A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE
26.
, RÁSONYI LÁSZLÓ
A MAGYAR KELETKUTATÁS OROSZ KAPCSOLATAI
CBfl3H ME>K£y BEHrEPCKHMM M PYCCKMMM BOCTOKOBEflAMM
RUSSIAN CONNECTIONS OF HUNGÁRIÁN ORIENTÁL STUDIES
BUDAPEST, 1962
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K Ö Z L E M É N Y E I P U B L I C A T I O N E S B I B L I O T I I E C A E A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
26.
R Á S O N Y I L Á S Z L Ó
A MAGYAR KELETKUTATÁS OROSZ KAPCSOLATAI
CBH3H MEHÍJiy BEHTEPCKMMH H PYCCKMMM BOCTOKOBEAAMM
RUSSIAN CONNECTIONS OF HUNGÁRIÁN ORIENTÁL STUDIES
BUDAPEST, 1962
RÁSONYI László:
A magyar k e l e t k u t a t á s orosz kapcsolatai Bp. 1962. 19 p. 24 c m .
|A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia K ö n y v t á r á n a k Közleményei. — Publicationes'.
Bibliothecae Academiae Scientiarum Ilungaricae. 26. | Orosz és angol k i v . is.
E T O 49(439:47) "18|19"
© MTA könyvtára, 1962
H a a z o k a t a szálakat k u t a t j u k , amelyek a m a g y a r ós az orosz szellemi ölet külön- böző szektorai k ö z ö t t1 az októberi forradalom előtti nemzedékek során á t f o n ó d t a k , az orientalisztika szálát l á t h a t j u k a legerősebbnek. Bár a régi orosz tudományossággal á l t a l á b a n véve meglehetősen kevés szál és az is lazán f ű z t e össze a m a g y a r t u d o m á n y o s életet, a Szovjetuniótól pedig egészen 1945-ig fólfeudális-kapitalista t á r s a d a l m i és állam- rendszerünk révén elzárkóztunk, — az orientalistának mégis v a n mire visszatekintenie.
Az alább a d o t t vázlat mintegy rövid k a l a u z k é n t csupán u t a l arra, hogy az, a k i m a j d egyszer tüzetesen a k a r foglalkozni a m a g y a r k e l e t k u t a t á s történetével azon idő- p o n t t ó l fogva, hogy az Akadémia, illetve a n n a k k ö n y v t á r a létrejött, — lépten-nyomon találkozik orosz vonatkozásokkal, kezdve azon, hogy m á r 1833-bnn2 Széchenyi, Teleki József elnök és Döbrentei Gábor titoknok közreműködésével megindult a kiadvány- csere, amely az 1725-ben N a g y Péter által a l a p í t o t t orosz a k a d é m i á n a k számtalan ösz- tönző h a t á s ú forráspublikációját t á r t a a m a g y a r t u d ó s o k elé. Magyar akadémiai ösztön- zéssel, anyagi támogatással, u g y a n a k k o r orosz akadémikusok sine q u a non-jellegű morális segítségével t e t t k u t a t ó u t a k , m a g y a r a k a d é m i k u s o k és orosz akadémikusok személyes kapcsolatai, egymással való levelezése ismétlődnek, vagy fejlődnek ki. A m é g kiaknázásra váró levélkincs a t u d o m á n y t ö r t é n e t n e k az orientalisztika területén is gaz- dag b á n y á j á v á a v a t j a az akadémiai k ö n y v t á r k é z i r a t t á r á t és keleti osztályát.
Hogy a t u d o m á n y o s élet síkján kívül magyar—orosz kapcsolatok nagyon k o r á n megindultak, az magától értetődik, hiszen ezek természetes függvényei a földrajzi adottságoknak, a t ö r t é n e t i és ethnikai tényezőknek, a m a g y a r nép ethnogenézisénok.
H a nem is a t u d o m á n y b a n , h a n e m a nyelvek életében, a kultúrelemek vándorlásában m á r a k k o r is megvoltak a kapcsolatok, amikor a Szovjetunió földjének még csak igen kicsi része volt orosz föld, sőt még sem a magyar, sem az orosz nép n e m voltak ismertek a történelem színpadán. Mikor a magyarság legrégibb elemei még az uráli őshazában, az oroszok szláv törzsei meg még többé-kevésbé az ősszláv közösségben éltek, t a l á n a k k o r t á j t került a magyarság onognr neve az ősszlávság keleti törzseihez, s j u t o t t o n n a n t o v á b b ogr alakban, hogy a z u t á n délen és n y u g a t o n , m i n t görög oéyyoo; és latin ungarus stb. b u k k a n j o n föl.3
A m a g y a r őshaza többször változott, de a m a g y a r e t n i k u m lassú kialakulása és az orosz e t n i k u m kifejlődése is többé-kevésbé egymás szomszédságában, részben azonos elemekből m e n t végbe. A I X . században az óoroszból került a magyar nyelvbe a görög és a lengyel népnév, viszont a magyarból az oroszba a sátor és a kard szó.4 A honfoglaló m a g y a r s á g n a k a k á r p á t i h a z á b a magával hozott k u l t ú r á j a olyan elemekből alakult ki, amelyek jórészt közösek v o l t a k a K á r p á t o k o n túli végtelen steppezóna h a j d a n i népeiével.
Nyelvének legrégibb jövevényszavai is onnan kerültek; o n n a n az orosz nyelv régi jöve- vényszavai is. De a későbbi, X — X I I I . századi pontuszi török népek is erős n y o m o t h a g y t a k m i n d a magyarság, m i n d az oroszság etnikai fejlődésében és nyelvében is.
A mongol t á m a d á s t is e g y a r á n t elszenvedte m i n d k é t nép, de míg a magyarság életében ez minden szörnyűsége ellenére is csupán múló opizód volt, addig az oroszság sorsát t a r t ó s a n befolyásolta. F o r d í t o t t j a t ö r t é n t ennek az oszmán-török expansioval kapcso-
1 A magyar—orosz kapcsolatokról Általában: Fogara.- i Béla ós Illés Béla, Magyar—orosz történelmi kapcsola- tok, Budapest, 1945. — Magyarország és Keleteurópa. Szerk. Gál István, Budapest. 1947. Ebben: Erős—Fogarasi—
Komlós—Illés, Magyarok és oroszok, 31—60 és 268.1. — Kozocsa Sándor, Az orosz irodalom magyar bibliográfiája, Bp. 1947.
' A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 1826—1961. Bp. 1960. 34. 1.
s Cf. Moravcsik, Gy., Bvzantino—tureica II. Sprachreste dcr Ttirkvölker in den byzantinischen Quellen. Zwoite Ausg., Berlin, 1958. 219—220.
1 Melich János. Néhány magyar népnévről: Magyar Nyelv V, 337; Archív f. Slav. Phil. X X X I I , 94; Melich, A honfoglaláskori Magyarország, Bp., 1929, 12—13; Melich, Zur slavisclien Wortforscliung: Z. f. Slav. Phil., XV, 94—103.
l a t b a n . E z az oroszság t ö r t é n e t é b e n j e l e n t e t t e p i z ó d o k a t , viszont t ö b b é v s z á z a d o n á t t a r t ó k ü z d e l m e t a m a g y a r s á g életében.
A v é r e s h á b o r ú k b a n elhurcolt m a g y a r t ö r e d é k e k n y o m a i t ö b b f e l é fellelhetők K o - l e t e n . í g y pl., a mongol vész u t á n a Madzar n é v i t t - o t t f e l b u k k a n a h a j d a n i m o n g o l , m a j d orosz birodalom, a m a i S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n .5 — A K e l e t t e l való sok-sok é r i n t - kezés u t á n l á t j u k kicsírázni a m a g y a r o r i e n t a l i s z t i k á t . Fejlődésében eredetileg k é t h a t a l - m a s t é n y e z ő h a t o t t , k é t i r á n y b a n . A misszió és egyéb e x p a n z i ó s t ö r e k v é s e k , m e l y e k oly n a g y szerepet j á t s z o t t a k m á s u t t , — a r é g i Oroszországban is, — a k e l e t k u t a t á s k i f e j l ő d é s é b e n , n á l u n k n e m h a t o t t a k . E l l e n b e n szerepük volt az e g y h á z a k n a k , k ü l ö - n ö s e n a p r o t e s t á n s o k n a k , az ószövetség n y e l v e , a nyelvek ő s a n y j á n a k vélt h é b e r n y e l v k u t a t á s á n a k , t a n í t á s á n a k kifejlesztésében. E r d ő s i Sylvester J á n o s p r o t e s t á n s létére
1544—52-ben m á r a bécsi e g y e t e m e n v o l t a h é b e r nyelv professzora. A m á s i k n a g y t é n y e z ő m e g n á l u n k a p a t r i o t i z m u s volt. E z a z — etnogenézis p r o b l é m á i felé f o r d u l ó — ősi, m á r középkori k r ó n i k á i n k b a n is m e g m u t a t k o z ó érdeklődéssel a steppei n é p e k , sőt a X V I I I . s z á z a d b a n fellendülő p r a g m a t i k u s t ö r t é n e t i k u t a t á s s a l az egész t ö r ö k s é g k u t a - t á s á t l e n d í t e t t e előre.
