ISMERTETÉSEK
002/051/102/051/
HOViZOVÁ, H.i
Analyza svőtovyeh eekundárnicn pramenü i n f o r m a t i k y . /Kéhány nemzetközi i n f o r m a t i k a i szekunder forrás elemzése./
B i b l i o g r a f i c k y c a s o p i o , 2.k. 3.az. 1969. p.118-154.
Az informatikán belüli kommunikációs f o l y a m a t elemzése a nagyon e l h a n y a g o l t területek közé t a r t o z i k . A prágai K a r l o v a üniveraita /Ká
r o l y Egyetem/ Könyvtártudományi ás Tudonányoe Tájékoztatási Tanszéke ezért vállalkozott komplex feltárására. E vállalkozás részeként ele
meztek néhány nemzetközi i n f o r m a t i k a i referálólapot. Az 1967. évi t e l j e s évfolyamok elemzése nyomán a következő kép a l a k u l t k i róluk:
A L i b r a r j L i t e r a t u r e 246 folyóiratból 5493 c i k k e t referált. A referátumok 85^-a 70 folyóiratból származott, egyharmada p e d i g 8 f o lyóiratból / L i b r . J . , JTilson L i b r . B u l l . , L i b r . C o n g r . I n f . B u l l . . L i b r . Assoc.Heoord, Eubl.Weakly, A L A B u l l . , Sehool L i b r . J . , Med.Llbr.Assoc.
B u l l . / A referált i r o d a l o m kétharmada USA-beli v o l t , háromnegyede U S A - b e l i , a n g o l és k a n a d a i . Kelet-Európát csak az HDK képviselte. A
legintenzívebben referált l a p o k közül 57 v o l t könyvtárügyi, 13 szak
könyvtári vagy tevékenység s z e r i n t specializált / p l . bibliográfia, könyvtárosképzés s t b . / , 13 könyvkereskedelmi, levéltári, könyvkiadá
s i , antikvár és feltalálói, mindössze 2 dokumentációs.
A L l b r a r v Soienca A b a t r a c t s 1053 tételéből 6,6* könyvet, gyűj
temény t"T3—hTr^kTTTsmerteTöTtr'A 160 folyóiratból származó 984 r e f e rátum 85?S-a 75 folyóiratból származott. Az információk egyharmada 9 folyóiratra e s e t t / L i b r . J . , L i b r . Aseoc. Hecord, Ai*A B u l l . , C o l l . Bes. L i b r . , J . Dooum., K i r j a s t o l e h t i , ffilson L i b r . B u l l . , A u s t r a l .
L i b r . J . , L i b r . World./. Az információk egyharmada USA-beli és a n g o l , f e l e USA-beli, a n g o l , k a n a d a i , i n d i a i és nyugat-német. Ha ehhez hoz
záadjuk a f i n n referátumokat i s , a k k o r megkapjuk az összes információ
211
Figyelőszolgálat kétharmadát. A referátumok között képviselve v a n Franciaország, a skandináv államok, A f r i k a és Ausztrália i s . Több kelet-európai folyó
i r a t i s s z e r e p e l . I t t i s a könyvtárügyi folyóiratoké a vezető B z e r e p , ezen belül azonban nagyobb h e l y e t f o g l a l n a k e l a nemzetközi jellegű folyóiratok. A dokumentációB-informatikai folyóiratok száma 9» k ö z tük i n d i a i , BVéd, l e n g y e l , magyar és román cimek i s s z e r e p e l n e k .
A Documentation A b 3 t r a c t s által referált 1327 címből 20,2* e s i k könyvekre, gyűjteményekre és szabadalmakra. Az 1060 cikkreferátum 208 folyóiratcímből gyűlt össze. Az Információk 85#-a 78, egyharmada pe
d i g 8 folyóiratcímből / S p e c , L i b r . , J.Chem.Docum., A k t . P r o b l . I n f . D o - kum., L i b r . J . , Amer.Locum., Bull.Med.Libr.Aesoc., L i b r . R e s o u r c e s . , C o l l . H e s . L i b r . / származott. Az USA-beli referátumok mennyisége nem éri e l az összes referátum felét, az a n g o l , l e n g y e l és nyugat-német referátumokkal kiegészítve p e d i g kétharmadát. Ezután következnek a csehszlovák és s z o v j e t forrásokból származó referátumok. A referált folyóiratok k b . egyharmada könyvtárügyi, további egyharmada p e d i g do
kumentációs-informatikai. Több mint 10 folyóirat számítógépi, adat-"
feldolgozási, feltalálói, I p a r i kutatási és vállalati profilú.
A N a c h r i c h t e n für ppkumentation - B l b l i o g r a p h l e 500 felvételének több m i n t 50%-a j u t o t t könyvekre, gyűjteményekre. A 228 cikkreferátum 78 folyóiratból gyűlt össze. Ennek 85í-a 4 9 , egyharmada p e d i g 7 f o lyóiratcímben /Haucs.Tehn. I n f . , J.Chem.Docum., ZIID-Z., IBM-Nachr., Amer.Docum., Z . B i b l i o t h e k s w . B i b l i o g r . , UNESCO B u l l . L i b r . / j e l e n t meg.
Az információk egynegyede U S A - b e l i . Ha ehhez hozzászámítjuk az NSZK- ból, az NDK-ból és a z Angliából származó információkat, az Összes i n formáció kétharmadát k a p j u k meg. Ezután következik a Szovjetunió, Franciaország, Dánia, I n d i a és Magyarország. A referált folyóiratok között k b . azonoB mennyiségben szerepelnek könyvtárügyiek és dokumun- táciÓBak / k b . 20-20 db/. 6 folyóirat számítógépi, reprográfiai és szabványosítási profilú. Határterületi folyóiratok i s előfordulnak.
A P r z e g l a d plsiüiennict'ga zagadnien i n f o r m a c j i l 1572 referátumá
ból 3% a könyv és a gyűjtemény. Az 1432 cikkreferátuci 105 folyóirat
ból való. Ennek 85*-a 42, egyharmada p e d i g 7 cimre /Naucs.Tehn.Inf., Techn.knihovna, Z I I E - Z . , Tehn.Bibi.SzSzSzR., J.Chem.Docum., J.Docum..
Nachr.üolíunu/ e s i k . Az információk egyharmada a Szovjetunióból és az USÁ-ból származik. Ha e z t kiegészítjük a Csehszlovákiából és L e n g y e l országból származó információkkal, megkapjuk az összes információ f e lét, ha p e d i g az NDK-ból, Angliából ée az NSZK-ból származókkal i s , háromnegyedét. A referált folyóiratok f e l e dokumentációs és i n f o r m a t i k a i /a legkülönbözőbb országokból/, negyede szakkönyvtári és ugyan
csak negyede könyvtárügyi.
A Referativnüj Z a u r n a l SzSzSzR. Yüp. 59.: Haucsnaja i Tehnicsesz- k a j a I n f o r m a c i . l a 3924 tételból 5% szabadalmakról. 19% pedig könyvek
ről és 'gyűjteményekről informál. A 2988 cikkreferátum 563 p e r i o d i k u m - ból származik. Ennek 85í-a 197, egyharmada 19 cimben /Naucs. Tehn.
I n f . , Reprographie, O f f i c i e , Tehn.Bibi.SzSzSzR., J.Chem.Docum., P r l n t . I m p r e s s . , ZIID-Z., J.Docum., Joho X a n r i , V o p r . I z o b r e t . , Nachr.
Dok., F o l y g r a p h , Techn.knihovna, Akt.Probl.Inf.Dokum., Bürotechn.
Samml., Spec.Libr., Data Process.Mag., O f f i c e Machine Guide, Szov.
B i b l i o g r . / j e l e n t meg. Az USA-ból ás a Szovjetunióból származó r e f e rátumok az Összes információ egyharmadát t e s z i k k i . Ha e z t m e g t o l d j u i
TMT 13.ávf. 3.szám 1971.március
az NSZK-ból származókkal, akkor az összes információnak kb. a f e lét, ha az Angliából, az NDK-ból, a Lengyelországból és a Japánból származókkal i s , kb. kétharmadát k a p j u k meg. T e m a t i k a i l a g ez a f o r rás I g e n t a r k a képet m u t a t . Kb. 90 cimre tehető az ilgyvitslgépeslté- a i , programozási, adatfeldolgozási, számítógépi, e l e k t r o n i k a i , nyom
d a i p a r i és reprográfiai folyóiratok száma. Kb. 10 c i m nyelvészeti, k i b e r n e t i k a i , találmányi és szabványosítási. 4 c l a általános tudomá
nyos folyóirat.
Az összesített adatokból a következők a l e g f o n t o s a b b a k :
Az összes információ 85*-a 180 cimből, egyharmada pedig. 14 óim
ból származott. A referált források 47,4*-a a n g o l , 13»4*-a német, 7,5*-a o r o s z , l , 5 * - a f r a n c i a nyelvű v o l t . A világnyelveknek nem t e kinthető n y e l v e k közül előkelő h e l y e t f o g l a l t e l a l e n g y e l , a cseh és szlovák, a dán, a magyar, a román és a h o l l a n d . A referált c i k k e k /könyvek, gyűjtemények o t b , / a p r o v e n i e n c i a szempontjából a követke
ző s o r r e n d e t mutatják a 6 reíerálólapban: USA, A n g l i a , HSZK, S z o v j e t unió, NDK, Lengyelország, nemzetközi l a p o k , Csehszlovákia, F r a n c i a o r szág, I n d i a .
