Jiqyelőszolqátat
ISMERTETÉSEK
002.6:021.64/75/
C0HA*AY, O.B.:
F e d e r a l l i b r a r i e s and i n f o r m a t i o n systema.
/Szövetségi könyvtárak és információs r e n d s z e r e k . / L r e x e l L i b r a r y Q u a r t e r l y , 6.1c. 3-4.az. 1970.okt. p.279-289.
A szövetségi könyvtárak éa információs rer.dazerek
A F e d e r a l L i b r a r y Committee, USA /Szövetségi Könyvtárbizottság/
1967-ben vizsgálatot indított annak megállapítására, hogy a kormányza
t i tájékoztatási ég egyéb információs tevékenységeket m i l y e n mérték
ben hangolták össze a szövetségi könyvtárak munkájával.
A Könyvtárbizottság elsőrendű célkitűzésének a z t t e k i n t e t t e , hogy megvizsgálja, kielégitÓ-e ez az összehangolás, továbbá, hogy meg
határozza a könyvtárak szerepét egy egységes, integrált tájékoztatá
s i rendszerben. A f e l a d a t elvégzésére még 1967 folyamán összehívták a Kole o f L i b r a r i e s and I n f o r m a t i o n Systems /Könyvtárak és Tájékozta
tási Kendszerek Szerepe/ elnevezésű munkabizottságot.
A munkabizottság elhatározta, hogy két elemzi! és : a v a s l a t o k a t tartalmazó* tanulmányt készit a lefolytatandó vizsgálatok eredményéről.
Az első tanulmány a könyvtár szerepével f o g l a l k o z i k más informá
ciós tevékenységekkel k a p c s o l a t o s a n , a második p e d i g azokat az irá
nyítási problémákat e l e m z i , amelyek a szövetségi h i v a t a l o k könyvtára
kon kivüli tájékoztatási p r o g r a m j a i n a k kidolgozásával k e l e t k e z t e k .
A könyvtáron kívüli tájékoztatási programok .jellemzői
A könyvtáron kívüli tájékoztatási tevékenység természetére vonat kőző i g e n ellentétes nézetek ellenére néhány pontban már egyetértés a l a k u l t k i t
a könyvtáron kivüli tájékoztatási szervek többsége o l y a n k o r mányzati szervek keretébe t a r t o z i k , amelyek tevékenységüket a bioló
g i a i és f i z i k a i tudományok területén f e j t i k k i ;
ezek létrehozására az a d o t t ösztönzést, hogy egyes tudományos köröknek segítségre v o l t szükségük az egyre hatalmasabb tömegű i r o d a l m i anyag feldolgozásában;
ós r e n d e l k e z t e k anyagi a l a p p a l ezeknek a szolgáltatásoknak a ho
norálására;
a program célul tűzi k i a műszaki információk gyűjtését, f e l d o l gozását, tárolását, keresését, értékelését és terjesztését.
A közlemény f e l s o r o l néhány, a f e n t i célra a l a k u l t tájékoztatási s z e r v e t , melyek keletkezését az a körülmény mozdította elő, hogy a t u dományos intézetek vezetői és szakmai munkatársai már sokszor nem v o l t a k képesek az alapozó háttérkutatásokat és értékeléseket elvégezni.
Ezek a tájékoztatási szervek tehát g y a k o r l a t i l a g az "ismeretanyag r o b banásának" elhárítására, kivédésére szolgálna*, ellátják azokat a
gyakran igényelt szolgáltatásokat, amelyeket á meglávő könyvtárak nem nyújtanak, vagy amelyekkel k a p c s o l a t o s a n a kutatóintézetek irá
nyító dolgozói ugy vélik, tapasztalják, hogy a könyvtárak nem képe
sek azok ellátására.
A könyvtáron kivüli tájékoztat -'sl szerveknek a könyvtárakétól eltérő funkciói
A legáltalánosabb éa l e g f o n t o s a b b igazgatási probléma az, hogy a könyvtáron kivüli tájékoztatási s z e r v e k létrejöttével nem k e l e t k e z nek-e kettősségek? A tájékoztatási szervek vezetőinek véleménye sze
r i n t tevékenységük az alábbiakban tér e l a könyvtárak tevékenységé
től:
1 . az a d a t o k a t értékelik;
2. u j információt hoznak létre;
5. különbség tapasztalható ezenkívül a f e l d o l g o z o t t információk fajtája ée t e r j e d e l m e ,
4. az Ínformációk terjesztésére szolgáló kiadványok fajtája és t e r j e d e l m e vonatkozásában;
5. a tárolási és keresési r e n d s z e r b o n y o l u l t a b b , árnyaltabb^
6. a felhasználók különleges igényei kielégítésére megfelelő szolgáltatásokat f e j l e s z t e n e k k i .
T K T íg.évf. 2.szám 1972.február
A könyvtáron kívüli tájékoztatási szervek vezetői hangsúlyozták továbbá, hogy dolgozóik nemcsak a könyvtártudomány területen r e n d e l keznek jártassággal, hanem szoros k a p c s o l a t o t t a r t a n a k a z z a l a 'tudo
mányággal i s , amelynek számára tevékenykednek.
A könyvtáron kivüli tájékoztatási szervek igazgatásának kedvezőbb feltételei
Az u j tájékoztatási s z e r v e k többsége lényegesen kedvezőbb felté
t e l e k m e l l e t t d o l g o z i k , m i n t a f e n t e m i i t e t t kormányzati könyvtárak, elsősorban s z e r v e z e t i helyzetük, az a n y a g i lehetőségek, a személyzet r e l a t i v száma és a dolgozók javadalmazása tekintetében.
így p l . a HASA / N a t i o n a l A e r o n a u t i c s and Space A d m i n l a t r a t i o n = Országos Légügyi és Űrhajózási H i v a t a l / könyvtárai alárendelt h e l y z e t ben vannak a flivision o f S c l e n t i f i c and T e c h n i c a l I n f o r m a t i o n o f HASA hoz /HASA Tudományos és T e c h n i k a i Információs Szakosztálya/ v i s z o nyítva. A i. a t i o n a l Clearinghouse f o r s e n t a l H e a l t h I n f o r m a t i o n /Or
szágos iSlme gyógyászati Információs Elosztó Központ/ régebbi és sok
szorosan nagyobb intézmény, m i n t a N a t i o n a l I n s t i t u t e o f mentái H e a l t h /Országos Elmegyógyászati Intézet/ könyvtára, mind a n y a g i f o r rások, mind a személyzet szempontjából s t b .
A vezetési /igazgatási, adminisztratív/ státuszban észlelhető j e lentős különbség r o n t j a a munkamorált a könyvtárakban, és megnehezíti a könyvtárak munkaerő-utánpótlását.
Az igazgatás helyzetét a könyvtárakban r o n t j a az a tény i s , hogy az információk gyűjtésével, elemzésével és elosztásával foglalkozó
"újonnan jöttek" és a régi könyvtári dolgozók között, a k i k korábban egyedül látták e l a f e l s o r o l t munkakörök minden feladatát, ellentétek összetűzések támadtak.
A KÖnyvtárbizottság által végzett vizsgálatok a z t tanúsítják, hogy a f e n t i kormányzati szerveknél a tájékoztatási munkát túlnyomó
részt nem könyvtárosok végzik, magasabb státuszba sorolták be őket, nagyobb a fizetésük és több lehetőségük van a h i v a t a l i előrehaladás
r a , így p l . a f i a t i o n a l L i b r a r y o f M e d i c i n e - t /Országos Orvostudományi Könyvtár/ i s többségükben nem könyvtáros alapképzettségű szakemberek irányitják.
Az "újonnan jöttek" között elsősorban vegyészek, s t a t i s z t i k u s o k , f i z i k u s o k , o r v o s d o k t o r o k , pszichiáterek, e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó specialisták s z e r e p e l n e k .
A könyvtáron kivüli tájékoztatási szervekben mutatkozó igény o l y a n személyek iránt, a k i k a könyvtártudományon kivüli szakterülete
ken s z e r e z t e k g y a k o r l a t o t , f e l v e t i a z t a kérdést, hogy hajlandók l e n nének-e az i l y e n képzettségű egyének ec-; könyvtár keretén belül d o l gozni? A kérdést felvetették néhány tájékoztatási s z e r v igazgatójá
nak, aki-knek az v o l t a véleménye, hogy I l y e n képzettségű szakembere
k e t a l i g h a tudnának könyvtári dolgozókként megnyerni. Még kevésbé tartották elképzelhetőnek, hogy a tájékoztatási s z e r v e k e t megbízó t u dományos központok bizalommal fogadnának o l y a n munkákat, amelyeket egy, a könyvtárnak alárendelt szerv készit e l .
A könyvtáron kivüli tájékoztatási szervek g y o r s növekedéséből eredő e g y i k általános igazgatási probléma a fizetések lényeges különb
ségéből e r e d . A tájékoztatási szervek igazgatói p l . lényegesen na
gyobb fizetést kapnak, m i n t ugyanannak a fölérendelt szervnek a könyv
tárigazgatói és a tájékoztatási szervek b e o s z t o t t j a i n a k lényegesen magasabb a fizetése, m i n t a könyvtárosoknak.
