AZ AKADÉMIA SZEREPE A NEMZETI SZÍNHÁZ LÉTREHOZÁSÁBAN

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYÉI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE

37.

GERGELY PÁL

AZ AKADÉMIA SZEREPE

A NEMZETI SZÍNHÁZ LÉTREHOZÁSÁBAN

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUBLICATIONES BIBLIOTIIECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE

37.

GERGELY PÁL

AZ AKADÉMIA SZEREPE

A NEMZETI SZÍNHÁZ LÉTREHOZÁSÁBAN

BUDAPEST, 19G3

O E R G E L Y P á l

Az A k a d é m i a szerepe a Nemzeti Színház l é t r e h o z á s á b a n . The role of t h e Hungárián A c a d e m y in establishing t h e National Tlieatre of Pest."

Bp. 1963. 9 p. 24 cm.

| K l n y . : Magyar T u d o m á n y 1963. 9. sz. ;

| A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia K ö n y v t á r á n a k Közleményei. — Publicationes Bibliothecae Academiae Seientiarum Hungaricae. 37.]

Angol kiv. is.

E T O 061.12 (439) „ 1 8 3 " : 792 (439.151)

K ü l ö n l e n y o m a t a Magyar T u d o m á n y 1963. évi 9. számából.

Az Akadémia szarepe

a Nemzeti Színház létrehozásában

Az A k a d é m i á n a k m á r Bessenyei és Révai-féle P l a n u m a i b a n (1781 ós 1790) szerepelt a m a g y a r színház terve, ,,a magyar nyelv kimívelóse érdekében", a Tudós Társaság irá- nyítása mellett, s felmerült olyan célkitűzés is, hogy a színházat ez lássa el ú j darabokkal.

Az Akadémia a l a p í t á s á t törvénybe i k t a t ó 1827. évi X I . törvénycikk is elsőrendű feladat- ként n y e l v ü n k művelését jelöli meg. A r e f o r m k o r b a n az Akadémia alapítója, Széchenyi I s t v á n „ i z g a t t a " a m a g y a r közvéleményt a pesti nemzeti színház érdekében.1

A budai, kassai, miskolci, kolozsvári, győri és balatonfüredi színpadon m á r m ű k ö d t e k színészeink, amikor Pesten még nem volt h a j l é k u k .

A b u d a i Várszínházban m á r a XVIII. sz. végén, Kelemen László t á r s u l a t a szólalt meg először m a g y a r u l , m a j d p á r évig játszottak a pesti ún. Rondellában is, a Régi- posta u t c a s a r k á n .

A pesti n é m e t színház csak r i t k á n a d o t t helyet a m a g y a r színészeknek; így 1827—28 szigorú telén a kolozsváriak játszottak itt, s a pestiek lassanként r á j ö t t e k a színpadi m a g y a r szó ízére, hiszen még operát is h a l l h a t t a k magyarul, először a Sevillai borbélyt.

Az A k a d é m i a m á r működésének kezdetén foglalkozott színi ügyekkel, s Berzeviczy Vincét is azért v á l a s z t o t t a t a g j á n a k 1831-ben, m e r t m i n t a kassai színház igazgatója, a megyei közgyűléssel olyan értelmű felkérést í r a t o t t a M. Tudós Társasághoz, hogy a magyar színészetnek fő pártolója legyen. E n n e k a l a p j á n ültek össze az első akadémikusok, hogy a m á j u s 2-i Kisgyűlósben emígy h a t á r o z z a n a k : „Nehogy a ' nemzeti játékszín m i n t egyik segéde a' hazai nyelv kimíveltetésének, jó d a r a b o k b a n szükséget szenvedjen: ezen czól elérésére a ' kis gyűlés a ' következendő határozásokat teszi: 1. Szólittassanak fel a Társaság minden rendbeli tagjai, hogy ha n e t a l á n t á n eredeti d r á m á k a t vagy jeles d r á m á k fordítá- sait készen bírnának, közölnék azokat a ' társasággal, hogy ez a' javallást érdemlőket az igazg. T a n á c s n a k az író megjutalmazása s a ' m u n k a k i n y o m t a t á s a végett a j á n l j a . 2. Egy választottságra bizatik kijelelóse a' külföldi literaturák azon játékszíni darabjai- nak, mellyek m i n d jeles d r á m a i alkotásoknál, m i n d a ' charaeterek szerencsés festésénél fogva a ' fordítást megérdemlik."2 — E v á l a s z t m á n y t a g j a i v á az elnöklő Teleki József kinevezte F á y A n d r á s t . tagot, Döbrentei Gábor, Kazinczy Ferenc, Vörösmarty Mihály, Szemere P á l és Toldy (akkor még Schedel) Ferenc r. tagokat, kérve a kívánt j a v a s l a t két hét a l a t t i b e n y ú j t á s á t .

A bizottság lelke Toldy volt. Nemrég előkerült fogalmazványa szerint a k i t ű z ö t t időre hetvenhét színdarab címében állapodtak meg. „ E n e k e s j á t é k o k r a nézve a ' Választott- ság az írókra bízza azokat választani, mellyeknek m u s i k a i compositióji leginkább ked- veltetnek, . . . s a5 t e x t u s n a k a ' muzsikával a' legnagyobb r h y t h m u s i öszveillését gondolja szem előtt t a r t a n d ó n a k . "

Pest megye közgyűlése is kinevezi „állandó színjátéki b i z o t t s á g á t " , Döbrentei és F á y megyei k ö v e t e k i n d í t v á n y á r a , s t a g j á u l m e g h í v j á k Széchenyit is — aki u g y a n nem volt t a g j a Pest megye gyűlésének —, és e g y ú t t a l felkérték a pesti m a g y a r színház tervének megírására. Széchenyi p á r hét múlva leírta s k i a d t a m ű v é t ,3 m e r t széles körű p r o g r a m j á b a jól illett egy fényes ki vitelű színházépület, amely többi n a g y alkotása sorá- ban (Akadémia, Lánchíd, Kaszinó, Lóverseny, h a j ó z á s stb.) reprezentatív találkozó helye lehet a t á r s a d a l o m m i n d e n rétegének. Először még a Nákó-féle telken, a m a i Királyi Pál és Szerb u t c a s a r k á n tervezte a színházat, mintegy 200 000 Ft-tal, de alighogy kis f ü z e t e megjelent, a n n a k érdekében kezdett agitálni b a r á t i és megyei körökben, hogy a D u n a -

1 1'ÜKÁNSZKYNÉ KÁDÁR JOLÁN: A Nemzeti Színház százéves története, Jlpost, 1938. k é t k ö t . (I. 7—9. I.)

