figyelőszolgálat
ISMERTETÉSEK
002.55:681.5/45/
CAJtACCIOLO, A.;
Per uno a v i l u p p o d e l l ' i n f o r m a t i c a i n Itália.
/Az i n f o r m a t i k a * fejlődése Olaszországban./
I . H . I . La R i v i a t a d e l l ' I n f o r m a z i o n e , l . k . 2.sz. 1970. p.10-14.
Olaszországban egyre jobban t e r j e d az a felismerés, hogy k i k e l l alakítani az i n f o r m a t i k a fejlesztésének országos tervét. A növekvő ér
deklődés és igény jelentkezése jó j e l e f o n t o s kérdés megoldását i l letően. Hangsúlyozzuk, hogy e téren gyorsan és határozottan k e l l elő
r e h a l a d n i , mert az i n f o r m a t i k a kétségen kívül az egész ország gazda
sági-társadalmi-kulturális fejlődésének alapvető eleme.
Az olaszországi h e l y z e t súlyosságára mutató tényeket egy, 1969 októberében Kómában, az AICA /Aaaoziazione I t a l i a n a per i l C a l c o l o Automatlco • Olasz Országos Számítástechnikai Egyesület/ rendezésében t a r t o t t tanácskozáson ismertették; többek között i t t került részletes vitára az i n f o r m a t i k a területén szükséges szakszemélyzet kiképzésének
tízéves o l a s z t e r v e i a .
A pénzügyminisztérium keretén belül működő S e g r e t a r i a Generálé d e l l a Programmázione Economioa /Gazdasági Tervezés Főtitkáraága/ e l -
A s z e r k . megjegyzóae: a közlemény kitételei alapján nyilvánvaló, hogy a szerző az " i n f o r m a t i k a " kifejezést a tájékoztatási módsze
r e k és eljárások tanulmányozása értelmében használja, feltétlenül ideértve a tudományoB, műszaki és gazdasági tájékoztatást i s .
készítette az ország tizéves közgazdasági tervének fő irányvonalát tartalmazó " P r o g r e t t o 80" / 1 9 8 0 - i g szőlő/ t e r v e t és ebben i a s z e r e p e l az e m l i t e t t országos információs fejlesztési t e r v szükségessége. De ezenkívül több más szaktanácskozás "ajánlásai" i s tartalmazzák ugyan
e z t az igényt, és követelik egy, a CNR /Centro Hazionale d e l l e K l - cerche <> Országos Kutatási Központ/ irányítása a l a t t működő b i z o t t ság szervezését,
magát a g o n d o l a t o t tulajdonképpen először míg az AICA 1968. évi Nápolyban t a r t o t t 2. kongresszusán vetették f e l . Már o t t kiemelték a szakemberek kiképzésének szükségességét i a , de ugyanakkor sajnálkoz
va leszögezték, a h i v a t a l o s szakkörök részéről, hogy a probléma f o n tossága iránt t e l j e s érdektelenség tapasztalható. A tulajdonképpeni tényleges munkát az egyetemek indították meg, különféle Információs szaktanfolyamok szervezésével, részben a természettudományi, részben a mérnöki karokon.
A f e n t i jelzések ellenére l e k e l l szögezni, hogy az egész h e l y z e t egyáltalán nem kielégítő ma sem és erőteljes fellépés azUkaégea még minden, a tárgyban közelről érdekelt szerv - elsősorban a K i n i s - t e r o d e l l a P u b l i c a I e t r u z i o n e /Közoktatásügyi Minisztérium/, a M i n i s — t e r o per l a H i c e r c a S c i e n t i f i c a e T e c h n o l o g i c a /Tudományos Kutatás
ügyi Minisztérium/ és az e m i i t e t t CNR részéről.
A fejlesztés legfőbb gátja a megfelelő személyzet hiánya.
m i v e l ez a probléma különböző mértékben, de majdnem az összes európai országot érinti, felmerült egy, az i n f o r m a t i k a oktatóit kép
ző európai intézet t e r v e i a . /Az elképzelt magas szintű, nemzetközi Jellegű, akárha kisméretű információs kiképző központ azonban mind
máig nem t u d o t t létrejönni az egyes nemzetek részéről b e j e l e n t e t t kü
lönféle akadályok m i a t t . / Három helyen' történt az utábbi években ko
moly előrelépés; a l e g j o b b a h e l y z e t Angliában, i t t k b . t i z éve mű
ködnek különböző ezlntü specializált iskolák; Franciaországban a k o r mányzat k e z d e t t az i n f o r m a t i k a ügyével komolyan f o g l a l k o z n i ; az NSZK- ban p e d i g a termelő i p a r és az információkat felhasználó különféle egyesületek, intézmények nyomása folytán került előtérbe ez az ügy.
Olaszországban, különösen a módszeres munka területén, a l i g történt még v a l a m i . Egyelőre meg magyarázni és értelmezni k e l l az i n f o r m a t i ka lényegét, fogalmát, kapcsolódását az ország egyéb gazdasági-társa
d a l m i -kultúrál l s tevékenységeihez. Nem v e s z i k észre, hogy i t t nemcsak k i s vagy nagyobb számú szakember kiképzéséről v a n szó, hanem egy u j , alapvető szemléletről, mely az o l a s z g y a k o r l a t i és kulturális életet egyre inkább átszövi és átalakítja.
Talán nem árt e h e l y e n sem, ha közelről megnézzük: mi az az i n f o r m a t i k a , melynek olaszországi lassú fejlődési ütemét o l y k o r már s z i n t e drámai szavakban sérelmezik s amit j e l e n l e g a korszerű isme
r e t e k f o n t o s részének t a r t a n a k ?
Meg k e l l különböztetnünk a szűkebb értelemben v e t t informatikát, mely a tájékoztatási módszerek tanulmányozásával f o g l a l k o z i k , az a l
k a l m a z o t t informatikától, melynek tárgya v i a z o n t e módszerek gyakor¬
l a t i alkalmazásának, az eljárásoknak a tanulmányozása.
48
TMT 19.évi. L a z á m 1972.január
Mióta az ember megteremtette az információk e l e k t r o n i k u s f e l d o l gozásának e r o p p a n t hatékony fegyverét, az információs eljárások nagy fokú racionalizálása következhetett be. Ez a f o r r a d a l m i ujitás az i n formációk feldolgozása természetes fejlődésekónt a kisegítő és p e r i f e r l k u s készülékek egész raját f e j l e s z t e t t e k i . A számítógépek bevezető se nem fogható f e l ugy, m i n t egy kézi eljárás egyszerű mechanizálása, hanem ez az egész meglévő s z e r v e z e t többé-kevésbé t e l j e s átalakítását i s j e l e n t i , i l l e t v e kívánja meg.
A tanulmány elején vázolt többoldalú fejlesztési t e r v kialakítá
sának az i s e g y i k nehézsége és jellemzője, hogy egyidejűleg k e l l kö
zösségi és magán erőfeszítéssel f e j l e s z t e n i a kutatási és a f e j l e s z tési tevékenységet mind a szűkebb értelemben v e t t i n f o r m a t i k a , mind alkalmazása területén. A kérdés műszaki j e l l e g e m e l l e t t erősen p o l i t i k a i i s , m e r t csak a kérdés fontosságát f e l i s m e r v e l e h e t adekvát t e r v e k e t k i d o l g o z n i a megfelelő sorrendiséggel és a f e l i s m e r t sürgősség
g e l , m i v e l a követelménvek I g e n gvorsan nőnek, ugvanakkor velük együtt éa rohamosan fejlődik a kielégítésükre alkalmazható gépi appa- r a t u r a i s . Az átfogó országos program hiánya nemcsak a z z a l a követkéz ménnyel jár, hogy a fejlődés l a s s u , hanem az a z o n n a l i igények nyomá
sa a l a t t aránytalanságok j e l e n t k e z n e k az egyes s z e k t o r o k b a n , melyek későbbi, utólagos arányosítása m i n d i g nehezebb. A fejlesztési t e r v né
hány szempontja világos, érdemes v o l n a részletes vitát k e z d e n i róluk.
