SZ. PARTIGUL :
HARCOLJUNK A sTATiszTIKA 'MARXI-LENINI ELMÉLETENEK FELREMAGYARAZASA ELLEN*
Druzsinyin professzor ,,A statisztika elmélete" c. tankönyvének
bírálata1
Sz. Partig'al alábbi cikkében bírálat alá vette N. K.
Drnzsinyin: A statisztika elmélete, Bevezető tanfolyam.
(Gosztorgizdat, 1949. és ii. a. magyar fordításban, Egyetemi Könyvkiadó. Budapest, 1950.) c. tankönyvét. Bírálatában Druzsinyin professzornak a statisztika lényege, tárgya, mód—
szere és története tekintetében elfoglalt álláspontjával fog—
lalkozik.
A Statisztikai Szemle Szerkesztősége szükségesnek látja megjegyezni, hogy ami Druzsinyin professzornak a ,,nagy számok törvényével" kapcsolatban kifejtett megállapításai?
illeti, ezek a magyar nyelven megjelent kiadásban nem szerepelnek. Felhívja továbbá a Szerkesztőség a statisztika iránt érdeklődők figyelmét, hogy a megbírált kérdéseknek, így: a statisztika lényegének, tárgyának és módszerének világos magyarázatát találják V. D. Csermenszkija tanul—
mangában, valaminő a Szovjetunió Központi Statisztikai Hivatalának módszertani értekezletéről4 közölt beszámolóban.
Druzsinyin professzor tankönyvének egyéb részeit a bírá—
lat nem érinti. —
A szovjet statisztika első helyen áll az egész világon. A termelő—
eszközök társadalmi tulajdona, ,a népgazdaságnak az egész országra kiterjedő tervezése megteremtették a statisztika legtudományosabb és mindent felölelő, a kapitalista viszonyok között elképzelhetetlen meg—
szervezésének előfeltételeit. A szovjet statisztika a legrövidebb időn belül összegyűjti és egységes programm szerint feldolgozza a szocialista építés valamennyi területére vonatkozó adatokat. A szovjet statisztika az állam igazgatásának és a népgazdaság irányításának eszköze. A statisztika segitségével ellenőrzik a népgazdasági tervek teljesítésének menetét, állapítják meg a tervtől való eltérés okait, tárják fel a Szovjetunió nép- gazdasága valamennyi ágának további felemelkedését biztosító rejtett tartalékokat.
' Vesztnyik sztatisztiki, Moszkva, 1950, 2. sz., 88—90. old.
- 1 N. K. Druzsinyin: A statisztika elmélete. Bevezető tanfolyam, Gosztorgizdat, Moszkva.
1949. és u. a. ,,A Szocialista Statisztika Könyvtára", Tudományos Könyvkiadó N. V., Budapest, 1950.
2 Lásd: 1. m. orosznyelvű kiadás 4. old.
! Statisztikai Szemle. 1950. 6—7. sz. 313. old.
4 Statisztikai Szemle. 1950. 8. sz. 439. old.
PARTIGUL: A STATISZTIKA ELMÉLETÉNEK FÉLREMAGYARÁZÁSA ELLEN 659Z
A szocialista társadalomban a statisztika valóban az egész nép ügyévé vált. Az emberek milliói kísérik figyelemmel a terv teljesitésé—
nek menetét népgazdasági méret—ekben, illetve az üzemekben, a műhe—
lyekben, a kolhozokban, a brigádokban. A szovjet statisztika segítséget nyujt a pártnak és a kormánynak a gazdasági és kulturális épités fontos, feldatainak megoldásában.