E k k o r m á r n e m c s a k K O L L Á R ÁDÁMnak és P R A Y GYÖRGYnek6 t ű n t föl egyes t ö r ö k és m a g y a r s z a v a k azonossága, h a n e m J . E . F i s c h e r orosz a k a d é m i k u s n a k is. F I S C H E R
m á r 175G-ban m e g í r t a a z t az értekezését — " D e origine U n g r o r u m " —, a m e l y e t Sehlözcr c s a k 1770-ben, a , , Q u a e s t i o n e s P e t r o p o l i t a n a e " b e n a d o t t ki, s a m e l y „ T a b u l a h a r m o n i c a l i n g u a e U n g a r i c a e c u m T a t a r i c a " című j e g y z é k é b e n sok helyes szóegyeztetést a d . A t ö r ö k s z a v a k a t később, híres CnCnpCKati McTopnfl-jában a m a g y a r s á g h a j d a n i , „ e r e d e t i jugor- t a t á r n y e l v e " (azaz f i n n u g o r - t ö r ö k k e v e r é k n y e l v e ) m a r a d v á n y a i n a k t e k i n t i .7 A X V I I I . s z á z a d végén m ű k ö d ő B E R E G S Z Á S Z I N A G Y P Á L , m i k ö z b e n s z o r g a l m a s a n és t é v e s e n keresi a b i z o n y í t ó k o k a t a m a g y a r nyelv keleti e r e d e t e mellett,8 m á r orosz f o r r á s t is h a s z n á l , a CpaBHHTeJibHue Cjioiiapii-t.9
A m a g y a r k u t a t ó k m o s t m á r n e m e l é g e d n e k meg az í r o t t f o r r á s o k k a l , i t t h o n i nyel- vészkedéssel, h a n e m f á r a s z t ó u t a k r a v á l l a l k o z n a k , hogy a n y e l v r o k o n s á g , e r e d e t és ő s h a z a h o m á l y o s k é r d é s e i r e f é n y t d e r í t h e s s e n . Az út m i n d i g Oroszország felé, v a g y e l ő b b - u t ó b b orosszá váló t e r ü l e t e n á t v e z e t e t t . K o r á b b a n sem h i á n y o z t a k u t a z ó k , — e g y é b , g y a k o r l a t i b b c é l o k k a l —, a k i k n e k a m a i S z o v j e t u n i ó t e r ü l e t é n v o l t d o l g u k . J u l i á n b a r á t 1235—38-ban1 0 — első volt a n y u g a t i latin kultúrközösségből, a k i a világ
e m e részében, a K e l e t e n m a r a d t m a g y a r o k a t keresve, az a l á n o k , i n o r d v á k , volgai bol- g á r o k és b a s k í r o k f ö l d j é t b e j á r t a . 1602-ben m e g Z A L Á N K E M É N Y I K A K A S I S T V Á N k ö v e t u t a z i k á t Moszkván, S z a m a r á n , A s z t r a h á n o n á t Tebriz felé, m a g á v a l v i v e n e m c s a k R u d o l f császár, h a n e m a m o s z k v a i n a g y f e j e d e l e m Borisz G o d u n o w levelét is a s á h s z á m á r a .1 1 Ú t l e í r á s a K e l e t népei közül e l s ő s o r b a n a nogáji t a t á r o k k a l f o g l a l k o z i k . J ó v a l k é s ő b b az e l f r a n c i á s o d o t t T Ó T H F E R E N C (1768) a P o r t a megbízásából időzik az a k k o r m é g f ü g g e t l e n k r í m i k á n s á g b a n .1 2
A X I X . század első n a g y m a g y a r u t a z ó j á t , K Ö R Ö S I C S O M A SÁNDORt (1789—1842) m á r t i s z t á n a t u d o m á n y szeretete v i t t e ú t j á r a és ez t e t t e s z á m á r a elviselhetővé a leg- n a g y o b b nélkülözéseket is.13 Fölismerve a z t a t é n y t , hogy az orosz n y e l v az e g y i k k u l c s a a n n a k a h é t l a k a t n a k , amellyel a m a g y a r etnogenézis t i t k a i a k k o r még le v o l t a k z á r v a , f o n t o s kötelességének érezte, hogy ú t r a k e l t e , 1819 előtt oroszul m e g t a n u l j o n . E b b e n a z u t á n t ö b b é - k e v é s b é m i n d e n m a g y a r u t a z ó követi, akit a k á r az e r e d e t k é r d é s , a k á r a z a l t á j i nyelvészet p r o b l é m á i a K e l e t r e v i s z n e k . A t ö r ö k n y e l v t a n t is író B E S S E J Á N O S
* N é m e t h Gyula, A honfoglaló magyarság kialakulása 322—330, 332. — Magyar N y e l v N X V I I (1931), 316. — l t á s o n y i : Acta Linguistica I I I (1953), 339.
' P á p a y József, A magyar nyelvhasonlítás t ö r t é n e t e , Bp., M. T. A., 1922. — Gombocz, Die bulg.-türk. Lelin- wörter in der ung. Sprache, Helsinki, 1912. 5. kk.
7 O n u i e p , M . E.; C H Ő N P C K A N HcTopnu. Cn6. A K . H a y u , 1 7 7 4 ; Slbirische Geschichte, 1 7 6 8 . 1 . 3 2 — 1 3 3 . 8 Beregszászi N a g y Pál, Ueber die Aenhnlichkeit der Hungarischen Sprache mit den morgenlandischen. Lpg., 1796. — Voltak jóval korábbi magyar orientálisták is, pl. Harsányi Nagy Jakab, ki 1672-ben jó török nyelvtant a d o t t ki, s a X V I I I . századi Uri János, oxfordi k ö n y v t á r o s stb., de ezeknek tárgyunkkal nincs kapcsolatuk.
" CpaBHbiTejibHbie CnoBapn. Linguarum t o t i u s orbis Vocabularia comparativa. Petropoli, 1786.
1 0 F o n t e s authentici itinera (1235—1238) Fr. J u l i a n i Illustrantes a László Bendefy. Bp., 1937. (Etudes sur l'Europe Centre-Orientale N o . 7.)
11 Iter Persicum ou Description du Voyage e n Perse par Etienne K a k a s c h de Zalankemeny, E n v o y é comme ambassadeur par l'empereur R o d o l p h e l l . á la cour d u grand duc de Moscovie et á celle de Cháh A b b a s . r o i de Perse.
Trad. par E. Schefer, Paris, 1877. — Kakas I.-t i l l e t ő e n v ö . Veress Endre, Zalánkeményi K a k a s I s t v á n . Bp., 1905.
(A Magyar Történeti Életrajzok sorozatában.)
18 Báron de Tott, Mémoires sur les Turcs et les Tartares I—IV. Maastriclit, 1785. — Palóczi Edgár, Báró Tóth Ferenc. Bp., 1916.
13 Huka, Th,, The Life and Works of A l e x a n d e r Csorna de Körös. London, 1885. 13, 155 1.
1820-ben t e t t ú t j á n orosz k ö r ö k részéről igen szíves f o g a d t a t á s r a t a l á l t .1 4 A K a u k á z u s t és K r í m i á t u t a z t a he; járt, Tbilisziben, dicséri Gori fekvését és jó b o r á t . N e v e f ö l k e r ü l t a r r a a k ő e m l é k r e is, mely az E l b r u s z első m e g m á s z ó i n a k , a k a d é m i k u s o k és k a t o n á k n a k a n e v é t örökíti meg. Ú t l e í r á s a e g y é b k é n t h e m z s e g a nyelvészeti n a i v i t á s o k t ó l . — Tizenöt évvel k é s ő b b J E R N E Y J Á N O S a k a d é m i k u s (1800—1855) kel ú t r a . Odessza, T a g a n r o g , K e r e s , R o s z t o v és S z t a v r o p o l o n h a l a d á t , m a j d a Tbiliszi felé v e z e t ő ú t r ó l f o r d u l vissza.
T o l d y F e r e n c h e z í r o t t 19 leveléből n é h á n y a t Oroszországból k ü l d ö t t a z A k a d é m i á r a . V a s k o s m ű v e sok h a s z n o s a d a t o t t a r t a l m a z a p o n t u s z i s t e p p e v i d é k t ö r t é n e l m i f ö l d r a j z á t , t o v á b b á a k u n o k a t és b e s e n y ő k e t illetően.1 5 J e l l e m z ő érdekesség vele k a p c s o l a t b a n , h o g y az etnogenézis k u t a t á s a őt is, m i n t e l ő t t e P Á Z M Á N D Y S Á M U E L Í és H O R V Á T H IsTVÁNt,16
u t á n a m é g Wenzel G u s z t á v o t és 20 é v v e l k é s ő b b a p ó t e r v á r i J A K O V K A R L O V I C S G R O T - O t
(1812—1893) ,,az orosz b i r o d a l m a t m e g a l a p í t ó o r o s z o k n a k m a g y a r n é p f e l e k e z e t i s é g o "
h i e d e l m é r e c s á b í t j a . G R O T m a g á t Askoldot és D i r t t a r t o t t a m a g y a r o k n a k .1 7
R E G U L Y A N T A L I R I (1818—1858) k e z d ő d i k m e g a z o k n a k a k u t a t ó k n a k a sora, a k i k m á r nyelvészeti képzettséggel b í r n a k , s az orosz birodalom t e r ü l e t é n n e m a k a r n a k m i n d e n á r o n e l s z a k a d t m a g y a r o k a t t a l á l n i , h a n e m csak n y e l v r o k o n o k a t k e r e s n e k . R e g u l y t u g y a n i n k á b b a különféle f i n n u g o r n é p e k k ö r é b e n v é g z e t t óriási b e c s ű g y ű j t é s e , t e h á t n e m orientalisztikai m u n k á s s á g teszi nevezetessé.1 8 I l y e n n e k t e k i n t h e t ő m u n k á s s á g o t
9 évig t a r t ó k u t a t ó ú t j a i n a k c s u p á n a végén, 1845—46-ban, a c s ú v a s o k k ö z ö t t f e j t e t t ki.
