figyelőszolgálat
ISMERTETÉSEK
026:65.011.54:681.613.2 LEHRACK, E.D.:
Zur T e c h n i s i e r u n g und E a t l o n a l i s i e r u n g i n F a c h b i b l i o - t h e k e n . /Gépesités 6a ésBzerüsités a szakkönyvtárakban./
I n f o r m a t i k , 17.k. 6.az. 1970. p.46-49.
Werner DÜI meghatározása s z e r i n t "a könyvtárgépesítés o l y a n ké
szülékek, gépek és műszaki berendezések alkalmazása, melyek a könyv
tári munka ésszerűsítését és hatásfokának növelését t e s z i k lehetővé".
Ahhos, hogy m e g i n d u l j u n k ezen az u t o n , elsSaorban a l y u k s z a l a gos Írógép nyújtotta lehetőségeknek k e l l nagyobb f i g y e l m e t s z e n t e l nünk. Különösen a katalógusKartonok munkaigényes leírásának i l y módon való gépesítése J e l e n t h e t nagy segítséget. E r r e a célra kiváló a l y u k s z a l a g o s írógép, mert nemcsak az egyszer l e i r t szöveg változta
tás nélkül, vagy változtatással történő ismétslt leirását t e s z i l e h e tővé, hanem kitűnő összekötő kapocs a hagyományos i r o d a i munka, v a l a m i n t a kézi lyukkártya, továbbá a számitógépes feldolgozás között. A l y u k s z a l a g o n rögzített adatok gépi eszközökkel, a u t o m a t i k u s a n , akár lyukkártyára, akár mágnesszalagra könnyen átvihetők. A l y u k s z a l a g o s Írógép tehát nemcsak a g y o r s és hatékony ésszerűsítés eszköze, hanes nagy jelentősége l e h e t az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás céljára törté
nő adattárolásnál i s .
Az 1 . táblázat a betűrendes katalógus, az u j beszerzések jegyzé
ke éa a n y o m t a t o t t szakkatalógus hagyományos előállításának munkafolya
m a t a l t e l e m z i . Kizárólag csak a sokszorosítást /8. és 13. munkafolya
mat/ gépi u t o n , sokszorosító vagy nyomdagéppel végzik, minden egyéb művelet kézierővel történik.
191
1 . táblázat Betűrendes katalógus, u j beszerzések .jegyzéke és n y o m t a t o t t
szakkatalógus készítési munkafolyamatainak elemzése Sor
szám Munkafolyamat A munka j e l l e g e K i v i t e l
1 . Címfelvétel leírás Írógépen kézi
2. A szükséges mennyisé
gű katalóguskarton l e írása
többszörös leirá3 Író
géppel
kézi
3. K o r r e k t u r a , a d i a k r i t i k u s j e l e k beírása
többszörös korrektúra és behasonlitás
kézi
4. Besorolás az u j beszer
zések jegyzéke számára
rendezés kézi
5. Lerakás a katalógusba rendezés kézi
6. A r e n d e z e t t címfelvéte
l e k leírása
leírás írógéppel kézi
7. K o r r e k t u r a , a d i a k r i t i kus j e l e k beirása
k o r r e k t u r a , b e h a s o n l i tás
kézi 8. Az előkészített anyag
sokszorosítása
sokszorosítás gépi
9. A címfelvételek k i k e r e sése a katalógusban
válogatás kézi
10. Címfelvételek rendezése rendezés kézi
1 1 . A címfelvételek leirása leirés Írógéppel kézi 12. K o r r e k t u r a , a d i a k r i t i
kus j e l e k beirása
k o r r e k t u r a , b e h a s o n l i tás
Kézi 13. Az előkészített anyag
sokszorosítása
sokszorosítás gépi
14. A katalógusból k i e m e l t címfelvételek elören- dezése
rendezés kézi
15. A k i e m e l t címfelvételek besorolása
rendezés kézi
192
TÍ£T íg.évf. 3.szám 1972.március
1.- 5 . munkafolyamat: a betűrendes katalógus készítése 6 . - 8 . munkafolyamat: az u j beszerzések jegyzékének elő
állítása
9 . - 1 5 . munkafolyamat: a n y o m t a t o t t szakkatalógus előállítása Három munkafolyamatban / 2 . , 6 . , 1 1 . / csak egy már elkészült szö
veg mechanikus másolását, 3 továbbiban / 3 . , 7 . , 1 2 . / p e d i g ennek e l lenőrzését és javítását végzik. A többi munkafolyamat /rendezés, vá
logatás/ s z e l l e m i munkát i s igényel. Az elemzés a r r a ösztönöz, hogy a t e l j e s e n mechanikus munkákat a kézierűvel végzett munkafolyamatok
nak, i l l e t v e a munkaerők f i z i k a i megterhelésének csökkentésével ész- szerüsitsük. AZ ésszerüpités akkor lehetséges, ha az egyszer l e i r t szöveg más formában többszörösen leirható és ugy tárolható, hogy szük
ség esetén bármikor újra visszaírható l e g y e n . A szerző az OPTIííA 5 2 7 l y u k s z a l a g o s Írógépet a l k a l m a z t a e f e l a d a t megoldására. A l y u k s z a l a g , i l l e t v e lyukszalagkártya ezeknek a követelményeknek t e l j e s e n m e g f e l e l . Az orTIIíA 5 2 7 alkalmazásának van azonban néhány feltétele:
a l y u k s z a l a g o s címfelvételeket "programozott" leiráBsal k e l l elő
állítani;
az Írógépet speciális, ciofelvételezésre alkalmas j e l e k k e l k e l l f e l s z e r e l n i , ennek érdekében egyes egyéb j e l e k e t f e l k e l l áldozni;
minden munkához /katalóguskarton, u j beszerzések jegyzéke, szak
katalógusok/ külön vezérlő s z a l a g szükséges;
minden munkához részletes leiráei utasítást k e l l a d n i és a z t szigorúan be k e l l t a r t a n i .
E feltételek m e l l e t t az e m i i t e t t munkák messzemenően ésszerüsit- hetők.
Az adathordozóként használatos lyukszalagkártyákra a l y u k a s z t o t t kódon k i v t i l a t e l j e s Írott szöveget i s f e l v i s z i k és ezek egyúttal a h e l y r a j z i /raktári/ katalógus szerepét l s betölthetik. Ez a lyufcsza- lagkártya az a megőrzött adathordozó, melyről az adatok l y u k s z a l a g r a i s átvihetők.
