hogy néhány termékben túlteljesítette azt, másoknál pedig elmaradt a tervtől; elő- fordul, hogy egyes termékeket egyáltalán nem termel vagy mást termel helyette.
A Szovjetúnió Kommunista (b) Pártjának XVIII. konferenciája kimondotta, hogy a vállalatok terveiket nemcsak mennyiségi, hanem minőségi tekintetben és az előírt árufajták legyártása tekintetében is kötelesek végrehajtani. Ennek fontossága nyilvánvaló: forint—összegben túlteljesitheti egy vállalat a tervét, de ugyanakkor a nemzetgazdaság szempontjából fontos, a tervben előirt cikkek termelését elhanya—
golta és más, nem fontos —— vagy egyenesen nem értékesíthető árut termelt. Ezért a Szovjetúnióban a vállalatok egy részénél a tervteljesítés Cllcl'lőI'ZÓSC tekintetében azt a módszert alkalmazzák, hogy amennyiben a vállalat akárcsak egy tervezett cikkben is nem teljesítette a tervet, akkor a többi cikkek termelési eredménye is csak legfeljebb lOO%—ra vehető (azaz Összegezve a teljesítés 100% alatt lesz.)
E módszer hátránya, hogy a többi cikkre vonatkozó terv túlteljesítéséreynem ad ösztönzést abban az esetben, ha a vállalat —— esetleg rajta kívül álló okokból —— egy Vagy több cikkben nem tudja tervét teljesiteni.
Ezért előnyösebb az a módszer, amely csak néhány fontos cikk szempontjából követi a fenti rendszert, míg a többiekre együttesen nézi a tervteljesitési százalékot.
Amennyiben a minőségi különbségek egy típusra átszámíthatók a tervteljesítés vizsgálata termékeként ——- ugyanúgy, mint egy üzemnél —— akár mennyiségi, akár forintértékben országosan elvégezhető.
A tervteljesítés számítása iparcsoportonként és összesen már csak forint—ösz- szegben végezhető el, ezért elsőrendű fontosságú a termelési volumenszámítás minél előbbi megoldása. A volumenszámitás alapjául a fent emlitett eikkjegyzéknek és fix—
árnak kell szolgálnia. Mindaddig, míg egy ilyen részletes cikklista és a rögzített volu—
menárak listája hiányzik, nem beszélhetünk komolyan a terv teljesítésének ipar—
csoportonként vagy az egész iparban történő ellenőrzéséről,
*Természetes, hogyha a terv készítése és a teljesítés ideje közel esik és időközben csak lényegtelen árváltozások voltak, akkor a tervteljesitést elég megbízhatóan meg—
állapíthatjuk a folyó árak alapján. Ugyanez érvényes akkor is, ha megfelelő, pontos árindex állna rendelkezésre.
A jelenlegi részlettervek 1948 október 1-i árakon készültek és miután az árak azóta a legtöbb iparágban csak jelentéktelenül változtak, a termelési tervnek forint- értékek összehasonlításával iparcsoportonként és az egész iparban történő ellenőrzése elég jól követhető.
Mindaddig, mig a fent ismertetett kérdéseket véglegesen meg nem oldjuk, a terv—
teljesités ellenőrzése nem nyugszik biztos alapokon. Miután a Központi Statisztikai Hivatal legfontosabb feladata ötéves tervünk végrehajtásának ellenőrzése lesz, szük—
séges a kérdések legsürgősebb megoldása. Lukács Ottó
A polgári statisztika hamisításai
Emlékezetes az a vita, ami a statisztika elméleti kérdéseiről a Szovjetúnió Tudo—
gmányos Akadémiáiának Közgazdasági Intézetében 1948. március—május hónapjaiban zajlott le. A vita tanulságai nemcsak a szovjet statisztikusok számára érvén esek, de kétségtelenül útmutatóként szolgálnak a mi statisztikai elméletünk és gya orla—
tunk számára is, amelynek a szocialista tervgazdálkodás szolgálatában alapvetően a szocialista statisztika mintaképétő], a szovjet statisztikától kell tanulnia. A vita, aminek tanulságait egyetlen cikk keretében leszűrni nem lehet, kiterjedt a statisztikai elmélet legkülönbözőbb kérdéseire, és majdnem minden hozzászóló különösen sokat foglalkozott felszólalásában a polgári statisztikának apologetikus, a kapitalizmust műntegető, a kapitalista visszásságokat statisztikai szépségilastromokkal rejtegetö
je e ével. '
gA vita eredményeként a szovjet statisztikusok értekezlete megállapította:
,,A mi statisztikai irodalmunkban jelenleg kevés figyelmet szentelnek a polgári statisz— , _ tika módszereinek leleplezésére, amely a kapitalizmus védelme céljából meghami-
sítja'az adatokat. A polgári statisztikában a formális matematikai módszer uralkodik.
Ezt a módszert a polgári statisztika arra használja, hogy a kapitalista kizsákmányolást elpalástolja, hogy a kapitalista gazdaságról hamis képet adjon."
A határozat hozzáteszi : ,,A polgári statisztikából teljesen hiányzik a csoporto—
sítások alkalmazása; a tudománytalan, merev, tudatosan rosszul csoportosított átla- gok ferde képet adnak a kapitalista viszonyokról, különösen a tőkések kizsákmányo- lásáról. Bő teret nyujtanak mindenféle apologetikus okoskodásra a polgári termelési indexek is.
