BOLYAI JÁNOS HÁZASSÁGA A KÖZTUDATBAN ÉS A DOKUMENTUMOK

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCJENTIARUM HUNGARICAE

23.

SARLÓSRA V I N C E ERNŐ

BOLYAI JÁNOS HÁZASSÁGA A KÖZTUDATBAN ÉS A DOKUMENTUMOK

WHAT WAS KNOWN ABOUT THE MARRIAGE

OF JÁNOS BOLYAI AND THE DOCUMENTS

SARLÓSRA Vince E r n ő

Bolyai János házassága a k ö z t u d a t b a n és a d o k u m e n t u m o k .

B p . 1961. 14 p. 24 cm.

| K l n y . : Magyar Tudomány. 1961. nov. |

| A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia K ö n y v t á r á n a k Közleményei.— Publicationes Bibliothecae Academiae Scientiarum H u n g a r i c a e . 23. |

Angol kiv. is.

E T O 92(439) Bolyai

Különlenyomat a Magyar Tudomány 1961 novemberi számából

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI PUBLICATIONES BIBLIOTHECAE ACADEMIAE SCIENTIARUM HUNGARICAE

23.

SARLÓSRA VINCE E R N Ő

BOLYAI JÁNOS HÁZASSÁGA A KÖZTUDATBAN ÉS A DOKUMENTUMOK

WHAT WAS KNOWN ABOUT THE MARRIAGE

OF JÁNOS BOLYAI AND THE DOCUMENTS

SARLÓSRA Vince E r n ő

Bolyai J á n o s házassága a k ö z t u d a t b a n ás a (1 okument umolt.

Bp. 1961. 14 p . 24 ran.

K l n y . : Magyar T u d o m á n y . 1961. nov.

| A Magyar T u d o m á n y o s Akadémia K ö n y v t á r á n a k K ö z l e m é n y e i . — Publicationes B i b l i o t h e r a e Academiae

Scientiarum H u n g a r i c a e . 28.

Angol kiv. is.

ETO 92(439) Bolyai

K ü l ö n l e n y o m a t a Magyar T u d o m á n y 1961 novemberi számából

Orbán Rozália : Bolyai János né

Mindenki eddig így a d t a t o v á b b :

Bolyai J á n o s m i n t n y u g d í j a z o t t k a p i t á n y , 1833 j ú n i u s á b a n hazaindul Maros- vásárhelyre apjához. A következő évben hosszú esztendőkre D o m á l d r a költözik, ahol Orbán Rozáliával él e g y ü t t házasságkötés nélkül, mivel a szükséges engedélyt az előírt vagyoni helyzet igazolása h i á n y á b a n nem t u d j á k megszerezni. E g y ü t t é l é s ü k b ő l bár t ö b b g y e r m e k születik, k a p c s o l a t u k mégis 1852-ben m i n d e n k o r r a megszakad.

Bolyai J á n o s l e s z á r m a z o t t a i k ö z ö t t ü n k élnek. Közlésükből j u t o t t t u d o m á s u n k r a a közelmúltban, Bolyai J á n o s és Orbán Rozália m i n d e n eddigi hiedelemmel ellentétben házasságot k ö t ö t t e k egymással, mégpedig a b e m u t a t o t t d o k u m e n t u m o k alapján 1849.

m á j u s 18-án Marosvásárhelyen. T a n ú i k voltak a házasságkötésnél a marosvásárhelyi sv. ref. egyház házassági a n y a k ö n y v i bejegyzése szerint „orvostudor Engel József és

orgonacsináló Szabó J á n o s u r a k " .

A család részére Vass T a m á s „evang. ref. első p a p " m á r 1899. m á j u s 9-én állított ki egy a n y a k ö n y v i kivonatol a házasságkötésről. Elgondolkoztató körülmény ! Bedő- házi J á n o s „élet és j e l l e m r a j z a " a két Bolyairól 1897-ben jelenik meg. A könyvet a Marosvásárhelyi E v . Ref. Kollégium Elöljárósága a d j a ki a „Kollégium halhatatlan emlékű n a g y professzora Bolyai Farkas, s egykori lángeszű t a n u l ó j a Bolyai János, a m a g y a r tudományosság o k é t büszkesége kegyeletes emlékezetére". É s szinte a n a g y nemzeti eposzok p á t o s z á r a emlékeztető f e l s ó h a j l á s vezeti be a m ű előadását: „ H a valaha b á n t a m — í r j a Bedőházi —, hogy n e m birom az ékes beszéd h a t a l m á t , úgy ez alkalom az, a m i d ő n nekem szellemben és nagyságban m é l t a t l a n , de szegény sorsban és érzésben egyező u t ó d n a k , a kegyelet a d ó j á v a l kell áldoznom. Mert . . . olyan emberek emlékezeté- nek felelevenítése, a k i k igaz tűzzel, igaz lángolással szentelték m a g o k a t az igazság meg- ismerésére, elfelejtve sokszor, hogy vannak e világon vagy legfölebb a szenvedésekből véve észre, hogy ők is léteznek, ezek emlékezetének felelevenítése ü n n e p i nyelvet, mes- teri tollat k í v á n . " É s m i t o l v a s h a t u n k Bolyai Jánosról, aki „igaz tűzzel, igaz lángolással szontelto m a g á t az igazság megismerésére", aki m á r - m á r „elfelejté, hogy e világon v a n " , aki a „szenvedésekből vevé észre, hogy ő is l é t e z i k " ? . . . H á t ezt:

„ H á z á t eladta, egy m á s i k a t v e t t a K á l v á r i a u t c á b a n . O t t m é g félro v o n u l t a b b a n élt. Volt családja is. Nejével hol, mikor e s k ü d ö t t meg, nem t u d h a t ó ; az sem, hogy meg- esküdött-e? Nem volt művelt nő, gazdaasszonya v o l t ; de h a v a l a k i n e k volt valami ha- t a l m a e féktelen, szenvedélyes emberen, úgy e n ő volt az. Szembe m e r t állani azzal az emberrel, akitől m i n d e n k i félt, pedig nem is volt szép, gyöngéd se volt, állandó szeretetet se t a n ú s í t o t t Bolyai J á n o s i r á n t . Folyton c i v a k o d t a k . Néha u r a , m i n t h a valami dühro- h a m f o g t a volna el, b o t t a l v e r t e : eltűrte, de a z u t á n ő kerekedett felül. Amikor a m a z vad kitörései u t á n kimerülve, elalélva f e k ü d t á g y á n , uz asszony l e t t ú r a háznál, a másik pedig engedett neki, a m i t n e m t e t t meg k a t o n a k o r á b a n fellebbvalóival, nem a t y j á v a l , n e m a világi t ö r v é n y e k k e l szemben sem. Csodálatos, m e g f o g h a t a t l a n rejtély az efélo viszony, a z a h a t a l o m , mely az ilyen nőknek a d v a v a n , sokszor a legműveltebb, legkivá- lóbb elméjű, l e g h a t á r o z o t t a b b a k a r a t ú , s a k a r a t u k a t föltétlenül érvényesíteni szerető f é r f i a k f e l e t t is. Hiúba ! az asszony minden k ö r ü l m é n y között, j ó b a n , rosszban, mindig csak asszony; m e g t a r t j a , h a h a l v á n y a b b a n is a nőiség vonásait, s ez állandóságával végre is győz: míg a f é r f i g y a k r a n megszűnik férfi lenni s elveszti egyensúlyát. Erkölcsileg az asszony asszonynak t ö b b e t ért, m i n t Bolyai J á n o s senki előtt m e g n e m hajló természete d a c á r a is f é r f i n a k . " . . .1

' B e d ö h A Z I JÁNOS: A k é t B o l y a i . Marosvásárhely, 1 8 9 7 . 374. 1.

/ X

/r«s-> *

1

psct/i

•Zp&r / y a / í y e / CsrwO"

>cSZx<rtíf / . , / *

# s y

. < • * *

Ja*ex/'

.Jfá&t

s +» * yys • <f s y

1. ábra. A marosvásárhelyi egyházi a n y a k ö n y v i bejegyzés fotomásolata Bolyai J á n o s és Orbán Rozális házasságkötéséről. E r e d e t i j e a marosvásárhelyi állami levéltár birtokában v a n . Szövege: „1849 18 May — N y u g a l m a z o t t Ingenieur K a p i t á n y Bolyai János Ur. Orbán Rosália aszonnyal K i kérdezve. Orvos tudor Engel Josef és Orgona Osinalo Szabó J á n o s U r a k előtt erőltetés nem volt." Jobbról fent a lapszám: 49

N e m lehet állítani, hogy bárki is sietett volna az „ u j j m u t a t á s " i r á n y á b a n köze- lebbit k i p u h a t o l n i . Stáckel esztendők m u l t á n is t a p i n t a t o s a n k e r ü l m i n d e n vélemény- n y i l v á n í t á s t , és csak teljességgel külsőséges a d a t o k a t érint m i n d e n n y o m a t é k nélkül.

Dávid L a j o s is távol t a r t j a m a g á t , liogy t a l á l g a t á s o k b a bocsátkozzék. „ A J á n o s életéről, f á j d a l o m , keveset t u d u n k " , í r j a „ A két Bolyai élete és m u n k á s s á g a " című m u n k á j á b a n .