1 l í r e d e t t j e c y z ö k ö n y v e az A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k K é z i r a t t á r á b a n : Kisgyőlési jenzők/hiyrek I . k. 58. p o n t .

• „Magyar Játékszínről", 1832. L a n d e r e r - n y o m d a , 9 t l a p .

3

p a r t o n , a mai Zrínyi és Vigyázó u t c á k közti téren építsék föl, a megálmodott Lánchíd közelében. Az Ullmann-házzal szemközti telek és a D u n a p a r t e részének v á z l a t a Hild József c e r u z a r a j z á b a n m a r a d t fönn, Széchenyi egyéb iratai között.

Széchenyi naplóiban, levelezésében, jegyzeteiben igen sok nyomát t a l á l j u k színházi problémáinak. K é z i r a t a i t a család csak 1944 n y a r á n k ü l d t e föl az Akadémiára a eenki kastélyból, mely p á r hónappal később teljesen leégett. A „ M a g y a r Szín" feliratú 12 nagy í v l a p n y i irat csomóból, melyet az A k a d é m i a Kézirattára most rendez, sok ezernyi levél- fogalmazványával együtt, csak n é h á n y gondolatforgácsot m u t a t u n k most be, m i n t ame- lyeket vagy a színházi bizottságok valamely ülésén írt le, vagy készülő könyvéhez hasz- nált föl Széchenyi:

„Akar micsoda kis nemzet — eldarabolt, meghalt Nemzetnek vanSzh. [ = színháza | Magyarnak nincs. Holland, lengyel, olasz: Agoniáskodik. K i k i á t l á t j a , m e n y i r e van szükség r á . . . Aber was t h a t e n sie, u m d a s Ziel erreichen? — I c h gebe lieber 1000 fit als Capital, dass es bleibt, als 10 fit z u m elfecsérelni, wie gewöhnlich. — Sonderbarer Phenomen, K a p i t a l wird immer kleiner in H u n g a r n ! II croyent infaillibles, — I a t y l (!) quelque chose de plus ridicul - q u e ces susceptibilités d a n s des personnages aussi graves? — T h e a t e r wie sehr nützen? Ostoba Tábla Biró setzte den Kisfaludy in G e f a h r . . . Jetet wird jeder gewogen nach seinem Inneren Wertli, durch die allmáohtige Opinion publique.

Wir wissen es, dass unser S t e r n zerplatzt ete. und doch arbeiten wir a n Ver- schönerung ! Cuvier: Le beau ne se perd j a m a i s . "

Széchenyi levelezésének az A k a d é m i a által (Majláth Béla jegyzeteivel) még 1891 93-ban kiadott 3 kötetében közel száz helyen van utalás b a r á t i vagy hivatalos levelei k ö z t a színházra: legbizalmasahban t i t k á r á n a k , Tasner A n t a l n a k és barátai közül Wesse- lényinek, F á y n a k , Döbrenteinek, R á d a y Gedeonnak ír terveiről (1. köt. 14G, 191, 210, 490, 525, 539. 1.), de a nádorral és kaszinói társaival és sok mással is gyakran vált levelet a m a g y a r színpad ügyében (I. köt. 533, II. 47, 49, 140, 190, 199. 1.).

Valamennyi közt legérdekesebb a t i t k á r á n a k 183(i-ban írt soraiból (II. köt. 201 — 202.): ,,. . . szinháztervem eldűlt, — c s a k n e m s í r t a m " . Ugyanez a levél az „ebül á l l ó "

Lánchídról is szól, a mágnások gáncsai m i a t t . Károlyi György körlevelére 1858 dec.-ben Döblingből válaszol, egész élete m u n k a t e r v e i , alkotásai felsorolásával és sok színházi gondjáról, s 500 f o r i n t o t küld a színház megsegítésére. (III. köt. 660—671.)