9!
Mindenekelőtt az amerikai statisztika az, amelyik ékes példáját adja, hogyan lehet aszámok segítségével a kapitalista országok visszás helyzetét elkendőzni. Az Amerikai Egyesült Államok Federal Reserve Bulletinje által összeállított termelési indexek a fontosabb termelési ágak adatain épülnek fel, de azoknál, ahol adatok nin—
csenek, a ledolgozott munkaórákat Veszik figyelembe, holott a ledolgozott munkaidő nem tükrözi vissza, a termelés mértékét.
Nagymértékű polgári apologetika mutatkozik meg a munkaügyi és munkanélküli statisztikában. De nem kisebb terditésnek van alávetve a tőkés országokban a nemzeti jövedelem statisztikája. Itt az úgynevezett szubjektív módszert alkalmazzák, amelynél a nemzeti jövedelem egyes elemeinek kettős számbavétele történik. A jövedelmeket igen jelentékeny részben kétszer veszik számításba : egyszer az elsődleges jövedelmek minőségében, másodszor —— az újraelosztás alapján _ származékos minőségben.
E mellett a nemzeti jövedelem magában foglal olyan jövedelmeket, amelyek tisztára veszteségeket jelentenek, mint az államapparátus, a hadsereg fenntartási költségei, a templomok, ügyvédek, a bírósági apparátus, az alkuszok, spekulánsok jövedelmei.
A nemzeti jövedelenunegoszlás statisztikáinak polgári apologetikus jellege fejező—
dik ki a kapitalisták jövedelmeinek kisebbítésében és a munkásosztály jövedelmének különböző elszámolási módszerek segítségével elért, a tényekhez nem igazodó növelé—
sében.
Az alapadatok és az abból levont következtetések meghamisításának világos példáit szolgáltatja a polgári demográfiai statisztika is. Igy pl. a lakosság nemzetiségi összetételét elferdítik a beszélt nyelv alapján való osztályozással. A népmozgalmi jelenségek statisztikai vizsgálatánál kikapcsolják a színes lakosságot és így megszépítik a kapitalista országok természetes népmozgalmának kedvezőtlen képét."
A határozat mindezek miatt kijelenti:
,,A marki—lenini elmélet fényében kritika alá kell venni a polgári statisztikát, hogy a szovjet statisztikusok egy (részénél leküzdhető legyen a polgari statisztika mód—
szerének és munkáinak befolyasa és hogy felfedjük a kapitalista gazdasag adatainak a statisztika segítségével végrehajtott ferditéseit."
'A Szovjetúnió statisztikusainak a polgári statisztika ferdítő jellegéről adott figyelmeztetését nekünk is alaposan meg kell szívleinünk. Különösen fontos ezlma, mikor a kapitalizmus a szocializmus elleni harcában sorompóba állítja a statisztikát is.
Soha a statisztikai kiadványok olyan bőséges terjesztésére, statisztikai adatkérések és adatszolgáltatások olyan mindent ellepő özönére nem volt példa, mint amilyent ma lá—
tunk a kapitalista országok és az általuk ellenőrzött nemzetközi szervezetek részéről.
Ennek a szokatlanul bőséges statisztikai tevéken ségnek egyrészt az a célja, hogy a kapi—
talista orszagok helyzetükre! a statisztika segitségével látszólag tárgyilagos, de lényegé—
ben a valóságnak meg nem felelő képet adhassanak, másrészt célja az is, hogy a ,,tudo- mányos jellegű" statisztikai adatgyűjtések ürügyén az imperialista országok —— első—
sorban az Amerikai Egyesült Államok —— kényelmes hirszerzőhalózatot és a monopol—
kapitalisták szempontjából érdekes és értékes anyagok zavartalan és aránylag egy—
szerű beszerzési módját épitliessék ki.
Szükséges a magyar viszonyok között is rámutatni arra, hogy nálunk is léteznek a kapitalista statisztikának otyan kritikálatlan alkalmazói, akiknek működését ——
a szovjet viszonyok ki;/Viti, a szovjet statisztikusok értekezlete szigorúan megbíráii'a.
Nem is kell olyan nu szlre menni példákért. A M'agyar Statisztikai Szemle mult évben megjelent 1—6. száma hozza néhány ország létfenntartási költsegindeaceinek alaku—
lását 1937:1(l0 alapon—.]) lizi—ket az adatokat az UNO Havi Statisztikai Közleményei—
ből veszi át?)
így a Magyar Statisztikai Szemle közli Anglia létfenntartási indexét. Ebből ki—
tűnik, hogy 1937:10€)—at véve alapul a létfenntartási költségek indexe 1947 január—
jában áltaiában a 1324, az élelmezési költségeké pedig a 121—et érte el; 1947.
június l7z100 alapon az angolok új létfenntartási indexet dolgoztak ki, amelynek összeállítása során olyan cikkeket vettek alapul, hogy 1947 júniusa és 1949 februárja kö—
zött a létfenntartási költség csak 9%—kal ugrott fel. Ez annál meglepőbb, mert ugyan—
akkor a nagykereskedelmi árak közel 18%—kal emelkedtek. A magyarázat itt az, hogy a létfenntartási költségindex szerkezete olyan árukból tevődött, amelyeknek árat ugyan alacsonyan állapították meg, (ie amelyeket csak korlátolt mennyiségben lehet beszerezni. —-- Ha ugyanakkor megvizsgáljuk az angol órabér—kereset indexét, a követ—
kezőket tapasztaljuk : lE).'i8—at IDO—nak véve alapul 1948—ban 209 volt a kereset, mig a létfenntartási költségek ugyanazon idő alatt 100—ról csak l43—ra emelkedtek, tehát a reálbér a hivatalos statisztika szerint IDO—ról 146—ra emelkedett. Másrészről viszont rendelkezésünkre áll egy, az angol Központi Statisztikai Hivatal által közölt kimutatás, amely fontösszegben ad számot a fogyasztási javakra és a személyi szolgáltatásokra
*) Magyar Statisztikai Szemle, Budapest. ii)—38. immár—június, 97. old.
