• Nem Talált Eredményt

Referátumok - könyvek, folyóiratcikkek megtekintése

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Referátumok - könyvek, folyóiratcikkek megtekintése"

Copied!
22
0
0

Teljes szövegt

(1)

Figyelőszolgálat

REFERÁTUMOK KÖNYVEK

4/K/70

378.662/439.151//091/:655.1

HUSZTY Sándor:

A Müegyeteal Hvomda története. 1921-1950.

Bp. OMKDK, 1 9 6 9 . 130 p.

/tsudapeati Műszaki Egyetem Központi Könyvtára. Műszaki tudománytörté­

n e t i kiadványok. 19./

A felszabadulás előtti kultúrpolitika h u m a n i s z t i k u s beállított­

sága következtében a technikatörténettel és i g y a műszaki felsőokta­

tási intézmények történetével régebben a l i g f o g l a l k o z t a k . A műszaki tudománytörténeti kutatások intézményes szervezése hazánkban az öt- veneB években kezdődött. Az elsők között - a k i k a diszciplína műve­

lését megkezdték - találjuk a B u d a p e s t i ílüazaki Egyetem Központi Könyvtárát. E n a g y m u l t u könyvtár 1953-ban inditótta e l a Müazaki t u ­ dománytörténeti kiadványok c, sorozatát, amelyben a t e c h n i k a egy-ugy h a z a i úttörőjének munkásságát, elsősorban a Műegyetem kiválóságait;

SCHAFAHZIK Ferenc, VfARTHA V i n c e , VARGA József p r o f e s s z o r o k életpályá­

ját és tevékenységét m u t a t j a be, v a l a m i n t az egyetem tanszékeinek / p l . Mérnöki Intézet, az íavány- és Földtani Tanszék/ történetét örö­

kíti meg. A s o r o z a t legújabb kötetében p e d i g a könyvtár a v a t o t t mun­

katársának tollából az egyetem o l y a n intézményével f o g l a l k o z i k , a¬

melyről e d d i g s e h o l nem J e l e n t meg Öaazefoglaló leirás.

A Műegyetemi Nyomda három évtizeden át élt és d o l g o z o t t , m i n t a Műegyetem 3 z e r v e s része.Létét annak a felismerésnek köszönhette,hogy az egyetem i g y e k e z e t t gépészmérnök hallgatóit a nyomdaiparban i s gya­

k o r l a t i l a g kiképezni. Ez a hallgatóság érdekeit i a szolgálta, m i v e l köztiluk nem i s egy a két világháború közötti évek gazdasági válságai­

nak idején, m i n t állástalan diplomás, szakmunkásként k e r e s t e kenye­

rét. Ugyanakkor p o l i t i k a i o k a i Í B v o l t a k a Műegyetemi Nyomda alapítá­

sának. A nyomdászoknak kiképzett t e c h n i k u s hallgatókat akarták f e l ­ használni a nyomdáazsztrájkok letörésére az 1920-as évek elején.

A nyomda felállítása HEJTŰ Sándor műegyetemi p r o f e s s z o r nevéhez fűződik, a k i n e k intézetében, a M e c h a n i k a i Technológia Tanszék épüle­

tében n y e r t elhelyezést 1921-ben. Az első berendezés egy gyorssajtó, négy ezedőszekrény éa vágógép, betűkészlet és kliséanyag elegendő v o l t ahhoz, hogy a Műegyetem adminisztrációja számára szükséges i r a t ­ tári nyomtatványokat, űrlapokat, az u n . a k c i d e n c i a anyagot elkészítse.

A n y o m d a i p a r i g y a k o r l a t o k o n a I I I . és I V . éves gépészmérnök h a l l ­ gatók v e h e t t e k részt Önkéntes Jelentkezés alapján. REJTŐ után

MISÁUGYI V i l m o s p r o f e s s z o r v e t t e ét a g y a k o r l a t o k felügyeletét és i g y d o l g o z o t t a nyomda működése elBŐ szakaszában.

136

(2)

I M I 17.évf. 2.szám 1970.február

Változást az 1929-e3 év j e l e n t e t t , amikor i a a Belügyminiszté­

r i u m Kísérleti Kyomdáját a Műegyetemnek adták át, i g y a Műegyetemi Nyomda gépparkja egy linotyp-szedőgéppel, egy tégely sajtóval ás há­

rom gyorssajtóval növekedett. A gépek átadásának azonban ára v o l t : az egyetem a nyomdát csak g y a k o r l a t céljaira használhatta és kötelea v o l t évente a Nemzeti Munkavédelem által meghatározott számú e g y e t e ­ mi hallgatót nyomdásszá képezni. Hogy céljukat nem érték e l , a r r a Jellemző a következő a d a t : az 1930-as választásoknál a szociáldemok­

r a t a pártnak egy plakátját i s a Műegyetemi Nyomdában nyomták.

A 30-as évektól a második világháború befejezéséig a Műegyetemi Nyomda termelő üzemmé vált. Termékei között már o l y a n értékes műsza­

k i folyóiratokat, kiadványokat találunk, m i n t az Anyafrvizsgálók Köz­

lönye, a Hidrológiai Közlöny, v a l a m i n t a Technika, a Magyar Mérnökök Ba/p3a. A nyomda készitette a maga nemében egyedülálló humoros e g y e t e ­ mi l a p o t , a VicinálÍ5_Jugóhuzót. Legnevezetesebb terméke a Műegyete­

mi Közleményeit" a Műegyetem első Idegen nyelvű periodikája. De a t a n ­ könyvek, j e g y z e t e k kiadásával i s segítette az oktatást, i g y p l , POSiNY Béla h i r e s F i z i k a c. tankönyve i s a Műegyetemi Nyomdában lá­

t o t t napvilágot, A folyóiratcikkek különlenyomata! m e l l e t t a műszaki d o k t o r i cira elnyeréséért benyújtott disszertációk j e l l e m z i k e k o r ­ szak termékeit, amelyből természetesen nem hiányoznak a Műegyetem h i ­ v a t a l o s kiadványai: az órarendek, programok, beszédek, szabályzato*

világos és tetszetős formában készitett kiadásai,

A második világháború bombázásait, belövéseit a Műegyetemi tiyom- da sértetlenül vészelte át és már 1945-ben e l k e z d h e t t e a hallgatók g y a k o r l a t i kiképzését. A külső rendelések vállalása, v a l a m i n t üzlet­

szerű tevékenységére való t e k i n t e t t e l a nyomdát 1948-ban a Műegyetem a tanszéktől átveszi, majd 1950-ben államosítják és kiköltözik a mű­

egyetem területéről.

A Műegyetemi Nyomda működése a l a t t a publikációk mennyisége i s említést érdemel; 10 000-en felüli az elkészült kiadványok száma. Az egyetem szervezetébe ágyazva inkább laboratórium, tanműhely szerepét töltötte be és a hallgatók elméleti képzésének g y a k o r l a t i alátámasz­

tását szolgálta. Ismertetése i g y i s hasznos adalék a műszaki felsőok­

tatás történetéhez és a múltban betöltött szerepe n a p j a i n k b a n i s f e l ­ v e t i az ország legnagyobb egyetemén, a B u d a p e s t i Müczaki Egyetemen tanuló 13 000 hallgató részére szükséges tansegédletek, j e g y z e t e k és egyéb házi kiadványok előállítására h i v a t o t t nyomdai üzem felállítá­

sának kérdését. Az időszerű problémához g o n d o l a t o k a t ébreszt, t a n u l ­ ságokkal szolgál a Budapesti'Műszaki Egyetem Központi Könyvtárának gondozásában m e g j e l e n t kötet, amelynek szerzője a l a p o s munkát végzett az Írott források felkutatásával és a nyomda e g y k o r i műszaki vezetői­

nek, PÍVú Elemér éa SÉJÚETH Sándor gépészmérnökök emlékének meg­

örökítésével.

A könyvet a BLLEKK és az OKKDK közötti együttműködés keretében az CMEDK tetszetős k i v i t e l b e n állította elő.

/Móra László/

(3)

Figyelőszolgálat

FOLYÓIRATCIKKEK

11/70 0 0 1 . 8 H i 6 5 1 . B 3 8 i 6 8 1 . 3 2 Automatizált dokumentációé r e n d s z e r e k kialakítása. /Comment dá-

f i n i r un systlrae de d o c u m e n t a t i o n a u t o m a t i s e ? / - VATAIRZ, D. m Zéró, Un, I n f o r m a t i q u e , 5.sz. 1969.máj. p.33-40.

A számítástechnika nyújtotta lehetőségek a dokumentáció terüle­

tén egyelőre még távolról s i n c s e n e k kihasználva. Általában elmondha­

tó, hogy a dokumentalisték inkább tudatában vannak annak, hogy képez­

niük k e l l magukat a számítástechnika területén, m i n t amennyire a szá­

mi tástechnikusok f o g l a l k o z n a k a gépesített adatfeldolgozás alkalmazá­

s a i v a l a dokumentáció területén. E hiányok tudatában r e n d e z t e meg a f r a n c i a ADtíS / A s s o c i a t i o n des D o c u m e n t a l i e t e s e t Bibliothécaires Spő- cialisés = Dokumentáltaták és Szakkönyvtárosok Egyesülete/ 1968-ban és 1969-ben dokunentációgépesitésl konferenciasorozatát. Ezen átte­

kintést nyújtottak a dokumentáció területén alkalmazható t e c h n i k a i megoldásokról és gépesitett rendszerekről, másrészt néhány konkrét franciaországi alkalmazást m u t a t t ; k meg. A továbbiakban inkább ez u - tőbbiakkal f o g l a l k o z u n k részletestbben.

K i n t i s m e r e t e s , a bemeneti adathordozó l e h e t lyukkártya, l y u k ­ s z a l a g , mágnesszalag. A gép az ezeken lévő Információkat átalakítja e l e k t r o m o s impulzusokká és regisztrálja. A gépi-optikai olvasáo so­

k a t Ígérő megoldás, de még gyerekcipőben jár. A legmegfelelőbb meg­

oldás kiválasztásánál mérlegelni k e l l a h e l y i adottságokat, az a d a t ­ mennyiséget, a rendelkezésre álló vagy beállítható személyzetet és a gépi feldolgozás melléktermékeinek felhasználását. Általában előny­

ben k e l l részesíteni a tipizált, különösen az épitőszekrény-elven felépített gépeket, i l l e t v e gépláncokat az e g y e d i e k k e l szemben.