Akadémiai üléseken nincs u g y a n szó a telekről, építtetésről, de a Tudós T á r s a s á g m a g a részéről pályakérdéssel sietteti a t e r v e k megvalósítását. 1833. nov. 9-én kezdődő nagygyűlése így h a t á r o z : „A nemzeti játékszín elősegítése dolgában összeült K ü l d ö t t s é g j a v a s l a t á r a kinevez egy Választottságot, melly figyelemmel kövesse a budai Színtársaság előadásait, hogy azok iránt figyelmeztethesse azt, mik a nyelvre nézve az a d a t n i szokott d a r a b o k b a n j a v í t á s t , változtatást k i v a n n a k s e végre a T. Igazgatóság kéretik egy, ezen választottság részére kiveendő Páholy t a r t á s á r a . Ezen kívül egy illy t a r t a l m ú pálya- kérdést tüz ki, mellyre a r. tagok is felelhessenek: Miképen lehetne a magyar játékszint Budapesten állandóan megalapítani?"4 Az ülés folyamán m e g á l l a p í t j á k az évi költséget is, 500 forintban, fordítói ós bírálati d í j a k r a s egyúttal elrendelik, hogy a d a r a b o k b ó l nemes A b a ú j megyének színházába is k ü l d j ö n az A k a d é m i a másolati p é l d á n y o k a t . A nov. 15-i nagygyűlésben m á r [Jegyzőkönyv: CXLJ kinevezik az állandó Játékszíni Küldöttség tagjait : F á y András t . tag, Döbrentey Gábor t i t o k n o k , Vörösmarty, Csató Pál, Dessewffy Aurél, J a k a b I s t v á n és Tessedik Ferenc mellé kineveztetvén „ a leg- i n k á b b előadatni szokott muzsikai d a r a b o k t e k i n t e t é b ő l " Rotlikrepf [ M á t r a y ] G á b o r lev. t a g is. A b b a n is megállapodtak, h o g y h a a p á l y á z a t o k b a n valamelyik bizottsági t a g érdekelve volna, a megbeszélésre n e m jön el. A színházépítési pályakérdósre 18 kézirat érkezett ós a bírálók tüzetes átnézéssel megállapították, hogy — h a b á r a színházépülettel még nincs is megoldva a magyar színjátszás kérdése, t e h á t d a r a b o k r a is kellenek pálya- d í j a k , — mégis a jeligés p á l y a m ű v e k közül a legjobbnak azért a d j á k ki a 30 a r a n y j u t a l m a t , m e r t a kérdést ez világítja m e g legtöbb oldalról és a színpad erkölcsi, művelő- dési ós nemzeti h a t á s a i t elemzi; széleskörű műveltséggel fejtegeti a vándorszínészet lélek- t a n i részét, h á t r á n y a i t , színészetünk egész m ú l t j á t ismertetve.

Az 1834. júl. 29-i kisgyűlésben f e l b o n t o t t jeligés levélből F á y András neve t ű n t elő, a k i t az ülésre b e h í v t a k , m a j d F á y az a k a d é m i k u s t á r s a k nagy éljenzése közben a j u t a l m a t visszaadta azzal, hogy az építendő színházra fizesse ki az A k a d é m i a . Másik két (aránylag legjobb) p á l y a m ű v e t is k i n y o m t a t á s r a s z á n t a k : Kállay Ferenc és J a k a b I s t v á n a k a d . t a g o k tollából, m e r t „mindkettő józanul m o n d néhány hasznos észrevételt k i v á l t a szín- művészségi iskola és opera t e k i n t e t é b e n " . K á l l a y az építést és igazgatást Pest t a n á c s á r a

' Akad. K é z i r a t t á r : Nagygyőlési jegyzőkönyvek, 1833. évi köt. LVI. p o n t .

4

bízná, m e r t h a országos jellegű lenne, akkor a vidék nehezebben adakoznék . . . A kis- gyűlési felszólalók közt Schedel a d o t t be ellenvéleményt az I. díjas m u n k á v a l szemben és (Fáy eredeti kéziratát nem ismerve) föltehető, hogy a k i n y o m a t o t t szövegen m á r az ő baráti kezének is volt nyoma.5

A Játékszíni Bizottság egyébként elég s ű r ű n ülésezett: először 1833. nov. 27-én, t e h á t kinevezése u t á n pár nappal. Jegyzője J a k a b I s t v á n lett, ő állította össze a bírálandó d a r a b o k jegyzékét, s egy óv múltán, a 13 ülésről, összefoglaló jelentést t e r j e s z t e t t az 1834 nov.-i nagygyűlés elé. Üléseiken nemcsak egyes művek t a r t a l m i hűségével foglal- koztak, h a n e m — jegyzőkönyvünk szerint — ,,. . . idegenszerűségek s m a g y a r t a l a n s á g o k kiküszöbölésén kívül az is kötelességük, hogy erkölcsiséget s mivelt érzést b o t r á n k o z t a t ó kétértelműségek —- amennyire fordításoknál az eredetiség csonkítása nélkül megeshetik —- éppúgy, m i n t aljas és jobb ízléssel ellenkező kifejezések, elmellőztessenek és . . . a nemzet i nyelv csinosbulását sikeresen előmozdítsák".6 A dec. 23-i ülés fontos h a t á r o z a t o t hozott :

„Azon tekintetből, hogy részint a nemzeti színjátszók nagyobb i p a r r a s törekvésre serkentessenek, — részint, hogy színművészi á l l a p o t u n k a t némileg a külfölddel is meg- ismertessük, a jelesb hazai színészekről a bécsi T h e a t e r - K u n s t - und L i t e r a t u r Zeitungban évnegyedenkint jelentés fog t é t e t n i . " — H a t á r o z n a k a bírálói díjak skálájáról is (terje- delem és olvasási nehézség a r á n y á b a n 3—5, illetve 8 forint d a r a b o n k i n t !), t o v á b b á szi- gorúan kérik a színház igazgatóságát, hogy a rossznak minősített m ű v e k e t elő ne a d j á k . Kötelezik a színészeket legalább 3 próbára, s az a k a d é m i a i bizottság t a g j a i t a legutolsó próbán való megjelenésre. Érdekes a Jakab-féle összefoglalás a megbírált 77 színdarabról.

