869—1872.

I. A K o n s t a n t i n á p o l y b ó l l e g ú j a b b a n érkezett n é . y C o r v i n - c o d e x r ö l . M á t r a y G á b o r 1. t a g t ó l . 1870. 16 1. l o ' k r . — II. A t r a g i k a i f e l f o g á s r ó l . S z é k f o g l a l ó . S z á s z K á r o l y r . t a g t ó l . 1870. 82 1. 20 kr. — I I I . A d a l é k o k a m a g y a r s z ó a l k o t á s k é r d é s é h e z . J o a n n o v i e s Gy. 1. t a g t ó l 1870. 43 1. 20 k l . — IV. A d a l é k o k a m a g y a r r o k o n é r t ° l m ü szók é r t e l m e z é s é h e z , P i n a l y H e n r i k 1. t a g t ó l . 1870. 47 1. 20 k r .

— V. S o l o m o s D é n e s k ö l t e m é n y e i és a h é t s z i g e t i g ö r ö g n é p n y e l v . T é l f y I v á n l e v . t a g t ó l . 1870. 23 1. 20 k r . — VI. Q. H o r a t i u s s a t i r á i ( E t h i k a i t a n u l m á n y ) . S z é k - f o g l a l ó . Z i c h y A n t a l 1. t a g t ó l . 1871. 33 1. 20 k r . — VII. U j a b b a d a l é k o k a r é g i b b m a g y a r i r o d a l o m t ö r t é n e t é h e z (I. M a g y a r P á l X I I I . s z á z a d b e l i k a n o n i s t a . I I . M a r g i t k i r . h e r c z e g n ó , m i n t e t h i k a i iró. I I I . B a l d i B e r n a r d i n m a g y a r - o l a s z szó t á r k á j a "1582-ből. Második közlés I V . E g y X V I . s z á z a d b e l i n ö v é n y t a n i n é v t á r X V I I . és X V I I I . s z á z a d b e l i p á r h u z a m o k k a l . V. A k a d é m i a i e s z m e M a g y a r o r s z á g o n B e s e n y e i e l ő t t ) T o l d y P e r e n c z r . t a g t ó l . 1871. 124 1. Á r a 40 kr. — VIII. A s é m i m a g á n - h a n g z ó k r ó l és m e g j e l ö l é s ö k m ó d j a i r ó l . Gr. K u u n G é z a lev. t a g t ó l . 1872 59 1.

20 k r . — IX. M a g y a r s z ó f e j t e g e t é s e k . 8 z i l á d y Á r o n 1. t a g t ó l . 1872. 16 1. l o k r .

— X . A l a t i n n y e l v és d i a l e k t u s a i . S z é k f o g l a l ó . S z é n á s s y 8 á n d o r i. t a g t ó l . 1872. 114 1. 30 k r . — XI. A d e f t e r e k r ő l . S z 11 á d y Á r o n lev. t a g t ó l . 1872. 23 1.

20 kr. — X I I . E m l é k b e s z é d Á r v a y G e r g e l y f e l e t t . S z v o r é n y i J ó z i e f l e v . t a g t ó l . 1872. 13 1. 10 k r .

Harmadik kötet. 1872—1873.

I . C o m m e n t a t o r c o m m e n t a t u s . T a r l ó z a t o k H o r a t i u s s a t i r á i n a k m a g y a r á z ó i u t á n . B r a s s a i S á m u e l r . t a g t ó l . 1872. 109 1. 40 kr. — I I . A p á c z a i Cséri J á n o s B a r c z a i Á k o s f e j e d e l e m h e z b e n y ú j t o t t t e r v e a m a g y a r h a z á b a n f e l á l l í t a n d ó első t u d o m á n y o s e g y e t e m ü g y é b e n S z a b ó K á r o l y r . t a g t ó l . 1872. 18 1. 10 kr.

— I I I . E m l é k b e s z é d B i t n i t z L a j o s f e l e t t . S z a b ó I m r e t . t a g t ó l . 1872. 18 1. 10 kr. — I V . A z e l s ő m a g y a r t á r s a d a l m i r e g é n y . Székfoglaló V a d n a i K á r o l y 1. t a g t ó l . 1873 64 1. 20 k r . — V. E m l é k b e s z é d Engel J ó z s e f f e l e t t . P i n á l y H e n r i k l.

t a g t ó l . 1873. 16 1. 10 k r . — VI. A finn k ö l t é s z e t r ő l , t e k i n t e t t e l a m a g y a r ö s k ö l t é - s z e t r e . B a r n a F e r d i n á n d 1. t a g t ó l . 1873. 135 1. 40 kr. — V I I . E m l é k b e s z é d S c h l e i c h e r Á g o s t , k ü l s ő 1. t a g f e l e t t . B i e d l S z e n d e 1. t a g t ó l . 1873. 16 1. 10 kr.

— V I I I . A n e m z e t i s é g i k é r d é s a z a r a b o k n á l . D r . G o l d z i h e r I g n á c z t ó 1873 64 1. 80 k r . — I X . E m l é k b e s z é d G r i m m J a k a b f e l e t t . K i e d l S z e n d e 1. t a g t ó l 1873. 12. 1. 10 k r . — X . A d a l é k o k K r i m t ö r t é n e t é h e z . Gr. K u u n G é z a 1. t a g t ó l . 1873. 52 1. 20 k r . — XI. Van-e e l f o g a d h a t ó a l a p j a r.z ik-es igék külön r a g o z á s á n a k . B i e d l S z e n d e . 1. t a g t ó l 51 1. 20 k r .

(3)

X V I T - i k S Z Á Z U H U I M K A T I I . Í Í N E K G Y f ' J T K M Í N Y .

B O G I S I C H M I H Á L Y

BUDAPEST, 188-2.

A M. T U D . A K A D É M I A K Ö N Y V K I A D Ó I ! I V A T A TiA.

( A Z A K A D Í . M I A Í:I'ÍÍI.HTÍ:III'.N.)

(4)

Budapest, 1882. Az A t-h o. n a c m r. t. könyvnynnnhij:

(5)

C A N T I O N A L E E T P A K S I O N A L E H l ' N ( í A R I C I M . S O ( I I R T A T I S .1 KS TT, R K S I R E N T I A T E R Ó C R N S I S .

Kézirati kath. énekgyiijtemóny a XVII. századból.

( F e l o l v a s t a t o t t az Akadémia 1882. év j a n u á r 2-ikán t a r t o t t ülésében.)

A ívgi egyházi s világi népénekekben tükröződik vissza a kor gondolkozása, jelleme, erkölcse, vallásossága és sok tekintetben műveltségi állapota.

A nemzetiség nemcsak nyelv, szokások, erkölcsök, hanem a zene s különösen a nép-ének sajátsága szerint is állítja fel a népek között a válaszfalat; azért a nemzetek művelődési történetében is igen fontos kérdést képez a régi egyházi és

#

világi énekek keletkezése, fejlődése, azoknak külalakja, nyelve- zete s dallama.

Az egyházi népénekek nemzetiségi és tulajdonjogi kér- dését a protestantismus vetette fel. E kérdés felett Németor- szágban a katholikusok és protestánsok sok ideig keserű karezot vivtak. Megtörtént itt is, mint oly sokszor egyebütt az életben, hogy a vitás felek alapos s meggyőző érvek hiányában a harag, gyűlölet, elfogultság s végre a vallási fanatismus összes lom- tárát fölhányták, a kedélyeket felizgatták, az ügyet elmérgesi- tették s végre a kérdést hosszú időre elodázták.

A mit azonban a szenvedély szította elméleti harcz eldön- teni nem tudott, azt békés modorban, a kutatás szövétneke mellett megfejtette a történelem.

Az egyházi népénekek tulajdonjogi kérdése Németország- ban a katholikusok győzelmével befejeztetett. A népénekek, a római egyház szigorú ellenőrzése daczára, melv a szent szertar- tások egyöntetűsége s a latin nyelvnek, mint az egyház által

M. T . A K A D . É R T . A N Y E I . V 1ÍS SZÉL'T. KÖRÉN/IL..

(6)

4 IIOGIKIOH MIHÁLY

megszentelt nyelvnek egysége mellett harczolt, már a keresz- tyénség behozatalának első századaiban utat törtek. Ezt bizo- nyítják a IX., X.. XI., X I I . sat. századból fonni,aradt részint töredékes, részint teljes egyházi népénekek, melyek a német nemzeti irodalom kincsét képezik.

1

)

Luther föllépése, ama kor áramlata, mely a római egyház ellen fordfiit s ennek ellenében a német nemzeti egyházat német szertartásos nyelvvel kívánta, megalapítani, a német egyházi népénekek gazdag tárházára talált. A reformatio fórfiai lázas sietséggel fordították le a kath. egyház fenséges himnuszait és megtartották a mises egyéb szertartásos énekek legnagyobb részét. Ezt bizonyítja Luther Márton az 1542-ben megjelent »Begrcbnisgesengen« ezimíí könyvének előszavá- ban,

2

) valamint Melanchton az »Augsburgi Confessio« apoló- giájának 24. fejezetében.

3

)

Az elkeseredett vita már befejeztetett, a német egyházi nép-énekeknek tulaj donjoga a katliolikusoknak ítéltetett; a Protestantismus érdeme azonban a német nép-ének felvirágoz- tatása, a nemzeti nyelv és irodalom művelése, melyben a katholikusok a protestánsokkal versenyeztek.

