2. szám. —105-—— 1933
hitv. evangélikus 363 (232), görög keleti 48 (62), izraelita 280 (169), egyéb vallású 16 (24). A görög
keletiek kivételével tehát minden felekezetnél emel—kedést látunk. A zsidók száma is most már eléri7
sőt meghaladja országos arányukat a névváltozta- tók között, sőt, ha az egyes foglalkozási csoporto—
kat tekintjük, a kereskedelem és hitelhez tartozó
109 névváltoztató között 55 az izraelita.Foglalkozások szerint ezúttal a bányászat, ipar
és forgalom csoportja mutatja a legnagyobb szá—
mot: 1.003-at; utána a közszolgálat es szabadfog- lalkozások csoportja következik 909 névmagyaro-
sítással, majd a véderő, melynek tagjai közül 962 magyarosította meg a nevét. Az ipar-forgalmi né—pességböl is a közlekedés válik ki 542 névmagya-
rosítóval. Itt a vasutasok és postások járnak előjó példával. Elég nagy számmal szerepelnek a fog-
lalkozásne'lküliek és ismeretlen foglalkozásúak, 450
esettel, kiknek legnagyobb része fiatalkorú tanuló.
Az őstermelóssel foglalkozó névváltoztatók száma 48—ról 142—1'e emelkedett, de még mindig igen kevés ahhoz képest, hogy az ország lakosságának nagyobb fele tartozik az őstermeléshez. A falusi intelligen-
ciának, papoknak és tanítóknak, jegyzőknek volna a feladata, hogy a névmagyarosítási mozgalmatjobban felkarolják, mert hiszen itt vannak a leg—
nagyobb tömegek a magyarok között. akik idegen
nevvel bírnak. K. A. dr.
§ e IRODALMISZEMLE 9 §
Könyvismertetések.
Chronigue de Zivres.
Budapest épület- és lakásviszonyai az 1920.
és 1925. években.
La situation des bátiments et logements de Buda- pest en 1920 et 1925.
Statisztikai Közlemények. 54. kötet.
Kiadja: Budapest székesfőváros Statisztikai Hivatala.
Budapest. Két kötet, 76*—t—336 és VlH—245 !.
Publications Statistígues. Vol. 54. Publie'e. par le Bureau de síatistígue de la Ville de Budapest.
Deux tomes, THW—330 el VIM—245 17.
Ez a kétkötetes kiadvány anyagának
szerű gazdagságával a külföldi hivatalos statisztikai kiadványok között is egyedül áll. A tudomány és
gyakorlat szempontjainak a legillesszebbemenő figye-lembevételével, következetesen kiépített munkálato- kat ezidőszerint is irányító lllycfalvi [. Lajos igaz—
gató a mű tömör előszavában plasztikusan rajzolja
minta—meg a fővárosi épíilel— és Iukásstatisztíka fejlődé-
sének képét, megemlékezve arról is, hogy a szám-lálási anyag feldolgozására kirendelt iroda vezetője Buziássy Károly dr. volt.
A városi statisztikának tárgyalt két nagyfontos- ságú ága Budapest statisztikai hivatalában már a
századfordulóig rendszeres művuelesben részesült. A nemzetközi tekintetben is úttörő 'munka azonban csak az új században indult meg: 1906, 1910. 1920és 1925 a fejlődés egy—egy fontos állomása. Ennek során területileg: a kerületeken kíviil városrészek
és ti. n. statisztikai alkeriiletek szerint és tartalmi- lag: például a háztulajdonstatisztika, a lakásokszobaszám és helyiségszám (68 lakástípus) szerinti kombinatív feldolgozása s a lakásbérlők adatai, fő- leg társadalmi rétegeződóse tekintetében és még szá-
mos más szempontból igen nagy mértékben kiépült az épület— és lakásstatisztikai feldolgozás. Hogy az így egybegyiijtött anyag mennyire sokszínű és gaz—dag, ez az első kötetet bevezető s tömörsége elle,
nem minden fontosabb momentumra kiterjeszkedő
szöveges anulízisből világlik ki a legjobban. Az itt elszórt kisebb összeállítások hosszú sem pedig a végső eredmények áttekintését s a részletes kimuta—
tások tanulmányozását könnyíti meg nagy mérték- ben. Egyébként a lllű terjedelmesebb I. kötete az 1920. évi, a II. kötet pedig? az 1925. évi anyagot tar—
talmazza. A kiadvány néhány főbb adatára majd
az 1930. évi eredmenyek niéltalása során erdemes lesz meg visszatérni. Agazdag jelzésére legyen szabad itt megemlíteni, hogy a két kötet be-
anyag
osztása és tartalma nagyban-vegeszben azonos, bár pl. az épületek falazatára és tetőzetóre s úgy az épületek, mint a lakások felszerelésére vonatkozó eredmenyeket csak 192046], a lakásstatisztikai anyag társadalmi osztályok szerinti, Illyefuluí által meg—
honosítolt feldolgozásának nagybecsű adatait csupán 1925—1'61 találjuk meg. Ellenben csaknem teljesen egyöntetűen és pedig kombinatív táblázatokban ren—
delkezésre áll mind az épületekről. mind külön a lakóházakról az ('rpi'iletstatisztikai rész, Ez a resz a
magasság (emeletek) szerinti rószletezésen kívül ki—
terjeszkedik a melléképületek számára, az épületek
lakások,lakók számára, a lakosságnak az épületek magassága rendeltetésére, a bérlemények, szobák.