A jövőben várható változások
Túlzottnak tűnik 'ffalter CAHLSOHnak az az 1964-ben közölt megál
lapítása, hogy a könyvtárak maguk választották k i maguknak a z t a k o r látozott feladatkört, amelyben elsősorban csak archivális tevékenysé
get f o l y t a t n a k és passzívan reagáltak az utóbbi évtizedek megválto
z o t t információs igényeire. A könyvtárosok többsége u g y a n i s ma már egyetért az egységes, integrált tájékoztatási r e n d s z e r szükségességé
v e l ; f e l i s m e r t e , hogy u j és szélesebb körű információs tevékenységet k e l l f o l y t a t n i ; a többség már o t t h o n o s az e l e k t r o n i k u s a d a t f e l d o l g o zásban; számosan átszervezték könyvtárukat és e z z e l megnövelték a könyvtári tevékenység hatásfokát; egyre több könyvtáros r e n d e l k e z i k tudományos és műszaki g y a k o r l a t t a l . Számithatunk a r r a , hogy a jövő
ben mind a könyvtárak tevékenysége, mind a könyvtárosok jövedelme kö
z e l e d n i f o g a j e l e n l e g k i e m e l t jelentőségű tájéicoztatási s z e r v e k t e vékenységéhez és e szervek munkatársainak jövedelméhez.
/Abádi Róbert/
007:338
D E R M S J0 : <I , V. - ü' O R T I . A.:
L ' i n f o r m a t i c a , s v i l u p p o economico e governo.
/Az Információ, a gazdasági fejlődés és a kormányzat./
I . i i ' . I . La K i v i s t a dell'Informaziöne, l . k . l . s z . 1970. p.31-37.
A tanulmány az információ problémája, v a l a m i n t egy ország g a z d a sági fejlődése és kormányzata közötti k a p c s o l a t o k vázlatos elemzése.
1. A l e g f o n t o s a b b kérdés az egyértelmű terminológia. A d a t minden o l y a n elem, ami információk alapjául szolgál. Az állam minden tevé
kenysége adatok forrása. Az adatok r e n d e z e t t együttese, mely elóre meghatározott cél kielégítésére szolgál: információ. Az állami-kor
mányzati adatok r e n d e z e t t tömege archivált állapotban várja a közigaz
gatásban történő jövőbeli hasznosítást, u.indezek a müveletek informá- c i d s mechaniziauaok által történnek. Hiányosság, hogy gyakran későn és használhatatlan formában nyújtják az információkat. Az információs r e n d s z e r o l y a n együttes, melynek részei a r e n d s z e r céljának megfele¬
lő funkciókat töltenek be: kellő időben és módon szállitják a s z e r v e -
TMT 19.évi. 2.nzám 1972.február
z e t tevékenységéhez szükséges összes Információt. A mechanizmusok történeti jellegűek és s t a t i k u s a k . A r e n d s z e r integrálja Őket az i n formáció funkciójának dinamikus látásmódja által meghatározott s z e r kezetben. Az állami adminisztrációba való u j r e n d s z e r e k bevezetése következményképpen az információs mechanizmus koncepciójának és f u n k ciójának felülvizsgálatával jár, sót magának az államszerkezetnek sokszor alapvető módosuláséval i s . Az i n f o r m a t i k a az információs r e n d s z e r e k elemzése, tervezése, mindazon tudományok együttese, melyek az információ minden típusának gyűjtésével, feldolgozásával és s z o l gáltatásával f o g l a l k o z n a k .
2. Komoly p o l i t i k a i döntések h o z a t a l a , végső f o k o n a p o l i t i k a i h a t a l o m gyakorlása a döntések idejében rendelkezésre álló informáci
ók mennyis°Két51 és minőségétől függ. Egy kormány lehetősége és ké
pessége funkcióinak t e l j e s értékű teljesítésére szoros k a p c s o l a t b a n áll a birtokában álló információs r e n d s z e r e k munkamódszereivei és mű
ködésével.
A h a t a l o m tényleges vitelének a l a p j a a jő információs r e n d s z e r , az általa megkövetelt s z e r v e z e t e k k e l . Kormányozni nemcsak a felmerü
lő problémák megoldásában, hanem a gazdasági és társadalmi fejlődés tekintetében való funkcionális döntéseket i s j e l e n t i .
3. Az informatikának széles alkalmazási területe v a n a gazdasá¬
gi-társadalmi' fejlődés tervezésében és programozásában. A mezőgazda
sági, közmunkaügyl és számos más t e r v e k mélyrehatóan átalakítják a gazdasági-társadalmi r e n d s z e r szövetét, radikális s z e r v e z e t i válto
zásokat i s okozva. A gazdasági fejlődés kapcsán Jelentkező komoly problémák megkövetelik a legújabb műszaki, technológiai eredmények felhasználását. Az i n f o r m a t i k a alkalmazása első lépésként a gépesí
t e t t ügyviteli információs r e n d s z e r bevezetését kivánja meg.
Egy állam fejlődésének k u l c s a nemcsak gazdasági-társadalmi h a l a dásában van, hanem Igazgatási rendszerének teljesítőképességében i s . Ennek hatékonysága céljából információs kormányzati s z e r v e k e t k e l l működtetni, melyek adminisztrációs adatfeldolgozó és kormányzati ügy
v i t e l i információs rendszereken a l a p u l n a k . Ezek persze nem a v a t k o z nak b e l e közvetlenül a fejlődési politikába, inkább csak a katalizá
t o r o k szerepét játsszák.
4. A gazdasági-társadalmi fejlődés információs programja tárgyá
ban az £3s2 közgyűlés 23. ülése 24-58. szám a l a t t h o z o t t határozatot, mégpedig a különféle gépesitési technikák felhasználása terén törté
nő nemzetközi együttműködést illetően, iiemzeti v o n a l o n az Informáci
ós i s m e r e t e k oktatása és az állami-politikai köröknek az információs kérdések iránti érzékennyé tétele adják a program fö s z e m p o n t j a i t .
5. A f e n t i t e r v e k k e l k a p c s o l a t o s felelősség és a végrehajtás e l lenőrzése egy kormányzati s z e r v létesítését tételezi f e l . néhány o r szág már eléggé előrehaladt i l y e n s z e r v e k létrehozásában. E szervek és szerkezetük szoros k a p c s o l a t b a n áll ezeknek az országoknak a tár
s a d a l m i - p o l i t i k a i helyzetével. Franciaország és A n g l i a inkább közpon
tosító, az A m e r i k a i Egyesült Államok inkább decentralizáló megoldások felé h a j l i k . Olaszországban számos óhaj h a n g z o t t e l állami szervek részéről számitógépek vásárlására az információs mechanizmusok j a v i -
táaa céljából. Az említett létesítendő kormányzati szervnek k e l l majd megteremtenie a reális feltételeket a számitógépek kellő mennyiségi!
beszerzésére és munkába vételére. E szervnek rugalmas és dinamikus s z e r v e z e t t e l , haladó technikával és módszerrel k e l l majd működnie.
/Hodinka Láazló/
02:65.011.56
l i b r a r y a u t o m a t i o n . /Könyvtári automatizálás./
A s t a t e o f t h e a r t r e v i e w . Papers p r e s e n t e d a t t h e P r e c o n f e r e n c e I n - a t i t u t e on l i b r a r y Automation.
Held a t San F r a n c i s c o , C a l i f o r n i a , June 22-24, 1967. Ed. S.E. Salmon.
/Washington/,
American L i b r a r y A s s o c i a t i o n , 1969. I X , 175 p.
A könyvtárautomatizálási konferencián /San F r a n c i s c o , 0SA, 1967.
június 22-24./ e l h a n g z o t t első előadás cime: A könyvtári automatizá
lás és információs hálózatok lövője. A számitógépeknek a könyvtári r e f e r e n s z szolgálatban való felhasználását hátráltatja a n y o m t a t o t t szöveg gépileg olvasható a l a k r a történő átalakításának t e c h n i k a i ne
hézkessége. Más s z a v a k k a l : a számítógép csak kismértékben l e h e t az olvasószolgálát segítségére, ha azokat az a d a t o k a t , amelyekkel az a z t ellátó szakembernek d o l g o z n i a k e l l , előbb digitális formára k e l l át
alakítani, i^ásik akadály az információszervezés u j koncepcióinak a hiánya. Olyan számitógépprogram Bzükséges, amely az információt tárgy s z e r i n t szervezve távoltartja és a tárolt információt a könyvtárt használók változó szükségleteinek megfelelően, időnként újraszervezi.
Célszerű gépileg olvasható katalógus előállitása a katalogizálási osztály munkájának melléktermékeként. Az i l y e n katalógusfelvételek egységes katalógus kialakításához v e z e t h e t n e k ; sok könyvtár r e f e r e n s z - szolgálatát segíthetik hálózati távközlés utján. E s t a g o n d o l a t o t v a lósítja meg a MABG /machine-Readable C a t a l o g u i n g = géppel olvasható katalogizálás/ r e n d s z e r e , v a l a m i n t a MEDLAHS / t i e d i c a l L i t e r a t u r e A n a l y s i s and R e t r i e v a l System = Orvostudományi Irodalomelemző és Visszakereső Rendszer/.
