A nyugdíjreform és az agrárium

Do k t o ri (Ph D) Ért e k e z é s

K ONTÓ GIZELLA

KES ZTHELY

2 0 0 5

VESZPRÉMI EGYETEM

*(25*,.210(= *$='$6ÁGTUDOMÁNYI KAR KESZTHELY

Agrárgazdaságtani és Társadalomtudományi Tanszék

Ké s z ü lt a VE „Új agrárs t ru k t ú rák ö k o n ó m iai m e ga lapo z á s a” c . do k t o ri pro g ra m

é s a VE Ga z dálk o dás -é s S z e rve z é s t u do m á n y i Do k t o ri Is k o lája k e re t é be n

7pPDYH]HW

Dr. habil. CSc. Józsa László

a k özga zd a s á gt u d om á n y k a n d id á t u s a , h a b ilit á lt d ok t or

A NYUGDÍJREFORM ÉS AZ AGRÁRIUM

Kés zítet t e:

Ko n t ó Giz e lla

Kes zt h ely 2 0 0 5

Tart alo m je gy z é k

Ta r t a lom jegyzék ... 1

Kivon a t ... 5

Extract ... 6

Resümee ... 6

Bevezet és ... 7

1 . A d olgoza t t u d om á n yos m ega la p ozá s a ... 1 0 $WpPDLG V]HU VpJHMHOHQW VpJH... 10

$NXWDWiVFpONLW ]pVHL... 13

1.3. A primer vizsgálat adatbázisa és a kiértékelés módszertana ... 14

2 . S za k ir od a lm i á t tek in t és ... 1 6 2.1. A jóléti állam ... 16

2.2. Nemzetközi tapasztalatok a nyugdíjbiztosításban ... 21

$W|EEV]LQW Q\XJGtMUHQGV]HUHNNLDODNXOiVDpVMHOOHP] L... 23

2.2.2. Nyugdíjreformok a fejlett országokban ... 27

2.3. A magyar nyugdíjreform ... 29

2.3.1. A rendszerváltás és reformtörekvések... 29

2.3.2. Ellentmondó reformtervek ... 33

2.3.3. Lakossági elvárások... 36

$]~MQ\XJGtMUHQGV]HUpVMHOOHP] L... 38

2.4.1. 1. pillér Társadalombiztosítási nyugdíjrendszer... 39

2.4.2. 2. pillér Magánnyugdíj-rendszer ... 41

2.4.3. 3. pillér Önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak ... 45

3 . Agr á r iu m ... 4 8 3.1. Az agrárium és a rendszerváltás ... 48

3.1.1. Az agrár szektor létszámváltozása ... 49

3.1.2. Jövedelem ... 51

3.1.3. Privatizáció, kárpótlás ... 52

3.1.4. A gazdaságok száma... 53

3.1.5. A falu ... 56

3.2. Az agrár ágazat nyugdíjjárulék fizetése ... 58

$JUiUHO Q\XJGtM... 61

$Ä7HUP I|OGpUWpOHWMiUDGpNRW´SURJUDP... 62

3.4. Veszélyeztetett szegmensek a nyugdíjbiztosításban ... 66

3.4.1. Rejtett gazdaság... 66

3.4.2. Munkanélküliség ... 67

3.4.3. Cigányság... 69

3.4.4. Korai nyugdíjazás a megoldás?... 71

$PDJ\DUQ\XJGtMUHQGV]HUYL]VJiODWDDUpV]WYHY NYpOHPpQ\HDODSMiQ... 7 3 Vizsgálati eredmények ... 73

4.1. Az adatfelvétel ... 73

(OpJHGHWWVpJYL]VJiODWDQ\XJGtMUHQGV]HUU O... 75

4.2.1. "Gap-analízis" ... 75

4.3.$Q\XJGtMUHQGV]HUPLQ VpJLN|YHWHOPpQ\HL... 81

4.3.1. Faktoranalízis ... 81

4.4. Többváltozós lineáris regresszió modellek... 84

4.4.1. Modell (1) ... 84

4.4.2. Modell (2) ... 85

4.5. Kapcsolatelemzések ... 85

1\XJGtMSpQ]WiULWDJViJJDO|VV]HIJJ YiOWR]yN... 85

4.5.1. Jövedelem hatása... 86

4.5.2. Életkor hatása ... 88

4.5.3. A nem és a végzettség hatása... 90

4.6. Ágazatonkénti vizsgálatok... 92

Az agrárium részvétele a nyugdíjrendszerben... 92

4.6.1. Ágazat - jövedelem... 92

4.6.2. Ágazat - járulékok ... 93

4.6.3. Ágazat - pénztári tagság... 96

4.6.4. Lakóhely – nyugdíjpénztári tagság... 101

4.6.5. Ágazat - Nincs pénztári tagság... 103

4.7. Kvalitatív vizsgálatok... 107

4.7.1. Egy falu bemutatása ... 107

4.7.2. Mélyinterjúk... 110

5 . A k u t a t á s i er ed m én yek ös s zegzés e ... 1 1 8 ÔMpV~MV]HU NXWDWiVLHUHGPpQ\HN... 1 2 3 (OpJHGHWWVpJYL]VJiODWDQ\XJGtMUHQGV]HUU O... 123

6.2. A nyugdíjpénztári tagság domináns változói... 124

6.3. Ágazati vizsgálatok, agrárium ... 125

6.4. A falu... 128

7 . J a va s la t ok a z er ed m én yek elm élet i és gya k or la t i felh a s zn á lá s á r a ... 1 3 1 7RYiEELNXWDWiVLOHKHW VpJHN... 1 3 4 9 . Felh a s zn á lt ir od a lom ... 1 3 5 1 0 . Mellék let ek ... 1 4 8 .pUG tYDQ\XJGtMUHQGV]HUU O... 148

$PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOOHP] L... 151

10.2.1. A magánnyugdíjpénztárak jelOHP] L... 151

$PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOOHP] L... 152

Ä7HUP I|OGpUWpOHWMiUDGpNRW´SURJUDPMiUDGpNDL... 153

10.4. A magánnyugdíj-pénztárak járadéki szolgáltatásai... 154

10.5. Az önkéntes nyugdíjpénztárak járadéki szolgáltatásai... 155

Kiv o n at

Az elmúlt évtizedekben tapasztalható demográfiai változások középpontba állították az alkalmazott nyugdíjrendszerek felülvizsgálatát nemcsak az átmeneti-, hanem a fejlett piacgazdaságú országokban is.

A Magyarországon 1998-ban bevezetett nyugdíjreform a nyugdíjrendszer részleges

SULYDWL]iOiViW HUHGPpQ\H]WH pV KiURP SLOOpUHQ DODSXO $ PHJUHIRUPiODWODQ N|WHOH] iOODPL

társadalombiztosítási pillér mellett megjelentek a magánnyugdíj-pénztárak, ahova a

SiO\DNH]G NQHN N|WHOH] D EHOpSpV D] LG VHEE NRURV]WiO\ V]iPiUD NpW pY iOOW UHQGHONH]pVUH

hogy eldöntsék, vállalják-H D YHJ\HV UHQGV]HU NRFNi]DWiW YDJ\ pSSHQ HO Q\pW $ KDUPDGLN UpV]WDPiUyWDP N|G |QNpQWHVQ\XJGtMSpQ]WiUDNMHOHQWLNDPLQHPN|WHOH] DEHOpSpV HJ\pQLN|UOPpQ\HNW Ofügg.

$ UHQGV]HUYiOWiV D OHJQDJ\REE IRUGXODWRW D PH] JD]GDViJEDQ RNR]WD PLYHO

gyökeresen változtatta meg nemcsak a tulajdon és földhasználati, hanem a foglalkoztatási

YLV]RQ\RNDW D JD]GiONRGiVL IRUPiNDW LV $ PLQ VpJL YiOWR]iV OHJMHOOHP] EE LVPpUYHL D

foglalkoztatottak átlagéletkorának növekedése, a jövedelmek lemaradása és a nem fizikai dolgozók arányának növekedése és a szakképzettség szerinti összetétel javulása.

Az agrár ágazatban dolgozók nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége sajátságos helyzetben vDQ (EEH D V]IpUiED WDUWR]QDN W|EEHN N|]W HJ\ PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW YpJ] QDJ\]HP DONDOPD]RWWDL pSS~J\ PLQW D I|OGP YHOpVE O YDJ\ iOODWWDUWiVEyO pO YiOODONR]yN pV D IRJODONR]WDWRWWL MRJYLV]RQ\EDQ QHP OpY VWHUPHO N LV $ODSYHW

különbségek vannak az említett három típusú dolgozó nyugdíjjárulék fizetése között.

0HJIHOHO DQ\DJL HU IRUUiVRN KtMiQ D PXQNiOWDWyL KiWWpUUHO QHP UHQGHONH] PH] JD]GDViJL

dolgozók kiszorítottak lehetnek az önkéntes nyugdíjpénztárakból, valamint a magasabb átlagos életkor miatt a magánnyugdíj-pénztárakból.

A dolgozat megvizsgálja, hogy az új nyugdíjrendszer beváltotta-H D KR]]i I ]|WW

reményeket, mik a továbbra is megoldatlan problémák, az állampolgárok elégedettek-e a

PHJUHIRUPiOW UHQGV]HUUHO )HOWiUMD KRJ\ D PH] JD]GDVágban dolgozók ugyanolyan eséllyel lehetnek-e részesei a három-pilléres szisztémának, mint más ágazatok dolgozói, milyen sajátosságokat mutat a részvételük. A disszertáció végül kitér a nyugdíjak szempontjából különösen veszélyeztetett szegmensekre, a rendszerváltás eredményeképpen kialakult nagyszámú munkanélküli, illetve illegálisan munkát vállaló egyén helyzetére és a társadalom perifériájára szorult cigányság súlyos gondjaira.

Ex t rac t

The demographic changes of the past few decades focused on the revision of the applied pension systems in both improving and developed economic countries. The Hungarian pension reform which was introduced in 1998 resresulted in the partial privatization of the pension system and it had three pillars.

The most important turn in the political changes was in the agriculture. The most important factors of the change were the increase of the average age of employees, the decrease of incomes, the growth of the proportion of white-collars and progress in the combination of qualifications.

The dissertation intends to examine whether the new pension system could fulfill the expectations, it tries to focus on the unsolved problems, and studies whether the citizens are satisfied with the reformed system. It explores whether agricultural workers have the same chances to take part in the three pillar system as employees of other branches and it studies their characterictics.

Re s ü m e e

Die demographischen Veränderungen in den letzten Jahrzehnten stellten die Überprüfung der engagierten Rentensysteme in den Mittelpunkt, aber nicht nur in den Ländern mit provisorischer, sondern auch mit entwickelter Marktwirtschaft. Die in Ungarn im Jahre 1998 eingeführte Rentenreform brachte keine vollständige Privatisation mit. Sie beruhte sich auf drei Grundelementen.

Das Wechsel des Regierungssystems brachte die grössten Veränderungen in der Landwirtschaft mit. Die charakteristischen Kennzeichen der Veränderungen sind die Erhöhung des Durchschnittslebensalters der Arbeitnehmer, die Abnahme der Einkommen, die Zuwachs der Zahl der Arbeiter, die keine materiellen Güte herstellen, und die Verbesserung in der Qualifikationsverhältnisse.