Hazánkban az egyházi s világi nép-ének tulajdonjogának

' ) R a y r n o n d s c h l o c h t : G e s c h i c h t e d e r K i r c h e n m u s i k . B c g e n s l a n g 1871. 1. 4 8 — 5 8 l a p . ,Tosepli S i t t a r d : C o m p e n d i u m d e r G e s c h i c h t e d e r K i r c h e n m u s i k . S t u t t g a r t 1881. 1. 166. sat. l a p .

D r . A u g u s t B e i s s m a n n . I l l u s t r i r t e G e s c h i c h t e d e r d e u t s c h e n M u s i k . L e i p z i g 1881. 1. 159. és 172. l a p .

2) » I n d e m h a b e n w i r a u c h z u m g u t e n E x e m p c l , die schönen M u s i c a o d e r G e s e n g e so i m B a b s t u m b , i n Y i g i l i e n , S e e l e n m e s s e n u n d b e g r e b - n i s s e n gebraucht- sind, g e n o m m e n , d e r e t l i c h e i n dis b ü e h l e i n d r ü c k e n lassen, u n d w o l l e n m i t d e r Zeit, d e r s e l b e n m e h r n e n n e n . « P h i l i p p W a c k e r n a g e l : B i b l i o g r a p h i e z u r G e s c h i c h t e des d e u t s c h e n K i r c h e n l i e d e s i m X V I . J a h r h u n d e r t . F r a n k f u r t a. in. 1855. E r l a n g e n . 1. 572. l a p .

s) » W i e r lassen d a n e b e n a u c h t e u t s c h e c h r i s t l i c h e Gesänge geben, d a m i t d a s g e m e i n e V o l k a u c h e t w a s l e r n e u n d z u r Gottesfurcht- u n d E r k e n t n i s s u n t e r r i c h t e t w e r d e . D e r B r a u c h i s t allezeit, f ü r l ö b l i c h g e h a l t e n w o r d e n in d e n K i r c h e n . D e n n w i e w o h l a n e t l i c h e n Ort.cn m e h r , a n e t l i c h e n O r t e n w e n i g e r t e u t s c h e G e s ä u g e g e s u n g e n w o r d e n , so h a t d o c h in allen K i r c h e n j e dass V o l k e t w a s t e u t s c h g e s u n g e n : D a r u m i s t s s o . n e u n i c h t « J o s e p h S i t t a r d : C o m p e n d i u m der Geschichte d e r K i r c h e n m u s i k . S t u t t g a r t . 1881. 1. 167. l a p .

(7)

CANTLONALK KT 1WS8IOXAT.K IIPXGARICUM. SAT. 5

kérdést', egy két hírlapi czikket kivéve,') még komoly vitatko- zásra nem adott alkalmat. S ha egykor a népének eredetéről vagy helyesebben szólva tulajdonjogáról leend kérdés, a vitat- kozás, a történelefn kalauzolása mellett, nálunk is akatholiku- sok győzelmével fog véget érni.

A magyar reformatio vezérférfi a i , a kath. egyháztól elszakadt prédikátorok, a többi között Mária királynőnek, a szerencsétlen II. Lajos király feleségének udvari papja s gyón- tatója, a lőcsei származású Henkel János, ki a királyi udvar- ban Luther iratainak terjesztésére vállalkozott; a mohácsi vész után Kopácsi István ferenez rendű szerzetesfőnök, ki Sáros- patakot választotta reformálása helyéül, vagy Dévai Biró Mátyás az ország észak-keleti részében nagyhiríi szigorú szer- zetes. ki 1529. 15:i0-ik évben Wittenbergben sajátította el az uj hitet, honnét hazatérve, nagy tűzzel s erélylyel hirdette Kálvin tanát Luther tanai ellenében; a hatalmas Bethlen Gábor és Rákóczy György, kik mint erdélyi fejedelmek az nj vallást hatalmuk és tekintélyük egész befolyásával támogat- t á k : első reformátori működésükben, sőt még jóval tovább is, a kath. istenszolgálat nagy részit föntartották, a régi kath.

liimnusokat zengedezték. Erről tesznek tanúságot mindazon protestáns irók, kik a magyarországi reformátusok énekügyé- vel foglalkoznak.

2

)

A magyar református énekeknek a róni. kath. szertartásos és egyházi népénekkel való hasonlatosságát, vagy jobban mondva ugyanazonosságát legfényesebben mutatja a Rákóczy György erdélyi fejedelem költségén Kiüli. évben, Gyulafehér- várott, csupán 200 példányban nyomatott öreg vagy nagy Graduale, mely túlnyomó részben a katholikus egyház him- nusait. antiphonáit, lamentátióit, litániáit, szóval az összes szertartásos énekek nagy részét foglalja magában, elannyira,

') L á s d P r o t e n t á n s egyli. és i s k o l a i L a p . 1880. év 52. s z á m a .

» P r o a r i s cl focis« M a g y a r K o r o n a 1881. j a n u á r 13. és 14. s z á m

» É r d e k e s adat, a m a g y a r e g y h á z i zeno t ö r t é n e t é h e z . Válasz » P r o a r i s et focis« e z i k k r e .

») B a r t a l u s I s t v á n : A m a g y a r e g y h á z a k s z e r t a r t á s o s é n e k e i a X V I . és XVI I . s z á z a d b a n . I V a 1870. K i a d j a a n i . t u d o m á n y o s A k a d é m i a .

I v á n k a S á m u e l : S á r o s p a t a k i f ü z e t e k . 1858. 11. félév. Márcz. 30.

(8)

(i BOCUStCH MIHÁT.Y

hogy első tekintetre e nevezetes könyvet, mely a, X V I í. század- ban a magyar reformátusok dicsőségét képezte, mely nyelve- zetét népies s egyliázias dallamait tekintve, most is a magyar irodalom egyik becses gyöngyét képezi, a benne előforduló nagyszámú kath. énekek miatt katli. énekes könyvnek lehetne tekinteni.

A magyar reformátusok 1538-ik évtől kezdve, midőn Székely István szikszói tanító, majd liszkai s gönczi református pap »Magyarra fordított zsoltárok könyvét« Krakóban kiadta, a hitvitázó irodalom terén úgy az énekes s zsoltáros könyvek terjesztéséhen roppant munkásságot fejtettek ki. s midőn a hitvitázó irodalom terén, egész a X V I I I . századvégéig

túlsúlyban levő katholikusokkal versenyeztek, az énekes-köny- vek kiadásában s terjesztésében azokat felülmúlták.

A reformatio férfiai első fellépésök alkalmával nálunk is igen gazdag tárházra találtak. Ok a hatodfélszáz év óta a nemzet sajátjává lett katholicismusból merítették első szük- ségleteiket. Hogy mily gazdag lehetett a magyar vallásos nép-ének s költészet tárháza a reformatio előtt, mutatja az Akadémia által kiadott »Régi magyar költők Tárá«-nak az első kötete melynek felette gazdag »Tartalmáéból liiven kitűnik a magyar népnek a nemzeti népénekhez való

SZÍVÓS

ragaszkodása azon időben, midőn a hatalmas római Grergely- féle ének az egész kath. istentisztelet felett csaknem kizáró- lag uralkodott. Ezen szép, latinhói fordított himnusok, egyéb magyar méretű versek s magyar dallamú énekek, mint a fent emiitett könyv »Előszava« mondja, a középkori költői marad- ványokat foglalja magában az 1526. évig. Legnagyobb részt ismeretes, többféle szétszórt darabok, melyeknek száma a naponkénti kutatásokkal mindegyre szaporodni fog. Mily gaz- dag lehetne a reformatio előtti költők tárháza, ha a tatár s török pusztítások, a későbbi belvillongások az első szent feje- delmeink által alapított püspökségeket s monostorokat a föld színéről el nem törölték volna!

E csaknem pótolhatlan veszteséget és a X V I I . és X V I I I . században megjelent katholikus énekes könyveknek

J) A m a g y a r t u d o m á n y o s A k a d é m i a m e g b í z á s á b ó l k ö z z é t e s z i S z i l á d v Á r o n m . nk. r. t u » . B u d a p e s t 1877.

(9)

C ANTION.VI.K KT l'ASSlONAI.i: IIUXGARICUM. SAT. 7

csekélyei il) számát némileg pótolják ama becses kéziratos énekgyűj tömények, melyek a mult századok viharaiból reánk sértetlenül átszármaztak, s közművelődésünk egyik fontos ágára: a vallásos népköltészetre s a magyar ősi zenére fényt derítenek.

Ilyen kéziratos énekgyiijtemények egyik legérdekesebb példányát lesz szerencsém ezúttal a tekintetes Akadémiának bemutatni.

»Cantionale et passionale liungaricum, Societatis desu, Residentia Turócensis«, czime e folio alakú, erőteljes voná- sokkal irt s meglehetősen hibátlan hangjegyű énekgyüjteniény- nek, mely a Jézus-társaság turóczi könyvtárából a rend felosz- latása után a magyar kir. tudományegyetem birtokálui jutott, hol az A. 207. sz. a. mint a XYTT. század egyik nyelvészeti emléke őriztetik.

A gyűjtemény szerzője s némi tekintetben másolója.nevét s kilétét elhallgatja. A gyűjtemény első lapjára NB. alatt irt latin előszavában azonban röviden elmondja a gyűjtemény ezélját.S> Sokak kívánságának, de egyúttal a közszükségletnek eleget teendő — úgymond a Kyriot, Glóriát és Credót - a nevezetesb s nagy ünnepek s a közönséges idő számára magyar nyelven elkészítettem, ezekhez adván még sok egyéb ujabb énekeket.«

E lépésre szerzőt azon tapasztalat vezethette, hogy a nép a folytonos latin miseénektől lassanként elferdült s a többi szertartásos magyar népénekek példájára, magyar miseének után vágvodott.