Egyes a m e r i k a i cégek már mágnesszalagon szállítanak dokumentáci­

ós feldolgozásokat; bibliográfiai a d a t o k a t éa referátumokat. Előnye­

i k ellenére ezek még nem gazdaságosak.

Franciaországban az e g y i k legrégibb - és Magyarországon i s i s ­ mert - dokumentációgépesitési megoldás az IFAC-nál működik / I n s t i t u t P r a n c a i o de Recherches Fruitiéres Outre-Mer = Tengerentúli gyümöl­

csök' kutatásával foglalkozó f r a n c i a intézet/. H a v i , gépi u t o n készült i n d e x e t adnak k l és retrospektív bibliográfiákat készítenek gépi u - ton'. A munka t e z a u r u s z alapján készül, amely hármas tagolású / c s o p o r t - alcaoport-gyÜmölcBnév/, 1000 c s o p o r t b a s o r o l v a 50 000 f o g a l m a t t a r ­ t a l m a z . Az e d d i g használt B u l l Gamma 30 t i p u s u gépet IBM 360-ra cse­

rélték, s e z t két máeik intézettel közösen használják.

A CDIDPA / C e n t r e de Documentation des I n d u s t r i e s U t i l i s a t r i c e s de P r o d u i t s A g r i o o l e s = Mezőgazdasági Termékeket Felhasználó I p a r o k Dokumentációs Központja/ ugyancsak i n d e x e l t referáló folyóiratot s z e r k e s z t és ad k i . A tárgyszavak 12 pozíciót f o g l a l h a t n a k e l , ami l e h e t 2 db á 6 betűs vagy 3 db á 4 betűs összetett szó vagy k i f e j e - zés-rövldités összetétele. A "chromatographie en couche minee" /• vé-

138

(4)

TMT 1 7 . e v f . 2.axám 1970.február

kony rátegü kromatográfia/ p l . "chro-coue-minc1' d e a z k r i p t o r r a l J e l e ­ n i k meg. A tárgyszavakon kivül a kiadvány a t e l j e s referátumot éa a bibliográfiai a d a t o k a t közli.

A Brevatome /Société f r a n c a i s e poup l a q u e s t i o n dee b r e v e t s d ' a p p l i c a t i o n nucléaire = F r a n c i a A t o m e n e r g i a Kormánybizottság Szaba­

d a l m i Irodája/ dokumentációs szolgálata az a t o m t e c h n i k a i szabadalma­

k a t áe az e z z e l k a p c s o l a t o s müazaki ás j o g i s z a k i r o d a l m a t d o l g o z z a f e l . M i n t i s m e r e t e s , a szabadalmak dokumentációs feldolgozása s p e c i - álls problémákat v e t f e l /részletes referátum, ábrák közlése s t b . / . A visszakeresési igények kielégítéséhez regisztrálni k e l l a b i b l i o ­ gráfiai a d a t o k a t , a referátumot, a d e s z k r i p t o r o k a t , a c i m e t , a szaba­

dalom t u l a j d o n o s a t és a feltalálókat, & szabadalom azonosítási j e l z e ­ tét ás a más szabadalmákhoz való kapcsolódásokat. A tájékoztatást té­

macsoportok s z e r i n t nyújtják, h a v i referálólap formájában, ezenkivül évi kumulatív i n d e x e t i s k i a d n a k /téma és s z a b a d a l o m - t u l a j d o n o s sze­

r i n t / . A gépi feldolgozást F r i d e n F l e x o w r i t e r - e l és IBM 1401 gépegy­

séggel végzik; az elóbbit u j a b b a n IBM 1050 t l p u s u berendezésre cse­

rélték, ami 1 5- 2 5 * időmégtakaritáet t e t t lehetővé.

A l ' I n s t l t u t Textilé de France-ban / F r a n c i a T e x t i l i p a r i Kutató­

intézet/ egyelőre még ceak kísérletek f o l y n a k a gépi feldolgozással.

A dokumentációs feldolgozó l a p r a egyelőre i g e n sok a d a t o t v i s z n e k f e l /referátum, e r e d e t i c i m és annak f r a n c i a forditáea, tárgyszavak, t u ­ dományos e z i n t , bizalmasság f o k a , földrajzi kód, bibliográfiai ada­

t o k s t b . / , ami dokumentumonkánt 38 db lyukkártyát igényel. így a költségek i g e n jelentősek és ezért j e l e n l e g megpróbálják a r e n d s z e r t l y u k s z a l a g r a átállítani.

A l ' E c o l e des Mines /Bányászati Főiskola/ tájékoztatási problé­

máit t e l e x alkalmazásával o l d o t t a meg. Ugyauis 6 alközpontban azonos vagy közel azonos dokumentációs feldolgozáeokat k e l l e t t tárolni. A

feldolgozáe maga egy h e l y e n , központilag történik, s a referátumokat a hozzájuk tartozó a d a t o k k a l együtt t e l e x e n közlik az alközpontokkal- A t e l e x papírszalagjáról az információt kártyákra v i s z i k át, melye­

k e t műanyag b e v o n a t t a l látnak e l .

A dokumentáció gépesítésének költségkihatásait j e l e n l e g i g e n ne­

héz felbecsülni, különösen ha v a l a m i l y e n gazdaságossági mutatót kívá­

nunk meghatározni. Az automatizált tájékoztatást megvalósító vállala­

t o k ritkán adnak Őszinte választ a költségeket érintő kérdésekre. Ál­

talában s e h o l nem sikerült k i m u t a t n i m a t e m a t i k a i l a g , v a j o n a gépesí­

tés ráfordítása arányban van-e a felhasználók megelégedettségi foká­

v a l . Számos e s e t b e n k i s számú többlet-munkaerő beállításával hatéko­

nyabb eredményt l e h e t elérni, m i n t egy t e l j e s r e n d s z e r gépi a d a t f e l ­ dolgozásra való átállításával.

/Sperlágh S./

(5)

Figyelő s z o l g a l a t

12/70 002. 3 5 : 3 7 8.6

A könyvtári hivatás a t e c h n i k a i f o r r a d a l o m korszakában. / L i b - r a r i a n s h i p i n a t e o h n o l o g i c a l age./ - EVAIíS, A.J. = IATUL P r o c e e d i n g s , 4.k. l . a s . 1 9 6 9 . J u l . p.14-16.

A tudományos és műszaki tájékoztató munkában f o g l a l k o z t a t o t t óe a megfelelő szaktudományi képesítéssel rendelkező személyek száma i ¬ gen a l a c s o n y . A B r i t i s h L i b r a r y A s B o c l a t i o n / A n g o l Könyvtári Szövet­

ség/ nyilvántartása s z e r i n t a több m i n t 6000 o k l e v e l e s könyvtáros kö­

zül CBak m i n t e g y 50 r e n d e l k e z i k természettudományi vagy mérnöki képe­

sítéssel.

Ebből a felismerésből k i i n d u l v a került s o r 1964-ben tárgyalások­

r a a Loughborough T e o h n i c a l C o l l e g e School o f l i b r a r i a n s h i p /Lough- b o r o u g h - i Müazaki Főiskola Könyvtártudományi Intézete/ és a Loughbo­

r o u g h O n i v e r s i t y o f Technology /Műszaki Egyetem/ között o l y a n p r o g ­ ram kialakítása érdekében, amely a f e n t i h e l y z e t t e l szembenézve, meg­

oldást k e r e s az abból adódó nehézség leküzdésére.

A tárgyalások eredményeképpen megállapodás jött létre o l y a n négyéves oktatás megszervezésére, amelytől a z t remélik, hogy ebben az oktatási formában a hagyományos könyvtárosi i s m e r e t e k e t sikerül Összekapcsolni egyetemi és műszaki fejlesztési azintü szaktudományi i s m e r e t e k k e l . A természettudományi éB a műszaki területen dolgozó szakemberek s z a k i r o d a l m i igényeinek kielégítése céljából u g y a n i s f e l ­ tétlenül szükség van o l y a n könyvtárosokra i s , a k i k nemcsak a m e g f e l e ­ lő könyvtári i s m e r e t e k k e l r e n d e l k e z n e k , hanem az automatizálás es a c o m p u t e r t e c h n i k a korszerű eredményeit i s a l k a l m a z n i tudják az i n f o r ­ mációtárolás és -keresés terén.

Az alapvető elképzelés a t e r v e z e t t négyéves szak tantárgyainak arányára az, hogy a k i f e j e z e t t e n könyvtári stúdiumok m e l l e t t a z o k k a l azonos súllyal. I l l e t v e mértékben kapnak h e l y e t v a l a m e l y s z a k t u d o ­ mány i s m e r e t e i . Bar k i s e b b mértékben, de nagy súlyt h e l y e z n e k a mo­

d e r n n y e l v e k ismeretére l s . A három területnek az oktatásban képvi­

s e l t arányát a következő képletszimbólummal l e h e t n e m a t e m a t i k a i l a g l s érzékeltetni: 3:3:1. Ezen túlmenően a t a n f o l y a m t a r t a m a a l a t t a hallgatóknak t e l j e e 12 hónapot k e l l különböző könyvtárakban szakmai g y a k o r l a t o n tölteniük; ennek első részét magában a Loughborough U n i - v e r s i t y L i b r a r y - b a n /Loughborough-i Egyetemi Könyvtár/ töltik.

A négyéves k u r z u s első két éváben a hallgatók könyvtári tanulmá­

n y a i t röviden o l y a n tárgyszavakkal l e h e t n e j e l l e m e z n i , m i n t a b i b ­ liográfiai ellenőrzés, Ismeretszervezés, különös t e k i n t e t t e l az álta­

l u k választott v a l a m e l y szaktudományi tárgy irodalmára. A t e r v sze­

r i n t a hallgatóknak tanulmányaik egy részét a z o k k a l a műszaki és t e r ­ mészettudományi tanulmányokat folytató hallgatókkal k e l l együtt f o l y - t a t n i o k , a k i k információigényeinek kielégítéséről végeősorban majd g^ndoskodniok k e l l . Ezek a tárgyak 5 főbb területhez fognak majd t a r -

.O-zni, amelyek a kémia és kémiai technológia, műszaki tudományok, f i ­ z i k a , emberi biológia, végül a vezetéstudomány. A társadalomtudomá­

nyok és később néhány müvészsti tárgy bevonása nagyrészt az e téren bekövetkező egyetemi változásoktői f o g függni.

