ISMERTETÉSEK
681.3:347.771/47/
MAMIOFA, I . E . :
P r a k t i k a ohranü i z o b r e t e n i j , o t n o s z j a s o s i h s z j a k szposzobam p o l u c s e n i j a , pereobrazovanija i p e r e d a c s i i n f o r m a c i i /információ átvételére, átalakítására és átadására vonatkozó
találmányok jogvédelme a gyakorlatban./
Leningrád, L e n i n g r a d s z k i j Dom Naucsno-Terinicseszkoj Propagandu, 1970.
32 P-
E brosúra - amint a r r a az előszóban EISZELEV rámutat - a s z o v j e t irodalomban az első komoly kísérlet az i n f o r m a t i k a tárgykörébe tartó
zd s z o v j e t találmányokkal kapcsolatos joggyakorlat ismertetésére.
A s z o v j e t találmányi j o g jelentős eltérést mutat számos máa o r szág -'és igy Magyarország Joggyakorlatától I s . A Szovjetunióban ugyanis a találmányok j o g i oltalmának fő formája a szerzői tanúsít
vány éa nem a szabadalom.
A j o g i oltalom formájában való eltérés azonban a vizegélt kér
dés szempontjából elhanyagolható: a gyakorlatban az informatika tárgy
körébe tartozó s z o v j e t találmányokra vonatkozóan adott szerzői tanú
sítványok, valamint az azonos tárgyú találmányokra a k a p i t a l i s t a o r szágokban adott szabadalmak engedélyezése lényegében azonos szempon
tok s z e r i n t történik.
A brosúra első f e j e z e t e Az informatika tárgykörébe tartozó talál
mányok jogvédelmével kapcsolatos alapvető rendelkezések c i a e t v i s e l i . Bevezetésül megemlékezik arról, hogy a hatályos s z o v j e t j o g s z e r i n t nem adható k i szerzői tanúsítvány többek között
•skálákra, grafikonokra, nomogramokra, egyezményes j e l e k r e , táb
lázatokra, szabályzatokra, számításokra és számítási formulákra, ká
dokra, l o g i k a i sémákra, szabályok felállítására vonatkozó szintézisek
re /matematikai összefüggések/;
o l y a n módszerekre és eljárásokra, amelyek matematikai számítások
r a , rendszerezésre éa szervezésre, programozási módszerekre vonatkoi-
Figyelőszolgálat
nak s t b . " /A találmányi bejelentése* alakiságairól szóló E3-2-67 u t a sítás 2.06 pontja, valamint az E3-1-67 utasitáa 5- p o n t j a / .
A s z o v j e t j o g e tiltó rendelkezéseivel a szerző a z t a tényt ál
lítja szembe, hogy műszaki eredményt számos esetben nemcsak hagyomá
nyos konstrukciós eljárással, hanem a j o g i oltalomból kizárt matema
t i k a i módszerek alkalmazásával i s e l l e h e t érni. így például a távíró
kábel átbocsátó képessége növelheti nagyobb sebességű távírókészülék
k e l , de növelhető más módon i e , nevezetesen tökéletesebb kódrendszer alkalmazásával.
Komoly g y a k o r l a t i nehézséget J e l e n t az információk átvételére, átalakítására és átadására vonatkozó találmányok jogvédelme vonatko
zásában, hogy az i l y e n tárgyú találmányok r e n d s z e r i n t matematikai és l o g i k a i műveleteken alapulnak /összeadás, szorzás, egyenletek/ és Így elvontan, információ formájában jelentkeznek, nem materializálhatók.
Annak ellenére, hogy egyetlen s z o v j e t jogszabály sem t e s z i a talál
mány j o g i oltalmának feltételévé, hogy a találmányi gondolat materia
lizálható legyen, mégis a Komitet patentov i i z o b r e t e n i j p r l Szoveta.
Minleztrov SzSzSzB /Szovjetunió Minisztertanácsa m e l l e t t működő Talál
mányi ás Felfedezés! Bizottság/ joggyakorlata, az e tárgyban hozott jogerós döntések alapján megállapítható, hogy az i l y e n indokból törté
nő elutasító határozatok a gyakorlatban sürUn előfordulnak.
A második f e j e z e t Információk átvitelére irányuló talá?nanyi be
jelentések oimet v i s e l i . Olyan esetekben, ha a bejelentés tárgya i n formációátvitel és a találmány f i z i k a i , vegyi, e n e r g e t i k a i eszközökké megválóeitható / p l . az impulzátor alkatrészének mechanikus állítása vagy elektromoe impulzusok/ a Jogi oltalom nem v e t f e l problémát. Az i l y e n találmányi bejelentések száma a Szovjetunióban magas, az 1965 elején b e j e l e n t e t t első ezer szerzői tanusitvány-kérelem közül 36 ké
relem tárgya információátvitel v o l t , vagyis a bejelentések 5,6^-a.
Hasonlóképpen nem v e t f e l problémát az az e s e t , amikor az i n f o r máció- és adatátvitelre vonatkozó találmánynak az e m i i t e t t f i z i k a i / v e g y i , e n e r g e t i k a i / müveletekkel együtt l o g i k a i , matematikai művele
t i /Összeadás, szorzás, logaritmus keresés/ j e l l e n z j i i s vannak.
Kás a h e l y z e t azonban, ha a találmányi bejelentés tárgya az i n formáció átvitelének olyan módja, amely egyedül matematikai vagy l o g i kai müveleteken a l a p s z i k . Az i l y e n szabadalmi bejelentésekre a l e g több országban megtagadják az o l t a l m a t , mivel az I l y e n megoldást nem t e k i n t i k olyannak, amely i p a r i l a g megválóaitható, E vonatkozásban a s z o v j e t Joggyakorlatot i l l e t i az elsőbbség abban a vonatkozásban, hogy az i l y e n eljárásokra j o g i o l t a l m a t b i z t o a i t o t t .
Mégsem l e h e t a z t állítani, hogy az i l y e n bejelentésekre könnyű v o l n a o l t a l m a t s z e r e z n i . Igen gyakori az olyan t i p a a u elutaaitás, amelynek indokolása a z e r i n t "a bejelentő lényegében meghatározott ma
tematikai öeezefüggésre kér védelmet, amire a hatályos előírások s z e r i n t nem l e h e t o l t a l m a t a d n i . " - A szerző birálja e z t a Joggyakorlatot, mert nézete s z e r i n t az a fogalmak ósBzezavarásának eredménye, ponto
sabban a szabadalmazhatóság fogalma téves értelmezésének következmé
nye. A Találmányi és Felfedezés! Bizottság gyakorlata nem egységes ée
TMT lB.óvf. 4.azám 1971.áprilie
nem i s egyértelmű az i l y e n tárgyú találmányi bejelentések: oltalmának elismerése kérdésében.
Az e l e k t r o n i k u s és egyéb számítógépi. matematikai éa l o g i k a i i n formációk átalakítására vonatkozó találmányi bejelentések c. f e j e z e t a találmányi bejelentések típusait három csoportba s o r o l v a tárgyalja.
Az első csoportban azokról az információ átalakítására irányuló találmányi bejelentésekről történik megemlékezés, amelyek~~esetében a szabadalmazhatóság nem v e t f e l j o g i problémát. Ezek az olyan b e j e lentések - mint amelyekről már azőltunk - ahol i s a bejelentő f i z i k a i és e n e r g e t i k a i hatásokkal éri e l az információ átalakítását.
A második csoportba a számítási algoritmusok tartoznak, amelyek inkább tudományos felismerés Jellegűek ós ezért sem szabadalmi, aem szerzői tanusitványoa oltalom tárgyát nem képezik. Ugyanakkor ezek között nem egy van, amely az emberi műveltség történetében kimagasló szerepet játszott. I l y e n e k v o l t a k a differenciálszámítás, EUKLEIDÉSZ algoritmusa.
A harmadik csoportba számítógépi programok tartoznak, amelyek j o g i oltalma tekintetében a s z o v j e t jog sem igenlő, aem nemleges vá
l a s z t nem ad. Gyakoriak az olyan algoritmusok, amelyek számítógépi technika segítségével hasznosíthatók, ás amelyek ugyanakkor meghatá
r o z o t t műszaki hatást i s eredményeznek.