E gyűjteményben találkozunk az év minden ünnepére irt első magyar, teljes mise-énekekkel, melyek eddigelé a nyom- tatásban megjelent énekes-könyvekben nem fordultak elő. A római egyház, midőn a, nemzeti nyelven való éneklést meg- engedte, a misének latin szövegét föntartani szigorúan meg- hagyta, mint ez VI!. Sándor pápának Kiöl. január 12-én kiadott bullájából kitűnik, melyben a pápa erőteljes szavak-

N'B. M ú l t o m u l d e s i d e r i o uc, publican etiaiii ueoessitati s a t i s f a c e r o v o l e n s ; f o r m a v i l i n g u a l m n g a r i c a , K y r i e , t l l o r i a , Credo, p r o o m n i b u s s o l e n n i o r i b u s fest,is. et p r o c o m m u n i e t i a m t e m p o r e , additis m i i l t i s aliis n o v i s c a u t i o n i b u s .

(10)

8 BOGI8ICH MIHÁLY

ban kel ki a Eraueziaországban megjelent franczia szövegű misekönyvek ellen. A pápa megtiltja azon könyvek használa- tát s mindazokat, kik ily könyvek birtokában volnának, azok elégetésére u t a s í t j a A z énekgyiijtemény szerzője itt csak a mise-énekeket magyarította, tehát a fennebbi bulla szavai ellen nem vétett, melyek csupán az egész misekönyvnek lefor- dítását s igy a misének nemzeti nyelven való tartását tiltot- ták meg.

A mise énekrészek megmagyaritását másodszor feltalál- juk Náray György-»Lyra coelestis« czimíí énekes könyvében, mely 1695-ben Nagy-Szombatban jelent meg. Ezen, a felsőbb egyházi hatóság engedelmével megjelent énekeskönyv eléggé bizonyítja a magyar mise-énekek kedveltségét, melynek kezde- ményezője az énekgyiijtemény névtelen szerzője volt.

Az egész énekgyiijtemény két részből áll s két külön mű- vet foglal magában.

2

)

Az első rész s igy külön mű, (80 lap) az év minden ünne- pére újonnan — részint szöveg és ének, vagy csak dallam tekintetében készült egyházi népénekeket foglal magában, melyeket a szerző teljesen, az az egész szöveggel leírt s az egyházi hatóság bírálata alá bocsátott. Ezekhez számíttatnak némely régibb énekek, melyek eddig is közhasználatban voltak, de még egyház-hatóságilag jóvá nem hagyattak, azért azok szintén vizsgálat alá adattak. E sorokban kitűnik szerzőnek

0 J o s e p h S i t t a r d : C o m p e n d i u m d e r G e s c h i c h t e der K i r c h e n m u s i k , S t u t t g a r t 1881. 168. l a p .

2) I n h o c l i h r o s u n t a u t e m d u o o p u s c u l a . I ' r i m u n i est v a r i a r u m c a n t i o n u m p r o v a r i o t e m p o r e n o v i t e r f a c t a r u m ; q u a e s u n t i n t e g r e d e s c r i p t a ac p e r i n d e ilia s o l u m r e v i d e n d a .

A d d i t a s u n t a l i q u a e a n t i q u a u s i t a t a , n c c d t u n a p p r o b a t a q u a e e t i a m r e v i d e r i dehent.

C a n t i o n e s v e r o , q u a e c i t a n t u r , i l l a e s u n t j a m i m p r e s s a e ac a p p r o - h a t a e , p r o n o t i t i a solum t y p o g r a p h i p r o p o s i t a e .

I n a l t e r o o p u s c u l o e s t p a s s i ó C h t i D n i a 4. evangelistis d e s c r i p t a . T e x t u s e j u s d e m est ex B v b l i a K a l d i d e s u m p t u s . N o t a e v e r o a d i m p r e s - s u m q u o d d a m o p u s a n t i q u u m a c c o m o d a t a e .

A d d i t a e s u n t l a m e n t a t i o n e s J e r e m i a e p r o p h e t a e j u x t a b r e v i á r i u m r o m a u u m . T e x t u s e t i a m e a r u n d e m est ex B i b l i a K a l d i d e s u m p t u s . et ad n o t a s r o m a n a s a c c o m o d a t u s . N B . ( E l ő s z ó . )

(11)

CANTIONAT.E E T PASSTONALE FIUNGARICUM SAT. 9

lelkiismeretes gondoskodása, mely szerint az általa szerkesztett énekek s a régebben használt énekek elterjedését az egyházi hatóság engedélyétől kívánja függővé tenni. Ilyen előleges átvizsgálásra hivatkozik Illyés István esztergomi kanonok 1693-ban, Nagyszombatban kiadott s Széchenyi Györgynek, a

»méltóságos főpapi fejedelemnek« sat. ajánlott »Soltári éne- kek« czimű énekkönyvében, midőn kikel »az eretnekséggel bőves idegen Gradualék s funebralisok« (halottas énekeskönyvek) ellen, melyek sok helyütt a katholikus iskolamesterek kezében is forognak, noha azok használatát a, Pázmány Péter alatt tartott zsinat (c. ILI. n. I X . ) szigorúan eltiltja.

A névtelen szerző s másoló ez énekgyüjteménvt ki akarta nyomatni, erre mutatnak az előszóban a nyomdászhoz intézett

azon szavai, melyek szerint a rég használatban levő s egyház- hatóságiing megerősített énekek az akkoron közkézen forgó nyomtatott ima- és énekes könyvekben feltalálhatók s onnét egyszerűen minden változás nélkül lenyomandók.

A második részben, mely szintén külön művet képez foglaltatik a négy evangelista nyomán Krisztus urunk kínszen- vedésének története: és pedig Virág vasárnapra, szent Máté evangelista szerint; Nagy keddre, szent Márk, Nagyszerdára szent Lukács és Nagypéntekre szent János apostol és evange- lista irása szerint.

Ezeket követik »Jeremiás próféta siralmai, melyekkel a római anyaszentegyház a Nagyhét három utolsó napján: úgy-

mint csütörtökön, pénteken és szombaton szokott élni.

E czimhez még következő jegyzet csatoltatik:

»Tudni kell pedig, hogy a hol solennitással akkorbéli solosma végeződik: mint a három napi siralmok az előtt járó napban estve felé szoktak végeződni. Úgy mint Nagycsütörtöki szerdán ; Nagypénteki Csütörtökön, Nagyszombat napi Pénte- ken. Énekeltetnek pedig a, nagy oltár előtt.«

Jeremiás próféta megható siralmai után következnek

»más siralmok« »Nagy Péntekre valók«, melyek elseje ily czimet visel:

Zsidó nemzet ellen panasza az Istennek.

E siralom a hires latin imperiának »Popule íueus quid

(12)

1 0 liOGIKICII MIHÁLY

feci tibi« szabad s elég hangzatos fordítása, melyhez a felséges latin gregorián ének dallama van csatolva.

A második siralom Krisztus urunk kínszenvedésének tersekbe foglalt leírása, melyhez igen ügyes s hangzatos dallam van csatolva. Ezután következnek a »Boldog Szűz Máriának siralmai«, melyek azonban csak jelezve vannak, miután azok a X V I I . század második felének elején megjelent énekeskönyvekben föltalálhatok.

A gyűjtemény Jeremiás prófétának szép könyörgésével végződik.

A gyűjtemény szerzője vagy másolója mindvégig ismeret- len akar maradni. Névnek nyomára sehol sem akadunk. Hogy .Jézus-társasági atya volt, az minden kétséget kizár. A gyűjte- ménynek szorgalmas egybeállítása, az énekeknek az ünnepi évkörök szerint való beosztása, az egész gyűjteménynek az egyházi főhatóság elé való bocsátása mutatják, bogy a szerző

tagja azon szerzetnek, melynek tagjai egyéni véleményeiket s irodalmi munkásságukat őrömest bocsátják a felsőbbség bírá-

lata alá, s annak Ítéletében megnyugosznak.

Ezt fejezi ki a szerző előszavának utolsó soraiban, hol teljes őszinteséggel felemlíti, lmgy ő a magyar nyelvben nem tökéletesen jártas; azért felkéri különösen az öregebbeket, a tapasztaltabbakat, hogy ha benne bármi simítani valót találnának, azt megtegyék s igy a gyönge szerzőt az Isten dicsőségének emelésében gyámolitsák.

Végre felkéli szerző a vizsgálókat, hogy a gyűjteménybe nem illő énekeket hagyják ki, illetőleg a könyv szélén azt bár- minő jegygyel tudomására adják, nehogy kisebb s csekélyebb hibák miatt az egész mű elvettessék.

L

')

Az énekgyüjteményben évszám sehol sem található. Azon- ban a nyelvezet, a mű beosztása, a helyesírás, az előforduló új

]) C u m v e r o luvjus operis a u c t o r m m sit perfecta.". U n g a r n s , s i q u i d in eo d e p r e h e n d a t u r , q u o d puliid d e b e a t . l i c e b i t c o n s o r i b u s a d d e r e , d e m e r e e t d e b i l e m a u t h o r e m . a d G l ó r i á i n B e i p r o m o v e n d a m a d j u v a r e . ( E l ő s z ó . )

2) Si q u a e c a n t i o n e s i n v e n i n n t u r exclmleiidae. n o t e n t u r signo nli- qiio a d m a r g i n o m : n e p r o p t e r e x i g n u m d e f e c t u m t o t u m o p u s r e p r o b c - t u r . (Előszó.)