Die Disstertation untersucht noch, ob das neue Rentensystem die Hoffnungen erfühlt hatte, was sind die bis diesem Zeitpunkt nicht gelösten Probleme, ob die Staatsbürger mit dem reformierten Rentensystem zufrieden sind. Sie reflektiert das Problem, ob die Arbeitnehmer in der Landwirtschaft sich an das dreiteilige Rentensystem anschliessen können, welche Besonderheiten weist ihre Teilnahne auf.

Be v e z e t é s

Az elmúlt évtizedekben tapasztalható demográfiai változások - várható átlagos

pOHWWDUWDP Q|YHNHGpVH pV D YLOiJ IHMOHWW UpJLyLEDQ UHODWtYH FV|NNHQ D IHMO G NEHQ SHGLJ WRYiEE Q|YHNY V]OHWpVL DUiQ\RN- középpontba állították az alkalmazott nyugdíjrendszerek felülvizsgálatát. A fejlett országok többsége kritikusnak ítéli meg a helyzetet. Az általuk a

YiOViJEyO YDOy NLOiEDOiVUD DMiQORWW VWUDWpJLiN NO|QE|] HN GH PHJWDOiOKDWyN EHQQN N|]|V

elemek: csökkenteni kell a nyújtott ellátásRNV]LQWMpWV] NtWHQLNHOODMRJRVXOWViJLIHOWpWHOHNHW

és szélesíteni kell a pénzügyi forrásokat. Az OECD országok véleménye szerint a válságból

YDOyNLOiEDOiVWMHOHQW Q\XJGtMUHQGV]HUW|EEV]LQW . A társadalom legszélesebb körét átfogó és a megélhetési PLQLPXP V]LQWMpQ HOOiWiVW Q\~MWy DODSUHQGV]HUE O WRYiEEi D NRUiEEL iWODJNHUHVHWKH] LJD]RGy NLHJpV]tW UpV]E O WHY GLN |VV]H DPHO\ HVHWOHJ OHKHW VpJHW DG D SULYiWV]HNWRUEDQW|UWpQ WRYiEELNLHJpV]tW HOOiWiVRNPHJV]HU]pVpUHLV0LQGH]WNLHJpV]tWHQp

a nyuJGtMNRUKDWiUUXJDOPDVPHJYiODV]WiViQDNOHKHW VpJHLV

A magyar nyugdíjreform

Magyarországon a nyugdíjreform szükségessége, halaszthatatlansága a kilencvenes

pYHNHOHMpW OPiUPLQGHQV]HNpUW V]iPiUD YLOiJRVYROW $Q\XJGtMNDVV]DNUyQLNXVKLiQ\DD

riasztóan alakuló demográfiai folyamatok, a nyugdíjak alakulásának esetlegessége és a

NRQMXQNW~UiQDNYDOyNLWHWWVpJHDUHQGV]HULJD]ViJWDODQViJDLVUJ VYiOWR]WDWiVRNDWN|YHWHOWHN PHJ $ NO|QE|] HXUySDL pV WHQJHUHQW~OL Q\XJGtMUHQGV]HUHN WDUND SDOHWWiMD D SpOGik széles

WiUKi]iWDGWDXJ\DQGHQHPVHJtWHWWDG|QWpVEHQVPLYHOD]LOOHWpNHVKD]DLV]DNpUW NPpJD]

DODSYHW NpUGpVHNEHQ VHP NpSYLVHOWHN HJ\VpJHV iOOiVSRQWRW D G|QWpV D Q\XJGtMUHQGV]HU I YRQiVDLUyOMHOOHJpU OQDJ\RQQHKp]pVODVV~YROW$VRNQHKp]Vpg és vita ellenére 1997-ben az

HOV V]DNDV] OH]iUXOW D SDUODPHQW LJHQW PRQGRWW D NRUPiQ\ iOWDO EHWHUMHV]WHWW UHIRUPUD H]W D]RQEDQ IRQWRV OpSpVHN HO ]WpN PHJ -ban megszületett az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakról szóló törvény, 1994-ben pedLJ PHJDODNXOWDN D] HOV QRQ-profit

SpQ]WiUDNPHO\HND]yWDNHGYHOWpVGLQDPLNXVDQIHMO G |QJRQGRVNRGiVLIRUPiYiYiOWDNPLQG

a foglalkoztatók, mind a foglalkoztatottak körében. 2. 1996-ban megszületett a

Q\XJGtMNRUKDWiU HPHOpVpU V]yOy W|UYpQ\ IHOPHQ UHQdszerben férfiakra - Q NUH HJ\VpJHVHQ

62 év. 3. 1997-ben zajlott a nyugdíjreform jogszabályi hátterének megteremtése, kialakult a hárompilléres nyugdíjrendszer.

Az új nyugdíjrendszer, amely három pilléren alapult (vegyes finanszírozású nyugdíjrendszer). 1. Továbbra is megmaradt az állami nyugdíjbiztosítás, ami az eddigihez

képest a majdani nyugdíjak csak 75 százalékát fedezi. 2. A második pillért a magán-

Q\XJGtMSpQ]WiUDNEDIL]HWHWWMiUXOpNRNMHOHQWLNPDMGDPHO\PHJKDWiUR]RWWLGHM WDJViJHVHWpQ

legalább 25 V]i]DOpNNDO HJpV]tWL NL D] HOV SLOOpUW W NHIHGH]HWL SLOOpU gQNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUDNPHO\HNPiUNRUiEEDQHONH]GWpNP N|GpVNHW

A reform HJ\LN DODSYHW célja YROW D ILQDQV]tUR]iV PHJYiOWR]WDWiVD W NHIHGH]HWLHOHP

bevezetésével, mivel az egységes felosztó-kirovó rendszer egyensúlyban tartása hosszú távon

QHP OHKHWVpJHV (QQHN RND KRJ\ D MiUXOpNRW IL]HW NHUHV N pV D MiUDGpNRW NDSy Q\XJGtMDVRN DUiQ\D WUHQGV]HU HQ D MiUXOpNIL]HW N URYiViUD FV|NNHQ $ MHOHQVpJ QHP]HWN|]L PpUFpYHO

mérve alacsony magyar aktivitási rátával és a munkanélküliséggel is összefügg, de

OHJQHKH]HEEHQ YiOWR]WDWKDWy RND D NHGYH] WOHQ GHPRJUiILDL IRO\DPDWRNEDQ D WiUVDGDORP HO|UHJHGpVpEHQNHUHVHQG

$] HOV PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDNDODStWiVDpV WDJWRERU]iVLWHYpNHQ\VpJHPiU-ben meJNH]G G|WWDQDJ\EDQNLEL]WRVtWyLpVNLVHEE-QDJ\REEPXQNiOWDWyLKiWWHU SpQ]WiUDN

folyamán megalakultak. Így 1998 végén már 38 pénztár tevékenykedett, 1999-ben

PHJNH]G G|WW Dkoncentrálódás folyamata, aminek következtében 2003 végére már csak 18 pén]WiU P N|G|WW $ NRQFHQWUiFLyW MHOOHP]L KRJ\ PtJ -ben a pénztárak mintegy 70 százaléka tartozott bankokhoz, illetve nagyobb biztosítótársaságokhoz, addig ez az arány 2003 végére már 90 százalékot ért el.

0LQGHQNL V]iPiUD PHJOHS YROW KRJ\ YpJpUe D] |QNpQWHV iWOpS N V]iPD

csaknem a feltételezett duplája lettXWiQDWDJOpWV]iPRWPiUFVDNDSiO\DNH]G NN|WHOH]

EHOpSpVH EHIRO\iVROWD 0LYHO D Q\XJGtMDN NpUGpVH PLQGHQ LG EHQ D V]pOHVN|U V]DNPDL pV WiUVDGDOPL pUGHNO GpV PHOOHWW D] DNWXiOLV JD]Gaságpolitika homlokterében állt, ennek

PHJIHOHO HQ D] 2UEiQ NRUPiQ\ QpJ\ pYH VRUiQ D MRJV]DEiO\RNEDQ NLVHEE-nagyobb módosításokatKDMWRWWYpJUHPHO\HNFpOMDKRJ\D]iOODPNDVV]DQDJ\DUiQ\~NLHVpVpWOHKHW VpJ V]HULQWFV|NNHQWVpN$]~MNRUPiQ\HOV DPDJiQSpQ]WiUDNIHMO GpVpWNRPRO\DQEHIRO\iVROy

intézkedése az volt, hogy befagyasztotta a magánpénztári tagdíjak 6 százalékos mértékét¹. Az

LQWp]NHGpV RND HJ\UpV]W D] |QNpQWHV iWOpS NQHN D V]iPtWRWWKR] NpSHVWL URKDPRV Q|YHNHGpVH

volt, ami felvetette annak a veV]pO\pW KRJ\ D W NHIHGH]HWL SLOOpU W~OViJRVDQ QDJ\ OpNHW W D

költségvetésen. Az intézkedés rövid távon relatív kiesést okozott a pénztáraknak, amit a

WDJOpWV]iP Q|YHNHGpVH HOOHQV~O\R]RWW 7RYiEEL LQWpVNpQW NLWROWiN D] HOV SLOOpUEH YDOy

visszalépés lehet VpJpW NpWpYYHO PHJV]QWHWWpND SiO\DNH]G N V]iPiUD D N|WHOH] EHOpSpVW

1$WDJGtMDNIRNR]DWRVDQV]i]DOpNUDW|UWpQ HPHOpVHD]HOV pVPiVRGLNSLOOpUWHUYH]HWW DUiQ\iYDOYROW

összefüggésben, mely szerint három év után az összes járulék egynegyed részének kellett volna a magánpénztárakba kerülni.

és hogy valóban alapos mérlegelésre késztessék a pénztártagokat, eltörölték az eredeti

W|UYpQ\EHQ V]HUHSO iOODPL JDUDQFLiW $ PiVRGLN SLOOpU EL]WRQViJRVDEEi WpWHOH pUGHNpEHQ

szigortWRWWiN D Q\XJGtMSpQ]WiUDN P N|GpVpQHN V]DEiO\DLW pV IHOJ\HOHWpW $ OHJW|EE

törvénymódosítás 2002-W OOpSHWWpOHWEH

A 2002. évi választások nyertese, a szocialista- szabaddemokrata koalíció, mint a nyugdíjreform eredeti változatának kidolgozásában részt YHY GRPLQiQV IpO YLVV]DiOOtWMD D]

iOWDOD PiU DNNRU IRQWRVQDN WDUWRWW VDURNSRQWRNDW $ SiO\DNH]G NQHN LVPpW N|WHOH] PDJiQ- nyugdíjpénztári taggá válniuk. A magánpénztári nyugdíjjárulék mértéke az erdeti törvényben

HO tUWDNV]HULQWQ 2

Agrárium

Az új n\XJGtMW|UYpQ\ QHP WHV] NO|QEVpJHW D MiUXOpNIL]HW N N|]|WW iJD]DWL

hovatartozás szerint. Minden állampolgárra érvényesek a szabályok, és mindenki ugyanúgy élhet a több-SLOOpUHV V]LV]WpPD OHKHW VpJHLYHO 'H YDOyEDQ FVDN D] iOODPSROJiURN

elhatározásán múlik-HD]~MQ\XJGtMUHQGV]HUEHQYDOyUpV]YpWHO"0LO\HQGRPLQiQVWpQ\H] NUH YH]HWKHW YLVV]D D PDJiQ- illetve az önkéntes nyugdíjpénztári részvétel reális alternatívája?