A legintenzívebben referált 12 könyvtárügyi-bibliográfiai folyó
i r a t a következő: L i b r . J . , Libr.Assoo.Hecord., ALA B u l l . , UNESCO L i b r . B u l l . , ffllson L i b r . B u l l . , Z . B i b l i o t h e k s w . B i b l i o g r . , L i b r . Trends, L i b r i , L i b r . Q u a r t . , Z b l . B i b l i o t h e k s * . , B u l l . B i b i . P r a n c e , S z o v . B i b l i o g r , A dokumentációs-informatikai folyóiratok közül az alábbi 1 1 - e t referálják a legintenzívebben: Naucs.Tehn.Inf., J.Chem.
Docuc., J.Docum., ZIID-Z. /1969-től: Iníormatik/, Amer.Docum., A k t . P r o b l . I n f . D o k u m . , Nachr.Dokum., Tud. ésMüsz.Téj., Stud.Cerc.Docum., I n f . S t c r . R e t r . , Keth.Inf.£ed. A 7 legreferáltabb azakkönyvtári folyó- i r a t p e d i g a következő: S p e c . l i b r . , C o l l . R e s . L i b r . , Techn.knihovna, Libr.Resources Techn.Services, A s l i b Proc., Tehn.Bibi.SzSzSzR., Bull.Med.Libr.Assoc.
A vizsgálatból a következő általános következtetések vonhatók let
a könyvtárügyi folyóiratok referáltsága megfelelő, általában a dokumentációs-informatikai referálólapok i s f i g y e l e m b e v e s z i k őket;
a szakkönyvtári folyóiratokat l s gazdagon referálják, e l t e k i n t v e két referálólap provenienciális egyoldalúságától / a L i b r a r y L i t e r a t u r e nem vesz tudomást a s z o v j e t , a Referativnüj Z e u r n a l p e d i g az a m e r i k a i forrásokról/;
a könyvtárügyi referáló folyóiratokban - e l t e k i n t v e a saját o r szág i l y e n Jellegű folyóirataitól - a dokumentációs-Informatikai f o lyóiratok referáltsága csekély.
A szerző részletesen i s m e r t e t i a vizsgálat lefolyását ás módsze
rét i s .
/ P u t a l a T i b o r /
213
Figyelőszolgálat
027.021t022.94 PS0H1, F.:
Pördereinrichtungen i n w i s s e n s c h a f t l i c h e n Aligemeinbibliothekén.
/Szállítóberendezések az általános tudományos könyvtárakban./
Z e n t r a l b l a t t für B i b l l o t h e k s w e s e n , 8 3 .k . l l . e z . 1969. p .645-662 . A k l a s s z i k u s hármas tagolású könyvtárakban - a h o l tehát e könyv
tárak elkülönített, zárt raktárral r e n d e l k e z n e k - a szállítóberende
zéseknek k e l l mejjoldaniok a könyvkérések, nemkülönben a könyvek t o vábbítását a kórsa /kölcsönzés/ helyére a raktárból, majd a könyve
k e t v i s s z a k e l l szállítani a raktárba.
Ahhoz, hogy az olvasó mas. 20 perc a l a t t a kért anyaghoz hozzá
j u t h a s s o n , a helyiségeket megfelelően k e l l telepíteni / p l . a haszná
l a t szempontjából l e g f o n t o s a b b helyiségeket a raktár közelében k e l l e l h e l y e z n i s t b . / . A feldolgozás során felmerülő szállítás nem okoz
h a t gondot, mert évi 30 000 kötettel gyarapodó könyvtárnak i s csak n a p i 117 könyv elszállításáról k e l l gondoskodni az állományégységek feldolgozása után. I l y e n tétel szállítása kézikocsikkal történik.
A szállító r e n d s z e r r e l szemben felállított követelmények! üzem
biztonság; z a j t a l a n , g y o r s , könyvkimélŐ, gazdaságos üzemelés; v i s z o n y l a g nagy megterhelés, egyszerű kezelés. Az anyag /állomány/ áramlásá
nak torlódás- és fennakadásmentesnek k e l l l e n n i e . A szállítási t e l j e sítményt a várható legnagyobb használati /kölcsönzési/ értékekre k e l l méretezni. A használt könyvek visszaszállítása OBak Időnkénti / n a p i e g y s z e r i / megterhelést j e l e n t .
A könyvkórések továbbítására ez idő s z e r i n t a következő raktári .ielzet-továbbitó r e n d s z e r e k i s m e r t e k :
kőzi szállítás: sebessége 0,7 - 1,2 m/s v i s z o n y l a g lassú, nagy a munkaerőigénye, g y a k o r l a t i l a g csak összegyűjtött kérések esetén k i fizetődői .
ejtőcsői /gravitációs csőposta/ sebessége 10 m/s; a raktáraknak a kölcsönzöhelyiség f e l e t t k e l l lenniük, minden raktáremelet külön ejtőcsövet k i v a n ;
pneumatikus csőposta berendezések: sebességük 6 - 1 0 m/s, kétol
d a l i szállításra i s alkalmasak; a kérőlapot továbbitó hüvelybe / p a t r o n b a / h e l y e z i k , légnyomással /sűrített lsvegővel/ juttatják tovább;
egyszerű hálózatban 2-10 állomás között l e h e t közvetlen összekötte
tést biztosítani, 10-nél több állomás esetén a szállitóhüvelyeket kü
lön k e l l vezérelni. A szállító p a t r o n o k állomásra érkezését fény- és hangjelzés közli.
A csőpoeta 55, 65, 75 vagy 100 mm átmérőjű varratnélküli kürke- resztmetszetü fém vagy milanyagcsőből készül. Felállításakor építésze
t i és karbantartási szempontokat i s f i g y e l e m b e k e l l v e n n i , különös t e k i n t e t t e l a müanyagcsövek e l e k t r o s z t a t i k u s feltöltődésére.
TMT 18.évf. 3.szám 1971.március
P a t r o n nélküli csŐPOBta; sebesssége 8 m/s, a kérőlapot szállító hüvely / p a t r o n / nélkül közvetlenül továbbitja téglalap keresztmetase tü szallitócsŐben; ennek mérete 70 £ 10 mm, i l l e t v e max. 140 z 60 mm
Szállítószalag: sebeaaége 0,5 m/s, f o l y a m a t o s szállítóberende- zés, bármely pontjatói a haladási, irány végpontjáig szállít. Víz- s z i n t e s síkban történő könyvszállításra a l k a l m a s .
Irat-szállitiszalagi sebessége 0,8 m/s, összehajtható i r a t o k /kérőlapok, gépiratok/ szállítására a l k a l m a s , a tartók f o l y a m a t o s a n haladnak e l az egyss állomások előtt; megfelelő ütközők beállításá
v a l a berendezés a kivánt h e l y e n d o b j a k i az i r a t o t , hátránya korlá
t o z o t t mozgékonysága.
7 - a l a k u szállítószalag: sebessége 2 m/a, a kérőlapokat a a z a l a g V - a l a k u hajlatába szorítva szállítják.
Soboso3 szállítószalag: sebessége függőlegesen 0,5 m/s, v i z s z i n t e s e n 0,8 m/s. A dobozok műanyagból készülnek, e s e t l e g lecsukható f e déllel. A dobozok 365 -•- 265 x 20 mm nagyságú állomány egységek szálli
tásár; a l k a l m a s a k . A célállomások a dobozokban beállíthatók. A béren dezés hátránya v i s z o n y l a g nagy helyigénye, munkaigényesságe, s a flexibilitás hiánya.
Jelzet-továbbitó másolóberendezések: fényelektromos a l a p o n mű
ködne k"7~lTT5T~x"TT~mnrnaTgysagü-T^ átvitele - függetle
nül tartalmától - nem egészen 1 perc a l a t t lehetséges vezetékkel vagy anélkül.
Távírók /telex-irőgépek/: sebességük 400 j e l/ a ) az adó Írógép- egyse g~"a~TcoTcsönzőben van. A kért mü jelzetét, az olvasójegy számát ezen irják l e . A raktárban a vevő irógépegység egy 30 mm széles pa- p i r B z a l a g r a rögzíti az a d a t o k a t . A gép működésének indulásáról fény
éé hangjelzés értesiti a raktári dolgozót.
A k u s z t i k a i jelzet-továbbítók: I d e t a r t o z i k a hagyományos és a hangos /rádió/ t e l e f o n .
I p a r i televízió jelzet-továbbitáara: i g e n erősen lgénybs v e s z i a raktári dolgozók figyelmét.
B i b l l o f o n : a d e l f t i Technische Hogeschool /Műszaki Pőiskola/
könyvtárának sajátos, b o n y o l u l t r e n d s z e r e . E l e k t r o m o s u t o n közvetlen k a p c s o l a t o t t e r e m t a berendezés az olvasó ás a könyv raktári h e l y e között, öt telefonkészülék utján. A tárcsázással megadott j e l z e t ré
vén az automata központ k a p c s o l j a a raktárban a könyvállványt és o t t fényjel a d j a meg a könyv helyét. Ha a könyv a helyén van, a raktáros annak Jelzetét t e l e x e n továbbitja a kölcsönzőbe.
A raktárból kért állományeséség azállitására a következő b e r e n dezések szolgálnak;
Kézi szállítás: sebessége 0,6 - 1,2 m/s; csak i g e n értékes mü
vek esetében használatos.
Figyelőszolgálat
Könyvszállító k o c s i : s z i n t e k közötti szállitáBnál más szállító
eszközre i s szükség van. Sebessége 0,6 - 1,2 m/s. Két szállitópolccal egy k o c s i n 60 kötet könyv szállítható.
