ISMERTETÉSEK
001.815 i 681.51)025.343.1 ROLLING, L.K.:
C o m p i l a t i o n o f t h e s a u r i f o r use i n computer systems.
/Számítógépes, rendszerekben alkalmazható t e z a u r u s z o k Összeállítása./
Information'Störege and H e t r i e v a l , 6"7k". 4.sz. 1970.okt. p.341-550.
Bevezetés
A t e z a u r u s z - aa informáciőtáró1<5 ée -keresó rendszerekben a l kalmazható strukturált szótár. A meghatározás három eleme igényel . részletesebb kidolgozást:
1 . A szótár - f o g a i n a k gyűjteménye.
2. A szótár struktúrája - a fogalmak közötti k a p c s o l a t o k s o r a . 3.. A t e z a u r u s z felhasználása információrendszerekben o l y a n sza
bályok s z e r i n t történhetik, amelyek t e k i n t e t b e T e s z i k a r s n d s z e r j e l lemzőit.
1. A fogalmak természete s z e r i n t három t e z a u r u s z - t i p u s létezik;
a/ egyszavas / u n i t e r m / f V Bgyfogalma3 / u n l c o n c e p t / ; c/ tárgyszavas / s u b j e c t h e a d i n g / .
A régebbi t e z a u r u s z o k általában u n l t e r m rendszerűek v o l t a k , a j e l e n l e g i e k nagyrészt egyfogalmasok. A tárgyszavas t e z a u r u s z o k előál
lítása gyakran az egyszavas és az egyfogalmas t e z a u r u s z o k elemeinek tárgyszóvá való összevonása utján történik.
2. A t e z a u r u s z f o g a l m a k a l a p k a p o s o l a t a l a következők:
a/ jelűig /A I d . még B / . U g y a n i l y e n természetű k a p c s o l a t o t
Figyeliszolgálat
jelöl az HT / R e l a t e d Term • vonatkozó f o g a l o m/t az NT /Narrower Term
= szűkebb értelmű f o g a l o m / és a BT /Broader Term • tágabb értelmű f o galom/ Í 8 (
b/ kényszer!tó /ezen belül két a l c s o p o r t : kizáró /A h e l y e t t I d . B/ ée kiegészítj /A +;§/. A B fogalom i l y e n kiegészitó értelem
ben való használatát g e n e r i k u s kapcsolásnak / g e n e r i c p o s t l n g / neve- z i k f
o/ alternatív /elsősorban az azonos hangalakú, de eltérÓ j e lentésű szavak használatánál/. Számos tezaurusz kiegészítő jelölés
s e l határolja e l egymástól a h a n c a l a k l l a g azonos szavakat. P l . r e p rodukció/biológia; reprodukció/fényképészet.
3. A strukturált szótárak felhasználhatók a/ hagyományos információrendszerekben;
b/ számítógéppel kapcsolható rendszerekben és c/ t e l j e s e n a u t o m a t i k u s , i n t e r a k t i v rendszerekben.
Fogalom-kapcsolatok számítógépes kezelése
Az információkeresés adattárának összeállítása a lehetséges l e g több adat összegyűjtését j e l e n t i a fogalom-koordináció révén való k e resés számára. A mágnesszalagon tárolt anyag állhat cinekből, k i v o n a tokból vagy éppen t e l j e s szövegekből, vagy állhat manuáliaan kijelölt indexfogalmakból. Az elóbbi esetben a számitógép a u t o m a t i k u s i n d e x e lést végez és f o r m a i l a g megfelelő szavakat választ k i , ezek r e l e v a n ciája azonban nem garantálható. Utóbbi esetben szabványos i n d e x f o g a l makkal van d o l g a , ezek azonban már b i z t o s a n relevánsak és közvetlent!]
i l l e s z k e d n e k a tezauruszhoz. Mindkét esetben megvalósítható a g e n e r i kus kapcsolás. Ez a módszer - bár megnöveli az adattárat - olcsóbb, m i n t a manuális keresgélés a f o g a l o m - a l t e r n a t i v a k között a v i s s z a k e resés során. A g e n e r i k u s kapcsolás jól kombinálható az A h e l y e t t l d . B jellegű relációra épülő javító r u t i n n a l . Jó példa e r r e az KIHATOM 7European Atomic Energy Community = Európai A t o m e n e r g i a i Közösség/
hibajavitő programja.
A g e n e r i k u s kapcsolás hatása a tezauruszépitésre
Az a u t o m a t i k u s g e n e r i k u s kapcsolás megváltoztatja a t e z a u r u s z használatának képét. Az indexelőnek csak a l e g s p e c i f i k u s a b b f o g a l m a t k e l l megjelölnie egy dokumentum esetében, m i v e l a számítógép automa
t i k u s a n generálja ehhez a fogalomhoz a g e n e r i k u s f o g a l m a k a t . Az i n dexelés mélysége csökken, de az indexelő munkaráfordítása i s . Az i n ¬ formáciőkeresö h e l y z e t e i s egyszerűsödik, mert feleslegessé válik f o ga lom -alternatívák megadása, h i s z e n a gép automatikusan létrehozza a megfelelő h i e r a r c h i k u s k a p c s o l a t o k a t .
Az EURATOM rendszerében k i t e r j e d t e n a l k a l m a z o t t g e n e r i k u s kap
csolások hatására a keresés r e l e v a n c i a aránya jelentősen megnőtt, de
TldT lS.évf. 5.szám 1971.május
magasabb l e t t a visazanyerési arány i s . K i n t h o g y mind az indexelés, mind a keresési igény megfogalmazása elemi műveletté vált, a r e n d s z e r kevesebb időt igényel, olcsóbb l e t t .
A European Community /Európai Közösség/ most készült információ
terjesztő tevékenységének kiterjesztésére a m e t a l l u r g i a és e s e t l e g a mezőgazdaság területire. Ez a t e r v jó lehetőséget kinál a t e z a u r u s z - épités u j módszereinek alkalmazására. Az előmunkálatok 1968. októbe
rében kezdődtek meg. A munka a következő lépések megtételét igényel
t e :
1. a szakterület meghatározása, a már létező vonatkozó t e z a u r u szok összegyűjtése;
2. a fogalomgyűjtemények többször ismétlődő f o g a l m a i n a k kiszű
rése ;
3. a szakterület felbontása 100-300 f o g a l m a t befogadó egységek
r e ;
4. a fogalomkijelölés és a formátum szabványosítása;
5. g r a f i k u s ábrázolás készítése a e z e m a n t l k a i összefüggésekről;
6. az egyes f o g a l o m t i p u s o k meghatározása és adatfelvétel számi
tógépes tárolás céljára;
7. számítógépes tárolás, az összefüggések Jelölése és k i n y o m t a tása;
8. általános ellenőrzés.
A c i k k részletes a d a t o k k a l vázolja f e l az egyes lépések során elért eredményeket és leírja a t e z a u r u s z elkészítésének egész f o l y a matát.
A t e z a u r u s z összeáll!tásának összes munkálatai a személyzet két tagjának és néhány külső szakértőnek a munkaidejét összesen 700 mun
kaóra vagy i fő 1 h a v i munkája t e r j e d e l e m b e n kötötte l e . Gépi idő
igényük összesen néhány p e r c v o l t egy IBM 360/40 t i p u s u gépen. Ez a meglepően csekély beruházás i g a z o l j a a g e n e r i k u s kapcsolás magas ha
tékonyságát, és előre látható, hogy a jövőben sok t e z a u r u s z építhető majd gazdaságosan e módszer alkalmazásával.
Hasonlósági tényezők
A r e l e v a n c i a fokozása érdekében o l y a n módszert k e r e s t e k , amely- l y e l a Bzámitógép automatikusan meghatározhatja az egyes fogalmak kö
zötti hasonlósági értékeket. Ha két fogalom hasonlóságának mértéke mennyiségileg meghatározható, a k k o r a számítógép i s megtanítható ezeknek az értékeknek a kezelésére. A fogalmak közötti hasonlósági viszonyszámok / p l . A/50/B • A fogalom 50jt-ban hasonló O fogalomhoz/
megállapítását egy i n d e x e l t adatbázis felhasználásávaj., szakértői Ítéletek alapján végezték e l . A kísérlet eredményei még nem véglege- Bek.
Figyelőszolgálat A módszer a z t igárl, hogy a relevancia-valószinüség előre meg
határozható l e s z már a keresési igény megfogalmazásakor. Ez mind az operátor, mind a felhasználó idejét kíméli i s ezért a keresés Önkölt
ségét csökkenti majd. Ezért /a szerző véleménye s z e r i n t / a hasonlósá
g i tényezőkre komoly jövő vár az ember-gép információrendszerekben.
/Molnár I m r e /
REFERÁTUMOK KÖNYVEK
9/K/71
001.615:377.6T r a l n i n g i n i n d e x i n g . A course o f t h e S o c i e t y o f Indexére.
/Indexelési előadások: a S o c i e t y o f I n d e x e r s t a n f o l y a m a . / Ed. by c. Norman K n i g h t l Cambridge, Mass. - London, M/assaohusetta/ i / n s t i t u t e o f / T/echnology/ Press,
1369. V I I I , 219 P.
A dokumentációs munka mennyisége rohamosan nő. A felhasználói igények kiszélesedése és a f o k o z o t t minőségi követelmények, v a l a m i n t a könyvtár és a dokumentáció tájékoztatási rendszerré történő s z i n t e tizálása éa továbbfejlesztése a mennyiségi növekedés által f e l v e t e t t problémákat még élesebbé t e e z i , A probléma msgoldásának a világ t u d o mányos, műszaki és gazdasági fejlődésére való jelentős kihatása i n d o k o l j a a részproblémákkal - i g y az indexelés problémájával - a s z e r v e z e t t foglalkozást. Az i s m e r t e t e t t könyv egy - az angol S o c i e t y o f I n d e x e r s /indexelők Társasága/ k e r e t e i b e n m e g t a r t o t t - indexelési t a n f o l y a m tankönyve.