140

(6)

TMT 17.évf. 2.szám 1970.február

A k u r z u s hallgatói első nagyobb betekintésüket az a d a t f e l d o l g o ­ zás és az információkeresés problémakörébe a h a r m a d i k év folyamán fogják k a p n i , miután e d d i g az időpontig már megszerezték a szükséges könyvtári i s m e r e t e k e t és legalább egy nagyobb tudományterület i r o d a l ­ mának részletekbe menő iBmeretét. Ha a hallgató a r r a vállalkozik és kezdeményezi, hogy az utolsó évben magasabb f o k o n kívánja f o l y t a t n i e z e k e t a stúdiumokat, elvárják tőle, hogy végezzen bevezető tanulmá­

n y o k a t felkészülésképpen az a l g e b r a , a l o g i k a és az e l e m i s t a t i s z t i ­ ka terén.

Az utolsó évben választható fakultatív tárgyak o l y a n stúdiumo­

k a t f o g l a l n a k magukban, m i n t a B o o l e - a l g e b r a vagy a kézirattan, de a hangsúly a már e m i i t e t t tárgyakon v a n . A mélyebb nyelvészeti t a n u l ­ mányok szükségességét a múltban inkább csak a katalogizálással és az

indexkészitéssel k a p c s o l a t b a n hangsúlyozták. Ha v i s z o n t a gépeknek fordításra vagy indexelésre való megtanítása további hangsúlyt ad a nyelvészeti i s m e r e t e k n e k .

Az információtárolás és -keresés tanulmányozása a l a p o s m a t e m a t i ­ k a i i s m e r e t e k e t kiván, az ezen a téren magaaabb képzettségre törekvő hallgatóknak további kutatásokat k e l l végezniük a kódolás m a t e m a t i ­ k a i elméletének birodalmában, i l l e t v e a matematikának a nyilvántar­

tás-szervezés terén való alkalmazásában. A computer-rendszerű i n f o r ­ mációkeresés céljára készítendő kereső-programok megformulázáaában a nyelvészeti problémák v e t e k s z e n e k a m a t e m a t i k a i a k k a l fontosságuk t e ­ kintetében. A f o n t 0 3 információk megfelelő mennyiségéról való gondos­

kodás nemcsak az ember és a gép közötti v i s z o n y problémáinak tanulmá­

nyozását, hanem a tudós igényeinek világos megértését l e megköveteli, hogy a természetes nyelven, s z e r z e t t igények gépileg olvasható formá­

ba kellőképpen átkódolhatók l e g y e n e k .

A gépesített t e c h n i k a alkalmazásának lehetősége a könyvtári r u ­ tinmunkák terén az utóbbi években figyelemreméltó érdeklődést váltott k i . Ez a z t kívánja a könyvtárostól, hogy a gépesítés részletekbe me­

nő vizsgálata elótt elvégezze a könyvtári rutinmunkák J e l e n l e g i álla­

potának a l a p o s rendszerelemzését. A rendszerelemzés már önmagában i s rendkívül értékes müvelet. O l y a n területek, m i n t a rendelés és g y a r a ­ podás, kölcsönzés, katalogizálás, továbbá az időszaki kiadványok kér­

dései egyaránt tanulmányozás tárgyai v o l t a k az e m i i t e t t szempontból, és a kilátások a könyvtárközi együttműködés sok vonatkozásában kedve­

zően a l a k u l n a k . A gépesítés főkérdéae lényegében véve gazdasági j e l ­ legű probléma, az i l y e n irányú törekvések vég3Ó eszközeként a compu­

t e r j e l e n t k e z i k . Mindezek a kérdések lendületet a d t a k a r e n d s z e r e l e m ­ zésnek és ez a f o l y a m a t elevenitőleg h a t a könyvtári hivatásra sok vonatkozásban.

Sajnos, az u j t e c h n i k a i megoldások és a gépi felszerelések na­

gyobb része nem könyvtári, hanem egyéb, főleg k e r e s k e d e l m i , raktárel­

lenőrzési, pénzügyi és más adatfeldolgozási célokra készül. Csak a f i a t a l könyvtárosok és tájékoztatási munkatársak megfelelő nevelése utján válik lehetővé, hogy a műszaki fejlődés eredményei t e l j e s mér­

tékben alkalmazást n y e r j e n e k sajátos igényeinknek megfelelően.

Maga a Loughborough Uníversity L i b r a r y / L o u g h b o r o u g h - i Egyetemi

(7)

Figyelőszolgálat

Könyvtár/ i g e n jelentős e z e r e p e t f o g játszani ebben a fejlődésben.

Szerepe egy tankőrházhoz l e e z hasor.lithatő, a h o l ugyanabban a kör­

n y e z e t b e n a tanítás, a kutatás és a g y a k o r l a t t e l j e s integrációja a¬

l a k u l t i . Az információellátás g y a k o r l a t i s z e m p o n t j a i n a k tanulmányo­

zására nemceak az egyetemi hallgatók ée kutatók igényeinek klelégité se tekintetében kerül majd s o r , hanem a Leiceétershlre County Teohni - c a l I n f o r m a t i o n S e r v i c e / L e i c e s t e r s h l r e - i Megyei Műszaki Tájékozta­

tási Szolgálat/ munkájának vizsgálatával és abban való lehetséges részvétellel ÍB. Ennek a megysl szintű szolgálatnak a báziaa szintén a Loughborough-i Egyetemi Könyvtár.

Az e remény, hogy a könyvtári stúdiumok és a tájékoztatástudo­

mány i l y módon kialakítandó központja t e l j e s értékű környszetté f o g válni, amely egyaránt elfogadható l e s z mind a hallgatók, mind a f e l ­ használók számára, és amelyből lehetséges l e s z mind filozőfiailag, mind p e d i g g y a k o r l a t i l a g vizsgálni a z o k a t a problémákat, a m e l y e k k e l a könyvtárosoknak szembe k e l l nézniök a t e c h n i k a i f o r r a d a l o m k o r s z a -

l c á b a n- /Balázs J . /

13/70 024.6+025-3:65.011.56 Könyvtárautomatizálási programok. /Automatád l i b r a r y p r o j e c t . ,

• Computer Weekly, 1 5 4 ' .8 Z. 1969.aug.5. p.28.

Az OSTI / O f f i c e f o r S c i e n t i f i o and T e c h n i c a l I n f o r m a t i o n * Tudo­

mányos és Műszaki TájékoztatáeÜgyi H i v a t a l / könyvtári tevékenységek automatizálását támogató p r o g r a m j a keretében a Loughborough U n i v e r B l - t y - n /Loughborough-i Egyetem/ automatizált kölcsönzési r e n d s z e r és a kutatási Jelentéseket katalogizáló r e n d s z e r kidolgozását fejezték be.

A U n i v e r s l t y o f Southaopton /Southamptoni Egyetem/ már az OSTI bekapcsolódása előtt b e f e j e z t e egy o l y a n automatizált kölcsönzési r e n d s z e r elépítését, mely az egyetem ICT 1907-es computerét v e s z i i ¬ génybe a kölcsönzéssel k a p c s o l a t o s h i v a t a l i tevékenység elvégezteté­

sére. Ehhez felhasználja az oktatóknak és a hallgatóságnak a gépben már úgyis bent levő személyi a d a t a i t l s .

/ S o h l f f E./

14/70 .025.35:771.319.7 Katalogizálók fényképezőgépe a P o l a r o i d Q M közelfényképezó be­

rendezne. / C a t a l o R e r ' s camera: t h e P o l a r o i d CU-5 c l o e e - u p l a n d came- r a . / - HAWKEN, W.B.. és munkatársai = L i b r a r y Technology R e p o r t , 1 9 6 8 . j a n . p.1-32.

Számos könyvtár kísérletezik fényképező és más reprodukáló eljá­

rásokkal a bibliográfiai tételek kézi lemásolásának helyettesítésére.

A P o l a r o i d C o r p o r a t i o n CU-5 fényképezőgépéhez e r r e a célra könyvtári közelfányképező toldalékot h o z t a k f o r g a l o m b a . E z z e l a berendezéssel a könyvtár állományából a helyszínen, sötétkamra nélkül l e h e t részle-

142

(8)

TMT 11.érí. 2,szám 1970.február

tekét kifényképezni és a z o n n a l előhívni. A P o l a r o i d " p a k f l l m1 1 típu­

sú fényképezőanyag a kidolgozó v e g y s z e r e k e t i s t a r t a l m a z z a , expozí­

ció után ezek aktivizálásával másodpercek a l a t t elÓhivódlk. A P o l a ­ r o i d CU-5 fényképezőgépbe hálózati árammal működő villanólámpát épí­

t e t t e k . Közelfényképező toldaléka 1,6-szoroa nagyítást t e s z lehető­

vé, de kapható hozzá l s l arányban reprodukáló előtét l s . Fényképe­

zéskor a könnyű, hordozható készüléket a k i n y i t o t t könyvre k e l l ál­

lítani, alapkeretével a fényképezendő területet l e h e t b e f o g n i . A ké­

szíthető kép mérete megközelíti a szabványos katalóguscédula méretét.

E fényképezőgép elsősorban a L i b r a r y o f Congress / K o n g r e s s z u s i Könyv­

tár/ által k i a d o t t központi katalógus - N a t i o n a l U n i o n C a t a l o g - 3 z e - déstükróhez használható, annál hosszabb s o r o k esetén a toldalékot cserélni k e l l . A CU-5 kamera ára 350 dollár.