E g y i k i l y e n alapkérdés a specialisták képzése: az A1CA s z e r i n t a következő t i z évre Olaszországban szükség lenne 50 0C0 u j /egye
temet végzett/ szakemberre és 115 000 u j középkáderre. K i d o l s o z o t t az AICA egy képzési t e r v e t i s , mely a tanköteles korosztály oktatásától kezdve minden s z i n t e n áz általános tanulmányi szakanyagba b e i l l e s z t v e j a v a s o l n a kiegészitó" információs a l a p i s m e r e t i oktatást i s .
A t e r v e k megvalósítása csupán az egyetemek és főiskolák, az ál
l a m i i p a r és a magánszektor erőinek egyesítésével képzelhető e l . Ez a probléma sem oldható meg a Tudományos Kutatáeügyi Miniszté
r i u m , az Országos Kutatási Központ, az egyetemek éa a l e g j o b b a n érde
k e l t n a g y i p a r hatékony segítsége nélkül. A n a g y i p a r vonalán i s meg k e l l különböztetni a kutatások fejlesztésében közvetlenül érdekelt ál l a m i vállalatokat, v a l a m i n t az a m e r i k a i bázisú s z e k t o r t , melynek i n kább érdeke termékeinek az o l a s z p i a c r a valő egyszerű bevezetése,mint egy autonóm nemzeti fejlődés elősegítése. Az i n f o r m a t i k a területének f i g y e l e m m e l kisérése, ellenőrzése és e s e t l e g e s befolyásolása - m i n t más országokban i s - a magasabb országos irányító szervek f e l a d a t a .
A t e r v egy másik alapeleme: az eurőpai éa neazetközi együttmű
ködés problémája. Az alkalmazási területeken nagy s z e r e p e t k e l l J u t t a t n i a t e r v e k b e n a nemzetközi j e l l e g m e l l e t t az országon belüli koor
dinációnak i s .
Az általános i n f o r m a t i k a i fejlődés részproblémái: a közigazgatás computerlzáláaa, a kisegítő szolgáltatások, a miiszaki-tudományos éa a politikai-gazdasági dokumentáció s t b . A szerző azonban e cikkében nem kívánja a részleteket t a g l a l n i . A f o n t o s az, hogy felébredjen a p o l i t i k a i vezető szervek éa a kormányzati tényezők f i g y e l m e az i n f o r m a t l -
ka problémái és a fejlődés elősegítése iránt, megteremtve az i n f o r m a t i k a fejlesztési tervének megalkotására és végrehajtására képes s z e r v e k e t , v a l a m i n t a szükséges pénzügyi a l a p o k a t .
/Hodinka László/
REFERÁTUMOK
KÖNYVEK
l / K / 7 2 021/4 37.6//083.8/
FLOREÍH0VÍ, 0. - KOLLAHOVÁ, K. - ÍÍÁÍt,
Adresár institúcií na Slovensku, ktoré kooperujú s celostátnou e v i d e n c i o u zahraniínej literatúry.
/A külföldi i r o d a l o m országos nyilvántartásában együttműködő szlovák inté zmények cimjegyzéke 7]
B r a t i s l a v a , Univerzitná k n i z n i c a , 1 9 6 9 . 2 6 2 , {íj p.
A címjegyzék - a kódjelek sorrendjében - a külföldi i r o d a l m a t gyűjtő szlovák könyvtárak a d a t a i n kivül azokét i s t a r t a l m a z z a , ame
l y e k funkciójuknál fogva jelentős részt vállalnak e dokumentumok könyvtárközi kölcsönzéséből. Tehát minden lényeges szlovákiai tudomá
nyos és szakgyűjtemény, i l l e t v e - Járási s z i n t i g - közművelődési könyvtár megtalálható benne.
A kódjelek s z e r k e z e t e a következő: a két-két betűből álló h e l y - eégjelekhez hozzárendelik a szóban forgó könyvtár egy betűből álló típusjelét, majd az i g y k i a l a k u l t betü-kódot háromjegyű - 0 0 1 - g y e l kezdődő - számjegy segítségével t e s z i k egyedivé. A k i s e b b helységek
r e vonatkozóan a helységjeleket nem fejlesztették k i : az o t t működő könyvtárak kódja egységesen 5 L betűcsoporttal kezdődik. E m i a t t a fő
részben való keresés nem a u t o m a t i k u s ; e z t a nehézséget mutatókkal h i dalják át /az intézmények nevének, névröviditésének, v a l a m i n t az i n tézmények vezetőinek mutatója/.
A főrész egy-egy intézményről az alábbi információkat nyújtja:
az intézmény neve, cime, vezetőjének neve;
alapításának éve;
gyűjtőköre /tárgyszóval és ETO j e l z e t t e l k i f e j e z v e / ; az intézmény nevének különféle rövidítései;
TMT 19.évf. l.azám 1972.Január
az intézmény telefonszáma ás telexszáma;
kölcsönöz-e az intézmény h e l y b e n /+ vagy - válasszal/;
kölcsönöz-e könyvtárközi u t o n /* vagy - válasszal/, m i l y e n doku
mentumokat és hány hétre /+ vagy - válasszal, továbbá: a h e t e k számá
nak megadásával és a könyvtárközi kölcsönzésre bocsátott dokumentum- féleségek rövidítésével/;
van-e reprodukciós szolgálata /+• vagy - válasszal/. •
A kiadványban szereplő intézmények gyűjtőköréről külön áttekin
tést i s készítettek /az ETO sorrendjében, az illetékes intézmények kódjának feltüntetésével/.
A címjegyzéket - természetesen elsődleges tájékoztató funkcióján t u l - egy t e l j e s e b b szlovákiai "könyvtári M i n e r v a " elkészítéséhez t e k i n t i k kiindulópontnak, v a l a m i n t a k i f e j l e s z t e t t kódok g y a k o r l a t i használhatóságáról szeretnének általa meggyőződni.
A kiadvány CONSUL 253 t i p u s u szervező automata igénybevételével készült. Az eljárás előnye: a publikáció v a l a m e n n y i a d a t a l y u k s z a l a g o n rendelkezésre áll, s Így a további kiadásokat a bővítések, i l l e t v e a szükségessé váló módosítások után csekély ráfordítással és gyorsan elő l e h e t állítani.