') Monthly Bulletin oi Statisucs, Lake Sueeess, 1948. április, 153—161. old.
92
fordított kiadásokról. E szerint az angolok 1938—ban élelemre 1.287 millió fontot, 1947—ben 1.995 millió fontot fordítottak. Ha ezt az összeget az árváltozás kiküszöbö—
lése céljából az előbb ismertetett és elég kétes értékű létfenntartási élelmezési indexszel
*efláljuk, akkor —— 1938zz100 alapon —— 1947-ben az élelmiszerre költött összeg 117-et mutat, (ha ugyanazt a deílálást a nagykereskedelmi inden: alapján hajtjuk végre 1938:100 alapon, az élelmiszerre költött összeg indexe 1947—ben 87—et mutat !) Ugyanakkor a lakos—
sag száma is 4.4%—kal emelkedett, tehát —— 19382100 alapon —— az élelemre költött összeg indeXe valójában csak 112. Másrészt nem kétséges, ha volt egyáltalán ilyen élelemre fordított kiadásemelkedés, abból elsősorban a vagyonos osztályok részesülhettek, akik képesek a szabadpiacon megkapható vadhúsféléket és egyéb, a jegyes forgalomhoz nem kötött, magasabb árú különlegességeket megvásárolni. Sőt, ha tekintetbe vesszük a létfenntartási indexnek (ainelynek segitségével deflálunk) erősen változó és egyáltalán nem megbízható szerkezetét, akkor egészen valószínűvé válik, hogy a dolgozók által megvett élelmiszermennyiseg vagy a változatlan árakon élelemre költött pénz (ami lényegében ugyanaz), nemhogy nőtt volna, de még való—
szinűleg csökkent is. Erre mutat különben a Slatistické informace e. folyóiratban
megjelent alábbi kimutatás :1) ,
Egg lakosra eső élelmiszer/ogyaSztás Angliában (kalóriaértékben)
1343 1948
I—VI. I—VI.
a háború előtt el—
fugyaszlett kalóriak
Élelmiszerfzijta százalékában
'ljejtermékek ... 1300 1193 Orlemények ... 1222 1181) Burgonya ... 1562 1002 Tojás ... 1066 91.8 Zöldség ... 1183 76.33 Italok ... 932 98.b' Gyümölcs és paradicsom . . . 642 76.23 Halak, baromfi, vad ... 84.8 1030
— Cukor és szörpök ... 67.4 69.2 Zsirade'kok és olajok ... 822 769 Hús ... 790 613 Hüvelyesek ... (567 60.4 Egy lakosra eső elfogyasztott
kalória összesen ... 98.0 89.4
Különben Strachey, angol közellátási miniszter, éppen a napokban jelentette ki : ,,Táplálkozás szempontjából a létminimumból élünk és alapos okunk van az aggoda—
lomra, hogy ez az állapot kártékony hatással lesz népünk egészségére." A New—York Herald Tribune pedig azzal kapcsolatosan, hogy Angliában a szabadforgalmú édessé- gek üzleti forgalma a vártat többszörösen meghaladta, Thomas H utchínnak, az angol édességkereskedők egyesülete főtitkárának az alábbi nyilatkozatát idézi: ,,A felnőt—
tek azért esznek olyan váratlan nagyszámban édességet,mert egész egyszerűen éhesek."2) Ezek után a kijelentések és az előbbi statisztikai kimutatások után persze kevés hitele van a hivatalos angol statisztikának, amely arról ad számot. hogy a dolgozók reálbére 1938 óta 50 %—kal emelkedett. Kissé furcsa az olyan reálbéremelke- dés, amelynek következtében a dolgozók, amikor többet keresnek, kevesebbet esznek.
A kapitalista statisztika kritikanélküli közlése és használata —— mint ahogyan ezt a Magyar Statisztikai Szemle példáján igazoltuk —— megtévesztő, hamis képet ad a kapitalista országokról. Szükséges, hogy az ilyen tudománytalan, megtévesztő, a tudományosság köntösében tetszelgő polgári statisztikát kritikával kezeljük. Az ango- lok esetében kimutatott ferditésekhez hasonlóra bukkanunk, ha ugyancsak az UNO statisztikái nyomán az osztrák dolgozók reálbérét vizsgáljuk.
Ausztria létfenntartási költségeinek indexszámai 1948 januárjában így alakultak?) élelmiszer
x
(1938 :: 100)
458 441
Összköltség
1) Statistické Informace, Prága, 1949. február 15, 40. old.
') New-York Herald Tribune, 1949. májlls 11, 2. old.
') Monthly Bulletin of Statistics, Lake Success, 1949. május, 154. old.