Szempontok lehetnek a jövedelem, az életkor, az alkalmazotti- vagy vállalkozói jogviszony, az iskolai végzettség, a nem, a lakóhely, az ágazat, az etnikai hovatartozás, stb..

$ GLVV]HUWiFLy PHJ NtYiQMD YL]VJiOQL KRJ\ D PH] JD]GDViJEyO pO N KHO\]HWH pV

paraméterei hogyan függnek össze a három-pilléres nyugdíjszisztéma által kínált

OHKHW VpJHNNHO. Mivel a nyugdíjpénztári statisztikák ágazatok szerinti bontást nem tartalmaznak, ezért a dolgozat saját primer vizsgálatokra alapozva keresi meg az agrár szféra

Q\XJGtM HO WDNDUpNRVViJiW MHOHQW VHQ EHIRO\iVROy LVPpUYHNHW pV iOODStWMD PHJ KRJ\ YDOyEDQ

azonos feltételeket biztosít-e számukra az új nyugdíjtörvény, vagy bizonyos szempontok miatt

HVHWOHJNLV]RUtWRWWDNYDODPHO\LNSLOOpUE O

A témaválasztást indokolja a nyugdíjrendszer korosztályoktól független érintettsége,

D UHQGV]HUYiOWiVW N|YHW HQ D WLV]Win állami rendszerrel való fokozódó elvárások és elégedetlenség. Az agrár szférához a jelöltet családi szálak kötik, ezért fontos számára a szektor mindenkori tisztes megélhetése, és helyzetük javítása.

2 A nyugdíjjárulék 8% helyett 8,5%-UDQ 0DJiQ-nyugdíjpénztári tag esetében a nyugdíjjárulék 2003-tól 1,5%

az állami társadalombiztosítás felé, tagdíja pedig 7% a magánpénztárba (2002-ig ez 2, illetve 6% volt) és 2004-

W O D V]i]DOpNRV IRJODONR]WDWRWWL MiUXOpN - 8 százalékos arányban oszlik meg az állam, valamint a magánpénztár között. Mindazonáltal a törvényi 9%-os munkavállalói járulékot még mindig nem éri el.

1 . A do lgo z at t u do m án y o s m e galapo z ás a

$WpPDLG V]HU VpJHMHOHQW VpJH

Az elmúlt évtizedekben tapasztalható demográfiai változások középpontba állították az alkalmazott nyugdíjrendszerek felülvizsgálatát nemcsak az átmeneti-, hanem a fejlett piacgazdaságú országokban is. A nyugdíjazás feltételei, az életkor, a nyugdíjak megállapítása, a továbbfoglalkoztatás aktuális kérdéssé vált a prognosztizált népesség összetételében beálló változások között. Ezek között legfontosabb a várható átlagos élettartam növekedése és a

YLOiJ IHMOHWW UpJLyLEDQ UHODWtYH FV|NNHQ D IHMO G NEHQ SHGLJ WRYiEE Q|YHNY V]OHWpVL

arányok. A nyugdíjrendszerek megreformálása globálisan érinti tehát az országokat.

A fejlett országok többsége kritikusnak ítéli meg a helyzetet. Az általuk a válságból való kilábalásra ajánlott stratégiák küO|QE|] HN GH PHJWDOiOKDWyN EHQQN N|]|V HOHPHN PLQW SpOGiXO KRJ\ FV|NNHQWHQL NHOO D Q\~MWRWW HOOiWiVRN V]LQWMpW V] NtWHQL NHOO D MRJRVXOWViJL

feltételeket és szélesíteni kell a pénzügyi forrásokat.

Nyugdíjreformok

$ ,, YLOiJKiERU~W N|YHW HQ D] DGGLJ egységes társadalombiztosítási struktúrák egyre gyakrabban oly módon változtak, hogy azon belül egy-egy ország nyugdíjrendszere

ÄW|EEV]LQW Yp´YiOW

Az OECD 1988-DVWDQXOPiQ\iQDNNpV]tW LV]HULQWV]i]DGXQNQ\XJGtMUHQGV]HUHHJ\D

társadalom legszélesebb körét átfogó és a megélhetési minimum szintjén ellátást nyújtó

DODSUHQGV]HUE OWRYiEEiDNRUiEELiWODJNHUHVHWKH]LJD]RGyNLHJpV]tW UpV]E OWHY GLN|VV]H DPHO\ HVHWOHJ OHKHW VpJHW DG D SULYiW V]HNWRUEDQ W|UWpQ WRYiEEL NLHJpV]tW HOOiWiVRN

megszerzésére is. Mindezt kiegészítené a nyugdíjkorhatár rugalmas megválasztásának

OHKHW VpJHLV

( NpW DODSPRGHOO NO|QE|] PyGRQ NRPELQiOW YiOWR]DWiW DONDOPD]]iN D] HJ\HV RUV]iJRNJ\DNUDQNLHJpV]tWYHPiVHOHPHNNHOLVI NpQW|QNpQWHVEL]WRVtWiVLIRUPiNNDO(EE O

a szempontból sem az OECD, sem az Európai Unió tagországainak gyakorlata nem egységes.

$ Q\XJGtMUHIRUPRN MHOOHP] L QpJ\ Yi]ODWSRQWEDQ IRJODOKDWyN |VV]H1. Az állami finanszírozási rendszert tovább folytatása. A rendszer alapja az, hogy a munkavállaló nyugdíjjárulékából képzett alapokból fizetik a nyugdíjak összegét. 2. Alapok létrehozása. A cél, hogy rövid és középtávon az állami kiadások csökkentése érdekében olyan alapokat

KR]]DQDNOpWUHDPHO\HNDM|Y EHQVHJtWHQHNDQ\XJGtMLJpQ\HNNLHOpJtWpVpEHQ3. A nyugdíjak

reálértékének csökkentése. A nyugdíjak indexálását nem a fogyasztóiár-indexhez, hanem a foglalkoztatottak jövedelmének növekedéséhez, esetenként többéves átlagos növekedéséhez kötnék. 4. A nyugdíjkorhatár növelése. $ OHJHJ\V]HU EE pV OHJLQNiEE N|OWVpJNtPpO

megoldás.

Magyar nyugdíjreform

1995 körül már kialakult az egyetértés a szakemberek és politikusok között, hogy Magyarországon is átfogó reformra van szükség. Olyan új nyugdíjrendszert kell létrehozni,

DPHO\EHQ D NHUHV N HU VHQ pV HJ\pQLOHJ pUGHNeltek abban, hogy járulékot fizessenek. Két lényeges követelményt jelöltek meg: tisztességes kalkuláció és egyéni számlavezetés. A

PHJYDOyVtWiVUD YRQDWNR]y HONpS]HOpVHN D]RQEDQ DODSYHW HQ NO|QE|]WHN .pW UHIRUPWHUY ERQWDNR]RWW NL $] HOV W D 1\XJGtMEL]WRVítási Alap Önkormányzata, a szakszervezetek és

IJJHWOHQ V]DNpUW N WiPRJDWWiN D PiVLNDW D 3pQ]J\PLQLV]WpULXP $ NO|QEVpJ D N|WHOH]

rendszerre vonatkozott, senki sem vitatta az önkéntes nyugdíjpénztárak fennmaradását és támogatását.

A célok megvalósításához mindkét tervezet szerint átlátható szabályokra, egyéni számlákra és rendes adminisztratív vagy piaci valorizálásra/indexálásra van szükség. Hasonló összhang uralkodott a nyugdíjkorhatár-emelés és a rugalmas nyugdíjkorhatár kérdésében. A

V]DNpUW N YpOHménye azonban megoszlott abban, hogy szükséges-e a nyugdíjrendszer részleges privatizálása.

A törvényhozás a Világbank által támogatott Pénzügyminisztériumi nyugdíjreformot fogadta el, amely a nyugdíjrendszer részleges privatizálását eredményezte és három pilléren

DODSXO$PHJUHIRUPiODWODQN|WHOH] iOODPLWiUVDGDORPEL]WRVtWiVLSLOOpUPHOOHWWPHJMHOHQWHND PDJiQQ\XJGtMSpQ]WiUDN DKRYD D SiO\DNH]G N V]iPiUD N|WHOH] D EHOpSpV D] LG VHEE

korosztály számára két év állt rendelkezésre, hogy eldöntsék, vállalják-e a vegyes rendszer

NRFNi]DWiW YDJ\ pSSHQ HO Q\pW $ KDUPDGLN UpV]W D PiU yWD P N|G |QNpQWHV Q\XJGtMSpQ]WiUDNMHOHQWLNDPLQHPN|WHOH] DEHOpSpVHJ\pQLN|UOPpQ\HNW OIJJ

) NpQW D] iOODPL Q\XJGtMUHQGV]HU MHOHQW V PHJ~MtWiViQDN KLiQ\iEDQ D]RQEDn számos megoldatlan probléma megmaradt a reform után is. Ilyenek például a rugalmas nyugdíjazás, a járulék és járadék közti kapcsolat, a tb-Q\XJGtM NRPELQiOW LQGH[iOiVD D QHPHN HJ\HQO VpJH

az újraelosztás kérdése, az évjáradék a magánnyugdíj rendszerben, a tagdíjfizetési hajlandóság és a m N|GpVLN|OWVpJHN

$WpPDLG V]HU VpJHDUHIRUPPHJYDOyVXOiVDHOOHQpUHWRYiEEUDLVIHQQiOO$GROJR]DW D]~MUHQGV]HUQpJ\pYHVP N|GpVHXWiQNtYiQMDH]WEL]RQ\tWDQL

Agrárium

A rendszerváltás nagy fordulatot hozott a PH] JD]GDViJEDQ PLYHO J\|NHUHVHQ

változtatta meg nemcsak a tulajdon és földhasználati, hanem a foglalkoztatási viszonyokat, a

JD]GiONRGiVL IRUPiNDW LV $ PLQ VpJL YiOWR]iV OHJMHOOHP] EE LVPpUYHL D IRJODONR]WDWRWWDN

átlagéletkorának növekedése, a jövedelmek lemaradása és a nem fizikai dolgozók arányának növekedése és a szakképzettség szerinti összetétel javulása.

Az 1997-es új nyugdíjtörvény nem tartalmaz engedményeket vagy szigorításokat a

PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN V]iPiUD 8J\DQD]RN D] HOYHN pV IL]HWpVL N|telezettségek érvényesek rájuk is, mint bármely más ágazat munkavállalóira.

Az agrár ágazatban dolgozók nyugdíjjárulék fizetési kötelezettsége sajátságos

KHO\]HWEHQ YDQ (EEH D V]IpUiED WDUWR]QDN W|EEHN N|]W HJ\ PH] JD]GDViJL WHYpNHQ\VpJHW YpJ] QDJ\]HP DONDOPD]RWWDL pSS~J\ PLQW D I|OGP YHOpVE O YDJ\ iOODWWDUWiVEyO pO YiOODONR]yN pV D IRJODONR]WDWRWWL MRJYLV]RQ\EDQ QHP OpY VWHUPHO N LV $ODSYHW

különbségek vannak az említett három típusú dolgozó nyugdíjjárulék fizetése között.