A korszerű számitógépek sebessége a másodperc milliárdrésze.
Legnagyobb előnyük azonban az, hogy más számitógépekkel kapcsolhatók, v a l a m i n t a szabványos távközlési v o n a l a k o n keresztül más e l e k t r o n i kus gépekhez i s csatlakoztathatók, sőt a mikrohullámú v o n a l a k és a- mesterséges bolygók i s felhasználhatók lennének a könyvtárak közötti
nemzetközi együttműködésre. Ezek a lehetőségek könnyen újraformálhat
ják a könyvtárak szerepét éa helyzetét a társadalomban.
Az 1964-1965-ös New Y o r k - i világkiállításon s z e r e p e l t az A LA /American L i b r a r y A s s o c i a t i o n / e l e k t r o n i k u s számitógépe, amely p l .
E H 19.évi. 2.azám 1972.február
az o l v a s d kívánságára esszéket, bibliográfiákat, forditésokat válo
g a t o t t .
A d e l f t i B i b l i o t h e e k Technisohe Hogeechool / M i s z a k l Egyetemi Könyvtár/ kimutatása s z e r i n t 1966-ban 821 könyvtár r e n d e l k e z e t t t e l e x s z e l , mely kitűnően alkalmazható* könyvtárközi kölcsönzés, egységes katalógusok beszerzése, referensz-szolgálat és a többi könyvtárral való együttműködés esetében.
A £i,osler Safe Company SiLSUTKIEVEH berendezése p l . a u t o m a t i k u - san k i k e r e s több millió mikrofilmkockából e g y e t l e n o l d a l t , melyet képernyőre v e t i t . N y o m t a t o t t anyag /könyvből vagy folyóiratcikkből/
ugyancsak kikereshető és kivetíthető e z z e l a módszerrel. Videó l e t a pogatási módszer i s alkalmazható a szöveg képjelek formájában törté
nő továbbítására. Az utóbbi években i l y e n berendezéseket s z e r e l t e k f e l Hawaiban, Nevadában, New-York államban és Kaliforniában.
A második előadás a könyvtári műveletek tanulmányozásával f o g l a l k o z o t t a szükséglet és tervezés szempontjából. Az u j r e n d s z e r a könyv
tárban gyakran gyökeres változtatásokat eredményez. A könyvtári sze
mélyzetet, a vezetés m e l l e t t , t e l j e s mértékben be k e l l v o n n i a t e r v e zésbe és a kivitelezésbe. Különösen f o n t o s a tervezésben a könyvtér igazgatójának személyes közreműködése.
A harmadik, szintén a könyvtári m i i v e l e t e k k e l foglalkozó előadás a l c i m e : eleszés, kiértékelés, tervezés. A tájékoztatási rendszerek tervezésével foglalkozó szakemberednek nemcsak a számitógépre a l a p o
z o t t rendszerekben k e l l megfelelő jártassággal rendelkezniük, hanem a manuális munkákat és a különféle ügyviteli gépeket, m i n t p l . l y u k ¬ kártya-rendszerek, számlázó, másoló, sokszorosító s t b . gépeket i s jól k e l l ismerniök. Kég a l e g f e j l e t t e b b számítógépes rendszereknél i s i g e n lényeges szerepe van az információk manuális összegyűjtésé
nek és a kimenet ember által végzett vizsgálatának.
A n e g y e d i k előadás elme: Hogyan befolyásolja a könyvtári automa
tizálás az u j épület tervezését? A f e n t e m i i t e t t h o l l a n d i a i könyvtár B i b l i o p h o n e rendszerét egy f i a t a l matematikus, VERHCEFF, d o l g o z t a k i évekkel ezelőtt. A r e n d s z e r három éve működik, naponta 27C kérést lát e l a 120 000 kötetes könyvállományból. A r e n d s z e r tulajdonképpen a telefonkapcsolás elektronikájának a l a p e l v e i t kombinálja egy u j t i p u - su könyvszállító s z a l a g g a l , az un. spirális könyvpályával, níásként általában 20-40 p e r c i g k e l l várakoznia az olvasónak a könyvekre, mig a B i b l i o p h o n e r e n d s z e r r e l ez az Idő könyvkérésenként 3 percnél rövi
debb időre csökkenthető. A katalógusteremben e l h e l y e z e t t 6 t e l e f o n a raktárral közvetlen k a p c s o l a t b a n van. A raktári j e l z e t első négy szám
jegyének tárcsázása után k i g y u l l a d egy villanólémpa a könyv raktári helyének közelében. A három utolsó szám képcsövön j e l e n i k meg. Ennek alapján a raktáros l e v e s z i a kért könyvet a polcról és szállítószala
gon továbbítja az olvasóhoz.
A k o n f e r e n c i a további előadásai a következő témákkal f o g l a l k o z t a k :
A szerzeményezési rendszerek automatizálása.
A Washington S t a t e U n i v e r s i t y L i b r a r y / W a s h i n g t o n i Állami Egye
temi Könyvtár/ f o l y a m a t o s a n f e j l e s z t i és használja az IBE 360/67-es r e n d s z e r t o l y a n t e c h n i k a i szolgáltatásokhoz, m i n t p l . rendelés, be
érkezés, keresés, katalogizálás, könyvkatalógus é3 katalóguskarton előállitás, v a l a m i n t a könyvek raktári j e l z e t t e l való" ellátása. J e l e n l e g o n - l i n e bemenetil számitógépes rendszer használatát javasolják a szerzeményezéshez, v a l a m i n t a rendelések és a beérkezett könyvek feldolgozásához.
A katalogizálási f o l y a m a t o k automatizálása
A hagyományos katalogizálási f o l y a m a t o k automatizálásával kap
c s o l a t b a n számos u j elképzelés született. Ezek közül néhány a k a t a l o gizálás újonnan k i a l a k i t o t t módszerén a l a p u l , mások p e d i g a k o r s z e rűbb technikát alkalmazó gépi eljárásokon.
A kötetkatalógusok előállításának automatizálása
J e l e n l e g a katalógusok fotózási, helyesebben reprográfiai uton való előállitása költségesebb, m i n t a számitógépi nyomtatással készí
t e t t katalógus. Lényeges feltétel az, hogy a katalógus gépi u t o n i s olvasható l e g y e n , A L i b r a r y o f Gongress /Kongresszusi Könyvtár/ által készitett kötetkatalógusok mágnesszalagon tárolt anyaga már i l y e n .
A MAÜC el.járás hatása a könyvtári munkára
A kézzel i r t kártyáról készitett fotókópiát bemeneti b i z o n y l a t ként használják f e l . A bemeneti kártyát vezérlő j e l e k k e l vagy kódok
k a l látják e l , A kódolt munkalapot Írógéppel legépelik és egyidejű
l e g lyukkártyát i s készitenek az adatokról. A számitógépbe o l v a s o t t anyagból az naponta jegyzéket készit; h e t e n t e a t e l j e s anyagot kumu
lálja. A kumulált cimleirásokat tartalmazó s z a l a g o k a t az igényeknek megfelelő példányban sokszorositják és szétküldik az érdekelteknek.
A Kongresszusi Könyvtár rendszere és hatása a könyvtári f o l y a m a t o k automatizálására
A Kongresszusi Könyvtér még az 1950-es években k e z d e t t e l f o g l a l k o z n i a számitógépeit könyvtári alkalmazásával. Egy neves szakér
tőkből álló bizottságot h o z o t t létre, yjnely 1 9 6 0- r a kialakította a számitógépek könyvtári alkalmazására vonatkozó koncepcióját és egy un. központi bibliográfiai r e n d s z e r t , amely a beszerzéssel, k a t a l o g i zálással, s o r o z a t o k ellenőrzésével, a katalógus gondozásával ós k e r e séssel, v a l a m i n t leltárellenőrzéssel f o g l a l k o z i k . Hét fázisban megva
lósítandó programot d o l g o z o t t k i e f e l a d a t o k automatizálására v o n a t kozólag. A konferencián a programokat részletesen ismertették.
A p e r i o d l k u m o k kezelése automatizálásának perspektívája A különféle kiadványsorozatok automatizált kezelése számitógé
p e k k e l elsősorban csak különleges szakkönyvtárakban valósult meg. A kutatóintézeti és az egyetemi könyvtárakban e r r e hosszabb i d e i g nem merült f e l igény. 1960 óta azonban számos egyetemi és kutatóintézeti könyvtár k e z d e t t a téma kutatásával f o g l a l k o z n i .
l i T ig.évf. 2.szám 1972.február
Az automatizálásnak három t i p u s a van:
1 . különféle jegyzékeket előállító- r e n d s z e r e k ; 2. ellenórsó r e n d s z e r e k ;
3 . kombinációs r e n d s z e r e k .
Az automatizálás kiterjeszthető az érkeztetésre, reklamációra, köttetésre, raktározásra és a hiány kimutatására, az előfizetések meg
újítására, a költségvetés és a s t a t i s z t i k a elkészítésére.
