A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I r U B L I C A T I O N E S B I B L I O T H E C A E ACADEMIAE S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
11.
M o r a v e k E n d r e
KIADVÁNYTÍPUSOK A KATALOGIZÁLÁS SZEMPONTJÁBÓL
VERÖFFENTLICIIUNGSTYPEN VOM GESICHTSPUNKTE DER KATALOGISIERl NG
B U D A P E S T , 1 9 5 8
I
A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I P U B L I C A T I O N K S B I B L I O T H E C A E A C A D E M I A E S C I E N T I A R U M H U N G A R I C A E
11.
M o r a v e k E n d r e
KIADVÁNYTÍPUSOK A KATALOGIZÁLÁS SZEMPONTJÁBÓL
(VÁZLAT)
VERŐFFENTLICIIUNGSTYPEN VOM GESICHTSPUNKTE DER KATALOGISIERUNG
K i a d á s é r t felelős az A k a d é m i a i K i a d ó i g a z g a t ó j a
4 6 6 8 2 / 5 8 A k a d é m i a i N y o m d a , B u d a p e s t V . , G e r l ó c z y u . 2. — F e l e l ő s v e z e t ő : B e r n á t G y ö r g y
A katalogizálás legelső gyakorlati kérdése a különböző k i a d v á n y t í p u s o k felismerése. H a a címfelvétel-készítő meg t u d j a állapítani, hogy a feldolgozandó k i a d v á n y melyik katalogizálási kategóriába t a r t o z i k , a katalogizálási s z a b v á n y segítségével a kezdő k ö n y v t á r o s is el t u d j a végezni f e l a d a t á t . Viszont hiába t u d j a a k á r kívülről is az összes felvételi szabályokat, m i n d a d d i g súlyos hibá- k a t fog elkövetni, a m í g például a sorozat és a periodika között nem t u d bizto- san különbséget t e n n i ; h i á b a ismeri a szabályokat, ha nem képes eldönteni, hogy a n n á l a könyvnél, a m e l y r ő l címleírást kellene készítenie, a sorozatra v a g y a p e r i o d i k á r a v o n a t k o z ó s z a b á l y o k a t kell-e alkalmaznia.
A tipológia némi helyettesítői, a kézikönyvekben, s z a b v á n y o k b a n itt- o t t előforduló definíciók, meghatározások, nem p ó t o l h a t n a k egy alapos tipo- lógiai bevezetést. E l t e k i n t v e a t t ó l , hogy t ö b b esetben nem elég p o n t o s a k és kielégítőek, k i r a g a d o t t h a s z n á l a t u k , elszigeteltségük m i a t t é p p e n a többi t í p u s t ó l való fontos különbségekre vagy az azokkal való egyezésekre nem m u t a t n a k rá elég hangsúllyal. A m a g y a r k ö n y v t á r i s z a k i r o d a l o m n a k a tipo- lógia kérdésével, m i n t a k ö n y v t á r i katalogizáló m u n k a alapkérdésével össze- függő előadásban oly módon kell foglalkoznia, hogy ez az elsőrendű fontos- ságú gyakorlati kérdés elméleti v o n a t k o z á s b a n is kimerítően tisztáztassék : f o l y a m a t o s t á r g y a l á s f o r m á j á b a n a megegyezések, illetve az elválasztó jellem- vonások élesen k i d o m b o r o d j a n a k . Az alábbi v á z l a t erre a k a r kísérletet t e n n i .
*
Ha a k i a d v á n y o k katalogizálási t í p u s a i t a k a r j u k szemügyre venni, abból kell k i i n d u l n u n k , hogy a l a p j á b a n véve k é t n a g y k i a d v á n y c s o p o r t o t kell m e g k ü l ö n b ö z t e t n ü n k ; a megkülönböztetés a l a p j á u l pedig a kiadó (közre- a d ó t e s t ü l e t , szerkesztő stb.) azon szándéka szolgál, hogy a k i a d v á n y t az egyszeri kibocsátás, a lezártság, befejezettség jegyében, v a g y pedig ellen- kezőleg : a lezáratlanság, a f o l y t a t n i akarás, a szándékos befejezetlenség igényével a k a r j a p u b l i k á l n i .1 E n n e k a s z á n d é k n a k különbözősége a l a p j á n kell a k i a d v á n y o k a t katalogizálási t í p u s t e k i n t e t é b e n k é t n a g y csoportra b o n t a n u n k : az (I.) egyszeri ( m a g y a r m ű s z a v a nincs) és (II.) folytatásos m ű v e k n a g y a l a p k a t e g ó r i á i r a . É s itt m i n d j á r t egy félreértési lehetőséget kell t i s z t á z n u n k . Mint a r r a r á m u t a t t u n k , az „egyszeri megjelenés" a megjelentetési szándék milyenségére vonatkozik ; arra, hogy a k i a d v á n y t nincs szándéká- b a n a közreadónak (kiadónak, szerkesztőnek stb.) h u z a m o s a b b , b i z o n y t a l a n , de mindenesetre hosszabb ideig rendszeresen f o l y t a t n i , nem pedig a r r a , hogy az ilyen „egyszeri" k a t e g ó r i á j ú m ű n e k feltétlenül, összes részeiben is t é n y -
1 F é l r e é r t é s e k elkerülése v é g e t t : egész f e j t e g e t é s ü n k n y o m d a i v a g y a h h o z h a s o n l ó s o k s z o r o s í t á s i (stencil, r o t a p r i n t s t b . ) e l j á r á s s a l k é s z ü l t k i a d v á n y o k r a v o n a t k o z i k , és ezek k ö z ü l s e m t á r g y a l j a a k ü l ö n l e g e s k a t a l o g i z á l á s t igénylő k i a d v á n y f a j t á k a t ( k o t t á k , t é r k é p e k s t b . ) .
legesen egy n a p o n v a g y egy ó r á b a n kell a s a j t ó t elhagynia. A lényeg az egyszé- risóg, a befejezettség, lezártság szándéka, nem pedig a technikai megjelenés egyszerisége. Ilyen ,.egyszeri" m ű is jelenhetik meg t ö b b részletben, sőt huza-
m o s a b b idő a l a t t is, különösen h a t ö b b kötetes m ű r ő l van szó. E z a z o n b a n mégis egyszeri, l e z á r t m u n k a lesz, ha esetleg t ö b b évre is elnyúlik a meg- jelenése, m e r t k i a d ó j a nem a k a r j a t o v á b b f o l y t a t n i , ha a t e r v e z e t t kötetekkel a m ű teljes egésszé, lezárt egységgé válik. Például, hogy csak kivételesebben előforduló, de jellemző esetre is u t a l j u n k : a British Múzeum katalógusai éveken vagy évtizedeken keresztül jelennek meg, mégsem t e k i n t h e t ő k perio- d i k á k n a k , m e r t az évtizedeken á t megjelent köteteik végeredményben egy egyszeri, lezárt egyetlen m ű v e t a l k o t n a k , m i n t a h o g y a n azt közreadója előzetesen t e r v b e v e t t e , a m i k o r e l h a t á r o z t a , hogy x k ö t e t b e n , de egyetlen k a t a l ó g u s - c o r p u s b a n megjelenteti a k ö n y v t á r a n y a g á r ó l szóló címleírásokat, h a ez a nagy vállalkozás t e c h n i k a i okokból csak h u z a m o s a b b i d ő t a r t a m a l a t t valósítható is meg. A bizonyos időre elhúzódó megjelentetés t e h á t a mi f o g a l o m a l k o t á s u n k s z e m p o n t j á b ó l nem azonos, és nem t é v e s z t e n d ő össze a folytatólagos megjelentetéssel. De ami p é l d á n k b ó l h a t a l m a s , sok kötetes m ű v e k r e vonatkozólag m e g á l l a p í t h a t ó , természetesen u g y a n o l y a n g y a k r a n előfordul kisebb t e r j e d e l m ű , k é t v a g y t ö b b kötetes „egyszeri" műveknél.