(13)

CANTION.Vr.il E T P A S S I 0 J Í A I . E IIUNGARICU.U. SAT. 1 I

énekek, maga a hangjegyzés, teljes biztossággal ana mutat- nak, hogy a mü a X V I I . századnak utolsó negyedéhen, tehát 1675—1700. íratott. A régi, már gyakorlatban levő s egyházi- lag megerősített énekekre való hivatkozás, azoknak az »im- ]>ressum«-han, az 1651-től lógva megjelent kath. énekes- könyvekben való megjelölése határozottan azt mutatja, hogy a jelen énekgyüjtemény mindjárt 1672. után, midőn Szelepcsényi György esztergomi érsek s primás meghagyása folytán a hivatalos »Cantus Catholici« megjelent, íratott. A régi éne- kekre való hivatkozás az 1674-ki »Cantus Catholici« lap- számainak teljesen megfelel.

Ismerte e szerző a ferenczrendíi Ivajoni P. Fráter dános által a csiki klastromban 1676-ban kiadott »Cantionale Catholicum«-ot vagyis »Régi és új Deák és Magyar Ájtatos egyházi énekek« 786 lapra terjedő, eddig legteljesebb kath.

énekes könyvet? azt meghatározni nem lehet. Turócz és Csik- Somlyó, az akkori nehéz közlekedési viszonyok miatt, igen távol estek egymástól s egymással csak nehezen érintkezhettek.

Ezt látszik mutatni azon körülmény is, hogy az énekgyüjte- mény szerzője által jelzett ».új énekek« a Ivajoni Cantionaléban nem fordulnak elő; noha egyes énekek versei csak is egyes szavakban térnek el egymástól. Ez esetben leginkább felvilá- gosítással szolgálhatnának a dallamok, melyek azonban a kezeim között levő Kajoni Cantionaléban, fájdalom, hiányzanak.

Maga volt-e az ismeretlen szerző az »új énekek« szerzője;

a dallam és szöveg tőle származott-e? erre sem felelhetünk biztosan. Szerző ugyan az előszóban magát »author«-nak nevezi, de itt is kétség támad: vájjon a szerzőség alatt a szöveg vagy a dallam szerzőségét vagy mind a kettőét együttvéve érti-e?

A nyelvezet erőteljes, a versek elég gördülékenyek. Költői lelkesültség vagy emelkedettség nem a legerősebb oldala a gyűjteménynek; szerző minden egyes »új énekben« szorosan a szent irás. szavaihoz ragaszkodik, úgy, hogy azt mondhatni) hogy az énekek legnagyobb része verslie szedett, szentírási történetek elbeszélése.

Szerző nagyobb jártasságot s ismeretet tanúsít a dallamok

és énekek hangjegyzésében. A gregorián énekből átvett s

megmagyarositott rhythmust igen ügyesen tudja feltüntetni. A

(14)

iiOGlSIOir MIIIÁLY

régibb magyar népénekek visszaadásában pedig — külföldi létére — mert szavai szerint onnét kelle származnia —- meg- lepő ügyességet tanúsít.

A liangjegyzés a X V I I . század második felére vall.

Szerző a dallamokat öt soros vonalrendszerben, egy szólamban, minden harmónia nélkül, egész és fél-hangjegyekkel jelzi.

Negyed-hangjegy csakis kivételes esetekben, nyolczad vagy tizenhatod, pedig sehol sem fordul elő; leggyakrabban hasz- nálja a sopran kulcsot, ezután leginkább a tenor kulcs fordul elő, kivételes esetekben látható a violin, mig a hass kulcs teljesen hiányzik. Az előjegyzés legtöbb esetben egy t?, mely g mollt (lágy g) jelez ; ritkábba két (?[?); kereszt (#) előjegyzést az egész gyűjteményben nem találtam. Szerző ugyan megadja a dallam elején az ütemnemet, mely legnagyobb részt C az az

4

;

4

, mely több dallamban

4

/

2

gyanánt tekintendő, de a dalla- mokat sehol sem osztja ütenyekbe, szünjelet nem használ, igy némely dallamnak megfejtése s ütenybe való osztása a legna- gyobb nehézséggel jár.

Az énekgyfijtemény tárgyi beosztása.

Szerző az énekgyiijtöményt a X V I I . századbeli énekes könyvek mintájára, a három főünnepkör szerint osztja be.

Az első szakasz 1—38 lap, a karácsonyi ünnepkörrel veszi kezdetét. Ez a rész mind szöveg, mind pedig dallam tekintetében a leggazdagabb. Az adventi énekek legszebb láu- czolata nyitja meg a szorosan szertartásos énekek sorát.

E részben mint »új énekek«, melyek másutt eddigelé elő nem fordultak, következők említendők: 1) »Küldeték Ark- angyal mennyből Sztiz Máriához«; 2) »Küldetek Sziiz Máriához az Gábriel angyal«; 3) Az Úr Isten Ádám atyánknak«;

4) Kyrie Natale: »Atya Isten életnek kútfeje«: 5) Gloria Natale: »Dicsőség mennyben Istennek« : 6) Credo Natale :

»Hiszünk mi egy Istenben« ; 7) Sanctus : »Szent, szent, szent,

mindenható Atya Isten« ; 8) Más ének: »Christus születők

Bethleliemben, az Augusztus ideiben.« 9) Más ének: »Halljá-

tok keresztyének, mi történt légyen;« 10) Más ének: »Zenge-

dezzünk vig énekkel, dicsérvén Istent nyelvünkéi;« 11) Más

(15)

CAKTIOXATJK KT 1 ' A S S I O N A L E HCXGARICÜ.M. S A T .

ének: »Mennyei udvarból derék dolog földre izentetik« ; 12) Más ének : »Az Augusztus Császár idojben« ennek dallama a régi ősi egyházi ének: »Angyaloknak nagyságos asszonya«, mely Vásárhelyi Andrástól származik 1508. évből; 13) Más ének: »Egy szép gyermek most született, Világnak hozott örömet«. Ez énekeken kivül benn foglaltatnak az 1651. és

1672-ki »Cantus Catholici« remek szép karácsonyi énekei melyek azonban csak lapszám szerint vannak jelezve.

A második szakasz 39—46 lap, a húsvéti ünnepkört tar- talmazza, s kezdődik Krisztus urunk kínszenvedéséről szóló énekekkel. E szakaszba n következő n j énekek szerepelnek:

1) Kyrie quadragesiinale »Oh felséges teremtő Isten« ; 2) Credo ([iiíidragesimale: »Hiszünk mi egy Istenben«: •'!) Kyrie pa schale: »Atyaisten! mennyen földön« ; 4) Gloria pasehale:

»Dicsőség Istennek mennyben;« 5) Credo pasehale: »Hiszünk mi egy Atya Istenben.« E szakaszban a többi böjti s húsvéti énekek a »Caiitus catholici« 1672. és 74-ki kiadás lapszámai szerint csak jelezve vannak. A harmadik szakasz 47—51 lap. a pünkösdi ünnepkörnek van szentelve s az Úr mennybemenetele napjára szerzett »Kyrie«-vel kezdődik: I) Oh Felséges Atya I s t e n ; idetartoznak még 2) »Christus mennybe felméne; 3)

»Kyrie de Spiritu Sancto« : »Ob Szent Lélek teremtő nagy Isten« ; 4) Ének a szent-háromságról: »Mennybeli Atya teremtő szent Isten!«

E részt követik az oltári szentségről szóló énekek, melyek közül a régiek s az ujabb használatban levők szintén a fennebbi mód szerint csak jeleztetnek: mint szép új ének emlí- tésre méltó; 1) »Örvendezz keresztyén lélek, oltári szentségnek.«

2) az » 0 salutaris hostia« himnnsnakkövetkező »új fordítása« :

»Oh Üdvösséges áldozat, mely nyittva mennynek kapuját, Ellen-

ség minket szorongat, Adgy erőt és diadalmat. Üdvözlégy

Testben jött Ige, ki szent Oltárra vagy téve, Bűnösök nagy

reménysége, Betegek gyógyító íre (?) Üdvözlégy Krisztusnak

Teste, Mely keresztre léi függesztve, Keserves halálod által,

Engedd élnünk szent voltoddal. Üdvözlégy Christusnak vére,

Moly keresztfán léi kiöntve, Ara vagy te Híveidnek, Remény-

sége leikeinknek.

(16)

J 4 HOGISIOH Mill.VT.V

Dicsőség szent Háromságnak, Három személyben, egy Úrnak,kitől az örök életet várjuk mennyben s dicsőséget.« Amen.

Az Isten dicsőült szenteinek sorát a boldogságos szüzet dicsőítő énekek nyitják meg. E részben mint »új énekek«

következők szerepelnek : 1) Processióra való ének: »Üdvözlégy szép szttz Mária, Mennyországnak királynéja«. 2) Kyrie de Beata Yirgine: »Atya Isten szüzességnek ura «; Ezt követik a X V I I . században ismert Mária énekek, az apostolok, szüzek, vértanúk s bitvallókról szólóénekek, melyek ismét az 1672.

és 1674-ki »Cantus Catholici« kiadás lapszáma szerint vannak jelezve.