A 2 . táblázat a megváltozott munkafolyamatokat m u t a t j a . Ennek az az előnye, hogy e kártya azonnal bekerülhet a törzskatalógusba, a l y u k s z a l a g p e d i g az időszakosan megjelenő u j beszerzések jegyzékének előállítása után megsemmisíthető.
Az 1 . táblázatban többször szereplő munkafolyamat, a d i a k r i t i kus j e l e k beirása csak akkor maradhat e l , ha a gépre'felszerelték a szükséges j e l e k e t . Ekkor az ismételt másolások utáni korrekturára természetesen n i n c s szükség.
1 9 3
2. táblázat OPTIMA 527 l y u k s z a l a g o s Írógépen készülő betűrendes katalógus.
u j beszerzések jegyzéke és n y o m t a t o t t szakkatalógus munkafolyamatainak elemzése
Sor
szám Munkafolyamat A munka j e l l e g e K i v i t e l
1. Címfelvétel leirás Írógépen kézi
2. A katalóguskartonok p r o g r a m o z o t t leirása: a l y u k s z a l a g egyidejű előélli- tása
l e i r a s OPTIMA 527 leiró automatán
kézi
3. A szükséges mennyiségű katalóguskartonok leírá
sa és a lyukszalagkár—
tyák slóállitása
visszairés OPTIMA gépen
527 gépi
4. A címfelvétel és a l y u k szalagkártya besorolása az u j beszerzések jegyzé
ke számára
rendezés kézi
5- A címfelvétel besorolása a katalógusba, v a l a m i n t a lyukszalagkártya l e r a - ; kása
rendezés kézi
6. A r e n d e z e t t címfelvéte
l e k leirása
Tlsszairás OPTIMA gépen
527 gépi 7. Az előkészített anyag
sokszorosítása
sokszorosítás gépi
8. A címfelvételek k i k e r e sése a katalógusból
válogatás kézi
9. A lyukszalagkártyák k i k e resése
válogatás kézi
10. A lyukszalagkártyák r e n dezése
rendezés kézi
11. A r e n d e z e t t l y u k s z a l a g - kártyák leirása
visszairás OPTIMA gépen
527 gépi 12. Az előkéazitett anyag
sokszorosítása
sokszorosítás gépi
13. A lyukszalagkártyák elő- rendezése
rendezés kézi
1 4 . A lyukszalagkártyák beso
rolása
rendezés kézi
194
TMT lg.é>f. 3.szám 1972.március
1.- 5. munkafolyamat: a betűrendes katalógus készítése
6,- 7. munkafolyamat: az u j beszerzések jegyzékének elóállitása 8.-14. munkafolyamat: a n y o m t a t o t t szakkatalógusok előállítása A tájékoztató részleg munkájában ugyancsak megtakarítást j e l e n t a kész l y u k s z a l a g o k felhasználása és az a z o k r a f e l v i t t címfelvételek lehetővé t e s z i k , hogy a bibliográfiai adatok a könyvtárban és a tájé
koztató részlegnél t e l j e s e n egységesen s z e r e p e l j e n e k .
A l y u k s z a l a g o s írógép alkalmazásának bevezetése tehát jelentűs mértékű megtakarítást j e l e n t h e t , főleg a k i s - és középkönyvtárakban, i l l e t v e tájékoztató részlegeknél, e m e l l e t t lényegében az elsű - nem i s jelentéktelen - lépés a könyvtárgépesítés utján.
/Bauer József/
R E F E R Á T U M O K
K Ö N Y V E K
4/K/72 061.231-055.5 FID:002 FID Yearbook 1 9 7 1 .
/FID évkönyv 1 9 7 1 . /
The Hague, I n t e r n a t i o n a l Federatíon f o r Documentation, 1971. 100 p.
/FID 476./
Az 1971-eB FID évkönyv a FID l e g f o n t o s a b b szerepét abban látja, hogy tevékenységével elősegíti a tudományos és műszaki tájékoztatás nemzetközi kooperációját, a tájékoztatási szakemberen és nagyobb tá
jékoztatási központok tapasztalatcseréjét. A kezdetben csak b i b l i o g ráfiai tevékenységgel és e z z e l k a p c s o l a t b a n az BTO-val foglalkozó s z e r v e z e t 35. közgyűlésén, BuenoB A i r e s b e n 1970 szeptemberében, már a következő témákat v e t t e f e l programjába: a dokumen-tációs és tájé
koztatási tevékenység elméleti megalapozása, az információ t e r j e s z tésének módszerei éa eszközeij icforméciűkereső r e n d s z e r e k ; a t u d o mányos tájékoztatási munka nyelvészeti problémái; nemzetközi, terü
l e t i és országos hálózatok; a dokumentaílsták és a felhasználók o k t a tása.
195
Az évkönyv i s m e r t e t i a FID k a p c s o l a t a i t más s z e r v e z e t e k k e l , szer
v e z e t i felépítését, tagságát, operatív s z e r v e i t és szabályzatát.
/ S c h l f f E r v i n /
5/K/72 727.8:022 BRAWHE, X.|
L i b r a r i e e . A r c b i t e c t u r e and equipment.
/Könyvtarak. Építészet és berendezés./
London, P a l i M a i l ÉressI97Ó. 157, A /P -
A világszerte egyre gazdagabbá váló könyvtárépítési kiadványok közül mind szakmai mondanivalójával, mind pedig nyomdai előállítása révén k i m a g a s l i k BRAWHE könyve. A kiadványsort Európában W. MEVISSEN kötete n y i t o t t a meg 1958-ban; müvét követte 1959-ben az DSESCO kiadá
sában m e g j e l e n t ügyes kötet, Hoyt E. GALVIN ós M a r t i n VAN BŰBEN mun
kája. Bárom év múlva hagyta e l a nyomdát R. STROMEYEH kitűnő kötete, majd 1963-ban A. THOMPSON összeállítása. A tengerentúliak közül Keyes £. METCALF 1965-ben m e g j e l e n t vaskos munkájára k e l l u t a l n u n k .
E f e l s o r o l t kiadványok, - talán STROMEYEH kötetét kivéve - f i - nom papíron j e l e n t e k meg, nyomdatechnikai szempontból i s elsőrendű képanyaggal. Sajnos szakmai mondanivaló szempontjából korántsem mu
t a t k o z i k a kép e n n y i r e egységesnek. Kétségtelen, hogy MEVISSEN köte
t e elsőként a d o t t összefüggő, világos képet a közművelődési könyvtá
r a k épületeiről. Könyvének nagy s i k e r e v o l t , s o k k a l nagyobb, m i n t az a l i g i s m e r t ZABELimunkájának, p e d i g megítélésünk s z e r i n t 6 jelentősebb e l v i szintézist h o z o t t a modern könyvtárépltés egészéről, m i n t
MEVISSEN vagy, a többi szerző. ZABÉI munkája azonban szerény kiadás
ban, egyetemi disszertációként j e l e n t meg, s a-nagy publicitás, ezért, sajnálatos módon e l m a r a d t .