Bár számos elónye v a n a kézi adatmásolással szemben - p l . g y o r ­ saság és pontosság - az egy másolatra eső költség /az USA-ban k b . 25 c e n t / és a másolható felület korlátozottsága m i a t t könyvtári beve­

zetése a l a p o s megfontolást igényel. /T^vén i /

15/70 026:914.85 A Svéd Intézet könyvtári és dokumentációs szolgálata. /Svenaka

I n s t i t u t e t s bibliotéka- ocb dokumentatíonstjánst./ - STETTERQVIST, H .

= T i d s k r i f t för D o k u m e n t a t i o n , 25.k. l . s z . 1969- p.1-4.

A Svenska I n s t i t u t e t för K u l t u r e l l t ütbyte med U t l a n d e t - e t /Svéd Kulturkapcsőlátók Intézete/ 1945-ben alapították. Az Intézet

tevékenységét állami eszközökkel és a gazdasági élet hozzájárulásai­

v a l finanszírozzák. Az Intézet programját 100 t a g u intézőbizottság h a g y j a jóvá. Külföldön i s vannak kirendeltségei - Londonban és Pá­

r i z s b a n . A s t o c k h o l m i főirodában általános, termelési és gazdasági főosztály működik.

Az Intézet f e l a d a t a f i l m e k , kiállítások ós kiadványok előállítá­

sa, i l l e t v e rendezése és forgalmazása, dokumentációs szolgálat f e n n ­ tartása, ösztöndíjas c s e r e k a p c s o l a t o k fenntartása, a svéd n y e l v és 1 - r o d a l o m külföldi oktatásának támogatása, t a n f o l y a m o k és előadássoro­

z a t o k rendezése külföldi vendéghallgatók részére, külföldi szakembe­

r e k svédországi látogatásainak szervezése és lebonyolítása, vendég­

előadók cseréje.

Az Intézet 1969-ben elkészült u j székházában f o g l a l h e l y e t a könyvtár i s , mely két s z e r v e z e t i egységre o s z l i k s a r e f e r e n s z s z o l ­ gálatra / i t t tárolják a könyveket, folyóiratokat és h a n g l e m e z e k e t / és a dokumentációra, amely a különlenyomatok, leporellók, tanulmá­

nyok s t b . tárolóhelye. Az utóbbi részlegben árusítják a könyveket i s , mlg a kisnyomtatványok terjesztése i n g y e n e s .

A referensz-könyvtár k e l l e m e s munkakörnyezetet b i z t o s i t olvasás­

r a és hanglemez hallgatásra, berendezését a neves svéd épitész, Sven MAEKELIUS t e r v e z t e . A m i n t e g y 10 000 kötetes könyvtárban olvasóhelye­

k e t , ezenkívül a folyóirat-olvasásra és lemezhallgatáera s a r k o k a t a l a -

(9)

Figyelőszolgálat

k i t o t t a k k i . A könyvgyűjtemény j e l l e g e a svéd kultúra terjesztésére irányuló szándékot tükrözi: Svédországról szóló kézikönyvek, a Sue- cana Extranea gyűjtemény kötetei /Svédországról szóló könyvek i d e g e n n y e l v e n , v a l a a i n t svéd szépirodalomból készült fordítások/ alkotják anyagát,melyet r e n d s z e r e s e n kiegészítenek az újonnan m e g j e l e n t köny­

v e k k e l .

A svéd zenét népszerűsíti lemezek és magnetofonszalagok szintén kölcsönözhetik. A n a p i l a p - é3 folyéiratállomány 125 c i m e t t a r t a l m a z ,

Az u n . "dokumentációs könyvtár" szabadpolcos rendszerű, a h o l a különböző nyomtatványokból az olvasók önkiszolgáló r e n d s z e r b e n v i h e t ­ nek magukkal, munkaasztalok i s találhatók i t t , a h o l a kartotékot és a biblicgráfiákat tanulmányozhatják. A n g o l , német, f r a n c i a és spa­

n y o l n y e l v e n j e l e n t e t n e k meg egy folyóiratot, amely a mai Svédország életét m u t a t j a be. I g e n érdekesek az egyes tanulmánykötetek, melyek v a l a m e l y témakör svédországi helyzetét i s m e r t e t i k / p l . várostervezés, i s k o l a r e n d s z e r s t b . / .

Az Intézet könyvtára r e n d s z e r e s e n ad k i bibliográfiákat - a n g o l , német, f r a n c i a , esetenként s p a n y o l és o l a s z n y e l v e n - a gyűjtőkörébe tartozó kiadványokról, tehát a Svédországgal foglalkozó müvekről.

A könyvtár további f e l a d a t a i ! a svéd i r o d a l o m eljuttatása kül­

földi könyvtárakba, a svéd i r o d a l o m propagálása, információs an/agok elkészíttetése és kiadása, külföldről beérkező kérdések megválaszolá­

sa /évente átlagosan 7500 kérdés/.

/Sperlágh 3./

16/70 378.680/540/:651.926.08

Sznl-fcT-H tóképzés az I n d i a i tudományos és műszaki kutatóinté­

z e t i könyvi:Q'ak fordítási Igényeinek kielégítésére. / T r a i n i n g o f trar.slat'órp i n ocieiitífic and t e c h n l c a l t r a n s l a t i o n f o r r e s o a r c h 1 1 - b r a r i e e i n Iníía./ - HETHA, S. = Bábel, 15.k. l . s z . 1969. p.17-21.

Az i n d i a i egyetemeken folyó nyelvoktatás különböző egyéves t a n ­ f o l y a m a i n az Írásbeli és szóbeli v i z s g a s i k e r e s letétele után k i n a i , f r a n c i a , német, o l a s z , japán, o r o s z , szerb-horvát és s p a n y o l n y e l v ­ ből bizonyítványt, i l l e t v e o k l e v e l e t kapnak a hallgatók, és az o k l e ­ vél megszerzése után f r a n c i a , német és o r o s z nyelvű továbbképző t a n ­ folyamon l e h e t részt v e n n i . A f r a n c i a , német és o l a s z nyelvből l i a s - t e r , a német és orosz nyelvből p e d i g d o k t o r i c i m e t i s e l l e h e t érni.

A vizsgák anyaga az Írásbelin fordítás és n y e l v t a n , a szóbelin olvasás, h a n g t a n , társalgás. Az oklevél megszerzéséhez i r o d a l m i i s ­ meretek l s szükségesek, a továbbképző t a n f o l y a m vizsgáján v i s z o n t ön­

álló fogalmazást, kivonatkészitést és tolmácsolást i s megkövetelnek.

Ezeken az egyéves, h e t i 3-10 órás t a n f o l y a m o k o n az egyetemek e l - -,:sorban a n y e l v t a n r a és az i r o d a l o m r a h e l y e z i k a nagyobb súlyt, é3 a tudományos vagy műszaki tárgyú szövegek forditását majdnem t e l j e ­ ser, elhanyagolják.

1 4 4

(10)

TMT 17.évt\ 2.szám 1970.február

Szakfordítói t a n f o l y a m o k a t C3ak a z IÍISDCC /Indián N a t i o n a l S c i e n t i f i c Documentation Centre = I n d i a i Országos Tudományos Dokumen táci<5s Központ/ rendez. IsmeretfelfrissitŐ tanfolyamán a f o n t o s a b b tudományágak u j a b b eredményeivel f o g l a l k o z n a k a hallgatók, A s z a k f o r ditói t a n f o l y a m o n , a m e l y e t 1965-ben s z e r v e z t e k először, egyelőre CBak o r o s z fordítókat képeznek k i a kutatóintézetek részére. Ez az a tóbbi t a n f o l y a m h a t hónapig t a r t , hétköznaponként 11 órától 16 óráig vannak előadások, közben konzultációkon i s részt k e l l v e n n i . Csak o¬

l y a n jelentkezőket vesznek f e l e r r e a t a n f o l y a m r a , a k i k már b e f e j e z ­ ték tudományegyetemi vagy műszaki egyetemi tanulmányaikat, és ezen­

kívül o r o s z nyelvből l s diplomát s z e r e z t e k v a l a m e l y i k egyetemen. A t a n f o l y a m s i k e r e s elvégzése után o k l e v e l e s tudományos / o r o s z / fordí­

tói c i m e t kapnak a hallgatók.

A szerző s z e r i n t ajánlatos v o l n a az egyetemeken már meglévő t o ­ vábbképző n y e l v t a n f o l y a m o k o n végző hallgatók részére minden n y e l v e n megrendezni a szakfordítói t a n f o l y a m o k a t , ezenkívül p e d i g célszerű v o l n a a cseh, h o l l a n d , magyar, l e n g y e l , svéd és norvég n y e l v r e i s k i t e r j e s z t e n i a z egyetemi nyelvoktatást.

/Szabó Gy./

17/70 621.395.91:778.1.072 M i k r o f i l m a telefonközpontok szolgálatában. /Where i s Arvada?/

= R e p r o d u c t i o n Methods f o r B u s i n e s s and I n d u s t r y , 9-k. 4.sz. 1969.

p.40-41.

A M o u n t a i n S t a t e s Telephoné Co. /Denver, C o l o . , USA/ tudakozó központja h a v o n t a 9000, előfizetők nevét vagy elmét tudakoló hívást kap. A közvetlen tárcsázásos távolsági beszélgetések r e n d s z e r e követ­

keztében ez a hálózati tudakozó i g e n nagy kiterjedésű, a k a n a d a i ha­

tártól Mexikóig terjedő országrész telefonelőfizetőinek a d a t a i t t a r t ­ j a nyilván. RECORDAK WICROSTRIP r e n d s z e r segítségével sikerült a tá­

jékoztató szolgálatot pontossá, gyorssá, nagy kapacitásúvá f e j l e s z ­ t e n i . Az előfizetők c o m p u t e r s z a l a g o n jegyzékbe f o g l a l t a d a t a i t mik­

r o f i l m r e v e s z i k , s a f i l m e t m i k T o f i l m c s i k o k r a vágva a felvilágosító tisztviselőnő a s z t a l a m e l l e t t h e l y e z i k e l . Tudakozódás esetén a k e ­ r e s e t t adat filmjének megtalálása, s kivetítése egy olvasókészülék ernyőjére csak néhány másodpercig t a r t , i g y n a p i 3-400 információt i s tudnak a d n i .