E z t a z a n y a g á t k é s ő b b B U D E N Z J Ó Z S E F d o l g o z t a föl, illetve a d t a ki. A m a g y a r nyel- r o k o n s á g keresésének ez az igazi m á r t í r j a oly t ö m e g é t h o z t a h a z a a z a d d i g ismeretlen n y e l v e k h e z t a r t o z ó s o k i r á n y ú szövegeknek, h o g y ezeknek a f e l d o l g o z á s á n és k i a d á s á n a nyelvészek h á r o m n e m z e d é k e d o l g o z o t t : H U N F A I , V Y , B U D E N Z , M U N K Á C S Y , P Á P A Y , Z S I R A Y , — s a m u n k á b ó l m é g a n e g y e d i k g e n e r á c i ó r a is m a r a d . R e g u l y t jó viszony f ű z t e t ö b b orosz tudóshoz, a k a d é m i k u s o k h o z . A M. T. A. K ö n y v t á r a K é z i r a t t á r á b a n ő r z ö t t levelezésében n e m c s a k k é t neves p é t e r v á r i a k a d é m i k u s n a k , K . E . B A E R t e r m é s z e t - t u d ó s n a k (1792—1876) és M I H A I L P E T R O V I C S P O G O D I N t ö r t ó n e t t u d ó s n a k (1800—1875) leveleit t a l á l j u k , h a n e m REGULYnak oroszokhoz í r o t t leveleit, illetve levélfogalmaz- v á n y a i t is. K ü l ö n ö s e n s o k a t í r t 1843—1845 k ö z ö t t B a e r n e k . A 18 levél k ö z ü l t ö b b e t K a z a n y b ó l , Pelim, Berezow, P e r m és ú j r a K a z a n y b ó l í r t . A hosszú élet l e h e t ő v é t e t t e B a e r s z á m á r a , h o g y k é s ő b b W . W . R a d l o v n a k , a n a g y jelentőségű t u r k o l ó g u s n a k is p á r t f o g ó j á v á v á l j é k . Levelezett R E G U L Y A R I S Z T A R I S Z T O V I C S K U N I K (1814—1899) t ö r t é n é s z , e t n o g r á f u s a k a d é m i k u s s a l (1850, 1853) és C H R I S Z T I A N M A R T I N F R A E H N (1782—
1851)-nel, a k i m i u t á n előbb a k a z á n i e g y e t e m e n a keleti nyelvek p r o f e s s z o r a volt, m o s t m i n t az Ázsiai M ú z e u m i g a z g a t ó j a és a k a d é m i k u s P é t e r v á r o t t élt. K o r á n b e k ö v e t k e z e t t h a l á l a m e g a k a d á l y o z t a R e g u l y t a b b a n , hogy a vele m e g i n d u l t személyes k a p c s o l a t o k i n t e n z i t á s á t még fokozza. M u n k á s s á g á n a k h a t á s a is csak k é s ő b b m u t a t k o z o t t meg.
K o r á n h a t o t t a z o n b a n egy Oroszországba s z a k a d t h o n f i t á r s á r a , D E S K Ó ENDRÉre (1816—
1874).19
D e s k ó t is erősen f o g l a l k o z t a t t a a m a g y a r e r e d e t k é r d é s és a b b a n az oroszok s z á m á r a í r t m a g y a r n y e l v t a n á b a n , a m e l y e t szimbirszki (Lenin szülővárosa, m a U l j a n o v s z k ) t a n á r k o d á s a idején k é s z í t e t t el, a m a g y a r t a c s u v a s s a l h a s o n l í t g a t t a , n o h a ezt a b b a n a h i s z e m b e n t e t t e , h o g y a csuvas a f i n n u g o r n y e l v c s a l á d h o z t a r t o z i k . ( E z t g o n d o l t a m á r J . E . F i s c h e r is.)
A R e g u l y h a l á l a u t á n k ö v e t k e z ő p á r évi c s e n d b e n egyelőre c s a k H U N F A L V Y P Á L
lép f e l (1810—1891). 1851-ben l e t t az A k a d é m i a f ő k ö n y v t á r n o k a . N o h a n e m volt orien-
14 Besse, Jean, Charles: Abrégé de la grammaire turque. P e s t h , 1829. — Besse, J. Ch.: Voyage en Crimée, en Caucase, e n Georgie, en Arménie, en Asie Mineurs et Constantinople en 1829 et 1830. Paris, 1838.
14 Jerney János Keleti Utazása a magyarok őshelyeinek kinyomozása végett 1844 és 1845. Pest, 1851. — Jerneyt illetően: Gyárfás I s t v á n , Jerney J á n o s emlékezete. Bp., 1883. (Akad. Emlékbeszédek 1/9.)
14 P á z m á n d y S., Schediasmata praelndalia cogitationum conjecturalium cirea originem, sedesque an.iquas et linguam Uhro-Magarum populorum. Pestini, 1786. — Horváth I., Való-e, hogy az orosz birodalom alapítói magyarok voltak? Tudománytár 1840, X — X I . füzet. — Wenzel G., Eszmetöredékek a magyarok eredetéről. Ü j Magyar Múzeum I (1851), 446, 455. — Jerney J., A magyar—orosz kérdés fölötti eszmék. Üj Magyar Múzeum I (1961), 514—19. — Mint kuriózumot, megemlítem, h o g y még 1773-ban Cornides Dániel történetíró Pray Györgynek írott levelében ,,az Oskold és Dir a l a t t i , russoknak nevezett cumanokról" beszél. (Gyárfás I., A jászkunok nyelve, 62.)
" rpoT, K. H., MopaBHH H Manbapbi c nonoBHHbi I X . no Hauana. X . BeKa CJI6. 1881. 2 6 5 . — V ö . még:
UaHHneBCKuti-rpoT, o n y r a Maabap Y p a n a B JleBenmo. PÍ3B. H. P. Teorp. OBut- X I X . 1—27.
11 P á p a y J., A magyar nyelvhasonlítás története 36—41. -— Krompecher Bertalan, Reguly, H u n f a l v y , Budenz és nyelvészeti irodalmunk megindulása. M X y . X X X I I I (1937), 1 — 1 2 — stb.
" HeuiKO, B e u r e p c K a n rpaMMaTHKa c pyccKUM TCKCTOM H B cpanneium c uyBauicKHM H uepeMHCCKHM S3biKaMH. Cn6. 1856. —• Igen lelkiismeretesen veszi számba a magyar nyelvtudományi irodalom c s u v a s v o n a t - kozásait B. T. EropoB., Eti6jiM0rpa<tiH'iecKHü YKa3aTenb jiHTepaTypbi n o qyBauicKOMy n3biKy. MeBoKcapbi, 1931. 76 1. — Deskó Endréről és munkájáról: Ligeti Lajos, D e s k ó Endre csuvas—magyar nyelvhasonlitása. Körösi Csorna Archívum I (1924), 319—320.