A szerző számos példát hoz f e l a s z o v j e t gyakorlatból annak szemléltetésére, hogy a gépi vezérlés tárgykörébe tartozó, alapvető
en u j algoritmusok, ha azokban a műszaki elem kimutatható, j o g i o l t a l mat nyerhetnek. Összehasonlításképpen említés történik arról i s , hogy hasonló g y a k o r l a t o t f o l y t a t a Német Szövetségi Köztársaság, Nagy-Bri
t a n n i a , az Amerikai Egyesült Államok ée Japán Szabadalmi H i v a t a l a i s . Az i s m e r t e t e t t Joggyakorlatra való t e k i n t e t t e l a szerző a z t ajánlja, hogy a találmányi bejelentés tárja f e l a f e l a d a t megoldásá
nak műszaki Jellegét, i s m e r t e s s e a műszaki hatásokat: az információ átalakításának f i z i k a i jellemzőit / v i l l a m o s , fény s t b . / . Előnyös, ha a találmányi bejelentés példákat tartalmaz a megvalósítási módokra, többek között a r a j z o k szemléltetik, hogy miben áll a berendezés egy
szerűsítése, vagy hogy egyébként a bejelentés s z e r i n t i eljárás a l a p ján a készüléken milyen ésszerűsítések hajthatók végre, feltéve per
s z e , hogy a bejelentés s z e r i n t i eljárás i l y e n müazakl hatással Jár.
A mondottak ellenére ebben a csoportban - minthogy a s z o v j e t té
t e l e s j o g sem Igenlő, sem nemleges választ nem ad a j o g i oltalom t e kintetében - gyakoriak az o l t a l m a t megtagadó, elutasító határozatok i s . Ezek indokolása a leggyakrabban a r r a h i v a t k o z i k , hogy "matemati
k a i elméletekre és müveletekre szerzői tanúsítvány nem adható", vagy pedig más esetekben, hogy "vezérlési eljárásokra nem adható szerzői tanúsítvány".
Az utolsó f e j e z e t a Kódolásra és a kódolt Ínformáció átalakítá
sára vonatkozó találmányi bejelentések cimet v i B e l i . Az olyan b e j e ~ lentésekre. amelyek egyezményes jelzőrendszerek és kódok kidclgozá-
Figyelőszolgálat
eára irányulnak, a hatályos B z o v j e t j o g alapján - mint már említet
tük - j o g i oltalom nem adható, e vonatkozásban tehát a főszabály a szabadalmaztathatóság hiánya.
E tiltó szabály alól a s z o v j e t gyakorlat kát kivételt ismerj ha a bejelentés s z e r i n t i kódolási eljárás f i z i k a i / f i z i k a i és e n e r g e t i k a i / müveletekkel kapcsolatos, p l . elektromos impulzusokon a l a p o z i k ;
ha a bejelentés s z e r i n t i megoldási eljárásnak i l y e n f i z i k a i j e l lemzői nincsenek ugyan, de az l o g i k a i műveletekkel Jellemezhető. Ez esetben a j o g i oltalom jóval problematikusabb, néhány helytadő hatá
r o z a t azonban e vonatkozásban i s található a s z o v j e t gyakorlatban;
p l . deslffráláera, kódok átvitelével kapcsolatos számelirás hibajaví
tó kódjaira és más hasonló kódokra szerzői tanúsítványt engedélyez
tek.
Ezek az esetek azonban - mint a r r a a szerző ismételten rámutat - a s z o v j e t joggyakorlat gazdagságát szemléltető kivételek csupán, a főszabályt a kódok létrehozásával és felhasználásával kapcsolatos meg
oldások j o g i oltalma lehetőségének hiánya képezi. Az i l y e n tárgyú t a lálmányi bejelentések elutasításának indokolása ezért általában nem i s a z újdonság vagy a hasznos eredmény hiányára h i v a t k o z i k , hanem a r r a , hogy a kódolási eljárás Jogi oltalma e l v i l e g nem lehetséges.
Az ügyesen csoportosított és nagy hozzáértéssel f e l d o l g o z o t t , gazdag anyagot a szerző a z z a l a megjegyzéssel zárja, hogy a s z o v j e t jog nem precedens-jog /mint amilyenek az amerikai vagy angolezáez rendszerű Jogok - a r e f . megjegyzése/, ezért céltalan az engedélyezé
s i eljárás során a Találmányi és Felfedésééi Bizottság más, hasonló ügyekben hozott döntéseire h i v a t k o z n i . Az eljárás során csak magára a bejelentésre támaszkodó és a bejelentésből származtatott érvek ve
zethetők s i k e r r e a Jogi oltalom megszerzése érdekében.
A i d a Sándor/
TXT 15.évi. i.azáz 1971.április
REFERÁTUMOK KÖNYVEK
V K / 7 1 001/439//092/
A mult magyar tudósai.
Főszerk. Ortutay Gyula. 1-í.köt.
Bp. Akadémiai K. 1970.
A Magyar Tudományos Akadémia 1970-ben u j tudománytörtén*ti soro
z a t o t indított elhunyt n a g y j a i n k emlékének megörökítésére. Az Akadé
mia elnökségét e r r e az elhatározásra többek között az a felismerés v e z e t t e , hogy egy-egy kiemelkedő tudÓs pályájának felvázolása, élet-
-üvónek Ismerete bármely szaktudomány kifejlődésének tanulmányozásá- hoz, tudománytörténeti összefoglalásokhoz nélkülözhetetlen.
Az 1970-ben megindult sorozat első kötetében Körösi Csorna Sándor /1784-1842/ életművét méltatja KÁBA György. A h i r e s magyar - székely o r i e n t a l i s t a 14 év megfeszített munkájával feltárta a t i b e t i n y e l v r e j t e t t világát és 1834-ben megjelent t i b e t i - a n g o l szótárával ás nyelvtanával h i m e v e t s z e r z e t t önmagának és nemzetének. Élete utolsó szakaszában az ázsiai Társaság könyvtárosaként dolgozott Calcuttában és nyelvgyüjtó utján a Himalája begyóriásai között érte utói a halál.
D a r d z s i l l i n g b e n márvány sírfelirat őrzi annak a magyar tudósnak emlé
két, a k i távol hazájától dolgozott bosszú évek során, "melyeket o l y nélkülözések között töltött, minőket ember ritkán szenvedett, a tudo
mányért való fáradhatatlan munkával."
Eötvös Lorándról /1848-1919/ MÍTHAIHE ZEMP1ÉS Jolán ée EGYED László i r t a k . A iö-te'i előszavában JABOSSY L a j o s i s m e r t e t i EÖTVÖS j e lentőségét és az Eötvös-féle törvénynek a modern f i z i k a i felismerés
r e gyakorolt hatását. EÖTTÖS nevét a kapilláritás területén végzett vizsgálatai alapozták meg. F e l i s m e r t e , hogy a folyadékok felületi f e szültsége, a felületi energia változása arányos a hőmérséklet-válto
zással. A f i z i k a i irodalomban e z t ma i s Eötvös-törvénynek nevezik.
Tudományos munkásságának másik alapvető eredménye az Eötvös-inga meg
szerkesztése, a m e l l y e l a földi nehézségi erő változásait addig s z i n t e elképzelhetetlen pontossággal mérte. Az Eötvös-inga számos gyakor
l a t i alkalmazása közül érdemes megemlíteni, hogy p l . segítségével t a lálták meg a z a l a i olajmezőt i s . Gravitációs vizsgálatok terén nevé
hez fűződik az un. Eötvös-hatás kimutatása, mely s z e r i n t a nyugatról k e l e t r e mozgó testeit könnyebbek, mint a keletről nyugatra mozgók.
A sorozat harmadik kötetében Korányi Sándor /1866-1944/. a kivá
ló belgyógyász életét örökíti meg a Korányi-lakola t a g j a , MAGYARI Imre o r v o s p r o f e s s z o r . K D H Á N Y I Sándor a Korányi-kiinika alapitójának, KORÁNYI frigyesnek a f i a , a k i nagyszerű apjának mindenben méltó köve
tője v o l t . Tudományos eredménye annak a z u j vesepatológiának megte
remtése, amely a flziko-kémiai tudáson a l a p s z i k . Módszertanilag az
Figyelőszolgálat
a d d i g i sejtpatológiával szemben az un. funkcionális patológiára f e k t e t t e a súlyt, igy e kőrtani gondolkodásmód megalapítója ás k i f e j lesztője l e t t .
A modern mezőgazdaság úttörői között jelentőé szerepet Játszott Bslásházy János /1797-1857/, akinek áletát TILKOVSZKY Lóránt vázolja.
Fáradságot nem kímélve h a r c o l t a reformkorban a magyar mezőgazdaság fejlesztéséért. Ehhez a külföld eredményeit a h a z a i viszonyokra a l kalmazza ée kialakítja a korszerű magyar mezőgazdaság rendezerét. Fő
l e g a t a l a j t a n , növény- és gyümölcstermesztés, borászat és állatte
nyésztés ismereteinek széles körű terjesztésével s z e r e z maradandó ér
demeket a mezőgazdasági tudományok történetében.