A negyedik részt 61—73 lap, képezik a közönséges napokra való énekek. Ezek között mint »új ének«-ek állanak:

1) K y r i e : »Mindenható Atya Isten, ki uralkodni mennyegben« ; Kyrie 2-um »Mennybéli Atya Ú r i s t e n « ; Kyrie 3-um »Menny- béli szent Urunk,« 4-t um Gloria: »Dicsőség mennyben Istennek«

5) Credo: »Hiszünk egy Atya Istenben« ; Credo 2-um »Hiszünk mi egy Istenben.« Credo 3-um »Hiszünk mi egy Atya isten- ben« Credo 4-tum »Hiszünk egy Istenben.« Ezután következ- nek a zsoltárok, az estveli, reggeli énekek; V I I I . Orbán pápai hatalmas éneke: »Ante ocnlos tuos.« Végre Dávid zsoltáraiból azok, melyek ugyancsak az 1674-ki »Cantus catholici «-ban vannak lenyomva.

Az ötödik rész 73—NO lap a holtak emlékének van szen- telve. A halottas énekek között mint »újak« szerepelnek:

Intés a drága léleknek gondviselésére: I) »Kelv fel drága lélek, kely fel« ; 2) »Figyelmezz keresztény lélek, mire iutnek szen- tek« ; a gyermekek temetésénél 3) »Úr Isten irgalmazz nekem, hozzád kiált bűnös lelkem« i hangjegy nélkül.) 4) »Jer elmélked- jünk keresztyén népek« (hangjegy nélkül.) .">) »Szükség végső dolgainkról sokszor elmélkednünk« (hangjegy nélkül.)

A gyűjtemény második felét (1—122 lap) a passiók, lamentációk, Mária siralmak, az improperiák képezik; a gyűj- teményt Jeremiás prófétának szép könyörgése zárja be, mely a nagypénteki gyászzsolosmák alkalmával énekeltetik.

A mű második fele öt soros vonal-rendszerben, úgyneve-

zett »gregorián« hangjegyekkel van irva. A dallam igen

csekély eltéréssel a római graduale hangjegyeivel teljesen

(17)

CANTIONAI.K KT PASS II IN A I. K lU'.VG AUll'UM. SAT.

megegyez. Tudtommal rz az első hangjegyzett magyar passió, mely azóta minden magyar egyházban a nagyhét négy napján egész iinnepiességgel adatik elő.

Az énekgyiijtemény tárgyi beosztása a legvilágosabban mutatja, hogy a szerző s másoló a művet közvetlenül a »Cau- tus Catholici« 1f>72. és l(i74-ki kiadása után irta s az előbbi kiadásokat részint új, részint régiebb, már használatban volt

)

de még egyházhatóságilag meg nem erősített magyar egyházi énekekkel kívánta hőviteni.

Az egyházi népénekek jellege.

Midőn e nevezetes énekgyüjteményben előforduló új népénekek jellegéről akarok röviden szólani, előre bocsátom azt, hogy a népénekek jellege alatt a dallamszerkezet kiil s bel,alakját, magát a dallammenetet, annak a római gregorián énekhez vagy más nemzeti egyházi énekhez való viszonyát s végre az énekeknek előadási módját értem.

Az »új énekek« dallamszerkezete, a dallambeosztás, az elő-s utótétel egybehangzása. szóval a dallam rhytmizálása a X V I I . században divó latin s egyéb nemzeti dalok szerke- zetére vall. Ha néha a. dallamszerkezetben az elő- és utótétel, vagy a rhytmus nem egészen helyes, ennek oka nem a dallam- szerkezet fejletlenségében, hanem a verselés vagy jobban mondva a verslábak egyenlőtlenségében keresendő. A kifogás

nélküli versnek kifogásnélküli dallam-szerkezete van.

A X V I I . századbeli egyházi költőknek jó s rossz tulaj-

donságai az énekgyiijtemény Új énekeiben« teljesen feltalál-

hatók. A szentírás szövegéhez való szoros ragaszkodás, az

adventi, karácsonyi, húsvéti (nagyböjti) s pünkösdi énekeknek

minden egyéni fellengzőstől ment tárgyilagos előadása a köl-

tészet szárnyát ugyan elvágja s így a költői lendületnek kévé

helyet ad; annál magasabban szárnyal azonban e képzelem a

boldogságos szűz, a dicsőült szentek tiszteletére s az oltár

szentség imádására szerzett énekekben. A halottas énekekben

a világ múlandósága, a földi örömökről való lemondás s az

örök élet utáni sóvárgás a főeszme, mely néhol igen sikerült

költői alakban tárái elénk, melyet a megfelelő komoly s

búsongó dallam a szomorú hangulat daczára vonzóvá tesz.

(18)

1 6 ÜOÍUSHJH MIHÁLY

Az énekgyiijtemény »új énekei« származás, illetőleg nemzetiségi szempontból tekintve, bárom csoportra oszthatók:

u. m. ősi gregorián, idegen nemzeti s magyar nemzeti nép éne- kekre. Az első csoporthoz tartozik az »új énekek« túlnyomó része, mely az ősi római énekekre, gregorián énekből alkalmazta dal- lamát. A gyűjtemény szerzője tinóm érzékkel birt. midőn a IX.

században legnagyobb birnek örvendett szent-galleni zárda egyik leghíresebb t a g j a : Tutilo által, a régi egyházi dallamok- ból szerkesztett, úgynevezett »interpolatió«-kat') magyarra fordítá, s azoknak el nem évülő szép dallamait először is mint a mise magyar énekrészeit, különösen a »Kyrie«-t a magyar

liivok számára fön tartotta. A »Gloria«, »Credo«, »Sanctus« s

»Agnus Dei« szintén a római gradualeból vétettek, de e dallamokban nem mindenütt nyilatkozik azon fenség, mely a

»Kyrie« magasztos »jubilatió«-iban annyira megragad; ennek oka különben a bosszú szövegben rejlik, mely mint már fen- nebb említem, a szentírás szövegéhez való szoros ragaszkodás miatt nem emelkedik költői lendületre.

Szerző a gregorián-éneknek a magyar énekes könyvekbe való felvételével kettősczélt ért el: a) megalapította a magyar mise-éneket; b) megismertette a magyar hívekkel ősi alakjá- ban a szép gregorián-éneknek azon részeit, melyekből a német- országi protestánsok s utánok a többi nemzetbeliek, a többi között a magyar protestánsok is nagyhírű »choral« dallamai- kat kölcsönözték.

2

)

Az ősi gregorián-ének egyik szép »jubilatióját« találjuk megörökítve a gyűjtemény 1. lapján az »adventi énekek« első részében, a »Kyrie«-ben. A szabad lendületű gregorián ének, a nélkül, hogy eredeti szépségéből valamit veszítene, a magyar vers nyomán igen helyesen iitenyekbe osztva, ekkép hangzik:

R a y m o n d S c h l e c h t : G e s c h i c h t e d e r K i r c h e n m u s i k . R e g e n s b u r g , 1 8 7 1 . 45. l a p .

•) E z t m u t a t j a a l e g r é g i b b p r o t . é n e k e s k ö n y v e k e g é s z s z e r k e z e t e p . H u s z á r G á l n a k : » A k e r e s z t y é n i G y w l e k e z e t h e n v a l ó I s t e n i d i c z é r e t e c és I m á d s á g o c « C o m j a t i 1574. h o l a z egész katli. i s t e n t i s z t e l e t n e k , m i s é n e k g r e g o r i á n d a l l a m a i v a u n a k l e n y o m a t v a .

(19)

CANT10NALE E T PASSIONATE HUNGARICUM. SAT. 17

A d v e n t i é n e k e k . Kyrie, (1. lap).

"S 1

J

-1 I-.

-

0

5 —J - ]

/T\

f - J — H F H - r í

Y

c • ' " 1 i -

0 fel - só - ges, m i n - den - h a - t ó A - t y a ! M e n y - n e k f ö l d - n e k T e n a g y a l - k o - t ó - j a m i n - d e - n e k - n e k , k i - v á l t - k ó p - p e n I r - g a l - m a d - b ó l a b ű n - b e n n e m h a - g y á d , M e g - v á l - t ó t el-

ki - r á - l y a e m - b e r - n e k , b o - c s á - t á d

- » * _ * «

t

f

É

:

^—ú

és v é g - lie - t e t ki m e g - l i ó - d o l t fi - a - d o t n e - k i i u k

l e n u - r a a b ű n - n e k ,

a - d á d ,

s g o n d - v i - u e m e n -

ú g y k e d -

É - des J é - z u - s u n k , S z ű z - n e k m ó - h é - b e n N a g y h a - t a l - m a - s u l se - lő

ged - v é n ve - d e t

P á s z - t o - r a . k e d - v e d - n e k . m u - t a t - t a d .

t e n a g y m i M e s - s i - á - s u n k , k i e v i - l á g - r a j ö - vél é r - e m - b e r - r é léi e f ö l - d ö n , öl - t ö z - v é n t e r - m ó - sze - t i i n k - f é r - fi - u - i m a g nél-kiil s z e n t ló - l e k - n e k ó b - lé - só-

t ü n k ! Vi-gasz - t a - ló s z e n t l ó - l e k Is - t e n , k i s z á r - m a - z o l b e n ! E h - lé - sed - b ő i a K r i s z - t u s tes - t e f o - g a n - t a - t o t t

b ő i I E z a m i l s l - k i i n k - n e k v á l t - s á - g a , H o g y C h r i s z - t u s á l -

R N L J _ J _ _ J _ J J _ J 1 _ J .R_ - L . J - T I - ,

az Is - t e n - s é g - b e n a k é t s z e - m ó l y - t ő l egy - k é p - szűz-nek i n é - h ó - b e : m e g - t a r - t a t - v á n s z ű - z e s - s é - t á l e vi - l á g - r a s z á l - l o t t a - t y a - i i r - g a l -

M . T . A K A D . É R T A N Y E I . V É S S Z É r T . K Ö R É l l Ö r . . 2

(20)

1 8 BOGI8ICH MIHÁLY I , _J I |_

p e n ! A - z é r t liá - l a l e - g y e n a fel - sé - ges I s - t e n - n e k , g e l

m a !