/Tőkés L./

18/70 655.3.026.35:658.29 Formanyomtatványok házon belüli előállítása. /Managing i n - p l a n t

f o r m s p r o d u c t i o n . / - PASCUCCI, H.J. =• H e p r o d u c t i o n Methods f o r Business and I n d u e t r y , 9.k. 5.ez. 1969. p.40-44, 64.

Házi sokszorositómühelyben a formanyomtatványok előállítási költségei csak 50 százalékát t e s z i k k i a külső vállalati áraknak.

Formanyomtatványok, űrlapok előállítása lényegesen könnyebb sokszo-

(11)

Figyelőszolgálat

ro3Ításl f e l a d a t , m i n t az egyáb kiadványok előállítása. E tevékeny­

ség a l k a l m a s egyúttal u j munkatársak betanítására i s . Házon belüli előállítás esetén s o k k a l rövidebb határidőre l e h e t e z e k e t a munkákat elvállalni, m i n t k e r e s k e d e l m i vállalatok utján. Ügyes munkaszervezés s e l az i l y e n munka a l k a l m a s a sokszorositőmühely f o l y a m a t o s munkájá­

nak biztosításéra, az egyébként elkerülhetetlen munkahézagok kitölté­

sére. A gazdaságos termelés feltételezi a szerkesztői és kivitelező munka Összehangolását. A t a p a s z t a l a t o k a z t mutatják, hogy a f o r m a ­ nyomtatványok racionális megszerkesztésével, átgondolt egyszerűsíté­

sével Jelentős megtakarítás érhető e l , ha többféle űrlapot összevon­

nak, egyeseket p e d i g megszüntetnek. A nyomtatványok szerkesztését célszerű a vállalaton belül egy kézben t a r t a n i , 3 ez a szerkesztő működjön együtt a sokszorosltőmühellyel p l . a méretek meghatározásá­

ban, a papíranyag kiválasztásában, a margék optimális méretének k i - Jelölésében s t b . A korábbi nyomtatványok mintáit, l e m e z e i t , n e g a t l v - J a i t célszerű összegyűjteni és használatra kész állapotban t a r t a n i a későbbi ismételt felhasználás érdekében.

/Tőkés L./

19/70 655.5:681.3 Computer a kiadóhivatalban. /Computerized p u b l i c a t i o n s . / = Re-

p r o d u c t i o n Method's f o r Business I n d u s t r y , 9-k. 6,sz. 1969- P-58.

A c i k k b e m u t a t j a a z o k a t a műszaki lehetőségeket, amelyek révén ma már a t e l j e B kiadói tevékenység gépesíthető. A computeres r e n d ­ s z e r t a következőképpen vázolja f e l :

az i n p u t /bemenő/ anyag sokféle forrásból származhat; l e h e t szö­

veg, kép, táblázat s t b . a z a d o t t kiadóhivatal tevékenységi területé­

nek megfelelően. Közvetlenül vagy távközlési hálózaton keresztül j u t e l a kiadóhivatalba. A n y e r s szerkesztés után a r e n d s z e r b e az i n f o r ­ mációkat különböző t i p u e u , vizuális megjelenítővel ellátott készülé­

k e k e n bebillentyűzve vihetjük be. /Hér o l y a n készülékek i s kaphatók, amelyeken 128 különböző j e l - például az írógép összes alsó és felső állású j e l e és egyéb speciális j e l e k - billentyűzhető./ A képernyőn i s megjelenő szöveg vizuálisan ellenőrizhető és a z o n n a l Javítható.

Ez az a z o n n a l i változtathatóság, amely k i t e r j e d h e t mind a szövegben vétett, mind a f o r m a i , tipografizálásl hibákra, u j a d a t o k beiktatá­

sára, vagy e l a v u l t adatok törlésére, e s e t l e g műszaki szerkesztési mű­

v e l e t e k elvégzésére, g y o r s és pontos munkát t e s z lehetővé.

Ha SEükség v a n a r r a , hogy egyidejűleg sok helyről származó i n ­ p u t a d a t áramolhasson a r e n d s z e r b e , célszerű o l y a n illesztő egysége­

k e t beépíteni, melyek m i n . 16, max. 256 i n p u t és o u t p u t készülék egy- időben történő Üzemeltetésére képesek. Ezek a közvetítő egységek egy­

formán a l k a l m a s a k a l a s a u / p l . a t e l e x / , i l l e t v e az i g e n gyorB kéazü lékek / p l . a katódsugárcsöves megjelenítők/ a d a t a i n a k egyidejű f o g a ­ dáséra, továbbítására, mig a r e n d s z e r b e n az a d a t o k tárolását - külön l e g e s tömegtarolő egységek segítségével - és feldolgozását a közpon­

t i computer végzi. Az Információkeresést i s a computer h a j t j a végre.

146

(12)

TMT 17.0TÍ. 2.szám 1970.február

A végső szerkesztési munka i s a computer f e l a d a t a . I n n e n a szö­

veg a megfelelő vezérlőkarakterekkel kiegészítve a közvetítő egysé­

gen kereaztül j u t e l a következő műveletet, a szedést elvégző gépek­

hez /esek l e h e t n e k ólomszedógépek, sorszedógépek, fényszedőgépek/, közvetlen fémes összeköttetésen - vezetéken - keresztül, vagy l y u k ­ s z a l a g , mágnesszalag közvetítésével. Ezeket a s z a l a g o k a t dokumentum­

ként tárolják, későbbi keresés céljaira.

Léteznek o l y a n berendezések i s , melyek egyformán képesek a g r a ­ f i k u s és az a l f a n u m e r i k u s Információk késelésére, feldolgozására, 1 - l y e n adatoknak a r e n d s z e r b e való bevitelére és onnan történő k l h o z a - talára, egészen a nyomdai kézirat, sót a nyomőforma előállításáig.

J e l e n l e g a kiadási tevéksnyság általánosan e l t e r j e d t e n használ­

j a a p a p i r s z a l a g o s egységeket éa e z z e l - a p a p i r a z a l a g m i a t t - nem építhet f e l t e l j e s e r . a u t o m a t i k u s r e n d e z e r e k e t . Mindazonáltal már k i ­ épült a t e l j e s automatizálás műszaki lehetősége l a .

/ S c h i f f E./

20/70

658.8.012.12:659.231

M a r k e t i n g és információs tevékenység. / M a r k e t i n g a lnformainí S i n n o s t . / - WIESÉNSÉ&&ÉB, I . = M e t o d i k a a t e c h n i k a l n f o r m a c l , 10.k.

9.se. 1968. p.25-40.

A m a r k e t i n g ma az iparvállalati és ágazati irányító tevékenység szerves részes célja - a p i a c vizsgálata alapján - a termelés b e f o ­ lyásolása, különös t e k i n t e t t e l a termékek értékesítésének módjára.

Ezt a f e l a d a t o t végezhetik a vállalat /ágazat/ vezetésének részlegei, az értékesítéssel foglalkozó s z e r v e i , vagy műszaki-gazdasági informá­

ciós központja. A m a r k e t i n g tevékenység áttekintése a r r a m u t a t , hogy anyaggyüjtő és elemző s z a k a s z a i t legcélszerűbben ezek az információs részlegek láthatják e l .

A marketing-vizegálát f e l a d a t a ;

1. a releváns és h e l y e s Információk begyűjtése /piackutatás/, 2. fsldolgozás / p i a c elemzése/,

3. az eredmények, j a v a s l a t o k továbbítása a döntésekért felelős személyekhez,

4. konkrét intézkedések, t e r v végrehajtása a termelés, b e s z e r ­ zés, értékesítés javítására.

Az információs s z e r v e k tevékenysége felölelheti a m a r k e t i n g ­ vizsgálat 1 . és 2. a l a t t i és - e s e t l e g - 3. pont a l a t t i feladatét.

Marketing-információs munkát a külkereskedelmi, az e x p o r t r a / i s / t e r ­ melő és a fogyasztási c i k k e k e t gyártó i p a r i vállalatok /ágazatok/ i n ­ formációs s z e r v e i végeznek.

(13)

Figyelőszolgalat

A m a r k e t i n g a l a p j a a piackutatás. Ez feltételezi a vállalat ezakmai és p e r i f e r i k u s problémáinak és a k o n k u r r e n s vállalatoknak, a vonatkozó p i a c o k n a k , v a l a m i n t az értékesítés eszközeinek, módszerel­

nek Ismeretét. A k e r e s l e t éa kínálat koncentrálódási helyét Jelentő p i a c o k feloszthatók időbeni / j e l e n l e g i - jövőbeni/ és területi / v i ­ lág-, országos, körzeti/ ismérvek, vevők összetétele, értékesítési módszerek, v a l a m i n t realizálási lehetőségek s z e r i n t , E felosztáshoz igazodnak lényegében az adatgyűjtést, értékelést, rögzítést t a r t a l ­ mazó piackutatási tevékenység formái i s .

A p i a c vizsgálatánál először meghatározzák a z t a területet, a ¬ m e l y r e a kutatás v o n a t k o z i k , majd a terméket, i l l e t v e termékcsopor­

t o t , végül az információs a d a t o k fajtáit. A vizsgálati fázisok: a p i a c összes lehetséges /területi/ szükségletének és a p i a c o t alkotó vevők típusainak meghatározása /gazdasági a d a t o k , iparosítás f o k a ,

lakosság rétegeződése, életszínvonala. Jövedelmei, a p i a c telített­

sége s t b . / ; a k o n k u r r e n c i a és a k o n k u r r e n s termékek vizsgálata; ér­

vizsgálat / k i s k e r e s k e d e l m i , n a g y k e r e s k e d e l m i , világpiaci ár, vám s t b . / -

A marketing-információs adatok tárolásának két alaptípusát kü­

lönböztetjük megi

1. egyedi a d a t o k feljegyzése /kartotékok, kézilyukkártyák, gépi adathordozók a k o n k u r r e n s gyártókról, termékekről, értékesítési t a ­ pasztalatokról s t b . / ;

2. f e l d o l g o z o t t , csoportosított a d a t o k tárolása /összehasonlító jegyzékek, táblázatok, diagramok/.