S ő t : még egy kötetes k ö n y v e k n é l sem ritka a f ü z e t e k b e n , „ L i e f e r u n g " - o k b a n való megjelenés, amitől persze a lényegében véve „egyszeri" megjelenésű műből nem lesz periodika.
1. Ezek előrebocsátása u t á n v e g y ü k szemügyre az első n a g y csoportot, az „egyszeri" megjelenésű m ű v e k e t . Ezek első a l f a j a a) az ún. ,,önálló" vagy ,,egyes" művek kategóriája. Közkeletű magyar elnevezései azt a k a r j á k hang- súlyozni, hogy „ m a g á b a n v a l ó k " : semmi nagyobb keretnek ( g y ű j t e m é n y n e k , sorozatnak) nem t a g j a i , semmiféle szervezeti v a g y formai k a p c s o l a t b a n nem á l l n a k más k i a d v á n n y a l .2 Természetesen lehetnek egy vagy t ö b b kötetesek, szellemi l é t r e j ö t t ü k e t illetően p e d i g egy vagy t ö b b szerzősük v a g y szerző nélküliek (ún. „ a n o n y m " művek).
I t t n y o m a t é k o s a n hangsúlyozzuk, hogy az „ ö n á l l ó " m ű v e k n e k nem csak egy, h a n e m t ö b b szerzőjük is lehet. A lényeg az, hogy ez a t ö b b szerző egyetlen m ű n e k megírására t á r s u l t egymással, és az á l t a l u k megírt részek e n n e k az egyetlen m ű n e k csak önállótlan részletei, melyek k ü l ö n m ű n e k nem t e k i n t - h e t ő k , ö n m a g u k b a n külön m ű v e t nem a l k o t n a k . H a t e h á t nem is olvad fel társszerzőségük h o z z á j á r u l á s a a n n y i r a , hogy az egészből ki sem elemezhető (például s z ó t á r a k n á l , sok lexikonnál, társszerzőségben megírt számos szép- irodalmi vagy t u d o m á n y o s műnél), h a külön is „ j e g y z i k " valamely m ű egyes cikkelyét, fejezetét v a g y k ö t e t é t , e n n e k a résznek semmiesetre sem szabad a n n y i r a függetlennek, önállónak lenni katalogizálási szempontból, hogy
2 Az, h o g y l e h e t n e k e g y n a g y o b b k i a d v á n y b ó l k ü l ö n k i a d v a ( „ k ü l ö n l e n y o m a t " ) , n e m v á l t o z t a t a most már k é t s é g t e l e n ö n á l l ó s á g u k t é n y é n (azért t f í t ö n l e n y o m a t o k ) . Csak eredetijük része e g y n a g y o b b k a t a l o g i z á l á s i egységnek : e g y f o l y ó i r a t f ü z e t n e k v a g y egy n a g y o b b k ö t e t n e k . V i s z o n t az ú n . „ b r o s ú r á k " n e m m i n d i g „ ö n á l l ó m ű v e k " . A b r o s ú r a u g y a n i s n e m k i a d v á n y t í p u s a mi é r t e l m e z é s ü n k b e n , c s a k n a g y s á g - , t e r j e d e l e m k a t e g ó r i a : k i s t e r j e d e l m ű k i a d v á n y . E z t e r m é s z e t e s e n lehet m i n d e n n a g y o b b k e r e t t ő l f ü g g e t l e n ,
„ e g y e s m ű " , d e igen g y a k r a n a g y ű j t e m é n y f o g a l m a alá t a r t o z ó c i k k g y ű j t e m é n y , söt s o r o z a t b a n m e g j e l e n ő f ü z e t is. K a t a l o g i z á l á s i s z a b á l y z a t b a n t e h á t felesleges k ü l ö n r e n d e l k e z é s e k e t előírni a b r o s ú r á k k a l k a p c s o l a t b a n ; h a m e g t e s z i k ezt e g y e s s z a b á l y - z a t o k , n e m a z é r t t e s z i k , m e r t jellegük m i a t t az szükséges lenne, h a n e m k i z á r ó l a g g y a k o r - l a t i , egyszerűsítési célból.
4
m a g á b a n is külön „egyes m ű n e k " , „önálló m ű n e k " legyen t e k i n t h e t ő , h a n e m csak egy egyes mű szerves részének, m e r t ellenkező esetben az m á r egy t o v á b b i kategóriába, a g y ű j t e m é n y e k k a t e g ó r i á j á b a esik, a m e l y az „egyszeri", első nagy kategória második alosztálya.
b) A „ g y ű j t e m é n y e k " a l f a j a t ö b b , eléggé v á l t o z a t o s kisebb kategóriára oszlik. Legegyszerűbb, legkönnyebben felismerhető ezek közül az a k i a d v á n y - csoport, amely m á r k o r á b b a n m e g j e l e n t művekből, írásos emlékekből v a g y a nép nyelvén élő szellemi alkotásokból állít most elő egy ú j a b b m ű v e t . E b b e a csoportba t a r t o z n a k t e h á t az antológiák, k r e s z t o m a t i á k , t ö r v é n y g y ű j t e - mények, a k t a p u b l i k á c i ó k , de mese- és n é p d a l g y ű j t e m é n y e k , énekkönyvek, közmondás- és f e l i r a t g y ű j t e m é n y e k stb. is. (Külön jegyezzük i t t meg, h o g y h a ezek összegyűjtőjéül, s a j t ó alá rendezőjéül nem testületek, h a n e m egyes szemé-
lyek v a n n a k megnevezve, úgy ő k e t t e k i n t j ü k a g y ű j t e m é n y e s k i a d v á n y szerzőiül, a n n a k érzékeltetésére, hogy a kiválogatás, összeállítás szellemi m u n k á j a egyéni b é l y e g ü k e t is r á ü t ö t t e e g y ű j t e m é n y r e , h a a n n a k t u l a j d o n - képpeni szerzői nem is ők, hanem az ö s s z e g y ű j t ö t t a n y a g eredeti alkotói : írók, t ö r v é n y h o z ó k , hivatalos iratok ellenjegyzői v a g y fogalmazói, a n o n y m népi művészek stb. A g y ű j t e m é n y e s jelleget a g y ű j t ő k , szerkesztők, közre- adókszerzői kezelése sem m o s h a t j a e l , illetve teheti vitássá.) T a l á n nem felesleges
megjegyeznünk, hogy az e kategóriába eső k i a d v á n y o k is lehetnek t ö b b kötetesek.
A g y ű j t e m é n y e k legnépesebb és egyben l e g v á l t o z a t o s a b b f a j t á j a a különböző cikk-, t a n u l m á n y - , illetve m o n o g r á f i a - g y ű j t e m é n y e k . A változa- tosságot — és kezdő katalogizáló s z á m á r a — a nehezebb á t t e k i n t h e t ő s é g e t i t t t u l a j d o n k é p p e n semmi más nem okozza, mint a címek feltüntetésének és elhelyezésének v á l t a k o z ó m ó d j a , a m e l y néha esetleg m e g z a v a r j a a t i s z t á n -
látást. A g y ű j t e m é n y ugyanis, m i n t már e m l í t e t t ü k , t ö b b , e g y m a g á b a n is önálló m ű n e k egy n a g y o b b közös m ű b e n való közreadása. A változatosságot
— és néha a z a v a r t — az szokta k i v á l t a n i , hogy a részműnek szerzői és címei nem mindig v a n n a k a g y ű j t e m é n y c í m l a p j á n f e l t ü n t e t v e , illetve a g y ű j t e - ményes m ű n e k nincs mindig külön, összefoglaló g y ű j t e m é n y c í m e is. A lehet- séges, illetve előforduló variációk a következők : 1. a g y ű j t e m é n y n e k nincs külön összefoglaló g y ű j t e m é n y c í m e ; a címlap a g y ű j t e m é n y részműveit egyszerűen felsorolja egymás u t á n (pl. BENES L a j o s : Az általános sebészet.