Különleges helyzetben vannak az VWHUPHO N, akik nincsenek foglalkoztatotti

MRJYLV]RQ\EDQ YDJ\LV FVDN HEE O D WHYpNHQ\VpJE O pOQHN PHUW QHNLN QLQFV Q\XJGtMMiUXOpN IL]HWpVL N|WHOH]HWWVpJN )HOWpWHOH]KHW KRJ\ N HOHVQHN D Q\XJGtMUHIRUP iOWDO Q\~MWRWW

OHKHW VpJHNW O$PH] JD]Gasági vállalkozók nyugdíjvárománya szintén kritikus lehet amiatt, hogy közülük sokan csak minimálbér után fizetnek nyugdíjjárulékot, ami minimális nyugdíjat jelent.

0HJIHOHO DQ\DJL HU IRUUiVRN KtMiQ D PXQNiOWDWyL KiWWpUUHO QHP UHQGHONH]

PH] JD]GDViJL GRlgozók kiszorítottak lehetnek az önkéntes nyugdíjpénztárakból, valamint a magasabb átlagos életkor miatt a magánnyugdíj-pénztárakból, vagyis a reform nekik nem ad

XJ\DQRO\DQ HVpO\HNHW D Q\XJGtMFpO~ PHJWDNDUtWiVRNUD KD |VV]HYHWMN NHW PiV iJD]DWRNEDQ

dolgozók helyzetével.

$ GLVV]HUWiFLy IHOWiUMD KRJ\ D PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN Q\XJGtMUHQGV]HUW LOOHW

alternatívái megegyeznek a többi állampolgáréival, ugyanolyan eséllyel lehetnek-e részesei a három-pilléres szisztémának, mint más ágazatok dolgozói, és milyen sajátosságokat mutat a részvételük.

$NXWDWiVFpONLW ]pVHL

A disszertáció a nemzetközi demográfiai tapasztalatok közös vonásainak bemutatása

PHOOHWW Ui NtYiQ PXWDWQL D IRO\DPDWEDQ OpY pV WHUYH]HWW Q\XJGtMUHIRUP W|UHNYpVHN

sajátosságaira, a Világbank propagandájának hatására kialakuló többpilléres nyugdíjszisztéma

MHOOHP] LUH$QHP]HWN|]LNLWHNLQWpVXWiQORNDOL]iOMDDNpUGpVWD]HXUySDLLQWHJUiFLyEDQUpV]W YHQQLNtYiQy0DJ\DURUV]iJKDVRQOyJRQGRNNDON]G Q\XJGtMUHQGV]HUpUHW|UWpQHWLiWWHNLQWpst nyújt a magyar nyugdíjszisztéma változásairól és arról, hogy milyen körülmények vezettek az 1998-DV UHIRUP EHYH]HWpVpKH] $ NO|QE|] Q\XJGtMUHIRUP NRQFHSFLyN DODSMiQ HOHP]L D Q\XJGtMUHQGV]HU I EE VDMiWRVViJDLW pV D ODNRVViJL HOYiUiVRN WNUpEHQ pUWpNHli az új

Q\XJGtMV]LV]WpPDHU VpVJ\HQJHSRQWMDLWUiPXWDWDUHIRUPHUpQ\HLUHpVfeltárja a még mindig megoldatlan problémákat.

Az értekezés választ keres arra, hogy az elmúlt évek tapasztalatai beváltották-e a

Q\XJGtMUHIRUPKR] I ]|WW UHPpQ\HNHW IHOPpUL hogy a MiUXOpNIL]HW N HOpJHGHWWHN-e a mostani nyugdíjrendszerrel, milyen szempontok érvényesülését tartanák a legfontosabbnak a

Q\XJGtMV]LV]WpPiEDQ pV KRO YDQQDN PpJ MDYtWDQGy V]HJPHQVHN $ Q\XJGtMUHQGV]HU PLQ VpJL

követelményeit vizsgálva, megkeresi a domináns változókat |VV]HWHY NHW pV NDSFVRODWRNDW NHUHVDQ\XJGtMUHQGV]HUNO|QE|] SDUDPpWHUHLN|]|WWSpOGiXOKRJ\DQPRWLYiOMDDM|YHGHOHP

az életkor, a végzettség, stb. a rendszerben való részvételt. Feltérképezi, hogy a rendszerváltás eredményeként, hRJ\DQ Q WW 0DJ\DURUV]iJRQ Dmunkanélküliség és a feketefoglalkoztatás aránya, ami a nyugdíjjárulék fizetés elmaradásának fontos oka. Kitér a társadalom perifériáján

pO cigányság súlyos helyzetére, elemezve ennek iskolázatlansággal, területi elhelyezkedéssel és a diszkriminációval való összefüggését;

$ GROJR]DW EHPXWDWMD KRJ\ D UHQGV]HUYiOWiV PLO\HQ YiOWR]iVRNDW LGp]HWW HO D

PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN N|UpEHQ UiPXWDW D IRJODONR]WDWiV HU V YLVV]DHVpVpUH D]

ágazatból való elvándorlásra és az agráriumból éO N iWODJRV életkorának növekedésére.

Elemzi, hogy az agrár szférában dolgozók számára a nyugdíjreform hasonló feltételeket teremtett-e, mint az egyéb ágazatok munkavállalóinak, vagy esetleg elesnek bizonyos pozitív

OHKHW VpJHNW O. Saját vizsgálatok révén YiODV]WNHUHVDUUDKRJ\DPH] JD]GDViJEDQGROJR]yN

tudnak-e élni az új, három-SLOOpUHV UHQGV]HU iOWDO Q\~MWRWW OHKHW VpJHNNHO milyen

SDUDPpWHUHNW O IJJ D UpV]YpWHON )HOWiUMD KRJ\ D PH] JD]GDViJEyO pO N KHO\]HWpW MDYtWDQL

hivatott speciális program („7HUP I|OGpUW pOHWMiUDGpNRW´ mennyiben segíti a célcsoport

Q\XJGtMNRUL PHJpOKHWpVpW $ NpUG tYHV IHOPpUpVW NLHJpV]tWHQG EHPXWDWMD HJ\ község

WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL MHOOHP] LW NO|Q|V WHNLQWHWWHO D PH] JD]GDViJL V]IpUiUD pV D

nyugdíjjárulékot rendszeresen IL]HWQLQHPWXGyNDUiQ\iUDpVMHOOHP] LUHYDODPLQWV]HPpO\HV PHJNpUGH]pVDODSMiQIHOWiUMDKRJ\KRJ\DQtWpOLNPHJKHO\]HWNHWD]LG VNRULPHJpOKHWpVNpUW

mindent megtenni nem tudó állampolgárok. Rámutat a rendszerváltás miatt kialakult új helyzetre, miszerint a nyugdíjbiztosítás nem teremt minden embernek biztos öregkort és arra,

KRJ\ D YHV]pO\H]WHWHWW V]HJPHQVHN SUREOpPiLYDO LG EHQ HO NHOO NH]GHQL IRJODONR]QL 0HUW KDPDURVDQ HOM|Q D] LG PLNRU Q\XJGtMED YRQXO D QDJ\ OpWV]iP~ PRVW NHUHV NRUEDQ OpY

Ratkó QHP]HGpN DPL MHOHQW VHQ FV|NNHQWHQL IRJMD D WiUVDGDORPEL]WRVtWiV EHYpWHOHLW

tekintettel a magyarországi természetes fogyás tényére, és elérik a nyugdíjkorhatárt azok is,

DNLN WDOiQ |QKLEiMXNRQ NtYO QHP WXGWiN WHOMHVtWHQL D PHJIHOHO PpUWpN V]ROJiODWL LG W D

nyugdíjhoz, vagy a nyugdíjhoz való jutás egyéb feltételeit. Ez pedig fokozhatja a társadalom kettészakadását és az államkassza majdani szociális célú kiadásait.

1 . 3 . A prim e r v iz s gálat adat báz is a é s a k ié rt é k e lé s m ó ds z e rt an a A disszertáció szekunder vizsgálatok keretében, a rendelkezésre álló hazai és a nemzetközi szakirodalom feldolgozásával mutatja be a téma aktualitását alátámasztó külföldi és magyar demográfiai változásokat, a nyugdíjrendszerek felülvizsgálatának és

PHJUHIRUPiOiVQDNV]NVpJV]HU ségét. Az irodalmak széles tárháza foglalkozik a több pilléren

iOOy Q\XJGtMUHQGV]HUHN NLDODNXOiViYDO P N|GpVpYHO pV NULWLNiMiYDO QHP]HWN|]L pV PDJ\DU YLV]RQ\ODWEDQLVJOREiOLVDQpUWpNHOYHDNpUGpVW$YHJ\HVUHQGV]HUEHQUpV]WYHY YDJ\pSSHQ

részt nem veY HJ\pQHN KHO\]HWpUH YiODV]WiVL OHKHW VpJHLUH pV tJ\ D GLVV]HUWiFLy

alapkérdésére, az agrárszféra érintettségére azonban nem térnek ki. A dolgozat saját vizsgálatok végzésével keresi meg a választ a nyugdíjrendszerrel való elégedettség, és a

PH] JD]GDViJMHOOHP] LWpVOHKHW VpJHLWpULQW NpUGpVHNUH$primer vizsgálati eredmények

DODSMiXOHJ\NpUG tYHVIHOPpUpVV]ROJiO$I VUHSUH]HQWDWtYPLQWDNLYiODV]WiVDHJ\V]HU

véletlen mintavétellel történt négy megye állampolgáraiból. Alkalmazásra került ezen kívül a

PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN KHO\]HWpQHN EHPXWDWiViUD HJ\ IDOXQDN D PRQRJUiILD PyGV]HUpYHOW|UWpQ WHOHVN|U OHtUiVDpVQpKiQ\PpO\LQWHUM~V]HPpO\HVPHJNpUGH]pV

A felhasznált matematikai-VWDWLV]WLNDLPyGV]HUHNDN|YHWNH] N

"Gap-analízis" : Az ismérv fontosságának és a vele való elégedettségnek az összevetésére alkalmas nemzetközileg elfogadott módszer. Felhasználás: Az eljárás a nyugdíjrendszer

PLQ VpJpYHOYDOyHOpJHGHWWVpJYL]VJiODWiEDQNHUOIHOKDV]QiOiVUD

Faktor-analízis: Többváltozós, lineáris regressziós elemzés, melynek célja a kezdeti nagy

V]iP~PDJ\DUi]yYiOWR]yWDPRGHOOHJ\V]HU EENH]HOKHW VpJHPLDWWNHYHVHEERNYiOWR]yYDO

úgynevezett faktorral helyettesíteni. Felhasználás: Az eljárás a nyugdíjrendszer legfontosabb

PLQ VpJLSDUDPpWHUeinek meghatározásában hasznos segítség.

Korreláció- és regressziószámítás: Az ismérvek között fennálló kapcsolatok feltárása, leírása többváltozós matematikai modellel, ami megmutatja, hogy a magyarázó változók hogyan hatnak az eredményváltozóra, mely független változóknak van szignifikáns hatása a

IJJ YiOWR]yUDFelhasználás: A módszer a magánnyugdíjpénztárakba való belépés és a

WDJViJ IRQWRV PHJKDWiUR]y V]HPSRQWMDLQDN PHJNHUHVpVpEHQ pV D] |VV]HWHY N KDWiViQDN

vizsgálatában kerül alkalmazásra.