Más felosztásban megkülönböztethetünk elsődleges a d a t o k a t /köz­

vetlenül a területről begyűjtött anyag/ és másodlagos a d a t o k a t /szak­

folyóirat, k o n g r e s s z u s i , kutatási jelentés, e t a t i s z t i k a i kiadványok, utijelentés, éves jelentések s t b . / . A kutatás módszerei az a d a t o k

forrásai s z e r i n t csoportosítva: helyszíni adatgyüjtéB / f i e l d r e s e a r c h / és dokumentumokra a l a p o z o t t , "Íróasztalnál végzett" adatgyűjtés /deBk r e s e a r c h / .

Az a d a t o k elemzésének célja a termelés, beszerzés vagy értékesí­

tés javítására szolgáló jelentések, J a v a s l a t o k összeállítása. A l a p ­ formáik:

1 . m a r k e t i n g jelentés /tulajdonképpen helyzetjelentés b i z o n y o s termékek p i a c i helyzetére vonatkozóan/;

2. m a r k e t i n g elemzéB /a leíró részen kívül értékeléa és j a v a s ­ l a t / .

Mindkettő l e h e t esetenkénti és permanens.

A marketing-vizsgálat s z e r v e i információs tevékenységen belül a következők:

1 . külkereskedelmi /vállalati vagy ágazati/ információs közpon-

148

(14)

ILÍT 17.évi. 2.szám 1970.február

t o k /önálló vagy megfelelő árügyl-konjunkturakutató, i l l e t v e marke­

t i n g osztályokhoz s o r o l t központok/;

2. termelő ágazati információs központok / e x p o r t r a termelő vagy jelentős b e h o z a t a l r a szoruló, vagy o l y a n vállalatoknál, a h o l dominál a fogyasztási c i k k e k gyártása/;

3. nem termelő ágazatok információs központjai /a tudományos ku­

tatás területén és a többi, nem termelő ágazatban, i l l e t v e szakterü­

l e t e n / . Ezekben a központokban nem a sző szoros értelmében v e t t mar­

keting-vizsgálat f o l y i k , csupán a m a r k e t i n g g e l analóg igénykutatási tevékenységről van szó.

Megjegyzés: A szerző azon álláspontja, amely s z e r i n t a vállalati /á- g a s a t i / markéting-tevékenység az i p a r b a n , az e x p o r t b a n , i m p o r t b a n , i l l e t v e fogyasztási c i k k e k gyártásában és ér­

tékesítésében érdekelt vállalatokra korlátozódik, v i t a t ­ ható. A m a r k e t i n g i n d o k o l t a belföldi szükségletre t e r ­ melőeszközöket gyártó i p a r b a n l a .

/Szabó Z./

21/70 681.327.45+778.14.072 A m i k r o f i l m e s .^épi adattárolás, m i n t az ésszerűsítés e g y i k lehe-

tóssgé~a tervezőintézetekben. / M a s c h i n e l l e D a t e n s p e i c h e r u n g - e i n e ÜögTicnkTIt d e r R a t i o n a l i s l e r u n g I n den Entwurfsbüros./ - T O K J A I , B.

= S e p r o g r a p h i e , 8.k. 8.sz. 1968. p.203-207.

A tervezőintézetekben különösen nagy gondot okoz a tárolandó nagyszámú ínformáció g y o r s visszakereshetőségét biztosító, gazdasá­

gos rendszerének megszervezése, m i v e l a megőrzendő i r a t - és rajztá- r i anyag i g e n t e r j e d e l m e s . A m i k r o f i l m t e c h n i k a alkalmazása - megfe­

lelő visszakereshetőséget biztosító nyilvántartással együtt - l e h e ­ tővé t e s z i e gcndok megoldásét.

Az i r a t o k és műszaki r a j z o k mikrofilmezésére 8, 16, 35 és 70 mm- es m i k r o f i l m használható. A keskeny / 8 , i l l e t v e főleg 16 mm-es/ f i l ­ met elsősorban irattári, a "normál" /főként 35 mm-es/ f i l m e t p e d i g rajztár! anyag mikrofilmezésére használják. A f i l m e k elkészítését be­

tanított munkaerők végezhetik, bár a megfelelő minőségre /fedettség, élesség/ ügyelni k e l l .

A m i k r o f i l m r e v e t t dokumentumanyag kezelésének ée keresésének céljaira Jó lehetőeéget b i z t o a i t a n a k az apertúra / a b l a k o e vagy t a s a ­ kos/ kártyák, melyek tulajdonképpen gépi lyukkártyák, éa i g y lehető­

séget adnak a m i k r o f i l m e n rögzített dokumentum m e l l e t t jellemzőinek lyukasztással történő Jelölésére l a . Az i l y e n kártyákba I l l e s z t e t t m i k r o f i l m e k keresése könnyen biztosított, olvasó-nagyitó készüléke­

ken nagyíthatók, k o n t a k t eljárással másolhatók.

A műszaki r a j z o k mikrofilmezése részben archiválási /rajztárl/

célokra /passzív dokumentáció/, részben további felhasználásra / a k t i i 149

(15)

PigyelŐszolgálat

dokumentáció/ szolgál. Az a k t i v felhasználás J e l l e g z e t e s példája, hogy r a j z o k módosítása esetén nem az e r e d e t i r a j z , i l l e t v e m i k r o ­ f i l m j e kerül módosításra, hanem a róla készült nagyítás, amelynek míkrofilje azután ismét visszakerül a r e n d s z e r b e .

Az a b l a k o s /vagy t a s a k o s , m i k r o f i l m e s / 80 oszlopos gépi l y u k ­ kártyák használata esetén a keresés céljaira szolgáló kódok magán a kártyán az 1-52, i l l e t v e 78-80 o s z l o p o k mezőiben lyukasztással rög­

zíthetők. A fennmaradó 53-77 mezőt a montírozott m i k r o f i l m f o g l a l j a e l . /Ez természetesen csak egy, a szerző által i s m e r t e t e t t megoldás a számos lehetséges változat közül./

Magét a kódrendszert mindenkor a h e l y i adottságokhoz k e l l a l k a l ­ mazni, o l y módon, hogy a kódok kifejezték a dokumentumok általános, i l l e t v e speciális kategóriáját, v a l a m i n t e g y e d i jellemzőit.

A m i k r o f i l m t e k e r c s elkészítése után másolása következik, a r c h i ­ válási és munkapéldány előállításával. A felvételekről jegyzék ké­

szül, amely t a r t a l m a z z a az egyes kockák alábbi a d a t a i t : az elkészítendő lyukkértya-mé t o l a t o k száma;

a felvétel kódja;

az e r e d e t i r a j z rajztéri száma.

A f i l m e k minőségellenőrzése és a Jegyzékkel történő egyeztetése után kerül s o r a kértyalyukasztásra /vezérkártya és másolat-kártyák, a szükséges példányszámban/. Amennyiben jegyzék nem készül, a l y u ­ kasztás a m i k r o f i l m e k leolvasása alapján i s történhet. A lyukasztás után a kártyákba montirozzák a m i k r o f i l m e k e t , majd a szükséges több­

letpéldányokat állítják elő másolással. Az i g y készült kártyákat tá­

r o l j a k .

A szükséges kártyák keresését kollátorral /kártyaválogató gép­

p e l / végzik, majd a k i e m e l t kártyába montírozott mikrofilmről k o n t a k t másolat vagy nagyítás készül.

A szerző az I s m e r t e t e t t r e n d s z e r előnyei között s o r o l j a f e l a nagy /90?£-os/ helymegtakarítást, a tárolási hibák folytán bekövetke- ző információveszteség kiküszöbölését, a munkaigényes rajzolvasás h e l y e t t i egyszerű visszanagyitást, a r a j z o k módosításának megkönnyí­

tését, v a l a m i n t a nagyalakú r a j z o k kicsinyített változatainak elké- szithetőségét. Nem emlékezik meg a dokumentumonkénti keresőrendszer nehézségeiről, i g y elsősorban a kértyaválogatás nagy időszükségleté­

ről, a kódrendszer merevségéről és - főleg - a lyukkártyáknak és a montírozott f i l m e k n e k a lyukkartyagépekben bekövetkező gyors e l h a s z ­ nálódásáról. Ezek az okok, amelyek a mikrofilmezés és az a b l a k o s lyukkártyák v i t a t h a t a t l a n előnyeinek fenntartása m e l l e t t egyre gyak­

rabban vezetnek az ablakos lyukkártyák sorszám s z e r i n t i tárolására és a keresés különböző segédeszközökkel /fénylyukkártya, d e s z k r i p t o - ros i n d e x / történő biztosítására.

/Pétervéri L.B./

150

(16)

TMT 17.évf. 2.szám 1970.február

22/70

771.432.3:778.1.072

M i k r o f i l m elóhivÓKépek. /RM g u i d e t o m i c r o f i l m p r o c e s s o r s . /

« R e p r o d u c t i o n Methods f o r Business and I n d u s t r y , 9.k. 4.ez. 1969.

p.34-37.

Bár az u j mikrofilmező anyagok és a hagyományostól eltérő k i ­ dolgozó eljárások tért hóditanak, a j e l e n l e g készülő m i k r o f i l m e k többsége még m i n d i g ezüetemulziós t e k e r c s f i l m . Ez a c i k k a m i k r o f i l m t e k e r c B kidolgozására alkalmáé a m e r i k a i előhivógépek, késziliékek j e l lemző tulajdonságaival, teljesítményével, áréval, gazdaságosságával f o g l a l k o z i k , s hasznos eligazítást ad az előhivógép beszerzéséhez.

A c i k k b e n közölt táblázatokban több m i n t 30 a m e r i k a i előhivó­

gép és fél t u c a t kidolgozó készülék l e g f o n t o s a b b a d a t a i t találjuk meg / p l . a gyártó neve ÓB elme, a kidolgozható f i l m szélessége, a készülék óránkénti teljesítménye, ára s t b . / . Az előhivógépek többsé­

ge sötétkamra nélkül üzemeltethető. A legolcsóbb f o l y a m a t o s előhivó­

gépek ára 2000 dollár körül van; ezek teljesítménye óránként 30 mé­

t e r . A nagy teljesítményű, öntöltő rendszerű előhivó-automaték 3600¬

6700 dollárért kaphatók. A kézi spirálorsós vagy m o t o r c s éttekercsel rendszerű kidolgozókéezülékek 300 dollár a l a t t beszerezhetők.