Elektromos könyvszállító targoncái távol levő raktárak összekö
tés ére~TzoTgaTr~viszönyTag"lTi^^ Í3 a l k a l m a s . Sebessé
ge 2-3 m/s.
K i s teherfelyonök: sebességük 0,25 - 0,50 m/s. Az NDK Bsabvány s z e r i n t i K'010 felvonó teherbírása 100 kp, Óránkénti menetek száma 90, az aknaátméró mérete: 730 x 1200 mm.
Személyszállításra i s alkalmas teherfelvonó: sebessége 0,5 - 1 m/s, teherbírása 500 kp, óránkénti menetek száma 120, 180, 240 /NDK szabvány s z e r i n t / , csak szakaszos szállítást t e s z n e k lehetővé.
Könyvesóposta: sűrített levegővel működtetett, nagy méretű szál- litóhüvelyekben továbbitja /nagy átmérőjű csövekben/ a könyveket. Ta
karékos, g y o r s szállítási mód, de csak bizonyos könyvnagyságig h a s z nálható. Különösen egyetemi központi könyvtárak és távol eső raktárai közötti szállításnál jöhet számításba. A szállitóhüvelyek i t t már k e r e k e k k e l i s rendelkező k i s k o c s i k . I l y e t használnak a L i b r a r y of CongreBS-ben / K o n g r e s s z u s i Könyvtár/. Szállítási sebesség 6,06 - 7,5 m/s.
gravitációé görgősorok: hajtómű nélkül működnek, kiegészítő be- rend
eze^eTT^^áTLitósz^lagoT,
körforgók /páternoszterek/mellstt,.
kirakóhelykónt használhatók, továbbá sarok- és kanyarterelések meg
oldására.
Szállítószalagok: sebességűk 0,2 - 1,05 m/s. S i k , e g y s z i n t e s raktárakban, hosszan elnyúló raktárakban használatosak. Emelkedési legnagyobb szögűk 30° l e h e t . E l e k t r o n i k u s vezérlésük megoldható.
Szőritószalagos szállítószalag: két egymással párhuzamosan futó s z a l a g köze f o g v a h a l a d a dokumentum. Vízszintes és függőleges /komp
l e x irányú/ szállításra is a l k a l m s a . Csak füzetek, i r a t o k és véko
nyabb könyvek szállítására használható.
Körforsó /páternoszter/: sebessége függőlegesen 0,3 m/e. Műanyag szállító dobozba h e l y e z i k a kötetet, a dobozt a célállomásra beállít
ják. A doboz haladását világító jelzőtáblán l e h e t központilag e l l e n őrizni. Teherbírása 10 kp dobozonként.
Konvejorok: lánc- vagy sodronyvontatásu rendszerkánt zárt pá
lyán mozognak. Egyenes, f e r d e , függőleges, vízszintes éa hullámos vonalvezetésűek l e h e t n e k . A könyveket a szállítókocsik tartályaiba h e l y e z v e , továbbítják. Sebességük 0,3 - 0,4 m/s. Hátrányuk a hosszú, kihasználatlan, f e l e s l e g e s u t és a kirakodás lassúsága.
Kör.yvcsuszdák: egyszerű, olcsó, gyors, Üzembiztos berendezés.
Szállítási kapacitása ált. 1000 kötet óránként. A csúszda a l a k j a l e g inkább spirális, rozsdamentes acélból vagy műanyagból készülhet. A könyveket r e n d s z e r i n t száll!tódobozba t e s z i k továbbítás előtt.
TMT lS.évf. 3.szám 1971.március
A moduláris r e n d s z e r alapján kialakított, egységes terű, f l e x i b i l i s nagy könyvtárakban az állomány jelentős része szabadpolcon áll az olvasók rendelkezésére. Ez az elrendezés egyszerűsíti a szállí
tást. , Hógy ábra, 2 1 bibliográfiai a d a t támasztja alá fejtegetéseit.
/Bauer József/
R E F E R Á T U M O K K Ö N Y V E K
5/K/71
65.011.56:681.3/058/Presse-Taschenbuch für A u t o m a t i o n und D a t e n v e r a r b e i t u n g 1 9 7 0 / ^ 9 7 7 1 . Press P o c k e t Suide Automation and Data P r o c e s s i n g 1 9 7 0 / A 9 / 7 1 .
/Az automatizálás és adatfeldolgozás zsebkönyve 1970/71/
/Ed. by/ Jens M. K r o l l . Hrsg. H o n e y w e l l GMBH. / K r o l l V e r l a g , Garmisch- Part/énklrchen/ - Füratenfeldbruck/, /197Q7. 202 p .
A kisformátuau, áttekinthető éa jól kezelhető zsebkönyv a követ
kező részekre tagolódik:
1 . rész: Konferenciák és kiállítások naptára.
2. rész: Az újságírók ős ssakirók jegyzéke betűrendben.
3. rész: Publikációk és dokumentáció. Sz a t e r j e d e l m e s rósz a szakfolyóiratokat s o r o l j a f e l országok s z e r i n t i bontásban. A s z o c i a l i s t a országok közül a Szovjetunió ős Csehszlovákia m e l l e t t Magyaror
szág i s s z e r e p e l Öt, e tárgyban megjelenő folyóirattal. Ezek: Automa
tizálás, Információ-Elektronika, Szárnitástechnika, Technika és'a f u - dománvos és Műszaki Tájékoztatás. S z t követi az SSZK-bán m e g j e l e n j n a p i l a p o k felsorolása, továbbá nemzetgazdasági l a o o k , illusztrált ós egyéb p e r i o d i k u m o k , majd a rádió és tv-adók jegyzéke. A vásár-naptá
r a k után a nyugat-német sajtó és információs szolgálat s z e r v e i , majd a könyvtárak és dokumentációs Intézetek következnek betűrendben.
4> rész: I p a r és gazdaság. Az NSZK-ban levő i p a r i és gazdasági sajtószervek, p i a c i és közvéleménykutatási intézmények, v a l a m i n t a vá
sárokat és kiállításokat szervező vállalatok jegyzéke.
Az 5- Tudomány ás kutatás cimü rész t a r t a l m a z z a a nyugat-német egyetemek és főiskolák, tudományos intézetek, alapítványok ás s z e r v e z e t e k elmét.
A 6. réez tájékoztatja az olvasót az NSZK minisztériumairól, a tartományok hivatalairól és a s t a t i s z t i k a i hivatalokról.
Figyelőszolgálat Szállítás és közlekedés c i m e t v i s e lL a 7. rész. Az IÍS2K vasúti, légiforgalmi és p o s t a i s z e r v e i n e k a d a t a i t s o r o l j a f e l .
A Szövetségek és s z e r v e z e t e k cimü 8. rész a nyugat-német gazda
sági, műszaki szövetségek és intézmények c i m e i t t a r t a l m a z z a , majd a nemzetközi, t e c h n i k a i , gazdasági szövetségek és s z e r v e z e t e k a d a t a i t i s m e r t e t i .
Az utolsó", 9. rész a Honeywell cég e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó r e n d s z e r e i t / p l . HIDAS, PACTOH, OS TRUMP-E, KEYTAPE/ m u t a t j a be.
A zsebkönyvet betűrendes névjegyzék zárja.
A nemzetközi munkamegosztás lehetőségei a világ szakirodalmának dokumentációs feldolgozásg terén. /Közliwosoi miedzynarodowego p o d z l - a l u pracy w z a k r e s i e dokumentacyjnego opracowywania swiatowej l i t e r a - t u r y f a c h o w e j . / - KUHICZI, 11, = A k t u a l n e Prcblemy I n f o r m a c j i i Doku- m e n t a c j i , 14.k. 4.az. 1969. p.7-12.
A s z a k i r o d a l o m nemzetközi munkamegosztásban történő dokumentáci
ós feldolgozásának többféle lehetősége van, nevezetesen:
egy országban m e g j e l e n t dokumentumok feldolgozása;
egy n y e l v e n m e g j e l e n t dokumentumok feldolgozása;
egy-egy dokumentumtípus feldolgozása;
egy-egy szakterület vagy ágazat dokumentumtermésének feldolgozá
sa.
A c i k k ezután különböző szempontokbői egyenként megvizsgálja az adódó lehetőségeket. Megállapítja, hogy a lehetséges megoldások közül a szakterületi a l e g a l k a l m a s a b b , mégpedig a következők m i a t t :
nem t e s z i szükségessé egy-egy a d o t t ország egész dokumentációs hálózatának mozgósítását és az együttműködésbe való bekapcsolásét;
lehetővé t e s z i az összhang megteremtését a munkamegosztásban vál
l a l t szakterület és az a d o t t ország népgazdaságának specializáltsága között.
Persze ez sem o l d meg minden nehézséget, különösen a n y e l v i aka
dályok leküzdése Jelentős.
/őnódy Miklősné/
FOLYÓIRATCIKKEK
002
/ F u t a l a T./
T i r IS.évf. 3.szám 1971.március
43/71 002:02 A könyvtárak h e l y z e t e és szerepe a tájékoztatási f o l y a m a t b a n .
/ P o z i t i e s i r o l n i bibíiotecilor i n c a d r u l p r o c e s u l u i de i n f o r m a r e . / - MOLBOTEAJÍII, V. - Probleme de I n f o r m a r e sí Documentare, 4.k. 2.az.
1970. p.57-68.