Automatizált köröztetési r e n d s z e r e k
A számitógép a köröztetéssel k a p c s o l a t b a n a következőkre hasz
nálható f e l i
információszolgáltatás a kölcsönzőkről; a kölcsönzők é3 a f e l használók ellenőrzése; az anyag ellenőrzése; a feljegyzések, a köl
csönzési határidők ellenőrzése; a bírság kiszámítása késedelmes v i s z - szaszol'áltatás esetén;'a tényleges felhasználókra vonatkozó adatok összegyűjtése; a p e r i o d i k u s kiadványok utjának vizsgálata.
A konferencián e l h a n g z o t t utolsó előadás cime:
A könyvtár automatizálását befolyásoló törekvések
Az előadás a másológépek és a távközlési berendezések, az a d a t feldolgozó gépek, i l l e t v e berendezések könyvtári automatizálási a l kalmazásával f o g l a l k o z i k .
/Bölcs L a j o s /
659-25:061.62 SEHURIW, U.S.:
S z t r u k t u r a i n f o r m a c i o n n i i h p o t r e b n o s z t e j . l a u c s n o - i s z s z l e d o v a t e l ' s z k c g o i n s z t i t u t a i szisztéma i h u d o v l e t v o r e n i j a .
/A tudományos kutatóintézeti információs szükségletek kielégítésének r e n d s z e r e . /
Haucsno-Tehnicseszkaja Informacíja, 1 . S z e r i j a , 5.sz. 1971. p.5-12.
A tudományos kutatóintézetek információs szükségleteit ás e szük
ségletek kielégítésének formáját az intézetek funkcionális s z e r k e z e t e , a szükségletek tartalmát p e d i g az intézeti munkák tematikája, továbbá a témák egyéb tudományos és műszaki területekkel létrejött kölcsönös összefüggései határozzák meg. A szerző ezért a kutatóintézeti f u n k c i ók szerkezetéből i n d u l k i . 3 funkciókat vázlatosan / l . ábra/ és szö-
A r ..
szakmai érdek
lődésének k i elégítése
Előrejelzés és távlati
tervezés
Alapkutatá
s i ismeret
anyag /"tudo
mányos t a r t a lék"/ létre
hozása A tudomá
nyos-kutatási és kísérleti-szer
kesztési munkák koordinálása az országban és a tu
dósok alkotű együttműkö
dése
A tudomár nyos kutatá
sok és kísérle
tek műszaki bá
zisának megszer
vezése és f e j lesztése
A tudományos- kutatási és k i - sér l a t i - s z e r kesztési munkák magas színvona
lának biztosí
tása
Az u j techni
ka bevezetése az üzemekben és széles kö- r i i alkalmazá
sa a tudomány egyéb terüle
t e i n
1. ábra
A tudományos kutatóintézetek funkcionális szerkezete
I l i i 19.évf. 2.szám 1972.február
végesen I s m e r t e t i , mindenkor vizsgálva az egyes funkciók " i n f o r m a t i - vitását", v a g y i s az információs munkák arányát a funkció ellátásának t e l j e s munkaigényén belül.
1. 1 TUDOMiMTOS KUTATÓINTÉZETEK FuTfKCIONÍLIS SZERKEZETE A tudományos kutatási és kísérleti-szerkesztési munkák magas színvonalának biztosítása a kutatóintézeti fő funkciók közé t a r t o z i k . Konkrét vizsgálata során a legkülönfélébb e s e t e k k e l találkoztunk, m i v e l különböző" tényezők befolyásolják: a téma újdonsága, a "tudományos tartalék1* /alapkutatási i s m e r e t a n y a g / megléte, a szükséges informáci
ók t e r j e d e l m e , a fejlesztő gárda felkészültsége, a probléma egészé
nek megoldásával k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k j e l l e g e .
Az intézet általános szakmai információszükségletének kielégí
tése /egyben a szakemberek szakmai érdeklidésének kielégítése/ min¬
den más funkció ellátásának / p l . kutatási t e r v e k , munkaprogramok ké
szítése s t b . / alapfeltétele, a m e l l e t t , hogy a szakemberek természe
t e s szakmai igénye. E funkció ellátása mindenképpen első h e l y r e s o r o landó. A vonatkozó információs szükségletek t a r t a l m i l a g s t a b i l a k , az ínformativitás kérdése p e d i g e l e v e nem merül f e l , m i v e l tisztán i n formációs funkcióról v a n szó. E szükségletek g y a k o r l a t i l a g éves szem
lékkel és prognózisokkal elégíthetők k i .
A tudományos kutatási és kisérletl-szerkesztésí munkák országos koordinációjának és az alkotó együttműködés kialakításának a jelentó-
a Ó K e a r o k o n területeken dolgozó s z e r v e z e t e k munkájának összehangolá
sában, a működési területek ésszerű felosztásában r e j l i k , lehetővé t e s z i az i n d o k o l a t l a n párhuzamosságok kiküszöbölését i s . E funkció ellátásában az információs s z e r v e z e t részvétele kivételesen nagy ha
tékonyságú /a munkaigény több m i n t 60?£-ában k i f e j e z e t t e n információs jellegű/,, ezért e funkció i g e n dinamikusan fejlődő és változó i n f o r mációszükségletet t e r e m t , elsősorban az ország r o k o n tematikájú s z e r v e z e t e i n e k tudományos-kutatási és kisérleti-szerkesztési eredményei
r e és t e r v e i r e , v a l a m i n t a tudományos szakterületek fejlesztési irá
n y a i r a vonatkozóan.
Az u j t e c h n i k a meghonosításának meggyorsítása az üzemekben és felhasználása a tudomány egyéb területein J e l e n l e g a tudományos k u tatóintézetek tevékenységének e g y i k l e g f o n t o s a b b szakasza, h i s z e n
"ma a termelési f o l y a m a t realizálásában nem az az ország kerülhet az élre, amely elsőként t e t t v a l a m e l y tudományos felfedezést, hanem a z , amely Jobban t u d j a megszervezni ennek l e g g y o r s a b b felhasználását a g y a k o r l a t b a n " . /M.V. KELDIS/. A Szovjetunióban V.A. TRAPEZNIKOY aka- démikuB s z e r i n t a tudományos kutatás szakaszán túljutott munkáknak mégis csak mintegy 30-50?f>--a kerül g y a k o r l a t i hasznosításra. E f u n k ció magasfoku informativitása a tudományos eredmények materializáló- dási folyamatából a tudomány közvetlen termelőerőkén 5 játszott s z e r e pének megvalósítására való törekvésből következik.
A "tudományos tartalék" létrehozása a tudományfejlesztés e g y i k l e g f o n t o s a b b problémája. I t t tulajdonképpen alapkutatásokról / h i p o tézisek, koncepciók, elméletek kidolgozásáról/ v a n szó. Az a l k a l m a z o t t tudományos kutatásokkal foglalkozó intézetben e munka jelentős
mértékben információkeresési jellegű. A kutatómunka eredményes f e j lesztéséhez az a d o t t tudományos szakterület és az egyéb /időnként a legváratlanabb/ szakterületek k a p c s o l a t a i n a k elemzése és a potenciá
l i s k a p c s o l a t o k felkutatása szükséges. Annak ellenére, hogy az i l y e n alapkutatások folyamán sok információt dolgoznak f e l , e funkció i n - formativitása /azaz informátorok részvétele az alkotó f o l y a m a t b a n / r e n d s z e r i n t alacsony: a kutatók az információk a n a l i t i k u s - s z i n t e t i - kuB feldolgozását náluk alacsonyabb szakképzettségű személyre nem bizhatják, ezért többnyire maguk végzik e l .
Az előrejelzés /prognóziskészítés/ és távlati tervezés az inté
z e t e!:~~íöTyalíatös^áVtávTaW a l a p j a .
A funkció ellátásának fő feltétele a saját és közeli tudományos és műszaki területek fejlesztésében k i a l a k u l t , beérett tendenciákra v o natkozó, k i e l e m z e t t és általánosított adatok kellő időben történő megszerzése, azaz a szakterűleteken k i a l a k u l t tudományos-információs szituáció sokoldalú elemzése. E funkció informát1vitása különösen ma
gas: a tudományos és műszaki fejlődés előrejelzése m i n t e g y 60-Bojt
ban f o g l a l magában Ínformációk feldolgozásával k a p c s o l a t o s munkákat.
Az elért műszaki színvonal meghatározásának információszükség
l e t e a külföldi és h a z a i gyártmányok, prototípusok jellemző, össze- hasonlitó a d a t a i n a k kidolgozására irányul. Informativitésa i g e n ma
gas, az e m l i t e t t összehasonlító táblázatok összeállításával Járó - információs - munka a konkrét t e c h n i k a i megoldás /gyártmány/ színvo
nalát meghatározó munka összvolumenének 60-705"—át t e s z i k i .
A tudományos kutatá3pk_és kísérletek műszaki bázisának f e j l e s z tése különösen az intézetek' tevékenységének k e z d e t i időszakában j e lentős, azonban ekkor a döntéseket nem a n n y i r a begyűjtött informáci
ók alapján, m i n t inkább a vezető szervek ajánlásai és az intézet lét
rehozásával megbízott személyek t a p a s z t a l a t a i alapján hozzák meg. Az intézet stabilizálódásának arányában a funkció fontossága csökken, bár - a kutatási t e c h n i k a fejlődése folytán - utóbb ismét növekedhet.