A. THOMPSON kötete ugyancsak nagy s i k e r t a r a t o t t , kitűnő nyomdai előállítása azonban a kérdés ismerőit nsm tévesztette meg, mert köte
t e nem v o l t más, m i n t egy lazán m e g s z e r k e s z t e t t könyvtári vonatkozású kérdőívre a d o t t többé-kevésbé mechanikus válaBzanyag, jó képekkel gazdagon kiegészített közzététele.
BRAWNE most m e g j e l e n t könyve arról tanúskodik, hogy a szerző a könyvtárópitési kérdések Jó ismerője, JÓ szakíró, a k i mondanivalóját - párhuzamosan angol és német n y e l v e n - kiválóan a d j a elő.
Bevezetésként u t a l a könyvtárépltés területén m e g t e t t történel
mi útra, a k i a l a k u l t hagyományokra és f e l v e t i azokat a problémákat, amelyekre az épület vonatkozásában könyvében maga k i v a n f e l e l e t e t ad
n i . Az e l v i és történeti kérdéseket tárgyaló bevezető rész a mü m i n t egy harminc oldalát f o g l a l j a e l . E z t az első részt közel száz o l y a n o l d a l követi, amelyen a második világháború után létesített néhány f o n t o s európai ée a m e r i k a i könyvtérépületet m u t a t be a szerző, első
sorban képekben, s a képeket kiegészítő bővebb magyarázó szövegekkel.
196
TMÍ 19.évi. 3.szám 1972.március
Külön csoportosítja a közművelődési könyvtárakat, a külön f e j e z e t e t s z e n t e l a tudományos könyvtáraknak, de ízelítőt ad a nagy, nemzeti könyvtárak épitési problémáiból i s .
A tudományos, a kutatóintézeti könyvtárakról szóló f e j e z e t b e n a szerző világosan rámutat a r r a , hogy mig egy közművelődési könyvtár egy "supermarket"-hez hasonlít, a tudományos kutatás céljait szolgá
ló könyvtár hatalmas tárház,tároló nagyüzem, o l y a n létesítmény, a o e l y hatalmas készleteket halmoz f e l információkból. Az i l y e n könyvtárat ugy k e l l m e g s z e r v e z n i , hogy az olvasó, a könyvtárat használó rendkí
vül g y o r s a n és zavarásmenteeen j u s s o n az információ birtokába. E könyvtáraknak azonban b i z t o s i t a n i o k k e l l a rövidebb vagy hosszabb i d e i g tartó intenzív, f o l y a m a t o s és háborítatlan helyszíni használatom i s . E könyvtárakban nemcsak az információk mennyisége a f o n t o s , hanem az információk minőségi összetevői i s s z e r e p e t játszanak. A tudomá
nyos kutatást szolgáló könyvtárak épületét ezeknek a figyelemremél
tó alapszempontoknak megfelelően k e l l kialakítani. Nemcsak az olvasó fiziológiai, de pszichológiai komfortját i s biztosítani k e l l minden vonatkozásban, elsősorban az a k u s z t i k a i és o p t i k a i igények messzeme
nő figyelembevételével.
E könyvtárakban b i z t o s i t a n i k e l l tehát az információk tárolását, a kivánt információk g y o r s eljuttatását az olvasóhoz nemcsak a hagyo
mányos használat Jegyében /katalógusok, referensz-ezolgélat/, hanem az épület kialakításakor g o n d o l n i k e l l a gépesítésre még akkor i s , ha a számítógép alkalmazása a közeljövőben, az a d o t t könyvtárban nem várható. B i z t o s i t a n i k e l l e f o n t o s könyvtári alapfunkciók építészeti szempontból i s t e l j e s értékű kielégítését az olvasó, a könyvtáros és az információt tartalmazó állományegység utjának, belső közlekedési rendszerének gazdaságos kialakításával i s .
A raktározás módja jelentősen befolyásolja a könyvtárépület t e r vezését. A hagyományos, nagyságrend s z e r i n t i ás mechanikus raktáro
zás más épületet kíván, m i n t az o l y a n raktár, a h o l az állományt sza
kosított rendben tárolják és szabad a bejárat az olvasók részére. A mechanikus raktárt az épületen belüli t e l j e s elkülönülés j e l l e m z i . Az olvaaó oda be nem léphet, az állományegység használatához kataló
g u s r a és o l y a n szolgálatra van szükség, mely a kivánt egységet a r a k tárban megkeresi és emberi erővel vagy t e c h n i k a i berendezésekkel az olvasóhoz j u t t a t j a .
A szabadpolcos, szakosított könyvanyaggal rendelkező könyvtár raktári térrendszerébe az olvasó bejárhat. Egységes térrendszerként a l a k u l k i a tárolótér és az olvasók közlekedésére i s szolgáló terü
l e t , e térrendszer azonban egyúttal az olvasás céljait 13 szolgálja, tehát betölti a korábbi olvasóterem f e l a d a t a i t i a . BRATJlIE véleménye s z e r i n t azonban a szabadpolcos, s z a k o s i t o t t tárolás csak m i n t e g y ne
gyedmillió kötetig célirányos. Nagyobb mennyiségű állomány esetében, f i n o m szakcsoportoaitás esetén i a nehéz az állományegységek gazdag
ságéban a tájékozódás. A r r a i s rámutat a szerző, hogy a s z a k o s i t o t t szabadpolcos raktárakban n i n c s lehetőség a tömör raktározás bevezeté
sére.
A kötet értékét növeli és áttekinthetőségét e m e l i a sok kiváló minőségű fénykép és t e r v r a j z , továbbá a téma bibliográfiája.
/Tombor T i b o r /
1 9 7
F O L Y Ó I R A T C I K K E K
9/72 002:007/437/
A tájékoztatási munka negyedszázada Csehszlovákiában. /Ötvrtsto- letí i n f o r m a c i v CSSR./ - V O l M , J . - GUTH, K. = t.etodika a t e c h n i k a informací, 12.k. 5.sz. 1970. p.1-6.