A sorozat 1970. évi utolsó kötetében a közelmúltban elhunyt VADÁSZ Elemér akadémikus a magyar geológia megteremtőjének. Szabó Józsefnek /1322-1894/ állit örök emléket. Ez a könyv sikerűit a l e g - Jóbban,~a szerző a sorozat célkitűzéseit s z i n t e maradéktalanul megva
lósítja. SZABÓ József Pesten, a Tudományegyetem bölcsészettudományi karának ásványtani tanszékén működve Ásványtan ée Földtan c. t a n - és kézikönyveivel, valamint számos dolgozatával a magyar geológia a l a p vetését a d j a . Á mult század hetvenes éveiben a földpátok meghatározá
sának gyors módszereivel valósággal u j korszakot n y i t a kőzettanban.
Felismeréeei a magmás kőzettan területén a külföldi kutatásokat i s megelőzték. Alapvető érdeme, hogy az i p a r i ásványi nyersanyagok kuta
tásának feltételét megteremtette és e z z e l SZABÓ Józeef megalapozta a magyar földtant. Figyelmet érdemelnek t a l a j t a n i kutatásai a h a z a i löszfajták meghatározására. Nagy szerepe v o l t a szaknyelv k i f e j l e s z tésében, földtani kifejezéseink nagy része SZABÓ magyaritási törekvé
s e i t dicséri. Számos tudományos és ismeretterjesztő társulat alapítá
sában v e t t részt és ezekben, valamint az Akadémián k i f e j t e t t tudomá
nyos tevékenysége kiemelkedő. Méltán állapítja meg VADÁSZ Elemér, hogy SZABÓ József a "legnagyobb és legelső oktató-alkotó magyar t e r mészettudós, akinek helye, működése és jelentősége EÖTVÖS Loránd mel
lé állitható."
Az egyes életrajzokat & kötetek végén az i s m e r t e t e t t tudós mun
kásságának válogatott bibliográfiája követi. Ebben a legnevezetesebb müvek és a róla szóló irodalom felsorolását találjuk.
A következő évi sorozatban ARANY János, GELEJI Sándor, HERMÁK Ottó, KODÁLY Zoltán és MOLNÁR E r i k életrajza J e l e n i k meg. Az u j soro
zat Bzépen példázza, hogy egy-egy kiemelkedő tudós életmüvének t a n u l mányozása nem csupán nemes szórakozás, s z e l l e m i élvezet, hanem gya
k o r l a t i célokat i s szolgál, kiváló eszköz többek között a f i a t a l szakemberek képzésére. A mult magyar tudósai c . sorozat köteteit az Akadémiai Kiadó a tartalomhoz méltó köntösben, igényéé tipográfiával, b i b l i o f i l e z e r U formában, Ízléses boritókötéeben j e l e n t e t t e meg.
/Móra László/
TMT 18.évi. 4.szám 1971.április
7/K/7]
002.63/495/Centre National de Documentatlon S c i e n t i f i q u e e t Technique Sapport d'activitó 1969-
/A belga Országos Tudományos ás Műszaki Dokumentációs Központ 19b9. évi tevékenysége./"!
B r a x e l l e u , Biblíotheque Hoyale A l b e r t I , A 9 7 0 / . 66 p.
A kiadvány részletesen beszámol a CNDST /Centre National de Do- cumentation S c i e n t i f i q u e e t Technique » Országos Tudományos és Műsza
k i Dokumentációs Központ/ 1969. évi tevékenységéről, mely jelentősen fejlődött az elmúlt időszakhoz viszonyítva.
A CNDST személyesen, telefonon, t e l e x e n vagy levélben f e l t e t t kérdésekre válaszol. Nemcsak bibliográfiákat, fordításokat, referátu
mokat vagy szemléket szolgáltat, hanem műszaki-gazdasági adatokat, numerikus információkat i s . 1969-ben 1500 - k r i t i k a i bibliográfiai t a nulmány" készült /1968: 1100/. Dokumentációs tevékenységében a CNDST messzemenően támaszkodik más, h a z a i /specializált/ dokumentációs köz
pontokra és a külföldi tájékoztatási s z e r v e k k e l ápolt k a p c s o l a t a i r a . A statisztikák s z e r i n t a CNDST a f e l t e t t kérdések maga adott választ /beleértve a dokumentumok kölcsönzését vagy fotókópia szolgál' tatását/, 20^ országon belül v o l t rendezhető és 10íf-ára k e l l e t t az igény kielégítése erdekében külföldi szervhez f o r d u l n i .
A szerzeményezés részben a Központ saját tudományos szakértői
nek véleményezésén, részben a belga kutató szervek kérésein a l a p s z i k , A folyóirat-állomány bővítése érdekében rendszeres összehasonlításo
kat végeznek a Belgiumban fellelhető folyóiratok és a nagy referáló- lapok által f e l d o l g o z o t t folyóiratok között /Chemical A b s t r a c t s ^ Be- ferativnüj Z s u r n a l . Engineering Index etb./.
Különös gondot fordítottak a felfutóban lévő, " u j " tárgykörök- anyagellátására / i n f o r m a t i k a , levegőszennyeződés, űrkutatás, oceano
gráfia s t b . / •
A Központ rendszeres k a p c s o l a t o t t a r t fenn mintegy 2000 iparvál
l a l a t t a l ás kutató központtal. A dokumentációs igények legnagyobb ré
sze a kutatóktól érkezik be, de a CNDST a r r a törekszik, hogy a közép- és k i s vállalatok igényeit i s egyre jobban kielégítse. A reprográfiai tevékenység volumenét j e l l e m z i , hogy 1969-ben 34 700 kérést teljesí
t e t t e k összesen mintegy 400 000 x e r o x - o l d a l mennyiségben.
1963 óta f o l y i k a dokumentáció automatizálásának fokozatos be
vezetése. E z e k k e l a munkákkal j e l e n l e g 2 feldolgozó, 4 programozó ós 3 lyukasztó munkaerő f o g l a l k o z i k . Két területen valósult meg eddig a gépi programok g y a k o r l a t i felhasználása, az egyik a belga tudományos kutatások nyilvántartása, a másik a h a z a i és nemzetközi kongresszu
sok folyamatos nyilvántartása. 1969-ben 2700 kongresszust t a r t o t t a k nyilván, s e z e k k e l kapcsolatban 1300 dokumentumot kaptak, i l l e t v e s z e r e z t e k be. A belga tudományos kutatások nyilvántartása a követke
ző szakterületeket öleli f e l :
F i gye1őszolgálat
o r v • s tudomány, alap tudomány o k,
alkalmazott tudományok, technológia,
mezőgazdaság.
I t t kutatási jelentéseket, i l l e t v e kutatási eredményeket t a r talmazó c i k k e k e t , kongresszusi beszámolókat, disszertációkat etb. t a r tanak nyilván /1969: 7500 db/.
A CNDST 1969. évi beszámolója részletesen t a r t a l m a z z a a Központ munkatársainak szakirodalmi tevékenységét /bibliográfiai adatokkal/, külföldi tanulmányutjait, előadásait. Érdekes megemlíteni, hogy 14 munkatárs Összesen 37 külföldi tanulmányúton v e t t részt.
Az 1970. évi program a következőket irányozza elő, többek kö
zött t
a / tudományos szakértők beállítása az eddig elhanyagolt s z a k t e rületekre ;
b/ mágnesszalagon tárolt információk beszerzése külföldről;
c / a b e l g a dokumentációs hálózat fokozatos adaptálása az euró
pai rendszerhez;
d/ a dokumentáció automatizáláséval kapcsolatos program f o l y t a tása;
e/ az SDI / S e l e c t i v e Dissemination of Information = szelektív információterjesztés/ továbbfejlesztése;:.•
f / a dokumentál!Btaképzés fejlesztése.
A kiadvány függeléke a CNDST-ben 1969-ben készített i r o d a l o m k u tatások válogatott jegyzékét t a r t a l m a z z a .
/Sperlágh Sándor/
8/K/71 J 025.5*028.8
• FREY Tamásnál
Tájékoztató szolgálat a tudományos és szakkönyvtárakban.
/Közread, az o/razágosy Sz/^ohé"nyi7 K/[Bnyvtár7 Könyvtártudományi és Módszertani Központ/. Bp. Népművelési Propaganda I r o d a , 1969. 247 p.