93
E szerint Ausztriában a létfenntartási költségek 1938 óta kb. négy e'sfélsz'ere—
sére emelkedtek, de ez az emelkedés egyáltalán nem is tűnik olyan veszélyesnek, ha megvizsgáljuk ugyancsak az UN 0 Havi Statisztikai Közleményeiben közzétett osztrák . gyáripari órakeresetet. Ebből kitűnik, hogy kb. ugyanezen idő alatt a bérek is több mint három és félszeresére emelkedtek.1) Ezek szerint a ,,tárgyilagosak"—nak látszó adatok szerint az osztrák munkásnak a fizetése, ha még nem is érte el az 1938—as bérszínvonalat, de a legjobb úton van feléje.
Ismeretes, hogy ma az osztrák munkás a létfenntartásához szükséges cikkeknek csak jelentéktelen hányadát tudja jegyes—áruval fedezni, legnagyobb részét kénytelen szabadpiacon, a hivatalos ár többszöröséért beszerezni. Az osztrák hivatalos statisztika állandó összehasonlítást végzett egy négytagú munkáscsalád heti kiadásai között 1938 április és 1948 december havában. A számításoknál lehetőleg ugyanolyan minő—
ségű árukat vettek figyelembe, mint amilyeneket az 1938 áprilisi statisztika tüntetett fel, de ez nem sikerült teljesen. Ha minden árunál a minőségi tényezőt is tekintetbe vették volna, akkor még ijesztőbb lenne az árak, illetve a létfenntartási költségek emelkedése.
Egy négytagu osztrák; munkáscsalád heti kiadása (schillingben)
1938 április 1948 deCember
Élelmiszer . . . . .' ... 29.80 22606
Elvezeti Cikkek ... 5.77 28.11
Ruházkodás ... 6.14 39.39
Lakás ... 5.50 8.07
Fűtés, világítás ... 5.26 10.08
Háztartási cikkek ... 1.68 7.64
'llisztalkodás, testápolásf . 2.05 7.15 lilűvelődés, szórakozás . .. 2.69 6.78
Közlekedés ... 3.62 5.55
(32.51 34483
Ezek alapján a létfenntartási költségek 1938 áprilisa és 1948 decembere között öt és félszeresére nőttek, ezt a hivatalos statisztika is kénytelen elismerni. Ugyanakkor a hivatalos kiadványok szerint azonban a bérek is közel négy és félszeresére emelkedtek, ami ismét azt mutatná, hogy a. béremelkedés —— ha még el is marad, —— de nagyjából arányosan emelkedik a létfentartási költségekkel?) De a hivatalos osztrák statisz—
tika, amely a közismert tények hatása alatt kénytelen a létfenntartási költségek többé—
kevésbbé pontos emelkedéséről számot adni, a bérek emelkedését meghamisítja. Sz.
Geninnek a Szemle eiőző számában közölt cikkében olvashattuk a következő Sztálin—
ídézeteí : ,,A polgári statisztikai kimutatásoknak hinni nem lehet, minthogy ezekben a. tanulmányokban a tisztára közgazdasági természetű hibákon kívül még olyanfajta más hibák is vannak, melyeknek részben az a céljuk, hogy a kapitalisták jövedelmét eltitkolják, kisebbitve azok nagyságát, részben, hogy a munkásosztály jövedelmét felduzzasszák és megnagyobbitsák, a munkásokhoz számítva az óriási fizetéseket élvező tisztviselőket is."3)
Különösen szembetűnő lesz, hogy az UNO által közölt osztrák gyáripari óra- kereset—indexsor hasonló hamisitásokat tartalmaz, ha osztrák adatok alapján vizs- gáljuk, hogy mit keresett egy osztrák vasesztergályos 1938 áprilisában és 1948 decemberé—
benfl) 1938 áprilisában a heti nettó órakereset 64.80 schilling volt, tehát a munkás éppenhogy meg tudta vásárolni a statisztikában kiszámított árumennyiséget. Ugyanez a munkás 1948 decemberében —— táplálkozási és gyermeksegéllyel együtt —— 162.60 schillinget keresett. Ezek szerint 18223 schillin gel többet kellett volna keresnie, hogy elérje a békebeli életnívóját. Míg az árak kere en 552 %—kal emelkedtek, addig a ko]- lektív szerződés szerint javadalmazott vasesztergályos hetibére csak 251 %-kal nőtt.
Az osztrák fémipari szakmunkás ma 45.5%—át kapja meg annak a bérnek, ami a béke—
beli életszinvonalának eléréséhez szükséges volna. A hivatalos statisztika ezzel szem—
ben azt állítja, hogy az osztrák munkás létfenntartási költségeinek több mint 3/4—ét keresi meg.
De a polgári statisztika meghamisítja a munkanélküliség és a foglalkoztatottság statisztikáit is. A már idézett cikkben Sz. Genin erről a következőket mondja: ,,Még nagyobbméretű a munkanélküliek statisztikájának hamisítása Angliában és az USA—
ban, ahol a hivatalosan közzétett adatok a munkanélküliek tényleges számának csak
:)) Monthly Bulletin of Statistics, Lake Success, 1949. május, 152. old.
U ()
, *) Statisztikai Szemle, Budapest, 1949. január—június, 12.016.