A felszabadulás óta Csehszlovákiában a tudományos-műszaki és gazdasági tájékoztatás területén két fejlődési szakasz zárult l e . A harmadik most van kibontakozóban.
Az első szakasz a felszabadulástól a 606/1959-sz. Információs kormányhatározat kiadáséig t a r t o t t . A következőképpen l e h e t j e l l e m e z n i : noha már érzékelhető a külföldi tudományos és műszaki eredmények ismeretének szükségessége, az i p a r egészét t e k i n t v e azonban, a velük való megismerkedés még elkerülhető; a hagyományos és jól s z e r v e z e t t vállalatoknál tovább élnek a tájékoztatási tevékenység korábban k i f e j l e s z t e t t formái; z a v a r j a a tájékoztatás általános kibontakoztatá
sát, hogy a termeléstől nem követelik meg a világszinvonalat, korlá
tozzák a külföldi források behozatalát és a tájékoztatási intézmé
nyek és részlegek létesítése, megszüntetése és átszervezése a d m i n i s z t ratív u t o n történik. Ennek következményeként a tájékoztatási terület
r e a szervezetlenség és a koordinálatlanság v o l t a jellemző. Sok t e k i n t e t b e n egyéni belátástól függött, hogy egyáltalán megteremtődtek-e a feltételek a tájékoztatás számára.
A második szakaszt a már h i v a t k o z o t t kormányhatározat n y i t o t t a meg és a szövetségi államformára való áttérés zárta l e . Főbb ismérvei a következők v o l t a k :
Mig a kormányhatározat felülről nyomást g y a k o r o l a tájékoztatási tevékenység kibontakozására, a d d i g a vállalatoknál hiányoznak még azok a gazdasági feltételek, amelyek érdekeltté tennék őket a tájé
koztatás megszervezésében és finanszírozásában; a gazdaság és az ál
l a m i irányítás területén végbemenő átszervezések továbbra i s általá
ban negatívan hatnak a tájékoztatásra; a tájékoztatási tevékenység koordinálására t e t t erőfeszítések nem járnak t e l j e s s i k e r r e l : nem s i kerül megszüntetni t e l j e s e n sem az átfedéseket, sem a fehér f o l t o k a t ; m e g o l d a t l a n a tájékoztatási szakemberek képzése, s ezen a ráfejelő és az i d e i g l e n e s képzési formák csak részben segítenek; a mennyiségi mutatók bűvöletében élő termelés és irányítás nem becsüli eléggé a tájékoztatást, még kevésbé akar meggyőződni annak e l e n g e d h e t e t l e n v o l
táról; számos l e l k e s szakember egyénileg k u t a t j a a tájékoztatási mun
ka korszerűsítésének lehetőségeit; törekvések tapasztalhatók az i n formációs bázisok létrehozására és megerősítésére, i l l e t v e a gyarapí
tás megjavítására.
1964-65-ben - az u j gazdasági irányítási r e n d s z e r előkészítésé
v e l párhuzamosan - e szakterület tevékenysége l s megélénkül. Ennek 19S
T M I 19.évi. 3.szám 1972.március
j e l e i és eredményei: a tájékoztatási tevékenység fő problémái komp
l e x feladatként kerülnek b e l e az állami kutatási t e r v b e , középtávú és távlati fejlesztési koncepciók készülnek, n a p i r e n d r e kerül a kép
zési problémák s z i s z t e m a t i k u s megoldása, előtérbe lépnek a tájékozta tási tevékenység anyagi-műszaki bázisának megteremtésével k a p c s o l a t o s kérdések, fokozódik a nemzetközi együttműködésbe és munkamegosz
tásba való bekapcsolódás lehetőségeinek keresése, tudatossá rálik a könyvtéri és a tájékoztatási r e n d s z e r elvszerü együttműködésének e l kerülhetetlen v o l t a .
A harmadik szakasz részben az előző szerves folytatása, részben u j h e l y z e t e t képvisel a szövetségi államformára történt éttérés f o lyományaként, Minden j e l a r r a mutat, hogy a tájékoztatási r e n d s z e r továbbra i s egységes marad. Továbbfejlesztése a következő főbb f e l adatok megoldásét t e s z i szükségessé:
mindenekelőtt a központi irányítás megbízható tájékozottságát k e l l b i z t o s i t a n i , e r r e alkalmassá k e l l t e n n i az ágazati és a szakmai tájékoztatási központokat;
határozott lépéseket k e l l t e n n i annak az a l a p e l v n e k a . v a l ó s i tására, hogy a felhasználók hozzájussanak t e l j e s igényű információk
hoz. Ennek sokágú előfeltételei közül k i k e l l e m e l n i az egyes ágaza
t o k és iparágak arányos ellátottságának megteremtését, az ágazati, ágazatközi és egyéb intézményekkel fennálló k a p c s o l a t r e n d s z e r tökéle tesitéeét, a könyvtári r e n d s z e r r e l és a szabadalmi központokkal való együt tmüköd é a t ;
r e n d s z e r e s vizsgálatokkal, kutatómunkával tovább k e l l finomíta
n i a tájékoztatási r e n d s z e r funkcióit, b i z t o s i t a n i k e l l az átmenetet az integrált, célszerűen gépesített és automatizált tájékoztatási r e n d s z e r r e ;
r e n d s z e r e s e n b i z t o s i t a n i k e l l a tájékoztatás optimális k i t e r - ]esztéséhez, működési színvonalának emeléséhez szükséges személyi, a n y a g i és pénzügyi feltételeket.
Mindez a z t p a r a n c s o l j a , hogy az erőforrásokat az ágazati tájé
koztatási központok fejlesztésére k e l l összpontosítani. Ezáltal b i z tositható a leggyorsabban az Információs bázisoK kielégítő színvonal
r a emelése, a tájékoztatási f o l y a m a t szóigáltatásokkal való szabályo
zása, v a l a m i n t távlatilag1 a csehszlovák tájékoztatási rendszernek a nemzetközi r e n d s z e r e k k e l való összekapcsolása.
Az i s m e r t e t e t t fő f e l a d a t o k alaFjén készült e l az állam 1971-75 közötti információs politikáját tartalmazó dokumentum, amelyben az a d o t t időhatárok között a konkrét határidők és a konkrét tennivalók i s s z e r e p e l n e k .
'/Futala I . /
10/72 002.6:021.64 A könyvtárak és a tájékoztatás. / B i b l i o t e k i a i n f o r m a c j a . /
- ASSBURY, E. = B i b l i o t e k a r z , 37.k. 11-12.sz. 1970. p.321-326.