Kapcsolatok feltárása és aránypróbák (statisztikai hipotézis-vizsgálatok): Két változó

N|]|WWL NDSFVRODW NLPXWDWiViUD DONDOPDV HOMiUiV D PHJIHOHO VWDWLV]WLNDL SUyED KDV]QiODWiQDN

segítségével. Ha a változók közti összefüggés szignifikáns, akkor a mintából levont

N|YHWNH]WHWpVHLQN iOWDOiQRV pUYpQ\ QHN WHNLQWKHW N Felhasználás: A nyugdíjpénztári

WDJViJJDO |VV]HIJJ LVPpUYHN PHJNHUHVpVpQpO D IRJODONR]iVL iJD]DWRQNpQWL NDSFVRODWRN IHOWiUiViQiO D PH] JD]GDViJEDQ GROJR]yN MHOOHP] QHN NLPXWDWiViQiO DONDOPD]KDWy D

módszer.

Leíró statisztikák: Fontosabb statisztikai mutatók, mint az átlag, szórás meghatározása és ezek szakmai szempontú elemzése. Felhasználás: $ Q\XJGtMUHQGV]HUUHO |VV]HIJJ SDUDPpWHUHN PLQW SpOGiXO pOHWNRU M|YHGHOHP VWE MHOOHP] VWDWLV]WLNDL PXWDWyLnak elemzésénél alkalmazható a módszer.

Monográfia: A reprezentatív megfigyeléseknek, a statisztikai következtetéseknek azon formája, amikor a megfigyelni kívánt teljes sokaságnak egy kiválasztott részét vetjük teljes

N|U PHJILJ\HOpV DOi Felhasználás: Eg\ NRQNUpW WHOHSOpV WHOMHV N|U YL]VJiODWD D

társadalombiztosítás szempontjából. A lakosok nyugdíjjárulék fizetés szerinti összetételének megállapítása és a járulékot folyamatosan fizetni nem képes, veszélyeztetett szegmensek felderítése.

Mélyinterjúk: A statisztikai megfigyeléseknek olyan módszere, amikor személyes megkérdezéseket alkalmaznak a vizsgált terület egyes egyedeinél. Felhasználás: $NpUG tYHV IHOPpUpVE O OHYRQKDWy QHP PHJEt]KDWy N|YHWNH]WHWpVHNHW NLHJpV]tWHQG D V]HPpO\HV

megkérdezésekkel a vi]VJiODWRNDWDPH] JD]GDViJEDQGROJR]yNKHO\]HWpUHOHKHWIyNXV]iOQL

2 . S z ak iro dalm i át t e k in t é s

2 . 1 . A jó lé t i állam

$ ,, YLOiJKiERU~ XWiQ I NpQW (XUySiEDQ VDMiWRV MyOpWL iOODPL-modell alakult ki. A

PRGHOO VDMiWRVViJD KRJ\ D V]HJpQ\HN VHJpO\H]pVpQ W~OPHQ en és a gazdasági ciklus változásaitól függetlenül próbálja biztosítani az egész társadalom életszínvonalának folytonos javulását. A jóléti állam végül is „olyan társadalmi gyakorlatok és stratégiai megállapodások együttese, amelynek célja annak a sajátos történelmi problémának a megoldása, amit a jólét termelésének és elosztásának harmonizálása jelent” (Myles, 1994).

A jóléti állam azonban válságban van. A konzervatív megközelítés szerint válsága abban gyökerezik, hogy az állam kiadásai olyan szintre emelkedtek, ahol a piac nem tart meg

D VDMiW WHOMHVtWPpQ\pE O DQQ\LW DPHQQ\L PHJIHOHOQH D P N|GpVL N|YHWHOPpQ\HLQHN $ MyOpWL iOODP URQWMD D W NHIHOKDOPR]iVW D SLDFL IRO\DPDWRNDW pV H SUREOpPiW D MyOpWLVpJ NDUFV~VtWiViYDO YDJ\ WHOMHV PHJV] QWHWpVpYHO OHKHW PHJoldani. A baloldali értelmezés szerint

QHP D MyOpWL iOODP YDQ YiOViJEDQ KDQHP D W NpV WiUVDGDORP $ PRGHUQ NDSLWDOL]PXVQDN

továbbra is szüksége van a jóléti államra, hogy a társadalmi harmóniát fenn tudja tartani, ezért a társadalombiztosítási rendszerekeWWRYiEEUDLVP N|GWHWQLNHOO$posztmodern megközelítés szerint olyan nagy változások vannak a társadalomban, amelyek a társadalmi lét mintáinak

DODSYHW iWDODNXOiViW HUHGPpQ\H]LN $] XQLYHU]DOL]PXV MHOHQW VpJH FV|NNHQ V PHJMHOHQLN D

decentralizáció és VRNV]tQ VpJLUiQWLLJpQ\DMyOpWLiOODPIXQNFLyLYDOV]HPEHQ$SRV]WPRGHUQ

szemlélet a diverzitást és pluralizmust hangsúlyozza. Elutasítja az életkörülmények javításának tradicionális megközelítését, az univerzális és javító szándékú szociálpolitikát, amiQHNHUHGPpQ\HNpSSHQDM|Y D]pOHWV]tQYRQDOQ|YHNY HJ\HQO WOHQVpJHpVD]iOODPLMyOpWL

szolgáltatások -benne a nyugdíjrendszer- privatizációja. Ez viszont a jóléti állam

PHJV] QpVpYHOYDJ\OHJDOiEELVDODSRViWDODNXOiViYDOMiUTaylor-Gooby, 1995).

A jólétL iOODP M|Y MH DODSYHW HQ PHJ IRJMD KDWiUR]QL KRJ\ D] LG VHNU O YDOy

gondoskodás -DQQDNLVHJ\LNI HOHPHDnyugdíjrendszer- milyen irányban és milyen értékek alapján fog átalakulni. Egy társadalomra nagyon demoralizáló hatású, ha a kormányzat arra töreks]LN KRJ\ D] LG VHN V]iPiW pV D UiMXN N|OW|WW SpQ]W PLQLPDOL]iOMD 8J\DQDNNRU D W NHIHGH]HWL HOY PHJMHOHQpVH D Q\XJGtMUHQGV]HUHNEHQ D V]RFLiOLV JRQGRVNRGiV WiUVDGDOPL PpUHWHNU O HJ\pQL FVDOiGL N|]|VVpJL JRQGRVNRGiVED YDOy iWPHQHWH D SRV]WPRGHUQ pUWpNHN

megvalósulását is jelentheti.

A jóléti közgazdaságtan rámutat, hogy a gazdaság csak bizonyos feltételek mellett Pareto-hatékony.³ Hat oka lehet annak, hogy a piaci mechanizmus miért nem vezet az

HU IRUUiVRN 3DUHWR-hatékony allokálásához: a verseny kudarca, a közjavak, az externáliák, a nem-teljes piacok, az információs kudarcok és a munkanélküliség (Stiglitz, 2000). Ezeket a feltételeket piackudarcoknak nevezzük, és ezek indokolják azt, hogy a kormányzat miért lép

IHO WHYpNHQ\HQ D JD]GDViJEDQ (OV NpQW -ban A. Smith D PRGHUQ N|]JD]GDViJWDQ HOV QDJ\REEP YpEHQIRJDOPD]WDPHJD]WKRJ\DJD]GiONRGyNVDMiWHJ\pQLpUGHNHLNHWN|YHWYH Q\HUHVpJUH W|UHNHGYH D YHUVHQ\QHN N|V]|QKHW HQ-egy láthatatlan kéz hatása nyomán- valójában közérdekeket szolgálnak. Hatására széles körben elfogadottá vált a nézet, miszerint

DWiUVDGDOPLN|]|VVpJOHJMREEpUGHNHLQHNHO PR]GtWiViKR]DNWtYNRUPiQ\]DWUDYDQV]NVpJ

Még ha a piackudarcok ellenére a gazdaság Pareto-KDWpNRQ\ PyGRQ P N|GQH LV D

kormányzati fellépés mellett szólnak további érvek. Egyrészt a jövedelemeloszlás szerkezete a

NRPSHWLWtYSLDFRNRQLJHQQDJ\HJ\HQO WOHQVpJHNKH]YH]HWKHWHPLDWWHO IRUGXOKDWKRJ\HJ\HV

állampolgárok nem jutnak hozzá a megélhetéshez szükséges forrásokhoz. A kormányzat egyik kiemelten fontos tevékenysége a jövedelmek újraelosztása, redisztribúciója. A jóléti

SURJUDPRN N|]|WW V]HUHSHOQHN W|EEHN N|]|WW M|YHGHOHPNLHJpV]tW WiPRJDWiVRN FVDOiGL

pótlék, gyes vagy minimális nyugdíjjáradék szolgáltatás. Másrészt a kormányzati beavatkozás mellett szól azon érvelés is, hogy egyes emberek olykor nem saját, jól felfogott érdekeinek

PHJIHOHO HQ FVHOHNV]HQHN $ IRJ\DV]WyN PpJ WHOMHV LQIRUPiFLyN ELUWRNiEDQ LV KR]KDWQDN

rossz döntéseket, például dohányoznak, nem kapcsolják be a biztonsági övet, nem szívesen takarékoskodnak. A paternalista⁴ kormányzat szerepe ilyen esetekben nem korlátozódhat az információ-szolgáltatásra, hanem be kell avatkoznia a meritórikus⁵ javak fogyasztásába (Stiglitz +D D WiUVDGDORP ~J\ OiWMD KRJ\ PHJHQJHGKHWHWOHQ D] LG V iOODPSolgárok súlyos anyagi helyzetének kialakulása, hogy biztosítani kell megélhetésüket, akkor akár

NpQ\V]HUUHO LV FpOV]HU JRQGRVNRGQL D Q\XJGtMEL]WRVtWiV PHJOpWpU O $nyugdíjbiztosítás olyan meritórikus jószágDPHO\QHNDPHJYiViUOiViWD]iOODPN|WHOH] HQHO tUMDSROJiUDLQDN

mert ez megfelel a társadalom érdekének.

A patrernalista felfogás hívei szerint az egyének saját döntéseik alapján még akkor

VHP NpSH]QpQHN HOHJHQG WDUWDOpNRW Q\XJGtMDV pYHLNUH KD HKKH] PHJIHOHO LQWp]PpQ\HN

3 Pareto-KDWpNRQ\ DOORNiFLy D] HU IRUUiVRN RO\DQ DOORNiFLyMD DPHO\EHQ VHQNL VHP NHUOKHW MREE KHO\]HWEH

anélkül, hogy valaki rosszabb helyzetbe ne kerülne.

4 A paternalizmus álláspontja szerint azért van szükség a kormányzati fellépésre, mert a kormány jobban tudja az egyes embereknél, hogy mi szolgálja jól felfogott érdekeiket.

