• Nem Talált Eredményt

Budapest épület- és lakásviszonyai az 1935. évben I., II.

N/A
N/A
Protected

Academic year: 2022

Ossza meg "Budapest épület- és lakásviszonyai az 1935. évben I., II."

Copied!
1
0
0

Teljes szövegt

(1)

IRODALMI SZEMLE

Könyvísmertetések. -- Chronigue de livres.

(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigue gui rend compte en franpais, dans sa ,,revue des publications hongroises", des ouvrages statistigues publie's en Hongrie.)

Budapest épület- és lakásviszonyai az 1935.

évben. 1. rész: Az épületek és a háztulajdono- sok adatai. —— II. rész: A lakások adatai.

La situation a Budapest en 1935 guant aux

bátiments ei aus: logements. [" partie: Renseigne- ments sur les bátiments et les proprie'taires de maison.

lle partie: Renseignenients sur les logements.

Statisztikai Közlemények (szerkeszti : Il ly e fa l vy Lajos dr.) 92. kötet. 3. és 4. szám. (két kötet).

Kiadja: Budapest Székesfőváros Statisztikai Hivatala.

Publicatious Stalistígues du Bureau de Slatistigue de la Ville de Budapest (publie'es sous la direction du Dr Louis Illyefalvy), 92e volume, nume'ros .?

et 4, (deux tomes).

Budapest, 1940. XIII —!— 148 pages el-és VI 4—— 2611. ——

pages.

Budapest székesfőváros a korábbi évtizedek—

liez hasonlóan az elmúlt évtized közepén is ——

1935. decemberében —— széleskörű összeírást hajtott végre, mely a népesség számbavételén kívül az épületek és lakások adatainak beható tudakolására is kiterjeszkedett. Azokat a táblázatokat, melyek ennek a főváros társadalmi, gazdasági és népességi viszonyaiba egyaránt alaposan bevilágító nagy adatgyüjtésnek az épületekre és a háztulajdono- sokra, valamint a lakásokra vonatkozó eredmé- nyeit tartalmazzák, Budapest Székesfőváros Sta- tisztikai Hivatala két testes kötetben adta közre.

A Szemle hasábjain már ismételten beszámol—

tunk a székesfővárosi épület— és lakásstatisztikai felvételek és adatközlések külföldön is méltán min—

tául szolgáló rendszeréről és részletességérőlf) Az 1935. évi összeírás eredményeit felölelő két kötet arról tanuskodik, hogy a korábbi kereteknek az összehasonlítás céljából szükséges megőrzése mel—

tett lllyeialuy Lajos idr. valamivel ismét tovább- tagolta az) adatgyűjtés nagy anyagát.

A kétkötetes épületsiatisztilcai része a számlálásnál és adatközlésnél alapul szolgáló terü- leti beosztás ismertetése után 24 területileg (kerüv letek, bel— és kültelek, városrészek, sőt egyes ese- tekben alkerületek szerint is) tagolt és sok szem- pont kombinációját tartalmazó tábla az épület- viszonyokról ad képet (az épületek ill. lakóházak

magasságáról, rendeltetéséről, falazatáról, tetőzeté—

ről, felszereléséről, építkezési évéről, bérlemény—

és lakásszámáról, szobaszámáról, lakóinak számá—

1) L. M. Stat. Szemle 1933. évf. 105—106. és 1940. évf. 618—619. 1.