* — • t — ä — — ä — » — I--*- I

h á - r o m s z e - m é l y - b e n e g y - n e k . H o g y i r - g a l - m n - sá - g á - b ó l

m e g - v á l - t o t t a z lia - l á l - t ó i .

Szerző a mise többi részeit folytatni akarta, azonban a censor a »Gloriá«-ra papirt ragaszta s erre a következőket i r á : Gloria in festis adventus Domini canitur ad Notam: Üdvö- zítőnknek Szent Annya. Yide textum inter communes. E nemű megjegyzéseket több helyütt olvasunk.

Hasonló szép gregorián-énekkel találkozunk a 25—27 oldalon levő karácsonyi ének első részében a »Kyrie Natale«- ban, melynek eredeti latin szövege ekkép hangzik: Kyrie fons bonitatis, Pater ingenite; a quo bona cuncta procedunt, eleyson.

Ennek fenséges dallama eredetileg csupán ezen két szóra énekeltetett »Kyrie eleison« ; mely szép dallam alá minthogy a neumák hangjelzése tökéletlen volt s a száj-hagyomány után évek hosszú során át a feledés vagy ferdítés veszélyének volt kitéve, Tutilo szt. galleni szerzetes a X . században a fennebbi latin szöveget tette, melyet a gyűjtemény szerzője ilykép fordí- tott magyarra:

K a r á c s o n y i é n e k e k . Kyrie Natale. (25. lap).

A - Iva' I s - t e n , E - l e t - n e k k ú t - f e - j e s m i n - d e n - n e k kez-dő - j e A - t y a I s - t e n , ki T e s z e n t F i - a - d a t , m e l y t ő - l e d s z á r - m a - z o t t A - t y a l s - t e n , ki E - g e t és f ö l - d e t m a - g a d - t ó l t e - r e m - t é d .

(21)

CANTIONAEE E T PASSIONALE HDNGARICÜM. SAT. 1 9

Is - t e n - s é g - n e k és a T e - r e m - tés - n e k . K i i l - d é d l i o z - z á u k , liogy v á l t - son v i - l á - g o t . S z á l l - j o n r e - á u k a t e s z e n t k e - g y e i - m e d .

I r - g a l - m a z z m i n é - k ü n k U - r a m J ó - z u s U - r a m J ó - z u s U - r a m J ó - z u s

K r i s z - t u s , A - t y á d - n a k egy szil - lőtt. F i - a ; k i a s z e n t K r i s z - t u s , Szűz M á - r í - á - n a k s z e n t F i - a , k i t s z e n t P r ó - K r i s z - t u s , M e n n y és f ö l d vi - lá - gos - sá - g a , T e m i é -

— B J — P — 0 — V ~ T I — I ~ — —

S z ű z - t ő i esu - d á - la - t o - s a n j ö - vél ez vi - l á g - r a , fó - túk és s z e n t ki - r á - l y o k k i - v á n - t a k 6 - l i a j t - v a , r e t - t ü n k n a g y u - r a - ság - hói, j ö - vél n a g y k i - n o k - r a

A m i n t P r ó - f é - t á k - t ó i v o l t i h e g - i r - v a . H o g y v á l t - sá - g u l j ő - nód ez v i - l á g - r a . S z e n t tes - t e d - b e n s k e - ser ves h a - lál - r a .

í®r-

I r - g a l - m a z z m i n é - k i i n k . V i - g a s z - t a - ló, V i - gasz - t a - ló, V i - gasz - t a - ló,

-O- ^ —

o szent L é - l e k I s - t e n , ki A - t y á - t ó l ós a F i - u - t ó i Is - t e - n i s z e n t L é - lek, t e t ő - l e d m e n - n y e - i Szent-sé - g e k k e - g y e l - m e s s z e n t U - r u n k , b e n - n e d v a n m i n - d e n b i - z o - d a l - m u n k ,

2 *

(22)

2 0 B O G I 8 I C H MIHÁLY

l = ~ — ^

/Ts 1- _ . » J » " ® ®

25' ' -H- s z á r - m a - z o l e g y k é p - p e n . V é - l e k m a - r a d - v á n e g y I s - t e n - s é g - b e n . '

a - z o k - r a t e r - j e d - n e k . K i k bű-nük-éi-t s z i v - b ö l k e - s e - r e g - n e k . k i k e f ö l - d ö n ó - l ü n k . H o g y á l - t a - l a d lesz b ű n - b o - c s á - n a - t u n k ,

E j p I L

I r - g a l - m a z z m i n é - k i i n k .

A többi miserészek közül e helyen csak a »Sanctus«-t közlöm, melynek szép lendületes dallama van.

Sanctus Natale. (30. lap).

S z e n t , szent, s z e n t m i n - d e n - h a - t ó A - t y a Is - t e n ,

n a g v az ő di - csö - sé - g e m e n - n y e n föl - dön.

S z e n t a F i u ü d v ö z i t ő J é z u s u n k . K i á l t a l a z h a l á l t ó l m e g v á l t a t t u n k . S z e n t a S z e n t l é l e k v i g a s z t a l ó I s t e n .

Ki C h r i s z t u s t p l á n t á l j a az m i l e l k ü n k b e n . 0 m e l y n a g y Ú r I s t e n a te s z e n t n e v e d , A kivel b e t ö l t ö d e g e t és f ö l d e t .

A l d g y m e g m i n k e t a t e a l k u t m á n y i d a t S l e g e l t e s d m i n t j ó P á s z t o r j u h a i d a t .

Ugyanezen dallamra énekeltetik az »Agnus Dei« követ- kező szövege:

I s t e n B á r á n y a , ki a b ű n t elvészed,

K ö n y ö r g ü n k n e k e d , n y ú j t s d k e g y e l m e s s é g e d . I s t e n B á r á n y a , b ű n ü n k m e g r o n t ó j a ,

I r g a l m a z z n é k ü n k , k e g y e l e m n e k U r a . I s t e n B á r á n y a , ki a b ű n t elvészed, K ö n y ö r g ü n k n e k e d , a d j szent b é k e s s é g e t .

A dallamszerkezet azt mutatja, hogy ez éneket váltakozva

énekelte az énekes — kántor vagy pap — s a nép; a kántor

(23)

CANTIONALE E T PASSIONALE HÜNGARICtJM. SAT. 2 1

ugyanis az első részt énekelte, mely után a nép együttesen han- goztatta feleletképen az utolsó részt: »irgalmazz minékünk.«

A gregorián egyik legismertebb alakját látjuk a pünkösdi énekek első részében, a »Kyrie«-ben, (49. lap) melynek dallama a másodrangú ünnepekre szóló »Ite missa est.« A dallam a második és harmadik versben némi változáson megy át, mind- azonáltal a fődallam mindenütt átcseng.

Pünkösdi énekek.

Kijrie de Spiritu Sancto. (49. lap).

- j — 1 — E — i - J — i i P i - i — r

($}

0

» 0 S> J

0

ä-

" « , - j j j -

» - < ? - J 0 s z e n t Ló-lek, T e - r e m - t ő n a g y I s - t e n : e - g y e n - l ő I s - t e n - s é g - b e u T e v a g y k i - m o n d - h a - t a t - l a n n a g y j ó - s á g , és c s u - d a h a - t a l - m a s - s á g , T e a vi - l á g k e z - d e - tó - töl f o g - v a v a - l á l e m - b e - r e k A t y - j a .

* • * • » » ' 7 S ~n

é—* ' » —

é —

' ' s r

A - t y á - v a l és fi - u - val, k ü - l ö n b a s z á r - m a - z á s - s a l . A k i - n e k e - r e - i - t ő i f ü g g v i - l á g m i n - de - n e s - t ü l . E - s e t ( t ) u - t á n b i z - t a - t á l , t a - n i t - v á u vi - g a s z - t a - l á l .

p 4 f c = d — q r — p z q — 1 — K ^ p ]

l - l —• 1 -1 J -1 d

F * - • ' - 1

T e v a g y m e g - s z e n - t e - lő - j e a s z e n t szííz-nek, liogy ö m ó - h é - b e A m i t e r - m é - s z e - t ü n - k e t Is - t e n - s é g - g e l e g y - b e s z e r - z e t - t e d E z t m e g - t ö l - t é d s z e n t - s é g - g e l , i - g a z - s á g - g a l és böl-cses-sóg-gel

-

/T\

A - t y a Is - t e n - n e k fi - a.

v e s z - s z ü k az ü d - v ö s - só - g e t . s á r - t a t l a n sze - l é d - sóg - gel.