Az indexeléssel foglalkozó szakemberek bárom c s o p o r t b a e o r o l h a - hatők:
a szerzők, a k i k saját müvüket i n d e x e l i k ; hivatásos, főfoglalkozású indexelők;
szerződéses, nem főfoglalkozású Indexelő szakemberek.
I g e n gyakran j e l e n n e k meg o l y a n müvek, amelyeket saerzőjük maga tárgyszavazott. I n d e x e l t , látott e l tárgymutatóval. Másrészről, m i g Angiiában kevés főfoglalkozású indexelő d o l g o z i k , az USA-ban ez az indexelők e l t e r j e d t foglalkoztatottsági formája; majdnem minden h e l y e n , a h o l Indexelési igény felléphet, létrehoznak i l y e n c s o p o r t o k a t , sőt gyakran munkaerőhiány i s J e l e n t k e z i k . E z z e l ellentétben Angliában a harmadik - szabad - foglalkoztatottsági forma t e r j e d t e l . Az e f a j
t a indexelésnek Óhajt segítséget nyújtani a könyv: az a l a p e l v e k és g y a k o r l a t i t a p a s z t a l a t o k leseögezésével egységes számláiét kialakítá
sára törekszik.
Elöljáróban megadja néhány - a tárgykörben használt - kifejezés
THT 18.évf. 5.szám 1971.május
értelmezését, majd 14 nagy f e j e z e t r e bontva, különböző" szerzők előada- sában tárgyalja a következő témákat /egyeseket több f e j e z e t b e n / :
a könyvek indexelése: elméleti ás g y a k o r l a t i rész;
az a l f a b e t i k u s rendezéssel k a p c s o l a t o s problémák;
a különböző nemzetiségű szerzők neve és a földrajzi nevek;
tárgyszavak;
p e r i o d i k u m o k indexelése;
a terméssettudományos és műszaki dokumentumok indexelése;
az i n d e x e k szerkesztése, nyomdai előkészítése, a k e f e l e v o n a t o k javítása;
az i n d e x e k archiválása.
A szöveg között a könyv mondanivalójának illusztrálásaként i g e n gazdag példaanyagot találunk a szépirodalom és a s z a k i r o d a l o m külön
böző területeiről. A példák segítségével valószínűsített megállapítá
s o k a t azonban kellő kritikával k e l l olvasnunk és fogadnunk a magyar n y e l v n e k az angolétól eltérő sajátosságai m i a t t .
Az előadások formájában m e g i r t könyvet gyakorló f e l a d a t o k , vá
l o g a t o t t bibliográfia éa bőséges - szintén egy f e l a d a t megoldásaként i s szolgáló - tárgymutató egészíti k i .
/ S c h i f f E r v i n /
10/K/71 002:007 Georgia I n s t i t u t e o f Technology. Research 1969/70.
Annual p r o g r e s s r e p o r t by t h e Science I n f o r m a t i o n Research Center.
/Az 1969/70. évi katatásoki a tudományos tájékoztatási kutatóközpont évi beszámoló jelentése.7 * * ~ ~
A t l a n t a , G e o r g i a I n s t i t u t e o f Technology School o f I n f o r m a t i o n and Computer Soience, 1970. V I I , 84 p.
A beszámoló jelentés a Georgia I n s t i t u t e o f Technology School o f I n f o r m a t i o n and Computer Science-en / G e o r g i a Műszaki Egyetem Tá
jékoztatás- és Számítógéptudományi tanszéke/ az US? / K a t l a n a i Science F o u n d a t i o n = n e m z e t i Tudományos A l a p / támogatásával működi i n t e r d i s z ciplináris kutatóközpont /Science I n f o r m a t i o n Research C e n t e r / témá
i t és az 1969/70 tanévben elért eredményeket f o g l a l j a össze. Átlapo
zásával betekinthetünk a központ szerteágazó tájékoztatási, számitó
géptudományi és r e n d s z e r t e c h n i k a i kutatási munkájába. A munka v o l u menére és lehetőségeire jellemzésül szolgáljon egy a d a t : a kutató
központ munkáját egy-egy FDP-8/1, ÜNIVAC U-1108 éa Burroughs B-55CO szárnitógép segíti az intézeten belül, i l l e t v e szűkség esetén távköz
lési hálózaton keresztül áll rendelkezésűkre egy-egy IBM 360/65, BCA S p e c t r a 70/46 és IBM 360/50 számitógép.
A kutatások a következőkkel f o g l a l k o z n a k :
Figyelőszolgálat
az informáclő méréselméletével, az információtartalom s z i n t a k t i k a i , s z e r i a n t i k a i ás p r a g m a t i k a i vonatkozásaival; v a l a m i n t g y a k o r l a t i kérdésekkel, p l . az indexelés s t a t i s z t i k a i jellemzőinek, minőségének, konzisztenciájának vizsgálatával, az Indexadatok gyűjteményének s z e r vezésével, az ember által végzett indexelési munka befolyásoló ténye
zőivel, továbbá az Információ szociológiai vonatkozásaival;
az információiéidolgozási f o l y a m a t o k k a l és eszközökkel: a számí
tógépek és a computeres számítás modellezésével, az indexelés és o s z tályozás halmazelméleti megfogaliaazés'ával, biológiai m o d e l l e k számí
tásával;
a tájékoztatási r e n d s z e r e k elméletével: elméleti modell kialakí
tásával tájékoztatási r e n d s z e r e k elemzésihez ós tervezéséhez, v a l a m i n t az elmélet alkalmazásával a j e l e n l e g már k i a l a k u l t és működő, széles hatókörű tájékoztatási r e n d s z e r e k r e / i g y f o g l a l k o z n a k a KGST
országok nemzeti tudományos és műszaki tájékoztatási r e n d s z e r e i v e l is/í
a természetes n y e l v e k tanulmányozásával: általános g r a m m a t i k a i m o d e l l e k k e l , az a n g o l , i l l e t v e a német n y e l v egyes kérdéseivel, a gráfoe t e c h n i k a alkalmazásával;
tanuló r e n d s z e r e k k e l ; v a l a m i n t a laboratóriumi oktatással.
Az egyes kutatási témákról i g e n rövid, eokszoí csak indikatív összefoglalást találnatunk a kötetben. A kutatási témák m e l l e t t , i l l e t v e a kötet végén levő bibliográfiában megadott dokumentumok a l a p - án azonban bővebb tájékoztatást i s szerezhetünk az egyes témákról s az azokban elért eredményekről.
/ S c h i f f E r v i n /
U/K/71
002:02/437/A csehszlovák könyvtárügy és tájékoztatásügy kérdései. . Cikkgyűjtemény. / K i a d . az /Országos Széchényi Könyvtár/ könyvtártu¬
dományi és Módszertani Központ és az Országos Könyvtárügyi és Doku
mentációs Tanács./ fip. /népművelési Propaganda I r o d a / , 1969. 124 p . Csehszlovákia Magyarországhoz hasonló társadalmi, kulturális és tudományos problémákkal áll szemben, nem érdektelet, hogy hogyan kö
z e l i t i k meg ezeket a kérdéseket és m i l y e n eredményié j u t o t t a k megol
dásukban. A könyvtárügy és a tájékoztatás helyzetéről k i a d o t t c i k k gyűjtemény h a t tanulmányt t a r t a l m a z , noha a c i k k e k e r e d e t i lelőhelyét nem tűntették f e l , valószínűleg az utóbbi évek a l a t t m e g j e l e n t k i a d ványokból. A válogatás képet ad a csehszlovák könyvtári élet egészé
ről. A nálunk i s kialakulóban levő könyvtárszociológiával f o g l a l k o z i k J . DRIINA c i k k e Könyvek, könyvtárak és a társadalom cimmel. I s m e r t e t i a könyv- és könyvtárszociológia nemzetközi irodalmát, " H i n dun f i g y e l e m a társadalaiasuláe alapvető jelenségeire irányul - Írja -
és s z i n t e elő sem f o r d u l az i r o d a l o m , a könyv és a könyvtár társadal-
THT íe.évf. 5.szám 1971.május
ml hatása." H o l o t t a kultúra terjesztésének privilegizált eszköze ma
r a d t még m i n d i g a könyv, az audio-vizuális eszközök elterjedése e l l e nére, " e g y e t l e n , mely melyebb éa maradandóbb gondolkodást feltételez."
A s z o c i a l i s t a országukban l e g f o n t o s a b b f e l a d a t a m a r x i s t a bibliológia problémakörének kidolgozása. Pontos f e l a d a t , hogy a szépirodalom t e rületén végzett igénykutatások m e l l a t t áz ismeretterjesztő és tudomá
nyos i r o d a l o m olvasottságát i e vizsgáljuk. F o g l a l k o z i k az olvasáskuta
tás kérdésével, u t a l a kommunikációelmélettel összefüggd szókészlet- vizsgálat eredményeire és az e z z e l k a p c s o l a t o s f e l a d a t o k r a .