') Társadalmi Szemle, Budapest, 1949. május, 368. old.
csekély hányadát tüntetik fel... a munkanélküliekre vonatkozó adatok meghamisítása mindenekelőtt azt a célt szolgálja, hogy a nem teljes munkaidőben foglalkoztatott munkások és tisztviselők száma is bekerüljön a polgári statisztika foglalkoztatott munkásainak —— nem pedig a munkanélkülíeinek —— létszámába. Ezzel azt érik el;
hogy egyrészt mesterségesen növekszik a foglalkoztatottság indexszáma, másrészt közvetlenül csökken a munkanélküliek állománya. E torzítás méretei abból a tényből ítélhetők meg legjobban, hogy az USA-ban 1947-ben a heti 35 óránál kevesebbet dol—
gozók száma elérte a 8 milliót, akik közül kb. 1.5 millió csak 1—14 órát, tehát heti
2 napnál is kevesebbet dolgozott. '
A munkanélküliek létszámának a polgári statisztika által kedvelt hamisítási módszere az is, hogy azok létszámából kizárja a munkanélküli ifjúmunkásokat, akik első alkalommal állnának munkába/11)
Hozzunk fel néhány példát! Az UNO Havi Statisztikai Közleményei szerint?) Olaszországban 1948 decemberében a munkanélküliek száma 1,862.000 volt, ugyanakkor a La Revue Sgndicale Suisse összefoglaló jelentése szerint?) a munkanélküliek száma decemberben már elérte a 2,161.272—t. A Pravda egyik februári száma pedig azt közli, hogy a munkanélküliek száma elérte a 3 milliót és a munkában levő dolgozók egy resze,
—— pl. a textil és selyem gyári dolgozók —— a hétnek két, legfeljebb három napján át dolgo- zik.4) A hivatalos UNO statisztika szerintz) Dániában 1948 decemberében 53.100 volt a.
munkanélküliek száma, a dán szakszervezetek kimutatása szerint azonban a munka—
nélküliek száma elérte a 70.767—et.3) Franciaországban a munkanélküliek közül csak amunkanélküliség esetére biztosítottakat veszik számba. E szerint a munkanélküliek száma csak 27.500 volna. 2) ugyanakkor a szakszervezetek jelentése szerint 97.000 a munkanélküli?)
A cikk elején idéztük a szovjet statisztikusoknak a nemzeti jövedelemszámítás, polgári ierdíte'seire vonatkozó észrevételeit. E hamisítások célja, hogy felnagyítsák a nemzeti jövedelmet olyan tényezők bevonásával, amelyek egyáltalán nem jelentenek új értékeket, mint : a különféle származékos jövedelmek, az állami adminisztrációkban és a túlméretezett bürokráciában dolgozók jövedelmei, a trösztök irányítóinak, a részvénytársaságok igazgatóinak busás fizetései, amelyeket a nemzeti jövedelem érték—
alkotó tényezői közé sorolnak, hogy ,,munkából" származóknak tüntessék fel őket.
A kapitalisták a nemzeti jövedelem számításánál figyelembe veszik a háztartási alkalmazottak pénzbeli és dologiakban kifejezett, valamint a háziasszonyok fel-
becsült eszmei jövedelmeit és a házbéreket is., ——
Igy Anglia, Belgium, Amerikai Egyesült Allamok, Franciaország, Kanada, Svájc nemzeti jövedelmeinek értékalkotó tényezői között szerepel a tulajdonosaik által lakott házak és lakások eszmei jövedelme, valamint a háztartás körül szolgálatot teljesítők _lövedelme Belgium és az Amerikai Egyesült Államok nemzeti jövedelmükbe a kor- mány által fizetett nyugdíjakat és szociális segélyeket is beveszik.
Például Belgium 1939—es 65.200 milliós nemzeti jövedelmének kb. 1/6 része, ——
11.150 millió frank —— az állami alkalmazottak, a tröszt— és bankvezérek jövedelmeiből adódik.5) Az Amerikai Egyesült Államok 1947—es, 202.500 milliárd dolláros nemzeti jöve-' ,, (liielmébőlőpedig csak a hadsereg és az államapparátus tisztviselőinek fízetései kb. 10 %—ot *
é visel.
p A kapitalista államok a nemzeti jövedelmet általában folyó árakon közlik, úgy—
hogy abból a nemzeti jövedelem volumenének valóságos emelkedésére következtetni igen nehéz, annál is inkább, mert a nemzeti jövedelem összetételét annyira bonyolulttá teszik, hogy azt majdnem lehetetlen a megfelelő indexek segítségével volumenértékben kifejezni. De egynéhány kapitalista állam fix-árakra átszámított nemZeti jövedelmé—
ből következtetni lehet arra, hogy valójában mit is rejtenek a kapitalista nemzeti jövedelem csillagászati számai.
Igy Görögország nemzeti jövedelme folyóárakon a következő :7) (milliárd drachma)
1938 1946 1947
61.3 5.940 7.342
1938—as fix-árakon pedig:
1938 1946 1947
61.3 34.9 39.5
* Statisztikai Szemle, Budapest, 1949. január—június, 13. old.
' Monthly Bulletin ot Statistics, Lake Suceess, 1949. május, 22., 23. old.
' La Revue Syndicale Suisse, Bern, 1949. március, 96—98. old.
' Pravda, 1949. február 14, 4. old.
'; National Income Statistics, 1938—1947, Lake Success, 1948. 29. old.