6 t , /A Könyvtártudományi és Hódsz-rtani Központ kiadványai 34. a z . / Értékes és mondanivalójában aktuális munkával gazdagodott a ma
gyar könyvtárügyi szakirodalom. FHEY Tamáané tanulmányában a r r a vál
l a l k o z o t t , hogy személyestapasztalatai, a könyvtárak adatszolgálta
tásai alapján, a vonatkozó szakirodalom megállapitásainak figyelembe-
TMT lS.óvf. 4.szám 1971.április
vételével, a magyar tudományos és szakkönyvtáralt tájékoztató szolgá
latának fejlődését felvázolja, a tevékenységet sok oldalról megköze
lítve elemezze. Örömmel állapítjuk meg: ez a vállalkozás s i k e r r e l járt. S s i k e r t i t k a az a korszerű, egészséges, túlzásoktól mentes szemlélet, amelyet vizsgálódásai során érvényre j u t t a t .
Ez a h e l y e s szemlélet abban nyilvánul meg, hogy a tudományos és szakkönyvtárakat a tudományos és szakmai tájékoztatás fontos intézmé
nyeinek t e k i n t i , a könyvtárak és a tájékoztatási tevékenység közötti funkcionális és s z e r v e z e t i kapcsolatokat vizsgálja. így rajzolódik elénk a könyv l a p j a i n egy olyan követelményrendszer, mely figyelembe v e s z i egyfelől a könyvtári tájékoztatás lehetőségeit, másfelől azokat a korlátokat i s , amelyek az i l y e n f a j t a tájékoztatás mértékét és mély
ségét megszabják.
A lehetőségek és korlátok ismeretében vázolja a r e f e r e n s z munka és szolgálat h a z a i fejlődését, mérlegre t e s z i azokat a s z e r v e z e t i , személyi és tárgyi előfeltételeket, amelyek a korszerű tájékoztató szolgálat ellátásához szükségesek, végül elemzi a h a z a i tudományos és szakkönyvtárak j e l e n l e g i szolgáltatásait. Igen helyesen, a beható elemzés összegezése ée a tanulságok levonása előtt, i s m e r t e t i egyes külföldi könyvtárak r e f e r e n s z szolgálatainak kialakulását, eredménye
i t , s z e r v e z e t i formált. A munka utolsó f e j e z e t e a h a z a i eredmények összegezése és a feladatok kijelölése.
A könyvtári tájékoztató szolgálat funkcióinak meghatározását jól, h e l y e s szemlélettel dokumentálja. Elsősorban az egyedi, e g y e t l e n igénylő által felhasználható tájékoztatás szolgáltatását t a r t j a a szolgálat fő funkciójának. F e l i s m e r i , hogy ez a szolgálat f e j l e t t köz
ponti szolgáltatásokat, nagy B z e l l e m i és anyagi ráforditást /munka
erő, kézikönyvtár a t b . / kíván. A f e l s o r o l t funkciőelemek beható v i z s gálatából k i i n d u l v a f e j t i k i ezek összefüggéseit a tájékoztató munka tartalmával, színvonalával, vizsgálja a funkcióelemek hatását a tájé
koztató munka szervezetére és v e t i f e l a munkamegosztással k a p c s o l a tos s z e r v e z e t i kérdéseket.
Ez utóbbiak kapcsán kissé óvatosan fogalmaz ée talán túlzott J e lentőséget t u l a j d o n i t nekik. A tájékoztatás hatékonyaága nem a s z e r v e z e t i kereteken múlik; o l y a n tevékenység ez, mely h o l kisebb, h o l nagyobb s z e l l e m i erőfeszítést, s z a k i s m e r e t e t , bibliográfiai ás f o r rásismeretet igényel és gyakran olyan f e l a d a t o k elé állítja a könyv
tárat, melyeket csak több munkatársának bevonásával tud megoldani. H i vatalnok ée nem könyvtáros a z , a k i i l y e n k o r a r r a h i v a t k o z i k , hogy nem fér a normájába és valamilyen formában megtagadja s z a k i s m e r e t e i nek hasznosítását. Elképzelhető - és nem konstruált a példa - hogy ha történetesen a szakozók között van matematikus ée jogász, a s z e r
zeményezési osztályon történész és a katalogizálók között k l a s s z i k a - filológus, ugy ezek a könyvtárosok mind a tájékoztató bázis megterem
tésében, mind a tájékoztatás kidolgozásában szívesen és hatékonyan k Ö z r emiikö dnek.
E z z e l összefüggésben, a s z e r v e z e t i problémák kapcsán a szerző i s m e r t e t i a s z a k r e f e r e n s i r e n d s z e r r e l kapcsolatos, sokat v i t a t o t t problémákat és f e l v e t i a kérdést, hogy a diszciplínák alapján k l a l a -
Figyelőszolgálat k i t o t t s z e r v e z e t képes-e megfelelni a tudományok differenciálódási ás interdiszciplináris fejlődésének. Talán eredményesebben közelii- b e t t e volna meg a kárdést, ba a szemléletéből fakadó következtetéee- k e t bátrabban érvényesiti. A könyvtáron belüli kooperációról, a nagy
könyvtárak belső szakosodásáról, különgyüjtemények, szakolvasótermek munkájáról nem emlékezik meg, h o l o t t véleményünk s z e r i n t az i l y e n Irányú fejlődÓB elemzése pozitivabb végkövetkeztetésekhez v e z e t e t t volna.
A tanulmánynak talán legjobban megalapozott része a z , amely a tájékoztató szolgálat tárgyi feltételeit elemzi, A munkaeszközök kö
zött elsősorban a kőzlkönyvtárak helyzetét vizsgálja. F e l i s m e r i en
nek a munkaeszköznek és feltártaágának jelentőségét. Vizsgálja a hasz nálati lehetőeégeket, az egyes gyűjtemények feltárteágát. Hiányérze
tünk azonban a z z a l kapcsolatban támad, hogy e l m u l a s z t o t t a a kézikönyv tárak összetételének, használhatóságának bírálatát. A nagyságrendi besorolás ugyanis semmitmondó. Mint r e f e r e n s z könyvtárosnak észre k e l l e t t volna vennie a kézikönyvtári gyűjtemény koncentráltságának szük- ségeeségét, amit Magyarországon nem l e h e t eleget és elég gyakran hang súlyozni, A kézikönyvtár már régen túlnőtt a " h i v a t a l i " segédkönyvtá
r i kereteken - h o l o t t ebből fejlődött k i - és ma már f e l k e l l v e t n i a kérdést: k i sétáljon a felvilágosítást nyújtó referensz-mü után, az olvasó vagy a könyvtáros? Amennyiben a segédeszközök nem koncentrál
tak, ez egyenlő a z z a l , hogy nincsenek. A nagy központi tájékoztató könyvtárakat társadalmi szükséglet hozta létre és ezek hiányában hiá
ba várjuk az igényeket.
Igen gondosan vizsgálja a könyvtári állomány nyilvántartásait, elsősorban a használat, i l l e t v e a tájékoztatás szempontjából, v a l a mint a központi szolgáltatásokat. Felismerve a Könyvek Központi Kata
lógusa és a Központi Folyóiratkatalógue bizonyíthatóan országos gaz
dasági érdekét, elemzi, mi az akadálya annak, hogy ezek jobb és sok
oldalúbb hasznosítása megvalósulhasson.
A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerével kapcsolatos megálla- pitásai helytállóak. Nagyobb nyilvánosság előtt ad hangot azoknak a problémáknak, amelyek az OSZK illetékeseit már régóta f o g l a l k o z t a t ják. Kissé" bővebben f e j t h e t t e volna k i a másodfokú információs n y i l vántartással kapcsolatos mondanivalóit.
A munka V. f e j e z e t e s t a t i s z t i k a i adatszolgáltatás és egyéb i n formációk alapján a tájékoztatás keretében nyújtott szolgáltatásokat elemzi. A szerző törekvése olyan módszer kidolgozása v o l t , amelynek segítségével az adatok ée információk alapján megközelítő pontosság
g a l meghatározható, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy egy könyvtár hatékony tájékoztató szolgálatot építhessen k i . Az adatok alapján történő értékelés nehézségeit a szerző i s látja. Megállapít
j a , hogy hiányzik a könyvtárak és dokumentációs intézmények egyetér
tése, egységéé felfogása és eljárása a tájékoztatás terminológiáját, a tájékoztató tevékenység s t a t i s z t i k a i mérésének módszerét, végűi az egéez tevékenység folyamatos nyilvántartását illetően. A nehézségeket talán a legélesebben az e s e t i visszakereső tájékoztatás 1966. évi ada t a i n a k értékelésénél k e l l tapasztalnunk. A bibliográfiai ás tényadat- szolgáltató tevékenységről - v a g y i s a könyvtári referensz-munka egyik
TMT 18. é>f. 4.szám 1971.április
legfontosabb részterületéről 9 jelentős könyvtár nem közölt adatokat.
Felvetődik a kérdés, hogy i l y e n körülmények között l e h e t - e általáno
sítható következtetéseket l e v o n n i .