Egyik ülésen Dessewffy és Tessedik bizottsági t a g o k lemondtak bírálói díjukról, m a j d p é l d á j u k a t mások is követték. A bizottság elnevezése egyébként a jegyzőkönyvekben ezután váltakozó: hol Választottság, hol Biztosság, hol Választmány. J a k a b vezette m é g az 1834 nov.—-1835 szept.-i üléseket is; mind a 15 ülés jegyzőkönyve m e g v a n h i á n y t a l a n u l a K é z i r a t t á r b a n .7

Időnkónt a Jelenkor hasábjain közölték döntéseiket, ogyik ilyen hivatalos közlés Toldy fogalmazásában előkerült: Szigligetinek m á r 3 d r á m a f o r d í t á s á t említi, m i n t sike- rültet: Dumas és llugo-drámákból, és többek közt Vagy Ignác fordítását is: Victor I l u g o

„ T u d o r Máriá"-ját.8

1835 őszétől 183(5 aug. végéig 18 ülést t a r t o t t a k , jegyzőjük Csató Pál volt, m a g a is m ű f o r d í t ó és színi bizottsági tag. Ezek érdekessége egy átvételi elismervény, m i n t a decemberi ülés t á r g y a : a budai színház k ö n y v t á r o s á n a k : Laborfalvi Benke Józsefnek (Laborfalvy Róza a p j á n a k ) ós Meggerg, Szentpéterg színészeknek aláírásával, részben az u t ó b b i a k s a j á t kezű szövegezésével, t ö b b s z í n d a r a b átvételéről, kivéve egy m ű v e t , melyet a sajtócenzúra visszatartott: a „Koslei V ó r t o r o n y " c. r é m d r á m a fordításáról volt szó, n y i l v á n politikai éle m i a t t .

1831) őszétől 1837 nyaráig 13 alkalommal ült össze a bizottság, jegyzőkönyveiket m á r Rothkropf vezette.9 Ezek némelyikén v a l a m e n n y i bizottsági t a g aláírása l á t h a t ó , mint hitelesítőké. K o r á b b i a k o n nincsenek ily aláírások. Rothkropf a z t á n múzeumi kinev e- zése m i a t t lemondván, u t á n a a bizottság időközben kinevezett t a g j a : Szalay László, későbbi neves történész és akadémiai titoknok vezotte a följegyzésekot és írta összesítő bizottsági jelentésüket, i m m á r 1838 őszének nagygyűlésére.1 0 R o t h k r e p f Gábor írta a legelső hazai színházi és operabírálatokat az 1833-ban indult Honműrész, v a l a m i n t Rajzolatok h a s á b j a i n .

Míg a Szalay-vezette jegyzőkönyvekben 21 színmű-bírálatról o l v a s h a t t u n k (Vörös- m a r t y elnökletével t a r t o t t üléseiken), az 1838 őszétől 1839 novemberéig 21 a l k a l o m m a l összeült bizottságban 18 darabot t á r g y a l t a k meg, s az összesítést és egyes jegyzőkönyve- ket Gaal József lev. t a g vezette.1 1 Ezután t a r t o t t üléseikről csak jegyzőkönyv-töredékek vannak, Toldy fogalmazásában és m á r a kisgyűléseken isgyérülaz érdeklődés, e tárgyakicai való foglalkozás száma. Különös, hogy ez a bizottság, melynek pedig a Várszínház k é t direktora is t a g j a : F á y és Döbrentei, sohasem t é r ki a színháztelek és építés ügyére ! Széchenyi sem szólal föl egyetlen akadémiai ülésen sem ebben az ügyben.

A Játékszíni Bizottság irat csomója azonban sok értékes d r á m a t ö r t é n e t i adalékot, t a r t a l m a z . A bírálatok kiadatlan iratcsomóiból m o s t csak mutatványokat, közölhetünk.

(Teljes kiadásuk most van tervben az I r o d a l o m t ö r t é n e t i Fontos-sorozatban.) Fág András

5 Akadémiai kiadvány, ( T r a t t n e r — K á r o l y i nyomda): „Maayar Játékszínt feleletek", 1834., VI + 100 lap (Döbrentei Gábor előszavával.)

' Akad. Kézirattár: Ak. Levéltári iratok 187/1843. sz. iratcsomó.

' Uo. 93/1830. si.tratcsomó.

• Uo. 9/1830. iratok.

• Uo. 118/1837. sz. iratcsomó.

" Uo. 44/1838. sz. iratcsomó.

11 Uo. 131/1840. sz. iratcsomó,

keltezetlen i r a t á t Döbrentei titoknok 1834. nov. 1-ón i k t a t t a : „A vadászok. Erkölcsi rajzolat 5 felvonásban. I f f l a n d m u n k á j a , m a g y a r r a t e t t e T. P a j o r Antal. — I f f l a n d n a k ezen, alkalmasint legtöbb tökéllyel bíró színdarabja, ügyes és gyakorlott s t y l i s t i c á j u fordítót- kiván. Azonban e jelen fordítás a ' középszerűséget is alig érvén el, n y i l v á n o s n y o m a i t hordozza a ' gyakorlatlanságnak, melly m i a t t stylje nem tiszta k ö n n y ű , öszve- í'olyó. Ezenkívül o r f h o g r a p h i á j a számos helyeken hibás. Alul írt azt n y o m t a t á s a l á nem a j á n l h a t j a . "

Kölcsey Ferencé a másik bírálat, Csekéről 1837. jún. 23-ról keltezve:

„Vélemény az 1837-diki díjért pályázó 13 szomorújáték felett. Hót d a r a b , úgy- mint : A csel á l d o z a t j a , Piroshalom, A művész álma, Az áruló gyűrű, Zeleukus, K r i v á n és Primavera — n e m méltók, hogy felettök ítélet mondassák. — „ É l e t és á b r á n d " valami- vel több, mint az említettek; de szövedék és charaoterek kicsiny tehetséget m u t a t n a k . A fő személy (melly úgy tetszik, m i n t h a G ő t h e Tassoja és YVerthere u t á n a l k o t t a t o t t volna), nom egyéb f o n á k érzelékenysóg és következetlenségből szőtt valaminél; s halála, melly öngyilkosság következménye, n e m csak hogy természetesen nom következik, do épen ok nélkül való. A „Perónyiek" címűben két álom fordul elő, nyomorúlt s u r r o g a t u m a a görög tragoedia f a f u m á n a k , müllneri m o d o r b a n . A két fő character épen nem az, mivé a z o k a t az író (saját jegyzete szerént) tenni a k a r t a . Az egész középszerű."