— E R D É L Y I Mihály : A röntgensugár alkalmazása a sebészetben. — SZABOLCS
Zoltán : A daganatok sebészete) ; 2. a g y ű j t e m é n y n e k csak közös g y ű j t e m é n y - címe van (pl. Szülészeti és nőgyógyászati közlemények. J u b i l e u m i k ö t e t F R I G Y E S I
.József 70 éves s z ü l e t é s n a p j á r a . í r t á k és kiadták t a n í t v á n y a i ) ; 3. a g y ű j t e - m é n y n e k csak közös g y ű j t ő c í m e v a n , de ez előtt — m i n t e g y társszerzőkként t e k i n t v e — a címlap a részművek szerzőit is f e l t ű n t e t i (pl. MOLOTOV — RÉVAI
— DUCLOS : A bélce védelméről) ; 4. a g y ű j t e m é n y n e k külön g y ű j t ő c í m e is van, de emellett a c í m l a p a részcímeket is teljes egészében f e l t ü n t e t i (pl.
A művészet könyve. LYKA Károly : A képzőművészetek történeti és technikai fejlődése. KACSÓH P o n g r á c : A zene fejlődéstörténete. — V a g y : Egyetemes történelem. 4. HANÁK Péter : A legújabb kor története). A négy variáció közül , a 2. g y a k r a b b a n , a 4. igen g y a k r a n előfordul ; i t t is megemlítem, hogy t e r m é -
szetesen m i n d a négy variáció t ö b b kötetes is l e h e t ; a 4-es pedig rendszerint ilyen s z o k o t t lenni ( „ g y ű j t e m é n y e s m ű " ) .
Meg kell jegyeznünk, hogy a g y a k o r l a t b a n a 2. és 4. kategória felismerése, t í p u s á n a k kétségtelen megállapítása sokszor nehéz, egyes esetekben pedig szinte, lehetetlen, különösen ha az illető k i a d v á n y b ó l csak egyetlen kötet v a n
a k a t a l o g i z á l ó k ö n y v t á r á n a k b i r t o k á b a n . A 2. kategóriába esőnek látszó könyv v a g y füzet — h a címlapja v a g y a n n a k tipográfiai elrendezése, esetleg a k ö n y v egyéb helye (előszava stb.) n e m közli vagy nem á r u l j a el az ellen- k e z ő j é t , — esetleg p e r i o d i k u s k i a d v á n y is lehet. E g y fejezet v a g y k ö t e t a l a p j á n
— h a a kiadó, közreadó vagy szerkesztő sehol és semmiképpen nem m o n d j a m e g azt, — a katalogizáló csak ösztönére h a g y a t k o z h a t a n n a k eldöntésében, h o g y az illető katalogizálási egység egy alkalommal k ö z z é t e t t t a n u l m á n y o k g y ű j t e m é n y e - e , a m e l y esetben a f e n t i 2. kategóriába t a r t o z i k , v a g y ugyan- o l y a n címmel f o l y t a t ó l a g o s a n is megjelenik-e, amely esetben viszont az alább t á r g y a l a n d ó , egészen m á s típusú k i a d v á n y c s o p o r t b a : a p e r i o d i k á k k i a d v á n y - c s o p o r t j á b a fog t a r t o z n i , és ez e s e t b e n n y i l v á n t a r t á s a , katalogizálása, sőt r a k t á r i elhelyezése is egészen más m ó d o n és más szabályok a l a p j á n történik, m i n t az első esetben. (Legtöbb e s e t b e n eldönti a k é r d é s t — mégpedig a p e r i o d i k a i r á n y á b a n , — ha a k ö n y v t á r á l l o m á n y á b a n még legalább egy a z o n o s című, azonos kiadójú, azonos külalakú, csak t e r j e d e l m é b e n , esetleg k i a d á s i évében eltérő k i a d v á n y is t a l á l h a t ó . )
Ugyanilyen nehézség m e r ü l h e t fel a 4. kategóriába eső k i a d v á n y o k n á l . I t t az elhatárolás a sorozatok felé j á r h a t nehézségekkel. Nem mindig dönt- h e t ő el kétségtelenül a rendelkezésünkre álló felvételi anyagból, illetve bibli- o g r á f i a i segédeszközökből, hogy az e l ő t t ü n k fekvő keretmű-részlet egy elő- z e t e s e n végleg m e g t e r v e z e t t , t a r t a l m i l a g is egységes egészet a l k o t ó elhatárolt n a g y o b b gyűjteménynek egy részlete, amelyikre a befejezettségre törekvés, a z „egyszeri" megjelenés szándéka a jellemző, v a g y pedig csak egy lazán összefüggő, b á r m i k o r tetszőlegesen f o l y t a t h a t ó , sőt t u d a t o s a n f o l y t a t n i szán- d é k o l t , esetleg csak a közös sorozatcím igen laza kötelékével összetartott sorozat. Amennyiben kétely m e r ü l n e fel, s ezt semmi eszközzel sem t u d j u k eloszlatni, g y a k o r l a t i l a g a helyes e l j á r á s az, hogy m i n d e n o l y a n esetben, a m i k o r az összefoglaló közös cím szoros szerves t a r t a l m i összefüggésre utal (pl. Kézikönyv, G r u n d r i s s stb. stb.), v a g y amikor a t i p o g r á f i a i elrendezés e z t a szerves t a r t a l m i összefüggést hangsúlyozza (pl. egy egész külön keret- címlappal), úgy a k e r e t m ű n e k g y ű j t e m é n y v o l t á t nem t e k i n t j ü k vitásnak, k é t e s esetekben v i s z o n t sorozatnak vesszük azt, s eszerint katalogizáljuk.
A tévedési veszély-százalék az u t ó b b i esetben kisebb.
Az „egyszeri" megjelenésű m ű v e k második n a g y k a t e g ó r i á j á n a k , a , , g y ű j t e m é n y e k " - n e k egy t o v á b b i kisebb a l f a j a az ú n . szerzői gyűjtemény: az a g y ű j t e m é n y , a m e l y egyetlen szerző m ű v e i t a d j a közre lezárt, befejezett k i a d á s b a n a k á r a m a g u k teljességében (összes, szemelvényes művek), a k á r antológiaszerűen, — egy vagy t ö b b k ö t e t b e n . (Az ,,egyszeri" jelleg különböz- t e t i meg ezt a k i a d v á n y f a j t á t az ú n . „szerzői sorozattól", a m e l y n e k ellen- kezőleg : a „ f o l y t a t á s o s s á g " a jellemző vonása. Ez u t ó b b i r ó l a maga helyén m é g meg fogunk emlékezni.) V a n n a k o l y a n nézetek, amelyek szerint „szerzői g y ű j t e m é n y " - r ő l n e m lehet beszélni. E z t azzal igyekeznek megokolni, hogy a „ g y ű j t e m é n y " lényeges alkotó eleme a részek t a r t a l m i összefüggése, szerves egysége, m á r p e d i g — e nézetek s z e r i n t — az ilyen szerzői k e r e t m ű n e k rész- k ö t e t e i teljesen heterogének, és k ö z t ü k semmiféle t a r t a l m i összefüggés nincsen.
M o n d a n u n k sem kell, hogy ez az okoskodás igen felületes és formalista. H a kissé jobban meggondoljuk, el kell ismerni, hogy elképzelni sem lehet szer- vesebb, egységesebb összefüggést a n n á l , hogy a részek egyetlen szerzőnek, » e g y e t l e n a g y n a k t e r m é k e i . A „szerzői g y ű j t e m é n y " t e h á t nemcsak hogy meglevő kategória, h a n e m az egy szerzős k e r e t m ű v e k legnagyobb része —-
6
r e n d s z e r i n t befejezett, l e z á r t írói oeuvre (klasszikusok stb.) ú j a b b és ú j a b b összes vagy v á l o g a t o t t műveinek kiadásairól lévén szó — n e m „ f o l y t a t á s o s "
jellegű szerzői sorozat, h a n e m az „egyszeri" k a t e g ó r i á j ú szerzői gyűjtemény fogalma alá esik.