5 Meritórikus javak: önmagukban értékes, erkölcsi-politikai megfontolásból támogatásra érdemes javak, olyan

MDYDN DPHO\QHN IRJ\DV]WiViW D NRUPiQ\]DW tUMD HO D] pULQWHWWHN V]iPiUD SpOGiXO EL]WRQViJL |Y DODSV]LQW RNWDWiVQ\XJGtMFpO~PHJWDNDUtWiV(OOHQNH] MHDYLVV]DV]RUtWDQGyMyV]ig, például a dohányzás.

állnának rendelkezésükre.(QQHNV]iPRVRNDOHKHW(J\HVV]HU] ND]WKDQJV~O\R]]iNKRJ\D]

HJ\pQHN MHOHQW V UpV]H V]LV]WHPDWLNXVDQ DOiEHFVOL LG VNRUL IRJ\DV]WiVL V]NVpJOHWHLW

(Berthold$UHiOLVDQYiUKDWyQiONHGYH] EEQHNtWpOLNPHJDQQDNYDOyV]tQ VpJpWKRJ\

LG VNRUXNEDQképesek lesznek még dolgozni, alábecsülik várható élettartamukat stb. (Verbon, 1988; Dinkel, 1984) Gond az is, hogy minden társadalomban létezik egy réteg, amely „torz

SUHIHUHQFLiNNDO´UHQGHONH]LN$MHOHQNRULIRJ\DV]WiVWHO WpUEHKHO\H]LNDM|Y EHQLIRJ\Dszási igényekkel szemben. Ez az ún. „free-rider” fogyasztó (Musgrave, 1969). Mivel szinte minden

FLYLOL]iOW RUV]iJEDQ Q\~MWDQDN N|]SpQ]HNE O HJ\ PLQLPiOLV HOOiWiVWD]RNQDN DNLN VHPPLIpOH

más forrással nem rendelkeznek, az egyén számára haszonnal járhat, ha fiatalon nem fizet

M|YHGHOPpE O VHPPLIpOH KR]]iMiUXOiVW D Q\XJGtMUHQGV]HUEH LG VNRUiEDQ SHGLJ D N|]|VVpJL

VHJpO\HNUH KDJ\DWNR]LN ËJ\ WXODMGRQNpSSHQ NLKDV]QiOMD D W|EELHN HU IHV]tWpVHLW Verbon, 1988; Buchanan, 1977). További probléma, hogy a hosszú tervezési horizont sokféle információt követelne meg, amit az egyének külön-NO|Q QHP WXGQDN |VV]HJ\ MWHQL SO M|Y EHQL IRJODONR]WDWiVL OHKHW VpJHNU O D WpQ\OHJHV M|YHGHOHP PpUWpNpU O YiUKDWy

élettartamról). Az állami közbelépés nélkül a rosszul informált és a kockázatvállalásra

KDMODPRVV]HPpO\HNNHON|QQ\HQHO IRUGXOKDWKRJ\LG VNRUXNEDQPHJpOKHWpVLIRUUiVRNQpONO

maradnak. Az információ megszerzése gyakran igen költséges eljárást igényel (Culyer, 1973), amit egy-egy személy, de még biztosítóintézet sem tud mindig finanszírozni.

A paternalista vagy meritórikus célú beavatkozásokra tehát e felfogás hívei szerint (Musgrave, D] HJ\HV HPEHUL V]NVpJOHWHN WHUPpV]HWH pV D] HPEHUL HO UHOiWiV

hiányosságai, tökéletlen volta miatt van szükség. Mindezek indokolják azt, hogy az állam

EHDYDWNR]]RQ D IRJ\DV]WyL SUHIHUHQFLiNED 6RN V]HU] YL]VJiOMD D] iOODPL EHDYDWNR]iV

OHKHWVpJHVYDJ\FpOV]HU KDWiUDLWT. H. Marshall (1972) megállapítja például, hogy az állam

SDWHUQDOLVWD MHOOHJ IHOOpSpVH NpWIpOHNpSSHQ LV VpUWKHti a fogyasztót. Korlátozhatja választási

V]DEDGViJiQDN WHUMHGHOPpW pV J\HQJtWKHWL D] pULQWHWW V]HPpO\HN NH]GHPpQ\H] NpV]VpJpW pV

önállóságát (Marshall, 1972). Berthold (1988) pedig kifejti, hogy az államnak csak akkor és oly mértékig szabad beavatkoznia a piacgazdasági folyamatokba, ha a piac eredményei nem

NLHOpJtW N YDJ\ OHJDOiEE UHiOLV HVpO\H iOO IHQQ DQQDN KRJ\ D SROLWLNDL EHDYDWNR]iV

elfogadhatóbb megoldást ad, mint a piaci módszerek alkalmazása. Emiatt arra a következtetésre jut, hogy az államnak a nyugdíjbiztosítás területén csak a „minimum védelemre” kell szorítkoznia (Berthold, $]iOODPLEHDYDWNR]iVKtYHLN|]OW|EEV]HU]

utal arra, hogy tiszta piaci mechanizmusok nem képesek korrigálni a források eredeti allokációja által kiváltott egyeQO WOHQVpJHN N|YHWNH]PpQ\HLW Rolf-Spahn-Wagner, 1988).

„Mivel az éves jövedelemadók és vagyonadók még nem eredményeznek ideális jövedelem-

újraelosztást, még egy további járulékos eszközt is alkalmazni kell a redisztribúciós mechanizmusok között” (Diamond, 1977). Marshall (1972) szerint az államnak a

PXQNDYpJ] NpSHVVpJ HJ\HQO WOHQVpJHL NRUULJiOiVD pUGHNpEHQ LV EH NHOO DYDWNR]QLDCulyer

SHGLJD]WHPHOLNLKRJ\DYiViUOyHU W~OQDJ\HJ\HQO WOHQVpJHLDSROLWLNDLKDWDORPKR]

YDOy YLV]RQ\ HJ\HQO WOHQVpJéhez is vezethetnek. Így a „a redisztribúció nem csupán a

GHPRNUDWLNXVSROLWLNDN|YHWNH]PpQ\HKDQHPOpWpQHNV]NVpJV]HU HO IHOWpWHOHLV´

$ SLDFJD]GDViJ UHQGV]HUH NLWHUPHOW HJ\ RO\DQ DODFVRQ\ M|YHGHOP UpWHJHW D

társadalomban, akiknek aktív életkori kerHVHWH QHP WHWW OHKHW Yp PHJWDNDUtWiVRNDW tJ\

EL]RQ\WDODQQi YiOW LG VNRUL YDJ\ URNNDQWViJEyO HUHG PXQNDNpSWHOHQVpJN DQ\DJL

finanszírozása. Ezért a kormányzatok a társadalmi stabilitás és biztonság érdekében

IRNR]DWRVDQ OpWUHKR]WiN D N|WHOH] EHWHJVpJL-egészség- EL]WRVtWiV pV D] LG VNRUL M|YHGHOPHW EL]WRVtWyN|WHOH] Q\XJGtMEL]WRVtWiVLQWp]PpQ\pW

„A társadalombiztosítás államilag szervezett, törvényesen szabályozott, gyakorlatilag

PLQGHQ NHUHV V]iPiUD RO\DQ N|WHOH] EL]WRVtWiV DPHO\EHQ D EL]WRVtWiVED Eevont veszélyközösség az egész társadalom, és amely a biztosítási elv mellett kisebb-nagyobb mértékben szociális jövedelem-újraelosztási célokat is követ. A társadalombiztosítás

MHOOHP] MH SpQ]J\L V]HPSRQWEyO KRJ\ D EL]WRVtWRWW LOOHWYH PXQNDDGyMD FpOMHOOHJ

befizetéseire épül” (Stiglitz, 2000).

A jóléti politika

A gazdaságpolitika fontosabb társadalmi céljai a piaci jövedelemelosztás

V]pOV VpJHLQHN HQ\KtWpVH D V]HJpQ\VpJ HONHUOpVH D V]RFLiOLV EL]WRQViJ pV D IRJODONR]WDWRWWViJ OHKHW OHJPDJDVDEE IRNiQDN EL]WRVtWiVD D] HVpO\HJ\HQO VpJ PHJDGiVD

valamint a gazdasági hatalommal való visszaélés megakadályozása, továbbá a jóléti szolgáltatások. A jóléti funkciók törvény által szabályozottak.

A szakirodalom a jóléti politika három alaptípusát különbözteti meg. (Tóth, 1994) Liberális modell, melyben a segélyezés a rászorultság alapján történik, szerény színvonalú az univerzális ellátás, a társadalombiztosítással szemben domináns a magánbiztosításoknak szerepe. A jövedelmek újraelosztása nem ölt nagy méreteket,

NLVPpUWpN D UHGLV]WULE~FLy $ UHQGV]HU WiUVDGDORPV]HUNH]HWL N|YHWNH]PpQ\H D ÄV]RFLiOLV

dualizmus”, azaz a társadalom nagyobb része a piactól függ, a kisebb része az államtól. Ez a modell valósul meg például az Egyesült Államokban, Ausztráliában vagy Kanadában.

Korporatív-etatista vagy konzervatív modell, a szociális jogok osztályhoz és

VWiWXV]KR]N|W GQHNDYHUWLNiOLV~MUDHORV]WiVV]HUHSHDODFVRQ\-HOOHP] D]iOODPLSURJUDPRN

foglalkoztatási csoportok szerinti elkülönülése, ezen belül különösen a közalkalmazottak élveznek privilegizált helyzetet. A társadalombiztosítás szerepe domináns, a magánbiztosításoknak relatíve kisebb szere jut. Franciaországban, Olaszországban, Németországban alkalmazzák.

Szociáldemokrata modell, PHO\ D] HJ\HQO VpJ HU WHOMHV PHJvalósítására törekszik.

Nagyfokú a redisztribúció, „mindenki részesül, ezért mindenki hajlandó lesz hozzájárulni”

filozófiára épít. A rendszer nagy súlyt fektet a foglalkoztatásra, a munka és a jólét összekapcsolására. Azonos jogok illetik meg a „munkásosztályt” és a „középosztályt”.

$ODSYHW HQ XQLYHU]iOLV UHQGV]HUHN WiUVDGDOPL DODSM|YHGHOPHNHW EL]WRVtWy SURJUDPRN

jellemzik. A modell a skandináv jóléti rendszerek sajátja.

Egy-HJ\PRGHOOWLV]WiQVHKROVHPpUYpQ\HVOGHDMHOOHJ]HWHVHOWpUpVHNIHOIHGH]KHW N. Korunkban vitathatatlanul az alkotmányos jogállamon és a jóléti államon nyugvó

GHPRNUiFLD NpSYLVHOL D SROLWLNDL IHMO GpV HGGLJ HOpUW OHJPDJDVDEE IRNiW $ GHPRNUDWLNXV

NRUPiQ\]iV I UHQGH] HOYHLWBrunner G. (1979) német politológus foglalta össze, aki a szociális államiság elvén a szociális jogok kiterjesztését érti, amelynek során az állami élet több területét vonják jogi szabályozás alá. Az elv érvényesülése vonatkozik a szociálpolitikára, amely magában foglalja a minimálbér rendezését, a szociális segélyezés

UHQGV]HUpW YDODPLQW D N|WHOH] WiUVDGDORPEL]WRVtWiVW PHO\ HJpV]VpJJ\L V]ROJiOWDWiVUD

táppénzre, nyugdíjra jogosítja az állampolgárokat.

