Sauvy, Alfred: Demográfiai előrebecslés – gazdasági előrebecslés

774

STATISZTIKAI lBODALMI FlGYE—w

telével kapcsolatos —— főleg James W.

Nixon tanulmányaiban kifejezett —

pesszimista, szinte negatív vélemények-

kel szemben a népszámlálási tapasztala- tok arra mutatnak, hogy ez a számbavétel nemcsak lehetséges, hanem gyakorlati célokra is értékesíthető eredményeket ad.

Például felhasználható volt a gyermekek utáni munkabérpótlék bevezetésének elő- munkálatai során. A nehézségek ugyan nem lényegtelenek, de alig nagobbak,

mint azok, amelyek általában a foglalko- zási számlálás körében és főleg több- kevesebb családok (háztartások), intézeti

lakosok (különösen iskolai internátusok

tagjai), valamint például elvált szülők gyermekei tekintetében és az eltartók tá—

volléte esetében jelentkeznek. Gyakorlati tapasztalatok szerint nem lehet minden

esetben szorosan a családfőt (a háztartás

fejét) tekinteni az eltartónak, hanem —

kivált több keresővel biró családok, ház—

tartások esetében —— a valóságnak meg—

felelően az eltartásért ténylegesen felelős személy (,,Unterhaltspflichtiger" vagy ,,Ern'áhrer'i) gazdasági tevékenysége alap-

ján kell az eltartottakat is besorolni; és

mindenesetre a fő megélhetési forrás

alapján, valamint célszerűen a lakónépes—

ség fogalmi bázisára helyezkedve. Az el-

tartottakra vonatkozó adatmegállapításo- kat családstatisztikai alapon (a család-

nagyság, a jövedelemmel rendelkezők családonkénti száma és gazdasági tevé—

kenysége alapján) nemcsak kiegészíteni,

hanem megjavítani is lehet, mint arra az

idevágó német adatok is utalnak. Remél—

hetőleg az eltartott—számbavétel eddigi módjainak nehézségei és az elhangzott bírálatok nem fogják gátolni az ilyen sta—

tisztikák hasznosságának elismerését és a lehetőségeikre és alkalmazásukra vo-

natkozó tanulmányok folytatását.

(Ism.: Thirring Lajos) Sauvy, Alfred:

Demográfiai előrebocslés — gazdasági

előrebocslés

De la nrévision démographiaue a la prévision économítjue.) —- Populalion. 1959. 1, sz, Sőt—104. 1).

Cikke első részében a szerző vázlatosan

ismerteti a demográfiai és a gazdasági előrebecslés eddigi, egymástól javarészt

független fejlődésének főbb mozzanatait.

Ennek során kidomborítja a demográfiai

előrebecslés fejlődésének szabályos vol-—

tát, szemben a gazdasági előrebocslésfej—

lődésének több ízben teljes kudarccal zá- ruló, újrakezdődő jellegével. Összehango—

lásuk az 1925—1930. évek között még le-

hetetlennek tűnt volna, fejlettségük je—

lenlegi fokán azonban már lehetseges és,

szükséges is. E szükségesség konkréten a közép— és hosszútávú gazdasági előre—

becslések kidolgozása kapcsán merült fell Míg a rövid távú gazdasági előrebecslé-

sek mellőzhették a viszonylag lassan vál—

tozó népmozgalmi jelenségek figyelembe-—

vételét, addig az öt évre és ennél hosz- szabb periódusra vonatkozó gazdasági

becsléseknek a demográfiai előrebecslé—

seken, valamint az aktív népesség alaku—

lásának figyelembevételén kell alapul—

niok. Egy már klasszikussá vált módszer

szerint a követendő sorrend a következő:

,,tíszta" demográfiai előrebecslés: a la—

kosok száma;

az aktív népesség előrebecslése: a mun- kaképes koru lakosok száma;

a globális termelékenység előrebecslése:

e lakosok hatékonysága, teljes foglalkoz—

tatottságuk feltételezésével.

Ennek alapján lehetővé válik a ter-—

melés és a nemzeti jövedelem alakulásá—

nak (leggyakrabban változatlan árakon

számított) előrebecslése.

A cikk második részében szerző a két

előrebecslés összehangolásának elvi alap—

jait és módszerét ismerteti, hangsúlyozva az utóbbi kipróbálatlan voltát.

A gazdaságilag fejlett országokban szá—

mottevő különbségek tapasztalhatók az egy dolgozóra számított termelés értéke—

tekintetében. Franciaországban például az egy dolgozóra jutó nettó termelés ér—

téke 'évi 200 OOO-től 2 millió frankig ter-

jedő skálán mozog, ami függ nyilván at-

tól is, hogy a gazdasági tevékenység melyik ága foglalkoztatja a dolgozót. Az aktív népesség struktúrájának (nemzet—-

gazdasági ágak szerinti megoszlásának) a

nagyobb termelékenységű ágak javára történő eltolódása akkoris nagyobb ér-

tékű össztermelést eredményezne, ha a technika a gazdasági tevékenység egyes

ágaiban változatlan maradna.