Az IIHTE / I n s t y t u t I n f o r m a c j i Naukowo-Technicznej 1 Ekonomicz- n e j = Tudományos-Műszaki és Gazdasági Tájékoztatási Intézet/ 1969- ben ünnepelte fennállásának h u s z a d i k évfordulóját. Lengyelországban e z t a dátumot t e k i n t i k a rendszeres tudományos-műszaki és gazdasági tájékoztatás megindulása évfordulójának i s . Az elmúlt husz év során sokszor és gyakran élesen vetődött f e l , l.ogy m i l y e n h e l y e t f o g l a l n a k e l a könyvtárak a tájékoztatás rendszerében, ami egyébként másutt, sót világszerte i s probléma v o l t /v.ö. az IFLA 1966. évi 32. üléssza
kának tárgysorozatával/.
A szerző a tájékoztatási intézmények és a könyvtárak együttműkö
désének rendezése tekintetében a r r a az e l v i a l a p r a h e l y e z k e d i k , amit a Stowarzyszenie B i b l i o t e k a r z y F o l 3 k i c h / L e n g y e l Könyvtárosok Szövet
sége/ által 1965-ben a könyvtári tájékoztató szolgálatról r e n d e z e t t tudományos ülésszak d o l g o z o t t k i . Nevezetesen e l f o g a d j a a z t , hogy az országos tájékoztatási rendszerben különféle intézmények tájékoztató munkájára van szükség, e r e n d s z e r a tájékoztató intézmények és a könyvtárak egyenrangú munkáján és együttműködésén a l a p s z i k . Ugyanak
kor - és az e m i i t e t t k o n f e r e n c i a megállapításaival egybehangzóan - a könyvtárak szerepét és helyét a tájékoztatás rendszerén belül nem sza
bad sematikusan és egysikuan meghatározni, minthogy különböző t i p u s u könyvtárak vannak. Ezért a könyvtári tájékoztató szolgálat fogalma nem fér bele egészen a tudományos tájékoztatás fogalmába, azaz a könyvtáraknak nem egyedüli f e l a d a t u k a tudomány és a termelési s t b . g y a k o r l a t információkkal való ellátása, hanem a képzés és az önkép
zés információszükségleteit i s k i k e l l elégíteniük.
A tájékoztatási intézmények és a könyvtárak együttműködésének és e g y e z t e t e t t fejlesztésének g y a k o r l a t i megoldását különböző orszá
gok különböző u t a k a t követve próbálják elérni, A szerző számára a csehszlovák példa a legrokonszenvesebb. I t t u l . mind a könyvtári, mind a s z a k i r o d a l m i tájékoztatási r e n d s z e r külön-külön egység. E z t mindkettő vonatkozásában magas szintű jogszabály - törvény, i l l e t v e minisztertanácsi határozat - garantálja. A közös érdekű területeken való együttműködésre a két r e n d s z e r között 1966 őszén azonban o l y a n egyezmény jött létre, amely az e g y i k l e g v i t a t o t t a b b kérdésben, neve
zetesen az üzemi műszaki könyvtárak kérdésében i s dönt. /A műszaki könyvtárak a tájékoztatási intézmények - munkahelyek s z e r v e z e t i egy
ségeivé válnak, e m e l l e t t azonban a műszaki könyvtári hálózat t a g j a i i s , és i l y módon t e l j e s mértékben teljesíthetik a könyvtári törvény
ből rájuk háruló f e l a d a t o k a t . /
Lengyelországban i s hasonló megoldás kívánatos. Ennek e g y i k elő
feltétele, a könyvtári törvény 1968-ban megszületett. /E törvény 12.
paragrafusának 4 . p o n t j a részletesen szabályozza, hogy az "országos könyvtári rendszerbe" tartozó könyvtáraknak, egyebek között a műszaki könyvtáraknak i s , m i l y e n területen k e l l kooperálniuk./ Remélhetően a
2CC
TilT 19.ári. 3.szám 1972.március
tájékoztatás országos rendszerére vonatkozólag i s m e g j e l e n i k j o g s z a bály, amely legutóbb j a v a s o l t változatában a tájékoztatási intézmé
nyek és a könyvtárak együttműködésének tekintetében elvszerü és min
den h a z a i és külföldi józan t a p a s z t a l a t o t hasznositó álláspontot rög
zít majd.
/ P u t a l a T./
016:051017.4/7 V ' W l "
1971.évi ár-indexek. Amerikai p e r i o d i k u s kiadványok ág. szolgál
tatások. / P r i c e Indexes f o r 1971 U.S. p e r i o d i c a l s and s e r i a l s e r v i c e s . / - P e r i o d i k u s kiadványok, 1971. / P e r i o d i c a l s , 1 9 7 1 . / - TUTTL3, H. íf.;
P e r i o i) i k u 3 szolgáltatások, "T971. / S e r i a l s e r v i c e s , 1 9 7 1 . / - HL'FÍ1, S.H.
- BEO'ÍH, ü.3. = L i b r a r y J o u r n a l , 96.k. 1 9 7 1 . j u l . 1 5 . p.2271-2275.
Az 1971. évi a m e r i k a i s t a t i s z t i k a i adatok s z e r i n t az árak emel
kedése tovább g y o r s u l , gondot okozva az egyre feszesebb beszerzési k e r e t t e l dolgozó könyvtárosoknak. Az USA-ban 1961-ben a p e r i o d i k u m o k ér-indexe az 1947-49. évi átlagárakhoz v i s z o n y i t v a 1 5 5, 5 ; 1971-ben pe
d i g az 1957-59.évihez képest 237,0 v o l t . Ez az áremelkedés az elmúlt időszakhoz hasonlítva drámainak mondható.