Az irodalomkutatások értékelése szintén igen l a b i l i s s t a t i s z t i k a i alapokon nyugszik, A mai szakirodalmi tájékoztatási g y a k o r l a t a bibliográfiai adatszolgáltatás és az irodalomkutatás t a r t a l m i d i f f e renciálását t e t t e szükségessé. A tájékoztatást igénylő egyéni szem
p o n t j a i , a feltárt irodalom értékelését illetően, a tájékoztató mun
ka e s e t l e g e s e n több fázisa az anyaggyűjtéstől a döntőst előkészítő értékelésig, olyan kvalitatív tényezők, melyeknek s t a t i s z t i k a i szám
bavétele egyelőre nem valósitható meg. E z z e l kapcsolatban vetődnek f e l a könyvtári és tájékoztató intézményi munkakörök differenciálódá
sának problémái, melyek még a z z a l sem nyernek megoldást, ha - mint ahogyan a z t a szerző nagyon helyesen t e s z i - bizonyos könyvtári s z o l gáltatásokat tájékoztató szolgáltatásoknak és bizonyos könyvtárakat tájékoztatási intézményeknek t e k i n t . A s t a t i s z t i k a i l a g ' mérhetetlen kvalitatív tényezők okoznak bizonytalanságot a tájékoztatást igénylők számbavételénél i s . Az egyedi igényt kielégítő Írásos tájékoztatás s t a t i s z t i k a i adatainak feldolgozása, a könyvtárak reprográfiai bázi
sának s t a t i s z t i k a i vizsgálata már konkrétabb eredményt igér. A s t a t i s z t i k a i adatszolgáltatás hiánya a r r a késztette a szerzőt, hogy a tájékoztató tevékenység értékelésére hipotézist dolgozzon k i és három mutató segítségével valószinüsitse a z t , hogy mely könyvtáraknak mi
l y e n lehetőségeik vannak a tájékoztató szolgálat kiépítésére:
a / egy könyvtári dolgozóra eső dokumentumok száma;
b/ egy könyvtári dolgozóra eső olvasók száma;
c / egy könyvtári dolgozóra eső szolgáltatott dokumentumok száma.
E mutatók alapján i g y e k s z i k a szerző a magyar könyvtárak tájékoz
tató szolgálatának értékelését megvalósítani. Tulmenne az ismertetés k e r e t e i n e módszer bírálata, melynek hibáit részben a szerző maga i s látja. A módszer alapján készített táblázatok adatainak nagy része meglepő eredményt produkál. Egyes táblázatokban olyan könyvtárak ke
rülnek fel "győztesen", ahol a tájékoztató munka a közvélemény s z e r i n t nem a legmagasabb szintű és számos, v i s z o n y l a g jő tájékoztató munkát vőgzó könyvtárunk nem egy t a b e l l a utolsó soraiban szerénykedik.
Az eredmények összegezése azonban ismét a realitás talajára ve
z e t i v i s s z a a szerzőt és e z z e l az olvasót i s . A tájékoztató szolgálat továbbfejlesztésére t e t t j a v a s l a t o k reálisak, tehát h a z a i v i s z o n y a i n k között i s szerények.
EgÓBzében véve, nagyon hasznos, igen alapos elemzését kapjuk a könyvtári tájékoztató munka aktuális problémáinak és nem vitás, hogy hosszú i d e i g FBEY Tamásné gondos vizsgálódásai, h e l y e s alapszemléle¬
tű elméleti munkája a h a z a i könyvtári tájékoztatás problémáival fog
lalkozók nélkülözhetetlen kézikönyve l e s z .
/Szentmihályi János/
Figyelő szolgálat
FOLYÓIRATCIKKEK
59/71 002.5131651.838.4 Sokoldalú, mechanizált tájékoztatási rendszer létrehozása éa
fejlesztése. / E v o l u t i o n and development of a v e r a a t l l e machlne-based Information eyotem./ - SRIVASTAVA, R.K. - GABüDADfAJAÍ, B. - SIHBA, P.K. = J o u r n a l of the American S o c i e t y f o r Information Science, 21.k.
l . s z . 1970.Jan.-febr. p.75-85.
A nagy, számitógépes tájékoztatási rendszerek m e l l e t t közepes méretű, számítógéphez valamely okból nehezen hozzáférő, vagy a f e j lődő országokban kialakulófélben levő szervezetek igénylik egyszerűbb tájékoztatási rendszerek kialakítását i s . A közlemény egy i l y e n rend
s z e r t , az I I P /Indián I n s t i t u t e of Petroleum = I n d i a i Ásványolaj I n tézet/ mechanizált információtároló és -kereső rendszerét i s m e r t e t i .
Az információ tárolása 80-oszlopos gépi lyukkártyán történik, keresésre rendezőgépet használnak. Az I I P rendszer érdekessége a z , hogy minden egyes szemantikailag t e l j e s , egy vagy több kulcsszót i s magában foglaló gondolatnak egy lyukkártya f e l e l meg.
A konkrét rendszer tervezőee a következő lépéseken keresztül történt: összegyűjtötték az ásványolaj-feldolgozás, -finomítás f o l y a m a t a i v a l , termékeivel és ezek felhasználásával kapcsolatos általános kategóriákat, majd kialakították a s p e c i f i k u s kategóriákat, a kód
struktúrát; egységesítették a terminológiát; elkészítették a kártya
t e r v e t .
Az általános kategóriák kialakításához referálólapok és s z a k t e rületi folyóiratok tárgyszavait vizsgálták át. H i e r a r c h i k u s tárgyezó- r e n d s z s r t dolgoztak k i , amelyben l e g f e l j e b b hatszintü felbontást a l kalmaztak. A mélyebb indexelést lehetővé tevő igen s p e c i f i k u s tárgy
szavak alkalmazása szükségtelennek b i z o n y u l t .
Az egységes terminológia alapjául a Chemical Englneering Thesau
rus /Mew York, American I n s t i t u t e of Chemical Engineers, 1961./
szolgált. A vegyületek megjelölésére a legtöbb esetben elégséges a felhasználhatóságukat mutató elnevezés, azaz a rendszerben a "gyom
irtók", "gombaölő szerek" s t b . kifejezések szerepelnek a pontos ké
miai megnevezés h e l y e t t .
A lyukkártyát közvetlenül a keresésre i s felhasználó rendszerek
ben a keresés könnyebben hajtható végre numerikus kódolás esetén, ezért minden egyes tárgyszónak numerikus kód f e l e l meg. A tárgysza
vak egymásra vonatkoztatott kapcsolatát szerepjelzők mutatják. A a z e - repjelzŐ kategóriák megfelelnek a fentebb már e m i i t e t t tezaurusz rendszerének.
Sok eeetben megtörténik, hogy egy adott szerepjelzőhöz több tárgyszó i s c s a t l a k o z i k /például egy reakciónak több kiindulási anya
ga van/. Ez a s z e m a n t i k a i i g i s értelmes kombinációk Bzámát ée Így a szükséges lyukkártyák számát jelentősen megnövelné. Ennek elkerülésé
re egy adott szerepjelzőhöz tartozó több tárgyszót szuperpozíciót
TliT 18.évf. 4.szám 1971.április
/egymásra h e l y e z e t t / lyukasztással egy kártyán h e l y e z i k e l a kártya
t e r v s z e r i n t az adott szerepjelző részére kijelölt oszlopokban.
A kártya utolsó öt oszlopa t a r t a l m a z z a a dokumentum hivatkozási számát.
A f e n t vázolt r e n d s z e r felhasználásra került:
s t a t i s z t i k a i /gyártási, fogyasztási, export-import/ adatok f e l dolgozásánál;
bibliográfiai ée r e f e r e n s z célokra;
belső kutatási jelentések feldolgozására;
személyzeti adatok nyilvántartására;
az intézet kutatásainak nyilvántartására ée ellenőrzésére.
/ S c h i f f E . /
60/71 002.513:681.31
A számítógép és a szakirodalom-keresés. / L ' o r d i n a t e u r e t l a r e - cherche documentaire./ - AABENS, G. • C a h i e r s de l a Socumentation, 23.k. 5/4.sz. 1969. p.96-99.
A vállalatok információigénye csak egyre növekvő adattömegek feldolgozásával elégíthető k i : az adatokból adott esetben gyorsan k i k e l l választani azokat, amelyek egy-egy probléma megoldásához szüksé
gesek. Azok az elméleti módszerek, melyek lehetővé t e s z i k az informá
ciók csoportosítását és osztályozását, már rendelkezésünkre állnak.