') Federal Reserve Bulletin, Washington, 1949. március, 298. old.
'! Monthly Bulletin of Statisties, Lake Suceess, 1949. április, 1. old.
95
Franciaország nemzeti jövedelmének értéke folyó árakon igy [es! :1) (milliárd frank)
1938 1946 1947
348 2.647 3.243
1938—as fix—árakon pedig:
( 1938 1946 1947
348 306 326
Olaszország nemzeti jövedelme változó árakon az alábbi :2)
— (milliárd líra)
1938 1945 1947
120 1.435 5.259
1938—as fix—árakon pedig:
1038 1945 1947 _
120 684 812
A szovjet statisztikusok vitájuk során megállapították, hogy a polgári statisz- tika a demográfiai adatok összeállításánál is durva hamisításokat követ el. Ez különö—
sen a gyarmatokról közölt demográfiai statisztikáknál mutatkozik meg, ahol az impe—
rialisták a halálozási és a gyermekhalandósagi arányszámok közlésenél a gyarmati lakosság többségét alkotó bennszülötteket egyszerűen nem is veszik figyelembe.
Az imperialista államok különben nagy gondot forditanak arra, hogy a gyarma—
taikon uralkodó állapotokat kedvező színben tüntessék fel. E célból sokszáz oldalra terjedő díszes évkönyveket, negyedévi, havi, sőt kéthetenkint megjelenő statisztikai ' kiadványokat tesznek közzé. Ezek a csillogó kiadványok azonban szemérmetlenül elferdítik a valóságot. Megvizsgáltuk egynéhány gyarmat es i'üggőország, mint India, Ceylon, Nyugat—Ausztrália, Uj—Zéland, Délatrikai Unió, Dél— és Eszak-Rhodézia, Mozambigue, Indonézia, Tunisz, Portugál Cabo Verde, Belga—Kongó és Curagaó statisztikái kiadványait. A tanulság az volt, hogy mindezekben kimerítően
csak a fehérekkel foglalkoznak. Ime egy példa : a
Dél—Rhodéziában 1,866.000 bennszülött mellett csak 103000 fehér él. A dél-rhodé- ziai statisztikai kimuiafásokil) ezt a 103000 embert az elképzelhető valamennyi szem—
pont szerint statisztikai vizsgálat alá vonják, míg a csaknem huszszor annyi négert ille—
tően egyáltalán nem kapunk adatokat a születési és halálozási arányszámra, a cse- cs'emőhalandóságra vonatkozóan.
A mezőgazdaságban pl. csak a fehérek farmjait tüntetik fel; a bennszülöttekre.
vonatkozóan nincs adat. A külkereskedelemről szóló rész egész kötet eket tölthetne meg, ugyanakkor a szociális viszonyokon a legrövidebben átsiklanak. Aszociális statisztiká- ban (jótékonysági egyesületek száma, kórházi egyesületek száma stb.) csak a fehérekre nézve kapunk adatot, de amikor a bűnügyi statisztikát nézzük, nyomban a négereket toljak előtérbe. Ha pedig előfordul, hogy a bennszülöttekről is találunk rövid kimutatá—
sokat, ezek paradicsominak tüntetik fel viszonyaikat.
A polgári statisztika által elkövetett hamisítások felsorolását tovább is folytat—
hatnók. Szükséges azonban, hogy a statisztika hamisításairól ne csak általános nemzet—
közi viszonylatban, hanem konkréten, a mi viszonyaink között is szóljunk.
A kapitalista statisztika hamis csoportosításainak a felszabadulás előtti magyar statisztika gyakorlatából már többször idézett példái nagyjából ismeretesek. Ha ezen csoportosítás ,,kinestári", badarságig érő bürokratikus jellege már nemis menta közel—
multban odáig, amint az 1870. népszámlálás alkalmával történt, hogy afodrászokat a haj, szőr, sörte feldolgozó iparba vették, azonban lényegében és politikai vonatkozásaiban még ennél sokkal súlyosabb hibákat követtek el. Pikler György a Szemle előző számában már ennél utalt a földhirtokmegoszlási és a foglalkozási nomenklatura durva, osztálykülönb—
ségeket elkenő kategóriáira!) De idézzünk egyéb példákat. Még a Statisztikai Évkönyv 1946. évfolyama is a ,,Közműveltség és közoktatásügy" fejezet alatt az alsó és felső iskolai tanulók sok táblázatra menő statisztikáit közli a diákok életkoráról, neméről, vallás és anyanyelv szerinti megoszlásáról, az iskolatípusokról, de még véletlenül sem történ k említés a tanulók szociális viszonyairól, szüleik foglalkozásárólf) A kisded—
óv—ók adatait tudakoló ívek kérdéseket tartalmaztak a kisdedóvók tanítási nyelvéről, a gyermekek vallásárólés nemzetiségéről, de egyetlen kérdés sem tudakolja, hogy a
*) National Income Statistics 1938—1947, Lake Suoces, 1948, 58. old.
') Congiuntura Economic-,a, Roma, 1948. január 20, 7. old. *
Economic—— statistiCalandYear Book of Southern Rhodesia., 1947. XBM—256.Statistical Bulletin of Southern Rhodesiá, Salisbury,old. 1949. április 215 31. old.
'; Statisztikai Szemle, Budapest, 1949. január—június, 3. old.
' Magyar Statisztikai Évkönyv, 1943—46., 253—270. old.