A s t a t i s z t i k a i l a g f e l d o l g o z o t t folyóiratok témakör, átlagár, ár- I n d e x /az 1957-59. évi átlagárat 100-nak véve a l a p u l / s z e r i n t i alakú- lását az 1 . táblázat szemlélteti:
1. táblázat Tárgykör
P e r i o d i k u s kiadványok
száma
Átlagár
t I n d e x
Mezőgazdaság 132 5,74 216,6
Kereskedelem és közgazdaságtan 192 9.72 196,0
Kémia és f i z i k a 8 1 38,31 381,6
Gyermek- és ifjúsági i r o d a l o m ' 57 2,94 147,7
Oktatásügy 119 8,25 206,8
Műszaki tudományok, gépészet 158 13,28 245,9
Szépművészet és képzőművészet 108 8,17 180,8 Általános érdeklődésre számot
tartó p e r i o d i k u m o k 131 9.32 189,8
Történelem 96 7,"4C 157,4
Háztartás 55 7,94 195,1
Iparművészet ' 83 8,14 195,2
Ujságirás és kommunikáció 60 6,91 177,2
1 . táblázat folytatása Tárgykör
P e r i o d i k u s kiadványok
száma
Átlagár
í I n d e x
munka és munkaviszony 55 3,88 183,9
Jog 126 10,19 190,5
Könyvtártudomány 60 8,65 243,7
Szépirodalom és nyelvtudomány 103 6,88 182,5
Matematika, növénytan, geológia
és általános tudományok 132 20,06 319,9
Orvo s t u d ományo k 172 27,00 272,7
Filozófia ós vallástudomány 92 6,71 177,5
Sport és szórakozás 108 5,72 177,1
P o l i t i k a 102 7,23 171,7
Pszichológia 61 18,70 215,9
Szociológia és antropológia 75 7,92 194,1
Állattan 57 19,29 239,9
összesen 2415 11,66 237,0
A p e r i o d i k u s kiadványok átlagos előfizetési ára 1969-hsn 9,31 dollár; 1970-ben 10,45 dollár; 1971-ben 11,60 dollár v o l t . Tehát 1969-ról 1970-re 1,10 dollár; 1970-ről 1971-re 1,25 dollár az áremel
kedés. Az áremelkedés t r e n d j e különösképpen a 3 év tükrében mutatko
z i k meg világosan.
A szakterületek e z e r i n t i bontásban - ahogy az már szokásos - a tudományos és műszaki periodikumok ár-indexének a növekedése a legma
gasabb. A 24 szakterület közül a 6 legmagasabb /kémia ós f i z i k a ; ma
t e m a t i k a , növénytan, geológia s t b . ; orvostudomány} műszaki tudomá
nyok, gépészet; könyvtártudomány; állattan/ nehezedik a többi 18 a l a csonyabb ár-Indexre. A c i k k némi iróniával m e g j e g y z i , hogy a könyv
tártudományt a számitáatechnika könyvtári alkalmazása s o d o r t a - f e l tételezhetően - a műszaki kategóriák közé.
A következő szakterűleteken a legmagasabb a p e r i o d i k u s kiadvá
nyok előfizetési ára / 2 . táblázat/:
202
TMT 19-évf. 3.szám 1972.március
2. táblázat
Tárgykör Év P e r i o d i k u s
kiadványok száma
Átlagár
Kémia és f i z i k a 1967-69 1970 1971
210 78 8 1
24,48 33,45 33,31
Orvostudomány 1967-69
1970 1971
516 172 172
19,38 23,44 27,00 Matematika, növénytan,
geológia és általános
tudományok 1967-69
1970 1971
340 119 132
15,30 1 8, 1 1 20,06
állattan 1967-69
1970 1971
143 54 57
13,39 16,86 19,29
Pszichológia 1967-69
1970 1971
143 56 61
14,55 17,12 18,70 tűszaki tudományok,
gépészet 1967-69
1970 1971
420 158 158
10,03 12,07 13,28
A f e n t i s t a t i s z t i k a i adatközlésnél a " p e r i o d i k u m " terminológia a kölcsönös megértés érdekében nemcsak megegyezik a szokványos értel
mezéssel, de tovább szűkült a fogalomkör cBak azoknak a címeknek az idesorolóséval, melyeket a könyvtárak i s annak t a r t a n a k /évente l e g alább kétszeri megjelenés, éves előfizetési ár; f o l y a m a t o s kötetszá
mozás s t b . / . A n a p i l a p o k , s o r o z a t b a n megjelenő kiadványok nem s z e r e p e l n e k a felmérésben.
P e r i o d i k u s szolgáltatásnak tekintendő a r e n d s z e r e s vagy r e n d s z e r telén időközökben, u j vagy javított kiadásban, kumulálva, szabadlap
ként, katalóguskartonok utján hozzáférhető információellátás. I d e t a r toznak az i n d e x e k , p e r i o d i k u s a n megjelenő szolgéltatások, szabadlapos kiadványok, katalóguskarton szolgáltatások. Meg k e l l j e g y e z n i , hogy ezek rendkívül drágák, az éves beszerzési költség egyiknél-másiknál évről-évre változhat és egy u j szolgáltatás ugrásszerű emelkedést idézhet elő az ár-indexben.
A 'Alsón cég szolgáltatásai közül a következő cimek s z e r e p e l n e k a s t a t i s z t i k a i felmérésben: A p p l i e d Science and Techr.ology I n j e x ;
203
A r t I n d e x ; B i b l i o g r a p h i o I n d e x ; B i o l o g l c a l and A g r i c u l t u r a l I n d e x ; Book Heview S i g e a t ; Businesa E e r i o d i c a l a I n d e x ; Cumulative Book I n dex; E d u c a t i o n I n d e x ; Index to Legal P e r i o d i c a l s ; L i b r a r y Literatüre;
S o c i a l " Sciences and B u m a n i t i e 3 Index.
Az átlagárak az 1 9 6 7-69. évi árakhoz képest 1971-ben a 3. táblá
z a t b a n f o g l a l t a k s z e r i n t a l a k u l t a k . \ 3. táblázat
Tárgykör Év Szolgáltatások
száma
Átlagár
%
Kereskedelem, közgazdaság
t a n 1967-69 660 119,76
1970 242 131,14
1971 244 140,09
Tudomány és t e c h n i k a 1967-69 656 65,23 Tudomány és t e c h n i k a
1970 260 88,32
1971 253 90,23
USA-beli dokumentumok
/U.S. Documents/ 1967-69 415 18,37
/U.S. Documents/
1970 160 26,04
1971 168 26,84
S z o v j e t p e r i o d i k u s kiadvá
nyok fordítása 1967-69 486 90,82
nyok fordítása
1970 172 106,77
1971 166 111,66
Wilson I n d e x 1967-69 33 253,33
1970 11 276,73
1971 11 289,00
/Dáczer É./
022:727.8.05-.725.11/520/
A Japán Országgyűlési Könyvtár u j épülete. /The new b u i l d i n g o f t h e R a t i o n a l D i e t L i b r a r y o f Japán./ - KÖNO, Í.Y. * L i b r i , 20.k.
1-2.az. 1970. p.89-93-
A könyvtár létesítésekor, 1948-ban határozták e l az u j könyvtár
épület felépítését a japán országgyűlés épületének közvetlen közelé
ben, önálló épületként, n y a k t a g g a l biztosítva azonban a két épület közötti közvetlen f e d e t t összeköttetést. Az épületet két szakaszban építették meg, kereken 27 000 m2 nagyságú t e l k e n .