A számítógép ugyanakkor biztosítja a nagy adattömegek gyors kezelé
sét. Ha tehát az információkérések kielégítése nehézségekbe ütközik, ez nem a t e c h n i k a i eszközök fogyatékosságával magyarázható, hanem a z z a l , hogy a belgiumi vállalatok vezetői nem biztosítják ennek a prob
lémának az őt megillető h e l y e t .
Számos vállalatnál a kutatók és a mérnökök saját maguk f e k t e t nek f e l v a l a m i l y e n kartotékrendszert arról a néhány dokumentumról, amelyet e l tudtak o l v a s n i . Ha mégis létezik dokumentációs részleg, a rendelkezésére álló eszközök /anyagok beszerzése, szakképzett s z e mélyzet és korszerű nyilvántartás-kezelési eszközök terén/ nem e l e gendők ahhoz, hogy tényleg hatékonyan működjön. Még ha a vállalatnak van i s számítógépe, ez vagy nem elegendő kapacitású ahhoz, hogy a do
kumentációs f e l a d a t o k a t e l t u d j a látni, vagy ha igen, akkor i s hát
térbe a z o r u l a dokumentáció az Ügyviteli f e l a d a t o k /könyvelés, r a k tárkészlet-nyilvántartás etb./ mögött.
A feldolgozandó informáciőmennyieég az esetek többségében nem függ a vállalatok nagyságától, l e g f e l j e b b az információkérések száma kleebb. Hészleges megoldást szolgáltathat a kisebb vállalatoknál szá
mítógépidő bérbevétele /de ez ceak az információk kezelését o l d j a
Figyelőszolgálat
meg, a dokumentumok beszerzését éa feldolgozását nem/. Kár biztatób
bak a lehetőségei a több iparágat vagy vállalatot kiszolgáló közös tájékoztató intézményeknek. De mindkét megoldás hátránya a z , hogy az információkéréa ée a válasz között Jelentős idő t e l i k e l . E z t a prob
lémát csak a távközlési hálózatok kiépülése o l d h a t j a meg, ami v l e z o n t költséges.
A dokumentál!atáknak azonban egyelőre még nem a korszerű t e c h n i ka felhasználásáról k e l l meggyőzniük a belga vállalatokat, hanem egyáltalán a tudományos-műszaki tájékoztatás szükségességéről...
/Benda K./
61/71 002.61 A nemzetközi információs rendszerek elméleti a s p e k t u s a i . /Teore-
tická a B p e k t y mezinárodnich informacnich systémü./ - wIÉSÉNBEBGEH, I .
• Metodika a t e c h n i k a informací, 12. 2.ez. 1970. p.1-17.
Az egyes nemzeti információs rendszerek kismértékű együttműködé
se m i a t t a szakinformáciők nemzetközi áramlása elégtelen. A h e l y z e t megjavítása érdekében az utóbbi Időben nemzetközi információs rend
s z e r e k k e l e t k e z t e k , i l l e t v e J a v a s l a t o k készültek i l y e n rendszerek létrehozására. /A c i k k konkréten - lévén célkitűzése elméié,i - egyet
l e n i l y e n r e n d s z e r t sem e m l i t meg./
E rendszereknek két fő t i p u s a van. Az elsőnek n i n c s meghatáro
z o t t tematikai t a r t a l m a , hatókörébe pedig csak meghatározott államo
kat /államcsoportokat/ von be. A másikra a konkrét tematikai meghatá
rozottság a jellemző, s nem k e l l feltétlenül bizonyos államokra l e szűkülnie, mindkét típusnak közös célja az információs szolgáltatások meggyorsítása, fokozása és integrálása állam- és nemzetközi s z i n t e n , s ezen keresztül az egyes nemzeti rendszerek információs szolgáltatá
sainak általános megjavítása.
A nemzetközi információs rendszerek kiépítése előtt Bzámos ne
hézség t o r n y o s u l . Mindenekelőtt a belső - anyagi és nem anyagi - té
nyezők megváltoztatására van szűkség. Ezek a következők: szükséges épületek és elhelyezés, gépesítés és automatizálás, magasan k v a l i f i kált munkaerő, megfelelő együttműködési módszerek, egységes és kompa
t i b i l i s egységek alkalmazása. Ezenkívül meghatározott, a rendszerek működését befolyásoló külső tényezők megléte i s elengedhetetlen.
Ebből az i s következik, hogy a nemzetközi információs rendsze
rek megvalósításánál a fokozatosság e l v e s z e r i n t k e l l eljárni. Ha egy-egy i l y e n rendezer k i a l a k u l n a es rendeltetésszerűen működne, az a probléma egészének a megoldására i s ösztönző hatással lenne.
/ S u t a l a T./
THT lS.évf. 4.szám 1971.április
62/71 002.63/480/
A tudományos és műszaki tájékoztatás u j központi s z e r r e F i n n o r szágban. / F i n l a n d s nya c e n t r a l o r g a n f o r v e t e n s k a p l i g och t e k n l s k I n formation./ - TÖRNUDD, E . = T i d s k r i f t f a r Dokumentation, 26,k. l . s z . 1970. p.15-16.
Finnország v o l t az első északi ország, amely országos szintű po
l i t i k a i s z e r v e t hozott létre az információ és a dokumentáció minden tudományágra kiterjedő témakörében. A Nordiska Kádets /Északi Tanács/
ajánlására a f i n n oktatási minisztérium keretében a l a k u l t bizottság 1965-ben j a v a s o l t a állandó s z e r v létrehozását a szakirodalommal kap
c s o l a t o s szolgáltatások finnországi koordinálására. Ennek eredménye
képpen 1967-ben az oktatási minisztérium megalakította a Kommlssion för V e t e n s k a p l i g Dokumentationt /Tudományos Dokumentációs Bizottság/.
A KVD-nek öt t a g j a van, vezetője F . KIVALÓ p r o f e s s z o r .
E d d i g i működése a l a t t a KVD máris úttörő munkát végzett. J a v a s l a t o t dolgozott k i /mely már meg i s valósult/ az orvostudományi doku
mentáció s z e r v e z e t i egységesítéséről, valamint a tájékoztatási szak
emberek képzéséről. I d e i g l e n e s megoldásként egyéves tanfolyamot indí
t o t t a k , melyet már két Ízben rendeztek meg. További tanulmányok ké
szültek a társadalomtudományi dokumentáció helyzetéről Finnországban, valamint a műszaki tájékoztatásról. Tapasztalatok gyűjtése céljából egy ösztöndíjast 'küldtek a Chemical Abatracts szerkesztőségéhez.
1969-ben a KVD-t átalakították, a tudományos tájékoztatás rész
letkérdéseivel f o g l a l k o z i k . Tevékenysége a következő szektorokat fog
j a át:
humán tudományok, társadalomtud omány ok, természe ttudományok, adatfeldolgozás, műszaki tudományok, mezőgazdaság,
orvos tudomány, i n f o r m a t i k a és i p a r i kutatás.
F e l a d a t a i nagyjából azonosak a svéd SIBÍDOK / s t a t e n a E&d för V e t e n s k a p l i g Information och Dokumentation • Svéd Állami Tudományos Tájékoztatási és Dokumentációé Tanács/ f e l a d a t a i v a l . Megközelítőleg a következőkben foglalhatók össze:
1. a műszaki ás tudományos tájékoztatás ás a v e l e szemben f e l merülő igények fejlődésének figyelemmel kisérése Finnországban és külföldöni
2. t e r v e k ás J a v a s l a t o k kidolgozása s műszaki ás tudományos tá
jékoztatás fejlesztésére;
Figyelőszolgálat
5. tervek; és J a v a s l a t o k kidolgozása a nemzetközi együttműködés előmozdítására a f i n n tájékoztatási tevékenység szemszögéből;
4. a műszaki és tudományos tájékoztatás területén dolgozd szak
emberek képzésének előmozdítása;
5. a f i n n tájákoztatásűgyi szolgálat megismertetése külföldön;
G. a z oktatásügyi minisztérium megblzásáből más, a tájékoztatás
s a l kapcsolatos megbízások elvégzése.
Az első konkrét f e l a d a t o k közül egyike a legjelentősebbeknek a z informatikával foglalkozó egyetemi intézmény megteremtése. Egy másik jelentős célkitűzés a társadalomtudományi tájékoztatással k a p c s o l a t o s adatbankok felállítása a különböző igazgatási terűleteken. A műszaki tájékoztatás fejlesztési a l a p e l v e i n e k kidolgozásához csoportos i n t e r jút szerveznek a különböző iparágak képviselőivel. A referáló szolgá
l a t o t decentralizáltan kívánják megszervezni, t e k i n t e t t e l a r r a , hogy a felhasználók területileg távol vannak egymástól.