A szovjet statisztika ereje abban áll, hogy Marx—Engels—Lenin—
Sztálin nagyszerű tanításain alapszik. Lenin és Sztálin tanitanak minket arra, hogy a statisztika elméleti alapja a történelmi materializmus és a politikai gazdaságtan. A tudományos statisztika megalapítói, Lenin és, Sztálin, szakadtalan harcot folytattak a statisztikának a közgazdasági elmélettől való elszakitása ellen, könyörtelenül szétzúzták a polgári statisztikusoknak és epigonjaiknak a valóban tudományos társadalom—' gazdasági elemzéssel semmiféle kapcsolatban nem lévő formalista gyakor——
latozásait. _
A szovjet statisztikai irodalomban mégis a legutóbbi időben olyan ,,elméletek" léptek fel, amelyek a statisztikát a formalista—matematikai eljárások és tételek ö—sszeségének tekintik. Ezek az ,,elméletek" polgári szemlélettel telítik meg a statisztika tudományát, mint olyan tudományt, amely a matematika törvényein alapszik, s amelyet képesnek tekintenek arra, hogy a maga univerzális matematikai eljárásaival a megismerés valamennyi területén ,,feltárja" a törvényszerűségeket, vagy még inkább, hogy a természetben és a társadalomban állítólag uralkodó véletlenszerű jelenségek káoszában megalkossa ezeket a törvényszerűségeket. Már a háború előtt is rossz híre volt Jiasztr—emszkij, Bojarszkij professzor és társszerzőik ,,A statisztika elméletének tankönyve" c. művének, amely a statisztika polgári felfogását tartalmazza. Ez a tankönyv a ,,Bolsevik"
c. folyóirat hasábjain szigorú kritikában részesült. Sajnos, meg kell állapítani, hogy ,,A statisztika elméletének tankönyvé"—ben kifejt-ett alapvető tételeket a háború után kiadott Statisztikai tankönyvek is meg- ismétlik. Ebből a szempontból különösen figy—elemben kell részesíteni Druzsinyin professzornak ,,A statisztika elmélete" c. a technikumok részére írt, 1949—ben megjelent tankönyvét.
E tankönyvnek ,,A statisztika tárgya és feladatai" 0. első fejezeté- ben Druzsinyin professzor a statisztika elméletének alapvető kérdései tekintetében vallott felfogását ismerteti. Meg kell mondani, hogy Druzsi—
nyin professzor teljesen helytelenül világítja meg a statisztika lényegét, tárgyát, módszerét és történetét.
Kezdjük a statisztika tárgyának meghatározásával. Lenin és Sztálin művei számos útmutatást tartalmazna—k mind a statisztika szerepéről és.
feladatairól a kapitalizmus törvényszerűségei—nek vizsgálatában, mind a számvitelnek és a statisztikának a szocialista társadalomban elfoglalt szerepéről és feladatairól. Lenin ismételten rámutatott arra, hogy a statisztika a társadalmi jelenségeket és folyamatokat vizsgálja. ,,A társa- dalomgazdasági statisztika a társadalom megismerésének egyik leghatal-
masabb fegyvere . . _us i WW _wwm
Egy másik helyen Lenin rámutatott arra, hogy ,,A statisztikának nem önkényes számoszlopokat kell adnia, hanem a vizsgált jelenség az
6 Lenini gyüjtemény, XIX, kötet, 368. old. oroszul, és ,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról", Statisztikai Kiadó Vállalat. Budapest, 1950. 33—34. old.
660 ( , PARTIGUX; -
életben már kialakult vagy kialakulóban levő különféle társadalmi típusai—
nak számszerű megvilágítását'.6 "
Sztálin elvtárs kimerítő alapossággal rámutatott a statisztikának a szocializmusban elfoglalt szerepére: ,, . . semmiféle építőmunka, semmi—
féle állami munka, semmiféle tervgazdasági munka nem képzelhető el helyes számvitel nélkül. A számvitel elképzelhetetlen statisztika nélkül.
A számvitel statisztika nélkül egy lépéssel sem juthat előre".7 Lenin és Sztálin műveikben éppen elég kitűnő példát adnak a statisztika alkal—
mazására vonatkozóan, hogy meggyőződjünk arról, hogy a marxista- ileninista statisztika a gazdasági élet fejlődésének folyamatait, a gazda-
ságok társadalmi típusait vizsgálja.
Ilylmódon tehát a statisztika társadalomtudomány, amely, mint a politikai gazdaságtan, a társadalmi—termelési viszony—okat vizsgálja.
A marxista-leninista politikai gazdsaságtsanra épült közgazdasági elemzés meghatározza a statisztikai vizsgálódás feladatait és tartalmát. Az olyan statisztika, amelyet nem vetnek alá a tudományos közgazdasági elemzés követelményeinek, vitán felül ,,számokkal való játékká", ,,öncélú statisz—
tiekává" lesz. A politikai—gazdaságtani elemzés követelményei meghatá—
rozzák a vizsgálandó kérdések feltevését, meghatározzák a statisztikai munka programmját. A politikai—gazdaságtani. elemzés határozza. meg a statisztikai adatok feldolgozásának módszereit is, amelyeknek a vizs—
gált jelenségek társadalomgazdasági termésmetenek kell megfelelniök.