A „ g y ű j t e m é n y " utolsó a l f a j á n a k a z o k a t a k i a d v á n y o k a t szokás t e k i n - teni, amelyeknél egy főlciadványt kisebb, rokon tárgyú, a főkiadványt bizonyos értelemben kiegészítő kiadványok tesznek teljessé. E n n e k a k a t e g ó r i á n a k is t ö b b f é l e variációja lehet : v a g y fel v a n n a k említve ezek a kiegészítő m ű v e k a k i a d v á n y c í m l a p j á n , v a g y nincsenek, h a n e m csak f ü g g e l é k k é n t v a g y hasonló módon v a n n a k „ h o z z á n y o m v a " ahhoz ; v a g y folytatólagos lapszámozással, de szabályszerű külön címlappal v a n n a k a f ő k i a d v á n n y a l „ e g y b e n y o m v a " , v a g y pedig — a legönállóbb esetben — külön lapszámozással, önálló címlappal, t e h á t teljesen külön k i a d á s b a n , mindössze a kiadó által a d o t t közös borító- fedél által egyesítve jelennek meg. A világosabb elkülönítés szempontjából a legutóbbi — egyébként elég ritka — esetben, a m e l y e t a m a g y a r katalogizálási s z a b v á n y is „kiadói k o l l i g á t u m " név a l a t t ismer, szerintünk célszerűbb lenne a „ k o l l i g á t u m " kifejezést kerülni, és ezt az utolsó esetet is az ebben a bekez- désben felsorolt t ö b b i f a j t á k k a l együttesen „ n y o m d a i " vagy „ k i a d ó g y ű j t ő - k ö t e t " - n e k kellene neveznünk, s így egyetlen csoportba összefoglalnunk azokat, anélkül, hogy mindegyik variációra külön n e v e t vagy definíciót i p a r k o d n á n k alkotni. Ilyen módon a „ k o l l i g á t u m " elnevezés kizárólag az igen gyakori önkényes összekötések megjelölésére lenne felhasználható, a m e l y e k e t a könyv- kötő önkényesen, a l e g g y a k r a b b a n teljesen heterogén jellegű k i a d v á n y o k b ó l állít össze. A katalogizálók eligazodását, k ö n n y e b b m u n k á j á t lényegesen előmozdítaná egy ilyen fogalmi és kategória-egységesítés, és egyben elkerül- h e t ő v é tenné, hogy a „ k o l l i g á t u m " közös elnevezéssel egy t í p u s k a t e g ó r i á t („kiadói k o l l i g á t u m " = kiadói, nyomdai g y ű j t ő k ö t e t ) és egy nem típus- kategóriát ( t u l a j d o n k é p p e n i kolligátum = k ö n y v k ö t ő i önkényes összekötései a k á r a legkülönfélébb t í p u s k a t e g ó r i á k n a k ) , t e h á t „ n e m e g y n e m ű " f o g a l m a k a t egyesítünk egy kalap a l a t t , a h o g y a n az a m a g y a r s z a b v á n y b a n is t ö r t é n i k . A k i a d v á n y o k eddig t á r g y a l t I. n a g y kategóriájával, az ú n . „egyszeri"
k i a d v á n y o k k a l szemben a II. nagy kategória a „ f o l y t a t á s o s " v a g y folyamatos k i a d v á n y o k é . Ezek legegyszerűbb a l f a j a a) a sorozat. A sorozat a k é t n a g y kategória közti á t m e n e t i alak ; t u l a j d o n k é p p e n csak a f o l y a m a t o s megjelenés kapcsolja a II. n a g y kategóriához, hiszen kétségtelen, hogy a sorozat egyik legjelentősebb vonása az, hogy megjelenése huzamos, illetőleg elvileg h a t á r - t a l a n i d ő t a r t a m r a van tervezve. É p p e n ezért egy sorozat sohasem fejeződik be, legfeljebb megszakad vagy megszűnik, e l l e n t é t b e n az első n a g y kategóriá- nak alfajaival : az egyes m ű v e k k e l vagy g y ű j t e m é n y e k k e l , amelyek — ha t e r v b e v e t t összes füzeteik v a g y köteteik megjelenése valami okból e l m a r a d — befejezetlenek, csonkák m a r a d n a k . A sorozatot a g y ű j t e m é n y t ő l az is meg- különbözteti, hogy részkötetei nem egy előre teljes céltudatossággal, határozot- t a n megszabott t e r v által k i t ű z ö t t pontos váz szerint épülnek ki egyetlen szer- ves egésszé, h a n e m legtöbbször teljesen heterogének : e g y m á s u t á n j u k a t , sőt k i a d a t á s u k a t is t ö b b n y i r e a véletlen, az a k t u a l i t á s , az adódó alkalom, az érdeklődés indokolják meg, és a z o k a t igen g y a k r a n csak egyetlen elem : a kiadó vagy közreadó t e s t ü l e t által a d o t t közös, összefoglaló cím : a sorozat- cím — s esetleg az azonos külalak — t a r t j a össze, ami nem t e k i n t h e t ő túl erős szerves köteléknek (,,Sammlung Göschen"). Természetesen v a n n a k — lényege- sen kisebb s z á m b a n — olyan sorozatok is, amelyek t á r g y i szempontból is
h o m o g e n i t á s r a t ö r e k e d n e k (egy-egy egyetemi intézet, szakegyesület stb., stb.
sorozatos kiadványai), de h a n g s ú l y o z n u n k kell, hogy ezekből a részkötetekből a közös cím, a rokon t á r g y és g y a k r a n azonos külalak mellett sem lesz soha
„ g y ű j t e m é n y " , m e r t a tervszerű, befejezettségi igényű „egyszeriség" — a m e l y a g y ű j t e m é n y r e jellemző — hiányozni fog ezekből a külön-külön z á r t egységet képező részkötetekből : e g y m á s u t á n j u k nem egy lezárt, kerek b e f e j e z e t t egységet fog kiadni, h a n e m befejezetlen, elvileg k o r l á t l a n ideig és kötetszámig f o l y t a t h a t ó láncolatot.
F o l y a m a t o s jellege mellett is a sorozat a közeli rokon b e n y o m á s á t kelti az „egyszeri" k i a d v á n y o k két n a g y c s o p o r t j á v a l : az „egyes" művekkel és a g y ű j t e m é n y e k k e l , és alig emlékeztet a periodikákra, amelyekkel pedig lényegi r o k o n s á g b a n áll. E n n e k m a g y a r á z a t a az, hogy a sorozat részkötetei — ha nem lennének részei egy n a g y o b b keretnek, jelen esetben a szóbanforgó sorozat- n a k — rendszerint „ ö n á l l ó " m ű v e k v a g y g y ű j t e m é n y e k lennének ; jóval r i t k á b b eset az, hogy a sorozaton belül r é s z k ö t e t k é n t periodikával találko- zunk.
Jegyezzük meg még a „ s o r o z a t " általános jellemzésénél, hogy részköte- teinek rendszerint — de e g y á l t a l á n nem mindig — sorozatszáma is van, és u g y a n c s a k r e n d s z e r i n t azonos k i a d ó n á l és egyforma kiállításban jelennek meg.