5
t á l i s t a , ébren t a r t o t t a a K e l e t felé t e k i n t ő nyelvész érdeklődést. Őmaga F . A . S C H I E F N E R -
rel (1817—1879) levelezett, aki, mint neves orientalista, 1852-től tagja, m a j d k ö n y v - t á r o s a volt a pétervári akadémiának.2 0 A Kelet felé t e k i n t ő érdeklődés Y Á M B É R Y A R M I N
(1832—1913)21 m u n k á s s á g á v a l j u t o t t el zenitjére. Keleti u t a z á s a közismert. B o k b a r á - b a n ( m a Uzbekszkaja SzSzR) járt, aliol kevéssel azelőtt még t ö b b európai u t a z ó t — Conol- lyt, S t o d d a r d o t és W y b u r n ö t , az a k k o r igen erős brit expansio eszközeinek t e k i n t v e ő k e t — megöltek. ( R e j t é l y , hogy még 1821-ben hogyan v á n d o r o l t ott keresztül Körösi Csorna Sándor.) V á m b é r y főbb m u n k á i is közismertek. A mai Szovjetunió déli köz- társaságai, akkor m é g független t e r ü l e t e k nyelveinek f ö l t á r á s a terén végzett érdemes m u n k á t , — időben az orosz Berezin és Ilminszkij mellett elsőként, s sokat átfogó m e n y - nyiség tekintetében is a z élen.22 Körülbelül azt a szerepet t ö l t ö t t e be Vámbéry a m a g y a r és a nemzetközi t u r k o l ó g i a életében a (10-as évek közepétől kezdve a 80-as évekig, m i n t v a l a m i v e l később V. V. R A D L O V az orosz és nemzetközi turkológiában. A két f é r f i ú levelezett is egymással, azonban az A k a d é m i a k é z i r a t t á r á b a n csupán két Radlov-levél v a n Vámbéryhez, 1888-ból. Ahhoz a n a g y o n széleskörű szerepléshez és nemzetközi t e k i n t é l y h e z képest, amellyel Vámbéry bírt, kis mennyiségű az Akadémián őrzött leve- lezése, pedig t ö b b e k k e l levelezett Oroszországból is; n e m c s u p á n oroszokkal, hanem az o t t a n i török népek egyes kiválóságaival is. Jól tudott- oroszul, s m u n k á s s á g á b a n bősé- gesen élt is e t u d á s á v a l . Csupán a „ D a s T ü r k e n v o l k " o. m u n k á j á b a n (1885) fölhasznált legfőbb 105 forrásmű közül is éppen az 56 legfontosabb s z á r m a z i k orosz szerzőtől, így az a k k o r még Rossica n o n legens N y u g a t felé mintegy szócsövévé vált a r e n d k í v ü l g a z d a g orosz e t n o g r á f i a i irodalomnak.
Munkásságának ú t t ö r ő jellege ellenére is, m i n t nyelvész Vámbéry még n e m állott k o r á n a k magasabb s z i n t j é n . Ezen állott n a g y ellenlábasa, a m a g y a r nyelv f i n n u g o r e r e d e t e t u d a t á n a k végleges diadalra j u t t a t ó j a , B U D E N Z J Ó Z S E F ( 1 8 3 6 — 1 8 9 2 ) ,2 3 ki előbb az A k a d é m i a k ö n y v t á r o s a ( 1 8 6 1 ) , m a j d az altajisztika professzora lett. T a n í t v á n y a i n k e r e s z t ü l mintegy k i i n d u l ó p o n t j á v á lett a hazai a l t a j i s z t i k á n a k , sőt a finnugor nyelvé- szetnek, de részben m é g a magyar nyelvészetnek is. N e m csupán látta, h a n e m hir- d e t t e is, hogy az u r á l a l t á j i s z t i k a művelői m u n k á s s á g á n a k sine q u a n o n j a az orosz nyel- v e n publikált nyelvészeti a n y a g g y ű j t é s n e k , a néprajzi, t ö r t é n e l m i és régészeti forrás- a n y a g n a k a közvetlen fölhasználása, szóval az orosz n y e l v t u d á s . A köréje csoportosult i f j ú nyelvészek g á r d á j á v a l megalapította a ,,kruzsok"ot, eredetileg „pyCCKHH Kpy>K0K"-ot, azzal a céllal, hogy ezen asztaltársaságban az orosz n y e l v b e n gyakorolják m a g u k a t . Sok levelezőlap m a r a d t fenn, melyen a kruzsok tagjai m a g y a r u l és oroszul ü d v ö z ö l t é k a n é h a távollevő B u d e n z e t . H a nem is k ö v e t t e a „ k r u z s o k " mindvégig Budenz szándé- k á t az orosz nyelvgyakorlást illetően, létének eddigi kilenc évtizede folyamán a k r u z s o k mégis állandóan f e n n t a r t o t t a , sőt fokozta az orosz orientalisztika és finnugrisztika esemé- n y e i és eredményei i r á n t i érdeklődést, s n a g y jelentőségű ,— n é h a az Akadémiát is befolyá- soló — tényezővé vált a Kelet és Észak felé t e k i n t ómagyar n y e l v t u d o m á n y t ö r t é n e t é b e n .
B U D E N Z a l t a j i s z t i k a i m u n k á s s á g á b a n a N y e l v t u d o m á n y i Közleményekben meg- j e l e n t t a n u l m á n y a i n a k v a n n a k orosz vonatkozásai. Ó dolgozta fel R E G U L Y csuvas g y ű j t é s é t , az á l t a l a hozott ComineHUC-t,24 m a j d a Vámbéry kíséretében Pestre j ö t t k u n g r á t özbegtől . M O L L A IszHÁKtól (ki az akadémiai k ö n y v t á r szolgálatába lépett)
2 0 Hunfalvy m u n k á s s á g á r ó l Pápay i. m. 4 1 — 4 7 . — Munkácsi Bernát, H u n f a l v y Pál emlékezete. Budapesti S z e m l e , 1912. — K r o m p e c h e r i. in.
21 Vámbéry X., É l e t e m és küzdelmeim. Bp., 1905. — EoJibinan CoueTCKaH OnntiK.mn. VI11. 715. — Goldziher I g n á c , Vámbéry A n n i n e m l é k e z e t e . Bp., 1915. (Akadémiai Emlékbeszédek.) — Munkácsi Bernát. Vámbéry Ármin t u d o m á n y o s munkássága. B u d a p e s t i Szemle C L X 1 I (1915), S7—112, 243—274. — Vámbéry, Középázsiai utazás.
P e s t , 1865. Oroszul és m é g tíz m á s nyelven k i a d t á k .
22 Abuska. Csagataj-török szógyűjtemény. Török kéziratból ford. Vámbéry A. Élőbeszéddel és jegyzetekkel e l l á t t a Budenz József. P e s t , M. T. A. 1862. — Vámbéry A.. Cagataische Sprachstudien. Leipzig, 1867. — V á m b é r y , M u h á k e m e t ül-lugetejn. N y e l v t u d . Közlem. I (1862), 112—268. — Vámbéry A., A turkománok nyelve. N y e l v t u d , K ö z l e m . X V (1879), 1—54. — E munkákról vö. Thury József, A középázsiai török nyelv ismertetései. Bp., M. T. A..
1906. — Vámbéry, H . , D i e Sarten und ihre Sprache. ZDMG. XLIV. 203—255. — Vámbéry, Jusuf und A c h m e d . E i n özbegisches Volksepos. B p . 1911. —Vámbéri". Zwei özbegische Dichter : WZKM. VI. — Id., Die Scheibaniade E i n özb. neldengedicht. W i e n , 1885. — Vámbéry. II.. Geschichte B o c h a r a s I — 11. Stuttgart, 1872 (megjelent m a g y a r u l is). Egyéb t u r k o l ó g i a i munkássága kevésbé tartozik ebbe az összefüggésbe, vagy már erősen elavult,
2' Munkácsi Bernát, B u d e n z József emlékezete. Budapesti Szemle L X X X V I 1 (1896), 346 kk., 161—195, 329—
359. — Munkácsi Noémi, E g y n a g y magyar nyelvész. Bp.. 1943. 38. — Zsiray Miklós, Budenz József (születésének s z á z a d i k évfordulóján). M N y . X X X I I (1936). 145—160. — Krompecher B. op. cit, — Pukánszky Béla, Budenz József, G ö t t i n g a és a magyar n y e l v t u d o m á n y . N y K . 1936 (Budenz-Emlékk.), 367—379. stb.
22 Budenz J., Csuvas közlések és tanulmányok. N y e l v t . Közi. 1 (1862), 200—268. 353—433; I I . 14—68. Ű t t ö r ő m ó d o n rendszerező ezen t a n u l m á n y á b a n Budenz ,,a Reguly h a g y o m á n y a i b a n található csuvas grammatikára vonat- k o z ó anyagkészlet" mellett a B. BHIIJHCBCKHH-ÍCIO HauepTauue npaBH.I MynamcKoro U3biKa u Cnonapb (Ka3aH, 1836) c. munkát és a ConmreHUU npuHau/iewauiun k rpaMMaTune MyBamcKoro H3hiKa, (Cnő., 1775) c,, Re- g u l y által hozott n y e l v t a n t is felhasználta. — Budenz J., Reguly csuvas példamondatai. N y K . 11. 189—280.
6
h a l l o t t a k u t a d t a ki.2 6 Orosz a k a d é m i k u s o k — S C H M I D T ÓS K O V A L E V S Z K I J — n y e l v t a n a i r a ,
t á m a s z k o d v a a m o n g o l ós a m a n d s u n y e l v t a n n a k is világos, r ö v i d v á z l a t á t a d t a .2 8 Köz- b e n k i t e r j e d t levelezóst f o l y t a t o t t oroszföldi tudósokkal, j ó r é s z t a k a d é m i k u s o k k a l ; a k a d é m i a i h a g y a t é k á b a n ScHiEFNKRhez í r o t t 14 levél f o g a l m a z v á n y a , t o v á b b á a k ö v e t - kező levelek v a n n a k : J . B A U D O U I N D E COURTENAY-1:ÓI, aki a k k o r a k a z á n i e g y e t e m t a n á r a volt, 2 4 , GROT-tól 2 , B . J Ü L G m o n g o l i s t á t ó l 9 , V . V . RADLOV-TÓL 1 1 , S C H I E F N E R -
től 2 1 , S T . KoLUMBOVtÓl 2 0 , Í5T. K U Z N Y E C O V Í Ó I 1 . A L E X E J PETROVtÓI 4 , I V Á N K O N S Z T A N T I N
SzOKOLOVtÓl 5 s t b .