„Angelo" a Bulwer Itienzijéböl n e m művészi kézzel összefércelt scenák. Elbeszéllést d r á m á v á csinálni, nehéz dolog; de a p á l y á z ó n a k különösen hibául kell t u l a j d o n í t a n i , hogy a Bulwer r o m á n j á b a n előforduló nagyszerű charaet ereket parányi világításban állította elő. E g y é b i r á n t is az említett r o m á n b a n hasonlíthatatlanul t ö b b d r á m a i van, m i n t a kézalatti tragoodiában, mi a n n a k száraz compendiuma. — A „ P á r v i a d a l " nagy kiterjedésben gondolt históriai d a r a b a k a r t lenni, regényes világba által hozva; de az író m u n k á j á n a k é r d e k e t kölcsönözni nom t u d o t t . Tragoediát p a t h o s nélkül képzelni b a j o s ; a pályázónak pedig épen az nincs h a t a l m á b a n . E megjegyzés u t á n nem szükséges a t e r v és kivitel hibájit egyenként felszámlálni.

Pathos n e m léte fő h i b á j a a h á t r a levő két szomorú j á t é k n a k is. K u t h e n b e n a fő személy semmiképen nem vonz magához. Az író még Lipolt és Karolda viszonyaiba sem t u d o t t legkisebb melegséget is önteni. Ezon általános hidegség vagy ha jobban tetszik, langyosság érezteti m a g á t az utolsó m a g y a r K h á n b a n is, mellynek szövedéke k ü l ö n b e n elég rendesen v a n gondolva. Röviden szollva, gyengébb és hidegebb d r á m á k , mint, ez idén, a pályán m é g alig fordultak meg; a m i is h a l a d á s u n k n a k e részben n e m n a g y bizonysága."

Eötvös József bírálata 1837. szept. 2-án került i k t a t á s r a :

„Tekintetes Titoknok úr ! Federici „ H a z u g s á g " c. vígjátéka, ha jól emlékszem, a z o k közül való, mellyeknek fordítását a T. Tudós Társaság m á r ezelőtt néhány évvel, íróinknak a j á n l o t t a , s így Galvácsy úr választása m á r olőre helyesnek m o n d a t o t t . A mi pedig magát a f o r d í t á s t illeti, azt gondosnak és könnyenfolyónak t a p a s z t a l t a m ; a hűség- ről sem feledkezett meg a szerző, s jobbízlés által engedte m a g á t vezettetni. Olly véle- m é n y b e n vagyok t e h á t , hogy a m u n k á t n y o m t a t á s alá a d h a t n i . "

Míg az a k a d é m i a i Játékszíni Választmány ülésezett, s t a g j a i színműveket í r t a k v a g y f o r d í t o t t a k és gondosan jegyzőkönyveket vezettek tárgyalásaikról, a fordítók működé- séről, bírálták a b e n y ú j t o t t eredeti, illetőleg f o r d í t o t t színműveket — a magyar színház- épület dolgában Pest megye és főként r i t k a fürgeségű alispánja buzgólkodott — , h a n e m is a díszesebb, nagyméretű, belvárosi építkezés érdekében.

Pest megye alispánja: Földváry Gábor, aki g y a k r a n segélyezte a Várszínház m a g y a r színészeit, sokkal sürgetőbbnek t a r t o t t a a színház megépítését, mint Széchenyi.

H a egyszerűbb f o r m á b a n is, de mentől előbb, hogy a pestieknek is legyen állandó szín- h á z u k . A t e k i n t e t e s Varmegye önérzete is vezérelte abban, hogy lehetőleg ö n m a g u k , a megyeiek építsék meg. Nagy szívességet t e t t a megye a nagybirtokos Grassalkovich hercegnek, külföldi hitelezői elől elvonva b i r t o k a i t , s ezért hálából a herceg a megyének a d o m á n y o z t a 900 öles telkét, a H a t v a n i k a p u n t úli országúton levő nagyobb f a r a k t á r á b ó l k i h a s í t v a [a m a i Rákóczi út ós Múzeum k ö r ú t sarkán], hogy azon építsék meg a színházat.

Az alispán az 1834. július 4-i megyei közgyűlésen jelentette be az a d o m á n y t ,1 2

és határozatilag k i m o n d a t t a a megyével, hogy a színházat oda a k a r j á k emelni. Széchenyi ó v a t o s a b b volt, n e m a k a r t a a díszes építkezést elsietni, viszont az alispán ezt „bosszú p ó r á z r a eresztésnek" nevezte és gúnyolódott Széchenyi terve felett. Széchenyi sem m a r a d t a d ó s a : szemétdombnak m o n d j a a megye telkét a poros országúinál, akár casinói t á r s a s á - g á b a n , akár b a r á t i levelezésében kerül szóba a színi építkezés. Jellemző a v á r m e g y e u r a i n a k bátorságára, hogy a főváros falain kívül álló telken nem érezvén a pesti Szépítő

11 Pestmegye Levéltára: A megyei közgyűlés eredeti jegyzökönyvei: 2ÖG2/18S4. Qrassátlcovk'h herceg a d o m á n y - levelét az Orsz. Levéltár őrzi. Fényképét ld. P. K á d á r J o l á n id. művében: I I . k. 08. I,

8

Bizottság h a t a l m á t , semmibe sem vették e bizottság ós elnöke: József n á d o r ugyanekkor a d o m á n y o z o t t D u n a - p a r t i telkének és Széchenyi tervének ügyét és a m a g u k erejéből és a megye tekintélyére alapozott országos g y ű j t é s b ő l hozzáláttak az építéshez. — Földváry alispán sietségének eredménye, hogy a Nemzeti Színházat az 1835 őszén t ö r t é n t első k a p a v á g á s o k u t á n (Zitterbarth Mátyás tervei szerint) hamarosan felépítették.