A modem felfogás s z e r i n t a könyvtárak a tájékoztatási tevékeny
ségben az összekötők f o n t o s szerepét töltik be. A világ több, m i n t egy millió könyvtára hálózatokba szervezve közvetíti a dokumentációs anyagot a felhasználónak. Ebben a gépezetben a különböző t i p u s u könyv
tárak különböző s z e r e p e t töltenek be: egyeseknek a k t i v szerepük v a n , mások laboratóriumai vagy tartó vázai a dokumentációs szerveknek.
A szerző s z e r i n t annak folytán, hogy a s z o c i a l i s t a államokban mindem tevékenységet, amely a közösséget érinti, tudományosan t e r v e z nek, a könyvtárügy és a tájékoztatásügy egyetértése őa együttműködé
se a legnagyobb fokú lehet.Példákat s o r o l f e l a r r a , hogy a Román Szo
c i a l i s t a Köztársaság mintegy 2 1 000 könyvtára m i l y e n a k t i v a n veaz részt a dokumentációs és tájékoztató tevékenységben. Első h e l y e n áll a B i b l i o t e c a Academiei R e p u b l i c i i S o c i a l i s t e Romána /a Román S z o c i a l i s t a Köztársaság Tudományos Akadémiájának Könyvtára/, amelynek a há
lózatához tartozó könyvtárakkal együtt 7 500 000 kötetnyi állománya van, gyűjti az egész világon k i a d o t t Romániára vonatkozó anyagot, retrospektív nemzeti bibliográfiát ad k i , a k u r r e n s tudományos-műsza
k i és kulturális dokumentáció központja, központi katalógusokat J e l e n t e t meg, c s e r e v i s z o n y b a n van több m i n t 9000 p a r t n e r r e l 96 ország
ban, b e s z e r z i a külföldi tudományos-műszaki dokumentációs anyagot.
Olvasótermét évente 500 000-en látogatják. ,
Az ország legnagyobb közművelődési könyvtára az 1955-ben alapí
t o t t B i b l i o t e c a C e n t r a l a de S t a t /Központi Könyvtár/ 5 milliós állo
mányával, amelyben minden 1955-től Romániában publikált mü megvan.
C&ereviszonyhan áll 1000 külföldi p a r t n e r r e l , hálózatához az orszá
gon belül 5000 közművelődési könyvtár t a r t o z i k . Ez a könyvtár a d j a k i a k u r r e n s nemzeti bibliográfiát éa külön bibliográfiai h i v a t a l a v a n .
A közművelődési könyvtárak közül egyesek tájékoztatási központ
ként i s működnek. A megyei és városi könyvtárak gondozzák a h e l y i s m e r e t i i r o d a l o m m a l k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k a t i s . Az országban 3500 szak
s z e r v e z e t i könyvtár és mintegy 1 0 000 i s k o l a i könyvtár van, amelyek szintén hálózatot a l k o t n a k .
Az ország három legnagyobb egyetemi könyvtára B u k a r e s t b e n , Ko
lozsvárott ős J a s i - b a n van, egyenként 1-3 milliós állománnyal. Ezek
hez Ő3 az ország egyéb nagy főiskolai könyvtáraihoz mintegy 1000 ka
r i , tanszéki ós laboratóriumi könyvtar t a r t o z i k , amelyek állandó ós rendszeres dokumentációs tevékenységet f o l y t a t n a k .
A műszaki könyvtárak hálózatához kb. 4500 könyvtár t a r t o z i k , szétszórva az ország egéaz területén. A szakmai hálózatok közül aok- nak van központi könyvtára.
:-' í gye 1ő 3 z o lgálat
F e l a d a t o k : egységes bibliográfiai szabályzat kidolgozása az o r szág összes könyvtárai számára; a könyvtéri hálózatok tevékenységé
nek összehangolása; a könyvtáros- és dokumentalistakópzés, a t e r m i nológia egységesítése; könyvtártudományi ás tájékoztatástudományi k u tatás összehangolása és a külföldi s z e r v e z e t e k k e l való t a p a s z t a l a t c s e r e ; azoknak a könyvtáraknak a kijelölése, amelyek elsősorban végez
nek dokumentációs és tájékoztatási tevékenységet a dokumentációs s z e r vek részére, ami természetesen attól függ, hogy mely könyvtárak r e n delkeznek e r r e a l k a l m a s szakosított állománnyal.
A c i k k Így határolja e l a kétféle s z e r v e z e t , a könyvtári és a dokumentációs szervek elsődleges f e l a d a t a i t : a dokumentációs anyag tényleges felkutatása és ahhoz a szervhez való továbbítása, amely a z t dokumentációs célokra felhasználja. Ebből következik, hogy minden j e lentősebb könyvtárnak r e n d e l k e z n i e k e l l a szekunder tájékoztatási esz
közökkel / b u l l e t i n e k , i n d e x e k , címjegyzékek, raferálólápok/, v a l a m i n t a k u r r e n s központi katalógusokkal, lelőhelyjegyzékekkel, és hogy gyors kölcsönzési u t a k a t k e l l kiépíteniük. A c i k k konkrét példát i s hoz: mi a teendő, ha egy vidéki városi könyvtárhoz egy h e l y b e l i kémikus konk
rét tájékoztatási kérdéssel f o r d u l . A c i k k a követendő u t a t ás eljá
rást lépésről lépésre részletesen l e i r j a és a z t i 3 elmondja, hogy az eközben felvetődő problémák még n i n c s e n e k mind megoldva, n i n c s még mindenhol megoldva a dokumentumok sokszorosításának és a könyvtárközi kölcsönzésnek minden kérdése sem.
A szerző ezután a könyvtáros-, d o k u m e n t a l i s t a - és levéltároskép
zés jövő szervezetéről f e j t i k i nézeteit. Felsőfokú képzésben s z e r i n t e azok vehetnek részt, a k i k már egyetemi diplomát s z e r e z t e k matema
tikából, fizikából, vegyészeiből, biológiából, orvostudományból, tár
sadalomtudományokból, könyvtártudományból.
Nagy jelentőséget t u l a j d o n i t a c i k k az egységes terminológia k i dolgozásának, ami peraze nem érintené az egyas tudományszakok / p l . ma
t e m a t i k a , f i z i k a , közgazdaságtan s t b . / terén használt terminológiát.
Ezen a téren már jelentős kezdeményezések történtek az országban. Vé
gül röviden érinti a könyvtárak és dokumentációs szervek gépesítésé
nek kérdését. /Uoravek L./
44/71 002:681.31 Információs f o l y a m a t o k automatizálása Lengyelországban^ /Automa-
t y z a c j a procesów informacyjnyűh ü P o l s c e . / - tóODZELEíSSA, 3. - HATBAN, Z. • 3 i b l i o t e k a r z , 3 6 .k . 6.sz. 1 3 6 9 , p.164-166.
Lengyelországban - e l t e k i n t v e a kiBebb méretű ós jelentőségű vál
lalkozások egész sorától - két jelentős kísérlet történt a tájékozta
tási munka automatizálására. Az e g y i k - egyelőre félbemaradt - kísér
l e t a Eiulet.Yn Informacy.1ny - Bibliográfia c. kiadvány computer s s g i t - sógével történő előállítása és indexekkel"valő ellátása az I n s t y t u t Haszyn Uatematycznych / M a t e m a t i k a i Sépek Intézete/ gondozásában, a másik az Informátor 0 Zakonczonych Pracach ijauko'nj-Badawczych c. k i advány automatizálása, amelynek tervét CIIST3 /Centrálny I n s t y t u t I n f o r m a c j i Saukowo-Teehnicznej i Ekonomicznej = Központi Tudományos
TMT lS.évf. 3-Baám 1971.március
Műszaki és Gazdasági Tájékoztatási Intézet/ d o l g o z t a k i , realizálá
sát p e d i g a ZOWAR / Z a k l a d O b l i c z e n i o w y ¥arsza*a = Varsói Számítás- t e c h n i k a i Intézet/ vállalta.
A B i u l e t y n t és i n d e x e i t a ZAtí 4-1 t i p u s u közepes teljesítményű computerre k i d o l g o z o t t I N B I / i n f o r m a c j a B i b l l o g r a f i c z n a =• bibliográ¬
f i a i tájékoztatás/ elnevezésű programmal állították elő. I t t a doku
mentációs felvételek a d a t a i t l y u k s z a l a g r a vitték át. Egy-egy szám előállítása 20 p e r c e t v e t t igénybe. 2gy tétel feldolgozásának költ
sége 50;t-kal csökkent. /E program mellé k i d o l g o z t a k még egy I B I S / I n f o r m a c j a B l b l i o g r a f i c z n a Szukanie = bibliográfiai információ karesé
s e / elnevezésű visszakereső programot i s . /
Az Informátor előállítása IBM 1440 t i p u s u computeren az IGA / i n f o r m a c j a Grupo.vana Automatycznie - információk a u t o H i a t i k u s c s o p o r t o sítása,'' program segítségével történik. Ennél az a d a t o k a t a dokumentá
ciós felvételekről lyukkártyákra v i s z i k át. A kiadvány ETO s z e r i n t csoportosított fő részét 3zerzői és tárgyi index egészíti k i . A p r o g ram lehetőséget ad az e m i i t e t t szempontok s z e r i n t i keresésre i s .
Az elért s i k e r e k ellenére ssm t e r j e d az információs tevékenység automatizálása a lehetséges, a j e l e n l e g i feltételek megengedte mér
tékben. Ennek e g y i k fő oka, hogy a könyvtárosok l d e g s n k e i n e k tőle.