A „redisztribúció”NLIHMH]pVWW|EEHOWpU WDUWDP~IRO\DPDWUDYRQDWNR]yODJKDV]QiOMiN

Tágabb értelemben az egész költségvetési bevételi-NLDGiVLPHFKDQL]PXVQHYH]KHW tJ\PLYHO

az állam az adózással elvont pénz felett rendelkezési jogot szerez, annak elosztásáról adminisztratív-UHGLV]WULEXWtY ~WRQ G|QW tJ\ D EHIL]HW W O EHV]HGHWW SpQ]WPiVQDNDGMD LOOHWYH

más célra fordítja. 6] NHEE pUWHOHPEHQ a redisztribúció az a folyamat, ahol az állam a háztartások, lakosok eredeti jövedelemelosztással kialakult jövedelmét módosítja azzal a céllal, hogy a piacon kialakuló igazságtalan jövedelemkülönbségeket enyhítse és általános hozzáférést biztosítson a meritórikus javakhoz (pl. közoktatás) (Veress, 1999). Legfontosabb tárgykörei az oktatás, az egészségügy, a munkanélküliség kezelése, a társadalombiztosítás, a szociális segélyezés és a lakáspolitika. Céljai: a méltányos jövedelemelosztás, az

HVpO\HJ\HQO VpJHO VHJtWpVHDV]RFLiOLVEL]WRQViJpVDPLQLPiOLVpOHWIHOWpWHOHNEL]WRVtWiVD

Az 1990-es ékekben a magyar államháztartást még igen nagy, mintegy 60 százalékos újraelosztási ráta jellemezte. A rendszerváltás után a piacgazdaság kiépítése szükségessé tette az állam túlzott súlyának megszüntetését az elosztásban. 2000-re az államháztartás kiadásai a

*'3V]i]DOpNiUDPpUVpNO G|WWGyilyán - Szabó, 2002). Az újraelosztási hányad az OECD országaiban 30-60 százalék között szóródik, az EU tagállamokban átlagosan 45 százalék körül van.

2 . 2 . Ne m z e t k ö z i t apas z t alat o k a n y u gdíjbiz t o s ít ás ban A nyugdíjreformok szükségessége

A klasszikus nyugdíjbiztosítási rendszereket egyszer s mindenkorra elkészített merev struktúráknak fogták fel, amelyhez apróbb váltR]WDWiVRNRQNtYODEHOiWKDWyM|Y EHQQHPNHOO

módosítani (Kovrig-Frisch, 1928). A közelmúlt információinak tömege azonban arra utal,

KRJ\ D] LO\HQ |U|NpUYpQ\ Q\XJGtMUHQGV]HUHN QHP WDUWKDWyN IHQQ VRNi HONHUOKHWHWOHQ D

megújítás, a reform. A nyugdíjrendszer válságba került.

A nemzetközi vizsgálatok, amelyek a nyugdíjasok helyzetével, s általában az

LG VNRU~DN SUREOpPiLYDO D Q\XJGtM PpUWpNpYHO IRJODONR]QDN QpKiQ\ WpPiEDQ WHOMHVHQ

összecsengenek.

Létszámarányok eltolódása. Átalakulóban van az országok demográfiai struktúrája.

$] LG VNRU~DN QpSHVVpJHQ EHOOL DUiQ\D D IHMOHWW SLDFJD]GDViJRW IRO\WDWy RUV]iJRNEDQ QDJ\PpUWpNEHQ Q|YHNV]LN V H] V]NVpJNpSSHQ PDJiYDO YRQMD D]W LV KRJ\ D] DNWtY NHUHV QpSHVVpJQHN PLQG QDJ\REE PpUWpNEHQ NHOO DQ\DJL HU IRUUiVDLW Dz inaktívakra fordítania. Ez

I NpQW NpW WpQ\H] UH YH]HWKHW YLVV]D $] XWyEEL pYWL]HGHNEHQ Q WW D YiUKDWy iWODJRV pOHWWDUWDP (] WiUVXOYD D W|EEQ\LUH VWDJQiOy YDJ\ HJ\HV RUV]iJRNEDQ FV|NNHQ V]OHWpVL V]iPPDO HU VHQ iWUHQGH]L D] HJ\HV NRURV]WiO\RN HJ\PiVKoz viszonyított arányát (OECD, 1988).

$ NO|Q|VHQ LG VHN V]iPiQDN Q|YHNHGpVH $ pYHQ IHOOL LG VHNQpO J\DNUDEEDQ IRUGXOHO KRJ\PHJEHWHJV]HQHNNO|QiSROiVUDJRQGR]iVUDYDQV]NVpJN(]HNN|OWVpJHL SHGLJQHPPLQGLJIHGH]KHW NDQRUPiNQDNPHJIHOHO Hn megállapított nyugdíjakból.

Családi struktúra változása. A családi kapcsolatok, házasságok instabillá váltak. Az

LG VHNJRQGR]iViEDQHJ\UHNHYpVEpNpSHVHNUpV]WYHQQLCzúcz, 1994).

Lassul a gazdasági növekedés. Az 1970-es évek óta lassul a fejlett országok

JD]GDViJL Q|YHNHGpVH DPL PiU QHP WHV]L OHKHW Yp D Q\XJGtMUHQGV]HUUH IRUGtWRWW |VV]HJHN

korábbi években megszokott növekedését (Zacher, 1987).

$ PXQNDHU SLDF iWUHQGH] GpVH (J\UH MHOOHP] EEp YiOLN D NHUHV pOHWV]DNDV]

U|YLGOpVH $ WHFKQLNDL IHMO GpV Pagasabb képzettségi szintet követel, növekszik a szakmai

WRYiEENpS]pVUHIRUGtWRWWLG H]iOWDONLWROyGLND]DNWtYNHUHV NpSHVVpYiOiVLGHMH$IOH[LELOLV

Q\XJGtMNRUKDWiUWDONDOPD]yUHQGV]HUHNSHGLJOHKHW YpWHWWpNDPXQNiEyOYDOyNRUiEELNLYiOiVW

(Schmal, 1986 és Zacher, 1987).

$] pO PXQNDHU GUiJXOiVD 6RNDQ IpOQHN D PXQNDHU W KHO\HWWHVtW HJ\V]HUL W NHEHUXKi]iVW LJpQ\O IHMOHV]WpVL VWUDWpJLiN HOWHUMHGpVpW O +D D WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL

rendszerek fenntartják a munkabérek után megállapított hozzájárulás-fizetési kötelezettséget,

D] DQQ\LUD GUiJiYi WHKHWL D] pO PXQNDHU IRJODONR]WDWiViW KRJ\ PHJHU V|GKHWQHN D]

intelligens gépekkel valótermelési formák. Egy ilyen irányú változás tovább csökkentheti a biztosítási rendszer pénzügy stabilitását (Schmal, 1986).

Politikai döntések. $ OHJW|EE IHMOHWW JD]GDViJJDO UHQGHONH] RUV]iJEDQ D] LG V

korosztályok a választópolgárok akkora hányadát alkotják, amelyet a kormányok már nem könnyen hagyhatnak figyelmen kívül. A nyugdíjrendszer a választási csatározások színterévé válik. Rövidtávú politikai megfontolásokat követve módosítgatják a korhatárt, a mértékszabályokat, biztosítás-matematikai megalapozás nélkül terjesztik ki újabb társadalmi

UpWHJHNUH $ SROLWLNDL G|QWpVHNW O YDOy IJJ Yp WpWHO PLDWW J\HQJO D Q\XJGtMUHQGVzer

EL]WRVtWiVL NDUDNWHUH pV D] LQWp]NHGpVHN KDWiVD WRYiEE J|UGO D N|YHWNH] JHQHUiFLyNUD

(Kronbenger, 1987).

$] iOODP G|QW V]HUHSH Egy modern társadalomban nincs más elfogadható alternatíva, mint a nyugdíjbiztosítás állami megszervezése. Az állam felel VVpJH KRJ\

PLQGHQLG EHQPHJIHOHO HO UHWHNLQWpVHOHJ\HQQ\XJGtMUHQGV]HUW pULQW NpUGpVHNEHQ,O\HQHN

a várható élettartam, a népesség korbeli szerkezetének változása, a minimális ellátás biztosítása és a finanszírozás. Az egyének nem tudják a szükséges információkat

|VV]HJ\ MWHQLD]iOODPQDNNHOODKRVV]~WHUYH]pVLKRUL]RQWLQIRUPiFLyV]NVpJOHWpWIHOPpUQLD PHJV]HU]HWW DGDWRNDW NLpUWpNHOQL pV H] DODSMiQ D] HOYiUiVRNQDN PHJIHOHO Q\XJGtMV]LV]WpPiW

kialakítani.

A nyugdíjrendszer valamennyi iparilag fejlett országban a viták középpontjába került.

Az ítéletek élesek és gyakran egymásnak szögesen ellentmondók. Megtalálható közöttük a teljes elutasítástól (Buchanan, 1977), a kritikátlan rajongáson (Pechman, 1977) át az

árnyaltabb és mérsékeltebb állásfoglalásokig (Feldstein, Friedman, 1977)⁶ minden

V]tQiUQ\DODW $] HOHP] N W|EEVpJH NULWLNXVQDNtWpOWH PHJ D KHO\]HWHW $] iOWDOXND YiOViJEyO YDOy NLOiEDOiVUD DMiQORWW VWUDWpJLiN NO|QE|] N GH PDMG PLQGHJ\LNEHQ PHJWDOiOKDWyN D]

alábbi elemek valamelyike vagy ezek kombinációja: a nyújtott ellátások szintjének

FV|NNHQWpVHDMRJRVXOWViJLIHOWpWHOHNV] NtWpVHDSpQ]J\LIRUUiVRNV]pOHVtWpVH

$ IHOVRUROW OHKHW VpJHN N|]O D SpQ]J\L IRUUiVRN D EHYpWHOL ROGDO HU VtWpVH HJ\UH

keményebb gazdasági korlátokba ütközik (Berend, 1985; Kulcsár, 1983)⁷. A fennmaradó két alternatívából pedig bármelyiket is választjuk, szakítanunk kell a nyugdíjbiztosítás kezdetei óta fennálló tradícióval, tudniillik a rendszer állandóságával. A struktúra nem tartható fenn a

N|YHWNH] JHQHUiFLyN V]iPiUD YiOWR]DWODQ IRUPiEDQ /Hsznek generációk, amelyeket a

YiOWR]iVRN YLV]RQ\ODJ NLV PpUWpNHQ pULQWHQHN PiVRNDW HU VHEEHQ pV NHGYH] WOHQHEEO

Konfliktushelyzetek jöhetnek létre közöttük (Czúcz, 1994 idézi Rolf-ot, 1988)⁸. A változások, a meghozott döntések nem csak az aktív vagy a nyugdíjas generációkat érintik, hanem

N|]YHWOHQO GH HJ\PiVWyO HOWpU PyGRQ pV PpUWpNEHQ KDWQDNPLQGNpW JHQHUiFLyUD (] SHGLJ J\|NHUHV YiOWR]iVRNDW LGp]KHW HO D Q\XJGtMUHQGV]HUHN P N|GpVpEHQ $] ~M KHO\]HWEHQ DUUD NHOOYiODV]WWDOiOQLKRJ\DQUHQGH]KHW N az így kialakult konfliktusok és mely intézmények és módszerek segítségével tartható fenn a változó körülményekhez aktívan alkalmazkodó,