/?ckéB L./

23/70 778.14.072 Beszámoló a Német Gazdasági-Racionalizálási Bizottság M i k r o f i l m

Szakbizottságának 1968. évi közgyűléséről. / B e r i c h t űber a i e J a h r e s - tagung 1968 des Fachausschusses " M i k r o f i l m " im Aussohuss für * i r t - s c h a f t l i c h e V e r w a l t u n g /A»V/ lm R a t i o n a l l s i e r u n g B - K u r a t o r i u m d e r Beutschen W l r t s c h a f t /RKS/./ - KREHL, H. = N a c h r i c h t e n für Dokumen- t a t i o n , 19.k. 4.sz. 1 9 6 8 . j u n . - j u l . p.135-142.

1968. márciusában tartották az AWV /Ausschuss für w i r t s c h a f t l i - che V e r w a l t u n g - Német Gazdasági Bizottság/ PachaueschuBs M i k r o f i l m / M i k r o f i l m Szakbizottsága/ 1968. évi összejövetelét. A tanácskozás témája A m i k r o f i l m g y a k o r l a t i alkalmazáBénak t a p a s z t a l a t a i a gazda­

sági életben és a közigazgatásban v o l t . Az egyes beszámolókat az. a¬

lá obiakban i s m e r t e tjük: ' "~~

R. FRITZ bevezetője után /a M i k r o f i l m Szakbizottság átszervezé­

séről/ az első előadást E. BOHATIUE t a r t o t t a : A m i k r o f i l m , m i n t k o r ­ szerű munkaszervezési eazköz bankokban és takarékpénztárakban elme".

A m i k r o f i l m bevezetése és alkalmazása azért célszerű, m i v e l a bankok nagy mennyiségű ós 7 évig megtartandó b i z o n y l a t megőrzésére kötele­

z e t t e k és i g y súlyos probléma ezek tárolása. Az I 9 6 5 . évi m i k r o f i l m - törvénv megengedi a b i z o n y l a t o k mikrofilmezését ós az e r e d e t i meg­

semmisítését. I s m e r t e t t e a különböző i r a t - t i p u s o k mikrofilmezésének lehetőségeit és előnyeit.

Az elméleti előadást J . K1AUENBERG egészítette k i a braunachwei g i bank mikroflimeséBÍ t a p a s z t a l a t a i v a l .

(17)

Figyelőszolgálat

Az elért előnyök i t t a következők v o l t a k : 1 . biztonság a hamisításokkal szemben;

2. biztonság az utólagos bejegyzésekkel szemben;

3. centralizált irattározás;

4. az anyag könnyebb feldolgozása a központi tárolás révén;

5. költségmegtakarítás;

6. raktári férőhely megtakarítása.

Kezdetben az anyag 75$-át mikrofilmezték. Felszerelésük 1 db 16 mm-es d u p l e x rendszerű mlkrofllmfelvevő, 1 mlkrofilmkidolgoző- és 2 olvasókészülék v o l t . Olvasó-másoló készülék szolgált a m i k r o f i l m s k nagyításéra, A mikrofilmezést 3 ezemély végezte n a p i 32 000 t i z o n y - l a t fényképezésével.

Az előadó részletesen i s m e r t e t t e a mikrofilmezés munkafázisait, szervezését.

K-H. KRÜMM az előző előadáshoz kapcsolódva, a Mikrofilmtár ÍB mlkromásqló laboratórium berendezése egy építési ügyeket lebonyolTtó

takarékpénztárban címmel t a r t o t t beszámolót. Témájának két érdekes megállapítása v o l t :

1. t a p a s z t a l a t a i alapján nem szükséges ugyanazon cég gyártmá­

nyaiból felépíteni a m i k r o f i l m laboratóriumot és a ^.ikrofilmtárat;

2. n i n c s szükség költséges m i k r o f i l m e s rendszerszervező tevé­

kenységre.

A hamelnl takarékpénztárban a mikrofilmezés 3orán naponta k b . 500, átlagosan 130 l a p o s takarékpénztári épitési dokumentációt fény­

képeztek l e .

Az ügyekkel k a p c s o l a t o s elismervények, b i z o n y l a t o k , csekkek s t b . fényképezését külön 16 mm automata mikrofilmfelvevő készüléken vég­

z i k . A m i k r o f i l m e k kidolgozására különösen ügyelnek, a megfelelő f e ­ dettség biztosítása és a tárolás biztonsága érdekében. A m i k r o f i l m

laboratórium m e l l e t t Jól m e g s z e r v e z e t t mikrofilmtár működik, mely na­

p i 400 nagyítást t u d szolgáltatni m i k r o f i l m olvasó-másoló készülékei­

v e l ; az olvasókészülékekről nem szólva.

A mikrofilmezés alkalmazása a B u n d e s m l n i s t e r i u m für A r b e i t und SoziaTe~gragen-ben /Munka- és Szociális U^vek Szövetségi Minisztéri­

uma/ és a közigazgatás más területein témáról H. STEFEN beszélt.

A m i k r o f i l m alkalmazási területei:

1. biztosítási i r a t a n y a g filmezése;

2. kártérítési Igények i r a t a i n a k filmezése;

3. helymegtakarítást szolgáló mikrofilmezés egyéb iratanyagnál;

152

(18)

TMT 17.évf. 2.szám 1970. február

4 . helymegtakarítást szolgáld mikrofilmezés tudományos I r o d a l o m d o kumentác i ő j aho z .

A m i k r o f i l m e t még a következő közigazgatási területeken használ ják;

1. p o s t a i a/ telefonszolgálatnál, b/ csekknyilvántartásnál,

c/ e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozásnál;

2. igazságügy;

3. egyetemek, tudományos intézmények;

4 . közeégi és városi közigazgatás;

5. körházak;

6. közellátásra j o g o s u l t a k nyilvántartása;

7. Német Szabadalmi H i v a t a l .

A nyilvánosság számára d o l g o z n a k még a következő intézmények i s , melyek nagy s i k e r r e l alkalmazzák a m i k r o f i l m e t :

1 . a német nyelvű hírlapirodalom archívuma;

2. levéltárak;

3. a b a d e n l evangélikus egyházközség;

4 . lottó-központok.

W. WIESER mérnök A m i k r o f i l m az integrált adatfeldolgozásban elmen t a r t o t t előadást. A g y o r s információk iránti igény szükségessé t e t t e az e l e k t r o n i k u s adatfeldolgozást, mely felhasználja a m i k r o f i l ­ met i s , m i n t információhordozót.

Adattárolásra lyukkártyóktől kezdve egészen a mágneslemezig sok­

féle lehetőség áll rendelkezésre; a gépi adatfeldolgozó berendezések p r o d u k t u m a i tovább l s felhasználhatók a mikrofilmtechnikával kombi­

nálva. A t e l j e s e l e k t r o n i k u s adattárolásig még sokáig a m i k r o f i l m - technikával kombinált adattároló ós visszakereső r e n d s z e r e k l e s z n e k a legsokoldalúbban.

R,C. KIíT a Műszaki r a j z o k mikrofilmezésének következményeiről szólt. A h o l a helytakarékosság, biztonság és másolás igénye lép f e l , egyedüli megoldás a m i k r o f i l m t e c h n i k a alkalmazása. A m i k r o f i l m a l k a l ­ mazása számos vonatkozásban megváltoztatja a tervezőintézetekben a műszaki r a j z o k k a l k a p c s o l a t o s g y a k o r l a t o t . A műszaki r a j z o k m i k r o f i l ­ mes rendezerszervezési kérdései:

1 . m i k r o f i l m e s lyukkártyák t e c h n i k a i l a g legtökéletesebb máso­

lása;

(19)

Figyelőszolgálat 2 . egyes mikrofilmképek lyukkártyába montirozáaa;

3t m i k r o f i l m e s lyukkártyák alkalmazása lehetőleg manuális mód­

s z e r e k k e l ;

4 . a m i k r o f i l m e s lyukkártyák használata nagyításra / m i k r o f i l m ­ olvasó, olvasó-másoló és nagyító készülékekkel/ és u;rarajzoláera, javításra;

5. m i k r o f i l m e s lyukkártyák és az e r e d e t i anyag tároláaa.

Decentralizált szervezetű tervezőintézetekben és Üzemekben a m i k r o f i l m alkalmazására kétféle lehetőség v a n :

a/ egy központból való ellátás műszaki r a j z o k k a l ;

b / m i k r o f i l m e s lyukkártya-másolat küldése a központból a m i k r o ­ f i l m e k nagyítására f e l s z e r e l t decentralizált egységnek.

Mindkét eljárással m i n t e g y 56^-os költségmegtakarítás érhető e l . A. SCHULZE előadását A mikrofilmezés t a p a s z t a l a t a i épületterve­

ző és építéskivitelező irodákban c. témának s z e n t e l t e . A m i k r o f i l m 1 - l y e n értelmű alkalmazása elsősorban a r a j z o k ujraelkészitését h i v a ­ t o t t kiküszöbölni. M i k r o f i l m segítségével a más méretű r a j z o k előál­

lítása /léptókváltoztatás/ egyszerűsödik. Rajzrészletsk megváltozta­

tásénál nagyításkor a nem kívánt részeket letakarják, i g y ezek nem kerülnek a másolatra, ahová ujrarajzolással vagy fotomontázzsal be­

kerülhet az u j változat. Az előadó a g y a k o r l a t b a n bevált eljárások alapján összefoglalva a kérdést, a következőkben állapította meg az e területen a l k a l m a z o t t m i k r o f i l m e s rendszerszervezés előnyelt:

1. nagy időmegtakarítást és ésszerűsítési lehetőséget nyújt;

2. mód n y i l i k rövid határidők betartására;

3. az e r e d e t i r a j z o k nélkűlözbetővé válhatnak;

4. az átrajzolásnál fellépő hibalehetőségek kizártak;

5. fotomontázzsal t e l j e s e n u j r a j z készíthető e l ;

6. a m i k r o f i l m e s r a j z a r c h i v u m áttekinthetőbb egyéb tárolási formáknál.