ról, a lakosság elhelyezkedéséről a különböző épü—

letcsoportokban és az épületek bérjövedelméről):

majd 13 tábla a háztulajdonosok adatait tárja elő,

Afoglalkozás, nem, anyanyelv, *honosság, hitfeleke—

zet és bérjövedelem szerint, mindig a háztulwajdon terjedelmére jellemző különféle adatokkal, sőt az egyik táblán a házak építési évével egybevetve. A terjedelmesebb lakásstatísztikai kötet 7 táblája a lakások nagyságáról vés összetételéről, 12 táblája

fekvésükről és minőségükről, 20 táblája lakott-

ságukról és laksűrűségükről, 12 táblája a föbérlő családfők demográfiai viszonyairól, 23 táblája az albérlős és ágybe'rlős lakásokról, 3 táblája az al- bérlő nélküli lakásokról, 6 táblája a lakbérviszrr nyokról ad képet, mig 5 táblája az intézeti háztar- tásokra, 9 táblája pedig az egyéb bérleményekre vonatkozó adatokat foglalja össze. Mindezek a láb- lák rendszerint terjedelmesek s abszolút számokon kívül a szükséges mértékben arányszámokwat is tar—

talmaznak.

A táblaanyag kisebb—nagyobb mérvű kibővíté- sének jellemzésére megemlíthetjük a lakóházak részletezését a falazat és tetőzet minősége szerint, a lakosság megoszlását a rendes lakások fekvése és városrészek szerint, de egybevetve a lakásnagy- sággal is, ugyanilyan egybevetésben a rendes lakások lakásfekvés és városrészek szerinti tagozódását, az albérlőnélküli lakások részlete—

zését a lakók száma és városrészek, valamint

társadalmi rétegek és lakásnagyság szerint. A tiszta (nem kevert lakosságú) lakások ilyetén kü- lön kimutatása ués adataiknak a vegyes (albérlős, ill. ágybérlős) lakások főadataival való egybevetése nagyon tanulságosnak látszik. A korábbi ismerte- tések során részletesebben bemutatott visszatérő anyag hasonlókvépen igen értékes tájékoztatásokkal szolgálhat Budapest épület- és lakásállományáról.

Különösen kiemelkednek a háztulajdonosokra vo—

natkozó adatok, valamint a lakásviszonyokat a társadalmi rétegek könnyen áttekinthető csoporto- sitásában taglaló igen sokszínű eredmények, a jól tagolt lakásnagyság szerinti részletezések, végül a

laksűrűségi és lakbéradatok. Rendkívül örvendetes, hogy ez a székesfővárosunk közállapotainak meg- ismerésénél alapvető jelentőségű, értékes részlet- eredményekben is bővelkedő adattömeg ötéVes idő- közökben és következetes rendszerességgel jelenik meg.

Hivatkozások

KAPCSOLÓDÓ DOKUMENTUMOK

gyüjtése 39 állam és Columbia kerület népmozgalmi statisztikai feljegyzéseiből, a Metropolitan életbiz- tosító társaság jelentései, az állami Census Buren 78 nagy

tábla jelentéktelenebbül megváltozott formában, mint a kötet második nagy táblája a községek fontosabb demografiai és Iakáházadatait foglalja össze (lélek- szám

tábla jelentéktelenebbül megváltozott formában, mint a kötet második nagy táblája a községek fontosabb demografiai és Iakáházadatait foglalja össze (lélek- szám

szerinti tagozódására, A lakásokra vonatkozó táblaanyagban pedig többek között megtalálható a lakások megoszlása minőségük és népességük s lakásfekves szerinL mig a

szolút számban véve is sokkal többet veszí- tettek állagukból. kötelékébe tartozó vidéki intézetek takarékbetét-álladéka 155 millió pengővel volt alacsonyabb, mint

így például Szabolcs megyében, ahol a népszámlálás adatai szerint legrosszabbak voltak a lakásviszonyok, az ezer lakosra jutó újonnan épített lakások száma 13,4 volt a

Az SNA egyik legfontosabb táblája ágazatonként mutatja be a bruttó ha- zai termék létrehozását, s minthogy a bankok jövedelmeinek fő forrása a kapott és a kifizetett

Középszinten: írásbeli és szóbeli. Emelt szinten: írásbeli és szóbeli. Hangsúlyosak azok a szövegfeldolgozási, elemzési és értelmezési szempontok, nyelvi és