A f e l a d a t megoldásának információs szükségletel a megfelelő h a z a i vagy legújabb külföldi laboratóriumi és termelési-technológiai beren
dezésekre vonatkozó a d a t o k r a t e r j e d n e k k i . I l y e n értelemben, i l l e t v e BzakaBzban informativitésa v i s z o n y l a g magas.
2. AZ INFORMÁCIÓS SZERVEZET FUNKCIONÁLIS SZERKEZETE ES FEJLESZ
TÉSE
Az információs szervek fejlesztése során a legtöbb esetben ab
ból a törekvésből I n d u l n a k k i , hogy tevékenységűket a k i d o l g o z o t t t i - pusszabályzatokkal, funkcionális szerkezetüket p e d i g a kutatók tény
l e g e s /megnyilvánuló/ információs igényeivel hozzák összhangba. Ép
pen ez a szemlélet fékezi a fejlődést. A t a p a s z t a l a t o k azt mutatják, hogy a legnagyobb s i k e r t azok az információs szervek érik e l , ame
l y e k szorosan összekapcsolják tevékenységüket a kutató szervezet a l kotó tevékenységével. Ezek az objektív információszükségletek f i g y e lembevételével igyekeznek az intézet osszeo alkotó funkciójához meg
találni a tájékoztatás hatékony és gazdaságos formáit. A szervezeti felépítés a l a p u l v e h e t i ugyan a tipusszabélyzatot, ettől azonban a
TMT 19.évi. 2.szám 1972.február
m i n d e n k o r i h e l y i funkciók, témakörök, s z e r v e z e t i ég egyéni adottsá
gok m i a t t e l i s l e h e t és e l i s k e l l térni. Ennek az e l v i álláspont
nak a helytálló voltát igazolták azok a t a p a s z t a l a t o k i s , melyeket az információs szervek Leningrádban m e g t a r t o t t értékeli versenyszem
léjén számba v e t t e k . Az i t t leghatékonyabb működésűnek megítélt ku
tatóintézeti információs s z e r v munkáját a c i k k melléklete m u t a t j a be.
Amint ebból kitűnik, az információs tevékenység az intézeti alkotó funkciók információs ellátása terén f o k o z a t o s a n fejlődött. E fejlő
dés az egyedi formáktól a rendszerré s z e r v e z e t t formák és módszerek felé h a l a d t . /1962-1963: a tájékoztató apparátus létrehozása, 196A:
az alkotó együttműködés fejlesztése, 1968: p r o g n o s z t i k a i tevékenység m i n t fő f e l a d a t . /
3. A KUTATÓINTÉZETI ALKOTÓ TEVÉKENYSÉGŰÜL KÖVETKEZŐ ItTPOHUÁCIÓ- SZÜKSÉGLBT TEMATIKAI SZERKE2ETE
A kutatóintézeti információszükségletek témakör tekintetébea vál
t o z a t o s a k , mégpedig nemcsak a megoldandó f e l a d a t o k j e l l e g e s z e r i n t , hanem a többi tudományos és műszaki területtel fennálló kölcsönös k a p c s o l a t o k tekintetében i s . Ami az intézeti fő tematikát i l l e t i , ez következik az intézet profiljából és a megoldandó f e l a d a t o k köréből.
Nehezebb az egyéb tudományos és műszaki területekkel k a p c s o l a t o s i n formációs érdekek problémakörének, i l l e t v e e problémakör megoldási módszertanának kidolgozása. Az egyéb ismeretágak fejlődésével kapcso
l a t o s információs szükségletek fokozódásénak l e g f o n t o s a b b ösztönzője a tudomány kifejlődő integrációs és specializálódás! f o l y a m a t a , h i szen a specializálódás elmélyülésének arányában a szakterületek kö
zötti együttműködés kiszélesítése i s egyre inkább szükségessé vélik.
A különböző területek közötti együttműködés különféle formáinak /köl
csönhatás; más területek eredményeinek egyoldalú felhasználása; ha
tás az egyéb területekre, kölcsönösség nélkül/ problematikája bonyo
l u l t , mert ez az együttműködés átfogja a tudományszervezés minden szintjét és ezek mindegyike sajátos jellegű. A szakterület leszűkülé
sének megfelelően növekszik a kölcsönös k a o c s o l a t o k száma, stabilitá
suk v i s z o n t csökken, m i v e l a konkrét tudományos kutatási és a műsza
k i szerkesztési munkák végzése során létrejött számos k a p c s o l a t jó
v a l a kutatások befejezése előtt kimerül.
Az információs érdekeknek az intézeti fő t e m a t i k a k e r e t e i t túl
lépő szféráját határterületnek szokták n e v e z n i . Valójáuar. a tudomány különböző területei közötti határok a már k i a l a k u l t együttműködés eredményei, a más ágazatokkal létrejövő együttműködés és az ebből adódó információigény p e d i g nem szükségképpen e "határos" területek
r e t e r j e d k i . Pontos a potenciális k a p c s o l a t o k kellő időben történő feltárása. A különböző szakterületeken dolgozd tudósokkal létrejövő kölcsönös alkotó k a p c s o l a t o k a t a kutató s z e r v e z e t e k fő profiljához való v i s z o n y szempontjából több ismérv alapján l e h e t osztályozni.
Mindenekelőtt az intézet t e l j e s információszükségletét f e l k e l l osz
t a n i fő tematikára és ae annak határain kivül eaő, un. periférikus tematikára vonatkozó információszükségletre / 2 . ábra/.
2. ábra
A kutatóintézeti t e m a t i k a j e l l e g a z e r l n t i megoszlásának vázlata
A fó t e m a t i k a strukturális láncszemei:
- alapkutatási t e m a t i k a ;
- a l k a l m a z o t t tudományos kutatási t e m a t i k a ;
- kisérleti, szerkesztési, fejlesztési t e m a t i k a ; célja az a l - k a l m a z o t t kutatás eredményeinek g y a k o r l a t b a történó átültetése, a be- rendezések megszerkesztése és tökéletesítése.
E M 1 9 . i r t . 2.szám 1972.február
A periférikus területek tematikája a következő főob c s o p o r t o k r a osztható:
- határterületi;
- rokonterületi;
- általános műszaki ás - ágazatközi
t e m a t i k a . A periférikus t e m a t i k a r e n d s z e r i n t nem igényel r e t r o s p e k tív információkat.
A szerző részletesebben i s vizsgálja az említett periférikus t e m a t i k a i c s o p o r t o k a t :
A határterületi t e m a t i k a információs érdekei az intézet által kifejlesztendő termékekhez szükséges elemekre, a l a p a n y a g o k r a , speciá
l i s berendezésekre, i l l e t v e ezek kutatására ős fejlesztésére t e r j e d nek k i . Ez az információs k a p c s o l a t az intézet részéről többé-kevés
bé egyoldalú; minél speciálisabbak a számításba jövő gyártmányok, an
nál magasabb l e h e t az információs érdekek kölcsönösségi f o k a a határ
területi intézményekkel.
A kutatók a legnagyobb érdeklődést a rokonterületi tematikával k a p c s o l a t o s információk iránt tanúsítják.
A rokontematikát Jellemző főbb ismérvek:
- különböző rendeltetésű, de homogén általános e l v e k r e támasz
kodó t e c h n i k a ;
- a létrehozandó műszaki eszközök rendeltetésének egysége vagy rokonsága;
- a rokonterületi kutatószervezetek t e m a t i k a i közelsége.
A rokonterületi tematikák információs k a p c s o l a t a i általában ma
gas fokú kölcsönösséget tételeznek f e l és s t a b i l jellegűek.
Az általános műszaki t e m a t i k a o l y a n problémák széles körét Öle
l i f e l , amelyek az összes vagy számos vállalat és intézmény g y a k o r l a t i érdeklődésére t a r t h a t n a k számot / p l . általánosan a l k a l m a z o t t mű
s z e r e k , k i s s r l e t i termelésre használt berendezések s t b . témái/. E t e m a t i k a információja iránt az intézet egyoldalúan érdekelt; a szüksé
ges információ túlnyomórészt az u j , a kutatás során alkalmazható esz
közökről, prototípusokról szóló a d a t o k megszerzését j e l e n t i . Az intéz-51: t e m a t i k a i érdeklődési körei között különös h e l y e t f o g l a l e l az i^zatközi /interdiszciplináris/ t e m a t i k a . Ez a t e m a t i ka kevésbé osztályozható egyértelmű ismérvek slapján, m i n t az egyéb, periférikus témakörök; általános Jellemzője, h-íj az ágazatok 3zéles körében alkalmazható vagy analóg módon bevezethető kutatási eredmé
nyek, eljárások és eszközök témáira t e r j e d k i . Egy-egy intézet v o n a t kozásában az ágazatközi témák határterületi vagy rokonterületi témaa-
ka "nőhetnek ét". Az ágazati t e m a t i k a esetében az intézet informáci
óé érdekeit az arányok, a rendeltetés, a t e m a t i k a i irány éa a e t a b i - litáa nagyfokú változatossága j e l l e m z i . Az ágazatközi t e m a t i k a egy ré
sze k i h a t az Intézet profiljának egészére; információs s z e r k e z e t e b i zonyos mértékig az alapkutatási t e m a t i k a információs adottságaira em
lékeztet. Általában minél konkrétabb a probléma, annál b o n y o l u l t a b b az egyéb ismeretterületekkel való t e m a t i k a i összefüggéseinek feltárá
sa. Az ágazatközi együttműködés l e g g y a k o r i b b lehetőségei a technoló
g i a i módszerek, számítások s t b . e g y i k területről a másikra történő átvitelére t e r j e d n e k l e i . E z t az együttműködést a tudomány különböző területei közötti l o g i k a i és értelmi k a p c s o l a t o k feltárása Ó B az e k a p c s o l a t o k lényegét feltáró adatok megszerzése, alkotó k a p c s o l a t o k létesítése t e s z i lehetővé.