/Sperlágh S./
63/71 002.63:53/73/
A Kodak KOM-90 racionalizálja a számítógépi kimenetet. /Kodak KOM-90 r a t i o n a l i s i e r t Computer-Output./ = keprographie, 10.k. 4 . s z . 1970. p.100-103.
A számítógép mechanikus eredménykiirő rendszere - a gyorsnyomta
tó - lényegesen lassabban dolgozza f e l az adatokat, mint a számító
gép. Sokszor több órás eltérések mutatkoznak, ezért a számítógép gyorsaságát nem l e h e t megfelelően kihasználni; meg k e l l várni, amig az eredmények kinyomtatása megtörténik. A nyomtatott, nagy tömegű pa
pír tárolása és kezelése i s gondot okoz, emiatt ezek a tényezők nagy mértékben hátráltatták az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozás fejlődését.
A Kodak KOM-90 mikrofilmrendszer /angol nyelvterületen: COM = Computer Onto M i c r o f i l m = computerrel összekapcsolt mikrofilmezés/
megoldja ezeket a problémákat és u t a t n y i t a számítógéptől közvetle
nül a mikrofilmhez. A KOM-90 tulajdonképpen egy o l y a n gyorsnyomtató, amely nem sorokat nyom egymásután papírra, hanem egyszerre t e l j e s o l dalak szövegét mikrofilmre v i s z i f e l . Elméleti teljesítőképessége 90 000 Írásjel másodpercenként. A mágnesszalagon tárolt szövegolda
l a k Írásjelekké átkódolva j e l e n n e k meg a katódsugárcsövön, amelyről közvetlenül mikrofilmre felvételezik. A KOM-90 Mikrofilmer több mint 300 o l d a l t felvételez percenként /132 j e l / s o r és 64 s o r / o l d a l / . A filmkapu és a kicBinyités mértéke állítható, ezért kevesebb sorból álló o l d a l a k esetén 500 o l d a l i s fényképezhető percenként. E z a t e l jesítmény kb, 20-szorosa az eddig használatos gyorsnyomtatóknak.
A KOM-90 o f f - l i n e üzemben dolgozik; közvetlenül mágnesszalagról, a mágnesszalagos egység közvetítésével t e s z i át az o l d a l a k a t mikro
f i l m r e , függetlenül a számítógép központi egységétől.
T M íe. á T f . i.Biám 1971.április
A számítógép által szolgáltatott adatok tehát a z áttekinthetet
l e n papirtömeg h e l y e t t a kádolt ás könnyen viaszakereehető m i k r o f i l men Jől tárolhatók.
A számítógépek eddig végnélküli papírnyomatókon szolgáltatták a z adatokat, melyeket szortírozni, vágni, kötni k e l l e t t , amig rengeteg munkával felhasználásra kerülhettek. A KOM-90 mi'krofilmrendszer gyors visszakeresési lehetőséget nyújt. A következő variációk lehetségsseki
kódolás nélküli visszakeresés: olyan esetben, amikor az adato
kat ritkán k e r e s i k , kódolás nélküli m i k r o f i l m t e k e r c s készülhet, amely az SF 2, vagy SP 3 t l p u s u olvasókészüléken kiértékelhető;
Kodak C o i e l i n e Index r e n d s z e r : e z z e l a r e n d s z e r r e l a m i k r o f i l m teke rcsetsebeaenfítfuttatva^ az egyes tárgycso
portok kikereshetők. A tárgycsoportokon belül az egyes információk könnyen megtalálhatók;
Kodak Image Count r e n d s z e r : a z egyeB információk d i r e k t v l s s z a - keresésére a Kodak IC képszámláló rendszer szolgál index segítségé
v e l . Egy kapcsolótáblán 99 999 információig l e h e t válogatni;
Kodak Miraoode r e n d s z e r : a Miracode rendszerben a m i k r o f i l m szé
l i r e ráfényképeiik a több mint 1 millió variációban előállítható meg
felelő kódjelet. Az egyes dokumentumok visszakeresése a programozott keresőJelek /kődjelek/ segítségével gyorsan és könnyen lehetséges;
Kouak M i c r o s t r l p r e n d s z e r : e z z e l a r e n d e z e r r e l 12 000 db f l l m - CBiktartó tárolható áttekinthetően az olvasókészülék m e l l e t t . A f i l m - csiktartők 25 000 - 200 000 filmkockát tartalmazhatnak;
Kodak J a c k e t r e n d s z e r : különösen e g y e s dokumentumok tárolására alkalmas, melyek azonos szakcsoportba tartoznak, különböző informáoi- Ós forrásból. Előnye, hogy változtatások és kiegészítések könnyen meg
valósíthatók.
A KOM-90-el előállított mikrofilmkocka lényegesen olcsóbb, mint a papirnyomás, a papirtárolás problémái i s megoldódnak. 2200 o l d a l papirnyomat például 30 x 40 cm alapterületű ée 17 cm magas, 21 kg.
Ez a z anyag 30 m-es m i k r o f i l m t e k e r c s e n tárolható, a filmdoboz 9 cm átmérőjű, 2 cm magas, ami 96^ raktártér megtakar!táet j e l e n t . A szük
séges Eecordak Dacomatic 16 mm-es f i l m e t 300 m-es tekercsekben szál
lítják és előhívása Eecordak elŐhivő-automatával, nedves eljárással történik.
/Gara A./
64/71 002.66:608.3 Központi szabadalmi index a Du Pont cégnél. /Operation o f Du
Pont's C e n t r a l P a t e n t Index./ - RASMUSSEN, Í.E. - VAN 00T, J.G. - J o u r n a l o f Chemical Documentation, 9.k. 4.ez. 1969.nov. p.201-206.
A Du Pont cég tizenkét különböző gyártási p r o f i l t képviselő, s z a kosított részlegel mind bizonyos fokú önállósággal rendelkeznek; s a -
figyelőszolgálat
ját fejlesztési, termelési áe eladási s z e r v e z e t e i k vannak. Has f e l a d a tokat azonban erősen centralizálnak, i g y a tájékoztatást i s . Ennek központja, a h e l y i egységekből állá hálózat élén, az Information Sys
tem D i v i s i o n /Információs Rendszer Részleg/. A központ által összefo
gott h e l y i egységek méretei igen változóak, az egyszemélyes tájékoz
tatási szervtől a 65 000 kötetes, 1500 folyóiratot előfizető könyv
tárig, ahol 28 főből álló személyzet /köztük l l szakképzett/ dolgozik.
Az Information System D i v i s i o n s z e r v e s e t i sémája a következői Vezetés
Központi szaba
dalmi index Központi report ladex
Gyártmány infornáció
UJ információs sas Igáitatások
Látfontosságú T á l l a l a t i adatok tára
Fejlesztés
Archivua
A közlemény részletesen a központi szabadalmi i n d e x s z e l f o g l a l k o z i k . Ez a világon megjelent - a vállalat profilját érintő - szabadalmi leírások tároló, kereső és figyelő rendszere, a szabadalmakkal kapcso
l a t o s j o g i tevékenységet azonban nem végez. Megalakulásával az addig mintegy t i z helyen párhuzamosan végzett munka nagymérvű centralizálá
sára n y i l t lehetőség.
Elemeit jelentőségű tevékenysége az USA-ban magjelent s z a b a d a l mak dokumentálása. A US Patent O f f i c e /Szabadalmi H i v a t a l / által k i adott Offiolái Qazette c . folyóirat s z e l l e m i munkával történő átvizs
gál ásávaX"jTíToTik—ki-a l>u Pont cég részére fontos, a rendezerbe b e v i endő szabadalmakat. Évente mintegy 20 000 szabadalmat jelölnek k i , i n dexelnek és referálnak. A referátumok gyűjteményében a szükséges ada
tot szerző /feltaláló/, lajstromszám és bejelentő s z e r i n t l e h e t ke
r e s n i .
A számítógép a lajstromszámokat vegyület s z e r i n t és nem-kémiai deezkriptorok s z e r i n t rendezett i n v e r z f i l s - b a n tárolja / a referátu
mot a számítógépbe nem v i s z i k be/. A kimeneten közvetlenül m i k r o f i l men i s kihozhatják az adatokat. E z t a lehetőséget kihasználva állít
ják elő a negyedévenkénti kumulált indexeket. A közbenső időtartamra havonta, nyomtatott pótfüzeteket készítenek.
Automatikus információkeresésnél a kérdés típusától függően a kimeneten
a kérdezett atomot, atomcsoportot, gyököt etb.
l e t e k listája, vagy
tartalmazó vegyü-
IMI lS.őTf. 4.s«ám 1971.április
a kérdésre releváns szabadalmak számainak a jegyzéke j e l e n h e t M g .