Az elmúlt időszak mikrofilmezés! szabványainak áttekintése v o l t témája a. líüLLÉR referátumának. Az előző közgyűlés óta Jelentős elő­

rehaladás történt e területen, ami h a t szabvány megjelenéaében r e a l i ­ zálódott. A k i d o l g o z o t t szabványok a következők:

DIB 19051-1 Vizsgálati j e l az olvaahatóaég ellenőrzésére DIN 19051-2 Vizsgálati j e l s o r o k m i k r o f i l m e k olvashatóságának

ellenőrzésére

DIN 19051-3 Vizsgálati l a p m i k r o f i l m e z e t t műszaki r a j z o k minő­

ségének ellenőrzésére 154

(20)

TMI 17.éVf. 2.szám 1970.február

DIB 19053 M i k r o f i l m e s lyukkártya

DIB 19054 M i k r o f i l m l a p / m i c r o f i c h e / dokumentációs célokra DIB 19060 Reprográfiai f o g a l m a k .

Ezeken kívül a DIB 19052-1/2 Műszaki r a j z o k mikrofilmezése szabványtervezet formájában mar elkészült. A szabványok iránt nagyon nagy v o l t az érdeklődés és számtalan j a v a s l a t f u t o t t be, melyek a l a p ­ ján sok átdolgozás történt. A b e f e j e z e t t munkák m e l l e t t tovább f o ­ l y i k a többi szabvány - m i n t p l . a M i k r o f i l m e s lyukkártyák r e n d s z e ­ rezése, MikrofllmmásoláB. Mikrofilmnagyitáa - kidolgozása.

Megjegyzés;

A B e p r o g r a p h i e c. német, a másoló és sokszorosító eljárásokkal foglalkozó s z a k l a p az 1968. évi júniusi számát a f e n t tárgyalt Ausscnuss für W i r t s c h a f t l i c h e Y e r w a l t u n g , Fachausschuss M i k r o f i l m 1968. évi közgyűlésének s z e n t e l t e . A következűkben jeleszük a szám tartalmát;

M i k r o f i l m 1 9 6 8 . A m i k r o f i l m g y a k o r l a t i alkalmazásának t a p a s z ­ t a l a t a i a gazdasági életben és a közigazgatásban. = R e p r o g r a p h i e , 6.k. 6. s z . 1 9 6 8 . j u n . p.143-176.

T a r t a l m a a következő:

GROEGER, H.: A Bémet Gazdasági Bizottság M i k r o f i l m S z a k b i z o t t ­ sága évi ülése, F r a n k f u r t am Main, 1968.03.14. Bevezető előadás.

147- 148.p.

FRITZ, B.t " M i k r o f i l m 1968" évi szakülés. Elnökségi beszámoló.

148- 149-P-

BOHATIÜK, E.: A m i k r o f i l m m i n t korszerű szervezési eszköz ban­

kokban és takarékpénztárakban. 150-151.p.

KLAUEMBERG, J . : A mikrofilmezés alkalmazásának t a p a s z t a l a t a i a b r a u n s c h w e i g l n e m z e t i bankban. 151-152.p.

KRUMM, K.H.: Mikrofilmszolgálat berendezése egy épitési ügyeket bonyolító takarékpénztárban. 153-158.p.

STEFEB, R.: A mikrofilmezés alkalmazása az BSZE Munka és Szociá­

l i s Ügyek Szövetségi Minisztériumában. 161-166.p.

LUFT, S.C.: Műszaki r a j z o k mikrofilmezésének következményei.

167-169.P-

SCHDLZE, A.: A mikrofilmezéB t a p a s z t a l a t a i épülettervező és épí­

téskivitelező irodákban. 171-173.p.

MÜLLER, H.E.; Az elmúlt időszak mikrofilmezési szabványainak át­

tekintése. 174-175-p-

(21)

Figyelőszolgálat

Az Aussohuas für W i r t s c h a f t l i c h e V e r w a l t u n g Fachausschuss M i k r o ­ f i l m évi közgyűlésének résztvevői. Név- ée munkahely-jegyzék. 176 p.

/Pétervári L.B./

24/70

778. 1 * .072A-77/

Mikrofilmezés a fejlődő országokban. / M i c r o c o p y l n g I n young c o u n t r i e s . / - Of'FKNBACHSR, ü. = tHC J o u r n a l , 1968.ősz. p.9-10, 22.

A mikrofilmező munka a fejlődő országokban jelentősen különbö­

z i k a régi és gazdag országok mikrofilmező tevékenységétől annak e l ­ lenére, hogy a technikája azonos. Mások u g y a n i s egy k i s fejlődő o r ­ szág körülményei, p l . távol van a felszerelések ős anyagok forrásai­

tól. Ha lépést akar t a r t a n i a fejlődéesel, kénytelen inkább a szak- l r o a a l o m r a támaszkodni, m i n t a k o n g r e s s z u s o k r a . Szakemberei szemé­

l y e s találkozások h e l y e t t levelezést f o l y t a t n a k , s nehézségeket j e ­ l e n t a n y e l v i s . A gyártó cégektől beszerezhető Írásos információk r e n d s z e r i n t a h e l y i irodák, leányvállalatok tájékoztatásait csak k i ­ egészítik. K i s országokban i l y e n irodák fenntartása nem kifizetődő.

A gyárak p r o s p e k t u s a i gyártmányukat dicsérő tömörségükkel g y a k r a n k i ­ véset mondanak az i t t e n i olvasó számára. Nehéz az u j készülékek gaz­

daságosságát, a hozzávaló szükségletet kiszámítani. A m e g r e n d e l t ké­

szülékek beérkezése elhúzódik, 9-12 hónapos határidőkkel számolhat­

nak. A gép megérkezése után i e u j problémák merülnek f e l . Gyakran ez az első i l y e n típusú gép abban az országban, s n l n c e a karbantartás­

hoz értő t e c h n i k u s . Különösen nehéz a pótalkatrész-ellátás megszer­

vezése. Nagy mennyiségű pótalkatrész előre történő beszerzése az a- doptólt technikát költségesebbé t e s z i , m i n t az a gyártó országban lenne.' Az anyagellátás e l e g k r i t i k u s a b b kérdés, annak megoldására g y a k r a n kísérleteznek h a z a i gyártású a n y a g o k k a l , melyek nem egyszer drágábbak és rosszabb minőségűek a külföldinél. Szükséges, hogy a gyártók megismerjék a fejlődő országok problémáit és f o g l a l k o z z a n a k azok megoldásával, h i s z e n esek az országok nagy p i a c o t j e l e n t e n e k számukra. /Tőkéé L./

25/70

778.148

J a v a s l a t egy minden szempontból megfelelő mikrofilmlap-olvágó­

készülékre. /Towards a c u d d l y m i c r o f i c h e r e a d e r - a modest p r o p o s a l . / - WOOSTSit, H. = M i c r o f i c h e F o u n d a t i o n N e w s l e t t e r , 1969.ápr. 19.sz.

p.7-10.

A szerző módosítást j a v a s o l a m i k r o f i l m l a p előállításának szab­

ványára és az olvasókészülékek konstrukciójára vonatkozóan. A felvé­

t e l e k elhelyezése a hagyományos m i k r o f i l m l a p o n a következői 1 2 3 4 5 6 7

8 9 10 1 1 12 13 14

156

(22)

T M I 1 7 - B T Í . 2.szám 1 9 7 0 .f e b r u á r

Olvasáskor a 7 . felvétel után nemesei u j s o r b a k e l l állítani a f i l m l a p o t , hanem v i s s z a k e l l v i n n i a z t a s o r elejére. Kézenfekvőbb l e n n e az alábbi s o r r e n d :

1 2 3 4 5 6 7

1 4 1 3 1 2 1 1 1 0 9 8 1 5 1 6 1 7 e t b .

I g y a felvételek beállítása az olvasékészülék vetitőemyő jén f o l y a m a t o s és g y o r s l e n n e .

A j a v a s l a t a m i k r o f i l m l a p o k kényelmes használatát ezenkívül »gy u j t i p u e u hordozható olvasókészülékkel véli elősegíteni. A szerző e l ­ képzeléseinek illusztrációit és leírását a d j a e c i k k b e n . A j e l e n l e g f o r g a l o m b a n lévő olvasókészülékeknél jóval k l s s b b , 3 3 x 2 1 cm nagysá­

gú, k b . 4 cm v a s t a g , l a p o s téglalap formátumú olvasókészüléket k e l ­ l e n e konstruálni. A 1 0 5 x 1 4 8 mm-es f i l m l a p o k felvételeinek kivetíté­

sére a l k a l m a s készüléket különleges nagylátószögü vetitőobjektiwel k e l l e n e ellátni. Az olvasókészülék hálózati és n i k k e l kadmium t e l e ­ pes változatával elérhető l e n n e , hogy utazáskor i s használni tudják.

Vetítőfelülete 1 3 x 1 8 cm l e h e t n e , ára nem haladhatná meg a 1 0 0 d o l ¬

lárt* /Tőkés 1 . /

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

Az igényprofíl kódolása ás

Az egyes funkciókat jelképező körök további tagolása annak érde­4. kében történt, hogy megállapíthassák az egyes

Ugyanakkor ezek között nem egy van, amely az emberi műveltség történetében kimagasló szerepet játszott.. amelyek egyezményes jelzőrendszerek és

Nagyon érdekes adatok: a fűzött könyvek eladása erősen emelkedik, a kemény kötésüeké erősen csökken.. Mindezek figyelembevétele után mégis tény az, hogy a könyvek

A harmadik csoportba kívánkoznak az egyes konkrét gyűjtemények bemutatói, nevezetesen L, SAZLOVA /prágai Állami Műszaki Könyvtár/, L.. ELLINGEROVA /Szlovák

A problémát részletesen megvizsgálva belátható, hogy a könyvtár valóban az információtároló és -kereső rendszer része, de csak réBze... A Natir-.al Library of Medicine,

A jelentkezők nehéz választás slé kerülnek, de a vizsgák kénysze­.. rítő hatása

S tevékenységek racionális megszervezése kettős célt szolgáli az olvasók igényeinek magasabb színvonalú kielégítését és a könyvtár gaz dasági helyzetének