/ P u t a l a T i b o r /
2/K/72 025.5:661.31 A s z a k i r o d a l m i tájékoztatási gépesítése Magyarországon
/OROSZ Gábor: A magyar tajékoztatás-gepesitesi törekvések és eredmé¬
nyek. * A s z a k i r o d a l m i tájékoztatás gépesítésének h e l y z e t e a magyar könyvtárakban./
/közread. az/Országos Széchényi Könyvtár, Könyvtártudományi és Mód
s z e r t a n i Központ. Bp. 1970. 88 p. /Könyvtárgépesítési füzetek 8./
/A Könyvtártudományi és Módszertani Központ kiadványai 39./
A gépesítés a tanulmányban a könyvtári és dokumentációs informá
cióknak, szövegeknek gépi lyukkártyarendszerrel, lyukszalagtechniká
v a l , e l e k t r o n i k u s digitális számitógépekkel való feldolgozását, i l l e t ve a feldolgozás eredményeként szolgáltatások ellátását, produktumok előállítását, továbbá a f e n t i berendezések könyvtári és dokumentációs ügyviteli célokra való felhasználását J e l e n t i .
A k e z d e t 1954-re tehető. 1 9 5 9 - i g t a r t o t t a gépesítés iránti ér
deklődés, B 1 9 6 0 óta f o l y i k a gépekkel végzett munkák szakasza.
A k o r a i szakaszban csak egy szövegfeldolgozó kezdeményezés tör
tént: a Magyar Enciklopédia szóanyagát gépi lyukkártyák segítségével
kezdték f e l d o l g o z n i , de a munka félbemaradt. E J B Ő igazán könyvtáro¬
s i kísérlet a G o r k i j Könyvtár gyarapodási Jegyzékeinek gépi lyukkár¬
tyákat felhasználó előéllitáaa v o l t .
Az időleges értékű kiadványokra ezoritkoző gyarapodási jegyzék l y u k s z a l a g o s technikával történő előállítását d o l g o z t a k i és a l k a l mazza az OMKDK.
A s z e g e d i Egyetemi Könyvtár l y u k s z a l a g o s cimfelvételezéséből a h e l y b e l i számitóközpont készit gyarapodási jegyzékeket szakok s z e r i n t differenciáltan. A számítógép MINS2K 22 ».
Kötetkatalógust az OMKDK és a BMEKK 1961-ben k e z d e t t készíteni gépi lyukkártyák felhasználásával. Az OMKDK a címfelvétel egy sorára egy lyukkártyát használt f e l , a B u d a p e s t i Műszaki Egyetem Központi Könyvtára p e d i g egy-egy egyetemi j e g y z e t rövidített címfelvételére egy lyukkártyát fordított. Ez utóbbi eljárást utóbb Razdan-3 számí
tógépre vitték át.
A kötetkatalőgusok készítése b i z o n y u l t a legállandóbb gépesíté
s i munkának hazánkban.
Katalóguscédulákat a szegedi Egyetemi Könyvtár készít l y u k s z a l a g - s z e l e t e k segítségével, Debrecen és Veszprém I s átveszi elgondo
lásukat.
Bibliográfiák összeállítása terén a KGM MTTI, az OMKDK, a MMDOK éa a szegedi Egyetemi Könyvtár kezdeményezései m e l l e t t a Magyar Nem
z e t i Bibliográfia most kezdődő computerizélása f o n t o s tényező /MINSZK- 22 M/.
Folyóiratjegyzékeket lyukkartyatechnikával 1962-ben a NIMDOK, 1965-ben és 1966-ban a KGM MTTI, 1967-ben a KPM a d o t t k i . Utóbbi 1968-ban BULL GAMMA 10 kis-computer segítségével közreadta az I 9 6 O . évvel kezdődő folyóirat-állományának központi címjegyzékét i a .
Az OMKDK folyóirat tartalomjegyzék-forditási szolgáltatásaihoz az értesitő l a p o k a t l y u k s z a l a g o s Írógéppel automatizálva készítették.
A KGM MTTI gyártmányismertetőket UKIVAC 1004 e l e k t r o n i k u s a d a t feldolgozóval tárt f e l . Ugyanezt az OíiKDK MIN3ZK-22 M segítségével o l d o t t a meg.
Szabadalmakat a KGM MTTI és a Kőbányai Gydgyszerárugyár d o l g o z o t t f e l gépesítve.
Kutatási jelentések feltárására BULL GAMMA 1 1 5 gép segítségével végzett kísérleteket az OMKDK.
K o n g r e s s z u s i kiadványok feldolgozása speciális lánc-index segít
ségével az OMKDK-ban MINSZK-22 M Igénybevételével történik.
Vállalati könyvtárak állományénak modern feldolgozását compute- rlzálva végzi az OMKDK.
TMT 19.éVf. l.szám 1972.Január
A különböző alkalmazások ismertetése után gazdag adatgyűjtemény m u t a t j a be mind az egyes megoldásokat, mind az ezekre vonatkozó pub
likációk bibliográfiáját, számos összehasonlító táblázat von párhuza
mot a különböző alkalmazások között.
A függelék a magyar könyvtárak gépesítési lehetőségeit f e l s z e r e lésük tükrében i g y e k s z i k megmutatni. így f e l s o r o l j a a m i k r o f i l m t e c h n i k a egyes gépeit, v a l a m i n t a sokszorosltástechnika és iratmásolás gépeinek s t a t i s z t i k a i a d a t a i t a magyar könyvtárakban.
/íezső László/
FOLYÓIRATCIKKEK
1/72 001.814.2:608.3 A szabadalomkutatás területének meghatározása és az információ-
szóródás problémája. / O p r e d e l e n i e o b l a s z t i p o i s z k a patentnori l n f o r - m a c i i i probléma r a s z s z e j a n i j a . / - VCSERA3ÜIJ, R.P. - TARGAN, Sz.K.
= Voproszü I z o b r e t a t e l ' s z t v a , 1970. 9.sz. p.24-31.
Mind a szabadalomkutatás g a z d a s á g o s s á g a , mind a szabadalmi gyűj
temények állománya szempontjából nagy jelentőségű a szabadalomkuta
tás területének h e l y e s meghatározása.
A t a p a s z t a l a t a z t m u t a t j a , hogy a szabadalomkutatás területének meghatározása s z i n t e ugyanannyi problémát v e t fél, m i n t magának a szabadalomkutatásnak az elvégzése; a szabadalomkutatás pontossága és teljessége a Bzabadalmi információ szóródásának függvénye,
A tudományos kutatás és a műszaki kutató-fejlesztő tevékenység során a szabadalomkutatás gazdaságossá tétele jelentős s z e r e p e t ját
s z i k , nevezetesen a szabadalmi tájékoztatás pontosságának és t e l j e s ségének biztosítása döntő jelentőségű. Ez utóbbi két követelmény a tájékoztató tevékenység három különböző oldalát érinti: az iparági éa szakosított gyűjtemények teljessé tételét, a szabadalmi tájékozta
tással foglalkozó káderek képzését, v a l a m i n t a szabadalomkutatási t e vékenység megszervezését.
Az i p a r i l a g f e j l e t t országok szabadalmi leírás állománya mennyi
ségileg i s rendkívül számottevő: több millió s z a b a d a l m i , találmányi leirás b o n y o l u l t osztályozási r e n d s z e r b e n van f e l d o l g o z v a /50-80 ezer mutatószám a l a t t / . E körülmény jelentős problémát okoz azoknak az i n dexszámoknak /szabadalmi osztályok, alosztályok, c s o p o r t o k / a megha-
tarozásánál, amelyek a szabadalomkutatás szempontjából f i g y e l e m b e jö hétnek,
A szerzők i s m e r t e t i k az információelméletnek az információ szó
ródására vonatkozó általános megállapításait, elsősorban BRADFORD, VICKERí, KENUALL és COLÉ megállapításainak közlésével, elemzésével.