J . LIPOVSKY Az 1959. évi J u l i u g hó 9- i csehszlovák törvény a könyvtárak egységes rendszeréről címmel f o g l a l k o z i k az 53/1959. Sb.
számú törvény előzményeivel, a könyvtári hagyományokkal, a f e l s z a b a dulás utáni h e l y z e t t e l , a kulturális f o r r a d a l o m problémáival, a tör
vény előkészítésének körülményeivel, a l a p e l v e i v e l , melynek lényege, hogy a "könyvtárak valamennyi t i p u s a e g y e t l e n funkcionálja egységet a l k o t . " I s m e r t e t i a hálózati rendszer e l e m e i t , a felügyeleti hatósá
gok szervezetét, a törvény jelentőségét, s mindezt megfelelő s t a t i s z t i k a i a d a t o k k a l t i zonyj tj£ .
A tudományos tájékoztatás f e l a d a t a a tudományos kutatáson és f e j - lesztésen belül címmel A. DEKFLír' arról,, hósy'a tudomány termelőerő
vé válásának tendenciája u j a b b kérdéseket v e t f e l , s ezek közül k i tüntetett szerepe van az információáramlás megszervezésének, szabá
lyozásának. Probléma a gazdasági, a műszaki és a tudományos terűle
t e k s z e m p o n t j a i n a k egybehangolása, a tájékoztatás személyre szőlő jellegének biztosítása, aa a d o t t információk mélysége, a határterüle
tek felé való nyitottsága s t b . Mindaz különleges f e l a d a t o t ró az i n formációs apparátusra, amely - m i n t DESFL i r j a - "még nem vált köz
v e t l e n részévé a kutatásnak." Továbbiakban az információs apparátus szerkezetét, az információk hasznosításának problémáját tárgyalja, s a konkrét h e l y z e t és f e l a d a t o k részletes elemzése kapcsán u t a l a könyvtárak ós az információs szervek egészséges együttműködésének fontosságára.
Hasonló értékű a könyvtár és a népmüvelés v i s z o n y a , m e l l y e l J . STHAEA f o g l a l k o z i k A könyvtárügy helye, és f e l a d a t a i a népművelés rendszerében cimü cikkében. 'A könyvtár' m i n t a szellemi'értékek megőr
zésének, legegyetemesebb eszköze, egyúttal e l e g d e m o k r a t i k u s a b b közve
títő eszköz i s , tehát a népmüvelés szempontjából i s k i e m e l t szerepe van. Erről az alapról e l e m z i a könyvtárak f e l a d a t a i t az önnevelés és az önképzés területén. Ennek a f o l y a m a t n a k a másik oldalát, tehát az olvasási igény vizsgálatát ós ennek hasznosságát tárgyalja A. KURUC c i k k e Azi egyéniiolvasóiiérdeklődés ós a társadalmi nevelói célok összhanRila cimü Írásában.' A cikkTrányeiveket és tanácsokat ad a kü
lönböző olvasó- és olvasásvizsgálatok elvégzéséhez. F o g l a l k o z i k a mennyiségi és minőségi mutatók, v a l a m i n t a propaganda szerepével és
jelentőségével i s . Elsősorban a g y a k o r l a t i , a megvalósítható szempon
t o k r a v o l t t e k i n t e t t e l .
Speciálisabb könyvtári témával f o g l a l k o z i k a kötet utolsó Írása, a. HA1EE c i k k e A könyvtári szolgáltatások szakosítása óimmal. A könyv
tártípusok p u s z t a létéből következik a szolgáltatások specializálódá
sa. Más oldalról az olvasók differenciálódása i s meghatározza e z t . A
Figyelőszolgalat
c i k k a prágai Városi Közművelődési Könyvtár szakosított egységeinek /társadalomtudományi, műszaki és természettudományi müvek/ problémá
i t e l e m z i . S t a t i s z t i k a i a d a t o k r a épülő, erŐBen g y a k o r l a t i jellegű t a nulmány.
Ezek a jelzésszerű információk i s könnyen meggyőznek arról, hogy problémafelvetóaben, a z o k megoldásában nagyon tanulságos és haaznoe ez a kötet. . ... _ '. .
/Szabó Zoltán/
FOLYÓIRATCIKKEK
72/71 001:62/05//520/
Japán tudonányos és műszaki folyóiratokban európai n y e l v e k e n megjelenő c i k k e k , i l l e t v e k i v o n a t o k megoszlásának elemzése. /Japanese
B O i e n t l f i c and t e e h n i c a l p e r i o d i c a l s . An a n a l y s i s o f thei'r Európean language c o n t e n t . / - FOO-KUHE, C.F. « J o u r n a l o f Doeumentation, 26.k.
2.a z . 1 9 7 0 . j u n , p.111-119-
A c i k k szerzője az a n g l i a i N a t i o n a l l e n d i n g L i b r a r y f o r Science and Technology /Országos Tudományos ós Műszaki Kölcsönkönyvtár/ mun
katársa. Cikkéhez az a d a t o k a t egy tokiói könyvtár D i r e c t o r y o f Japa
nese S c i e n t i f i c P e r i o d i c a l s cimü kiadványának 1957., I 9 6 2 . " 5.964. es 1967. évfolyamaiból merítette és következtetéseit ezen évek a d a t a i n a k összehasonlításából v o n j a l e . E s z e r i n t a Japán folyóiratokban csökke
nő tendenciát mutat az európai n y e l v e k e n megjelenő k i v o n a t o k száma, egyre emelkedik azoknak a c i k k e k n e k száma, amelyek t e l j e s egészükben európai n y e l v e k e n j e l e n n e k meg. A c i k k a japán tudósok és mérnökök európai nyelvhasználatát i s vizsgálja tudományszakonként való össze- hasonllbásban.
A Japánban publikált tudományos és műszaki folyóiratok száma 1957-ben 1675 v o l t , 1967-ben p e d i g 4929, tehát t i z év a l a t t háromszo
r o s r a növekedett. Ugyanezt a nagy fejlődést m u t a t j a az American I n s t i t u t e o f PhyBics / A m e r i k a i F i z i k a i Intézet/ egy 1961-re nézve végzett e t a t i s z t i k a i vizsgálata, mely s z e r i n t a f i z i k a i folyóiratok számát t e k i n t v e Japán az USA, A n g l i a éa Németország után n e g y e d i k he
l y e n áll, a f i z i k a tárgyú tanulmányok /értekezések/ száma tekinteté
ben p e d i g az USA, a Szovjetunió és A n g l i a után szintén a n s g y e d i k he
lyén. A N a t i o n a l Lending L i b r a r y f o r Science and Technology öSBZeál- l i t o t t a annak a 26 folyóiratnak a Jegyzékét, amelyeket náluk 1966 há
rom hónapjában legtöbbet használtak az olvasók. A t i z e n h a t o d i k és a huszonegyedik h e l y e n egy-egy Japán folyóirat áll. Leginkább a Japán kémiai, a l k a l m a z o t t f i z i k a i és e l e k t r o t e c h n i k a i folyóiratokat hasz
nálják, legkevésbé a m a g f i z i k a i tárgyuakat. A könyvtár használóinak csak 0,5^-a t u d o t t Japán n y e l v e n o l v a s n i /1967- évi a d a t / és az o l - vaaők l'5íS-a talált o l y a n japán nyelvű tanulmányt, a m e l y e t e z e r e t e t t v o l n a , de nem t u d o t t e l o l v a s n i / I 9 6 9 . évi a d a t / .
THT 18.Évi. 5.szám 1971.május
E z z e l tisztában T a n n a k a japán tudományos és műszaki körök i s , és ezért folyóirataikban legalább tartalomjegyzéket közölnek európai n y e l v e n i s . /A szerző i t t m e g j e g y z i , hogy j e l e n c i k k e egész folyamán európai n y e l v e k a l a t t 95 százalékban az a n g o l n y e l v e t és 5 százalék
ban együttesen a németet, franciát, o r o s z t éa s p a n y o l t érti./ Az eu
rópai n y e l v e n i s közölt tartalomjegyzéken kivül még három megoldás i s meretest
a/ a főbb cikkekből európai| nyelvű k i v o n a t ;
b / európai n y e l v e n közölt k i v o n a t o k m e l l e t t t e l j e d c i k k e k köz
lése európai n y e l v e n ;
o/ az egész folyóiratot európai n y e l v e n publikálják.
Minden t l z japán folyóiratból egy t e l j e s e n európai n y e l v e n J e l e n i k meg, minden 6-ből egy közöl európai n y e l v e n k i v o n a t o t éa m i n den 14-ből egy hoz t e l j e s c i k k e k e t európai n y e l v e n . A j e l e n l e g i t e n d e n c i a a zf hogy inkább adjanak k i folyóiratokat t e l j e s e n európai n y e l ven, mintsem hogy k i v o n a t o k a t közöljenek európai n y e l v e n .