96
kisdedóvóban a gyermekek milyen juttatásban részesülnek, ki fedezi azt és mennyibe kerül a kisdedóvó fenntartása. A Statisztikai Évkönyvben például a lakosság vagyoni helyzetére, a fejenkénti élelmiszer fogyasztásra vonatkozóan nem volt adat, de az egységes bírói és ügyvédi, a telekkönyvvezetői és a törvényszéki orvosi vizsgák szá- mára és eredményeire, valamint az ügyvédi kamarák ügyforgalmára vonatkozóan igen.
Az eddigiek talán elég ismertek, de kevésbbé ismert az a hamisítás, ami különö- rsen a háborús esztendők alatt a létfenntartási index esetében történt. A Központi Statisztikai Hivatal 1938—43. évi hivatalos adatai alapján Alagyarországon a létfenn—
tartási költségindex a következőképpen alakult :1)
1938 1939 1940 1941 1942 1943
100 10013 1105 137.6 151.9 197.0
Ugyanakkor a hivatalos kimutatás szerint agyát-ipari névleges kereset indexszámok- ban a következő sort mutatja:?)
1938 1939 01940 1941 1942 . 1943
100 105.5 115.9 1349 171.3 244.0
Ezek szerint a reálbér állítólagosan a következő volna:
1938 1939 1941 1941 1942 1943
100 1049 1049 98.1 112.8 1239
Természetesen nem kell különös közgazdasági tudás, hogy a fenti számok nyilván—
való kétes értékére rámutassunk. 1940. évtől kezdve —-—— a háborús gazdálkodás követ—
keztében —— az áruk nagy részét csak hatósági jegyrendszer alapján lehetett meg—
szerezni. A megélhetési költségindex viszont a megszabott árucikkek alapján készült, amelyekből a piacra a keresettnél kisebb mennyiség került, úgyhogy a dolgozók szük—- .ségleteik jórészét a hivatalos ár többszöröséért, feketepiacon voltak kénytelenek beszerezni. Ha a létfenntartási index ezt a tényezőt és a jegyes cikkek egyre silányabb minőségét is figyelembe vette volna, akkor kétségtelenül nem emelkedő, de egyre csökkenő reálbért kellett volna ábrázolnia. Ezt különben más módszerrel elég könnyű be is bizonyítani. A Gazdaságkutató Intézet adatai alapján rendelkezésünkre áll 1938—tól 1943-ig a nemzeti jövedelem névleges értéke és 1938-as árakon számított volumenér—
téke?) Az ebből számított árindex, amely bár nem csupán a fogyasztási javakra, de' minden, a nemzeti jövedelemben szereplő termelési jószág pénzben kifejezett nominális értékének növekedésére vonatkozik, a kiskereskedelmi árakreális növekedésének mér- tékéül, irányadóként, mégis többé—kevésbbé elfogadható, mert általában inflációs és háborús gazdálkodási folyamatban elsősorban éppen alétfenntartási cikkek emelked- nek legerősebben. Az így nyert árindex—sor a következő:
1988 1939 1940 1941 1942 1943
100 107.9 1269 1607 1893 296.6
Ha ennek az árindexnek a segítségével defláljuk a nominálkereseteket, akkor az alábbi
:reálbe'reket kapjuk: —
1938 1939 1940 1941 1942 1943
100 97.8 91.3 , 83.9 90.55 82.13
Ez a számítási módszer tehát arra mutat, hogy 1938-tól 1943-ig terjedő időben a
"reálbér csökkent, szemben a hivatalos statisztikával, amely emelkedésről számolt be.
De a hamisítás egyéb példáit is felhozhatnók. A munkanélküliek számát a hiva—
talos statisztikai kiadvanyok csak a szakszervezeti munkaközvetitők által nyilván- tartottak számadataira szűkítették, amely szerint pl. 1938-ban csak 17.144 munka- nélküli volt.4) Indirekt módszerrel való számítás ugyanakkor azt mutatja, hogy ez
a szám 100000 körül járt. -
De a hamisításon túl, mi is szemére vethetjük a régi magyar statisztikának ——
.amint azt az idézett cikkében a nyugati statisztika felé Sz. Genin teszi —— hogy nem rendelkezett a gazdasági élet alapvető mutatószámaival.
A régi magyar statisztikában nincsenek biztos adataink az ipari termelésre, az önköltség alakulására, a kereskedelmi forgalomra vonatkozóan. Elmondhatjuk, hogy a felszabadulás előtti és még a közelmult statisztikájában is fellelhetjük mindazokat la hiányosságokat, amik általában a polgári statisztikát jellemzik. *
*) Magyar Statisztikai Zsebkönyv 1946-es évfolyamában közölt adatok alapján számított indexek.
') Magyar Statisztikai Évkönyv, 1940—, 1942— és 1943/46-os évfolyamaiban közölt adatok alapián számított indexek.
') Magyar Gazdaságkutató Intézet Közleményel, Budapest, 1947. március 31, 4. , 6. old.
*) Magyar Statisztikai Évkönyv, 1938., 49. old.
Mióta hazánkban a tervgazdálkodás politikai előfeltételei me szilárdultak, gazdasági téren is következetesehben tértünk rá minden vonalon való al almazására, így került sor hivatalos statisztikai szolgálatunk átszervezésére is. Ez az átszervezés—
a Statisztikai Hivataltól elsősorban gyakorlati feladatok megoldását követelte meg.