A sorozat egy különleges f a j t á j á r a fentebb m á r más v o n a t k o z á s b a n u t a l t u n k ; ez az ú n . szerzői sorozat3 : egy szerző műveinek olyan sorozat keretében t ö r t é n ő k i a d á s a , amely az író f o l y a m a t o s a n megjelenésre kerülő m u n k á i t foglalja m a g á b a . Ilyen r e n d s z e r i n t élő cs még alkotó szerzők összes m ű v e i n e k kiadása, a m e l y azoknak n e m c s a k régebben megjelent m ű v e i t öleli fel, h a n e m ú j a l k o t á s a i k a t is.
A második n a g y k i a d v á n y c s o p o r t második — óriási t e r j e d e l m ű — a l f a j a b) az időszakos kiadványok vagy periodikák. DOBROVOLSZKAJA—SAMURIN n y o m á n — az időszaki k i a d v á n y o k megkülönböztető v o n á s a i t a következők- b e n sorolja fel :
„1. A k i a d v á n y megjelenését h a t á r o z a t l a n időre tervezik ; nincs meg- s z a b v a az idő, a m i k o r befejezést nyer. Ez a jellemvonás k ü l ö n b ö z t e t i meg az időszaki k i a d v á n y o k a t a több k ö t e t e s művektől, amelyeknél előre megálla- p í t j á k a kiadásra kerülő kötetek, részek stb. s z á m á t , sőt néha a k i a d v á n y befejezésének i d ő p o n t j á t is.
2. Az egyes számok, k ö t e t e k stb. több-kevesebb szabályszerűséggel l á t n a k n a p v i l á g o t . A megjelenés szabályszerűsége k ü l ö n b ö z t e t i meg az idő- szaki k i a d v á n y t a sorozattól.
3. Helyet k a p az időszerű, a k t u á l i s a n y a g a társadalompolitikai, t u d o m á - nyos, irodalmi, zenei életre stb. v o n a t k o z ó külön cikkek, szemlék, krónika alak- j á b a n .
4. Az egyes számok, kötetek, f ü z e t e k stb. különféle szerzők különféle t á r g y ú cikkeit közlik.
5. Vegyes c i k k e k e t vagy szerkesztőségi cikkeket t a l á l u n k b e n n e . 6. Tervszerűség jellemzi a k i a d v á n y t . Ez é p p ú g y kifejeződik a szervezett szerkesztőségben, m i n t az egyes számok megjelenésében m u t a t k o z ó rend- szerességben, v a g y az olvasók k ö z ö t t való szervezett szétosztásban, a m i t az előfizetés biztosít s t b .
3 A m a g y a r s z a b v á n y b a n ( M N O S z 3424.) a s z e r z ő i s o r o z a t r a f e l h o z o t t p é l d a h e l y t e l e n ; a z s z e r z ő i g y ű j t e m é n y .
8
Nem kell v a l a m e n n y i felsorolt ismertetőjelnek meglennie minden idő- szaki k i a d v á n y esetében. Elég, ha n é h á n y u k jelen v a n , m á r időszakinak v e h e t j ü k a k i a d v á n y t . . ."
Ezek a megállapítások a periodikákra — ha azok különböző a l f a j a i t nem p r ó b á l j u k p o n t o s a b b a n e l h a t á r o l n i — á l t a l á b a n jellemző v o n á s o k a t d o m b o r í t a n a k ki. Á l t a l á n o s s á g b a n meg kell még j e g y e z n ü n k a következőket : A 2. p o n t b a n szereplő „több-kevesebb szabályszerűséggel" kifejezésben az első s z a v a k a t kell h a n g s ú l y o z n u n k . A tiszta periodikák mellett, amelyek n e v ü k h ö z híven tényleg p o n t o s szabályszerűséggel jelennek meg, bizony sok a „ n e m p e r i o d i k u s a n " megjelenő periodika is, amelyek periodika-jellegét nem a meg-
jelenés időközének mindig azonos n a g y s á g a a d j a meg, h a n e m csak az, hogy olyan korlátlan i d ő t a r t a m r a t e r v e z e t t kiadványok, amelyek egymás u t á n követ- kező számokból, évfolyamokból v a g y más folyamatos részegységekből tevődnek össze. E n n e k az a l a p j á n még esetleg össze lehet ne t é v e s z t e n i egyes f a j t á i k a t a sorozatokkal, m e g á l l a p í t á s a i n k a t t e h á t ki kell egészíteni még egy jelleg- zetes vonással : az időszaki k i a d v á n y részegységei belső f o r m á b a n e l t é r n e k a sorozatok részköteteire jellegzetes „ ö n á l l ó " m ű és „ g y ű j t e m é n y " t í p u s o k - tól, s a m a z o k n a k egyedi elkülönültségével és teljes h e t e r o g e n i t á s á v a l szem- ben ezek a periodika-részegységek belső összefüggésben állnak a megelőző részegységekkel : azokkal jellegben és t a r t a l o m b a n n a g y hasonlóságot m u t a t - nak ; sok esetben u g y a n a n n a k a k i a d v á n y n a k csak egy ú j a b b , átdolgozott, j a v í t o t t , a megjelenési idő állapotáig t o v á b b kiegészített, de belső felépítés- ben, elrendezésben, szerkezetben és természetesen külső a l a k b a n igen hasonló változatai.
Az időszaki k i a d v á n y n a k h á r o m nagy és egymástól világosan elkülönülő v á l f a j a v a n : a hírlap, a folyóiratés az ú n . nem folyóirat jellegű időszaki k i a d v á n y .
1. A hírlap jellegzetessége az a k t u á l i s h í r a n y a g közlése. Természetéből folyik, hogy rövid időközönként — rendszerint egy n a p t ó l egy hétig t e r j e d ő
i d ő t a r t a m a l a t t egyszer vagy többször — jelenik meg. M a j d n e m mindig első p i l l a n a t r a felismerhető, „ k ö n n y ű " alfaj.
2. U g y a n e z t m o n d h a t j u k a folyóiratról is. A különböző definíciók kieme- lik jellegzetességei közül azt, hogy egységként v a n szerkesztve, és hogy meg- h a t á r o z o t t t á r g y k ö r b e n rendszerint különböző szerzőktől t a n u l m á n y o k a t , közleményeket t a r t a l m a z , de nem a k t u á l i s hírközlő céllal. (Jegyezzük meg, hogy r i t k a esetben egy szerző egymaga is í r h a t f o l y ó i r a t o k a t , m i n t a h o g y a n a z t n á l u n k pl. B R Ó D Y Sándor, E R D Ő S Itenée stb. t e t t e . ) A folyóirat külön- leges f a j t á j a az ún. részcímes periodika, amely m i n d i g j o b b a n elterjed, külö- nösen Amerikában, J a p á n b a n ós az észak-európai á l l a m o k b a n . T u l a j d o n - k é p p e n kétarcú m ű f a j : egyszerre periodika is, sorozat is. Egy, t ö b b nagyobb cikket t a r t a l m a z ó f o l y ó i r a t k ö t e t helyett a cikkeket k ü l ö n - k ü l ö n fejezetben, önállóan, egyenként hozza, — n y i l v á n a k ö n n y e b b ós jobb értékesíthetőség céljából —, összefoglaló közös címmel, m i n t h a sorozat lenne, de — és ezáltal válik periodikává — a f ü z e t e k fölé évfolyam- (vagy ezzel egyenlő értékű és jellegű egyéb) számozást i k t a t be, s a teljes é v f o l y a m o t összefoglaló címlappal és legtöbbször t a r t a l o m m u t a t ó v a l l á t j a el. (Katalogizálás szempontjából a részcímes p e r i o d i k á k a t nem szabad egyszerű, sommás periodika-címleírással elintézni, hanem a részekről v a g y egyenkénti címleírásokat kell készíteni, m i n t a sorozatoknál, v a g y ún. elemző leírást.)