O d r á - g a k i n - c s e k - n e k t á r - l i á - z a , s z e n t - s ó g - g e l r a k - v a . K i a vi - lá - g o s - s á g A - t y á - t ó l j ő - vei vi - l á g - r a . L é g y a - z é r t m i vé - l ü n k is j e - l e n , e szent in - n e - p e n .

szál - la - n a m e l y ál - t a l l i a s z - n u n k - r a

(24)

2 2 nOGISICII MIHÁLY

T a - n í t s és ve-zess m i n - k e t b o l - d o g - s á g - r a . H o g y g o n - d o d l e n - n e A - n y a s z e n t egy-liáz - r a . S ö t m i n t ö - r ö - k ö n és ö - r ö k - ké. A - m e n .

A »Gloria«, »Credo«, »Sanctus« a közönséges ünnepekre szóló énekekből veendő. Ezután szerző a szentlélekről szóló énekeket jelzi, melyek a »Cantus Catholici« 1674-ki kiadásá- ban találhatók.

A bűnbánat s lelki fájdalom hangjai csendülnek meg a nagyböjtre való énekek között a »Kyrie«-ben. A lágy hang- nemben tartott dallam némileg hasonlít a magyar búsongó dalokhoz. A dallam-szerkezet s felosztás itt is azt mutatja, hogy ez ének felváltva a kántor vagy pap és a nép által énekeltetett. A kántor az első részt énekelte u. m. »0 felséges teremtő Isten, mindenható Atya, ki fiadat mi érettünk küldéd a világra« mire a nép ekkép felel: »Légy irgalmas minékünk.«

Nagyböjtre való énekek.

(39. lap).

í r j - i j - r i i

-0—0-

* ,

0 fel - sé - ges t e - r e m - t ö Is - ten, m i n - d e n - lia - t ó A K i fi - a - d a t m i ó - le - t ü n - k é r t k ü l - d é d ez v i - l á g N a g y k i - n o k - r a v e - t e t - t e d ö - t e t , b ű - n i m k v á l t - sá - g á

- t y a - r a - r a G - 1 — J — 1 -

^

&

i

1=1- = t

L é g y i r - g a l - m a s m i - n é - k ü n k .

-fl ! i-T

1—.

1

I

1

I

1

1 A ,

—a

K r i s z - t u s , k i a m i b ü n - t e - t é - s ü n - k e t v á l - l a d - r a f e l - v e t - t e d K r i s z - t u s , a t e n a g y k i - s e b b - s é - g e d é r t . s é r - t ü n k csa - p á - s o d - é r t K r i s z - t u s , a te n a g y g y a - l á - z a - t o d é r t , s s z ö r - n y ü h a - iá - l o d - ó r t

L é g y i r - g a l - m a s m i - n é - k ü n k .

(25)

CANTIONAI.E E T PASSIONATE IIUXGARICUM. SAT. 2 3 /T\

EJeeíe

O s z e n t L é - lek I s - t e n ; T e á l - ta - l a d s z ű z - n e k m é - h é - b e n T e o c m - b e r - s é - g e s ; m a - l a s z - t i d - dal b ö - ven be - t ö l - t é d Kvisz-tus é r - d e - m ó - b e n , e n - g e d j r é - sze-sül - n i i n k é l - t ü n k - b e a

1 —fc3 4 1 —-

— f f - — f f —d—r'

y

=

i — ä - P * — » — 3 — 3 -

M

—Iff- i ^ m m m m

K r i s z - t u s szól-lott t e s t - b e n . e m - b e - rí v á l t - s á g - é r t . H o g y é l - l y ü n k m e n n y é g - b e n .

L é g y i r - g a l - m a s m i - n é - k ü n k .

Lendületes szép dallama van a »Gloria Natale«-nak (29. lap).

h=t=t=4i4rj—iri— i f c t i d i í r r f f f i J —

i é-á » — * — — — I — ' ' - ^ K i - c s ő - s é g m e n y - b e n I s - t e n - n e k , A - t y a , F i - u, S z e n t lé - l e k - n e k

- f i -

— » d - 4 É s e f ö l - d ö n bó - k e s - s é - g e k L e - g y e n a j ó e m - b e - vek-nek

-Jtk—

= 3 , - f f í :

fifi —r ® í — - - ® - r f e z T:—H:l K y - rí e - lei - son.

D i c s é r j ü k m i szent n e v e d e t . Á l d j u k s z e n t b ö l c s e s s é g e d e t I m á d g y u k I s t e n s é g e d e t , M a g a s z t a l j u k f e l s é g e d e t . Oil I s t e u n e k s z e n t B á r á n y a , S z ű z M á r i á n a k s z e n t F i a M e n y o r s z á g n a k n a g y k i r á l y a , E f ö l d n e k h a t a l m a s U r a . K i világ b ű n é t elveszed, S z á l l j o n r e á n k k e g y e l m e d , K ö n y ö r g é s ü n k e t k e d v e l j e d , N y a v a l y á n k a t m e g e n y h í t s e d . M e r t csak T é g e d illet s z e n t s é g , T é g e d t e h a t a l m a s l'elsóg, M e n y n e k f ö l d n e k u r a s á g a , T é g e d i l l e t és h a t a l m a , Ki ülsz A t y á d n a k s z e n t j o b b j á n , I s t e n s é g b e n u r a l k o d v á n , S z e n t lélekkel e g y e t e m b e n , ö r ö k k ö n , ö r ö k k é A m e n .

(26)

2 4 BOGISICII MIHÁLY

A következő énekben magyaros dallam s rendes rhythmus- sal találkozunk; agyarió versezet a szép dallamnak hátrányára szolgál. A dallam Alt kulcsból violin kulcsba áthelyezve, ekkép hangzik.

Credo pasehale. (44. lap).

— U j é n e k . —

r — < ? - d - i L

H i • szülik m i e g y A - t y a I s - teil - b e n ,

m m ' I J i É m

M e n y - n e k , f ö l d - n e k t e - r e m - t ő - j é b e n ,

- .1

és ö h a - t a l m a s T e l • sé - g é b e n .

H i s z ü n k ós a z J é z u s C h r i s z t u s h a n A m i e g y e t l e n e g y U r u n k b a n A t y a I s t e n n e k egy F i á b a n ,

K i f o g a n t a t ó l i s z e n t L é l e k t ő l S z ü l e t é k szép szűz M á r i á t ó l M e g f e s z í t t e t e k P i l á t u s t ó l .

B é t a k a r t a t o t t t i s z t a g y o l c s b a , E l t e m e t t e t é k s i r á n k o z v a K ö b ö l f a r a g o t t u j k o p o r s ó b a .

O n n a n f ö l t á m a d t h a r m a d n a p r a K i t f e l k ö l t e i s t e n i h a t a l m a A z u t á n m é n e M e n y o r s z á g b a .

O t t a n ű l A t t y á n a k szent j o b b j á n D i c s ő s é g b e n f e l m a g a s z t a l t a t v á n S ö r ö k k é v é l e u r a l k o d v á n .

O n n a n l e s z m e g é n t e l j ö v e n d ő , M i n n y á j u n k á t m e g í t é l e n d ő É s é r d e m s z e r é n t fizetendő.

H i s z ü n k és s z e n t Lélek I s t e n b e n A n y a s z e n t e g y h á z v e z é r l ő b e n Mi v i g a s z t a l ó T e r e m t ő n k b e n .

H i s z s z ü k a z A n y a s z e n t e g y h á z á t H í v e k b e n v i l á g s z e r é n t v o l t á t D e s z e n t L é l e k t ő l e g y b e k a p c s o l á s á t.

H i s z s z ü k és s z e n t e k e g y e s s é g e t T e s t ü n k n e k p o r b ó l f e l k e l é s é t V á r j u k és m e g d i c s ő i t é s é t . A m e n .

(27)

CAKTIOKALE ET PA88IONALE HUNGAHICÜM. SAT. 25 Ez énekek voltuk tehát alapja a mise-énekeknek. E kezdeményezésnek folytatását találjuk Náray György eszter- gomi kanonok »Lyra coelestis«-ében, liol a szerző az előszóban a mise-énekek alapítását s használatát különösen hangsúlyozta s azokat a kántoroknak hathatósan a j á n l j a . A mult század- ban ily mise-énekek készítése általánosan elterjedt volt. Haydn Mihály és József testvér-zeneszerzők vallásos lelkületűknek két legszebb nyilatkozványát örökítették meg a nálunk is általáno- san ismert: »Oh Isten szent felségedet« és »Im arczunkra borulunk« cimű áhítatra gerjesztő szép mise-énekekben.

A második csoportba oszthatók azon népénekek, melyek a szomszéd népektől, különösen a németektől származtak át hozzánk, itt meghonosodtak, sőt némi tekintetben magyaros rhythmust s dallamszerkezetet nyertek.

Ez énekek legnagyobb része a karácsonyi ünnepkörben fordúl elő. A Krisztus születése fölötti gyermeki öröm, az egyszerű pásztorok dalai, majd az általános lelkesedés tükrö- ződnek vissza e dallamokban.

Ily egyszerű pásztor-dalt ismerünk fel a következő énekben;

2

)

Karácsonyi ének. (si. lap).

— U j é n e k . — Pásztor dal.

nl— 0 0- 4 - 1 — J - — — 1

1 1

= r = í ! H

F -1 f - 3

H a l l - j á - t o k k e - r e s z - t é n y e k :

J

1

0 J

1

t=]

1

F 4

I

_ L 1 — j E —

c

— ü — 3

') L y r a ooelestis T y n i a v i a e 1695. C e t e r u m eo fine a c t u m est a m e , q u o d d i e b u s c e l e b r i o r i b u s e t D o m i n i c i s a d M i s s a m c a n e n d a h u u g a r i c o et v e r n a c u l o s e r m o n e c o m p o s u e r i m , u t i s u n t : K y r i e , G l o r i a , q u a e d a m p r o s a e , C r e d o , S a n c t u s , et A g n u s D e i . « P r a e f a t i o a d C a n t o r e m , seu L e c t o r e m . K m i s e - é n e k e k o t t t a l á l h a t ó k a k a r á c s o n y i , h ú s v é t i s p ü n - k ö s d i é n e k e k k ö z ö t t .