A z t h i s z i k , hogy maguknak i s automatizálási 3zake-.berekké k e l l válni uk ahhoz, hogy egyáltalán i l y e n vállalkozásokba vágjanak. H o l o t t ez tévhit. Csak a n n y i t k e l l m e g t a n u l n i u k , hogy a feldolgozáshoz szüksé
ges a d a t o k a t a meg.elalő formában közöljék, i l l e t v e meg tudják f o g a i mázni, m i t várnak e l a feldolgozástól.
Az utóbbi években k é t konferenciát i s r e n d e z t e k a f o l y a m a t meg
gyorsítására. A CIINTE 1968-as konferenciáján o l y a n j a v a s l a t szüle
t e t t , hogy a computereket hasznosítani kivánó könyvtárosok és tájé
koztatók alakítsanak un. k l u b o k a t , amelyek révén megóvhatnák magukat a mértéktelen kiadásoktól, lerövidíthetnék a kísérletezés időszakát, megszervezhetnék a felkészülést és a továbbképzést ezen a területen.
A Bibliotéka Uarodowa /Nemzeti Könyvtár/ konferenciáján / 1 9 5 9 . I I . 2 8 . mindenekelőtt a bibliográfia és a központi katalógusok automatizálá
sénak kérdéseit vitatták meg. J a v a s l a t született egy koordinációs központ felállítására i s .
A j e l e n l e g i tennivalók a következőkben foglalhatók össze:
a könyvtárosok körében népszerűsíteni k e l l az automatizálást és a gépesítést;
a gépesítés és az automatizálás a könyvtári és a tájékoztatási területen lehetséges, de ehhez meg k e l l változtatni az i l y e n szem
pontbál számításba jövő munkák finanszírozását és szervezését;
nem szabad a computerektől csodát várni. Arról van szó csupán, hogy a computerek alkalmazása a könyvtáros és a tájékoztató munkájá
ból egy s o r Időrabló manuáli3 munkát i k t a t h a t k i , s lehetővé t e s z i a munkaidőnek érdemi munkákra történő felhasználását, v a l a m i n t a g y o r san növekvő gyűjtemények kényelmesebb, gyorsabb használatát.
/ J u t a i a T./
221
Figyelőszolgálat
A m e r i k a i - angol kémiai tájékoztatási hálózat. / A m e r i c a n - B r i t l s h c h e m i c a l i n f o n e t w o r k s . / = I n f o r m a t i o n Storage and R e t r i e v a l , 5.k.
4.sz. 1970.fehr. p.213-214.
Az ACS /American Chemical S o c i e t y = A m e r i k a i Kémikusok Tarsasá
ga/ éa a Chemical S o c i e t y o f London /Londoni Kémiai Társaság/ között létrejött k a p c s o l a t világméretű, computeres kémiai tájékoztatási há
lózat alapjává válhat. A megegyezés értelmében az Egyesült Királyság
ban az angol társaság egyedül J o p o s u l t &z ACS Chemical A b s t r a c t s Ser
v i c e kiadványainak és szolgáltatásainak terjesztésére. Viszonzásul kiépiti a CAS /Chemical A b s t r a c t S e r v i c e « Kémiai Referáló Szolgálat/
computeres rendszerét Nagy-Britanniában, v a l a m i n t a b r i t kémiai szak
lapok és szabadalmak feldolgozásával i n p u t anyagot szolgáltat a r e n d szer részére.
A CAS nemzetközi vonatkozásai már e d d i g i s jelentősek v o l t a k : a világon évenként előállt, közel negyedmilliónyi kémiai és v e g y i p a r i s z a k i r o d a l m i dokumentum / c i k k e k , jelentések, szabadalmak s t b . / , azaz mintegy 13 000 tudományos és műszaki folyóirat, v a l a m i n t 26 ország szabadalmainak feldolgozása során az információk több m i n t 705»-a és az előfizetők 60?j-a nem az USi-ból származik. Kormányzati szervek, de főleg az HSF / N a t i o n a l Science Foundation = Nemzeti Tudományos A l a p / jelentős támogatásával a CAS megszervezte computeres informá
ciótároló, -kereső és -terjesztési rendszerét i s . J e l e n l e g már az ACS p r i m e r közleményei i s computer igénybevételével készülnek. A szerkesztői, kiadóhivatali munkák elvégeztetéséhez, a fényszedéshez felépitett rendszerben üzemelő computer az információkeresés rendsze
réhez közvetlenül c s a t l a k o z i k .
A l o n d o n i társaság t i z neves kémiai társulatot, szövetséget s t b . f o g össze, de a megegyezés n y i t v a h a g y j a egyéb egyesületek, sőt más nemzetek részvételének lehetőségét i s . A tárgyalások már 1964-ben meg
kezdődtek; a J e l e n l e g i megegyezés kölcsönös tapasztalatcserék, t a n u l mányutak, az angol computeres rendszer megszervezése és próbaüzemel
tetése után jött létre.
1968 óta, mióta az OECD / O r g a n i z a t i o n f o r Economic Cooperation and Development • Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési S z e r v e z e t / felhívta tagországainak figyelmét e r r e a kérdésre, 1 1 ország t e t t b i zonyos lépéseket a bekapcsolódásra. Az a n g o l - a m e r i k a i megegyezés min
taként szolgálhat más országok részére i s . Kísérleti computeres r e n d szerek már működésben vannak Svédországban, Dániában és Kanadában i s . / S c h i f f E./
U H lS.évf. 3.szám 1971.március
46/71 002.66:681.31 Dokumentációs ügyvitel és automatizált dokumentáció. / G e s t i o n
documsntaire e t documentation a u t o m a t i q u e , / - NYSSBN, R.J. = I n f o r matikus e t G e s t i o n , 15.EZ. 1970.febr. p,87-98.
A. f r a n c i a alf-ERAF kőolaj kutatási és -bányászati állami válla
l a t egyes üzemegységei szétszórtan helyezkednek e l Franciaországban, Észak-Afrikában s t b . A központosított dokumentációs részleg f e l a - a t a a dokumentumok beszerzése, tárolása, az elsődleges dokumentumok t e r jesztése, a dokumentumok feltárása és a másodlagos dokumentáció t e r jesztése, kérésre visszamenőleges irodalomkeresés s t b .
A dokumentációs tevékenység automatizálásában s z e r z e t t tapasz
t a l a t o k e d d i g két területre t e r j e d n e k k i : az időszaki kiadványok elő
fizetésével k a p c s o l a t o s teendőkre és a másodlagos dokumentáció / i n dexek, "katalógusok/ elkészítésére.
A vállalat összes részlegének folyóirat-előfizetési igénye a do
kumentációs osztályhoz érkezik be. Az előfizetési tevékenység automa
tizált ügyvitelének a l a p j a két nyilvántartás: a "folyóirat a d a t a i " és a "rendeltetési h e l y " elnevezésű nyilvántartások. Szek alapján a com
p u t e r huvonta összeállítja a következő hónapban lejáró előfizetések jegyzékét, az előfizetések megújításához szükséges rendelőlevelek au
t o m a t i k u s kiíratásával együtt, cvente kerül összeállításra a folyó
i r a t o k betűrendes jegyzéke, lelőhelyjegyzék, v a l a m i n t az egyes rész
legeknek járó folyóiratokat bemutató jegyzék. Az automatizálás haté
kony ellenőrzést, költségmegtakarítást t e s z lehetővé, biztosítja az egymást keresztező kérelmek kiszűrését.
A dokumentációs osztály azoknak a külső é3 belső eredetű doku
mentumoknak a feltárását végzi e l , amelyek a nagy dokumentációs köz
pontok kiadványaiban /Chemical A b s t r a c t s . B u l l e t i n Slf^ialétioue du CNRS s t b . / nem s z e r e p e l n e k . A feltárás a l a p j a a házilag k i d o l g o z o t t tárgyszójegyzék. A k u l c s s z a v a k t a r t a l m i ismérvek alapján négy külön
böző jegyzékben k a p t a k h e l y e t :
1 . az általános műszaki k u l c s s z a v a k jegyzéke - a műszaki k u l c e - szójegyzék "lásd"; "lásd még"; "... értelmében" t i p u s u utalásokat t a r talmaz, megadva minden szó m e l l e t t annak a nyílazáscs ábránaa a szá
mét, amelyen a kulcsszó s z e m a n t i k a i környezetében g r a f i k u s a n feltün
t e t e t t h i e r a r c h i k u s k a p c s o l a t a i v a l együtt található meg:
2. a cégnevek jegyzéke;
3. földrajzi nevek jegyzéke /lehetőség s z e r i n t a közigazgatási
l a g pontosan körülhatárolt földrajzi területek s z e r e p e l n e k / ; i. a aztratigráfiai /rétegtani/ fogalmak Jegyzéke.
Az ínformáció feldolgozásával előállt, a computerbe beolvasásra kerülő a d a t o k a t tartalmazó b i z o n y l a t néhány pontban eltér az e r r e a célra általában használt bizonylatoktól:
223
Figyelőszolgálat
lehetőség v a n időbeli jellemzők megadására /ennek gazdasági-sta
t i s z t i k a i információk keresésénél van jelentősége/;
a k u l c s s z a v a k jelentőségük s z e r i n t i súlyozással r e n d e l k e z n e k /az információkeresésnél tehát a r i t m e t i k a i operátorok alkalmazása l e h e tővé t e s z i az információ relevanciájának k v a n t i t a t i v megadását/,
A computer segitségével kétfajta katalógus készül; tárgyszójegy
zék és szerzők s z e r i n t i betűrendes bibliográfiai jegyzék /a tárgyszó
jegyzék természetesen u t a l az utóbbira/. Az u j anyagok computerbe v i t e l e kéthetenként történik meg, egyúttal összeállításra kerül a f e n t i két katalógus i s . Ezután a computer az u j anyagokat összeolvaszt
j a a régebbiekkel; 4 havonta készül e l a f e n t i két katalógus kumulált formában. <_ _ ,
/Benda K./
47/71 025.5:007 A tájékoztatási tevékenység vizsgálata a rendszerelemzés segít
ségével. /Hozbor l n f o r m a c n i c i n n o s t l pomoci systémové a n a l ^ z y . / - '.VIESEIIBSRGEH, I . * Technická knlhovna, 14.k. 9.sz. 1969- p.262-268.