A h i v a t k o z o t t szerzők az információszóródás k é t fő okát állapították meg:
a p e r i o d i k u s kiadványok, különösen a folyóiratok p r o f i l j a mégha
t á r o z o t t B á g á n a k hiánya, ami természetes következménye a k a p i t a l i s t a kiadói tevékenységnek;
a különböző tudományágak összefonódása, ami a g y a k o r l a t b a n ugy j e l e n t k e z i k , hogy b i z o n y o s műszaki problémát több tudományág képvi
selői közösen oldanak meg.
Az információelméletnek az információszórődásra vonatkozó álta
lános megállapításai azonban nem alkalmazhatók minden további nélkül a szabadalmi információra, a szabadalomkutatásra, m i v e l i t t a szóró
dás mértéke alacsonyabb, m i n t a p e r i o d i k u s kiadványok esetén. Ennek oka az, hogy a szabadalmi osztályozási rendszerek v i s z o n y l a g gyorsan kifejlődtek és e l t e r j e d t e k , elsősorban a szabadalom engedélyezésével k a p c s o l a t o s állami munka során merült f e l az osztályozási igény.
A szabadalmi információ szóródása tehát a g y a k o r l a t b a n akkor nyer jelentőséget, ha a t e c h n i k a e g y i k ágában már bevált műszaki meg
oldást a t e c h n i k a másik ágában alkalmaznak, ez az un. átvitel. Egyes országok szabadalmaztatási r e n d s z e r e k i f e j e z e t t e n tápot ad a szaba
d a l m i információ szóródásának, így p l . az Ü3A szabadalmi j o g a , amely s z e r i n t a szabadalmi igénypontok több műszaki megoldást i s felölel
hetnek, amely megoldások különböző szabadalmi osztályokba t a r t o z n a k . Ugyanakkor a szabadalmi leírásokon csak a l e g f o n t o s a b b szabadalmi osztály indexszáma s z e r e p e l és a többi szabadalmi osztályra csak u t a lás történik.
Különbségek az általános műszaki információ és a szabadalmi i n formáció szóródása között:
1. a szabadalmi osztályozási indexek alapján a feldolgozandó anyag 50^-ára a z o n n a l i tájékoztatás kapható, ezenkívül a szabadalmi leírásokban végzett kutatás alapján 95'ií-os hatású információ n y e r h e tő, a szóródás tehát csupán 5#;
2. a szabadalmi osztályozás eredményeképpen a kutatást végző személy különleges szakképzettségének, szakmai tapasztalatának, szub
jektív elbírálásának kevesebb t e r e van, m i n t a műszaki s z a k i r o d a l o m kutatásánál általában;
3. a szabadalmi bejelentések szóródásának figyelembevételével végzett kutatás jelentős segítséget nyújthat a műszaki prognóziské
szítés számára;
4. az osztályozási mutatók rendezése, egyeztetése jelentős mér
tékben előmozdítja a kutató-tervező-fejlesztő munkát kiegészítő sza
badalmi tájékoztatás színvonalát;
54
TMT 19.évi. l.szám 1972.január
5. Meghatározott mennyiségű találmány leírásának meghatározott időn belül való átvizsgálása alapján a szabadalomkutatási tevékeny
ség munkanormája állítható f e l .
A i d a 3./
2/72 002:007 ,
Információszükséglet és -felhasználás. / I n f o r m a t i o n needs and uses./ - ALLtíN, T.J. = Annual Review o f I n f o r m a t i o n Science and Tech
n o l o g y , 4.1c. 1969. p.3-29.
PAISLEY úttörő Jelentőségű tanulmánya óta /The f l o w o f b e h a v i o r - a l s c i e n c e s o f i n f o r m a t i o n , I 9 6 5 / e l t e l t néhány év jelentős mérték
ben gyarapította a tudományos kutatók és t e c h n i k u s o k információs p r o b lémáival foglalkozó s z a k i r o d a l m a t . Az e témakörben f o l y t a t o t t vizsgá
l a t o k legtöbbje azonban főleg csak az információs csatornák kiválasz
tását tárgyalta, és v i s z o n y l a g kevesebb tanulmány próbálta végigkí
sérni az információfelhasznélás tényleges folyamatát. A szerző az utóbbiakról ad áttekintést, a f o l y a m a t o t befolyásoló és meghatározó főbb tényezők köré csoportosítva a b e m u t a t o t t munkákat.
A közvélemény általában hajlamos a tudományos eredményeket egy- egy tudós önálló, külső körülményektől független alkotómunkájának tulajdonítani, és r e n d s z e r i n t e l t e k i n t azoktól a szociológiai felté
telektől, amelyek a tudomány embereinek tevékenységét nem k i s mérték
ben meghatározzák. G y a k o r i tévhit az i s , hogy a kutatók csak "köny
vekből" meri t i k tudásukat, B i g y tevékenységük produktivitása az o l v a s o t t információk p u s z t a tömegének a függvénye.
Az i l y e n "könyvtári-tudósi" elképzelésekkel szemben a tudományos kutatók tevékenysége meghatározott s z e r v e z e t i k e r e t e k között, megha
tározott szociológiai közegben f o l y i k , és ezeknek a feltételeknek a milyensége jelentősen befolyásolja tevékenységük eredményességét. A kutatók általában egy a d o t t s z e r v e z e t tagjakónt, k i s e b b munkacsopor
t o k b a n /work teams/ dolgoznak, tevékenységűk meghatározott f e l a d a t o k megoldására irányul, r e n d s z e r i n t szakmai egyesületekben i s működnek, részt vesznek különböző tudományos konferenciákon s t b . Mindezek a té
nyezők kisebb-nagyobb mértékben befolyásolják tevékenységüket, követ
kezésképpen e tényezők megfelelő alakításával kedvező hatást l e h e t g y a k o r o l n i a tudományos kutatások produktivitására.
A c i k k s o r r a v e s z i az egyes tényezőket, és a b e m u t a t o t t vizsgá
l a t o k alapján i s m e r t e t i azok információs hatásfokát. Részletesebben f o g l a l k o z i k a formális és informális s z e r v e z e t e k , a munkacsoportok felépítésének, a szakmai társadalom, az un. láthatatlan testületek / i n v i s i b l e c o l l e g e / információs jelentőségével.
A szerző végül sajnálkozással állapítja meg, hogy az információ
szükséglet és -felhasználás komplex folyamatát e d d i g inkább csak a
szociológia és a magatartá3tudományok kutatói körében vizsgálták, és kimaradtak belőle a természettudományok művelői; h o l o t t azok informá
ciós tevékenységébe nyilvánvalóan ugyanúgy belejátszanak a tárgyalt szociológiai tényezők. E z t az információkutatóknak - a k i k maguk i s a szociológia és a magatartástudomány képviselői közé t a r t o z n a k - a természettudományoktól való idegenkedésével i n d o k o l j a . M i v e l a p r o b léma lényege g y a k o r l a t i - a tudományos tevékenység produktivitásának problémája - megoldásként a természettudósok szociológiai, magatartás
tudományi képzését, i l y e n jellegű ismeretanyaguk bővitését J a v a s o l j a . A c i k k végén az i s m e r t e t e t t tanulmányok függeléke található.
/Bálley L./
3/72 002:007
Tájékoztatási r e n d s z e r e k tervezése és értékelése. /Design and e v a l u a t i o n o f inf->rmation systems./ - KATTER, R.V. = Annual Review o f I n f o r m a t i o n Science and Technology, 4.k. 1969. p.31-70.