A „Pesti Magyar Színház" falainak emelkedése annyira lelkesítette a főváros minden rendű-rangú polgárait, hogy a mágnások pónzoin kívül a legegyszerűbb kisemberek, l a k a t o s o k és szabók, asztalosok és szerelők egymással vetélkedve a j á n l o t t á k föl t ö b b heti i n g y e n m u n k á j u k a t . Az ideiglenesnek m o n d o t t megnyitóra, 1837. aug. 22-re Vörösmarty írta a prológot: Árpád, ébredése c. egyfelvonásosát, m a j d a németből f o r d í t o t t „Belizár"

című d r á m á t a d t á k elő, ebben a még „ideiglenesen" berendezett színházban, gyertya- fényes színpadon —, de olyan színészek, m i n t Déryné, K á n t o r n é , Egressy, L e n d v a y , Megyery, Szentpétery, Udvarhelyi, B a r t h a , Szerdahelyi voltak az első pesti m a g y a r színpad ú t t ö r ő i ! E z u t á n hónapokig nem j á t s z o t t a k a további építkezés, berendezés m i a t t és csak 1838 tavaszán, a rettenetes árvíz u t á n n y i t h a t t á k meg ünnepélyesen, a nádor

születésnapján.1 3

1838 j a n u á r j á t ó l szerződtetik „első k a r m e s t e r n e k " Erkel Ferencet, havi száz forintért, a megyei választmányban pedig Vörösmarty szólal fel a színház t o v á b b i istápo- lásáért, külön is kiemelve, hogy a fiatal, ú j a b b drámaírók serkentése céljából a Vármegyé- nek is illőon honorálnia kellene a m ű v e k e t . [Az akadémiai j u t a l m a k r a évente egyszer került sor.]14 — A megyegyűlés Bajza Józsefet kéri, mint a színház első igazgatóját, hogy e t á r g y b a n hirdetményt írjon a lapokba, mégpedig olyan szerzői d í j b a n állapodván meg, hogy eredeti színdarabért (vagy operáért.) a szerző az első előadás jövedelmének 1/5 részét k a p j a , s a 2. és 3. előadás u t á n 2/s részt. Fordításokért félennyi pénz jár, az operai szöve- gek pedig külön egyesség tárgyai. — í m e , 1838-ban találjuk első hazai n y o m á t az írói honorárium hatósági szabályozásának !

Az 1840-os évek színi kritikáit Vörösmarty, Bajza, Toldy, M á t r a y és V a j d a Péter írták, m i n d akadémikusok, é r t h e t ő t e h á t , hogy a szellemi irányítás t o v á b b r a is a Tudós Társaság kezében volt. Ú j pályakérdéseket is t ű z n e k ki. Játékszíni Bizottságuk s ű r ű n fog- lalkozik a fordításokkal. Kisfaludy és K a t o n a d a r a b j a i u t á n m á r m á s m a g y a r o k is szín- padhoz j u t n a k . Gaal József vagy Csató Pál, T ó t h Lőrinc, J a k a b I s t v á n , Szigligeti, Nagy Ignác színművei mellett még a leggyöngébbek is ú t t ö r ő értékűek. — Azon sem szabad mosolyognunk, hogy Döbrentei titoknok, m i n t a Várszínház igazgatója, 1833-ban bécsi balettet szerződtet, hogy a csődtől megmentse a t á r s u l a t o t . A pestiek ugyanis a jégzajlásra szétszedett hajóhídon m á r nem m e h e t t e k B u d á r a és a kevés ittoni m a g y a r s á g r i t k á n töl- t ö t t e meg a Várszínház nézőterét . . .

A pesti ú j színház igazgatását B a j z a József vállalta 2 éven á t , csak egyes színésznők intrikáira m o n d o t t le — de az anyagi gond egészen a megyére h á r u l t . A 31 színész és 24 kórista, 28 zenész, kb. 30 műszaki személyzet elképzelhetően sok gondot okozott a vezetőségnek. Ezek m i a t t kellett a színházat állami kezelésbe venni; az 1840. évi 44. tc.

ó t a viseli a Nemzeti Színház nevet. Viszontagságos évei során egyszer félig le is égett, m a j d Szkalniezky a k a d . t a g tervei szerint ú j j á é p í t e t t é k ; díszes homlokzattal, h a t a l m a s korintusi oszlopcsarnokkal l á t t á k el, s 1013-ig (midőn fölösleges gyorsasággal lebontották) ebben a f o r m á b a n állott. A színház akadémiai páholyát f e n n t a r t o t t á k a bíráló bizottság t a g j a i n a k , s az Akadémia t o v á b b r a is f o k o z o t t a b b a n törődött ú j d a r a b o k jutalmazásával, p á l y a d í j a k kitűzésével, különösen 1855 u t á n , midőn Teleki József elnök n a g y o b b alapít- v á n y t t e t t a legjobb színművek évenkénti 100-aranyos jutalmazására. P é l d á j á t mások is követték, így 1859-ben K a r á t s o n y i Guidó a legjobb vígjátókra, Lóvay H e n r i k (1878) egy-egy d r á m a t ö r t é n e t i kötetre t e t t évi 100—100 a r a n y pályadíjával, a F a r k a s és R a s k ó családok színművekre, Péczely József (1880) és Kóczán Ferenc (1887) t ö r t é n e t i d r á m á k r a t e t t nagyösszegű alapítványaikkal.1 8 U t o l j á r a a Voinicb család a d o m á n y o z o t t nagy össze- geket az előadott legjobb d a r a b o k kitüntetésére.