Az egyes lakosra jutó átlagos ,,termelé—

kenység tehát két egymástól különböző

tényező hatására emelkedik:

a termelékenység fejlődése a gazdasági tevékenység egyes ágaiban;

STATISZTIKAI lP-ODALMI FlGYELÓ

775

az aktív népesség struktúraváltozásai.

A két tényezőt az előrebecslés érdekében el kell különítenünk.

Az aktív népesség struktúrájának elő—

rebecslésekor számolnunk kell azzal a tendenciával, hogy az emberek azzal fog—

lalkoznak, amihez értenek. Vagyis, ha

teljes foglalkoztatottságnak azt az állapo—

tot nevezzük, amikor az embereknek le- hetőségük van a törvényes heti, illetve évi munkaidő—norma keretében azt a fog—

lalkozást űzniök, melyet kitanultak, akkor a társadalom részéről tendencia mutatkozik (az ilyen értelmű) teljes fog- lalkoztatottság biztosítására. A fölös számban levő specialisták már jelenlé—

tük puszta tényénél fogva arra ösztönöz—

nek, hogy a termékek, illetve szolgáltatá—

sok kereslete hozzájuk alkalmazkodóan

alakuljon. Visszafejlődést, ,,degradáló—

dást" e téren csak végső szükség esetén

viselnek el. Szerző e megállapítást pél—

dákkal is igazolja. Igen általános érte—

lemben leszögezhető, hogy az oktatási

(szakképzési stb.) rendszer előre meghatá—

rozza az aktív népesség, tehát a termelés összetételét. Az erre vonatkozó adatok statisztikai feldolgozása igen fontos az

aktív népesség struktúrájának előrebecs—

lése szempontjából. A szükségletek kielé—

gítése —— közvetlenül vagy közvetve ——

szintén megszabja az aktív népesség ösz—

szetételét.

Szerző bemutatja a Leontief—típusú in—

put—output tábla egy sajátos fajtáját, amely a szükségelt végtermékek külön-

böző mennyiségeit és az előállításukhoz

szükséges különböző szakképzettségű eme berek számát hangolná össze.

Emberek ___,

az

!

Te rmékek

I.

II.

III. 1

A szükségletek és kielégítésük módjá- nak ismerete lehetővé teszi egy ,,ideális",

a szükségleteknek megfelelő aktív népes—

ség megállapítását. Ez utóbbi Franciaor—

szágban jelenleg eltér és előreláthatóan a

g Statisztikai Szemle

következő néhány év során is el fog térni a szükségestől, bár számos tényező: a bérek és prgfitok viszonylagos magas—

sága, a munka biztosítottabb jellege stb.

azon ágakat teszik vonzókká, melyek

kedvezőtlenebbül diszponáltak a termé—

keik, illetve szolgáltatásaik iránt meg—

nyilvánuló szükségletek kielégítésére. A fiatalság pályaválasztásának irányítása gyakran e körülmények figyelembevéte—

lének mellőzésével, kizárólag a gyerek meglevő vagy vélt hajlamai és egéb nem

gazdasági természetű meggondolások alap—

ján történik. Egy embernek átlagosan 40

évig kell kitanult szakmájában tevékeny-

kednie. Nehezebben cserélhető és pótol- ható, mint például egy gép. A külső nép-

vándorlás és a külkereskedelem enyhíti az ebből adódó nehézségeket, de nem old

meg minden problémát, például a feles—

legesen nagy kereskedő, illetve kvalifiká—

latlan szolgáltató réteg leapasztását. A középtávú gazdasági előrebecslés tehát a szükségletalakulás és az aktív népesség

közvetlen előrebecslése alapján is lehet- séges. Az előbbivel nagyobb nemzeti jöve—

delmet kapunk, de feltételezi az emberek- nek a szükségletekhez való rugalmas al—

kalmazkodását. A társadalmi haladás a szakmai merevség növekedésével jár, ami bizonyos értelemben, összetételének meg—

felelő alakulása szempontjából a terme—

lésre nézve kedvezőtlen, a gazdasági elő- rebecslést viszont jelentősen megkönnyíti.

A demográfiai és gazdasági előrebecs—

lés összehangolása a vizsgálódások termé- keny, alig kiaknázott területét nyitja meg a kutatók számára.

(Ism.: Valkovics Emil)

Suddhendu Biswas:

A születési és halálozási arányszámok

becslése a bejelentési adatokból

(A note on a method of estimatimg birth and death rates from registration data.) —— Calcutta Slatislical Association Bulletin. 1958 October 65——

72. p.

Indiában a népmozgalmi adatok gyűj- tése meglehetősen körülményes, egyrészt az ország lakosainak nagy száma és a né—

pesség jelentős részének alacsony kultu-

rális színvonala, másrészt pedig a statisz-

tikai szervezet hiánya következtében. Ép- pen aért jut nagy szerephez az ország egyes területeiről érkezett, nem teljes