A c i k k táblázatokban m u t a t j a be, hogy a japán folyóiratok számá
nak e m i i t e t t nagymérvű növekedésén belül hogyan a l a k u l t a folyóira
t o k b a n található európai n y e l v e n i r t c i k k e k mennyisége. Elderül, hogy a japán folyóiratokban egyre kevesebb az európai n y e l v e n a d o t t k i v o n a t , t e l j e s c i k k és egyre kevesebb az európai n y e l v e n közreadott f o lyóirat - viszonyítva a kizárólag japán n y e l v e n m e g j e l e n t folyóira
t o k számának növekedéséhez. 1957-től 1 9 6 7 - i g a csak japán n y e l v e n k i a d o t t folyóiratok száma több m i n t négyszeresére e m e l k e d e t t . 1957-ben az összes japán tudományoa-műszaki folyóirat 51,5#-ában v o l t euró
p a i nyelvű tartalomjegyzék i s , 1967-ben már csak 29,65í-ába». Tehát a n y e l v i akadály a japán xudományoa-műszaki f o l y o i r a t o K Használatában állandóan növekvőben v a n /évente 2 , 2 ^ - k a i / éa a z t csak a szakemberek japán nyelvtanulásával és a fordításszolgálat fejlesztésével l e h e t e l lensúlyozni. Ha a jövőbe tekintünk, a o i k k e z e r i n t t i z - h u a z év múlva szűkség l e h e t a r r a , hogy a tudósok és mérnökök képzéaébeibavsssssék a japán nyelvoktatást.
I g e n érdekesek azok a táblázatok, amelyek a szóban forgó n y e l v i problémát tudományszakonként mutatják be. Ezekből kiderül, hogy euró
p a i n y e l v e n k i v o n a t o t vagy c i k k e t leginkább a terméesettudományos és orvostudományi folyóiratokban l e h e t találni, l e g k e v e s e b b e t a háztar
tástant, vállalatvezetőéi, szállítási es p o s t a t t g y i , nyomdászat! - és a találmányi tárgyú folyóiratokban.
Külön szóvá t e s z i a c i k k , hogy a japán tudományos-műszaki folyó
i r a t o k b a n európai n y e l v e n megjelenő közlemények n y e l v i szempontból nem állják k i a kritikát, sokszor félrevezetők és érthetetlenek, v a g y i s a n y e l v i akadály a japánok számára i s nehézséget J e l e n t .
/Mt-ravek L./
y±gyelő s zoIgáiat
73/71 001.815:019.965/05/i681.322.074 Koordinált Indexek előállítása digitális lyukkártyagépekkel.
/ S z o s z t a v l e n i e kcoröinatnüh ukázatslej na ciír-ivün szcsetno^perfőra- cionnüh n a a i n a h . / - ZAHABOV, V . I . - ÍOEBASZ,J,u.L. - SZAL'SIK, Z.A.
» Haucsno-Tehnlcseszkaja I n f o r m a c l j a , 2.k. 5.az. 1970. p.23-25.
A szerzők i s m e r t e t i k a "Tabledex0 t i p u s u táblázatos i n d e x szov
j e t gyártmányú lyukkártyagépen történt kísérleti előállítását.
A 90 dokumentumot felölelő kísérleti állományt d e s z k r l p t o r - szó
tár segítségével indexelték. A k a p o t t 500 elemet felölelő u n i t a n a jegyzéket ábéoábe rendezték és m i n d e g y i k elemhez hozzárendeltek egy 0-300 közé eső számkódot. Az egyes dokumentumok keraeőkdpeit alkotó u r d t e r m e k e t a 80 oszlopos lyukkártya f i x menőire számkődos formában és emelkedő sorrendben vitték f e l a dokumentum azonosító számát kö
vetően az egyes sorokban. Az ellenőrzés után a lyukkártyák másolása következett. Minden dokumentumhoz a n n y i lyukkártya készült, amennyi unltermből állt a dokumentum keresőképe, u i . a másolt kártyák abbén különböztek egymástői, hogy m i n d i g másik u n i t e r m n e k megfelelő kód k e rült a dokumentum azonosító jelzetét követő első mezőbe. Ez o l y a n rendezést t e t t lehetővé, hogy azok a lyukkártyák, amelyeken a doku
mentum azonosító Jelzetét követő első mezőben az unlterm-kódok azo
nosak v o l t a k , egymás mögé kerültek a további zónákban álló kódok '.
növekvő s o r r e n d j e s z e r i n t , A taoulátort ugy állították ba, hogy az első unitéra zónában álló azonos kódszámok csak egyszer kerüljenek kinyomtatásra, méghozzá a dokumentum azonosító j e l z e t e előtt. Egy- egy i l y e n kivetített nníterm kőd azolgált az Indexben olmazÓul.
Az i n d e x három részből állt táblázatok, deszkriptor-jegyzék be
tűrendben és a kódok növekvő s o r r e n d j e s z e r i n t , bibliográfia a doku
mentumok azonosító j e l z e t e i v e l .
A táblázatos indexben a keresés a következőképpen történik: az információigényt a deszkriptor-jegyzékben szereplő t e r m i n u s o k k a l , I l l e t v e az azokhoz tartozó számkódok segítségével k a l l k i f e j e z n i . A l e g k i s e b b számkódhoz tartozó táblázatban meg k e l l k e r e s n i a többi kó
dot i s . A hozzájuk tartozó azonosító j e l z e t segítségével a bibliográ
fiában megtalálható a k e r e s e t t dokumentum.
/Szántó P./
7 4 / 7 1 002:54 Vegyészek képzése a s z a k i r o d a l o m használatára. Az e tárgyban
t a r t o t t szimpózium "slá. /Introductiónto syzaposium dn i l r a i n i n g chemists i n t h e uaé öl Chemical l i t e r a t u r e . / - JAHQDA, 0. • J o u r n a l o f Chemical Eooumentation, 9.k. 2.sz. 1969.máj. p . 9 1 .
A vegyészek számára a szakirodalomról t a r t o t t t a n f o l y a m o k u n a l masak, ha azok könyv- és folyóiratcímek, címváltozások, megjelenési időközök, i n d e x e k felsorolásából állnak., B szimpózium célja annak a
TMT IS.évf. 5.BB. 1971.május
megtárgyalása v o l t , hogy az i l y e n jellegű t a n i o l y a m o k a t s e g k e l l szün
t e t n i , IÍJ tájékoztatási r e n d s z e r e k e t , u j szolgáltatásokat k e l l bave- r.etní az előbbiek megismerésére.
A c i k k röviden i s m e r t e t i a azirupi k a p c s o l a t b a n m e g j e l e n t közleményeket. Az e g y i k tanulmány például a z t tárgyalja, hogy a v a gy észhallgatőfc számára a saját szakmájuk irodalmáról t a r t o t t hagyo
mányos t a n f o l y a m o k az utóbbi évtizedben nem v o l t a k eredményesek, mert mind az oktatók, mind a hallgatók részéről hiányzott a buzgalom és lelkesedés. Htm valószínű, hogy ez a h e l y z e t az elkövetkező években megváltozik, Ezért k e l l a hallgatókkal m e g i s m e r t e t n i az u j tájékozta
tási eljárásokat és megtanítani őket a r r a , mi a teendőjük m i n t a tá
jékoztatási szolgáltatások használóinak. A szimpóziumon megvitatásra kerül az audio-vlzuális tájékoztatási t e c h n i k a , a gépi i n d e x e k m i n t oktatási segédletek és a képmagnóra v e t t előadások kérdése i s .
/Moravsk L./
75/7} 002:691-3.07 ZlBÓrlet számítógépi f i l e szervezésére. /An e i a r o l s o i n computer
f i l e managamíin-iiy - 'ÖLlMEKSűN, W.D. » J o u r n a l o f t h e American S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n S c i e n c e , 2 1 . k. 3.sz. 1970-máj.-jun. p.201-203.
Az ASI3 /American S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n Scienoa • A m e r i k a i Tá
jékoztatástudományi Társaság/ az ASIS Newalettérben érdekes felhívást t e t t közzé, amelyben számítógépi adatgyűjtemény"szervezési /computer f i l e management/ kísérletet h i r d e t e t t meg. A kísérletben önkéntes j e lentkezéssel l e h e t e t t részt v e n n i . A kitűzött f e l a d a t teljesítéséről beszámolót k e l l e t t küldeni az ASIS-nak. Az eredmények értékelése az ASIS 1969. évi összejövetelén történt. A c i k k a kísérlet keretében teljesítendő f e l a d a t o t Írja l e .
Az adatállományt, melynek számítógépi gyűjteményét k e l l e t t létre
h o z n i , az A s B o c i a t i o n f o r Computing Machlnery / A m e r i k a i Számítógép Egyesület/ J o u r n a l /JACM/ és Communications '/CACM/ cimü folyóiratai 196S-as évfolyamaiból v e t t 70 közlemény dokumentációs a d a t a i képez
ték, melyeket k b . 1000 db Hollerith-lyukkártyán küldtek meg. Ez a mennyiség három kártyaállományt ölelt f e l . Az elsőben az e m i i t e t t f o - lyóirstok 1968. január-novemberi számaiból v e t t tanulmányok a d a t o l t tartalmazó kártyák v o l t a k . A másik kártyagyüjtemény a Computlng Re- views referálólap speciális szakrendezerét szolgáltatta. A harmadik aTtomány kártyáin p e d i g a CACM 1968. decemberi számában m e g j e l e n t öt közlemény a d a t a i s z e r e p e l t e k . A dokumentumok mindegyikéhez egy kár
t y a s o r o z a t készült, mely az alábbi adatféleségeket felölelő a l s o r o - zatokból állt:
a forrásra vonatkozó adatok /a folyóirat elme, évfolyama, füzet
éé lapezárna/;
a tanulmány elme;
a szerzőkre vonatkozó adatok /név, munkahely, város, ország/;
Figyelőszolgálat
a referátum;
a eaeraí által a d o t t tárgyszavak;
s z a k j e l z e t , m e l y e t a Computing Review ezakrendssere nyomán k a p o t t a tanulmány tárnája.