A c i k k e t kiegészítő melléklet g y a k o r l a t i példán m u t a t j a - b e egy kutatóintézeti információs szerv tevékenységét, i l l e t v e annak fejlő
dését, a kiszolgálandó és ellátandó kutatóintézeti alapfunkciók B z e - r i n t t a g o l v a .
/Szabó Zoltán/
. 0 O 0 .
TiiT 19.évi. 2.szám 1972.február
REFERÁTUMOK KÖNYVEK
3/K/72 389.6^4/439/
SZELÉHYI Zoltánt
A szabványosítás a magyar j o g r e n d s z e r b e n . Bp. Közgazdasági és J o g i K. 1971. 384 p.
A könyv valójában a Szabványosítás j o g i kérdései cimü - az e l múlt tíz évben két kiadást megért - mii harmadik kiadása, amelynek a szerző u j o i a e t a d o t t , hogy e z z e l i s kifejezésre j u t t a s s a az anyag t e l j e s e n u j feldolgozását. Amint a bevezetőből megtudjuk, e radiká
l i s átdolgozást az t e t t e szükségessé, hogy a gazdasági r e f o r m követ
keztében azok a jogszabályok, amelyek alapján a korábbi kiadáson ké
szültek, úgyszólván kivétel nélkül változtak. Nemcsak a szaoványosi- tásra vonatkozó kormányrendelet változott, de az a z z a l összefüggő v a lamennyi jogszabály, i g y különösen a polgári-jogi szerződésekre, a minőség tanúsítására, az árszabályozásra, az iparjogvédelemre v o n a t kozó szabályok, sőt nagymértékben fejlődtek a magyar szabványosítás k a p c s o l a t a i a nemzetközi szabványosítással Í B .
A szabványosítás célja és rendeltetése - e l v o n t a n megfogalmaz
va - az, hogy egységesítse és összehangolja a rendszeresen is.r.étlődő műszaki f e l a d a t o k megoldási módjait, a legkedvezőbb műszaki eredmé
nyek és a l e g j o b b gazdasági hatás elérése érdekében.
A konkrét társadalmi v i s z o n y o k r a vetített szabványosítási f e l a d a t o k a t az OiíFb 1967. november 2 1 - i plenáris ülésén e l f o g a d o t t A szab
ványosítás az u j gazdasági mechanizmusban c, koncepciója határozza meg, amely koncepciónak jogszabályi tükröződése a szabványosításról szóló 2 9/1968AH. 1 3 . / Korm.sz. r e n d e l e t .
E koncepcióra és az annak alapján k i a d o t t jogszabályra támasz
kodva a szerző a gazdaságirányítás j e l e n l e g i rendszerében a szabvá
nyosítás t a r t a l m i és f o r m a i elemeinek változásáról számol be. neve
zetesen
a/ a t a r t a l o m r a ugy h a t k i a gazdasági r e f o r m , hc^y az állami /országos, ágazati/ szabványok t a r t a l m a t a megoldási mídok egységét igénylő lényeges elemekre k e l l korlátozni, s mellőzni k e l l o l y a n részletek szabályozását, amelyek változatos megoldását célszerűbb vállalati döntésre h a g y n i ;
V a j o g i formára ugy h a t k i a gazdasági r e f o r m , hogy az állami kényszert o l y a n esetben i n d o k o l t csupán a l k a l m a z n i , amikor a z t álla
A gazdasági r e f o r m által előidézett további alapvető változás, hogy a "szakmai" szabványosítás helyébe az "ágazati" szabványosítás lépett. G y a k o r l a t i l a g az ágazati szabványok az országos szabványok
k a l azonos r a n g o t j e l e n t e n e k .
A gazdasági r e f o r m alapján érvényesülő kötetlenebb szabványosí
tási szemlélet j u t kifejezésre a könyvtári dokumentáció módjainak szabványosításénál i s . Az e területre kiterjedő szabványosítás f e l a d a t a az, hogy a munkát racionalizálja, a dokumentációs tevékenység egységes és lehető legegyszerűbb módjait állapítsa meg. A szabványos módszer alkalmazására nézve - a szerző s z e r i n t - a döntés az érde
k e l t e k r e bizható. A közérdek az i l y e n tárgyú szabványok kötelezővé tételét általában nem t e s z i szükségessé.
Az újításokkal, találmányokkal k a p c s o l a t o s szabványosítási kér
dések j o g i problémáit a szerző külön f e j e z e t b e n tárgyalja. E helyütt a magunk részéről csupán a szabványosító hatóságok információszerzé
s i és információhasznositási lehetőségeivel k a p c s o l a t o s fejtegetések ről emlékezünk meg. Helyesen mutat rá a szerző, hogy a szabványosító hatóságok információszerzési lehetőségei a vállalatoknál létrehozott ujitások vonatkozáséban rendkivül korlátozottak. A találmányok t e k i n ^ tétében a h e l y z e t lényegesen j o b b . E vonatkozásban ugyanis a szaba
dalmi előírások Információs forrásként állnak a szabványosító s z e r vek rendelkezésére. E h e l y e s megállapításokat magunk részéről még az
z a l egészítjük k i , hogy a szabadalmak h a l a s z t o t t vizsgálatának egyre több országban bevezetésre kerülő rendszerére t e k i n t e t t e l a h a l a s z t o t t vizsgálatu szabadalmi bejelentésekre nézve egyes országokban - ez a h e l y z e t nálunk i s - a szabadalmi közlönyök képezik az elsődle
ges információs forrást.
ugyancsak külön f e j e z e t b e n f o g l a l k o z i k a mű a szabványosítás szerzői j o g i kérdéseivel. £ helyütt a tudományos és s z a k i r o d a l m i mü- veknek a szabványalkotásnál való felhasználhatóságáról mondottakról t a r t j u k célszerűnek mege .ékezni. A kiindulási a l a p ebben a kérdés
ben az, hogy a tudományos és műszaki szakirodalomban l e i r t - a műsza
k i életben már i s m e r t - megoldási módok a szabványosítás során f e l használhatók, A g y a k o r l a t b a n e r r e r e n d s z e r i n t a h i v a t k o z o t t szabvá
nyosítási jogszabály 8.§-a alapján k i a d o t t Műszaki Irányelvekben k e rül s o r /a s z a k i r o d a l m i mű egyes részleteinek idézésével/, amikor i s a szerzői j o g i törvény l 6 . $ - a értelmében a forrás, v a l a m i n t a szerző megnevezése feltétlenül szükséges. Olyan esetben p e d i g , ha a tudomá
nyos vagy s z a k i r o d a l m i mű Önálló s z e l l e m i alkotást tartalmazó részé
nek, továDbá a benne közölt tudományos értékű ábráknak, r a j z o k n a k , fényképeknek, szemléltető eszközöknek változatlanul a szabványelő- irásba való átvételét t e r v e z i k , ehhez a szerző engedélye feltétlenül szükséges, uiindezek a rendelkezések nem vonatkoznak az o l y a n , külföl
dön m e g j e l e n t tudományos vagy s z a k i r o d a l m i műre, amely o l y a n ország
ban j e l e n t meg, amely nem t a g j a a szerzői Jogra vonatkozó nemzetközi egyezménynek és viszonosságban s i n c s a Magyar rtépköztársasággal. Az i l y e n müvek a szerzői j o g i törvény 2.§-a alapján semmiféle o l t a l m a t nem élveznek, s i g y mind a szabványosítás, mind a dokumentációs tevé
kenység /saját megjegyzésünk/ során szabadon felhasználhatók.
Befejezésül a magyar Szabványügyi H i v a t a l elnökhelyettesének megállapítását idézzük, a k i az előszóban a z t mondja, hogy a könyv a
T11T íg.évf. 2.szám 1972.február
szabványosítás és a j o g r e n d s z e r két önmagában nagyon "száraznak" m i nősített anyagát dolgozza f e l , s ennek ellenére mégis kitűnő alkotás.
E z z e l az értékeléssel messzemenően egyet k e l l értenünk.
/ V i d a Sándor/
S<,S
FOLYÓIRATCIKKEK
6/72
002/45/
A dokumentáció h e l y z e t e Olaszországban. / S t a t o d e l l a documenta- zione i n Itália./- CAROSKLLA, M.P. = I . N . I La H i v i s t a d e l l ' I n f o r m a - zíone, l . k . l . e z . 1970. p.142-152.