A rendszerelemzés tárgyát képezheti minden o l y a n p r o b l e m a t i k a /tevékenység/ h e l y z e t e vagy fejlődése, amelyet meghatározott, anyagi /fizikálisan mérhető/, s z e l l e m i / a b s z t r a k t / , társadalmi, műszaki vagy gazdasági jellegű rendszerek / f o l y a m a t o k / j e l l e m e z n e k . E r e n d szerek vagy f o l y a m a t o k meghatározott térrel, idővel és t a r t a l o m m a l r e n d e l k e z n e k . Érvényességűk éppen abból következik, hogy meghatáro
z o t t területen, időben játszódnak l e és meghatározott problémával k a p c s o l a t o s a k .
A rendszerelemzéshez t a r t o z i k az un. szimulációs elemzés i s , amely a r e n d s z e r e k viselkedésével f o g l a l k o z i k . I t t a rendszerbe beme
nő i n g e r e k e t és azok k i m e n e t i reakcióit vizsgálják, és a r r a próbálnak választ a d n i , hogy m i l y e n változások mentek közben végbe a r e n d s z e r e n belül.
A rendszerelemzésben r e n d s z e r e n az elemek o l y a n komplexumát ér
t i k , amelyek között és tulajdonságaik között k a p c s o l a t o k állnak f e n n . Snnek az elem-komplexumnak a maga k a p c s o l a t a i v a l és tulajdonságaival együtt r e n d s z e r i n t azonos célja v a n .
Az a n y a g i r e n d s z e r e k egyes e l e m e i valós tárgyak /gépek, n y e r s anyagok, gyártmányok, információs dokumentumok s t b . / , az a b s z t r a k t rendszereké p e d i g nem anyagi Jellegű egységek /árak, eljárások, t e l jesítmények, költségek, hatások s t b , / . Az anyagi r e n d s z e r r e példaként meghatározott államon belüli termékforgalom hozható f e l , az a b s z t r a k t r e n d s z e r r e p e d i g az e forgalomról szóló információk összessége. A kü
lönböző r e n d s z e r e k bizonyos elemeinek kompatibilitásából és az egyes rendszerek hasonló struktúrájából és viselkedéséből következően, l e hetőség van a r e n d s z e r e k összehasonlítására.
A r e n d s z e r e k viselkedésén egy a d o t t rendszer más rendszerekhez
TMI lS.évf. 3.szám 1971.március
vagy a r e n d s z e r környezetéhez való kapcsolatát értjük, a r e n d s z e r e i struktúráján p e d i g egy a d o t t rendszer elemeinek belső kapcsolatát ss az egyes elemek tulajdonságait. A rendszerek általában több a l r e n d szerből, folyamatból, azaz alacsonyabb rendű rendszerből tevődnek Össze, sőt egészen egyes műveletekig bonthatók.
A r e n d s z e r e k e n belül továbbá megkülönböztethetünk természetes és mesterséges, n y i l t és zárt, alkalmazkodó és nem alkalmazkodó, ál
landó és nem állandó, determinált és nem determinált r e n d s z e r e k e t . Az információs rendszer g y a k o r l a t i l a g az információk vagy ir.ícr mációhordoző dokumentumok létrehozáséval kezdődik, majd gyűjtésükkel és rendezésükkel folytatódik és felhasználásukkal fejeződik be. Ez
z e l egyszersmind láthatóvá válik az információs r e n d s z e r t a r t a l m a és funkciója i s . Az információs tevékenység lehetséges hasznosítóinak /külső i n g e r e k / - meghatározott csoportonként - hatásuk van a rení- szer viselkedésére. Egy-egy állam információs rendszere regionális és ágazati szempontból további r e n d s z e r e k r e bontható. Ezek további alrendszerekbűi és folyamatokból állanak / p l . gyarapítás s t b . / . A r e n d s z e r b e n vannak anyagi és a b s z t r a k t vetületek. Az információs r e n szerben l e g f o n t o s a b b a k az információs dokumentumok és a feldolgozási;
r a szolgáló berendezések, az információs dokumentumok és a felhaszná
lók, tájékoztatók és a felhasználók közötti k a p c s o l a t o k . Az informá
ciós r e n d s z e r egészét t e k i n t v e , nagyon b o n y o l u l t . Rendszerelemzése?
módszerrel történő vizsgálatában az alábbi h i e r a r c h i k u s vázlatból i n d u l h a t u n k k i :
1. információs r e n d s z e r e k regionális és ágazati hatáskörük szem
pontjából:
a/ nemzetközi információs r e n d s z e r : b/ nemzeti információs r e n d s z e r ;
c/ ágazati és szakmai információs r e n d s z e r e k ;
d/ termelési, kutatási, tudományos és társadalmi jellegű i n formációs r e n d s z e r e k .
2. a z egyes rendszereken belüli információs f o l y a m a t o k :
a/ az információs dokumentumok, meghatározott s z a k i s m e r e t e d gyüjtéBe /figyelése, megrendelése, átvétele, összegyüjtes*/\
b / a z információs állományokba történő feldolgozás /elemzés, jelzetelés, katalogizálás, raktározás/;
c/ a felhasználó számára történő feldolgozás /visszakeresés, differenciált feltárás/;
d / hozzáférhetővé tétel a felhasználók száméra /általános vagy cimre történő terjesztés, e s e t l e g eladás/,
3. a z egyes f o l y a m a t o k o n belüli müveletek:
a / meghatározott információs szükséglet vagv igény mezáilapi tása;
Figyelőszolgálat
V a szükséges információs dokumentum, s z a k i s m e r e t megszer
zése;
c/ a dokumentum átvétele és gyarapodási nyilvántartásba vé
t e l e ;
d/ katalogizálás;
e/ az információs állományban történő elhelyezés;
f / a keresés és átadás további feldolgozásra;
g/ a dokumentum különböző BzükBégletekre történő d i f f e r e n c i ált feltárásra;
h / átadáe általános vagy cim s z e r i n t i terjesztésre;
i / hozzáférhetővé tétel i s m e r e t l e n felhasználó számára vagy eladás.
/ F u t a l a I . /
48/71 027.7 Az egyetemi könyvtárak rendszerelemzése és -szimulációja; mód
s z e r t a n i áttekintés. / O r g a n i z a t l o n a l a n a l y s e s and s i m u l a t i o n stúdiós o f u n i v e r s i t y l i b r a r i e s : a m e t h o d o l o g i c a l o v e r v i e w . / - NORüAN, R.B. - HANCE, R.E. = I n f o r m a t i o n Storage and R e t r i e v a l , 5.k. 4.sz. 1970.febr.
p.153-168.
Már 1960-ban J a v a s o l t a k egy m o d e l l t a könyvtár - felhasználó - felügyelet /finanszírozó s z e r v / k a p c s o l a t a i n a k leírására. A m o d e l l t kezdetben a raktározási kérdések, s t a t i s z t i k a i problémák s t b . leírá
sára alkalmazták az NSF / N a t i o n a l Science Foundation = Nemzeti Tudo
mányos A l a p / pénzügyi támogatásával f o l y t a t o t t kutatásokban. A c i k k a modell továbbfejlesztésével /éltalános könyvtár - felhasználó - felügyelet m o d e l l továbbfejlesztése, computeres szimulációs m o d e l l , m a t e m a t i k a i m o d e l l / f o g l a l k o z i k , a magatartástudományi és döntéselmé
l e t i vonatkozások operációkutatási szempontból történő figyelembevé
telével.
Az egyetemi könyvtár nem magában álló intézmény, ahhoz, hogy l e írjuk, tervezzük vagy értékeljük, f i g y e l e m b e k e l l vennünk a f e l h a s z náló és a felügyelet hatását i s .
A felügyelet és a könyvtár kölcsönhatása. A felügyelet / f i n a n szírozó s z e r v / nyújtja a könyvtár működéséhez szükséges eszközöket, ellenőrzi azok felhasználását, értékeli az eredményeket és a további finanszírozás az értékelés eredményétől függ. Ebben a k a p c s o l a t b a n felmerülő korlátozó tényezők:
a rendelkezésre bocsátott pénzügyi k e r e t / e s e t l e g bizonyos elő
re meghatározott pótkerettel, előre nem látható e s e t e k r e / ;
TüT 18.évf. 3.szám 1971.március
a minimálisan elköltendő összeg.
A két kijelölt összeg különbségétől függően a felügyelet a t e l j e s szabályozástői /mind elköltendő/ a szabályozatlanságig /a könyv
tár belátása s z e r i n t használhatja f e l a k e r e t e t / a feltételek széles változatát Írhatja elő. A működési feltételekben i s határokat állít
h a t f e l /például a gyűjtőkör kijelölésével s t b . / .
A felügyelet szerepe minimumra csökken, ha több helyről törté
n i k a könyvtár finanszírozása.