Az I n p u t kártyaanyag felhasználásával háromféle számítógépes f e l a d a t o t k e l l e t t elvégezni. Az első t i p u e f e l a d a t a i a következő*
v o l t a k :
az első kártyaállományből gépi memőriaközegen a l a p gyűjteményt létesíteni;
e z t a harmadik kártyaállomány a d a t a i v a l kiegészíteni;
az összeaitett gyűjteményben öt, különféle hibát kijavítani.
A f e l a d a t o k második típusát a t e l j e s gyűjteményből készítendő négyféle, számítógéppel összeállított és kiíratott produktum képezte:
kronológiai s o r b a r e n d e z e t t bibliográfia;
betűrendes szerzői névmutató;
a Compatlng Kaview azakrendszere s z e r i n t összeállított jegyzék;
a elmekből készített permutált i n d e x .
A harmadik t i p u a u f e l a d a t c s o p o r t b a n 13 gépi keresés elvégzése s z e r e p e l t . A keresések mindegyike más jelle&Ü v o l t ; a lehető legkü
lönbözőbb szempontokra irányult és eltérő a d a t o k a t k e l l e t t szolgál
t a t n i a . Keresést k e l l e t t végrehajtani például meghatározott szótő, t e l j e s szó, különféle elhelyezésű szópárok, több szóból éllé k i f e j e zések nyomán;
a d o t t s z a k j e l z e t e k , évszámok, szerzői nevek, intézménynevek, folyóiratcímek e z e r i n t s t b . A kísérletben résztvevők számát nem köz
l i a o i k k , osupán a n n y i t e m l i t , hogy az ASIS 1989. évi összejövete
lén öten ismertették megoldásaikat, a ezeken kivűl még h a t résztvevő küldött szintén t e l j e s értékű megoldásról jelentést az egyesületnek.
/Orosz &./
76/7] 002:711.4 Az információtárolás és -keresés költsége és önköltsége. /The
c o s t and c o s t i n g o f I n f o r m a t i o n s t o r a g e and r e t r i e v a l . / - SESSIOHS, 7.S. - I n f o r m a t i o n Storage and E e t r i e v a l , 6.k. 2.ez. 1 9 7 0 . j u n . p.155- 170.
Az ÜRBAHDOC várostervezési és -felujitési s z a k i r o d a l m i tájékoz
tató r e n d s z e r 1965-ben létesült a G i t y UnlverBÍty o f Hew York egye-
TMT lS.évf. 5.szám 1971.május
temen. A c i k k az 1965-196$ években k i f e j t e t t tevékenységet e l e m z i , elsősorban a költségek szempontjából, de t a r t a l m a z z a a r e n d s z e r k i fejlődésének és paramétereinek részletes bemutatását i s .
A mintegy félmillió dollár beruházásával kiépült r e n d s z e r meg
szervezését a sok tudományos határterület /közigazgatás, építés és tervezés, városszociológia, antropológia, közgazdaságtudomány, föld
r a j z , demográfia, pszichológia/ f o n t o s v o l t a eléggé megnehezítette, elsősorban a dokumentumok beszerzése és feltárása szempontjából, de a keresés terén i s . A r e n d s z e r csak az a n g o l n y e l v e n vagy a n g o l u l i s m e g j e l e n t s z a k i r o d a l o m feldolgozását célozta. Már induláskor f e l a d a t u l tUzték k i a Jelentős volumenű várostervezési és -felújítási r e - p o r t - i r o d a l o m feldolgozását.
Az ÜHBAHDOC 1969-re t e l j e s e n kiépült: megszületett az informá
ciókereső r e n d s z e r , kiadványokat a d t a k közre, 6000 tételből álló kí
sérleti adattárat állítottak össze, elkészítették kétkötetes kézi- könyviket az i n p u t és o u t p u t problémairól, létrejött t e z a u r u s z u k i s . Végül elkészült zárójelentésük, amely a r e n d s z e r részletes leírását a d j a és e l e m z i a költségkihatásokat i s .
1968. október 1 . és 1969. február 28. között részletes elemzés
nek vetették alá a r e n d s z e r t . A rendszerelemzés időtartama a l a t t a r e n d s z e r normálisan üzemelt. A rendszerben dolgozó 10 munkatáre kü
lönféle szaktevékenységei szolgáltatták az elemzés alapját, amelynek fő célkitűzése a költségek megállapítása v o l t . A m i n t e g y öthónapi elemzés után még egy hónapot s z e n t e l t e k an adatok értékelésének, a r e n d s z e r művelet- és költségelemzésének. Másutt i s felhasználható módszereket és képleteket d o l g o z t a k k i az elemzés során.
Minden egyes munkafolyamatról külön munkalapot f e k t e t t e k f e l ; az egyes munkafolyamatokról és azok produktumairól folyamatábrát ké
szítettek az elemzés Jobb áttekinthetősége kedvéért. Elhatárolták egymástól a szorosan v e t t alkotó tevékenységet / p l . indexelés/ és az ellenőrzési, szerkesztési munkálatokat; külön kezelték a házon belül, i l l e t v e házon kivül végzett f e l a d a t o k a t . A költségelemzés középpont
jában a dokumentumok kiértékelésének munkafolyamata állt. F z t két önálló részre bontották:
1 . a szorosabb értelemben v e t t indexelés, és 2. a dokumentáció fejlesztése.
Külön tételként vizsgálták a t e z a u r u s z kiépítésével kapceolatoo tevékenységet i s .
Az elemzés öt hónapja a l a t t 1746 dokumentumot gyűjtöttek és d o l goztak f e l /az évi átlagos gyarapodás kb. 4000 dokumentum/. A doku
mentumok indexslésére 25,92 ember/hónap munkát fordítottak. Egy doku
mentum t e l j e s feldolgozási idejét 45 percnek találták. A f e l d o l g o z o t t dokumentumok kiadványtípusonkénti megoszlása a következő v o l t i
monográfia 5%
folyóiratcikk 25*
r e p o r t 70#
Figyelőszolgálat
Az elemzés időtartama a l a t t a dokumentumok beszerzése nem s z e r e p e l t Jelentős súllyal, ezért költsége l s csekély v o l t . A b e s z e r z e t t dokumentumok szelektálása azonban annál g y a k o r i b b probléma v o l t , E l ¬ sŐBorban annak megítélése igényelt jelentős munkát, hogy egy a d o t t dokumentum bekerüljön-e I n p u t Index c. kiadványukba, vagy csak az adattárba kerüljön keresés céljára. Sok munkát j e l e n t e t t a kiadványok szerkesztése és javítása i s .
A személyi költségek elemzésénél a t e l j e s évi költségvetés /190 000 dollár/ felének öt hónapra eső részét, 5/12-ét vették a l a p u l . A t e l j e s személyi költségvetést öt funkcionális részre b o n t o t ták, ezeket g r a f i k u s a n i s ábrázolták, o l y módon, hogy egy-egy körrel jelölték egy-egy funkció összes munkaidő-szükségletét é3 e z t ICOí-nak véve, megállapították az al-funkciók százalék-arányát. A rendszerben dolgozó minden egyes munkatársat b e s o r o l t a k v a l a m e l y i k funkcióba, így munkaidejük a megfelelő körben s z e r e p e l t . Bár az egyes f e l a d a t o k vég
zésének időszükségletét becsléssel állapították meg, a d a t a i k más do
kumentációs r e n d s z e r e k k e l való utólagos összevetéskor mégis helytál- lóaknak b i z o n y u l t a k . Az öt funkcionális kör a következő v o l t :
1 . a vállalkozás irányítása /külső k a p c s o l a t o k k a l együtt/;
2. dokumentumelemzés;
\
3. a r e n d s z e r e k és termelő tevékenységük;
4. belső szolgáltatások;
5. adatfelvétel.
Az egyes funkciókat jelképező körök további tagolása annak érde
kében történt, hogy megállapíthassák az egyes tevékenységek dollár
költségeit. Az eredményeket táblázatban i s szemléltették, amely már t a r t a l m a z z a az egy dokumentumra eső összes kezelési költséget i s . Egy másik táblázat részletesen megadja a síámitógéphasználat idő- és d o l lárköltségeit egyes tevékenységenként i s , sőt t a r t a l m a z z a az egy do
kumentum kezelésére jutó költségeket i s .
A részletes elemzés eredményeinek összegezését három szempont s z e r i n t közli a c i k k . A három szempont a következő:
adatelőkészítés / i n p u t / ;
termékek és termékfejlesztés / o u t p u t / ; r e z B i .
Az i n p u t és az o u t p u t közvetlen költségek, a rezsiköltség p e d i g i n d i r e k t . E z t a három szempontot személyi, berendezési és egyéb költ
ségek s z e r i n t csoportosítva összegezi a szerző.
A számítások eredményeképpen az egy dokumentumra jutó összkiadás- 47,53 dollárban állapítja meg; e z t az Összeget a szerző maga i s t u l magasnak t a r t j a .
TKT 18.évi, 5.ezám 1971.május
Ami az ÜRBANDOC t e r v e i t i l l e t i , a következőkben foglalhatók öez- aze: célja az évente feltárt dokumentumok ezámát 8O00~re e m e l n i , t e hát a kapacitást kétszeresre bővíteni. Ehhez a J e l e n l e g i IC fő he
l y e t t 14-re l e s z szükség. Az éves személyi költségvetést 95 000 d o l lárról 14-6 OCO dollárra k e l l e m e l n i . Ez a változás a z t f o g j a eredmé
n y e z n i , hogy egy dokumentum feltárásának személyi költsége 23,77 d o l lárról 18,25 dollárra csökken. A t e l j e s költségvetést évi 190 000 dollárról 280 000 dollárra k e l l e m e l n i ; i l y módon biztosítható, hegy az egy dokumentumra fordított összes kiadás 47,53 dollárról 35,00 dollárra csökkenhessen.