3. Az ún. „ n e m folyóiratjellegű időszaki k i a d v á n y " c s o p o r t j á b a esik mindaz, ami periodikusan jelenik meg ugyan, de sem a h í r l a p , sem a folyóirat
k a t e g ó r i á j á b a nem t a r t o z i k . I l y e n e k a rendszeresen, folyamatosan k i a d o t t é v k ö n y v e k , a l m a n a c h o k , zsebkönyvek, n a p t á r a k , c í m t á r a k , n é v t á r a k , főiskolai és e g y e t e m i t a n r e n d e k , iskolai értesítők, időszakonként megjelenő statisztikai a d a t k ö z l é s e k , országgyűlési iratok, n e m „egyszeri" t ö r v é n y - és rendelet- g y ű j t e m é n y e k , testületi jelentések, folyamatos bibliográfiák stb., stb. Igen sok k ö z t ü k a nem egyéni, h a n e m t e s t ü l e t i szerző fogalma alá eső k i a d v á n y . A k i a d v á n y t í p u s o k t e r ü l e t é n u r a l k o d ó elvi t i s z t á z a t l a n s á g r a jellemző példa, h o g y ezt a csoportot, a m e l y n y i l v á n t a r t á s , kezelés és katalogizálás szempont- jából — m á r c s u p á n célszerűségi okokból is — teljesen n y i l v á n v a l ó a n ugyan- o l y a n e l b á n á s t igényel, m i n t pl. a folyóiratok, h a z á n k n a g y k ö n y v t á r a i n a k l e g t ö b b j é b e n is egészen a l e g ú j a b b időkig nem a p e r i o d i k á k k a l e g y ü t t kezelték ós t á r o l t á k , h a n e m a t ő l ü k jellegben teljesen elütő egyéb k a t e g ó r i á k k a l : az
„ ö n á l l ó m ű v e k k e l " , g y ű j t e m é n y e k k e l és sorozatokkal e g y ü t t e s e n .
A g y ű j t e m é n y e k r ő l szólva m á r e m l í t e t t ü k , hogy a katalogizáló sokszor z a v a r b a jöhet a n n a k megítélésénél, h o g y valamely k i a d v á n y egyszeri g y ű j t e - m é n y - e vagy periodikus megjelenésű k i a d v á n y - e . U g y a n a z t m e g á l l a p í t h a t j u k m o s t a periodika—sorozat v o n a t k o z á s b a n is. Különösen az orosz „Trudü" név a l a t t megjelent m u n k á l a t o k esetén sokszor jogos kétely m e r ü l h e t fel a tekin- t e t b e n , hogy az illető ,,Trudü" k ö t e t e i lazán összefüggő sorozat tagjai-e, és az illető „Trudü" i t t olyan egyszerű sorozatcím-e, a k á r c s a k pl. az „Olcsó Könyvtár", vagy pedig ez a cím i t t és ebben az esetben n e m jelent-e belső f o r m á b a n sokkal z á r t a b b és m á r m á s t í p u s t képviselő valóságos, folyóirat- jellegű periodikát, f o l y a m a t o s évfolyamszámozással, a n n a k ellenére, hogy az e l ő t t ü n k fekvő részleg e g y é b k é n t m a g a is befejezett rész ; t e h á t az egész e g y ü t t szabatosan : n e m esik-e a „részcímes p e r i o d i k a " megjelölése alá. E z t a k é r d é s t is csak t ö b b , u g y a n o l y a n című részkötet vagy f ü z e t összehasonlítása, a t i p o g r á f i a i elrendezés, esetleg az előszó vagy valami m e g b í z h a t ó segédeszköz d ö n t h e t i el m e g n y u g t a t ó módon. 11a egyetlen füzet b i r t o k á b a n semmi t á m - p o n t o t sem sikerül k a p n u n k k é t e l y ü n k eldöntésére, kezeljük a k i a d v á n y t egyelőre részcímes p e r i o d i k á n a k —- ez m i n d e n k é p p b i z t o s í t j a a szóbanlevő f ü z e t teljes f e l t á r á s á t —, a legközelebbi rész b i r t o k á b a n m á r m a j d n e m biz- t o s a n sikerülni fog e l d ö n t e n ü n k az összehasonlítás segítségével a „sorozat v a g y részcímes p e r i o d i k a " b o n y o l u l t kérdését.
A legutóbb f e j t e g e t e t t g y a k o r l a t i kérdésből is látszik, hogy véleményünk s z e r i n t mindig lesznek esetek, ahol a szabályok c s e r b e n h a g y n a k . Célunk így n e m is lehetett a k i a d v á n y t í p u s o k éles elhatárolásának, különböző alcsoport- j a i k jellemzésének megkísérlésével az, hogy a k ö n y v t á r o s o k kezébe varázs- p á l c á t a d j u n k . S ő t : még a z t sem á l l í t j u k , hogy ez a beosztás, amelyet f e n t e b b a l k a l m a z t u n k , az egyetlen helyes, c s a l h a t a t l a n és m i n d e n jellemző szem- p o n t o t felölelő. Hiszen j ó f o r m á n a h á n y szabályzat és definíció v a n a szak- i r o d a l o m b a n , v a l a m e n n y i eltér egymástól, a k á r a t í p u s o k (és alfajaik) elhatá-
r o l á s á b a n és csoportosításában, a k á r jellemző v o n á s a i k felismerésében.r
4 I g e n jó p é l d a e r r e a k e l e t n é m e t k ö n y v t á r o s o k ú j a b b a n k ö z z é t e t t , ú j egységes n é m e t k a t a l o g i z á l á s i s z a b á l y - t e r v e z e t e (I. részlet), (Regein jür den alphabetischen Katalcg an wissenschajtlichen Bibliotheken. Z e n t r a l b l . f ü r B i b l i o t h e k s w e s e n . (18. J g . 1954. 1—2. H . )
a m e l y — eléggé n e m h e l y e s e l h e t ő m ó d o n — t í p u s m e g h a t á r o z á s o k k a l k e z d ő d i k , s a m e l y a m i „ e g y s z e r i " k a t e g ó r i á n k a t ö t e g y e n r a n g ú a l c s o p o r t r a o s z t j a , t o v á b b á : végig- m e n v e az összes t í p u s o k o n , a z o k t ó l t e l j e s e n e l k ü l ö n í t v e , m i n t e g y m á s m ű f a j k é n t emlé- k e z i k m e g „ k i a d v á n y o k n e m - ö n á l l ó r é s z e " c s o p o r t f e l i r a t t a l k é t o l y a n v á l f a j r ó l , a m e l y e t m i e g y s z e r ű e n a „ g y ű j t e m é n y " f o g a l m a a l á s o r o l t u n k be. A g y a k o r l a t i e l j á r á s b a n persze e z n e m sok e l t é r é s t j e l e n t a m i f e l o s z t á s u n k t ó l .
10
A l é n y e g az, h o g y a k a t a l o g i z á l ó — a k á r a mi, a k á r m á s f e l o s z t á s a és jellem- zése a l a p j á n — p o n t o s a n t i s z t á b a j ö j j ö n azzal, h o g y milyen a l a p t í p u s o k v a n n a k e g y á l t a l á n ( m e r t e b b e n v a l a m e n n y i rendszer e g y e t é r t ) , és a közönséges, egyszerű, sablonos e s e t e k e t h a b o z á s n é l k ü l és a z o n n a l f e l i s m e r j e . A k k o r a z t is t u d n i fogja, h o g y az á l t a l u n k felsorolt k a t e g ó r i á k o n és a l f a j o k o n k í v ü l t ö b b t í p u s nincs, és n e m f o g j a különleges t í p u s k é n t keresni pl. az e n c i k l o p é d i á k a t v a g y s z ó t á r a k a t , h a n e m az „egyes m ű v e k r e " v o n a t k o z ó k ü l ö n b ö z ő , illetve e s e t e n k é n t odaillő s z a b á l y o k a t f o g j a r á j u k a l k a l m a z n i .