A felhasználó és a könyvtár kölcsönhatásai A felhasználó számba v e s z i az információs szükségletei kielégítéséhez rendelkezésére álló
lehetőségeket /bár r e n d s z e r i n t nem m i n d e t / . A f i g y e l e m b e v e t t i n f o r máció-forrásokhoz hozzárendeli elvárásait és megvizsgálja az igényelt szolgáltatás költségét. Az ellenszolgáltatás - költség viszonyának elemzéséhez az ellenszolgáltatás természetes mértéke a szükséglet k i elégítésének f o k a : az elemzés f i g y e l e m b e v e s z i az időtényezőt és a hozzáférés kényelmességét i s . Ha az elvárás pontosan definiált /a felhasználó pontosan t u d j a , m i l y e n szolgáltatásra van szüksége/, az ellenszolgáltatás - költség v i s z o n y t a felhasználó rsndszerínt r.em vizsgálja meg, csak abban az esetben, ha a környezet szolgáltatásai
jelentősen eltérnek elvárásaitól. A felhasználók a szolgáltatás elég
t e l e n voltára vonatkozó közléssel v i s s z a h a t n a k a r e n d s z e r r e . Ennek a visszacsatolása révén létrejött hatásnak két oldalát i s f i g y e l e m b e k e l l vennünk:
megkísérlik befolyásolni a könyvtár jövőbeni tevékenységét?
a l k a l m a t adnak a r r e , hogy a könyvtár a kinyilvánított és felé irányuló elvárásokról tájékozódjon.
Jobb, ha a könyvtár a második a s p e k t u s t e m e l i k i és a l k a l m a z z a , mert az első aspektus - a külső befolyásolás, amely r e n d s z e r i n t egy
oldalú - lehetősége csökken.
A f e n t i meggondolások alapján vázolták f e l az e g y e t e c i könyvtár magatartási rendszerének modelljét. Ebből, v a l a m i n t az általános könyvtár - felhasználó - felügyeleti modelljéből több következtetést vontak l e :
a visszacsatolás és
a reagálás időkésésének fontossága;
a döntések hatása m i n d i g több vonatkozásban vee.idí f i g y e l e m b e ; operációkutatási szempontból a rendszer bonyolultsági f o k a i g e n A r e n d s z e r középpontját képező könyvtári tevékenység Öt részte
vékenységre bontható:
beszerzés;
könyvkölcsenzés;
227
Figyelőszolgálat
folyóirat-kölcsönzés;
a kiszolgáló személyzet biztosítása;
a kiszolgáló tér /raktár, olvasótermek, kutatószobák s t b . / b i z tosítása.
Az elsó szimulációs m o d e l l további finomítására v o l t szükség a n nak ellenére, hogy egy-két eredményt ez a m o d e l l i s a d o t t / i g y példá
u l a jobban kézben t a r t o t t könyvtár könnyebben a l k a l m a z k o d i k az ál
landóan változó felhasználói igényekhez; a kutatókból álló olvasói gárda i g e n kevéssé érzékeli a könyvtár szervezésének változásait s t b . /
Másik kísérletként egy o l y a n könyvtár tevékenységét elemezték, amelynél rohamos növekedése m i a t t helyhiány k e l e t k e z e t t ŐB ennek kö
vetkeztében i g e n l a z a kölcsönzési r e n d s z e r a l a k u l t k i . A könyvtár át
költöztetésénél két stratégiát tűzhettek k i i
szigorúbb ellenőrzés, szigorúbb kölcsönzési p o l i t i k a - e z z e l a munkaerő-BZÜkséglet megnő, költségkihatása évenként 5000 dollár;
marad a korábbi lazább kölcsönzési p o l i t i k a - a müveket több példányban k e l l b e s z e r e z n i , ennek évi költségkihatása szintén 5000
A második stratégiát választották, mert az első stratégia sze
r i n t eljárva a felhasználók a könyvtér szolgéltatásait kevésbé kedve
zőnek Ítélték v o l n a .
A stratégiai szimulációs tanulmányok drágák és időigényesek, a l e i r t esetekben azonban m a t e m a t i k a i módszerek alkalmazására a problé
ma bonyolultsága m i a t t nem v o l t lehetőség. A következő v i z s g a l a t o t már m a t e m a t i k a i modellezés segítségével végezték e l .
A felhasználó információs szükségleteit különböző módokon elé
gítheti k i /könyvtár, könyvüzlet, aajét gyűjtemény s t b . / . A f e l a d a i tulajdonképpen döntési probléma: mely tényezők korlátozzák a f e l h a s z náld döntését v a l a m e l y i k lehetőség igénybevételére?
A képletek kidolgozásával meghatározhatók v o l t a k a könyvtárak különböző működési körülményeinek megfelelő, a döntést befolyásoló tényezők.
A o i k k h i z o n y i t o t t n a k látja az operációkutatás alkalmazhatóságá
nak tényét a könyvtári f e l a d a t o k elemzésében i s , annak ellenére, hogy j e l e n l e g inkább még a módszerek alkalmazási lehetőségeinek megértésé
nél és nem a konkrét alkalmazásánál t a r t a n a k a c i k k b e n l e i r t és az NSF által finanszírozott kutatásokban.
/ S c h i f f E./
TMT ía.évf. 3.szám 1971.március
49/7] 389.6/498/:02;002:659.2 Uj román tájékoztatási és dokumentációs szabványok. / N o i s t a n
dard e "rlímaneljtFinTöm^nTüT-^
- BAiiGILÍ, I . = ReviBta B i b l i o t e o i l o r , 23.k. 3. s z . 1970. p.154-157.
A szabványosítás körülhatárolt, k i s területen nem l e h e t f o l y a matos. E l k e l l t e l n i e egy bizonyos időnek, mely a l a t t átalakulnak az eszmék, módszerek és perspektívák, ami megköveteli az adatok átgondo
lását, a felmerült hiányok kiegészítését. A Román S z o c i a l i s t a Köztár
saságban 1966 és 1968 között a dokumentáció és tájékoztatásügy terü
letén nem j e l e n t e k meg u j szabványok.
A legutóbbi szabványok fontosságát elsősorban a megalkotásuk
nál felhasznált munkamódszer a d j a meg. 1968 márciusában kezdték a munkát. E z t megelőzően megegyezés jött létre az O f i c i u l de S t a t p e n t r u Standardé /Országos Szabványügyi H i v a t a l / és a C o n s i l i u l Na
t i o n a l a l Gercetárii S t i i n ' J i f i c e /a Tudocányos Kutatás Országos Ta
nácsa/ között, mely s z e r i n t a lehető legrövidebb idő a l a t t k i k e l l egészíteni a tájékoztatásügyre, dokumentációra és könyvtárügyre vo
natkozó szabványokat, A munkában részt v e t t e k a legnagyobb dokumen
tációs központok, az ország nagy könyvtárai, a C o m i t e t u l de S t a t p e n t r u Culturá s i Artá /a Kultúra és Művészet ftllami 3 i z o t t s a g a / és a Direcíia Generalá de Statisticá /a S t a t i s z t i k a i H i v a t a l Központi Igazgatósága/.
Minden j a v a s o l t szabványt több fórum birált. A szabvány k i d o l g o zására vállalkozó intézmény a tanulmányozott bibliográfiák felsorolá
sát és a konzultált intézmények listáját mellékelte a szétküldött előtervezetekhez. A konzultált intézmények a szabvány tárgya s z e r i n t egyetemek, főiskolák, kiadóvállalatok, e s e t l e g üzemek. így p l . a ka
talóguscédulák szabványának kérdéséhez hozzászólt a T r u s t u l I n d u s t r i - e i F o l l g r a f i c e , B u c u r e s t i /Poligráfiai I p a r i Tröszt/. A megjegyzések bedolgozása után a megváltoztatott szabványtervezetet újra az illeté
kes intézmények rendelkezésére bocsátották és közös megegyezéssel ál
l a p o d t a k meg a végső szabványokban.
Az u j szabványok legnagyobb része e d d i g még nem szabványosított témákra v o n a t k o z i k . I l y e n e k :
Elsődleges dokumentumok /STAS 8 2 3 1-68/, Másodlagos dokucentumok /STAS 6232-68/, Szerzői i n d e x /STAS 8255-68/,
Tárgyi index /STAS 8254-62/, Kézi váloaatásu katalóguscédulák, Kézi válogatásu lejárati cédulák.
M i k r o f i l m e k .
A B i b l i o t e o a Academiei R e p u b l i c i i S o c i a l i s t e Romána /A Román S z o c i a l i s t a Köztársaság Tudományos Akadémiájának Könyvtára/ szabvá
nyok egész sorozatát d o l g o z t a k i :
«
229Figyelőszolgálat
M i k r o f i l m e k ,
55 mm-es f i l m e k kicsinyitésl skálája,
Bibliográfiai és katalogizálási adatok felvétele m i k r o f i l m e k r e , 35 mm-es f i l m e k tárolása.
Vannak o l y a n szabványok i s , melyek a meglévőket egészitik k i , A bibliográfiai adatokban előforduló t i p i k u s román szavak rövi- ditése /STAS 8256-62/,
Folyóiratcímek röviditési szabványának kiegészítése /STAS 6074¬
59/.
Kiegészítették a Könyvtári katalóguscédulák szabványát i s , mely részletesebben meghatározza a katalóguscédulák kiállításénak előírá
s a i t , más a szöveg elrendezése és a perforálás.