/üolnáx I . /
77/7] • 002/061.3/
Dokumentációs konferenciák Olaszországban. /Ccnferenza Naziona- l e d e i l ' I n f o r m a z l o n e , / = Supplemento a l 3ID, B o l l e t t i n o d i Documen- t a z i o n e e I n f o r m a z l o n e S c i e n t i f i c o - t e c n i c a , 9«k. 1-2.sz. 1970. p.2. és 3-4.sz. 1970. p.2.
Az utóbbi években Olaszországban i s megélénkült a társadalom érdeklődése a dokumentáció problémái iránt. E társadalmi, tudományos ée gazdasági igények hatására a dokumentáció különböző területeinek és ágazatainak szakemberei i s sűrűbben gyűltek Össze különböző s z i n tű és színvonalú seregszemlékre, hogy szembenézzenek a szakma idő
szerű kérdéseivel, megbeszéljék a vitás nézeteket, kijelöljék a f e j lődés távlatait.
Hasznosnak véljük ennélfogva az Olaszországban 1969 - 1970-ben r e n d e z e t t dokumentációs konferenciák rövid összefoglalását tájékoz
tatás céljából.
1 . Az Agaociasione d l T e c n i c i P u b b l i c i t a r i /Reklámtechnikuaok Egyesülete/ Velencében r e n d e z t e konferenciá,1át'"A közlés s z e r k e z e t e m i n t töaseeszitöz-funlioló címmel. Az összejövetelen a különböző modern rekl&mtechnikák cűgvitatása m e l l e t t az előadások és hozzászólások a reklámok sokféleségéi; keresztül k i f e j e z e t t közlések szerepét vizsgál
ták egy vállalat termelésének és a termékek elosztásának vonatkozásá
ban.
2. Milánóban Az Információ Jövője cimmel r e n d e z t e k konferenciát.
I t t többek között sajnálkozva állapították meg, hogy az iskolák meny
n y i r e nem f o g l a l k o z n a k semmit az Ínformáció problémájával; sem az eszközökkel, melyek ugyan csak mUszerei az információs eljárások
nak, sem az e l v i , t a r t a l m i , lényegi kérdésekkel. H o l o t t az ifjúság érdeklődik e kérdések iránt, amit bizonyít p l . az ujaágírói pálya f e lé való sokszor csak r o m a n t i k u s , de még többször Igen megalapozott vonzódás, h i s z e n e pálya modern funkciója egyre inkább a tökéletes információ.
3. Rómában a C o n s i g l i o Hazionale d e l l e H l c e r c h e /Kutatások Or
szágos Tanácsa/ konferenciájának cime A tudományos és műszaki i n f o r mációs közlés szerepe az i p a r b a n v o l t . Szóba került i t t p l . hogy az
"iníorxáaiő" és a "dokumentáció" szavakat még sokszor egyforma, azo-
Figyelőszolgálat
nos értelmű szakkifejezéseknek t e k i n t i k , nem minőig tudatosítva elég
gé még szakkörökben sec, hogy a dokumentáció nem más, m i n t az i n f o r máció f o l y a m a t o s eljárásainak az eredménye. A k o n f e r e n c i a leszögezte, hogy az információs eljárás kövstkezmónyei j u t n a k e l az i p a r h o z felhasználás céljából. Az információ "szociológiájának" elemzése so
rán bőven h a n g z o t t a k e l o r t h o d o x vélemények i s , bár a többség mégis a gépi t e c h n i k a használati problémáival /a gépi információ forrásai
v a l , a nemzetközi dokumentációs együttműködéssel, az osztályozás kér
déseivel/ f o g l a l k o z o t t .
4. Az ugyancsak Rómában, 1970. februárjában az I S I / I s t i t u t o Ba- z l o n a l e dell'Informazlöné-^-Országos Információs Intézet/ kezdeménye
zésére az Olasz - L a t i n - a m e r i k a i Kulturális Intézet által s z e r v e z e t t nagyszabású k o n f e r e n c i a témáival, színvonalával, a m e g j e l e n t e k népes
számával és rangosságával k i e m e l k e d e t t a hasonló rendezvények közül.
Tájékoztatásul közöljük az e l h a n g z o t t előadások cimát, melyek f e l sorolása b i z o n y l t j a a f e n t i állítást:
1 . Az információ alapvető,jelentősége az állam szempontjából;
2. Árinformáció felelőssége;
3. Az információs p o l i t i k a , a permanens nevelés szempontjából;
4. Információ a közgazdasági ügyvitelben;
5. A közgazdasági információ éa a nemzeti könyvvitel;
6. A kutatás h e l y z e t e a dokumentációs s z e k t o r b a n és a fejlődés távlatai az Európai Közösség országaiban;
7. A Legfőbb Állami Számszék ügyvltelgépeaitésének távlatai;
8. A közgazdasági információ fejlődése és a kormányzat;
9. Az információ három problémája Ós három megoldása;
10. Az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó és a d i d a k t i k a i tevékenység;
1 1 . Egy bank e l e k t r o n i k u s gépesítése;
12. Az információk a u t o m a t i k u s keresése, a modern jogszolgáltatás f o n t o s összetevője; "'
13. A közlések szerepe a modem kórházakban;
14. A technológiai tényező az Információk feldolgozásában;
15. Bövld előterjesztés az Európa Tanács szakértői bizottságához az Olaszországban f o l y a m a t b a n lévő j o g i információk felhasználásáról;
16. Információs kísérlet egy e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozó berende
zés segítségével;
17. Az O l i v e t t i gyár információs r e n d s z e r e .
TMT 18.évf. 5.szám 1971.május
5. Az I N I ? / I s t i t u t o Razionale Incremento P r o d u t t i v i t a « Orszá
gos Termelékenységnövelés! Intézet/ 1970. júniusában r e n d e z e t t Rómá
ban 3 napos konferenciát O t r j p ^ i t e l i munkaeszközök automatizálásáflaii:
^ a y l a t a l címmel. Az I t t e l h a n g z o t t " fobc' előadások a következők v o l t a k :
1. Gondolatok egy nagyvállalat információs rendezerének k i a l a kításáról!
2. A hírszolgáltatás;
3. Egy vállalat gépesítése hosszú távú tervezésének problémái;
4. Az Ínformációk gépesítésének eszközei, technikái, szakositá- sa; " - - ---- - —
5. A Memzeti Bank szolgáltatásainak gépesítéséve1_kagcsolatos általános szervezési kérdések. .—
/Hodinka L./
78/7] 002.513! 681.325.67 Idegen nyelvű dokumentumok a u t o m a t i k u s feldolgozása. / A u t o m a t i c p r o c e s s l n g o f f o r e l g n languaga documents./ - SALTOH, G. • J o u r n a l o f the American S o c i e t y f o r I n f o r m a t i o n Science, 21.k. 3.sz. 1970.máj.- j u n . p.187-194.
A SMART / S a l t o n ' s Magicái A u t o m a t i c R e t r i e v e r o f T e x t s = S a l t o n féle mágikus szövegkereső/ r e n d s z e r t e l j e s e n automatizált dokumentum feldolgozó és információkereső eljárást a l k a l m a z . A dokumentumok és a megválászclandó kérdések t a r t a l m i elemzése emberi közreműködés nél k i l l , kizárólag gépi u t o n történik. £ célra a r e n d s z e r k e r e t e i n belül számos különleges eljárás és intellektuális segédeszköz áll r e n d e l k e zésre, m e l y e k e t a számítógép meghatározott kritériumok alapján a l k a l maz. A 5KARl-rendszer e d d i g csak a n g o l nyelvű dokumentumok f e l d o l g o zására ós a k a p c s o l a t o s kérdések megválaszolására v o l t a l k a l m a s . Most továbbfejlesztik a r e n d s z e r t , hogy más n y e l v e k k e l i s használha
tó l e g y e n . A o i k k a német n y e l v alkalmazására irányuló kísérleteket i r j a l e . A két n y e l v nyomán végezhető információkeresés érdekében e l készítették a n g o l nyelvű t e z a u r u s z u k német nyelvű fordítását. Majd e kétnyelvű t e z a u r u s z segítségével egy-egy a n g o l és német nyelvű doku
mentációs gyűjteményen négyféle információkeresési kísérletet f o l y t a t t a k l e . Mindkét gyűjteményből mind a saját, mind a másik n y e l v e n f e l t e t t kérdéseket válaszoltattak meg a azámitógéppel. Az eredmények bői levonható következtetések: a saját nyelvű keresések hatékonysága megközelítően azonos mindkét n y e l v esetében; az Idegen n y e l v e n f e l t e t t kérdések megválászoláaának hatékonyaága az előbbinél v a l a m i v e l szerényebb; az i d e g e n n y e l v e n f o l y t a t o t t keresések eredményességét illetően nem v o l t észrevehető jelentősebb különbség a két n y e l v kö
zött, A szerző véleménye s z e r i n t a SMART rendszerben több nyelvű t e zaurusz segítségével megválósithatő mind a s z a k i r o d a l o m automatizált feldolgozása, mind a kérdések megválaszolása több n y e l v e n .