A statisztika mennyiségi, számszerű jellemzését adja a politikai gazda—
ságtam által feltárt és a minden oldalra kiterjedő elemzésnek alávetett folyamatoknak. ,,A statisztikának az a feladata, hogy a minden körül—
ményre kiterjedő elemzéssel megállapított társadalmi-gazdasági viszo—
nyokat illusztrálja, szemléltesse s nem szabad öncéllá válnia, mint az nálunk nagyon gyakran előfordul."8
A bírált tankönyv a statisztikának egészen más, teljesen formalista meghatározását adja. A statisztikát úgy határozza meg, mint ,, . , .a tömegjelenségek mennyiségi törvényszerűségeinek tudományát" (4. old.).
Ez tehát azt jelenti, hogy Druzsinyin szerint a statisztika tárgyát nem a reális társadalmi folyamatok és jelenségek, nem a reális társadalmi élet törvényszerűségei képezik, hanem ,,a tömegjelenségek" absztrakt és meghatározatlan ,,mennyiségi törvényszerűségei".
Druzsinyin professzor meghatározása magában foglalja annak elisme- rését, hogy a tömegjelenségelknél, mint ilyeneknél, valamilyen különleges törvényszerűség létezik, ami a marxizmussal szemben áll. A marxizmus abból indul ki, hogy minden egyes történelmi társadalmi formációnak megvannak a maga törvényszerűségei, amelyek a másik társadalmi for—
máció fejlődési törvényeitől elvileg különböznek. A társadalmi élet törvényei viszont elvileg különböznek a természeti törvényektől.
A marxizmus klasszikusai leleplezték az ,,örö ", "változatlan", a termé—
szeti és társadalmi jelenségek minden területén érvényesülő törvényeket konstruáló polgári "elméletek" apologetikus jellegét. Ezeket a polgári elméleteket természetesen nehéz nyílt formában terjeszteni a szovjet irodalomban, ezért álcázott formában csempészték be, azt hangoztatván,
6 V. I. Lenin: Összes művei, 4. kiadás, 18. kötet, 240. old, oroszul.
? J. V. Sztálin Művei, 6. kötet, 214. old., oroszul és ,,Szovjet statisztikusok a szocialista statisztikáról", Statisztikai Kiadó Vállalat, Budapest, 1950, 15. old.
8 V. I. Lenin: Összes művel, 4. kiadás, 3. kötet, 443. old., oroszul és Lenin: Akapitalizmus fejlődése Oroszországban, Budapest, Szikra, 1949, sol—502. old,
A STATISZTIKA ELMÉLETÉNEK FÉLREMAGYARÁZÁSA ELLEN 661
hogy vannak törvényszerűségek, amelyek a tömegjelenségekre, mint olyanokra jellemzőek. Az ilyen álcázásra példaként említhető az a meg- állapítás, mely szerint állítólag a jelenségek legkülönbözőbb területein úgynevezett különleges statisztikai törvényszerűség érvényesül. Ezeket a tételeket vallja Druzsinyin professzor is, amint ez a statisztika fent idézett meghatározásából látható. E megállapítások hibás voltának jel—
lemzésére csak egy példát idézünk. A régi statisztikai tankönyvekben a statisztikai törvényszerűség érvényesülésének szemléltetésére rendszerint az árnak az értéktől való eltérését idézik. Ugyanehhez a példához fordul Druzsinyin professzor is, holott az árnak az értéktől való eltérése köz- gazdasági törvényszerűség, amit a kapitalizmusban zaz értéktörvény érvé- nyesülése határoz meg. Ezeket az eltéréseket csak a termelés és a for- galom közgazdasági elemzése alapján lehet vizsgálni. Az ilyen elemzésre példákat találunk Marx és Lenin műveiben. A statisztikai törvényszerű—
ség ,,elméletét" védelmező statisztikusok viszont abból indulnak ki, hogy az árnak az értéktől való eltérését nem lehet a termelés és a forgalom közgazdasági elemzése alapján megmagyarázni, hanem csak matematikai _úton. Ez lényegében a közgazdasági elemzésnek a matematikai tudomá- nyokra jellemző vizsgálati [módszerekkel és eljárásokkal való felcserélését jelenti. A statisztikának Druzsinyin professzor tankönyvétben adott meg- határozása a közgazdasági elemzésnek a matematikai képletek használatá- val való felcseréléséhez vezet.
A statisztika tárgyának meghatározásánál Druzsínyin professzor rámutat arra, hogy a tömegjelenségek mennyiségi törvényszerűségeiről van szó. Az elemzés mennyiségi oldalát elszakítva a vizsgált jelenség minőségi jellemzőitől kiáltó ellentmondásba kerül a marxizmussal.