1862—65-ben, az akadémiai palota előtti tér rendezésekor került ú j b ó l szóba a főváros t a n á c s á b a n a Lánchíd előtti ún. Széchenyi-féle színházi telek, amelyet az ország- gyűlés m á r 1861-ben a Nemzeti Színháznak adományozott. Végül 1869-ben eladták árverésen, s a főváros v e t t e meg, de úgy, hogy az összeg feléből bérház épüljön a színház mellé, az akkori Kerepesi út (mai Rákóczi út) sarkára. A vételár másik feléből telket vettek a dalszínház részére, a H e r m i n a t é r e n ós nemsokára meg is kezdték világhírű O p e r a h á z u n k építkezéseit.1 6

G E R G E L Y P Á L

" RÉDEY TIVADAR: A Nemzeti Színház története. 1937, Bpe«t, 82. és kőv. l a p j a i n .

14 Orsz. S z é c h é n y i - K ö n y v t á r K é z i r a t t á r a : F o l . H u n i t . 1348. sz.

14 A k a d é m i a i Alapszabályok és ÜRyrend. 1917., 11 p e s t .

1 1 GIRDONTI ALUKRT: Pest zárosa es a Nemzeti Színház. — Városi Szemle: 1929. é v i . 49. és köv. l a p j a i n .

7

The role of the Hungárián Academy in establishing the National Theatre of Pest

b y P Á L G E R G E L Y

The study s u m m a r i z e s t h e development of one of t h e most i m p o r t a n t aetivities of t h e Hungárián A c a d e m y (formerly, in its first decade: t h e " H u n g á r i á n Learned Soeiety"), t h e "cultivation of t h e H u n g á r i á n language", which has been i t s m a i n task from its very stfirt in 1831, with special view t o promoting t h e Hungarian-speaking theatre.

There were, however, a t t e m p t s m a d e f r o m 1791 t o perform Hungarian-speaking p l a y s and dramas a n d t o p u t foreign d r a m a s into H u n g á r i á n (e.g. of special significance was t h e translation of Shakespeare's H a m l e t by Ferenc Kazinczy). Performanees of t h e f i r s t I lungarian t h e a t r e s , especially t h o s e in Buda, K a s s a , and Kolozsvár, were of a pio- n e e r character. I t was Count I s t v á n Széchenyi, t h e great f o u n d e r of t h e Academy, who did his best t o keep u p a n agitation for erecting t h e first H u n g á r i á n permanent t h e a t r e i n t h e capital. As a result of his p a m p h l e t on t h e t h e a t r e published in 1831, the Academy set prizes of 100—200 golds every year t o reward t h e best originál Hungárián d r a m a t i c p l a y s or the best t r a n s l a t i o n s of foreign works. (The first grand-prize was awareded t o Mihály Vörösmarty f o r his d r a m a " V é r n á s z " in 1833.)

Competition w a s conducted for treatises dealing w i t h t h e problems of establishing t h e f i r s t Hungárián p e r m a n e n t t h e a t r e t o be built in t h e capital as well as with t h e various t h e o r e t i c a l and p r a c t i c a l aspects of equipping t h e stage, a n d with problems of generál c h a r a c t e r concerning t h e Hungárián t h e a t r e s a n d schools of d r a m a t i c a r t .

András F á y , t h e a u t h o r of t h e f i r s t H u n g á r i á n növel of m a n n e r s (the " B é l t e k y H á z " ) , won the prize of 30 golds of a secret competition for t h e theoretical elaboration of a project, of building a theatre. At t h e same time, F á y r e t u r n e d t h e wholc sum for t h e b e n e f i t of the t h e a t r e t o be built. F á y was on friendly t e r m s with Széchenyi, a n d in accordance with Széchenyi's favourite idea, he alsó w a n t e d t o h a v e t h e theatre built on t h e D a n u b e e m b a n k m e n t , in f r o n t of t h e Lánchíd (Chain Bridge) constructed somewhat l a t e r . However, m o t i v a t e d by v a n i t y t h a t t h e construction of t h e new theat re would be a t t r i b u t e d to their own initiative, t h e noblemen of t h e County P e s t achieved t he Govern- m e n t ' s building p e r m i t in 1836 for a groundplot situated a t t he corner of the present-day

R á k ó c z i út and M u z e u m k ö r ú t . Prince Grassalkovicli gave t h i s groundplot of somé 900 square-fathoms as a gift for t h i s pupose which was, a t t h a t time, situated beyond t h e medieval city wall, facing t h e H a t v a n i K a p u ( H a t v a n i Gate), in t h e vicinity of a. r u bbish-shoot a n d a timber-yard.

Széchenyi h a d b e e n scolding t h i s " r u b b i s h - s h o o t " in several priváté letters, but f i n a l l y he reeognized t h a t t h e real purpose of giving t h e H u n g á r i á n n a t i o n a permanent, t h e a t r e in the c a p i t a l is more i m p o r t a n t t h a n his f a v o u r i t e idea, a n d stopped publie a r g u i n g against t h e C o u n t y ' s noblemen, instead he gave r e m a r k a b l e financial aids t o t h e t h e a t r e even from D ö b l i n g where he was t r e a t e d during t h e f i f t i e s in t h e neurological elinic.

T h e t h e a t r e was opened in August 1837, b u t soon b u r n t down, a n d tho restoration required nationwide d o n a t i o n s again.