/Orosz G./
Figyelőszolgálat
79/71 0 0 2. 5 1 3 1 778.14.072 Információkeresés ée a PCMI t e c h n i k a . / I n f o r m a t i o n r e t r i e v a l w i t h PCMI./ = Eáta P r o c e s s i n g , 12.It. l.sz.' 1970.Jan.-febr. p.73-
A p i s c i információk nagy mennyisége i g e n nehézzé t e s z i azok gyore és pontos áttekintését, o l y a n tájékoztatási r e n d s z e r felépíté
sét, amelyben az adatok gyorsan rendelkezésre állhatnak. A PCMI /Pho- t o c h r o o i c M e r ő Image = f o t o k r o m i k u s mikrofelvétel/ eljárás e f e l - adai, megoldását t e s z i lehetővé.
Bz az erős kicainyltéeU m i k r o f i l m 22 500-ezoros területi, azaz 150-s:eres v o n a l a s kicsinyítésben tárolja a szöveget. Az a l k a l m a z o t t 10 x 15 cm-es míkrofilmlapokon 3000 szövegoldal fér e l . Az HCR cég / N a t i o n a L Cash R e g i s t e r Co./ I150-ea t i p u s u olvasójába h e l y e z e t t m i k - r o f i l n l a p első szövegoldalán található utalások adják meg a k e r e s e t t információt tartalmazó szövegoldal koordinátáit. Ezek alapján a k e r e s e t t felvétel beállítható és az információ leolvasható. Az KCR cég a megrendelők részőre maga állítja elő a mikrofelvételeket; a szolgálta
tás előfizetői olvasókészüléket kapnak a vállalattól.
Ez a t e c h n i k a alkalmas a nagyvállalatok i g e n nagy mennyiségű és
S
afcraij változó a d a t o k a t tartalmazó nyomtatványainak /árjegyzékek, katrészkatalÓgutrok s t b . / közreadására.A r e n d s z e r első felhasználója Angliában a F i n a n c i a l Times l a p p a l társult TIM / T e c h n i c a l I n f o r m a t i o n on M i c r o f l l m L i m i t e d = H i k r o - f i l m e s Műszaki Tájékoztatás t'állalat/ v o l t , amely előfizetőit az u j termékekről és az u j gyártási eljárásokról tájékoztatta.
Egy másik felhasználó cég, a B r i t i s h L e y l a n d , 72 darab, egyen
ként 400 o l d a l a s alkatréBZkatalógust v i t t f e l n y o l c m i k r o f i l m l a p r a . Az adatok napra készek, minden előfiaető kéthavonként u j felvételso
r o z a t o t kap, mig a régi kiselejtezésre kerül.
A FORD cég a L i n c o l n , Mercury, Ford személyautók és Ford t e h e r autók alkatrészkatalógueét /összesen 14 C00 o l d a l t / tárolja hasonló módon, bét mlkrokártyán. Micden ügynök /az USÁ-ban 7500/ kéthavonként megkapja a t e l j e s s o r o z a t o t .
Egy nagy áruházi s z e r v e z e t /közel 2800 egymástól távol e l h e l y e z e t t áruházi egységgel/ 500 000 árucikkének a d a t a i t v i t t e f e l PCMI mikrokártyára. Ebben az esetben már tovább finomították a módszert;
az információkat mágnesszalagon tarolják, aktualizálják és d i s p l a y berendezés segítségével készítik e l a módosított mikrokiadványt.
E vállalatnál eddig évente 76 tonna papírt használtak f e l az i n formációk közlésére és tárolására, m e l y e t most 38 m i k r o f i l m l a p p a l he
lyettesíteni t u d n a k .
Különösen ajánlják e r e n d s z e r t r i t k a könyvek, kéziratok m i k r o k l - adására.
/ S c h i f f E./
TMT IS.óvf. 5.szám 1971.május
80/71 002.63/560/
Török Tudományos 4a Műszaki Dokumentációs Központ. / T u r k i s h S c l e n t l f i c and Technícai Dooumentatibn C e n t r e . / ' - BURI"£íi, 2.. * ÜHESCO B u l l e t i n f o r I i l b r a r i e s , 23.k. 2.ez. 1969.máre.-iápr. p„S8-90.
A TUHEOC / T u r k i s h S o i e n t i f i o and T e c h n i c a l D o o u o e n t e t l o n Centre
» Török Tudományos éa Műszaki dokumentációa Központ/ néven i s m e r t központot 1967-ben hozták létre a Török Tudományos és Műszaki Kutatá
s i Tanács égisze a l a t t . A Központ négy részlege az alaptudományokkal;
a természettudományokkal;
a mérnöki tudományokkal, s
a műszaki dokumentáció kérdéseivel f o g l a l k o z i k .
Az alaptudományokkal foglalkozó c s o p o r t érdeklődése a fizikára, kémiára, matematikára és biológiára, a természettudományi c s o p o r t f i gyelme az orvostudományokra, a mezőgazdaságra és erdészetre, az ál
l a t o r v o s tudomány okra ós zoológiára, a magatartásvizsgálátokra és a közgazdaságtanra t e r j e d k i . A mérnöki tudományok csoportjának két részlege vans a v e g y i p a r i , i l l e t v e a gépészeti szekció. A műszaki do
kumentációs c s o p o r t a b e s z e r z e t t kutatási beszámolók feldolgozásáért, az osztályozott információk megfolelő kezeléséért és a k o n g r e s s z u s i kiadványok gyűjtéséért felelős,, A dokumentációs központnak p i l l a n a t n y i l a g k i l e n c munkatársa van, köztűk négy tájékoztatási szakember széles körű nyelvtudással és tudományos f o k o z a t t a l r e n d e l k e z i k .
A Központ a közelmúltban k e z d t e e l könyvtárának kiépítését. J e l e n l e g 240 tudományos és műszaki folyóiratra és 99 referálőlapra f i sét elő. A Központ és a műszaki egyetemi könyvtárak, kutatóintézeti, v a l a m i n t h e l y i könyvtárak kösött egyre szélesebb együttműködés bon
t a k o z i k k i . Ennek során a TíTRDOC bekapcsolódott az országos könyvtár
közi kölcsönzés rendszerébe i s .
P i g y e l e a x e méltó, hogy a TüRDOC - rövid fennállása ellenére - máris jelentős információs hálózatot h o z o t t létre annak következté
ben, hogy jó k a p c s o l a t o k a t alakított k i az egyetemekkel és kutatóin
tézetekkel. A központ az e m i i t e t t intézmények által k i a d o t t tudomá
nyos és műszaki kutatási jelentéseket, s o r o z a t o k a t , monográfiákat és kb. 200 h a z a i tudományos éa műszaki l a p o t v o n gyűjtókörébe.
A TÜBD0C Key t o T u r k i s h Science c. p e r i o d i k u s kiadványa 1967 Óta évente háromszor j e l e n i k meg. Olyan referátumokat t a r t a l m a z , ame
l y e k a Törökországban k i a d o t t k b . 200 tudományos és műszaki folyóirat, v a l a m i n t az említett Tanács égisze a l a t t k i a d o t t s o r o z a t o k , monográ
fiák, kutatási Jelentések, értekezések gondolatairól, a kémia, a mű
s z a k i tudományok, az állatorvostudományok és a zoológia, a mezőgazda
sági tudományok és más diszciplínák vívmányairól nyújt tájékoztatást.
A referátumokat 700 külföldi és 1400 török intézménynek küldik meg.
Figyelőszolgálat
A TURDOO központi folyőirat-oimjegyzéket, bibliográfiai szolgál
tatásokat és fordító szolgálatot t e r v e z . Sokszorosító munkájában mik
rofilm-szolgálatra ós xerox-berendezésre támaszkodik, ós szándókában áll - lyukasztógépek, rendező ós táblázógéDek beszerzésevei - a tájé- fcoztatásgépesités területén i s előrelépni. A Központ az információ
feldolgozás és -keresés céljaira t e z a u r u s z r a épülő tárgyszavazást óhajt b e v e z e t n i .
/Ungvári Gy./
81/71 007:62-50 Információs r e n d s z e r e k elemzése az önműködő szabályozási elmé
l e t alapján. /Ar.aliz. i^/oraaoíonnüh s z l s z t e m na osznove t e o r i i a v t o - maticaeezkogo u p r a v l e n i j a . / - DÜRIK, I.A. • Haucano-Tehnicseszkaja I n f o r m a o i j a , 2;Si;eriJa, 10.az. 1969. p.29-34.
Az információs f o l y a m a t o k vizsgálatára a d d i g nem fordítottak k s l l f i f l g y e l m b t , i g y j e l e n l e g s i n c s semmiféle alkalmazható minőségi vagy mennyiségi értékelési kritérium, másrészt ezek a f o l y a m a t o k sok
oldalú szabályozó hatásoknak alávetettek, függnek a kommunikációs csatornák, zavarok hatásától i s . A f e l a d a t általános megoldása a k i b e r n e t i k a , pontosabban az a u t o m a t i k u s szabályozás elmélete alapján látszik elérhetőnek: m a t e m a t i k a i m o d e l l szerkesztése alapján lehető
vé válik a modellnek megfelelő igazgatási p o l i t i k a kidolgozása, mely
nek eegltségével a m o d e l l e z e t t r e n d s z e r kívánatos hatékonyságát és megbízhatóságát igyekeznek biztosítani.