A szerző a rendszerielujitás folyamatának / t h e system r e d e v e l o p - ment p r o c e a s / nézőpontjából i s m e r t e t i a témát, és terminológiai újí
tásával /felújítás - redevelopment a fejlesztés - development he
l y e t t / előre j e l z i a kiszélesített problémafelvetést. Míg a korábbi s z a k i r o d a l o m a tervező é 3 értékelő tevékenységet szűkebben - az i n formációtárolás és visszacsatolás kérdéseit jórészt e l h a n y a g o l v a - tárgyalta, a d d i g ujabban megerősödött a törekvés a probléma széles felfogásban való értelmezésére. így az információs r e n d s z e r e k elemzé
se egyre inkább az ember és környezete közötti információs kölcsönha
tások általános a l a p e l v e i n e k figyelembevételével történik.
A rendszerfelujitás fogalma ebben az összefüggésben a tudományos és műszaki eredmények messzemenő felhasználásán alapuló o l y a n tevé
kenységsorozatot j e l e n t , amely már szerkesztési e l v e i b e n , módszerei
ben e t b , i g y e k s z i k az emberek társadalmilag, történelmileg meghatáro
z o t t információs szükségleteihez a l e g j o b b a n a l k a l m a z k o d n i . Vagyis nem egyszerűen t e c h n i k a i fejlesztésről van sző - modernebb, gazdasá
gosabb r e n d s z e r e k műszakilag tökéletesebb kivitelezéséről - hanem a r ról, hogy az információfeldolgozás emberi-társadalmi problémáinak már a rendszertervezésben - nyilvánvalóan a lehetséges technológiai k o r látok között - érvényesülniük k e l l . /így p l . korunk közismert i n f o r máció-dömpingje megkivánná az ember információtároló és -feldolgozó képességének messzemenő figyelembevételét a különböző r e n d s z e r e k k i dolgozása esetében.
A e i k k a rendszerfelujitás témakörén belül f o g l a l k o z i k a t e r v e zés és a modellezés segédeszközeivel, v a l a m i n t a felújítási c i k l u s irányításával. Tárgyalja a r e n d s z e r környezetét /pénzügyi íorrásait/, működésének kényszerű korlátait. Megkülönböztetett részletességgel elemzi a költség"- hatékonyság problémakörét.
56
TMT 19.évf. l.azám 1972.január
A közlemény főleg három vonatkozásban nyújt hasznos információt;
felsorolásszerűen tájékoztat a műszaki eljárásokról, értékítéle
tekről, a r e n d s z e r filozófiáiról a t b . ;
;onkrét f e l a d a t o k h o z ad Ösazehasonlitható t a p a s z t a l a t i a d a t o k a t éa eredményeket;
egyes f e l a d a t o k megoldásához felhasználható eazközöket és mód
s z e r e k e t i r l e .
A közlemény végén külön felsorolásban s z e r e p e l n e k az egyes téma
körök kapcsán b e m u t a t o t t tanulmányok.
/Bélley L./
4/72 0025 681.3
M i t vár az i p a r a kormánytól? A kormányzat felelőssége az I n f o r máció és dokumentáció" terén, /tfas e r w a r t e t Öle I n d u s t r i e von der fte- g i e r u n g ? V e r a n t w o r t l i c h k e i t der Regierung i n I n f o r m a t i o n und Dofmmen- t a t i o n . / - BEHRENS, D. = N a c h r i c h t e n für Dokumentation, 21.k. 2.sz.
1970. p.47-50.
A számítástechnika és a modern kommunikációs eszközök n a p j a i n k ban o l y a n f o r r a d a l o m h o z v e z e t t e k , mely C3ak a könyvnyomtatás vagy a gépi erő alkalmazásának hatásával hasonlítható össze. Az információk f e l e t t i rendelkezés feltétele a tudományos kutatásnak, a gyorsabb és eredményesebb műszaki fejlődésnek, de feltétele a gazdasági és p o l i t i k a i döntéseknek és a h a t a l o m gyakorlásának i s .
Az információ és dokumentáció nem l e h e t sem magánintézmények, sem az állam kezében monopólium. Az egységes információs és dokumen
tációs hálózatot az állami, i p a r i és tudoraányos szervezeteknek közö
sen k e l l kialakítaniuk. Az i p a r i és tudományos szervek biztoaitják az információs hálózat működéséhez szükséges szakmai feltételeket, mig az állam a n y a g i a k k a l támogatja a z t , a ellenőrzi tevékenységét.
A p o s t a - és távirószolgálat, vagy az u t - és vasutközlekedés ál
l a m i megszervezése példát m u t a t h a t a dokumentációs problémák megoldá
sára l g . Ezek a m o d e l l e k a z t az e l v e t követik, hogy a t e c h n i k a i be
rendezések a n y a g i bázisáról az állam gondoskodik. A berendezések hasz
nálata v i s z o n t egyes - p o s t a i , vasúti s t b . - érdekeknek megfelelően történik.
Ha e z t az e l v e t az információ területére alkalmazzuk, az követ
k e z i k , hogy a számítóközpontokat éa a kommunikációs r e n d s z e r t ópit- tesse f e l az állam, mig ezek működtetése az információs szakemberek kezében l e g y e n .
Az i l y e n e l v e k e z e r i n t kiépülő információs és dokumentációs há
lózat az alábbi alkotórésziekből állna:
1 . EDV / E l e k t r o n i s c h e D a t e n v e r a r b e i t u n g = e l e k t r o n i k u s a d a t f e l dolgozás/ r e n d s z e r , mely speciális tájékoztatási célokra a l k a l m a s , Ennek létrehozását az állam t e l j e s egészében finanszírozza;
2. az egyes szakterületek, ágazatok dokumentációs és tájékozta
tási központjai, melyek egymással i s k a p c s o l a t b a n állnak; költségve
tésüket az állam 50^-ban támogatja;
3. regionális tájékoztatási és tanácsadó állomások, melyek a kö
zép- es k i s i p a r információs szükségleteit biztosítják. Ezek a s z e r vek a központokkal állandó k a p c s o l a t b a n állnak. Fenntartásuk 50/£-át az állam és az i p a r közösen f e d e z i , mig a fennmaradó 50^-ot bevéte- lükből k e l l fedezniök;
4. az egész r e n d s z e r létrehozása és a munka koordinálása egy ön
álló intézmény f e l a d a t a , amely az állam és az érdekelt szakmák, ága
z a t o k közös megbízatása alapján jön létre. Az intézmény m e l l e t t műkö
d i k egy szakbizottság, mely az információs p o l i t i k a irányelveit meg
határozza, prioritásokat s t b . állapit meg, dönt az állam részére b i z tosított eszközök, anyagiak felhasználásáról.
Az i t t i s m e r t e t e t t m o d e l l m e l l e t t f i g y e l e m b e k e l l v e n n i a már működő szaktájékoztatási intézményeket.
Erős iparágak, m i n t p l . a kémia, e l e k t r o t e c h n i k a , a t o m f i z i k a vagy az autóipar létrehoztak különböző dokumentációs szolgáltatáso
kat és intézményeket. I l y e n esetben azonban nagyon nehéz és költséges u j r e n d s z e r e k kifejlesztése.
A k i s - és középvállalatok közös erővel létrehozott információs intézményei nincsenek t e l j e s mértékben kihasználva, m i v e l az informá
ció iránti igények e téren nem eléggé általánosak. Ezért az i g y lét
r e h o z o t t tájékoztatási intézmények fenntartása nagy nehézségekkel jár.