Még m i e l ő t t B u d e n z n a g y nyelvészeti műveltségének és m ó d s z e r é n o k h a t á s a kellő m é r t é k b e n é r v é n y e s ü l t volna, l é p e t t föl a m a g y a r n y e l v t u d o m á n y b a n s z e n t k a t o l n a i
B Á L I N T G Á B O R (1844—1913), aki m i n t a kolozsvári egyetom a l t a j i s z t i k a i professzora f e j e z t e be k a l a n d o s é l e t é t . F i a t a l éveiből n é h á n y a t (1869—1874) orosz földön t ö l t ö t t , azzal a céllal, h o g y az a l t a j i n y e l v e k e t t a n u l m á n y o z z a . K a z á n i t a r t ó z k o d á s a i d e j é n Mirotvorcev és T i m o f e j e v v e l , d e különösen N I K O L A J I V A N O V I C S I L M I N S Z K I J jel és N Y I K O L A J I V A N O V I C S ZoLOTNYicKujel, t o v á b b á sok t a t á r r a l é r i n t k e z e t t . I L M I N S Z K I J (1822—1891) a t ö r ö k - t a t á r n y e l v e k professzora volt 1861-től kezdve; erősen b e f o g t a a p r a v o s z l á v missziót a cári e x p a n s i o s z o l g á l a t á b a . Z O L O T N Y I C K I J (1829—1880) meg, m i n t a c s u v a s iskolák felügyelője, n é p r a j z i reáliákkal m e g t ű z d e l t csuvas s z ó t á r á v a l v á l t nevezetessé.
B Á L I N T G Á B O R é l e t é n e k k a z á n i p e r i ó d u s á b ó l származik m a is é r t é k k e l bíró k a z á n i n y e l v t a n á h o z és szójegyzékéhez való a n y a g g y ű j t é s e . K é s ő b b P é t e r v á r o t t K U N I K és
S C H I E F N E R a k a d é m i k u s o k k a l é r i n t k e z e t t . Az u t ó b b i e g y e n g e t t e el mongóliai ú t j á n a k nehézségeit, m i n e k e r e d m é n y e volt k h a l k h a - m o n g o l a n y a g g y ű j t é s e (mely m a m é g p u b l i k á l a t l a n ) . E z z e l s z e m b e n m e g j e l e n t az é s z a k i - b u r j á t n y e l v e t i s m e r t e t ő t a n u l m á n y a , az o r o s z - b u r j á t B o l d o n o v népies n y e l v ű b u r j á t ábécés k ö n y v é b e n foglalt szövegek a l a p j á n . O r o s z - k a u k á z u s i v o n a t k o z á s ú m u n k á j a is v a n , egy jóval későbbi orosz út j á n a k e r e d m é n y e k é n t .2 7
E g y másik e r d é l y i s z á r m a z á s ú m a g y a r orientalista K U U N G É Z A ( 1 8 3 8 — 1 9 0 5 ) ,
élete végén az A k a d é m i a másodelnöke.2 8 i n k á b b történész, m i n t nyelvész, igen széles- k ö r ű (arab, perzsa, t ö r ö k , orosz s t b . ) n y e l v i s m e r e t e k k e l . M u n k á s s á g a k é t p o n t o n é r i n t - kezik orosz k u t a t ó k m u n k á s s á g á v a l . E g y i k a honfoglaláselőtti m a g y a r t ö r t é n e t k u t a t á s a . E n n e k a k o r n a k l e g f o n t o s a b b a r a b és perzsa f o r r á s a i t a m a g y a r k u t a t ó k jórészt orosz k i a d v á n y o k b ó l i s m e r t é k m e g . A p o n t u s z i s t e p p é k népeivel m á r k o r á b b a n foglalkozó
F R A E H N és B R U N n e v e is ismert volt n á l u n k , de k i v á l t k é p p e n D . Cliwolson n e v e válik jelentőségteljessé. D Á N I E L C H W O L S O N ( 1 8 1 9 - 1 9 1 1 ) 1 8 5 5 ó t a p é t e r v á r i professzor és orosz a k a d é m i k u s v o l t . Az a r a b és h é b e r filológia művelője, d e a szemirjecsioi X I I I —
XIV. századi k e r e s z t é n y t ö r ö k s í r f e l i r a t o k a t is k i a d t a . CHWOLSONtól s z á r m a z i k a m a g y a - r o k r a v o n a t k o z ó m o h a m m e d á n f o r r á s o k első, jó összefoglalása,2 9 melyről C Z E G L É D Y K Á R O L Y még 1 9 4 3 - b a n is azt á l l a p í t h a t t a meg, h o g y „ k i t ű n ő filológiai é r z é k k e l é s b á m u l a t o s a k r i b i á v a l " v a n m e g í r v a .3 0 K U N I K , F R Á H N és I I O S E N orosz a k a d é m i k u s o k a r a b közlései,3 1
különösen al-Bakrí m ű v e egyes K e l e t - E u r ó p á t illető részeinek a k i a d á s a is segítségére volt a honfoglaláselőtti m a g y a r t ö r t é n e t k u t a t ó i n a k , m í g n e m K u u n Géza személyében végre o l y a n t u d ó s a k a d t , a k i k ö z v e t l e n ü l t a n u l m á n y o z h a t t a a keleti k ú t f ő k e t .3 2 A m a g y a r - s á g r a és h a j d a n i s z o m s z é d a i r a v o n a t k o z ó a r a b és perzsa t u d ó s í t á s o k a t ő a d t a ki.33 A X I I I .
és XIV. század f o r d u l ó j á n a m a i Dél-Oroszország t e r ü l e t é n í r t n a g y é r t é k ű k u n n y e l v - e m l é k e t , a Codex C u m a n i c u s t is — 1880-ban — ő a d t a ki először, — s a j n o s , p o n t a t -
" Budenz, A khivai tatárság. N y K . IV (1805), 269—331. — Jakut textusok. N y K . X I X (1885).
Budenz, A mandsu n y e l v alaktana rövid vázlatban. N y K . X X (1886), 307 k k „ 380 kk., 475 kk. — Budenz R ö v i d mongol nyelvtan. N y K . X X I , 274—320.
" Oroszországi tartózkodásáról a II. T. A. Értesítőjében számol be Bálint Gábor: 1871: 241—245, 1872: 206—
214, 1873: 5. 7. - Bálint, Jelentés Oroszország és Ázsiában t e t t utazásáról és nyelvészeti tanulmányairól. Bp., 1874 (Értekezések az Nyelv- és Széptud. Köréből 1V/2). — Bólint, Kazáni-tatár n y e l v t a n u l m á n y o k I — I I I . Szövegek szótár, n y e l v t a n Bp., M. T. A., 1875—1877. - Bálint, Az északi burját-mongol nyelvjárás rövid ismertetése. N y K . X I I I (1879), 169—249. — L e x i c o n Cabardico-Huugarico-latinum.
" K u u n Gézáról: Goldziher Ignác, Emlékbeszéd K u u n Géza fölött. Bp., M. T. A., 1907.
" A . XBonbcoH, H3Becran o K o 3 a p a x , E y p T a c a x , E o n r a p a x , Maflbnpax, CnaBHHax N P y c c a x MŐH- nacTa. Cnő. 1869.
" Czeglédy K., Magna Hungaria. Századok L X X V I I (1943). 277.
1,1 Fraehn. Ve teres memóriáé Chasarorum ex I Int Foszlano, Ibn Haukale et Schems-ed-dino Damasceno. Mémoires de l'Aeadémie de Spb., V I I I (1922). — Fraehn, Die iiltesten arabischen Nachrichten iiber die Volga-Bulgaren. Mémoires VI (1832). — KyHHK M Po3en, ll3BecTHH an-EeKpn h n p y n i x aBTopoö o Pycn n C n a B n o a x . Cnő., 1878.
" Az arab stúdiumok történetére vonatkozik Kuun előtt: Richtmann M., Arai) v o n a t k o z á s ú tanulmányok Magyarországon. Goldziher 1. E m l é k k ö n y v — Keleti Tanulmányok •—. Bp., 1910. 65—69. — K u u n G., Kelationum Hungarorum rum orientc gentibusque orientális originis história antiquissíina. 1—II. Claudiopoli, 1892—1895.
" Kuun G., Keleti K ú t f ő k . A Pauler Gy. és Szilágyi 1. által szerk. ,,A Magyar Honfoglalás Kútfői" c. mun- kában, Bp., 1898.