Az u j szabványosítási munka a l a p e l v e i : a/ a szabványosítás területének kibővítése;
b/ a szabvány szakkatalógus átrendezése /az U 03 elosztásból né
hány téma máshova került. Az ü 03 a l o s z t a s még revízióra s z o r u l , kü
lönösen azért, mert ma még a könyvtártudományi kérdéseket elválaszt
ják a tájékoztatástól ós dokumentációtól, h o l o t t ezek ma már s z e r v e sen összetartoznak/;
c/ korszerű elemek bevezetése a meghatározósokba és a munkafo
lyamatokba;
d/ a meghatározások és munkamódszerek egységesítése országos s z i n t e n , annak érdekében, hogy előkészítsék a nemzetközi egységesí
tést;
e/ a szabványosítás különböző intézmények kollektív munkája.
A m i k r o f i l m szerepe a korszerű ügyvitelben. /Die B o l l e des líik- r o f i l m s i n der modernen Y e r w a l t u n g . / - KRAMER, W. = W i r t s c h a f t l i c h e Ver»altung, 15.k. 9-10.sz. 1969- p.3-4.
A mikrofilmezésnek célja l e h e t : biztonsági mikrofilmezés,
m i k r o f i l m alkalmazása az e r e d e t i dokumentumok h e l y e t t , helymeg
takarítás és g y o r s hozzáférhetőség érdekében és végül
a k t i v mikrofilmezés, melynél minden további munkafolyamat a l a p j a a m i k r o f i l m .
P l .
/Bárán B.-né/
651.5:778.14.072
TiiT ía.évf. 3.szám 1971.március
A k t i v mikrofilnazésnól és mlkrofilmhasználatnál az i r a t a n y a g o k / b i z o n y l a t o k / és kartotékok mikrofilmezésére 16 mm-es m i k r o f i l m e t a l kalmaznak; a n y o m t a t o t t dokumentumok /könyvek, perlődikunok, szaba
d a l m i leírások o t b . / mikrofilmezése 35, e s e t l e g 16 mm-es m i k r o f i l m használatát igényli; a műszaki r a j z o k , t e r v e k mikrofilmezésénél i s mindinkább a 35 mm-es képméret u r a l k o d i k , m i v e l a 70 mm-es m i k r o f i l mezés készülék-ellátottsága nem kielégítő.
A különféle m i k r o f o n n a k közül a m i k r o f i l m t e k e r c s a r c h i v célokra megfelelő, amikor lezárt, v a g y i s t e l j e s anyag s z e r e p e l a t e k e r c s e n . A m i k r o f i l m e s / a b l a k o s / gépi lyukkártyát műszaki r a j z o k , t e r v e k táro
lására ós értékelésére használják. Ezáltal a központi archívum köny- nyen elláthatja mikrofilmmásolatokkal a munkahelyi rajzgyüjteménye- k e t , a h o l olvasó és olvasó-nagyitó készülékek segítségével tanulmá
nyozzák, i l l e t v e nagyítják a r a j z o k a t . Ujabban a szabadalmi h i v a t a l o k i s alkalmazzák a m i k r o f i l m e s lyukkártyákat, azonban i t t az előb
b i v e l azonos méretű m i k r o f i l m 8 felvétel /8 o l d a l / szabadalmi leiráet t a r t a l m a z . A mikrofilmtároló t a s a k o k m i k r o f i l m e s ! k o k őrzésére és r e n dezésére szolgálnak. A m i k r o f i l m e s lyukkártyák ké2i és gépi rendezés
r e és válogatásra egyaránt a l k a l m a s a k .
A közeljövőben a mikrofilmezés és az e l e k t r o n i k u s a d a t f e l d o l g o zás szorosabb k a p c s o l a t a várható. E k a p c s o l a t j e l e n l e g i irányai;
m i k r o f i l m e s gépi lyukkártyák l y u k a s z t o t t a d a t a i n a k gépi f e l d o l gozása, rendezése;
computernyomtatványok mikrofilmezése;
computeradatok közvetlen kiírása m i k r o f i l m r e , COtí • Computer Onto M i c r o f i l m i n g m c o m p u t e r r e l összekapcsolt mikrofilmezés.
Különösen érdekesek azok az USA-ból származó adatok, melyek évi 300 millió dollárra becsülik a m i k r o f l l m p i a o forgalmát, és 10 év a l a t t 300?í-oe emelkedést várnak, azaz 1977-re évi 1,6 milliárd d o l lár elérésére számítanak. J e l e n l e g ezen összeg 65$-át készülékekre, 30?É-át m i k r o f i l m e k r e és 5?í-át computerek m i k r o f i l m e s gyorskiiróira költik. 1977-re az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozással k a p c s o l a t o s m i k r o f i l m t e c h n i k a részesedése a számítások s z e r i n t eléri majd a 45#-ct.
/Pétsrvexi L.B./
51/71 651.5(778.14.072 A mikrofilmezésMbevezetése irattári célokra. Egy szállítócég
t a p a s z t a l a t a i . / E l n s a t z der M i k r o v e r f i l m u n g für A r c h l v i e r u n K s z w e c k e . d a r g e s t e l l t am B e i s p i e l des Ottó Versand i n Hamburg./ - HEJ5ME, K. » H e p r o g r a p h l e , 9.k, 10.sz. 1969- p.269-270.
A c i k k az Ottó Versand hamburgi szállítócég t a p a s z t a l a t a l t i s m e r t e t i a b i z o n y l a t o k mikrofilmezésének megszervezése terén. A munka s z a k a s z a l :
231
?igyelőszclgálat
1 . minden korábbi b i z c n y l a t a n y a g o t szakaszos mikrofilmfelvevő
v e l lefényképeztek / n a p i 8 órai munkával 14 hónap a l a t t 10,5 millió felvétel/;
2. f o l y a m a t o s mikrofilmfelvevővel a n a p i anyagot naprakész álla
potban m i k r o f i l m e z i k ; 3 munkacsoportban 8 fő d o l g o z i k a t e l j e s anyag mikrofilmezésén.
A megrendelési bizonylatokról egy példány készül az e l e k t r o n i kus adatfeldolgozó gép gyorsnyomtatóján, a m i t azonnal m i k r o f i l m e z n i k e l l . A mikrofilmező készülék hibája esetén a b i z o n y l a t o k a t két pél
dányban Írják k i , és a másolatot később m i k r o f i l m e z i k . E z z e l a mód
s z e r r e l a mágnesszalag gyűjtemény k i c s i ; az e r e d e t i b i z o n y l a t a n y a g mikrofilmezés után a z o n n a l postázható, nem f o g l a l h e l y e t . A r e n d s z e r segítségével az egy b i z o n y l a t r a eső költség kétharmad részre, a k i adások t e l j e s összege a korábbi kiadások 6c-ára csökkent.
/Pétervari L.B./
I I
52/71 655.54/410/
Miért emelkednek a könyvárak? /why do book p r i c e s go on r i s i n g ? / - BINGLEY, C. = L i b r a r y A s s o c i a t i o n Hecord, 71.k. 3.sz. 1969- p.70- 74.
A c i k k szerzője a nevét viselő / C l i v e B i n g l e y L t d . / a n g o l cég ügyvezető igazgatója. A c i k k egy előadást t a r t a l m a z , amelyet a s z e r ző 1966 novemberében t a r t o t t Manchesterben egy egynapos konferencián, amelyet a könyvtarosok és a könyvkereskedők egyesülete közösen rende
z e t t . A c i k k először a z t a kérdést tárgyalja, hogyan l e h e t n e a köny
vek árát befolyásolni, mert a J e l e n l e g i árakat a szerző i s magasnak t a r t j a , azonkívül a z t i s megállapítja, hogy azok állandóan emelked
nek. Egy Penguin könyv ára a második világhőboru előtt 6 penny v o l t , ma 5 s h i l l i n g , tehát az emelkedés tízszeres. A The B o o k s e l l e r clmü folyóirat rendszereser. közli 1949 óta az átlagos könyvárakat. Ezek
ből a jegyzékekből az tűnik k i , hogy az utóbbi években a könyvárak emelkedése átlagosan évetne 10%. A Eecord cimü folyóirat számítása s z e r i n t még több; 1;.. A tankönyvek árának emelkedése nem i l y e n mere
dek. A H o l t - J a c k s o n Book Co. kimutatása s z e r i n t /ez egy könyvtárellá
tó cég/ az évi átlagos emelkedés 7%. Az átlagszámítási különbségek onnan erednek, hogy e g y i k jegyzék sem vesz számba minden m e g j e l e n t könyvet és i g y a f i g y e l e m b e v e t t könyvek árai módosítják az átlagér
tékeket. A szerző s z e r i n t az évi átlagos könyvár-emelkedés 7-12%.
Persze nehézségek i s vannak ennél a számitásnál, mert megállapítot
ták, hogy a könyvek átlagos t e r j e d e l m e l s évről-évre nő, tehát nem tudnak egyenlő tényezőket összehasonlítani.
A szerző ezután az áremelkedés o k a i t e l e m z i részletesen, s köz
ben Ö3szehasonlitja az általános árszinvonal egyéb tényezőivel és a nemzeti jövedelem alakulásával. Messze v e z e t n e , ha e z t i t t mind rész
l e t e s e n be akarnánk m u t a t n i , csak egyes érdekesebb megállapításaira mutatunk i t t rá. Egy u j regény óra 1910-ben átlag kb. 6 s h i l l i n g v o l t ,
1966-ban 18 B h i l l i n g 3 penny. 1 9 3 9 - t d l 1966-ig a nemzeti Jövedelem