NLHJ\HQV~O\R]RWWIHODGDWiWD]pULQWHWWHNYiUDNR]iVDLQDNPHJIHOHO HQHOOiWyQ\XJGtMUHQGV]HU

$W|EEV]LQW Q\XJGtMUHQGV]HUHNNLDODNXOiVDpVMHOOHP] L

$ ,, YLOiJKiERU~W N|YHW HQ D] DGGLJ HJ\VpJHV WiUVDGDORPEL]WRVtWiVL VWUXNW~UiN HJ\UH

gyakrabban oly módon változtak, hogy azon belül egy-egy ország nyugdíjrendszere

ÄW|EEV]LQW Yp´YiOWHorlick,(QQHNDIHMO GpVQHNNpWI LUiQ\DDODNXOWNL$]egyiknél az új rétegek a korábban mindenki számára egyforma, átalány-|VV]HJ HOOiWiVW Q\~MWy

országos rendszerre épültek. E struktúrák ellátási szintjének nyilvánvaló elégtelensége (Ogus - Barendt, 1988) ahhoz vezetett, hogy az alacsony átalány-|VV]HJUH HJ\ D NRUiEEL NHUHVHWW O IJJ PiVRGLN UpWHJHW WHOHStWHWWHN Horlick (1979) itt Kanadát, Dániát, Finnországot, Norvégiát és Svédországot említi, ahol az 50-es évek végén, a 60-as évek elején jöttek létre a

6 FRIEDMAN [1977]: A társadalombiztosítás ugyan „…nemkívánatos és méltánytalan rendszer. Nem

W|U|OKHWMNHOD]RQQDOHJ\UpV]WPRUiOLVPiVIHO OSROLWLNDLRNRNPLDWW«0LQGHQRO\DQOpSpVDPLHO VHJtWLKRJ\D

nagyközönség megismerje a társadalombiztosítás valódi jellegét, meggyorsítja annak a napnak az eljövetelét,

DPLNRUOHKHW VpJQ\tOLNPDMGDYDOyGLUHIRUPUD´R

7 BEREND T. IVÁN >@ Ä$Q\DJL OHKHW VpJHLQNHW PHJKDODGy V]RFLiOLV LQWp]PpQ\UHQGV]HU DODNXOW NL D

gazdag országokHO WWMiUyiOWDOiQRVQpSHVVpJLEL]WRVtWRWWViJ«DUHQGNtYODODFVRQ\Q\XJGtMNRUKDWiUR

8 ROLF, G. [1988]: „Korábban az interperszonális igazságosság kérdései álltak a középpontban, ma az integenerációs igazságosság problémái” (529. o.)

NHUHVHWW O IJJ második, esetleg további szintek. A második típusba azon országok gyakorlata sorolható, ahol eredetileg biztosítási típusú, szelektív rendszerek jöttek létre, de az

LG N HO UH KDODGWiYDO V]NVpJHVVp YiOW HQQHN HJ\ HJpV] QpSHVVpJHW YpGHOHP DOi YRQy

viszoQ\ODJ DODFVRQ\ |VV]HJ HOOiWiVW Q\~MWy ÄDODSpStWPpQQ\HO´ Czúcz, W|UWpQ NLHJpV]tWpVH ,O\HQ IHMO GpV PHQW YpJEH SpOGiXO 6YiMFEDQ DKRO yWD D] $ONRWPiQ\

mondja ki, hogy az öregségi nyugdíjrendszer három szintet foglal magába.

Gollier (1990) az összetett struktúrákban a szabályozás sajátosságai alapján három szintet, tartóoszlopot (pilier) különböztet meg: az alaprendszert, a NLHJpV]tW Q\XJGtM- struktúrákat és az egyéni biztosítás szintjét.

PerrinD]HJ\PiVUDpSO HOHPHNQHNV]LQWpQKiURPIDjtáját különbözteti meg:

a törvényes, a szakmai rendszereket és az üzemi szisztémákat. A törvényi rendelkezéssel

OpWUHKR]RWW N|WHOH] LQWp]PpQ\HQ EHOO PHJNO|QE|]WHW NpW YiOWR]DWRW D MRJL V]DEiO\R]iV

síkján integrált és a szervezetileg integrált rendszerW $] HOV UH DKRO HJ\HWOHQ MRJV]DEiO\

UHQGHONH]LN D] HJ\VpJHV DODSUHQGV]HUU O pV D NRUiEEL M|YHGHOHPKH] LJD]RGy NLHJpV]tW

ellátásokról, példa lehet Kanada, Luxemburg és Norvégia. A másodikra, ahol az alapstruktúrát

pV D M|YHGHOHPKH] LJD]RGy NLHJpV]tW Q\ugdíjrendszert ugyanaz a szervezeti intézmény

JRQGR]]D HPOtWKHW D] DQJRO V]LV]WpPD 6]DNPDL YDJ\ W|EE V]DNPiW |VV]HIRJy V]DNPDN|]L

NLHJpV]tW VWUXNW~UiNP N|GQHN%HOJLXPEDQ6YiMFEDpVD](J\HVOWÈOODPRNEDQ

Horlick (1988) HONpS]HOKHW QHNWDUWMDDN|YHWNH] YiOWR]DWRNHOWHUMHGpVpWLV

0DJDV V]tQYRQDO~ XQLYHU]iOLV DODSHOOiWiV pV D] H]W NLHJpV]tW SULYiW LQWp]PpQ\HN

|VV]HWpWHOHSpOGDUiD+ROODQGLiEDQP N|G UHQGV]HU

Magas ellátási szintet nyújtó biztosítási struktúra és az ezt korlátozott körben kiegés]tW SULYiWEL]WRVtWiVLUHQGV]HUSO1pPHWRUV]iJ

.HUHVHWHQ DODSXOy NROOHNWtY EL]WRVtWiV pV D V]LQWH PLQGHQNLUH NLWHUMHG

magánbiztosítási hálózat kombinációja (pl. Franciaország).

$] XWyEEL pYWL]HGHNEHQ D]W WDSDV]WDOKDWMXN KRJ\ D OpSFV ]HWHV Q\XJGtMUHndszerek

V]iPRV RUV]iJEDQ D] pUGHNO GpV HO WHUpEH NHUOWHN (QQHN PDJ\DUi]DWD KRJ\ D

nyugdíjrendszerekkel szemben egyre nagyobbak a társadalmi elvárások, amelyek sokféle,

HVHWOHJHJ\PiVVDOYHUVHQJ WiUVDGDOPLFpONLW ]pVPHJYDOyVtWiViWNpULNV]iPRQW ON

Egészen más típusú finanszírozási módokat és intézményi struktúrát kell

NLDODNtWDQXQN KD HJ\ UHQGV]HUW O D]W YiUMXN KRJ\ OHJ\HQ V]RFLiOLVDQ KDWpNRQ\ D]D] D]

intézmény létrehozása után azonnal kezdjen el ellátásokat folyósítani, melyek magas

|VV]HJ HN OHgyenek és kövessék a bérek mindenkori emelkedését (Gollier, 1990), adjanak

YpGHOPHW D PXQNDKHO\HW YiOWR]WDWy GROJR]yQDN pV WHJ\HQHN OHKHW Yp HJ\ V]pOHV N|U

redisztribúciót. Ez az újraelosztás nyújtson kiterjedt védelmet a hozzátartozóknak, részesítsék

HO Q\EHQ D] DODFVRQ\DEE M|YHGHOP HNHW HJ\ IHOpMN LUiQ\XOy EHOV WUDQV]IHUUHO Horlick,

0iVNpQW NHOO NH]HOQL D]W LV KD D] LQWp]PpQ\W O D]W NtYiQMXN KRJ\ J\DNRUROMRQ D

JD]GDViJL IHMO GpVUHNHGYH] iWWpWHOHVKDWiVWGollier, 1990) vagy, hogy tartsa fenn az egyes

JHQHUiFLyN N|]|WWL HJ\HQV~O\W pV KRJ\ D PHJWDNDUtWRWW W NH KDWpNRQ\ EHIHNWHWpVpW LV ROGMD

PHJ (]HQ FpORN N|]|WW JOREiOLV LQNRPSDWLELOLWiV WDSDV]WDOKDWy HJ\LGHM OHJ QHP pUKHW HO

mindegyik maradéktalanul.

Összehasonlítva az állami és a magánintézményeket, Horlick (1988) úgy látja, hogy az állami rendszerek HO Q\H D EL]WRQViJ, vagyis biztosított a hozzájárulások, tartalékok

V]DNV]HU NH]HOpVH D IL]HW NpSHVVpJ D] HJpV] JD]GDViJRQ DODSXO pV QHP D] DGRWW YiOODODW

P N|GpVpQHátrányuk viszont, hogy a jogkiterjesztések, a járulék szintjének emelése révén közvetlenül sújtja az aktív korosztályokat és az állami rendszer túlsúlya akadályozhatja a

PDJiQLQWp]PpQ\HNIHMO GpVpW

A magánrendszerek HO Q\H, hogy magasabb EHIHNWHWKHW W NHPHJWDNDUtWiVW

eredményeznek, mint a felosztó-kirovó elv alapján finanszírozott állami társadalombiztosítási struktúrák és itt nem jelentkezik ellenállás a hozzájárulások növelésével szemben. Hátrányuk, hogy általában korlátozottabb a hatókörük a hátramaradott hozzátartozók ellátásában és rendszerint nem tudják követni a társadalombiztosítási nyugdíjkorhatár esetleges módosításait. $V]HU] GpVEHQIL[N|UOPpQ\HNV]HUHSHOQHN

Megállapítható tehát, hogy a felosztó-kirovó típusú rendszerek pozitívuma a szociális hatékonyság céljainak való megfelelés, míg a W NHIHGH]HWL vagy ahhoz hasonló

HJ\pE W NpVtW UHQGV]HUHNp D pénzügyi hatékonyság és a generációk közötti egyensúly

PHJWHUHPWpVH$]HJ\pQV]HPSRQWMiEyOV]HPOpOYHHJ\OpSFV ]HWHVHQWDJROWUHQGV]HUQHNQDJ\

HO Q\H KRJ\ D] LQGLYLGXiOLV SUHIHUHQFLiNDW MREEDQ pUYpQ\UH WXGMD MXWWDWQL SO

kockázatkerülést vagy kockázat vállalási hajlandóságot)⁹.

/RJLNXVQDN W QLN KRJ\ HJ\UH W|EE RUV]iJEDQ WpUQHN iW D] ~Q ÄKiURPV]LQW

nyugdíjrendszer” (Systeme des trois piliers) alkalmazására, hiszen egyetlen finanszírozási vagy szervezési módszer sem képes valamennyi célt egyedül megoldani.

9 HORLICK, M. utal arra, hogy a széles alapú társadalombiztosítási rendszerek általában nem tudnak a speciális

UpWHJHN SO D NLXJUyDQ PDJDV NHUHVHW HN VSHFLiOLV pOHW-NDUULHUUHO UHQGHONH] N P YpV]HN SURIL VSRUWROyN VWE

igényeinek megfelelni. [1988], (19.o.)