Lenin mondotta a szovjet állam első éveiben ti,,A mindennapi építő munkához.
számokra van szükség és a statisztikának mindenekelőtt ezekkel kell rendelkeznie."
Ez a lenini követelés nálunk is érvényesült, a mi gyakorlatunk is ehhez igazodott. De emellett tisztában kell lennünk azzal, hogy a gyakorlati tevékenység számára helyes,.
számokat csak akkor tudunk adni, ha elméleti téren is szakítunk a polgári statisztikával, ha fogalomalkotásunk is szakít a polgári statisztika formális, öncélú, a lényeget elkendőző vagy megkerülő fogalmaival.
Ezért válik sürgőssé egyfelől, hogy merészen felülvizsgálat alá vegyük ahazah és nemzetközi polgári statisztika még érintetlen nimbuszát, másfelől, hogy tanulmá—
nyozzuk a szocialista statisztikát és elsősorban annak legsikeresebb alkalmazóit, a szovjet statisztikusokat.
Kétségtelen, hogy a statisztika elméleti művelői és gyakorlati munkásai előtt (ez a kettő nálunk nem választható el) csak most, a tervgazdálkodás idején nyílik, meg az igazi fejlődés, a tényleges és nemcsak átvitt értelmű teremtő tevékenység lehetősége. Ötéves tervünk megköveteli, hogy a képzett statisztikusok ezrei bocsássák tudásukat a nemzegazdaság rendelkezésére: tehát ismertetni, tanitani és népszerű- síteni kell a statisztikát. Helyesen látta meg ezt a kérdést a Magánalkalmazot—
tak Szakszervezete, amikor üzemstatisztikai tanfolyamot inditott. De, ha egy—
felől a statisztika ismertetése hel es gondolat, másfelől —— éppen az előbbiek alapján;
—-— világos, hogy nekünk nem aiármilyen statisztika ismertetése, hanem a polgári;
formalizmussal szakító, a tervgazdálkodás szolgálatában álló szocialista statisztika népszerűsítése, oktatása a feladatunk. Ezen a téren pedig a Magánalkalmazot—
tak Szakszervezetének üzemstatisztikai tanfolyama —— amint azt a Gazdaság két utolsó számában megjelent ismertetés mutatjal) —— keveset tett. A tanolyam.
anyaga a polgári statisztika fogalmainak rendszertelen, néha pontatlan és összefüg és—
telen felsorolásában merült ki és alig jut egy—két odavetett szó a szocialista statiszti á—
nak nem is megvilágítására, de pusztán csak említésére.
A statisztikai gyakorlatban a tervgazdálkodás követelményei már napirendre tűzték a szocialista módszerek alkalmazását, a közeljövőben a szocialista fogalmaknak érvényesülniük kell elmeleti statisztikánkban is. A Statisztikai Szemle ezt a folyamatot kívánja elősegíteni, többek között azzal, hogy hasábjain rendszeresen közreadja a szo—
cialista statisztika út'törőinek és legkiválóbb művelőinek, a szovjet statisztikusoknak
tanulmányait. Rédei Jen
A terméshozam statisztikája*
A terméshozam a bevetett területek nagyságával együtt két olyan számszerű tényező, amelynek ismerete feltétlenül szükséges ahhoz, hogy a növényi termelés ter—
méshozamának összmennyiségét megállapíthassuk.
A terméshozam, vagyis az 1 ha—ra eső várható termes alatt azt a termésmennyiséget értjük, amelyet rendszerint egy héttel az aratás megkezdése előtt, a még lábon álló vetések becslése alapján, az egyes mezőgazdasági lerményekre vonatkozóan megállapítanak.
A terméshozam megállapításánál felhasználják a kerületi kolhozoknak a várható;
termésre vonatkozó becslési jelentéseit, amelyeknek helyességét _— az aratás megkezdése előtt ———a járási és kerületi statisztikai felügyelők a mintavételre kiválasztott kolhozok
vetéseinek felülvizsgálatával ellenőrzik. '
A terméshozam összmennyiségét szorzás útján számítják ki éspedig úgy, hogy az:
egyes terményekre megállapított átlagos terméshozamot megszorozzák a bevetett területek összmennyiségével.
A terméshozamot a tavaszi ténylegesen bevetett terület ] tta-ra eső részére, nem pedig a learatásra kerülő terület 1 ha,-ára vonatkozólag kell kiszámítani.
Csakis az ilyen módon kiszámított terméshozam fejezheti ki helyesen a mező—
gazdasági üzem mnnkájának minőségét és adhat tiszta képet arról, hogy a terméshozam tekintetében a kitűzött tervet milyen mértékben valósítják meg.
Ha a terméshozamot csak a learatásra kerülő terület 1 lla—ra eső részére vonat—
1) Gazdaság, Bu lepest, 1949. április 1, 430—433. old.; április 15, 485—493. old.
*Poszol ' xtisztike (llizi rajonnüh i ucsasztkovüh inszpektorov C. Sz. U. Goszplana Sz. Sze Sz. R.(Stntisztl (ll! r enni a Szovjetúnió Állami Tervgazdasági Bizottsága Központi Statisztikai Hiva—
talának kerületi és ,. si felügyelői részére.) Goszplanizdat II. kiadása, Moszkva, 1945, 68—74. old.