A r e n d s z e r j e l e n l e g i formájában közel Öt éve üzemel, de most, hogy a f e l d o l g o z o t t szabadalmi leírások száma a 60 000-hez közeledik, képes csak hatékony tájékoztatási munkára.
/ S o h i f f E . /
65/71 029(681.31 Kísérlet a G T P S I r e n d s z e r r e l - a pozsonyi Központi Közgazdasági
Könyvtár bulletinjének automatizált kiadását megalapozó technológiai eljárási modell kialakítása. /Pokua so syetémom GlfSY - základ pre v y t v o r e n i e modelu technologického postupu autornatického vydávanis. i n - formaőnóho b u l l e t i n u v Ustrednej ekonomlcksj kniánici v B r a t i s l a v e . / - KIMLICKA, 3. = Teohnická knihovna, 14.k. 3 . s z . 1970. p.65-71.
A pozsonyi Ústredna ekonomická k n l s n i c a /Központi Közgazdaság
tudományi Zönyvtér/ használóinak kielégítő ás gyors tájékoztatása ér
dekében kísérletet f o l y t a t az információk automatizált feldolgozása terén. A megválasztandó r e n d s z e r r e l kapcsolatban előzetesen a s aláb
b i követelményeket tűzték k i :
1. a bemeneti adatok s z e r k e z e t e , az a d a t b i z o n y l a t elrendezése ne különbözzék nagyon a könyvtár e d d i g i clnlelrásl gyakorlatától;
2. a bemeneti adatok a könyvtárban vagy legalábbis a könyvtárat fenntartó főiskolán készülhessenek;
3. a címleírásban ne k e l l j e n az egyes szavakat rövidíteni;
4. a gépi feldolgozás a l a p b i z o n y l a t a az adatok lehető legszéle
sebb körét t a r t a l m a z z a ;
5. legyen meg az £10 s z e r i n t i ée a tárgyszavas osztályozás l e - hetősége, a továbbiakban lehetőség a t e z a u r u s z r a való áttérésre;
6. a kimeneten előállítható Jegyzékek sokfélesége biztosítson lehetőséget a megfelelők kiválasztására;
7. lehetőség legyen más könyvtárak és tájékoztatási központok bekapcsolódására;
8. több különféle jegyzék készítésének a lehetősége legyen meg;
9. a kimenet minősége alkalmas legyen reprográfiai feldolgozás
r a ;
10. /távlatilag/ alkalmazható legyen irodalomkutatásra;
11. tegye lehetővé a címzett információszolgáltatást;
Figyeldszolgálat
12. alkalmas legyen e s e t l e g az automatizált indexelésre i s . E követelmények teljesítésére nem k e l l e t t u j r e n d s z e r t kidolgoz
n i , minthogy a GIPSY /Generálized Information P r o c e s s i n g System - Ál
talános informáciőfeldolgozáei r e n d s z e r / messzemenően megfelelőnek b i z o n y u l t rá. A GIPSY r e n d s z e r t T.W. SCOTT és G. BIGGI dolgozta k i IBM 1401 számítógépre, majd a prágai INORGE / i a b o r a t o r vyj)ocetní tech- n l k y a r i z e n i pro strojírenskou a hutní vyrobu - Gép- és Kohóipari Számítástechnikai és Vezérlési Laboratórium/ adaptálta az IBM I4IO számitógépre és a oeehszlovákiai viszonyokra.
A könyvtár - prágai testvérintézményével - e rendezer segítségé
v e l állította össze Automatlcké spracovanie lnformácil v knlüniclach a stredlakách VTEI /Az információk automatizált feldolgozása a könyv
tárakban és a szakirodalmi tájékoztatási központokban/ c . s z a k b i b l i o g ráfiáját /KWIC /Keyword i n context = kulcsszavak szövegkörnyezetben/
és KWOC /Keyword out of context = k u l c s s z a v a k szövegkörnyezeten kí
vül/ rendszerű indexekkel/, valamint a Prehl'ad ekonomlckej l i t e r a - tdry /Tájékoztató a közgazdasági irodalomból/ c . kiadványának próba
számát.
Mindkőt kísérlet beváltotta a rendszerhez előzetesen fűzött r e ményeket Ő B lehetővé t e t t e a tájékoztató / b u l l e t i n / készítéséhez a technológiai eljárási modell kialakítását, több intézmény együttműkö
désének feltételezése m e l l e t t .
Ez az eljárás a következő fázisokra bomlik:
1. a könyvtár dolgozói, a külső munkatársak, i l l e t v e a társuló könyvtárak dolgozói a n a l i t i k u s címfelvételeket készítenek a folyóira
tokból az eddig használatos formában. A narratív annotációkat nagyobb mennyiségű tárgyszó helyettesíti. /Ezeket - amint elkészül a tezau
r u s z - deBzkriptorok fogják felváltani./ A tárgyszavak általában egy
ezer huzandók alá; a trágyszóként k e z e l t szerzői név kétszer - a s z e r zői betűrendbe való sorolás m i a t t ;
2. a bibliográfiai leírások korrektúrája;
3. a tárgyszavak korrektúrája;
4. ETO s z e r i n t i szakozás, szakcsoportokba való rendezés, miköz
ben valamennyi szakcsoport egyezményes kódot kap;
5. a felvételek átmennek az 1. szerkesztői korrekturán;
6. a k i d o l g o z o t t kódolási és lyukasxtásl program s z e r i n t párhu
zamosan f o l y i k a kódolás éa a lyukasztás. E műveletre 8 sávos l y u k s z a l a g o t ős Conaul 253-as készüléket használnak, /üzemzavarra számít
va, a műveleti utaeitást 5 sávos l y u k s z a l a g r a és Siemens-gépre i s k i dolgozták./ A programot ugy szerkesztették meg, hogy a kódolási kény
s z e r minimális;
7. a lyukszalagokat GIEH t l p u s u készülők lyukszalag-mágnesszalag konverter eegitségével mágnesszalagra t e s z i k át;
TXT lS.évf. i.azém 1971.április
6. a GIPSY programok alapján a számítógép a leírásokat ezakrend- be s o r o l j a , kiküszöböli a duplumokat és kinyomtatja az ellsnórzó ösz- szeállitást;
9. a könyvtár elvégzi a 2. korrekturát;
10. a k o r r e k t u r a után a gép elkészíti - mégpedig füzetes és cédu
l a formában - a végső összeállítást, kinyomtatja a jegyzékeket /mind a nyomda, mind az ellenőrzés számára/, az adatok pedig - kumulatív jegyzékek készítése céljából - bekerülnek a memóriaegységbe;
11. a kimeneti összeállítások elkerülnek a nyomdába, ahol - meg
felelő példányszámban, füzetes és cédula formában - f o t o - o f s z e t s s e l járással születik meg a tájékoztató;
12. szétküldés.
Várható eredmények! a szolgáltatás minőségileg színvonalasabbá / a KWIC-indexee megoldás minden előfizető számára lehetővé t e s z i a gyors és eredményéé irodalomkutatást/, gyorsabbá /nem k e l l hagyomá
nyos szakbeosztáBt végezni, indexeket összeállítani/ s egyszersmind kevésbé munkaigényessé válik, lehetőséget ad több intézmény együtt
működésére. V i s z o n t drágább l e s z , mint a hagyományos előállítás.
/ F u t a l a T./
66/7] 025.31 A katalogizálás és az ^ndexelés. /Cataloguing and indexing a c t i v -
i t i e s . / - BAKEWEll, "X.G.B. = i i b r a r y A s s o c i a t i o n Hecord, 72.k. l . s z .
"1970. p.19-20.
Az angol-amerikai katalogizálási szabályokat / 1 9 6 7 / alkalmazó könyvtárak azokat általában megfelelőnek tartják. G y a k o r l a t i alkalma
zásuk közben azonban egyes könyvtáraknál több, de általánosan e l nem fogadott kiegészítésük született. Mindenesetre jó alapnak tartják a szabályokat a nemzetközileg i s egyeéges katalogizálás kialakítására.
A bibliográfiai leírás egységes nemzetközi rendszerének szükségessé
gét a Koppenhágában megtartótü I n t e r n a t i o n a l Meetlng of Cataloguing S r p e r t s / a katalogizálási szakemberek nemzetközi értekezle te, 1 9 0 9 / i s leszögezte. A lehetőségek vizsgálatára külön munkacsoportot i s létrehoztak.
A KARC /m&chine-Readable Cataloguing « Géppel olvasható k a t a l o gizálás/ I I program már ért e l bizonyos eredményeket:
géppel olvastatható központi adatgyűjtemény Jött létre;
a nemzetközi katalóguscsere megvalósitáea elérhető követeléssé vált;
több európai ország érdeklődik az egységes könyvszáaok /standard book number/ bevezetéee iránt;