Az információval k a p c s o l a t o s igények nem korlátozódnak többé e g y e t l e n iparágra. E z t m u t a t j a az az igény i s , amely egy felállítan
dó i p a r i adatbankra v o n a t k o z i k . Ennek az adatbanknak azonban létre
jötte előtt f e l k e l l mérni a maga szükségleteit, adatinformációinak mennyiségét, tartalmát, melyet előzetesen k r i t i k a i l a g i s értékelni k e l l , m i v e l egy i l y e n intézmény felállítása általános i p a r i érdekelt
ségű, létrehozásának és fenntartásának költségei az államot t e r h e l i k . A bevételek fejlesztési és javítási kiadások fedezésére szolgélhatnak.
A szabadalmi tájékoztatás kérdését Í B a f e n t i módon l e h e t n e meg
s z e r v e z n i .
Nem csökkenhet a szabványok, irányelvek, vizsgálati előírások s t b . dokumentációjának fontossága sem. Az államnak i t t i s támogatnia k e l l a központi - p l . Szabványügyi H i v a t a l s t b . - s z e r v e k e t .
58
TMT 19.évi. L a z á m 1972.Január
A tájékoztatásügy színvonala természetes összefüggésben van a szakemberek képzettségével. Szükséges, hogy az állam a magasfoku tá
jékoztatási szakképzettség biztosítása céljából megfelelő oktatási formákat szervezzen.
Az állami információs politikának g y a k o r l a t i l a g ugyanazon e l v e ken k e l l nyugodnia, melyek a tudománypolitikában immár általánosak.
Ebből adódóan néhány k r i t i k a i megjegyzés:
A tájékoztatási célokra felhasználható összeg a J e l e n l e g i hon
védelmi, társadalombiztosítási vagy mezőgazdasági kiadásoknak csak k i s százalékát t e s z i k i . I s m e r t , hogy a jó információtól éppen annak az i p a r n a k a Jövője függ, melynek adójából a mezőgazdaság, a honvéde
lem s t b . kiadásai kerülnek fedezésre.
A legtöbb tartományban hiányzanak a független, megfelelő t e k i n téllyel rendelkező intézmények, amelyek a tájékoztatásügy állami sza
bályozását ós a decentralizált tájékoztatási törekvéseket ÖBeznangba hoznák. Hiányzik továbbá a tájékoztatásügy h a z a i és nemzetközi r e n d szerének távlati tervezése.
/Benkő E.-né/
5/72 002.55.004.14:659-28
Az információigény vizsgálata a F r e i b e r g l Bányászati Akadémián.
/iiírmittlung des I n f o r m a t i o n s b e d a r f e s an der Bergakadecie F r e i b e r g . / - SCHKIDJUIER, D. - SCHMIDT, G. = E e n t r a l b l a t t für B i b l i o t h e k s w e s e n , 85.k. 2.sz. 1971. p.94-99.
Az NDK-ban a harmadik főiskolai r e f o r m a könyvtárakat i s megnö
v e k e d e t t f e l a d a t o k elé állitja. A könyvtári munka tartalmát, s z e r v e zetét és módszerét át k e l l alakítani. A Bergakademie F r e i b e r g / F r e i b e r g l Bányászati Akadémia/ k i d o l g o z o t t egy szabályzatot, amely a kö
vetkező f o n t o s a b b f e l a d a t o k a t s z a b t a meg:
1. az Akadémia minden tudományos intézményének információigényét
f e l k e l l mérni; J
2. az Akadémia vezetősége v i s e l j e gondját a tudományos tájékoz
tató munkának;
3. egységeBiten: k e l l a tájékoztatási módszereket és koordinálni k e l l az információk tartalmát:
4. a könyvtárba befutó Összes információs anyag révén meg k e l l valósítani az érdekeltek körültekintő és gyore tájékoztatását; köz
p o n t i tájékoztatási anyagokat k e l l k i a d n i /bibliográfiák, újdonságok
Jegyzéke s t b . / . Kéthónaponként gyorstájékoztató kiadvány j e l e n i k meg a nemzetközi szakirodalomból Összeállított válogatott bibliográfia formájában a bányászati tudományok köréből. Az e d d i g m e g j e l e n t 6 fü
z e t mintegy 220 válogatott folyóiratból kb. 250 c i k k e t a d o t t közre.
Hogy a központi tájékoztatási f e l a d a t o k n a k jobban m e g f e l e l j e n a könyvtár, a vezetőség elhatározta, hogy tudományos munkatársaival kérdőívet állíttat össze. 1970 májusában küldték szét a Bányászati Akadémia 670 tudományos munkatársának a kérdőivet, s közülük 316 e l i s küldte válaszát a könyvtár tudományos tájékoztató osztályára. 9 kérdés B z e r e p e l t a kérdőiven. A kissé ál -lánosságban mozgó első két kérdés után /szakterület, saját irodalmazás/, a z t tudakolták a kérdő
i v e n , v a j o n a kutató címfelvételt vagy referátumot igényel-e inkább?
75-25íÉ-os arányban a referátum m e l l e t t szavaztak a válaszolók. A sa
ját szakterületen klvülesŐ, de a kutatók érdeklődését felkeltő egyéb információk iránt érdeklődő kérdésre érdekes válaszok érkeztek: 56'í /a legnagyobb arányszám!/ a kutatás és fejlesztés, 44Í a tudományszer
vezés, 33?» a p r o g n o s z t i k a , a tervezés és vezetés kérdéseit jelölte meg /átfedések természetesen adódtak/.
Az 5. kérdés az információs könyvtári munka leghasznosabbnak t a lált eszközeit k e i e s t e . A válaszolók véleménye m e g o s z l o t t : legtöbben a figyelőkartonokat k e d v e l i k ; nagy tábora van a szakosított újdonság- jegyzékeket kedvelőknek, s a l i g v a l a m i v e l maradtak e l mögöttük az u j eredményekről gyorsinformációk utján tájékozódók. A következőkben a megkérdezettek speciális kutatási témája után érdeklődtek, majd a z t mérték f e l , hogy m i l y e n referálólapokat használnak rendszeresen.
Rendkivül érdekes válaszok érkeztek a főiskolai oktatómunka Javítá
sát célzó j a v a s l a t o k r a vonatkozó kérdésekre. Elsősorban az a u d i o - v i - zuális oktatási eszközök és tananyagok bevezetését helyeselnék a meg
kérdezettek, javasolták azonban az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás f e l használási területének bővítését, a modern xerográfiai eszközök hasz
nálatát, a szakkönyvtári anyagok t e m a t i k u s csoportosítását, az o l v a sóhelyiségek elkülönítését s t b . J a v a s l a t o k a t kértek és k a p t a k a kér
dőív Összeállítói azokra a témákra vonatkozóan, amelyekről i r o d a l m i összeállításokat igényelnének a kutatók. Ezek között s z e r e p e l t az e r gonómia, a formatervezés, a főiskolai pedagógia és a különböző kong
r e s s z u s i jelentések. A kérdőívek elemzésekor megállapították a c i k k - irók, hogy a f e l e l e t e k alapos és pontos összegezése hozzájárulhat a könyvtári munka javításéhoz.