A tanulmány a dokumentáció fogalmának a c'ID s z e r i n t történő meg
határozáséból i n d u l k i : " m i n d e n f a j t a információ gyűjtése, rendezése, válogatása, osztályozása, terjesztése és felhasználása". F e l t e s z i a kérdéseket: miért szükségesek ezek a b o n y o l u l t technikák, m i t céloz
nak e f e n t i tevékenységek, h o l végzik ezeket a munkákat és m i l y e n előnnyel jár használatuk az egyénre és a közösségre nézve? A vázla
t o s összefoglalás olaszországi v i s z o n y l a t b a n f e l e l n i próbál e kérdé
s e k r e .
1 . Az o l a s z dokumentációs egységek és koordinációjuk. 1965-ben 1600 s z e r v e z e t i egység f o g l a l k o z o t t dokumentációval, de ezen t u l t u lajdonképpen minden könyvtár tájékoztató szolgálata i s dokumentációs szervnek tekinthető. Jelentős akció v o l t a CNR /Centro flazionale d e l ié H i c e r c h e • Országos Kutatási Központ/ 1966-ban védett felmérése 200 tájékoztatási szolgálat munkájáról. 1967-ben p e d i g k a p c s o l a t b a lépve 8 i p a r i információs állomással és jelentős száii-u dokumentációs központtal, k i a d t a ezek fejlesztési programját. A specializált orszá
gos műszaki-tudományos dokumentációs központ t e r v e előrehaladott stá
diumban v a n . Az országos hálózat már létezik és elég jól működik i s , de az országos együttműködés terén még vannak f e l a d a t o k . I l y e n f a j t a
kezdeményezések már az ötvenes években m e g i n d u l t a k az AIB / A e s o c i a - zlone I t a l i a n a B i b l i o t e c h e • Olasz Könyvtarak Egyesülése/, az INIP / I s t i t u t o K a z i o n a l e per l ' I n c r e m e n t o d e l l a P r o d u t t i v i t a = Országos Termelékenységi Intézet/ és más szervek részéről. 1951-ben egy külön bizottság i s a l a k u l t e célra /Commlaslone d i coordinamento d e i p r o g ramiul d ' i n f o r m a z i o n e e documentazione t e c n i c a = A műszaki információ és dokumentáció p r o g r a m j a i n a k koordinációs bizottsága/, melynek két fő kijelölt f e l a d a t a l e t t v o l n a : a dokumentációs szervek munkája egy
behangolásának kiépítése éa a dokumentalistaképzés megezervezése. E f e l a d a t o k a t később az e m i i t e t t CNR v e t t e át. Ez az utóbbi években többek között nagy tanulmányt készitett a koordináció korszerű orszá- goB rendezéséről több i p a r i dokumentációs s z e r v v e l együttműködve.
1968-től különféle t a n f o l y a m o k a t B z e r v e z e t t az i p a r i dokumentációs állomások dolgozói számára, továbbá számos tapasztalatcserét és gya
k o r l a t i lehetőséget, osztályozási együttműködést, az ETO 6-os főcso
p o r t j a u j o l a s z fordításénak kiadását és vitáit, t e c h n i k a i f e l s z e r e lések beszerzésének koordinált tervét B t b .
2. Három jelentős dokumentációs egyesület működik Olaszországban a/ A f e n t e b b e m i i t e t t AIR; dokumentációs tevékenysége különösen 1961 óta lendült f e l , B I 9 6 6 óta külön dokumentációs oktatási c s o p o r t j a Í B van. 1965-ben k i a d t a a dokumentációt végző intézmények Jegyzé
két, melyhez 1965-1968 között különféle kiegészítések j e l e n t e k meg.
b / Az A I E I /Aseociazione I t a l i a n a per l a Documentazione e l ' I n - formazione = Olasz Dokumentációs ós InformáciÓB Egyesület/ 1966 óta működik; három munkacsoportot:
- a dokumentációs szabványok tanulmányozása, - a társadalmi és gazdasági tudományok és - a müszaki-tudományoB dokumentáció h i v o t t életre.
c/ A CSAÓ /Centro S t u d i e A p p l i c a z i o n i | O r g a n i z e a t i v e = Szervezé
s i Tanuljnányl és Alkalmazási Központ/. Ez a P o l i t e c n i c o d i T o r i n o /To
rinői Műszaki Egyetem/ k e r e t e i között működik, 1962 óta külön dokumen tációe c s o p o r t j a van. 1963 óta több országos Jellegű, speciális témá
jú konferenciát r e n d e z e t t .
3. Szabványosítási munkálatok. Ezek 1962-től lendültek f e l , kát külön csoportban f o l y n a k . 1966 óta számos jelentős dokumentációs szab ványt készítettek. 1967-ben Moszkvában és azóta i s több nemzetközi szabvány munkálataiban végeztek elismerésre méltó munkát. Tervük egy bibliográfiai rövidítések kézikönyvének és dokumentációs szakszótár
nak a közeli kiadása.
4 . A dokumentalistaképzés különféle, nagyrészt egyéni képzésmő- dok utján f o l y i k , magánképzés során ée külföldi minták nyomán. Az egyetemeken folyó kétéves könyvtáros-levéltáros szaktanulmányok doku- m e n t a l i s t a szakképesítést nem nyújtanak. 1959 és 1968 között hosszabb rövidebb időleges dokumentációs tanfolyamok v o l t a k Rómában, Torinó-
TMT 19.évi. 2.szám 1972.február
ban; Bolognában áa Milánóban p e d i g 1962-től az IDAMI / i a t i t u t o d i Do
cumentazione d e l l ' A a s o c i a z i o n e Mecoanioa I t a l i a n a = Olasz Gépipari Egyesület Dokumentációs Intézete/ s z e r v e z e t t dokumentációs t a n f o l y a mokat.
5. Szakirodalom. A legjelentősebb szakfolyóirat a már j e l z e t t Documentazione e I n f o r m a z i o n e , az A I D I kiadásában; ennek 1968 óta do
kumentációs b u l l e t i n jellegű, színvonalas pótfüzete v a n . 1968-ban k i adták a szakkönyvtárak és információs szolgálatok tájékoztatóját 724 tétellel. Monográfia-sorozat a Note d i bibliográfia e d i documenta
z i o n e s c l e n t i f i c a kötetei.
Az utolsó t i z évben mintegy 70 folyóirat-katalógus j e l e n t meg.
A dokumentáció gépesítésének színhelye főként Milánó; i t t működik a Centro d i C i b e r n e t i c a / K i b e r n e t i k a i Központ/ és a Centro d i Documen
t a z i o n e A u t o m a t i c a /Gépesített Dokumentáció Központja/. 1965 óta az e m i i t e t t IDAMI keretében Milánóban, Nápolyban és Fisában i s matemati
k a i áa nyelvészeti automatizált dokumentációs kutatások f o l y n a k . Az osztályozás területén említendő eredmény az Egyetemes Tizedes Osztályozás h i v a t a l o s kiadásának rövidített, h i t e l e s o l a s z fordítása
1964-ből. Részmunkák f o l y n a k főként az 5-6 főcsoportok, a közleke
désügy és a munkahigiénia területének osztályozási kérdéseiről. Tezau
r u s z o k készülrek a m e t a l l u r g i a ée az e l e k t r o n i k a szakterületeiről.
Eléggé előrehaladtak Olaszországban a filmügy gépesített dokumentáció
járól f o l y t a t o t t és publikált tanulmányok. Meg k e l l j e g y e z n i , hogy számos vállalat nemcsak kutatásokat végez a saját k e r e t e i n belül k i építendő gépesített dokumentáció lehetőségeit ée problémáit illetően, hanem dicséretre méltó módon e z e k e t rögtön g y a k o r l a t i l a g a l k a l m a z z a i s , p l . a F i a t müvek és a távközlés s z e r v e i Torinóban.
/Hodinka L./
002.2i681.3.06
Könyvek, számítógépek és a Hagy Jövő. /Booka, computere and the G r e a t ^ F u t u r e . - BERKELEY, E.C. = Computers and A u t o m a t i o n , 20.k. l . s z . 1971. p.6-
A számítógépről l e h e t ugy i s g o n d o l k o z n i , m i n t e g y f a j t a könyv
ről. Az i s m e r e t e k kiolvasása, beiráea, raktározása lényegileg mind
két ismerettárolő közeg esetében hasonló e l v i a l a p o k o n n y u g a z i k . A számolás műveleténél i a hasonló a l o g i k a i a l a p , de i t t már jelentő
sen érvényesül a számitógép hatalmas kapacitásának és nagy műveleti sebességének fölénye. Ha azonban eszmékre, elméletekre gondolunk, m i n d i g könyvekben gondolkozunk. A könyvnek 5 előnye v a n az adattár
ként szemlélt számítógéppel szemben;
1, mennyiségi az emberiség i s m e r e t e i n e k túlnyomó többsége könyv- formában rögzítve található meg;
2. hozzáféréa: a könyv Igen könnyen ós olcsón hozzáférhető;
3. alkalmasság: könnyen alkalmazható az ember idejéhez, kedvéhez, tetszés s z e r i n t i számban és ütemben ismételhető;
4. minőségi a v a l a h a élt legnagyobb gondolkodók, művészek, tudó
sok adják át i s m e r e t e i k e t a könyvben;
5. áttételes tapasztalás: az olvasó által soha át nem élhető, e s e t l e g régmúlt vagy képzelt eseményeket i s s z i n t e életközelségbe hoz. - Mindez rendelkezésére áll mindenkinek, a k i t u d o l v a e n i ,
A számitógépes terület J e l e n l e g még gépek, áramkörök, berendezé
sek, o p t i k a i Jelolvasők s t b . szövevényében létezik, de megjósolható, hogy mindezek majd háttérbe s z o r u l n a k a memóriában tárolt programok és adattárak i s m e r e t e i v e l szemben. H i s z e n a könyvek t a r t a l m a i s f o n t o - eabb azok gyártásánál. Nyilvánvaló, hogy Így l e s z a szémitőgópek ese
tében 1B.