2 0 4
IMT íg.éVf. 3.szám 1972.március
A kivitelezés 1954-ben kezdő lőtt, B az első épitkezési szakaszt 1961-ben be i s fejezték, AZ i g y elkészült épületrész a nyilvános szolgálat jelentős részét magában f o g l a l t a . A második építési szakasz 1966-ban kezdődött és 1968-ban be i s fejeződött. Ennek során a l a k u l t k i a nagy raktári tömb, elkészültek az irodák és a könyvtárosi munka
h e l y e k . A k i v i t e l i költségek kereken 14 millió USA dollár összegűek.
Az i g e n érdekes, funkcionális és esztétikai, v a l a m i n t építészeti szempontból korszerű épület oszloptelepitési m o d u l j a 7,50 m.
A zárt tömbü épület központjában a raktár áll, középső részébe t e l e p i t e t t felvonókkal és belső, szolgálati lépcsőházakkal. E z t a töm
böt v e s z i körül a négyzetes alaprajzú, 7 emeletes pereraépület, mely azonban csak a harmadik épületszintig, v a g y i s a 3. raktárszintig egy
séges tömb.
Az olvasótermeket és a könyvtárosi munkahelyeket, irodákat magá
ban foglaló 32 m magas külső épülettömb a 4. emelettől elválik a r a k tári tömbtől, mely 40 m magas, tehát k i e m e l k e d i k a létesítmény egé
széből / l . ábra/.
©
1 . ábra
Az épület e g y i k k e r e s z t m e t s z e t e
Középen e m e l k e d i k a 40 m magas raktártömb / l / , m e l y e t közvetlenül kö
rülvesznek a 4. e m e l e t i g az olvasótermek és a könyvtárosi munkahelyek /2/. A 9. raktári emelettől kezdve a raktártömb szabadonélló épület
részként j e l e n t k e z i k
2 C 5
A raktártömb öt s z i n t j e a föld alá került, de voltaképpen "vak- raktár" a 8. s z i n t i g bezárólag i s , t e k i n t e t t e l a r r a , hogy csak a 9.
szinttől kezdve kap a raktár i g e n mérsékelten éa megszűrt Inszolácló- v a l természetes világítást.
2. ábra
Az épület második emelete: a fő olvasószolgálati Bzínt 1 - olvasói bejárat; 2 - eligazitás-beiratkozés-ellenőrzés és r e f e - rensz-szolgálat; olvasói Katalógusok; 3 - könyv- és folyóiratok köz
p o n t i kiadása; 4 - nagy olvasóterem; 5 - r e f e r e n s z és bibliográfiai főosztály; 6 - általános r e f e r e n s z olvasóterem; 7 - újság olvasóte
rem; 8 - m i k r o f i l m olvasóterem 206
M I íg.évf. 3.szám 1972.márciua
Az épület külső, peremtömbjében k a p o t t h e l y e t számos épületgépé
s z e t i berendezés /fűtés, légkondicionálás s t b . / .
Az épület földszintjének négy s a r k a üzlet, i t t vannak a dolgozók öltözői, zuhanyozói, sportlétesítményei. Az első emeleten általában a könyvtári belső munka s z e r v e z e t i egységeit /gyarapítás, f e l d o l g o zás, könyvtári központi szolgáltatások, nemzetközi c s e r e , f o t o , köté
s z e t , sokszorosító/ helyezték e l . Ennek megfelelően az északi részen van a szolgálati /gazdasági/ bejárat. A t e r e p érdekessége, hogy l e j tős /a közölt 1 . ábrán ez nem látszik/, ezért ez a bejárat az épület e részén a földszinten van.
A 2. Ó B 3. emelet az épület két l e g f o n t o s a b b s z i n t j e . A 2. eme
l e t e n van az e g y e t l e n olvasói bejárat, majd az eligazitó-beirató-el- lenőrző szolgálat következik. Kitűnően oldották meg e z z e l az e g y e t l e n olvasói bejárattal az olvasók ellenőrzését érkezéskor és távozáskor.
Túljutva ezen a " t o r k o n " , nagy térségbe j u t az olvasó, a h o l a kataló
gus, a referenaz-ezolgálat, a köhyvek-folyóiratok központi kiadóhe
l y e várja. I t t vannak a l i f t e k , szállítószalagok, csőposták, szigná- tura-közlŐ berendezések főállomásai, i t t v a n a nagy olvasóterem s i t t s o r a k o z i k számos s z a k o s i t o t t olvasóterem i s , összesen 585 olvasóhely- l y e l / 2 . ábra/.
A 3. emelet középső részs a 2. emelet légtere. Az épület szegély- részén további szakolvasőtermek helyezkednek e l , i t t k a p o t t h e l y e t a kiállítási tér, a központi katalógus i s . Az olvasóhelyek száma ezen a s z i n t e n 306. I t t kapcsolódik a könyvtár az országgyűlés épületével.
A 4 . emeleten létesítették az irodákat. Ezen a s z i n t e n van még egy 59 személyes szakolvasóterem, továbbá két különterem országgyűlé
s i i r a t o k k a l . Az 5- és a 6. s z i n t főleg az országgyűlési képviselők céljaira szolgáló kutatótermeket f o g l a l j a magéba, összesen 111 o l v a sóhellyel. A 6. s z i n t e n ezenkívül k i s e b b k o n f e r e n c i a t e r m e k sorakoz
nak, s egy 400 személyes nagy előadóterem.
A raktártömbben a p o l c o k hosszúsága 172 km. A raktár befogadóké
pessége - csak könyvben számolva - 4 , 5 millió kötet, 15 éves előre- tervezéa3el. Ennek az időnek a leteltével pótépületben biztosítják a gyarapodás tárolásét.
Az épület Összes alapterülete 52 873 m2.
/Tombor T./
2 C 7
025.4:547.771/100/
A Kemzetköal Szabadalmi Osztályozás felülvizsgálata. - Az első munkacsoport I I . ülése. /K pereszmotru mezsdunarodnoj p a t e n t n o j k l a s z - s z i f i k a c i i - I I . s z e a z a z i j a p e r v o j r a b o c s e j gruppü./ - PLUZSNIK, A . I .
= Haucsnüe i T e h n i c s e a z k i e B i b l i o t e k i SzSzSzR, 1 9 7 1 . 5.sz. p.39-42.