A marxizmus klasszikusai a minőség és mennyiség dialektikus egységé—
ből, azok kölcsönös összefüggéséből indulnak ki. A polgári elméletekre jellemzőek azok a kísérletek, amelyek a gazdasági jelenségeket minőségi meghatározottságnktól elkülönítve szemlélik, mivel ílymódon a kapita—
lizmus ellentmondásait könnyű eltussolni. Ezért a polgári statisztika az adatgyűjtés és feldolgozás olyan módszereit keresi, amelyeknek alkalma- zása esetén a tényleges gazdasági folyamatok és tendenciák nyomtalanul eltűnnek, s amelyek lehetővé teszik a dolgok valódi helyzet-ének apo—
logetikus eltorzítását. Erre a célra a vizsgált jelenségek gazdasági tartal—
mától lényegében elszakított matematikai módszerek ta legalkalma—
sabbak. lme ezért cseréli fel a polgári tudomány a statisztikát a mate- matikával. Hasonlóképpen cseréli fel a statisztikát :a matematikával Druzsinyin professzor is. A marxisták a történelmi materializmust és a politikai gazdaságtant tekintik a statisztika alapjának. Druzsinyin pro—
fesszor a nagy számok törvényét tartja a statisztika alapjának. Igy a 4. oldalon ezt írja: ,,A statisztika eme ism-eretszerző eljárásai a nagy számok törvényére támaszkodnak. Ennek a statisztika számára döntő jelentősége van. A nagy számok törvényének jelentőségét a statisztiká—
ban a tömegvonzás törvényének az égitestek mechanikájában betöltött jelentőségével hasonlítják össze. A statisztikai tudomány legfőbb elméleti tételei éppen a nagy számok törvényével Vannak kapcsolat-ban."
így tehát a statisztika tárgya Druzsinyin professzor szerint a valósá—
gos, materiális tartalmuktól elszakított, a minőségi meghatározástóll meg-—
fosztott számszerű összefüggések. A statisztika tárgyának ilyen értelmezése nem tekinthető másnak, mint idealista szemléletnek.
4 Statisztikai Szemle
PABTIGUL
A statisztika tárgyának marxistaellenes értelmezése határozza meg szerző további megállapításának helytelenségét. Szerző nem képes meg- oldani .azt a kérdést, hogy a statisztika tudomány—e, vagy csupán a mód—
szerek összesé-ge. Fent idéztük szerzőnek a statisztikára vonatkozóan adott meghatározását, amelyben azt mondja, hogy a statisztika tudomány, Néhány sorral későlblb szerző a statisztikát a módszerek összeségének tekinti. Ezt írja: ,,A statisztika fejlődésének hosszú története folyamán a számadatok rendezésére, általánosítására és feldolgozására számos eljárást és módszert dolgozott ki. Ezen eljárások között vannak egyszerűek és igen bonyolultak is, amelyek az algebra, sőt a magasabb matematika alkalmazását is megkívánják. Ezeket a tudomány elméleti részében tár- gyaljálk".9 Tehát a statisztika elméleti részének tartalmát a matematikai módszerek összesége jelenti. Még határozottabban kifejti szerző ezt a gon—
dolatot a 6. (ill. a magyar nyelvű kiadásban a 9.) oldalon, ahol a statisztika elméletét összekapcsolja a valószínűségi elmélettel. A további fejtegeté- seiben a statisztikát éppen csak a módszerek ősszeségének tekinti. '
Druzsinyin professzor előadásában a statisztika mint a számszerű adatok gyűjtésének és feldolgozásának módszereire és eljárásaira vonat—
kozó tudomány szerepel. Ez lényegében lemondást jelent a statisztikának tudományként való felfogásáról. Szerző alapvető felfogása szempontjából ez kétségtelenül következetes. Ha szerző Véleménye szerint a statisztika csak a mennyiségi összefüggévsek'el foglalkozik, ha nem vizsgálja a reális gazdasági jelenSégeket, akkor ezzel magától elesik minden alap arra, hogy a statisztikát tudománynak tekmtsük
Ellentétben Druzsinyin professzor tanításával, a statisztikának minden joga megvan arra, hogy tudománynak tekintsék, s valóban tudomány is, minthogy a gazdasági és kulturális fejlődés jelenségeit és folyamatait vizsgálja.
