Hérouville, H. d': A közös piac és a franciaországi népesedési kérdések

STATISZTIKAI IRODALMI FIGYEDÖ

gazdasági, foglalkozási, etnikai és bioló- giai—fiziológiai tényezőiről; a városiasodás

befolyásáról a születés—gyakoriságra; a születéscsökkenés és a munkanélküliség *

kapcsolatairól; a népességi előrejelzések

szükségességéről; a népesség öregedéséről;

a belső népáramlásokról; az olasz kiván- dorlás okozta különféle (demográfiai, egészségügyi, gazdasági, anyagi) veszte—

ségekről; a népesség nemek szerinti meg-

oszlásában jelentkező aránytalanságoknak

a munkapiacon is érezhető zavaró hatá—

sáról stb. y *

Somogyi könyvének első három és utolsó

fejezete a legáltalánosabb tartalmú: bő nemzetközi adatanyagra támaszkodik (a magyar népességstatisztika gazdag anya—

gából azonban külön adatcsoportosítást

nem igen tartalmaz). Ezeknek a fejezetek—

nek a tudományos és gyakorlati megálla- pításai általános népességkutatási szem—

pontból is igen tanulságosak. Egyébként

a három kifejezetten olasz vonatkozású

fejezetnek, valamint a népesedéspoliti—

kainak is vannak Olaszországon túl is fi—

gyelmet érdemlő általános vonatkozásai."

(Ism.: Thin-ing Lajos)

*

Duncan, Otis Dudley:

A népesség megoszlásának, mérése

(Thc measurement of population distribution.) Population Studies. 1957. No. 1. 27—45, p.

A népesség térbeli megoszlásáról számos

országból és vidékről bő leíró anyag áll

rendelkezésre, Az idevágó kérdések elmé- leti és módszertani szempontból több

' tudományágat (demográfia, emberföld- rajz, emberi ökológia, területi kérdésekkel

foglalkozó gazdaságtudomány) érintenek.

A legkifejezőbb mérési módszerek tekin—

tetében meglehetősen sok még a nyitott _ kérdés. A tanulmány ezekre való utalá-

sokkal foglalja össze és értékeli a területi

népességeloszlás leírásának és mérésének

főbb kifejezésmódjait, valamint részben

az azokkal kapcsolatos számítási eljárá—

sokat is.

A szorosabban területi mértékek közül a tanulmány a következőkkel foglalkozik:

a lélekszám és a népsűrűség különféle (közigazgatási stb.) tagolásoknak megfelelő

földrajzi megoszlásával; a népességfel—

halmozódás mérésével; a népesség tér—

beli szétszóródásának mértékével; a né—

697

pességi súlypontok és központok megálla—

pításával; a ,,népességi potenciál" kérdé—

sével kapcsolatos mérési és kifejezési le—

hetőségekkel. A ,,kategóriaszerű" mérté- kek közül pedig a következőket taglalja:

a települési (lakóhely—) osztályozásokat

(város és falu tagolás; a nagyobb közpon—

tok és az ország egyéb részeinek meg-

különböztetése), a néptömörülésnek (a köz—

ségek lélekszám-nagyságkategorizálásának)

különböző értékeit; végül egyes további,

hasonlóképpen kategóriaszerü mértékeket

(például a centrumok körüli települések—

kel kapcsolatos vizsgálatokat stb.). A

tanulmány végsősorban arra is utal, hogy

a térbeli népességeloszlás helyes meg—

világításához—általában a különféle mérési

lehetőségek együttes alkalmazása szüksé-

ges (mégpedig minden tekintetben erő—

sen földrajzi alapon); ugyanakkor a más demográfiai ágakkal való összefüggések figyelembevétele is indokolt: nemcsak a népességösszetételnek, hanem a népességi dinamikának (a vándorlásoknak, a ter—

mékenységnek, a halandóságnak) is lénye—

gesek a népess—égeloszlási vonatkozásai. A térbeli népességmegoszlás kérdésköre a demográfia és a rokon tudományok részé-

ről az eddiginél nagyobb figyelmet érde—

melne meg. '

(Ism.: Thirring Lajos) Hérouville, H., d':

A közös piac és a franciaországi népesedési kérdések

(Marché com—mun et problemes démographirgues.) Etudes el Conjonclurc. 1957, No. 9. 905—318 p.

A nyugat—európai közös piaccal impose—_

latban számos olyan értekezés jelent meg,

amelyek a kérdés gazdasági oldalát tár—

gyalják. Nem hanyagolható el azonban a népesedési problémák megvitatása sem, A tanulmány szerzője az idevágó vizsgá—

lódások sorát óhajtja elinditani.

A szerző azt vizsgálja, hogy — népe- sedéspolitikai szempontból ——- milyen lesz Franciaország helyzete a leendő organizá—

ció keretében.