H a viszont e l é r t e a z t az a l a p k ö v e t e l m é n y t , h o g y az egyszerű, n e m különleges e s e t e k b e n c s a l h a t a t l a n u l felismeri a z t a t í p u s t , a m e l y r e v o n a t k o z ó s z a b á l y o k szerint kell a k a t a l o g i z á l á s n á l e l j á r n i a , a k k o r a l e g t ö b b e s e t b e n ö s z t ö n ö s e n is helyesen fog eligazodni o l y a n b o n y o l u l t e s e t e k b e n is, ahol a t í p u s e l d ö n t é s é t a d a t h i á n y teszi n e h é z z é vagy szinte r e m é n y t e l e n n é , a m i n t a r r a előbb t ö b b e s e t b e n u t a l t u n k m á r . D e ily e s e t e k b e n — ö n h i b á n k o n k í v ü l — t e r m é s z e t e s e n f e n n f o r o g a t é v e d é s lehetősége, m i n t m i n d e n e m b e r i t e v é - k e n y s é g b e n . H a a z o n b a n a k a t a l o g i z á l ó t í p u s m e g h a t á r o z ó készsége m á r b i z t o s és gyors, jó m u n k á j á n a k a l a p j a m e g v a n t e r e m t v e . E z e s e t b e n egészen k i v é t e l e s e n még a z t is m e g t e h e t i , h o g y — h a a z t a g y a k o r l a t i célszerűség a j á n l j a —, a n n a k ellenére, hogy p o n t o s a n felismeri a t í p u s t , a k a t a l o g i z á l á s t m é g s e m az a r r a v o n a t k o z ó s z a b á l y o k szerint, h a n e m a l k a l m a s a b b m ó d o n végzi el, t e h á t tudatosan e l t é r az előírásoktól. Csak egy jellemző p é l d á t e n n e k m e g v i l á g í t á s á r a ! Az idősebb k ö n y v t á r o s o k m i n d n y á j a n e m l é k e z n e k m é g pl.
a , , M i l l i ó k Könyve"-re. Kis r e g é n y e k v o l t a k ezek, k ü l ö n b ö z ő szerzők tollából, m i n t a t í p u s u l s z o l g á l h a t t a k v o l n a a l e g s z a b á l y s z e r ű b b s o r o z a t n a k , de : a b b ó l az ü z l e t i célból, h o g y e l ő f i z e t ő k e t lehessen r á j u k g y ű j t e n i és az a d m i n i s z t r á c i ó k ö n n y e b b legyen, a h a j s z á l p o n t o s a n k é t h e t e n k é n t m e g j e l e n ő — egy-egy t e l j e s r e g é n y t t a r t a l m a z ó — f ü z e t e k e t é v f o l y a m t a g o l á s s a l l á t t á k el, és így
— a l a k i s z e m p o n t b ó l — s z a b á l y s z e r ű részcímes p e r i o d i k á v á v á l t o z t a t t á k . A k ö n y v t á r o s , a k i m i n d e z t t u d j a , mégis ésszerűbben j á r el, h a az a l a k i a z o n o s s á g ellenére sem a részcímes p e r i o d i k á k katalogizálási s z a b á l y a i t a l k a l - m a z z a a , , M i l l i ó k Könyve"-va, h a n e m a s o r o z a t o k r a v o n a t k o z ó t , a n n á l is i n k á b b , m e r t t e r m é s z e t e s e n a , , M i l l i ó k Könyve" egy-egy é v f o l y a m á h o z össze- foglaló c í m l a p ós t a r t a l o m j e g y z é k s o h a sem jelent meg, a m i p e d i g a részcímes p e r i o d i k á k egyik f o n t o s a l k o t ó r é s z e és jellegzetessége.
E z a p é l d a a z t m u t a t j a , h o g y — m i n t m á r m o n d t u k — kivételes esetek- b e n tudatosan el is t é r h e t ü n k az á l t a l á n o s s z a b á l y o k t ó l . D e m u t a t j a a z t is, h o g y o l y a n s z a b á l y z a t o t , felosztást, r e n d s z e r t nem lehet elképzelni, a m e l y m i n d e n lehetőséget k i m e r í t e n e . Az élet, a m i n d e n n a p i g y a k o r l a t b á r m i k o r o l y a n v a r i á n s elé á l l í t h a t j a a c í m f c l v e v ő t , a m e l y r e a l e g t ö k é l e t e s e b b s z a b á l y sem a l k a l m a z h a t ó , s a m e l y n e k m e g o l d á s á n á l a józan ész k ö v e t e l m é n y e i a l e g f o n t o s a b b e l j á r á s i s z a b á l y o k .
E N D R E M O R A V E K : V E R Ö F F E N T L I C H U N G S T Y P E N VOM G E S 1 C H T S P U N K T E D E R K A T A L O G I S I E R U N G
V o r b e ü i n g u n g e i n e r g u t o n K a t a l o g i s i e r u n g s a r b e i t ist flas r i e h t i g e E r k e n n e n u n d U n t e r s e h e i d e n d e r v e r s o h i e d e n e n T y p c n d e r Ve röf fen ti i e h u n ge rí, d a w i r n u r in d i e s e m F a l l e d i e e n t s p r e o h e n d e n K a t a l o g r e g o l n a n w e n d e n k ö n n e n . Die A h n l i e h k e i t e n u n d V e r s e l i i e d e n h e i t e n d e r e i n z e l n e n T y p e n t r e t e n n u r in z u s a m m e n h a n g e n d e r D a r s t e l l u n g ( u n d n i e h t in D e f i n i t i o n e n usw.) m i t d e r n ö l i g e n K l a r h e i t h e r v o r . D i e s b e z w e c k t d e r v o r l i e g e n d o V e r s n e k , dessen R a u p t f e s t s t e l l u n g e n l'olgende s i n d :
W i r müssen zwei H a u p t g r u p p e n d e r V e r ö f f e n t l i c h u n g e n u n t e r s c h e i d e n . Als G r u n d z u r Ui: f c r s c h e i d u n g d i e n t die A b s i c h t des Verlegers ( k o r p o r a t i v e n Verfassers, H e r a u s g e b c r s usw.) : w i r d d i e V e r ö f f e n t l i c h u n g i m Zeichen d e s einmaligen E r s e h e i n e n s , d e r A b g e s c h l o s s e n h e i t , o d e r d e r laufenden F o r t s e t z u n g , b z w . d e r a b s i c h t l i e h e n U n v o l - l e n d e t h e i t h e r a u s g e b e n . D e m g e m á s s k ö n n e n w i r die zwei H a u p t g r u p p e n
I . »einmalige« u n d
I I . »fortlaufende« V e r ö f f e n t l i c h u n g e n u n t e r s c h e i d e n . D a d e r A u s d r u c k »Ein- m a l i g k o i t « sicli n i c h t a u f d a s t e c h n i s c h e E r s c h e i n e n , s o n d e r n a u f die A b s i c h t des Ver- legers b e z i e h t , k ö n n e n a u c h die z u r e r s t e n G r u p p é g e h ö r i g e n V e r ö f f e n t l i c h u n g e n zu v e r s c h i e d e n e n Z e i t p u n k t e n (zB. in B á n d e n , L i e f e r u n g e n u s w . ) e r s c h e i n e n .