Helytelenül világítja meg Druzsinyin professzor a statisztika törté—
netét is. Mint ismeretes, a statisztika létrejötte a politikai giaizdaságtannal van kapcsolatban. Marx Károly William Pettyt tekintette a politikai gazda—
ságtan megalapítójának és bizonyos mértékben a statisztika megteremtő- jének is. A politikai aritmetika lényegében politikai gazgaságtan és sta-
tisztika volt. Később a statisztika elszakadt a politikai gazdaságtantól,
A politikai gazdaságtan és a statisztika e bonyolult történeti kapcsolatáról szerző hallgat, de különbséget tesz a statisztikában a leíró irány és az elmé—
leti irány között. Csak a matematikai statisztikát tekinti elméleti statisz—
tikának: ,,A statisztikai tudomány megteremtése a matematika azon ágá- nak fejlődésével egyidejűleg ment végbe, amelyet valószínűségi elmélet—
nek neveznek".10 Következésképpen Druzsinyin szerint a statisztikát csupán a valószim'isé—eji elmélet alkalmazása tette tudománnyá. Az ország gazda—
sági életét vizsgáló statisztikát Druzsinyiin professzor leíró statisztikának nevezi és megfosztja attól a jogtól, hogy elméleti tudománynak nevezzék,
Druz'sinyin professzor azt állítja, hogy a középértéke'ket csak akkor alkalmazzák, amikor a vizsgált ismérv értéke esetről—esetre variálódik.
Ha ugyanis véletlenszerű variáció nincs, akkor Druzsinvin professzor elmé—
let—e szerint a tömegjelenségek általában nem alkotna—tják a statisztika tárgyát. ,, . .. A statisztika a tömegjelenségek tanulmányozásával foglal—
0 N. K. Druzsinyin: ,,A statisztika elmélete", 4. old, oroszul és u. a., Egyetemi Könyv—
kiadó. Budapest, 1950, 8. old 10 I. m., 7. old., ill. 9. old,
A STATISZTIKA ELMÉLETÉNEK FÉLREMAGYARÁZÁ'SA ELLEN 663
kezik. A statisztikai tömegjelenségeket pedig elsősorban éppen az jellemzi, hogy annak minden egyes tagja egymástól guantitative különbözhetik.
A kolhozpiacokon az árak az egyik piaci napról a másik piaci napra meg- változhatnak. Bármiféle mezőgazdasági növény terméshozama ugyanazon járásban kolhozonkint más és más. Egy adott város lakosainak életkora különböző. A kolhozpiaci árak, a kolhoz terméshozamok, a városi lakosság
—— éppen ezek azok a statisztikai sookaságok, amelyek a statisztikai meg- figyelés állandó tárgyai"?1 Hosszabb idézetet hoztunk fel annak bebizo- nyitására, hogy Druzsinyin professzor szerint a statisztika tárgyát nem az összes gazdasági jelenségek alkotják, hanem csak azok a jelensegek, ame—
lyek spontán ingadozásnak vannak alávetve. Ez azt jelenti, hogy a sta—
tisztikai vizsgálódás köré-ből ki kell rekeszteni a tervgazdaság legfontosabb területeit —— a nemzeti jövedelmet, a népgazdasági mérleget, és az anyag- mérlege—k rendszerét. Az állami kereskedelem árait, amelyek nem változ—1 nak egyik piaci napról a másikra, a ldesinybeni áruforgalom áruf—edezetét és sok más gazdasági jelenséget Druzsinyin professzor felfogása szerint nem lehet statisztikai módszerekkel vizsgálni. Sőt Druzsrinyin professzor nézőpontja szerint a termelési terv teljesítése is csak abban az esetben lehet a statisztika Vizsgálatának tárgya, ha a tervet az egyes vállalatok"
ban és iparágakban nem egyfozrmán teljesitik. Ha a tervteljesités ismérve tekintetében változás nincs, akkor a tervteljesítés lefolyása nem lehet a statisztika vizsgálatának tárgya. A statisztikailag vizsgálandó jelenségek ilyen elhatárolása a statisztikának a szocializmusban való elhalása káros
"elméletének" sajátságos felélesztését jelenti.
A mondottak elegendők ahhoz, hogy az alábbi következtetést vonjuk le: Druzsinyin professzor ,,A statisztika elmélete" című tankönyve polgári- formlalis—ta tételekből indul ki és a statisztika tárgyának és módszerének mem—marxista magyarázatát adja.
U I. m., 32. old., ill. 36. old, é'k