7
l a n u l .3 4 A m a az U k r á n SzSzR.-hez t a r t o z ó Krím-félsziget t ö r t é n e t é v e l ,3 5 t o v á b b á G a r - d í z l p e r z s a t ö r t é n e t í r ó 1050 k ö r ü l í r t Z a y n u l - a h b a r című m u n k á j á r a és ogyéb keleti f o r r á s o k r a t á m a s z k o d v a a m a i K a z a k , T ü r k m e n és Özbeg S z S z R . t e r ü l e t e i n e k régi t ö r t é n e t é v e l is f o g l a l k o z o t t .3 6
K u u n n a k Codex C u m a n i c u s - k i a d á s a r é v é n a legjelentősebb orosz t u r k o l ó g u s ,
V A S Z I L I J Y A S Z I L J E V I C S ( W I L H E L M ) R A D L O V k ö z v e t l e n k a p c s o l a t b a k e r ü l t a m a g y a r t u d o m á n y o s s á g g a l . A K u u n - f é l e k i a d á s r a t á m a s z k o d v a í r t a m e g u g y a n i s —• 1887-ben — a k u n nyelv összehasonlító s z ó t á r á t .3 7 E z , m i v e l h i b á s a l a p o k o n n y u g s z i k , h a m a r e l a v u l t u g y a n , azonban m é g i s jelentőséget a d neki a z a k ö r ü l m é n y , h o g y m i n t e g y előtanul- m á n y u l szolgált R a d l o v n a k f ő m ű v e , n a g y összehasonlító s z ó t á r á n a k m e g a l k o t á s á h o z , a m e l y r e 8 évvel k é s ő b b k e r ü l t sor, s a m e l y b e n Y á m b é r y T s c h a g a t a j i s c h e Kprachstudien- j é t is kiaknázta.3 8 A m a g y a r o r i e n t a l i s z t i k a orosz v o n a t k o z á s a i s z e m p o n t j á b ó l R a d l o v a l e g n a g y o b b h a t á s ú személyiség, akiről m é g sokszor lesz szó, é r d e m e s vele kissé bőveb- b e n foglalkozni.3 9 1887-ben s z ü l e t e t t B e r l i n b e n . 1858-ban k e r ü l t S z e n t p é t e r v á r r a . O t t
B A E R , S C H I E F N E R , B Ö H T L I N U K és M E I E N D O K F a k a d é m i k u s o k i s m e r e t s é g é t szerzi meg, s B a r n a u l b a , az a l t á j i b á n y a v i d é k k ö z p o n t j á b a k e r ü l t a n á r n a k . I n n e n nyílt a l k a l m a b e j á r n i az Á l t a j - h e g y s é g , az A b a k á n - s t e p p e , Délszibéria és T u r k e s z t á n t ö r ö k n é p e k á l t a l lakott t e r ü l e t e i t , é r t é k e s folklore a n y a g o t g y ű j t v e és n é p r a j z i megfigyeléseket t é v e .4 0 1864-ben B A E R segítségével t o v á b b r a is B a r n a u l b a n m a r a d , d e 1872-ben a k a z á n i t a n k e r ü l e t t a t á r i s k o l á i n a k a f e l ü g y e l ő j é v é l e t t . 1884-ben p e d i g — m i n t az a k a d é m i a t a g j a — P é t e r v á r o t t t e l e p e d e t t le. N y e l v é s z e t i módszerének a v u l t s á g a ellenére is p á r a t l a n é r t é k ű m u n k á s s á g á n a k a végén, 1910-ben a K u d a t k u Bilik (helyesen: Q u t a d g u Bilig)- k i a d á s I I . részének z á r ó s z a v á b a n joggal í r h a t t a le a k ö v e t k e z ő v i s s z a t e k i n t é s t : ,,Ich h a b o in meinein l a n g e n Leben die B e g r ü n d u n g u n d E n t w i c k l u n g einer n e u e n Wissen- s c h a f t , der Turkologie m i t e r l e b t u n d n a c h K r i i f t e n m i t g e h o l f e n d i e Wissenschaft zu f ö r d e r n . So k ö n n e n a u c h moine A r b e i t e n n i c h t s a n d e r s bieten, als einzelne B a u s t e i n e z u r A u f f ü h r u n g des G e b á u d e s dieser W i s s e n s c h a f t , die A n d e r e n behilflich sein sollen, d e n A u s b a u der T u r k o l o g i e weiter f o r t z u s e t z e n . "4 1 R A D L O V n e m p u s z t á n é p í t ő k ö v e k e t , h a n e m sok t e r ü l e t e n a l a p k ö v e k e t is r a k o t t le; n e m c s a k t u d o m á n y o s t é r e n , h a n e m t u d o - m á n y p o l i t i k a i s z e m p o n t b ó l is. Az M T A k a d é m i a 11 BuDENzhez (1884—89), 6 M U N K Á C S I B E R N Á T I I O Z (1888—1912), 2 Y Á M B É R Y I I O Z (egészen biztosan s o k k a l t ö b b volt), 1 G O L D -
ziHERhez írott l e v e l é t őrzi.
A 80-as é v e k t ő l k e z d v e egy e m b e r ö l t ő n á t R a d l o v - k o r s z a k á t é l t e a turkológia n e m - z e t k ö z i v i s z o n y l a t b a n is, d e k ü l ö n ö s e n n á l u n k . Nincs m ű , m e l y e t a m a g y a r t u r k o l ó g u s o k , d e m é g m a g y a r n y e l v é s z e k is, h a szófejtéssel foglalkoztak, — t ö b b s z ö r idéztek v o l n a , m i n t R A D L O V ö s s z e h a s o n l í t ó s z ó t á r á t . E n n e k előszavában B u d e n z e t , K u n o s t és V á m - b é r y t is említi, m i n t a k i k n e k m ű v e i b ő l m e r í t e t t . Az ,,Aus S i b i r i e n " viszont t u r k o l ó g u - s a i n k o n kívül e t n o g r á f u s a i n k n a k is k e d v e n c o l v a s m á n y a . Az á l t a l a k i a d o t t orklioni és jeniszeji ót örök r o v á s f e l i r a t o k h o z z á s e g í t e t t e k a részben h a s o n l ó ó m a g y a r rovásírás t ö b b h o m á l y o s kérdésének a tisztázásához.4 2
Mint a M a g y a r T u d o m á n y o s A k a d é m i á n a k m á r 1888-tól k e z d v e külső t a g j a , a M a g y a r Néprajzi T á r s a s á g n a k meg 1899-től tiszteleti t a g j a és m i n t a N e m z e t k ö z i K ö z é p - é s Keletázsiai T á r s a s á g orosz b i z o t t s á g á n a k elnöke is, igen h a t h a t ó s a n t á m o g a t t a m i n d -
" Codex Cumanicus. P r i m u m e x integro edidit, prolegomenis, notis et compluribus glossariis instruxit Comes G é z a Kuun. Bp., M. T. A . , 1880. — Kuun, Quinquaginta aenigmata cumanica. B p . , 1888. — Kuun, Additamen- t o r u m ad Codicem Cunianicum nova series. Bp., 1883. — K u u n , A kunok nyelvéről és nemzetiségéről. Bp., M. T. A.
1 8 8 5 (Értekezések X I I / ] 1 ) . — Űjabb adatok a kun Petrarca-eodexhez. Bp., 1892. (Értekezések a Ny.- és Széptud K ö r é b ő l XV/12).
35 Kuun, Adalékok K r i m történetéhez. Bp., 1873. (Értekezések a Ny.- és Széptud. Kör. 111/10). — I t t említem m e g , hogy a kunok m a g y a r n y e l v ű s é g e mellett kardoskodó Gyárfás I s t v á n n a k f ő m ű v e , „ A Jászkunok története"
I — I V . Kecskemét—Bp., 1870—1885 — sokat merít az orosz króqjkákból, de csak másodkézből. — Egyébként 1.
S z i l á g y i Sándor, E m l é k b e s z é d Gyárfás I s t v á n felett. Bp.. 11. T. A. 1887.
" Kuun G., Gardézi kézirati munkájának a törökökről, tibetiekről és sinaiakról írt fejezetei. Bp., 1903 ( K ü l ö n k i a d v á n y a Keleti Szemlé-ből).
" Radlov, V., D a s türkische Spraclimaterial des Codex Cumanicus. Spb., 1887. (Mémoires de l'Académic X X X V / 3 ) .
" Radlov, V., OnbiT CjioBapn T I O P K C K H X HapeMHÜ I — I V . Cnő., 1 8 9 3 — 1 9 1 1 .
•» Munkácsi Bernát, R a d l o f f Vilmos emlékezete. Budapesti Szemle C L X X V I (1918), 425—461. A meleg mél- t a t á s a hadiállapot ellenére is megjelent.
4 0 Radloff, W., Aus Sibirien. Lose Bliitter aus m e i n e m Tagebuche. I — I I . Zweite Ausg. Lpg., 1893. — R a d l o v , V . , 05pa3Ubi HapouHon JlHTepaTypbi TropKCKHX riJieMeH. I — X . Cnő., 1866—1904 ( = Proben der Volks- llteratur).
41 Kudatku Bilik I I . Spb., 1910. 560 1.
41 L. Németh Gy., A m a g y a r rovásírás. Bp.. M. T. A., 1934 (A M. N y e l v t u d . K k v e II/2). — Németli, Die unga- rische Kerbschrift. A „ D i e Inschriften des Schatzes v o n Nagyszentmiklós" Bp., 1932 c. munka függeléke. (Bibi. Or.
H u n g . II.)