A é g h *./
ooOoo
60
TMT IS.évi. l.szam 1972.Január
UJ IDŐSZAKI KIADVÁNYOK ÉS CÍMVÁLTOZÁSOK
rAz Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ r e n d s z e r e sen tájékoztatni kivánja a TKT olvasóit a tudományost milszaki és gaz
dasági u j időszaki kiadványok elméről /a beszerzéshez szükséges l e g f o n t o s a b b a d a t o k k a l együtt, i g y p l . a l c i m , kiadó vagy közreadó neve és cime, megjelenés gyakorisága, ár/, továbbá a könyvtári állomány
ban lévő folyóiratok címváltozásairól.
Tájékoztatásul: az 1970-től induló időszaki kiadványokat t e k i n t jük újnak. Amennyiben a kiadvány már állományunkban van, közöljük r a k tári jelzetét. Ha a vonatkozó cim egy-egy füzete, kötete megtalálható a Gyarapítási Osztály mutatványszám-gyűjteményében, * - e l jelöljük.
++ j e l z i , hogy megvan az állományban. A +++-el jelöltek az 1972. évre m e g r e n d e l t p e r i o d i k u m o k .
A címváltozások esetében némi válogatással csak a Jelentősebb pe
r i o d i k u m o k címváltozását közöljük. Nem tüntetjük f e l a raktári j e l z e t e t , mert valamennyi c i m az intézmény könyvtári állományába t a r t o z i k ; az érdeklődő ezeket megtalálja a könyvtári katalógusokban.
I .
UJ IDŐSZAKI KIADVÁNYOK
+ + +A C T A INFORMATICA
B e r l i n 33, S p r i n g e r V e r l a g 1 9 7 1 -
Negyedévenként megjelenő kiadvány DK 108,-
CONÜ-UTEH TláiK AND SOFTWARE REVIEA' H o r l y , S u r r e y , B e n f i e l d P u b l . L t d . 1 J a t t e n d o n Eoad.
1971-
ilavonta megjelenő kiadvány i
4/V-
+CONTt:NTS OF RECEiiT ECOHOH'.IC JOURNALS
London SE 1 , Her Wajesty's S t a t i o n e r y O f f i c e , P.O. B o i 569.
1971-
Hetenként megjelenő kiadvány t 6/-/-
+CZECHOSLOVAK SCIENCE AND TECHNOLOGY DIGEST
+++
London Ntf2 2HN, S c i e n t i f i c I n f o r m a t i o n C o n e u l t a n t a L t d . 661 Fincbl-jy Road.
1970-
Xéthavonta megjelenő kiadvány
% 72,-
+DISCRETE MATHEiíATICS Amaterdam, North H o l l a n d 1971-
Havonta megjelenő kiadvány t 17,-
ENVIKONMENT AND 1NDUSTHY
London EC 1 , íllllng'a Preae Guides 1971-
Havonta megjelenő kiadvány t 2/-/-
ENV IROffiíENTAL ANALITICAL CHEMISTHY New York, N.Y., 10016, Gordon and Breach 1971-
N egye de" venként megjelenő kiadvány t 45,-
62
TMT 19.éVf. l.szám 1972.január
*ESSAYS I N CHEWISTEY
New York, N.Y., 1 0 0 0 3 , Academic Prése 1 9 7 0 -
Evente 2 fü2et j e l e n i k meg t 1 / 2 0 / -
+E S 3 A Y 3 I N P H Y S I C 3
New York, H.Y., 10003, Academio PreBs 1970-
Evente 2 füzet j e l e n i k meg í 1/50/-
+0 A S CHROMATOGBAPHY - MASS SPEC TROMETEY A B S T E A C T S London EC 1 . Science and Technology Agency,
3 Dyera E u l l d l n g s , 1970-
Negyedévenként megjelenő kiadvány i 37/-/-
GRAFISCOPE
Laufenburg 7887, Max B u n k e r t und Co.
P o e t f a c h 57.
1970-
Negyedévenként megjelenő kiadvány UM 12,-
INTERNATIONAL JOUENAL 0? POLYKEEIC WATERIALS New York, N.Y., 1 0 0 1 6 , Gordon and Breach 1 9 7 1 -
Negyedévenként megjelenő kiadvány
$ 32,-
+I N T E R N A T I O N A L JOUENAL OF SULFUE CHEKISTRY New York, N.Y., 1 0 0 1 6 , Gordon and Breach 1 9 7 1 -
Negyedévenként megjelenő kiadvány í 52,-
+INTERNATIONAL REVIEtf OF INDUSTRIAL PROPERTY AN1J COPYRIGHT LAW
Weinheim, D 6940, V e r l a g Chemie 1970-
Negyedévenként megjelenő kiadvány DK 120,-
JOUHfcAL OF COATED F1BR0US fcATEKIALS
Stamford, Conn., 06901, Technomic P u b l . Co.
750 Summer S t r e e t 1971-
Negyedévenként megjelenő kiadvány í 17,-
JOURNAL OF COORDINATION CHEKISTRY New York, N.Y., 10016, Gordon and Breach 1 9 7 1 -
Megjelenés gyakorisága i s m e r e t l e n
# 32,-
JOURNAL OF CRYSTAL AND MLECULAH STKUCTURE New York, N.Í., 10011, Plénum Press
1971-
Havonta megjelenő kiadvány Előfizetési ár i s m e r e t l e n JOURNAL OF PUBLIC ECONOMICS Amsterdam, North H o l l a n d 1972-
Negyedévenként megjelenő kiadvány D f l . 9 1 , -
MARKET RESEARCH IN BENELUX
London S.V 1 , European Research C o n s u l t a n t s P u b l . 125 P a l i iíiall
1971-
Kéthavonta megjelenő kiadvány L 15/-/-
TMT íg.évf. l.azám 1972.január
MARKÉT RESEARCH I N GERMANY
London S* 1 , European Research C o n s u l t a n t s P u b l . 125 F a l i M a i l
1971-
Káthavonta megjelenő kiadvány 1 15/-/-
MARKET RESEARCH I S CREAT BRITA1N
London SW 1 , European Research C o n s u l t a n t s P u b l , 125 P a l i M a i l
1971-
Havonta megjelenő kiadvány 1 20/-/-
MARKET RESEARCH I N ITALY
London SW 1 , European Research C o n s u l t a n t s P u b l . 125 P a l i M a i l
1971-
Kéthavonta megjelenő kiadvány i 15/-/-
MICROFORM REVIEW
# e s t o n , Conn., 06860, Rogues Ridge
1971-
Negyedévenként megjelenő kiadvány í 22,-
^NUCLEAR MAŰNETIC RESONANCE SPECTROHETRY ABSTRACTS London EC1, Science and Technology Agency,
3 Dyers B u i l d l n g s 1971-
Kétnavonta megjelenő kiadvány i 28/-/-
NUCLEIC ACIDS ABSTRACTS
London *C2A 1EL, I n f o r m a t i o n R e t r l e v a l L t d . 1971-
Havonta megjelenő kiadvány t 30/-/-
PCLLUTIOH CONTROL REVIE*
Park Ridge, H.J., 07656, Noyas Data Corp.
118 K i 1 1 Road 1971-
Ar és megjelenés gyakorisága i s m e r e t l e n POLYMER NEWS
New York, N.Y., 10016, Gordon and Breach 1 9 7 1 -
Havonta megjelenő kiadvány Í 28,-
PROGRESS IN ORGANIC COATINGS
Lausanne 1 , CH-1001, E l s e v i e r Sequoia 3.A.