A d a l l a m o k a t a felolvasó ö s s z h a u g o s i t o t t a .

I

(28)

B0G1S1CH MIHÁLY

2. U j liii t Ilii' - d e - t e k fi - g y e i - m e z

2. S z ü l e t e t t I s t e n fia S z ű z M á r i á t ó l E g y i s t á l l ó b a n

E v i l á g r a , N a g y s z e g é n y s é g b e n E m b e r i n e m n e k

V á l t s á g á r a .

5. 0 m e n n y e i szép kisded.

M i o k a e n n e k H o g y i g y m a g a d a t

E l v e t e d . N a g y h a t a l m a d a t S U r a s á g o d a t

E l - r e j t é d .

A z ő s z é p p a l o t á j a A z b a r m o k akla, S z a l m a és széna

A z p á r n á j a , J á s z o l a z á g y a , Ö k ö r és s z a m á r A z s z o l g á j a .

6. K i s d e d d é l e t t é l é r t ü n k N a g y s z e g é n y s é g b e n V i l á g l á t t á r a

K ö z ö t t ü n k . M e n y e i j ó k a t C s a k h o g y k ö z ö l h e s s

Mi v e l ü n k .

1. P o l á k b a n k ö t ö z t e t i k A k i a z é g n e k F é n y e s s é g é b e n

C s i l l a g z i k . S ö t é t f e l h ő k b e n M e n y d ö r g é s e k k ö z t

V i l l á m l i k .

7. E r ő s téli i d ő b e n J ö v é l m i h o z z á n k K i s t a g j a i d b a n

Sziik h e l y e n . A h o l a b a r m o k T á p l á l n a k v a l a

M e l e g e n .

(29)

CANT I ON A U : ET PASSIONATE HONOARICUM. SAT. 2 7 8. S e n k i n e m t a l á l t a t o t t

K i n e k é r d e m e F e l y ü l - h a l a d n á

A z á t k o t . K i b e n az Á d á m M a r a d é k á v a l

H a n y a t l o t t ,

fl. T e valál b ü n ü n k z s o l d j a K i b e n m e g e n y h ü l t A t y a I s t e n n e k

H a r a g j a . I I a te n e m v o l n á l Ö r ö k t ű z z e l

R e t t e n t vala.

10. A z é r t Ü d v ö z í t ő n k n e k H á l á k a t a d j u n k , H o g y s z ü l e t e t t

E z v i l á g r a . E z t c s e l e k e d t e A m i l e l k ü n k n e k

J a v á r a . A m e n .

I t t találkozunk az úgynevezett váltakozó vegyes énekek- kel, azaz kettős nyelvezetű énekkel. Már a X I V . században Németországban általánosan elterjedt ének volt az »In dulci jubilo«, »Nun singet und seit froh«

1

) latin és német szövegű

karácsonyi ének, mely a »Cantus Catholici« 1674-ki kiadásá- ban a 30. lapon ekkép fordul elő: »In dulci jubilo,zengjen víg énekszó, mi Megváltónk nyugszik in praesepio, és fénylik mint fényes nap Matris in gremio. Alpha est et ü ; Alpha est et O.«

Ehhez hasonló találtatik a gyűjtemény 37. lapján a kará- csonyi énekek között és ekkép hangzik:«

Karácsonyi ének.

(37. lap).

Iteligioso. nyomatékkal.

- * • © * r r * I f p p i -

p I I I 1 1 1 1 I I I I

P s a l - li - te, u - n i - g e - n i - t o C h r i - s t o D e - i

I I I 1 J 1 I I I

I I -t- I 0 I I

p p

8 :

. ' . . : A . . : :

V i . Z e n g - j e - t e k , e - g y e t - l e n - e g y - n e k , A - t y a I s - t e n

') R a y m u n d S c h l e c h t : G e s c h i c h t e d e r K i r c h e n m u s i k . 52. l a p .

(30)

2 8 BOGI8ICH MIHÁLY

í f r r r I

1 1

f

1

r

I '

1

fi - li - o. P s a l - l i - te, r e - ( l e m - p t o - r í D o - m i - n o

r -1, , i , i ! I J i I , I I

I J J J J I HÉ < »

t m ^ i m g m ß m ^ ß

F i - á - n a k Z e n g - j e - t e k , m i m e g - v á l - t ó u - r u n k - n a k ,

1 .ÁL 1 J —

H t = -J 3 1 — 1

•íS»

1 F E B ? — • — » — # —

t S n z — —

í

1 1 r 1

í J i 1 i

— j — — 1 > — *

p p

\ 1 1 1 •íS»

1 p u - e - r u - lo - j a c e n - ti

J I , . '

1

0

i u p r a e - se - p i - o.

I r— r

k i j á - szol-ban kis szé - n á n

I I r » "

si - r á n - k o - zó - n a k

szendén. fokozatosan erőseiben.

f-á l i

•L—J— 1

D :— 0 i i—] H — - 3 — - F

Lg l i tr~-%— * — í

L

—f— r — r É I —

1

1

1

I « # * • - H

1 * S

i«—

1 1

R. A - l u g y s z é p g y e r - m e k , Ö - r ü l a n - g y a -

I I

1

é

• • M. •#•

t

re.::

T " I . 1

A - l u g y o k i s ló - lek

I 1 1

1

I

l i se - r e g

I

I

r a j - t a d , és

-J-

P ' I e m - b e

> J "

sr- I

r e k .

i i

Az egész dallam, különösen a nép által énekelt víg vers

»Alugy ó szép gyermek, alugy o kis lélek« igen magyaros

hangzású.

(31)

CANTIONALK KT PASSIONALE IIUNOARIOÜM. SAT. 2 9

Az öröm és lelkesedésnek egyik igen szép s magyaros dallamú énekét lmjuk szintén a karácsonyi énekek között a 37.

lapon. A dallamra illő latin s magyar szöveg azt mutatja, hogy azon ének nagy kedveltségnek örvendett.

Lelkesedve.

Karácsonyi ének.

(37. lap).

1 [ H - i — A

\m

M

' 1 H t : - Ö B

1 1 > 1

—>i

»

O m - n i s m u n - d u s j u - c u n - d e - t u r , p a - t o s a l - v a - Ca - s t a m a - t e r quern c o n - ce - d i t G a - b r i - e - lis

zc=

J I A J. 1

0

M i n d ez vi - l á g ö r - v e n - d e z - z e n Ghrisz-tus szii - le- K i t S z ű z m é - h ó - b e n fo - g a - d a A n - g y a l ü d - v ö z -

1 j-t-. 1 — 1 1 -1—1 F

• — 1

1 — í -11 LJ-J-J 1 ' 1 1 4 H 1

t o o

r e r e

So - n o - r i s vo - ci - b u s . Siu - ce - r i s m e n - ti - b u s .

»

0 _J _ _ J • l J -

•F 1

tó le

són.

t ó n .

V i g - s z á - m u ó - n e k - k e l . T i s z - t a szép el - m é • vei.

-fi -1 -1 1 1

J

Ü:: - 1

0 — J — d ; - H

• 1 -0- " 0 I

1 1 1

: :

1 0

1 1

i j — í - f d r 1 1 Ii. G a u - d e - a - m u s et lae - t e - m u r b o - d i - e, b o - di - e,

J — J J — J ! 4 - i J J i J J J j T

T

—tn

Gr - vuu-dez-ziink és vi - g a d - j m i k ez n a - p o n , ez m i - p o i i .

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

«Mednyánszky báró Tacitust és Shakespeart és Rousseaut tudja könyv nélkül» (Kaz. Kölcseyt 5 ) 1814-ben szólította fel Döbrentei, vegyen részt a kolozsvári

Néha még jó hasznát is veszszük a kétértelműségnek, pl. elmés mondásokban, szójátékokban stb. Néha azonban csakugyan bajt okoz a kifejezésnek határo-

a palatális vokálisok bizonynyal nem éppen csak a gutturálisokat alterálták, hanem a zár- és réshangokat is, consequenter minden conso- nansból legalább is két varietást,

neccer, de gót akrs (acc. hlüttor, gót hlütrs, gör. chueccher, quekker, óisl. ós ószász Ungar, óeszl. Ekkor már a -gr- hangtorlódás szó végére kerülvén, minden

quit : Benedictus tu, o Joachim, amice dei altissimi, et benedicte preces tuue et gemitus, qui ascenderunt ad conspectum misericordis- sinii, qui auferre dignatus est opprobrium

Hogy ez a nyelvjárás nem lehet csak knémet, bizonyítottuk; itt még csak azt említjük meg, hogy a knémet nyelvjárások a félném, u helyén általában o-t mondanak

Még erősebb adataink vannak az iszlám legelső idejéből, mely még arra is n y ú j t példákat, hogy némely költő hidsá-köl- teményeit is írásban fogalmazta meg. Es

Horatius satirái (Ethikai tanulmány). Magyar Pál XIII. Mar- git kir. herczegnő, mint ethikai iró. Baldi Bernardin magyar-olasz szótárkája 1582-ből. Második közlés IV.