The cause of t h o t h e a t r e was a s t e a d y i t e m in t h e a g e n d a of tho sossions of t h o A c a d e m y . Special e m p h a s i s was laid on writing new dramatic; plays a n d translating d r a m a s of high literary value. I n 1833 tho Academy set u p its " S t a n d i n g Committe on the Theat r e "

t h o members of which were elected f r o m t h e best writers, l i t e r a r y and theatrical export s of t h e roform-era (covering tho years 1830—1840). Among t h e m e m b e r s of t h e Committee t h e r e were: Mihály Vörösmarty, t h e p o e t of t h e Szózat (a poem regarded as t h e second H u n g á r i á n national a n t h e m ) a n d of a n u m b e r of other lyric, epie, a n d dramatic works, András Fáy, novellist a n d oconomist, Gábor Döbrentei, t h e s e c r a t a r y of the Academy

8

linguist, philolsgist, józse/ Bajza, critic, editor of the a l m a n a c A U R O R A , Gábor Mátrai (Rothkrepf), seeretary of t h e National School of Musie, musical critic and aesthetician, János Garai, t h e a u t h o r of t h e H á r y J á n o s , József Gaál, a n d Bál Csaló writers. Tlio Reading Committee held its sessions r a t h e r frequently, in t h e beginning two or t h r e e times a week, later bi-monthly in t h e officos of the building r e n t by t h e Aeademy a t t h a t time ( l s t a n d 2 n d f l o o r of a liouse: Petőfi Sándor Street 3. Budapest Y . o t h e r t h a u t h e present building of t h e Aeademy).

Among t h e members of t h e Committee, a p a r t f r o m t h e n a m e s mentioned a b o v e , we alsó f i n d t h e n a m e of Ferenc Kölcsey, t h e poet, a u t h o r of t h e Hungárián n a t i o n a l a n t h e m . The Oommitte rend and criticized 77 dramatic plays in t h e f i r s t year of its work.

Several of its members did n o t acoept t h e modest fee for t h e i r work, instead t h e y offered it as a contrihution t o t h e prizes to be given t o authors of (Iramat ie woi-ks and translat ions which were hoped t o be produced in a steadily incresing n u m b e r . T h e y made choice f o r the best plays to be printed or awarded by seeret hallót. T h e C o m m i t t e e held so m u c h as 15—20 sessions a year. A large q u a n t i t y of their minutes of meeting have t u r n é d u p recently, and their evaluation is going on. Among t h e signors of t h e minutes of meeting.

in uddition t o the n a m e s of writers a n d poets, we found t h e n a m e of a n u m b e r of sucli outstanding aetors, who h a d been invited t o t h e sessions, a s Márton Lendray, Zsigmond Szentpétery, Gábor Egressy and Károly Megyery.

9

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI

1. Ilaraszthy G y u l a : A 130 éren Akadémiai Könyvtár. Bp. 195(1.

2. Berlász J e n ő — S z a k m á r y n é N é m e t h Mária: A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának múltja és jelene. Bp. 195G.

3. Csapodi Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957.

4. Berlász J e n ő : Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. Bp.

1957.

5. Haraszthy G y u l a : Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyv- tárügy időszerű kérdései. Bp. 1958.

G. Gergely Pál: Arany János és az Akadémia Könyvtára. Bp. 1958.

7. Moravek E n d r e : Die neuen ungarischen Bibliotheksnormen. Wien. 1957.

8. Szakmáryné N é m e t h Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója: Bp. 1958.

9. Gergely Pál : Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában : Bp. 1958.

10. Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1958.

I I. Moravek E n d r e : Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából. Bp. 1958.

12. Szakmáryné N é m e t h Mária: A központi folyóiratcím jegyzék kérdései. Bp.

1959.

13. Csaba Csapodi: L'avenir des périodiques scientifiques. L a H a y e 1958.

' 4• F. Csanak D ó r a : Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig.

Bp. 1959.

15. Moravek E n d r e — W e g e r Imre: Magyar könyvészeti kifejezések kis orosz szótára. Bp. 1959.

1G. Csaba Csapodi: Der geographische Begriff im Katalogsystem der Bibliothek.

Wien 1959.

17. Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban. Bp. 1959.

18. Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka. Bp. 1960.

19. Sáfrán Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet. Bp. 19G0.

20. Rózsa György: A magyar társadalomtudományok az UNESCO kiadvá- nyaiban. Les sciences soriales honqroises dans les publicalioris de 1'UNESCO. Bp. 1960.

21. Gergely P á l : Pápai Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtáréiban. Bp. 1961.

22. Gergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtáréiban. Bp. 1961.

23. Sarlóska Vinee E r n ő : Bolyai János házassága a köztudatban és a doku- mentumok. Bp. I 96 I.

24. Csapodi Csaba: Mikor pusztult el Mátyás király könyvtára? Bp. 1961.

25. Moravek Endre— Weger Imre: Abbreviaturae Cyrillicae. Bp. 1961.

26. Rásonyi László: A magyar keletkutatás orosz kapcsolatai. Bp. 1962.

27. Tőkés Lás/.ló: Az Akadémiai Könyvtár mikrokönyvgyüjteménye és fotó- laboratóriuma. Bp. 1962.

28. F r á t e r Jánosné: ,,Nemzeti részvét emelte". Bp. 1962.

29. Büky Béla: Székely Bertalan hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp! 1962.

30. Moravek E n d r e : Index acronymorum selectorum. Pars 2. Instituta scienti- fica. Bp. 1962.

31. Méreiné J u h á s z Margit: Mikszáth Kálmán szellemi és tárgyi hagyatéka a Magyar Tudományos Akadémián és tájmúzeumainkban. Bp. 1963.

32. Rózsa György: The documentation of science organization as an emei ging new branch of scientific information. Bp. 1962.

33. Gergely Pál—Molnár Zoltán: Az Akadémiai Értesítő és a Magyar Tudo- mány repertóriuma. 1840—1960. Bp. 1962.

34. Csapodi Csaba: Mikor szűnt meg Mátyás király könyvfestő műhelye ? Bp. 1963.

35. Tőkés László: A mikrokártya és a kutató. Bp. 1963.

36. B ü k y Béla—Csengervné Nugy Zsuzsa: Székely Bertalan illusztrációi eyg tervezett Petőfi-életrajzhoz. Bp. 1963.

37. Gergelv Pál: Az Akadémia szerepe a Nemzeti Színház létrehozásában.

Bp. 1963.

63.57835 Akadémiai Nynmda