I . Die erste U n t e r g r u p p c d e r e r s t e n grossen H a u p t g r u p p e ist die K a t e g o r i e d e r AJ t/selbstandigen Werkea, o d e r »Einzelwerke<t. Diese S c h r i f t e n g e h ö r e n zu k e i n e r ü b e r g e o r d n e t e n g r ö s s e r e n E i n h c i t , s t e h e n i n k e i n e r o r g a n i s c l i e n V e r b i n d u n g m i t a n d e r e n V e r ö f f e n t l i c h u n g e n . D i e zweite K a t e g o r i e ;
B) ist die d e r »Sammlutigem, die w i e d e r m e h r e r e , z i e m l i c h v e r s c h i e d e n e U n t e r - g r u p p e n u m f a s s t :
a ) W e r k e , d i e T e i l e sclion f r ü h e r v e r ö f f e n t l i c h t e r S c h r i f t e n wiedergeben, odor v o m V o l k s m u n d e s c h ö p f e n ( A n t h o l o g i e n , A k t e n p u b l i k a t i o n e n , L i e d e r b ü c h e r u s w . ) b) Artikel-, S t u d i e n - , M o n o g r a p h i e n s a m m l u n g e n . J e n a c h d e m , d a ű die N a m e n d e r V e r f a s s e r u n d d i e T i t e í d e r e i n z e l n e n S t ü c k e a u f d e m T i t e l b l a t t a n g e g e b e n s i n d , o d e r n i c h t , b z w . d a ű d i e S a m m l u n g e i n e n ü b e r g e o r d n e t e n G e s a m t t i t e l h a t , s i n d i n d i e s e r K a t e g o r i e 4 V a r i a n t e n zu u n t e r s c h e i d e n .
c) »Verfasser-Sammlung«, d. i. V e r ö f f e n t l i c h u n g , d i e d i e W e r k e eines b e s t i m m t e n V e r f a s s e r s in »einmaliger« F a s s u n g ( e n t w e d e r als G e s a m t a u s g a b e , o d e r als Antliologie) h e r a u s g i b t .
d) »Verleger«- o d e r » D r u c k e r s a m m l u n g « , d. i. V e r ö f f e n t l i c h u n g , i n welcher e i n e H a u p t s c h r i f t m i t k l e i n e r e n , die H a u p t s c h r i f t i n gewisser H i n s i c h t e r g á n z e n d e n , »beige- f ü g t e n « , »beigedruckten« S c h r i f t e n eine b i b l i o g r a p h i s c h e E i n l i e i t b i l d e t .
I I . Die »fortlaufenden« oder ))kurrentem V e r ö f f e n t l i c h u n g e n u m f a s s e n :
AJ die Serien, d i e i m G r u n d é g e n o m m e n e i n e n Ü b e r g a n g zwischen d e n zwei H a u p t g r u p p e n b i l d e n : es i s t blofi d a s f o r t l a u f e n d e E r s c h e i n e n , w o d u r e h die Serien z u r G r u p p é I I . g e h ö r e n . D i e Serie w i r d n i e »beendet«, h ö c h s t e n s h ö r t a u f zu e r s c h e i n e n ; d e m g e g e n ü b e r b l e i b e n d i e W e r k e d e r G r u p p é I . o f t u n v o l l c n d e t , u n v o l l s t á n d i g . D i e T e i l s t ü c k e einer Serie s i n d m c i s t e n s g a n z h e t e r o g e n , sie w e r d e n n i c h t auf G r u n d eines v o r h e r g e n a u b e s t i m m t e n G e s a m t p í a n e s zu e i n e m k o m p l e t t e n G a n z é n z u s a m m e n - g e s e t z t — wie zB. d i e T e i l e e i n e r g r ö s s e r e n »Sammlung« (I. H a u p t g r . B. 2.). D a s N a c h e i n - a n d e r , o d e r sogar d a s E r s c h e i n e n d e r v e r s c h i e d e n e n Teile h a n g t m c i s t e n s v o m Z u f a l l , v o n d e r A k t u a l i t a t u s w . a b , do d a ű sie s e h r o f t bloű v o n e i n e m einzigen e i n i g e n d e n E l e m e n t : d e m g e m e i n s a m e n S e r i e n t i t e l z u s a m m e n g e f a s s t w e r d e n . E i n e spezielle A r t d e r S e r i e n w e r k e ist d i e sog. »Verfasser-Serie«.
B) Die zweite — s e h r u m f a n g r e i c h e — U n t e r g r u p p e d e r I I . H a u p t g r u p p e i s t d i e d e r P e r i o d i k a . D i e s e s i n d auf u n b e g r e n t z e Z e i t d a u e r g e p l a n t e V e r ö f f e n t l i c h u n g e n , d i e s i e h a u s a u f e i n a n d e r f o l g e n d e n N u m m e r n , J a h r g a n g e n , o d e r á h n l i c h e n f o r t l a u f e n d e n T e i l e n h e i t e n z u s a m m e n s e t z e n . Diese l e t z t e r e n u n t e r s c h e i d e n s i e h v o n d e n »Einzelschrift«- u n d » S a m m l u n g « - T y p e n , v o n d e n T e i l s t ü e k e n d e r S e r i e n w e r k e d u r c h die i n n e r e F o r m : sie s t e h e n m i t i h r e n v o r h e r g e h e n d e n Teiloinheiten i n i n n e r e m Z u s a m m o n h a n g , i m G e g e n s a t z zu d e n Serien, d e r e n e i n z e l n e T e i l s t ü c k e i n d i e s e r H i n s i c h t i n d i v i d u e l l , v o n e i n a n d e r völlig a b g e s o n d e r t s i n d . D i e e i n z e l n e n Teile ( N u m m e r n , J a h r g á n g e , u s w . ) d e r P e r i o d i k a — i m G e g e n s a t z zu d e n S e r i e n — weisen m i t e i n a n d e r i m G e p r á g e u n d I n h a l t grosse Á h n l i e h k e i t a u f . Die U n t e r g r u p p e d e r P e r i o d i k a u m f a s s t drei grosso K a t c g o r i e n :
a) d i e Z e i t u n g ;
b) die Z e i t s c h r i f t (— a u c h Z e i t s c h r i f t e n m i t T e i l t i t e l n , d . i. a u s E i n z e l s c h r i f t e n z u s a m m e n g e s e t z t e n Z e i t s c h r i f t e n —) ;
c) die n i c h t z e i t s c h r i f t e n a r t i g e n p e r i o d i s c h e n V e r ö f f e n t l i c h u n g e n ( J a h r b ü c h e r , P e r s o n a l v e r z e i c h n i s s e , P r o g r a m m e u s w . )
G r u n d f o r d e r u n g d e r p r a k t i s c h e n K a t a l o g i s i e r u n g i s t es, d a ű d e r B i b l i o t h e k a r mit. d e n G r u n d t y p e n d e r V e r ö f f e n t l i c h u n g e n i m K l a r e n sei u n d d i e g e w ö h n l i c h e n , ein- f a c h e n , s c h a b l o n e n h a f t e n F á l l e m i t S i c h e r h e i t e r k e n n e . E s w e r d e n i m m e r v e r w i c k e l t e F á l l e g e b e n , wo w i r v o n d e n K a t a l o g i s i e r u n g s r e g e l n i m S t i c h gelassen w e r d e n u n d es s i n d a u c h solche F á l l e d e n k b a r , w o d e r K a t a l o g i s i e r e n d e v o n d e n V o r s c h r i f t e n d e r I n s t r u k t i o n a u s p r a k t i s c h e n Z w e c k m á s s i g k e i t s g r ü n d e n b e w u ű t a b w e i c h e n w i r d .
12
A MAGYAR T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A K Ö N Y V T Á R Á N A K K I A D V Á N Y A I
[1.] I l a r a s z t h y G y u l a : A 139 éves Akadémiai Könyvtár. Bp. 1956.
2. Berlász J e n ő—S z a k m á r y n é Németh Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. Bp. 1956.
3. Csapodi Csaba : A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957.
4. Berlász J e n ő : Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. Bp. 1957.
5. Haraszthy G y u l a : Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyv'árügy időszerű kérdései. Bp. 1958.
6. Gergely P á l : Arany János és az Akadémia Könyvtára. Bp. 1958.
7. E n d r e Mrtravek: Die neuen ungarischen Bibliotheksnormen. Wien 1957.
8. Szakmáryné N é m e t h Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. Bp. 1958.
9. Gergely P á l : Az A iadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának Kézirattárában. Bp. 1958.
10. Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1958.