8
azokat a m a g y a r orientálistákat, akiket k i t ű z ö t t céljuk orosz területre v i t t , m á r pedig ilyenek e század elején szép számmal voltak. Mindezek u t á n igen helyénvaló volt, liogy halála u t á n , melynek híre az első világháború eseményei m i a t t nagy késéssel é r k e z e t t Magyarországra, — éppen n á l u n k jelent meg a legtartalmasabb Radlov-nekrológ, Mun- kácsi Bernáttól.3 9
R A D L O V személye körül, különösen az ó t ö r ö k feliratok feldolgozására, n a g y h í r ű tudósok munkaközössége alakult ki; k ö z ö t t ü k volt P L A T Ó N M E L I O B A N S Z K I J és V . B A R T O J L D
is.43 E g y é b fontos t a n u l m á n y a i mellett Melioranszkij volt az,44 aki ú j ösztönzést a d o t t a m á r - m á r ellanyhuló érdeklődésnek, mely azokhoz a török népekhez f ű z ő d ö t t , a m e l y e k a mongoldúlás előtti időben a mai U k r á n SzSzR. területén m u t a t k o z t a k . E n n e k az érdeklődésnek n a g y hagyományai voltak az orosz szakirodalomban. Szamcsevszkij,4 5
Pogodin4 6 és Vasziljevszkijnek4 7 a berendiekre, csernyjklobukokra, t o r k o k r a vonatkozó dolgozatait azonban alig, i n k á b b csak Golubovszkij könyvét ismerték Magyarországon a besenyők és k u n o k ú j a b b kutatói.4 8 Melioranszkij a „ C J I O B O 0 HOJiKy HropeBc" t ö r ö k elemeivel foglalkozott, s t a n u l m á n y á n a k h a t á s a 1917 u t á n a m a g y a r szakirodalomban is m e g m u t a t k o z o t t .
V. B A R T O L J D ( 1 8 6 9 — 1 9 1 1 1 ) meg azért különösen ismert nálunk, m e r t a m a g y a r - ságot közelebbről érdeklő steppei török népek t ö r t é n e t é n e k k u t a t ó j a egy lépést sem t u d tenni az ő s z á m t a l a n keleti (arab és perzsa) forrásközlésének és f o r r á s m a g y a r á z a t á n a k ismerete nélkül, különösen h a Közép-Ázsiáról v a n szó. I l a t á s a Magyarországon k i v á l t - képpen 1920 u t á n érvényesült erősen. Egyes m a g y a r k u t a t ó k a t levélben is útbaigazí- t o t t , buzdított.4 9
Mindez a m a g y a r t u d o m á n y o s életet közelebbről érdeklő orosz munkásság az orosz a k a d é m i a égisze a l a t t folyt. í g y jelentek meg a z ú n . „szelesük versek"-re v o n a t k o z ó t a n u l m á n y o k is RADLovtól, illetve Z A L E M A N N Í ól,89 Azért említem ezt meg, m e r t e X I I J .
századi nyelvemléknek legrégibb kéziratát a M. T . Akadémia őrzi. Z A L E M A N N Í a m a g y a r a k a d é m i a 1908-ban külső t a g j a i közé v á l a s z t o t t a . Ő volt az utolsó orosz orientálista, aki az érintkezésnek 1914-ben lezárult első periódusában a m a g y a r a k a d é m i á n a k is t a g j a lett, olyan kiváló elődök u t á n , m i n t S O H I E F N E R (1873—79), K T J N I K (1876—99),
I L M I N S Z K I J (1888—92), m a j d , m i n t említettem, V. R A D L O V (1888—1918).51
Orosz-Középázsia hajdani, csagatáj nyelve és irodalma áll a k ö z p o n t j á b a n T H U R Y J Ó Z S E F még 1903—1906-ban írt legjobb összefoglaló akadémiai értekezéseinek, melyek évtizedeken á t hézagpótlók voltak.82 T H U R Y J Ó Z S E F (1861—1906) Vámbéry t a n í t v á n y a volt, de bizonyos mértékig egyedülálló jelenség. Mint egy másik kiváló kiskunhalasi filológus, Szilády Áron, vidéki középiskolai t a n á r létére is érdemes t a g j á v á lett a M. T u d . A k a d é m i á n a k . Mikor 1904-ben ,,A középázsiai t ö r ö k irodalom" c. értekezését m e g í r t a , e téren Vámbéry, Belin és Nikitszkij-nok egy-egy N e v á j í - r a vonatkozó m u n k á j á n k í v ü l meg semmi előzmény nem volt. Azóta a szovjet szakirodalom m á r a m a g a ü g y é n e k tekinti nemcsak N e v á j i t (Navojt), h a n e m az egész középázsiai irodalmat. É r d e m e s m u n k á j a T h u r y n a k az a két vaskos k ö t e t is, a m e l y e k b e n nagy részét összegyűjtötte és lefordította azoknak az oszmánli forrásoknak, amelyek a Magyarország felé i r á n y u l ó X V — X V I I . századi expanzióra vonatkoznak.6 3 Olyan m u n k a t e r ü l e t ez, amelyen — a
zovjet területeket illetően — szép feladatai v a n n a k még a szovjet t u d o m á n y o s s á g n a k .
" l l a d i o f f , V., D i e alttiirkischen Inschriften der Mongoléi. — N e u e Folge. — Zweite Eolge. — 3 B e i l a g e n . pb., Akademie, 1894—1899. — CöopHHK TpypoB OpxOHCKOÍi BKcnenHUHH I—VI. Cn6., 1897—1903.
** MejiHopaHCKHü, TypeuKHe AJIMEHTBI B ji3biKe. „CJIOBO O noJiKy MropeBe." M3B. OTa. PyccK. ÍL3. H CJIOB. V I I . (1902), 2 = 286 KK.
44 CaMHeBCKHH, TopKH, BepeHflea HjMepHbie KJio6yKH. ApxHB Mcrop.-lOpHflHuecK. CBeneHHH n o « . pefl.
K a j i a n e s a T. 2, 4. 1—1855 - 83—106.
, eM . íloroflHH, MccJieflOBana o pyccKOÍi HCTOPHH T. V. M., 1857, 181 - 2 0 8 .
47 BacHJieBCKHii. B. T. Bn3aHTHH H neueHei-H. Tpyabi I. Cn6., 1908. 1—175.
4' roJiy6oBCKMü, NEUEHERH, TopKH, ÜONOBUBI a o HamecTBMH TaTap. — KneBCK. YHHB. M3B. 1883—
1884 rr. H OTA.
" Bartoljd munkáinak bibliográfiája több, mint 300 címet tartalmaz. Ebből csupán a következőket említem, mint amelyeket magyar orientalisták leggyakrabban idéznek: OTueT o rioeouKe B CpenHiOK) A3HIO. ( 3 a n . AK.
H a y x no HCT.-<J>HJI. OTA. 1/4). — TypkecTaH B a n o x y MourobCK. nainecTBHH. Cn6., 1900. — Zwölf Vorlesun- gen ilbcr die Gesehichte der Türkén Mittelasiens. Berlin, 1935.
10 ltadloff, Über alttürkische Dialekte 1. Die seldachukisehen Verse in ltebáb-Namch. Mélanges Asiatiques X (1890), 17—77. — C. Salemann, Noch einmal die seldschukischen Verse. Mél. As. X , 173—245.
41 L. az Akadémiai Almanach-okat.
" T h u r y József, A középázsiai török irodalom. Bp., 1904 (Értekezések a Ny.- és Széptud. Kör. X I X / 2 ) . — Thury, A Behdset ül-lugat c. csagatáj szótár. l l p „ 1903 (Értekezések X V I I I / 4 ) . — Thury, Az AbuSka Lugati c. csagatáj szótár. Keleti Szemle V (1904), 1—21. — Thury, A középázsiai tűrök nyelv ismertetései. Bp., M. T. A., 1906. •—
Thuryról: N é m e t h Gy., Thury József emlékezete. Bp., 1934 (Ak. Emlékbeszédek X X I I / 3 ) .
" Török történetírók. A M, T, A megbízásából ford. és jegyzetekkel kísérte Thury József. I — I I . Bp., 1 8 9 3 — 1896,
9
T h u r y , illetve K a r á c s o n I m r e u t á n l é p e t t f e l e m u n k a t e r ü l e t legismertebb k u t a t ó j a , F e k e t e L a j o s , d e az ő m u n k á s s á g a m á r n e m a z orosz p e r i ó d u s r a esik, n o h a a K e l e t felé f o r d u l á s h o z oroszországi h a d i f o g s á g á n a k évei a l a t t k a p o t t erős ösztönzést.