/Molnár I . /
8/72 002.4:002.8 A tudományos információk terjesztése. / D i s s e m i n a t i o n o f s c i e n t i f -
i c I n f o r m a t i o n . / - KAIÉ, M.O. = I r i d u s t r i a l Hesearch and Eevelopment News, 5.k. 3-sz. 1970. ősz, p.34-38.
Az árnyalt szervezésű, b o n y o l u l t , időosztásos számítógépet a l kalmazó tájékoztatási r e n d s z e r e k - amelyek szervezését ma a l e g j o b b nak tartják az információk szolgáltatásában - k i s e b b vállalatok vagy fejlődő országok számára egyelőre elérhetetlenek. Sőt, a nagy, nemzet
közi kereső szolgáltatások a fejlődő országok részére elkerülhetetle
nül szükséges információkat csak kb, egyéves késéssel képesek továb
bítani: ez azonban jelentősen hátráltatja ezeknek az országoknak a fejlődését. Sok szűk profilú, k e r e s k e d e l m i a l a p o n működő tájékoztatá
s i szolgáltatás i s k i a l a k u l t : problémák azonban ezek felhasználásában i s mutatkoznak.
A tudomínyos információk felhasználói, a tudósok u g y a n i s a köz
v e t l e n , személyesen i s hozzáférhető információforrást részesítik előnyben. Ennek a magatartási formának a kartonazolgáltatás f e l e l meg l e g j o b b a n : egyéni vagy intézeti - szűk profilú - tárak, v a l a m i n t ezek tématerületeit és a határterületeket i s fedő, széles profilú, országos / n e m z e t i / tár formájában. A tár egyedei l e h e t n e k gépelt k a r tonok, de akár f e l i r a t o t tartalmazó gépi lyukkártyák i s .
A fejlődő országok tudományos tájékoztatási r e n d s z e r e l e g y e n : egyszerű szervezésű és ügyvitelü; az i n p u t o l d a l o n Írógépnél bo- nyt u l t a b b berendezést ne igényeljen, k i s létszámú személyzettel üze
m e l j e n ;
TMT 19.évf. 2.ázást 1972.február
olcsó;
r u g a l m a s ; mind a z információk adásának formái, mind a s z i n t e k tekintetében sokoldalúan l e g y e n képes működni;
a már létező tájékoztatási rendszerekből! szolgáltatásokból l e gyen leszármaztatható;
e g y s z e r i t módon nyújtson szolgáltatásokat; a z információk több n y e l v e n i s hozzáférhetők l e g y e n e k , v a g y lehetőség l e g y e n lefordítá
s u k r a .
M i n d e z e k e g y e n e s e n következnek a fejlődő országok körülményei
ből, elégtelen pénzügyi lehetőségeik és szakértőik feltételeiből.
Nem beszélve arról, hogy a tudósok, kutatók - s z e r t e a világon - még m i n d i g inkább előnyben részesitik a személyes adatgyűjtést, a d a t s z e r
zést.
Az 5 0 - e s évek nagy Ígérete, a z automatizált információkereső r e n d s z e r , nem váltotta be a mai n a p i g sem a z o k a t a reményeket, ame
l y e k e t akkortájt elképzeltek róla. Nem épültek k i egyetemes érvényű, a z információk teljességét kereshető módon tároló gépesített r e n d s z e r e k . O l y a n o k , a m e l y e k e t használva a tudósoknak CBak l e k e l l e n e b i l lentyűzniük a kérdést és p i l l a n a t o k o n belül egy távolban e l h e l y e z e t t számitógép, hálózaton keresztül tetszés s z e r i n t i n y e l v e n m e g a d j a a választ. L e h e t e t l e n o l y a n r e n d s z e r t t e r v e z n i , amely minden kérdést, minden s z e m p o n t o i , bármely n y e l v e n egyformán t a r t a l m a z z o n és képes l e g y e n a kimeritő válasz megadására. Arról nem i s beszélve, hogy e z t a r e n d s z e r t a k k o r k e l l e n e m e g t e r v e z n i , a m i k o r a kérdések még nem i s I s m e r e t e s e k .
A tudományok sem egyformák: a f i z i k a f o g a l o m r a orientált, a k é mia s z e r k e z e t i képletre orientált, a biológia a funkciókat tanulmá
n y o z z a , így a z automatizált r e n d s z e r e k b e n i s embereknek k e l l d o l g o z n i u k , a z információkat értékelni, válogatni k e l l , elő k e l l késziteni a b e m e n e t i o l d a l o n és meg k e l l f o g a l m a z n i a kérdést, hogy a k i m e n e t e n válasz j e l e n h e s s e n meg.
E z a tény v i s z o n t p a r a d o x módon h a t : lassítja a szükséges i n f o r mációk megszerzésének folyamatát.
Mindezek ellenére e z e k n e k a r e n d s z e r e k n e k i s megvan a maguk lét
jogosultsága, h e l y e és i g e n f o n t o s s z e r e p e a z információk tárolásá
ban, de nem o l d a n a k meg e g y s z e r r e minden problémát.
Talán e z a magyarázata a tudósok f e n t i s m e r t e t e t t álláspontjá
nak.
A kutatók, tudósok kétféle információt igényelnek:
r e n d s z e r e s tájékoztatást arról, hogy p o n t o s a n m i v e l I s f o g l a l k o z n a k a z a z o n o s s z a k t e r i i l e t e k e n dolgozók;
esetenként egy-egy p o n t o s a n körvonalazott szakterületről rész
l e t e s áttekintést, helyzetjelentést.
I z r a e l b e n különösen hasznosnak találták az audio-vizuális mód
s z e r e k , eszközök alkalmazását: például értekezletek, konferenciák e t b . felvételét és a mágnesszalagos kazetták, v i d e o - s z a l a g o k t e r j e s z tését, cseréjét s t b . Ez egyben csökkenti az éppen csak megszületett vagy félig kész' gondolatoknak az elsőbbség biztosítása érdekében nyomtatásban való /néha többszöri/ megjelentetését.
Az elképzelés s z e r i n t a jövőben kifejlesztendő egyetemes r e n d s z e r e k , v a l a m i n t a J e l e n l e g i , többé-kevésbé széles profilú ée emberi közreműködéssel Üzemeltetett r e n d s z e r e k közötti rés kitöltésére meg
j e l e n t e k a ezük profilú - például az agydaganatokra, a gyomirtókra, a titánra s t b . vonatkozó szakirodalommal foglalkozó - szolgáltatások.
Ezek átfogó tevékenységét a tudósok gyakran és szívesen v e s z i k igény
be.
E szolgáltatásoknak azonban nem megfelelő a publicitásuk; hirük, főleg ha kiBebb országban üzemelnek, gyakran nem j u t e l csak évek múlva a fejlődő országokhoz. így a tudós, ha t u d j a i s , hogy m i l y e n információra lenne szüksége, nem t u d j a , h o l és hogyan szerezze be,
?,lőször a megfelelő forrást k e l l megtalálnia. Már maga az e z z e l kap
c s o l a t o s levelezés sok t e c h n i k a i , sőt pszichológiai / i d e g e n nyelvű l e v e l e t k e l l szövegeznie, i s m e r e t l e n országba, i s m e r e t l e n emberhez k e l l küldenie, nem i s m e r i az o t t a n i szokásokat s t b . / problémát r e j t magában.
Ezen s o k a t segíthet egy o l y a n kartoték, amelyben a különböző szakterületeken tájékoztató s z e r v e z e t e k , szolgáltatások e l m e i /becs
lés s z e r i n t m i n t e g y kétezer c i m / megtalálhatók lennének.
A szerző a fejlődő országok tudományos tájékoztatási igényeinek kielégítésére a kartonszolgáltatást /információs és cimtári kartoték/, v a l a m i n t az audlo-vizuális módon terjeszthető f o l y a m a t o s tájékozta
tást látja célszerűnek. A tudományos-miiBZaki-gazdasági információkat tartalmazó tárak kiépítését, megszervezését és gondozását elkerülhe
tetlenül szükségesnek és minden kihatásában /költség-, munkaerő-igé
nyesség/ megfelelőnek és így megvalósíthatónak t a r t j a .
/ S c h i f f E./