Mindenekelőtt a közös piac tagállamai népességének várható fejlődését vizsgálja 1971-ig, párhuzamba állítva a 0. E. C. E.

tagállamaival. Megállapítja, hogy a közös piac 6 tagállamának népessége 62 százalé—

kát teszi az 0. E. C. E. 17 tagállama népes—

ségének. Franciaország népességi fej—' lődése igen kedvezőnek látszik: a második

698

STATISZTIKA! lRODALMI FIGYEID

világháború utáni nagy születési előrelen—

dülés következtében vezetőszerepe lesz az érintett államok körében. Franciaországot

a népesedés fejlődésében egyedül csak az

ipari potenciálban jóval gyengébb Olasz—

ország múlja felül.

Mást mutat a helyzet, ha a ,,aktiv korú"

(15—64 éves) népesség alakulását boncol—

gatja. Megállapítja, hogy Franciaország

helyzete ma nagyon előnytelen, 1961—ben még előnytelenebb lesz, főképpen Nyugat-

Németországgal szemben. Ellenben 1971—re

az ország népesedési helyzete lényegesen javulni fog: Franciaország ekkorra vissza- nyeri az elmúlt évtizedekben elszenvedett nagy népesedési veszteségeit. Két tényező:

a halandóság csökkenése, s a háború utáni nagy születésgyakoriság eredményeképpen mutatkozó népességszaporulat kiegyenlíti azt az aránytalanságot, amely Francia- ország hátrányára a többi tagállamhoz viszonyitva fennáll. (Számszerűen kife—

jezve: míg 1955-ben minden 100 francia

kereső korúra Nyugat—Németországban

6—tal több kereső korú és 13—mal kevesebb eltartott esik és 1961—ben ezek az értékek 10, illetve ——23 lesznek, addig 1971-ben a helyzet már javul: 2,5, illetve ——1 lesz az arány). Azonban ez a helyzet más veszé- lyeket rejt magában. Franciaország egy hosszú évszázadon át leszokott arról, hogy a hirtelen beállott népességnövekedést gazdaságilag megoldja; Ezért, hozzávetőleg 1965—től kezdődőleg, súlyos munkanélküli—

séggel lehet számolni.

Szerző tág teret szentel az aktiv népes—

ség alakulásának, Külön kiemeli a, dol—

gozó nők helyzetét, s több oldalról sta—

tisztikailag megvilágítva leszögezi, hogy Franciaországban a nők részvételi aránya az aktív népesség körében különösen ma—

gasnak mondható. Kimutatja, hogy bár a

nők munkatermelékenysége, néhány ipar—

ágat kivéve, általában alacsonyabb a fér—

fiakénál, a női munkabérek azonosak a férfiakéival. Mivel a többi érintett or- szágban nem ez a helyzet, a bérek közötti

eltolódás egyik igen komoly akadálya lesz

a közös piac működésének.

Magát az aktiv népességet három — vitatható, de a célnak megfelelő és széles körben alkalmazott _— csoportra bontja:

elsődleges (mezőgazdaság), másodlagos (ipar) és harmadlagos (szolgáltatások, úm, kereskedelem. hitelélet, biztosítás, közlekedés, szállítás stb.) aktív népes-

ségre. E három csoport arányának az egész népesség körében végbement válto—

zásait grafikonokon mutatja be a múlt

század közepétől napjainkig. Az elsőd-

leges aktív népesség aránya nagymérték—

ben csökkent (az utóbbi időkben főképpen a mezőgazdaság erős gépesítése következ—

tében), a harmadlagosé viszont fokozato—

san felfejlődött. A másodlagos, tehát az ipari aktív népesség szektora meglehető—

sen stagnáló, s csak a második világhá- ború után mutat némi emelkedést. A má—

sodlagos szektor aktív népességének emelkedése azonban nem elégséges. A

másodlagos és harmadlagos aktív népes-

ségnek ez az egészségtelen aránytalansága

annak következtében állott elő, hogy

Nyugat-Európa túlságosan messze ment

Amerika utánzásában, ahol indokolt a harmadlagos népesség erős kifejlődése, mivel technikai felkészültsége stb. igen

jelentős. Nyugat—Európa adottságai jó'Val

mérsékeltebbek, s több piacterületre bom- lik.

Az egyébként is nehezen értékelhető

vándormozgalom figyelembevételével közli az érintett államok aktiv népességének

várható alakulását 1950—1960 között. E

szerint az évtized második felében a fej-

lődés lassúbb lesz mint az elsőben és Franciaország helyzete különösen kedve—

zőtlen. (A francia aktív népesség lassú fejlődésének egyik alapvető oka az iskolai idő meghosszabbítása.) Végül közöl egy táblát Franmaország aktiv népességének főbb gazdasági áganként várható fejlődé—

séről 1954—1965 között, amelyből kitűnik, hogy az elsődleges népesség mintegy 19

százalékkal csökken, mig a másodlagos és

harmadlagos népességnek mintegy 15, illetve 10 százalékos növekedése Várható.

(Ism.: thófalvi Elemér)

Johansen, Leif :

Halálozásí arány, kormegoszlás

és átlagjövedelem stacionér

népességeknél

(Death rates, age distribution ami average income in sintionnry populations.) Populalion Studies, 1957.

No. 1. 64—77. p,

A polgári közgazdaságtan sokat tár- gyalt kérdése az átlagos jövedelemnek a népességtől való függése; e téren elegendő csupán az optimális népesség elméletére utalni. A demográfiai szakirodalom is