es lakottsága szerinti megoszlz'isára, a ln'rztnlajdono—
sok foglalkozás, nem, birtokostz'irs. lakóhely, a hir—
tokban levő házak száma magassága bérleményei stb. szerinti tagozódására, A lakásokra vonatkozó
táblaanyagban pedig többek között megtalálható a
lakások megoszlása minőségük és népességük s lakásfekves szerinL mig a rendes lakásokról —— a legtöbbször a szobaszám es azon belül helyiségekszerint tagolva ttehát az említett 68 lakástípus sze
2. szám. ———106——— 1932
rint) —-— számtalan egyel) adat is közzététetett, ú. m.
helyiségek száma, lakók száma, családfő helyben—
lakásának tartama, hittelekeze't—e, neme, nemzetisége,
a lakók háztartásbeli viszonya, a főbérlők gyerme—
keinek száma, cselédek száma, cselédes és nem cse-
lédes lakások. Végül a társadalmi rétegek szerinti
(1925-ben) a rendes lakások és lakók száma, szoliánkinti, illetvetagolassal komliinál'a publikáltatott
lielyisógenkinti tényleges laksűrűsége (lakásnagysá—
gonkint ist. .Xz alliérlő nélküli és alliérlős lakások
tobbfele adata külön csoportosításlmn közöttetett;nti'ililiiakrol egesz tálilt'izatsorozat készült. Az 1920- rol es HÚS—rol koronában publikált részletes lakbér—
adatok s a rendes lakások és az intézeti háztartások
adatait kiegeszito nehány táblázat az egyéb bérle—
ményekrol (lakokt helyiségek termeszete, műhely-, raktár-, bolt-_ istállóbérekl zárja lie az anyagot.
Ez a mutatóba ídeiktatott tartalmi vázlat annak bizonyítéka. hogy Budapest székesfőváros Statiszti-
kai Hivatala es Illyefulvi igazgató az 1920. és 1925.évi nepszámlált'isok épület. és lakásstatisztikai anya-
gát nyil 'ánosságra hozo kiadványban nagyon érté—kes forrásmiivel gazdagította a magyar statisztikai
irodalmat.Bene Lajos dr.: Budapest székesfőváros kereskedor.
Dr Louis Bene : Les commergants de Budapest.
Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti: Illyefalui [. Lajos dr.) 59. kötet. Il. SZ. (1930). Budapest, 1930. 202 l, Kiadja Budapest székest't'ívaros Statisztikai Hivatala.
Pitlilicalimzs Sfatíslít'lnes (Rédigétrs pair lz Dr Louis [.
[ilyen:/vi), Vol. 5.0, No 3. (1930). —— Budapest, 1930. 202. p. Publió par [( Bureau dc statistz'gue de lt! l'ille de Budapest.