A Nemzetközi Szabadalmi Osztályozás /NSZO/ felülvizsgálatára a l a k u l t elBŐ munkacsoport I I . ülését 1971. február 8-12. között t a r t o t t a Moszkvában. Az ülésen képviseltette magát a WIPO /The World I n t e l l e c t u a l P r o p e r t y = A Világ S z e l l e m i Tulajdonának S z e r v e z e t e / és
több más nemzetközi s z e r v e z e t ; továbbá a Szovjetunió, az A m e r i k a i Egyesült Államok, Franciaország, a Német Szövetségi Köztársaság s t b .
Az NSZO bevezetését az 1 9 5 4 . december 19-én ratifikált nemzetkö
z i egyezményben határozták e l , az egyezmény alapját /A, D, E, F és B főcsoportok/ a német szabadalmi osztályozási r e n d s z e r képezte, néhány szabadalmi osztályt /C, G, H főcsoportok/ azonban t e l j e s e n átdolgoz
t a k , végülis sok évi munka eredményeképpen 1967-re készült e l az NSZO t e l j e s kiadása, amelyet az Európa Tanács tagállamainak szabadalmi h i v a t a l a i 1968.szeptember 1 - i hatállyal v e z e t t e k b e . Ugyanakkor elhatá
rozták, hogy az NSZO-t 5 évenként felülvizsgálják.
1968 óta a legtöbb ország szabadalmi hatósága fő- vagy kisegítő osztályozási rendszerként a l k a l m a z z a az NSZO-t. A Szovjetunió 1962 óta a német szabadalmi osztályozás kiegészítéseként a l k a l m a z z a az NSZO-t, 1970. január 1 . óta p e d i g fő osztályozási rendszerként. A Szovjetunióban 1970 folyamán az 1924-1970 évek közötti t e l j e s szaba
d a l m i leirás állományt az NSZO s z e r i n t átosztályozták.
A Párizsi Unió végrehajtóbizottságának V. ülésén / I 9 6 9 szeptem
berében/ NSZO Tanács felállítását határozták e l , továbbá e tanácsadó s z e r v irányítása m e l l e t t 5 munkacsoport létrehozását, az alábbi té
mákra:
1 . C és D főcsoportok, c s o p o r t o k , osztályok, alosztályok átdolgozása és tökéletesítése
2. G és H " " " "
3- B és P " " " "
4. A és E " " • "
5. az NSZO h e l y e s alkalmazásának ellenőrzése a szabadalmi ha
tóságoknál.
Az 1969-1970 évek sorén e munkacsoportok számos ülést t a r t o t t a k és e tevékenyság keretében Került s o r az első munkacsoport /Vegyészet és kohászat, T e x t i l és papíripari főcsoportok/ I I . ülésére Moszkvában 1971. február 8- 1 2 . között. Ezen az ülésen az NSZO következő osztá
l y a i n a k felülvizsgálatával f o g l a l k o z t a k :
2 0 8
H U 19.évi. 3.szám 1972.márciua
C 2 1 vaskohászat
C 22 fémkoaáozat /nemvas-fémek/ és ötvözetek, beleértve a vasöt
vözeteket i s
C 23 fémek megmunkálása és kezelése m e c h a n i k a i u t o n .
Az ülést megelőzően a Z o m i t e t po delam i z o b r e t e n i j 1 otkrütij p r i Szövete M i n i s z t r o v SzSzSzR * a Szovjetunió" Minisztertanácsa mel- l s t t működő Találmányi és Felfedezés! Bizottság/ - az NSZO e m l i t s t t osztályainak felülvizsgálatára - számos j a v a s l a t o t k a p o t t az ülésen i s résztvevő államok szabadalmi hivatalaitól. B j a v a s l a t o k részbeni figyelembevételével az NS20 e m i i t e t t három osztályának felülvizsgála
t a megtörtént és az első munkacsoport I I . moszkvai ülésén számos h a tározatot h o z o t t az NSZO tökéletesítésére, továbbfejlesztésére.
tiegemlítendő még, hogy az NSZO-ra vonatkozó u j nemzetközi egyez
mény tárgyában diplomáciai k o n f e r e n c i a ül majd Ö3sze. Azok az orszá
gok, amelyek ehhez az egyezményhez c s a t l a k o z n a k , kötelezettséget vál
l a l n a k , hőgy az NSZO s z e r i n t i n d e x e l i k az engedélyezett szabadalmakat, szerzői tanúsítványokat, szabadalmi leirásokat.
A i d a S./
621.394.346:026:024.68/410/
T e l e x az NLL-ben. / T e l e x a t t h e NLL./ • NLL Hewiev, l . k . l . s z . 1971. p.18-20.
A t e l e x jelentősen csökkenti a kölcsönzési kérések lebonyolítá
s i idejét. Használatának rohamos elterjedését jól érzékelteti az a tény, hogy az NLL-hez / N a t i o n a l L e n d i n g l i b r a r y f o r Science and Tech
n o l o g y = Országos Tudományos és Műszaki Kölcsönkönyvtár/ évi 100 000 kérés f u t be t e l e x e n keresztül. E z t a f o r g a l m a t 5 telexgéppel bonyo
lítják l e . Amennyiben a kérés 15" előtt, f u t be, a k k o r még aznap t o vábbításra kerül az igényelt anyag.
J e l e n l e g az NLL-hez évente m i n t e g y 1 millió kéréssel f o r d u l n a k . A nagy mennyiségben jelentkező kérések kielégítését elősegítette a csak a legszükségesebb a d a t o k feltüntetését kérő formanyomtatvány.
A hagyományos formában t e l e x e n l e a d o t t igények sok problémát j e l e n t e t t e k . Megoldásuk az, hogy a kéréseket l y u k s z a l a g r a v e s z i k f e l a formanyomtatványnak megfelelő, de programszalag segítségével a u t o m a t i k u s a n előállítható a d a t s z e r k e z e t t e l .
Az igény t e l e x e n történő közlésekor az alábbi sorrendben k e l l az előirt a d a t o k a t továbbítani:
2 0 9
a/ hivószám és az üzenet kezdetét jelző + j e l ; b/ küldő hivójele, dátum;
c/ kérőszára;
d/ kődszám;
e/ a kérés részletezve;
f / újra a kérőszam és az üzenet végét jelző + : + J e l
A kérés 2 példányos telex-kérőlapon j e l e n i k meg. A másodpéldány ragasztós hátfelülete részekre o s z t v a letéphető és i g y egyúttal az e l küldendő anyaghoz címzésként felhasználható.
/ B a l o n y l K./
210