B u d e n z t a n í t v á n y a i és a KpywoK t a g j a i k ö z ü l k i n ő t t olyan kiváló m a g y a r és f i n n - u g o r nyelvészek, m i n t Simonyi Zsigmond, S z i n n y e i József és Melich J á n o s m e l l e t t orien- t a l i s z t i k a i é r d e k l ő d é s ű e k is a k a d t a k . T h u r y k o r t á r s á t M U N K Á C S I B E R N Á T O I ( 1 8 0 0 —
1937) e m l í t e m elsőnek.5 4 25 éves k o r á b a n k e r ü l először Oroszországba. E l ő b b a v o t j á k o k f ö l d j é r e , m a j d h á r o m évvel később, 1888-ban - - R e g u l y m é l t ó u t ó d j a k é n t — a v o g u l o k k ö z é . O d a v e z e t ő ú t j á n Moszkvából és M o s z k v á r ó l t u d o m á n y o s érdeklődéstől f ű t ö t t lelkesedéssel í r j a : „Végre f e l t ű n i k a r a n y o z o t t k u p o l á i v a l a szent v á r o s és én e l r a g a d t a t v a r e b e g e m el h á l a i m á m a t I s t e n e m kiváló k e g y é é r t , h o g y ezt az i d ő t m e g e n g e d t e é r n e m . . . M e n n y i néznivaló, s o h a s e m l á t o t t f é n y és r a g y o g á s az első n a p o k á m u l a t á b a n . . , "5 5 —-
K ü l ö n ö s e n m á s o d i k ú t j á n talált f o n t o s t á m o g a t ó k r a , az a r a b i s t a V. Roson, a n u m i z - i m a t i k u s T O L S Z T O J , B A U D O U I N D E C O U R T E N A Y , S m é g i n k á b b R a d l o v személyében, a k i
a j á n l ó l e v e l e k k e l l á t t a el. N a g y r o k o n s z e n v é t , k a p c s o l a t a i t az oroszsággal M u n k á c s i h o s s z ú élete végéig m e g t a r t o t t a ; erről a M. T . A. K ö n y v t á r a K é z i r a t t á r á b a n ő r z ö t t levelezése is t a n ú s k o d i k . L e n i n g r á d t ó l V l a d i v o s z t o k i g elszórt orosz b a r á t a i t ó l és ismerő- seitől k a p o t t m i n t e g y 250 levél is v a n h a g y a t é k á b a n . Á levélírók a k ö v e t k e z ő k : V. A B A J E V 5 , N . K . B O B R O V N I K O V 3 , V . C S E R N Y E C O V 1 3 , K . K U Z N Y E C O V 1 , P L . M E L I O R A N S Z K I J 6 , V S Z E V O L O D M I L L E R 3 , L E V O N M S Z E R I A N C 1 0 , S Z E R A F I M P A T K A N O V 1 1 5 , N Y I K O L A J I V A T A - N O V 5 3 , E D . P J E K A R S Z K I J 1, A . P O G O D I N 2 , V . R A D L O V fi, A . R U D N Y E V 1 , 1 . S Z M I R N O V 2
levéllel. K A T A N O V V B I 15 és P A T K A N O V V R I 21 é v e n á t t a r t ó levelezését c s u p á n a világ- h á b o r ú t u d t a m e g s z a k í t a n i . Az e m l í t e t t oroszok m u n k a t á r s a i is l e t t e k M u n k á c s i n a k a K e l e t i Szemlénél. R a d l o v i r á n y á b a n is a l k a l m a n y í l t n a g y r a b e c s ü l é s é n e k a t ü n t e t ő kifejezésére, m i k o r 1915-ben (!) v é d e l m é b e v e t t e őt W. B a n g neves n é m e t t u r k o l ó g u s ellenében, m e g á l l a p í t v a u t ó b b i n á l a „ m a s s l o s e Gehassigkeit"-ot.5 6
M i n t t u d ó s , M u n k á c s i r o m a n t i k u s volt, a k i t m i n d i g a m é g teljesen i s m e r e t l e n v o n - z o t t l e g i n k á b b . F i n n o u g r i s z t i k a i m u n k á s s á g á n a k , h a t a l m a s oroszföldi, v o t j á k és vogul g y ű j t é s é n e k , R e g u l y h a g y a t é k a n a g y r é s z b e n való m e g f e j t é s é n e k stb. m é l t a t á s a n e m t a r t o z i k e k e r e t b e . Sok m i n d e n h e z szólt a z o n b a n hozzá a t u r k o l ó g i á b a n is, sok ú j a t t u d o t t m o n d a n i a t ö r ö k nyelvészet, e t h n o g r a p h i a , és etnogenézis t e r ü l e t é n . E g y f e l ő l f é n y t deríteni i g y e k e z e t t a legrégibb t ö r ö k — m a g y a r é r i n t k e z é s e k r e — s i t t ú t t ö r ő m ó d o n t e r e l t e a k u t a t ó k f i g y e l m é t a bolgár k é r d é s r e és a K a u k á z u s r a , — másfelől m e g á t v i z s - g á l t a a t ö r ö k n y e l v e k e t , k é s ő b b a k a u k á z u s i a k a t is (különösen az oszétot) a m a g y a r b a á t m e n t j ö v e v é n y s z a v a k ós k u l t ú r e l e m e k s z e m p o n t j á b ó l . Az E t h n o g r a p h i a , N y e l v ő r , Keleti Szemle f o l y ó i r a t o k b a n m e g j e l e n t t a n u l m á n y a i n a k , cikkeinek se szeri, se s z á m a , s m i n d e z e k b e n t a l á n m i n d e n m á s m a g y a r t u d ó s t m e g h a l a d ó m é r t é k b e n h a s z n á l j a fel, v a g y i s m e r t e t i a k o r a b e l i orosz s z a k i r o d a l m a t .5'
Munkácsi b a r á t i köréhez t a r t o z o t t K U N O S I G N Á C (1862—1945), a h a j d a n i K e l e t i A k a d é m i a i g a z g a t ó j a , az oszmánli n y e l v és f o l k l o r e k u t a t ó j a . G y ű j t é s é n e k egy részét R a d l o v a d t a ki, n a g y népköltési s o r o z a t á n a k V I I I . k ö t e t e k é n t .
Másik k o r t á r s a és b a r á t j a V I K Á R B É L A (1859—1945) volt, a N é p r a j z i T á r s a s á g s t b . f ő t i t k á r a . H í r e s K a l e v a l a - f o r d í t á s á n t ú l m e n ő e n is k i v á l ó m ű f o r d í t ó , a k i n e k f i g y e l m é t egyik p é t e r v á r i l á t o g a t á s a a l k a l m á v a l , 1889-ben, Z I C H Y M I H Á L Y o t t élő u d v a r i f e s t ő a g r ú z R u s z t a v é l i ( X I I . sz.) n a g y é p o s z á r a h í v t a fel. Az éposz k e d v é é r t V i k á r m e g t a n u l t g r ú z u l és hosszú m u n k a u t á n , 1917-ben szép, kongeniális m a g y a r f o r d í t á s b a n m e g j e l e n t a „Táriel, a p á r d u c b ő r ö s l o v a g " . I t t m e g j e g y e z z ü k , h o g y az eposz híres i l l u s z t r á c i ó i Zichy Mihály m ű v e i , s hogy a z első n y o m t a t o t t k i a d á s (1712) betűi, — á l t a l á b a n a g r ú z k ö n y v n y o m t a t á s b e t ű i — M I S Z T Ó T F A L U S I K I S MiKLÓsnak az ügyességét h i r d e t i k , a k i író és k o r é n a k leghíresebb b e t ű m e t s z ő j e is volt,6 8 s a k i t 1686-ban Witsen a m s t e r d a m i
" Munkácsiról F o k o s Dávid, Munkácsi Bernát. N y e l v ő r L I X (1930), 33—59. — Zsirai Miklós, Munkácsi Bernát.
Magyar Nyelv X X X I V (1938), 1 kk. — Balassa J.. Munkácsi a tudós és az ember. Nyelvőr LVI1 (1938), 01 kk.
65 Munkácsi N o é m i , E g y nagv magyar nyelvész, Munkácsi Bernát élete. Bp., 1943.
" Keleti Szemle X V , 330.
67 A sok közül csak néhány tanulmányát említem: A m a g y a r őshaza kérdése. Ethnographia X V I (1905). 05—87.
— Die Urheimat der l ' n g a r n . K. Sz. VI/1 : 0 (1905), 185—222. — A török míveltség hatáskora. Ethnogr. VI (1895), 135 kk. — Alanische Sprachdenkmáler i m ung. Wortschatze. K. Sz. V, 304 kk. - - Blüten der ossetischen Volks- dichtung. K. Sz. X X , 1—88 és X X I , 1—158. (1923—1932). - Baskír helynevek. Ethnogr. X l l í (1902), 150—170.
(—1'. T. MraaTen n a g y cikke alapján). — A volgai bolgárokról. Ethnogr. X I V (1903), 00 kk. 147 kk., 201 kk. (hő ismertetése ASmarin k ö n y v é n e k : Eonrapbt h Myoaiiiu. Ka3aHb, 1902). — Árja és kaukázusi elemek a f i n n —
magyar nyelvekben. Bp., M. T. A., 1901.
58 Misztótfalusi K i s Miklós (1050—1702) 1689-ig több é v e n át Amsterdamban élt. s ott a betűmetszés, betű- öntés, n y o m t a t á s , k ö n y v k ö t é s Európa-szerte híres mestere lett. Szabadszellemű író és nyelvész, kit az o t t h o n , Kolozs- v á r o t t a saját e g y h á z a részéről tapasztalt üldözés korán vitt a sírba. Életrajza Dézsi Lajostól: Magyar író és könyv- n y o m t a t ó a X V I I . században. Bp., 1899. (M. Tört. Életrajzok X X X V I I ) .
10