1971-
Megjelenés gyakorisága i s m e r e t l e n Í 32,90
PSOGRESS I N SURFACE SCIENCE
O x f o r d 0X3 OBW, Pergamon Press L t d . Headington H i l l H a l l
1971-
Ar és megjelenés gyakorisága i s m e r e t l e n
+R AMD D MANAGEMENT
O x f o r d , B l a o k w e l l S c i e n t i f i c P u b l . Alfréd S t r e e t 5.
1970-
Evente 3 füzet j e l e n i k meg 4 5/-/-
R AND D MANAGEMENT DIGEST
Mount A i r y , Md., 21771, Lomond Systems I n c . 1971. J u l y -
Havonta megjelenő kiadvány Í 24,-
66
TUT íg.évf. l.azam 1972.Január
*HICEHCHE D l AUTÓHÁTICA
+R i v i s t a d e l l ' A s a o c i a z i o n e N a z i o n a l e I t a l i a n a per l'Automazione M i l a n o , ASIPLA,
P i a z z a B e l g i o s o 1 , 20121.
1970-
Évente 3 füzet j e l e n i k meg Í 12.-
SIAM JOURNAL ON COMPUTING
P h i l a d e l p h i a , pa. , 19101, SIAM P u b l i c a t i o n s Box 7541.
1972-
Negyedévenként megjelenő kiadvány Előfizetési ár i s m e r e t l e n
*S0PT*ARK PRACTICE AND EXPERIENCE
New York, N.Y., 10016, I l i n I n t e r s c i e n c e P u b l . 1971-
Negyedévenként megjelenő kiadvány i 8/50/-
*THIN LAYER CHROlcATOGHAPHY ABSTRACTS London EC1, Science and Technology Agency 3 Dyers Buildingé
1971-
Káthavonta megjelenő kiadvány i 24/-/-
VEHICLE SYSTEud DYNAMICS
Amsterdam, Swets and Z e i t l i n g e r N.V.
347 B. Heerweg 1971-
Negyedévenként megjelenő kiadvány Í 15,-
*THE *K£EL EXTENDED Tokyo 102, P u b l . TOYOTA,
Chiyoda-Ku, No. 3-18, 2-chome, Kudan-Minami 1971-
Negyedévenként megjelenő kiadvány Előfizetési ér i s m e r e t l e n
I I .
VÁLTOZOTT CIUU IDŐSZAKI KIADVÁNYOK
ABSTRACTS OF RUMANIAN SCIENTIFIC ASD TECHNICAL LITERATUKE /Ro/
7.T01.1971. N o . l -
Előbbt A b s t r a c t a o f Rumaniar. T e c h n l c a l L l t e r ^ t u r e
AIRLINE MANAGEMENT /USA/
J.TOl. 1971. No.3- ElŐzmóny! American A v i a t l o n
ARCHÍV FÜR ELEKTRONIK UND UBERTRAGUNSTECHNIK. AEÜ. /NSZK/
25-Bd. 1971.
Előbbs A r c h i v der E l e k t r i s c h e n übertragung
BETRIEBSFÜHRUNG UND BUR0- UND INFORMATIONSTECHNIK /Sv/
71.Jg. 1971. No.2-
Előbb: Betriebeführung und Bürotechnik
BIBLIOGRAPHIE DER SCHWARZBETALLURGIE /NDK/
1971. N o . l -
Előbb; S c h w a x z m e t a l l u r g i e i n f o r o a t i o n
BIOCHIMIE / F r / 53.Tome 1971. N o . l -
Előbb: B u l l e t i n de l a Société de Chimie B i o l o g i q u e
BULLETIN DE LA BANQUE NATIONALE DE BELGIQUE /Be/
4 6 . a n n . l . Tome 1971. N o . l -
Előbb: B u l l e t i n d ' I . i f o r m a t l o n e t de Documentation
BULLETIN DE MÉTROLOGIE /Be/
1971. No.370-
ElŐbb: B u l l e t i n Belge de Métrologie
BUSINESS AÜTOMATION PRODUCT INFORMATION SERVICES /USA/
1971. No. 184-
Előbb: O f f i c e Automation. U p d a t i n g S e r v i c e
ŐESKOSLOVENSKÁ INFORMATIKA /Ca/
1 3 . r . 1971. N o . l -
Előbb: Metodika a Technika I n f o r m a c i
TMT íg.ávf. L a z á m 1972.január
CURRENT INFORMATION I N XHB CONSTRUCTIOH INDUSTRY / N B r / 1971. No.661-
Elöbbí L i b r a r y B u l l e t i n
GUIDE INTERNATIC N A L DE L'ÉKEHGIE ATOMIQUE ET DE3 ETUDES
S P A T I A L E S , / F r / É.n. 7.Ed.-
Elíbb: A n n u a i r e G u l d e I n t e r n a t i o n a l de l'Énergie Atomlque e t d e s A u t r e a E n e r g i a a . C h a r b o n - Électrlcita - C o m b u s t i b l e a L i q u i d e a - G a z . Étudaa S o a t i a l e a
I F L A ABKÜAL /D/
1970. / 1 9 7 1 . / - . .
Elíbbs Aotoo du O o n a e i l de l a F I A B /H/
IHDUSTRIAL DEYELOPMEHT /OZ/
l . r o l . 1 9 7 1 . Mo.l-
Előzaény: I n d u a t r i a l B u l l e t i n
IHDUSTRIAL MANAGEMEHT / N B r / l . T O l . 1 9 7 0 . H o . l -
Előzményi B u a i n e a a Management
JOURNAL OF THE I H S T I T U T I O H OF NUCLEAE ENGINEEHS / S B r / 1 2 . v o l . 1 9 7 1 . N o . l -
E l o b b : N u c l e a r E n e r g y
LAGERN. FÜRDEHN. TRANSPORTIEREN /Au/
2 0 . J g . 1 9 7 1 . N o . l -
SlÖbb: E u r o p a i a c h e T e c h n i a c h a I n f o r m a t i o n e n . E T I Fördertechnik und T r a n a p o r t
MACROPROFILE. SUBJECT: RADIATION AND PHOTOCHEMISTRT / N B r / 1971. N o . l -
Előbb; Chemscan R a d l a t l o n and P h o t o c h e m i a t r y
MACROPROFILE. SUBJECT: STEROIDS /NBr/
1971. N o . l -
Elöbb: Chemscan S t e r o i d a
MANAGEMENT ADVISOR S . v o l . 1 9 7 1 . No.2-
ElŐbb: Management S e r v i c e s
/USA/
K E T A L L U R G Y AHD METÁL FORMING j e. v o l . 1971. No.8-
Elöbb: H e t a l Forming NUCLEAR TECHNOLOGY
l O . v o l . 1971. N o . l -
Előbbi Nuclear A p p l i c a t i o n s and Technology NORÜ ElúBALLAGE
37.arg. 1971. No.4- Előbb: Emballage
POLYfcEHS, PAINT AND CQLOUR JOURNAL 1 6 0 .T O I. 1971. No.3801-
E15bb; P a i n t , O i l and Colour J o u r n a l THE SERT JOURNAL
5 . v o l . 1971. N o . l -
Előbb: E l e c t r o n i c and Radio T e c h n i c i a n VISIBLE LANGUAGE
5.T01. 1971- N o . l -
Előbbi J o u r n a l o f Typographic Research
/NBr/
/ U S A /
/S/
/NBr/
/NBr/
/USA/
ooopooc