Budapest gazdasági tevékenységének mintegy
gerincet az iparosság es a kereskedövilág tevekeny—
sége alkotja. Bene ezért az iparosokról szóló tartal—
mas műve után az önálló exiszteneiák nagy csoport—
jának, a keresIcerlőrz'degnek es a kereskedelmi alkal—
mazottaknak helyzetet, is külön közleményben raj—
zolta meg. .t mü adatainak tekintélyes részét az 1925. évi SZi'*liOSll3Vút'OSi népszámlálás adattömegé- hol válogatta ki. De a statikai, strukturális helyzet—
kep kiegészítésekepen a dinamikai oldalra is figye-
lemmel van: az 1880—1920. (svi népszámlálások ide- valamint a kereskedelem szem—adat—
sorok nyomán a fejlődési sajátossz'igokkal ugyancsak behatóan megismertet, .t demografiai adatokból fel- villanó gazdasági tanulságokat eles szemmel látja vágó (*t'CdntÓttyel,
pontjából jellegzeteselrl) gazdaságstatisztikai
meg s következtetéseit fegyelmezett logikával, gon—
dos körültekintéssel csoportosítja arányszámokhan
világos táblázatai
köre. 'I'anulságos es hasznos továbbá a matematikai
statisztika indokolt (mér'
sókeltl alkalmazása, mert ennek rév-én néhány reti—
teltebb megállapitz'isára,
analizisekre
es igen ln'i anyagot tartalmazó
számítási nnidszereinek
tannlsá ;; inelyrtehatoló'bb
A köi'iyvlien adódottszinten alkalom
közölt grafikonok és tói-képek pedig örömmel üd—
vözölt magyarázói az alapos adatelemze'snek és :";
mű nagy számanyagának.
A könyv Öt részre oszlik. Rövid bevezetés után a budapesti kereskedelem állapotára viszonyairól tájékoztat. Magyarország"
lakosságának 1920—ban 13'O%-a élt Budapesten, el—
lenben a kereskedelem és hitel körében megszámlált'
népességnek iö'l'M—a az ország gazdasági vérkerin—géset irányító dunaparti metropólisban tömörült
Az önálló kereskedők száma 1920—ban a fővárosban,21.691 volt, ami a keresők 4'4%-ának felel meg,.
míg a vidéken csupán 1'4%—os a keresőkhöz viszo—
nyított arány és abszolút szám is csak 46.656._
Meg jellegzetesehli, hogy a fővárosban 41.319-et s a;
vidéken is alig többet: 42.789-et ért el a kereske—
delmi alkalmazottak létszáma. Száz önállóra tehat;
Budapesten 1905 (1925-ben 139'9), a vidéken 91'7
alkalmazott esett. Az is említésre méltó, hogy 1920—ban ezer lélekre, a vidéken 6'6, Budapesten 2234
(illetve a szanálási válság mélypontján, 1925—ben csu- pán 18'8) önálló kereskedő jutott. A német és oszt—
rák nagyvárosokkal szemben a magyar főváros ada——
tai általában nem elmaradottak, de nem is túlzot—
tak. Ellenben látszik a fokozott
igényű nagyvárosias lakosság szolgálatában álló, de az első rész
és szervezeti
ti'ilnn'fretezettnek
egyben a videk áruelosztásában is hatalmasan réf szesedő budapesti kereskedelem akkor, ha a trianoni
békemű káros hatásaira, a nagyszámú fogyasztó- tálior elszakításin'a gondolunk. A kereskedelem alap—formáit tekintve, 13880 önálló kereskedő és 40.908 alkalmazott a tulajdonképeni kereskedelem körébe tartozik, míg a koták, piaci és nteai árusok száma
6.757 (392 alkalmazottall, a házalókereskedőkó pe- dig 1.054 (19 alkalmazottal). Legtöbb önálló keres-
kedőt az élelmezési és elvezeti cikkekkel való keres—kedelmi főesoport számlált (4.103); az alkamazottak
száma a vegyes kereskedelmi ágakban a legmagasabb
(9.854). Az utóbbi föcsoportlian száz önállóra 826 s a könyv— és műkereskedelemhen is ('saknem ugyan—ennyi: 820 alkalmazott jutott.
Elegge, ingadozó és változatos fővárosunk keres—
kedelmének negyvenötóves (1880—1925. evil fejlő—
désiolyanmto (második részl. amit Bene következö
adataival jellemezhetünk:Az alltak mazottak
Az önálló ! kereskedok !
lélek— M— , " ,
szamanak s ,aporodnsa vag7 fogyása [Száz kereso Szá?
i közül ön—
allo keres
Év (évtized)
re jut
1880. . . . . 3-1 §1-6 — —
1890 (1880-1890) 2-8 t 16 39-53 1064 1900 (1890-1900) 3-3 ; 1-7 57—5 608 1910 (1900-1910) 341 ; 1-7 19-3 381 1920(1910—1920) 4-4 § 2—3 42'1 204 1925(192o-1925) 3'6 ! 1-9 -——16'8 —38—9
) l