Az a u t o m a t i k u s szabályozási elméletnek az információs f o l y a m a t o k vizsgálatára való alkalmazásánál a s "információs központ - i n f o r máció felhasználó- sétráját v e s z i k a l a p u l . A két o b j e k t u m közötti köl
csönös k a p c s o l a t t a r t a l m a elsíscrban a felhasználók információs igé
nyének maximális kielégítését j e l e n t i f o l y a m a t o s informálásuk és a kérdésekre a d o t t válaszok alapján. E z utóbbi r e n d s z e r i n t az informá
ciós szükségleteknek a z t a részét J e l e n t i , mely az információval v a ló r e n d s K e r^ e , f o l y a m a t o s ellátás Btrstem túlmegy, 3 ez a rész annál ifiseűb, minél megbízhatóbb és hatékonyabb a f o l y a m a t o s információt ezolgáítató r e n d s z e r . Működési vázlata a következő:
Az információd központba, a r e n d s z e r belépő oldalán érkező ha
tás éa objektív információs igényt /Qob/ j e l e n t i . Ez a hatás k v a n t i tatív paraméterré tehető, azt a leírható a rendszerhez áramló kérdé
sek számával, mely kérdésekre az információs eszközökkel a d o t t vála
szok megoldják a felhasználó műszaki termelési vagy tudományos f e l a d a t a i t . A rendszerből kilépi hatás / I d / az információs központ vá
l a s z a i n a k számával fejezhető k i , melyek t e l j e s e n kielégítik a f e l használó igényeit. Tegyük f e l , hogy az információs központ a veze
tés minden stádiumában meghatározza a különbséget a kérdések /Q0b/
mennyisége /objektív igény/ t e a felhasználót kielégítő válaszok A d / mennyisége között /E = Qob - I d / . A különbséget v i s s z a c s a t o l v a jön létre az I szabályzó hatás, amely az információs központ konkrét kínálatai és a felhasználók kérdéseire a d o t t pozitív válaszok különb
ségével fejezhető k i . A szabályozás célja, hogy a r e n d e z e r kimenő ál
lapotát a kívánatos normára hozEa, v a g y i s az I d • Qob l e g y e n . A v i s z -
O t t 18-óvf. 5.szám 1971.május
azec.-; a szabályozás e l v e tehát a r e n d s z e r dinamikus strukturá jának megváltoztatását, Így a szabályozási f o l y a m a t minőségének j a v l tását t B s z i lehetővé. A g y a k o r l a t b a n azonban r e n d s z e r i n t az informá
ció csak egy csatornán áramlik - a forrástól a felhasználó f e l e , de értékelést a műszaki-tudományos információs osztály r e n d s z e r i n t nem kap. I t t érdemes megjegyezni, hogy az információkereső r e n d s z e r szem pontjából releváns megtalált dokumentumok mennyisége nem m i n d i g " r e leváns" a felhasználó számára.
A r e n d s z e r dir.aaiká.la
A szabályzó s s e r v működésének nem lineáris, de m a t e m a t i k a i l e írása az információs központ dinamikájának a megértéséhez egyszerű
sítve megragadható egy o l y a n lineáris homogén, elsőrendű, elsőfokú differenciálegyenlettel, amely az előforduló kérdésekre a d o t t p o z i tív és n e g a t i v válaazok arányát o l y a n arányossági tényezőtől /időál
landótól/ t e s z i függővé, melyet részben a keresési állomány s t r u k t u "
rája / t e m a t i k a , gyarapítás teljessége s t b . / , másrészt az Információ
keresési r e n d s z e r és módszer működésének gyorsasága határoz meg. A két tényező az időállandó értékét ellentétes irányba befolyásolja.
Az isformásiófelhasználó k r i t i k u s a n értékeli az információs köz pontból árJrezó összes választ. Az értékelés alapján meghatározható az egész r e n d s z e r átviteli függvénye. A tényleges hatékonyság e l l e n őrzése céljából a r e n d s z e r t visszacsatolással k e l l körülvenni. Ebben as esetben i s meghatározható a r e n d s z e r átviteli függvénye, amely a felhasználó által e l f o g a d o t t válaszok tényleges I d mennyiségét köti össze a f e l a d a t t a l , v a g y i s a. Q0b o b j e k t i v információigénnyel. Egyút
t a l ez a m a t e m a t i k a i m o d e l l a z t i s megmutatja, hogy miként függnek a rendszer-állapot jellemzői a r e n d s z e r paramétereitől. Minthogy reá
l i a rendszerekben a kérdések és válaazok f o l y a m a t a i eltérő jellegűek l e h e t n e k , a l e n g e d h e t e t l e n , hogy ismerjük a r e n d s z e r reagálását a Qob J e l ugrásszerű változásai esetén i s , amikor az Információ iránti igény ugrásszerűen növekszik a QoO értékre, szemben a várt vagy prog
nosztizált értékkel, v a g y i s a Qo0 nem f o l y t o n o s függvény.
Eredmények éa következtetések értékelése
A kérdések megválaszolásának i d e j e az információs szervhez való beérkezés pillanatától a felhasználóhoz vezető kommunikációs c s a t o r nába j u t t a t o t t válasz kiadásának pillanatáig számítva o l y a n t e h e t e t lenség következtében l a s s u l l e , amelyet számos tényező befolyásol, így a m a t e m a t i k a i m o d e l l s z e r i n t : az előkészítő szakaszban /kérdések tanulmányozáss, szakozása, indexelése s t b . / r e n d s z e r i n t n i n c s lénye
ges eltérés a munka megállapított ütemétől. Nagyobb mórtékben akkor változik a kérdések feldolgozásának normális menete, amikor az i n f o r mációkereső rendszerben közvetlenül k e r e s i k és válogatják a releváns dokumentumokat. Befolyásoló tényező a keresési eszközök tökéletlensé
ge /gépek Üzemzavarai/, a kezelőszemélyzet tévedései, létszámhiány s t b .
A kérdések válaszokká való átalakításának zárószakaszában /az információs rendszerben talált releváns dokumentumok mikrofilmezése,
Figyelőszolgálat
válaszok legópeláse, a dokumentumok tartalmának átvitele más informá
cióhordozóra s t b . / a kérdés feldolgozási folyamatának a sebessége még jobban /exponenciálisan/ csökken.
Amikor a n y i t o t t r e n d s z e r t visszacsatolással bezárjuk, a f o l y a mat gyorsabbá válik, ez a d j a a zárt szabályozási rendszer f o n t o s elő
nyét. Ebből levonhatő az első f o n t o a következtetést ha az informáci
ós s z e r v kontrollfunkciót valósit meg, ellenőrizve, hogy m i l y e n mér
tékben használta f e l az információt a felhasználó és a k a p o t t eredmé
n y e k k e l összhangban megváltoztatja-e a rendszer a d o t t állapotban vá
l j fenntartására irányuló tevékenységét, akkor a kiszolgálási c i k l u s i d e j e okvetlenül k i s e b b l e s z , m i n t a visszacsatolás nélküli kiszolgá
lási idő.
Ugyanakkor a zárt r e n d s z e r e l v i l e g nem b i z t o s i t egyenlőséget a felhasználót kielégítő pozitív válaszok tényleges mennyisége és az objektív igény között. Ez elérhető v i s z o n t az információs r e n d s z e r minőségi mutatóinak javításával, nevezetesen az információs bázis struktúrájának és munkaszervezésének változtatásával. F i z i k a i szem
pontból ez a z t j e l e n t i , hogy az információs 3 z e r v gyűjti, tárolja éa
"memorizálja" az összes korábban előfordult kérdést, és minden u j be
jövő j e l e t összehasonlít a "memóriájában" tárolt a d a t o k k a l . I l y e n oiunka alapján kompenzálható a r e n d s z e r tehetetlensége, s a szabályo
zó hatás érvényesül az extremumig.
Ebből a z t a következtetést v o n h a t j u k l e , hogy a zárt rendszer csökkenti ugyan az információs bázison alapuló c i k l u s időtartamát, stabilizálja a r e n d s z e r fő paramétereit, de nem t u d j a nullára r e d u kálni a hibát az objektív információszükséglet éa az információs s z e r v lehetőségei között, ha az utóbbi nem értékeli át a szabályozá
s i f o l y a m a t b a n végzett tevékenységét, a jellemzők f o l y a m a t o s változá
s i tendenoiáinak észlelését, nem végzi e l a munkaparaméterek f o l y t o nos Illesztését, v a g y i s a k a p o t t információk alapján s i n c s lehetősége az "önképzésre", azaz nem "tanuló" r e n d a z e r .
Ebből következik a harmadik f o n t o s következtetés: az informáci
ós s z e r v az "információs központ - információielhasználó" r e n d s z e r munkájának optimális voltát abban és c s a k i s abban az esetben b i z t o s i t h a t j a , h a a szabályozási objektum viselkedéséről gyűjtött t a p a s z
t a l a t o k alapján a változó külBŐ feltételekhez való igazodásra rendez-
kedlk b e* /Szabó 2./
82/71 02:378.4/47/
Könyvtártudomány és könyytárosképzés a Szovjetunióban. / L i b r a r y sclence and somé problems o f l i b r a r y e d u c a t i o n i n the USSR./ -
SEHOV, V.V. - L i b r i , 19.k. 3-sz. 1969- p.175-190.
A c i k k szerzője a SzU művelődésügyi minisztériuma könyvtári fő
igazgatóságának vezetője, t a r t a l m a p e d i g az IFLA / I n t e r n a t i o n a l Fede- r a t i o n o f L i b r a r y A s s o c i a t i o n s • Könyvtáros Egyesületek nemzetközi Szövetsége/ 1969. évi koppenhágai közgyűlésén t a r t o t t előadás.