„ E g y K i b é d i Orbán Rozália nevű, jó családból való, t a n u l t l e á n y t megszöktotve, 1834.

augusztus ó t a azzal élt. Törvényes házasságra n e m t u d o t t vele lépni — b á r m e n n y i r e is a k a r t a — mivel nem t u d t á k előteremteni a J á n o s katonatiszt v o l t a m i a t t szükséges kauciót. E z a kaució-kérdés F a r k a s és J á n o s k ö z ö t t ú j a b b meg ú j a b b egyenetlenséget okozott. A későbbi viszálykodások innen e r e d n e k . "2

Csak nagysoltára, 1940-ben jelenik m e g egy könyv k i f e j e z e t t e n abból a célból, hogy lefejtse Orbán Rozáliáról a r á t a p a d t mendemondákat . B a r a b á s Gyula í r j a az élet- rajzi r e g é n y t , „ K ö d a Maroson" címmel; e n n e k előszavában o l v a s h a t ó :

„A város gyűlölte őt, a meg nem é r t e t t lángészt, s ez az érzés még halála u t á n évtizedekkel is ot t lebegett k a j á n és tragikus á r n y é k k é n t besüppedt s í r j a fölött. T u d o m á - nyos m u n k á s s á g á n a k k u t a t ó i igyekeztek oszlatni ezt a pletykákból, kicsinyességből és fő- k é n t m e g nem értésből összesűrűsödött k ö d ö t alakjáról, az ő f e l a d a t u k azonban főként t u d o m á n y o s m u n k á s s á g á n a k m é l t a t á s á r a szorítkozott, és így sem i d e j ü k , sem a l k a l m u k nem volt, a r r a , hogy Bolyai Jánossal m i n t emberrel különösképen foglalkozzanak.

Titokzatosságba, zord m a g á n y b a és gyűlöletbe burkolta ö n m a g á t ez a legfájdal- m a s a b b sorsú zseni a t t ó l kezdve, hogy c s a l ó d o t t a n o t t h a g y t a a katonatiszti p á l y á t , és önkéntes száműzetésbe v o n u l t Domáldra, e b b e az i s t e n h á t a m ö g ö t t i erdélyi f a l u b a . E g y leány kísérte el ide, a k i t megszöktetett, és asszonyának t a l á n m é g t ö b b j u t o t t a rosszindulatból és szenvedésből, m i n t őneki. Ó t elintézték, hogy gazdasszonya Bolyai- nak, műveletlen nő, holott kibédi Orbán Rozália jó családból való, m ű v e l t asszony volt,

Bolyai J á n o s gyermekeinek a n y j a és hűségesen k i t a r t ó , mellette két évtizeden át vállalva a n e m t ö r v é n y e s feleség a b b a n az időben m é g megalázóbb sorsát.

Bolyai J á n o s a l a k j a a jeltelen marosvásárhelyi sírból a világhír magasságáig e m e l k e d e t t . . . Kétségtelen m a m á r , hogy világviszonylatban ő volt a legnagyobb m a - g y a r géniusz. Orbán Róza a l a k j a azonban beleveszett a s e m m i b e . "3

Barabás Gyula Marosvásárhelyen élte le gyerekkorát. A Bolyaiak h á z á t m é g l á t t a . „Ma is emlékszem a borúlatos, birkaszagú, keskeny szobára, amelyben Bolyai F a r k a s ólt és m e g h a l t " , í r j a a „Doináldi j e g e n y é k " című m ű v e első l a p j á n . Csíntalan- ságáért a Bolyai-kísértetekkel ijesztgették. De azért Barabás G y u l a sem t u d o t t Bolyai J á n o s és Orbán Rozália házasságkötéséről, m i n t mások sem, a k i k a Bolyai-prob- lémához n y ú l t a k .

Bolyai Jánossal foglalkoztak „gondolkodáslélektani" szempontból is. H e r m a n n I m r e Bolyai J á n o s r a vonatkozó k u t a t á s a i t összefoglalva 1945-ben a d t a közre „ B o l y a i J á n o s . E g y gondolat születésének l é l e k t a n a " címmel (Budapest, A n o n y m u s Írod. és Műv.

Kiadó. A n o n y m u s K ö n y v t á r . 4. köt.). H e r m a n n Imre m ű v é n e k 41. oldalán a z t í r j a :

„ A m i n t h o g y nem fért meg a p j á v a l , ópúgy békétlenül élt későbbi törvényes feleségével, . . ., kitől el is v á l t . " F o r r á s u l állításához Szirmayné Pulszky H e n r i e t t e „ u t a l á s á t "

jelöli meg.

I l e r m a n n irodalmi forrásai között a z o n b a n csak két t a n u l m á n y t nevez m e g Szirmaynétól Bolyai J á n o s r a vonatkozólag, és ezek egyike sem enged meg olyan következ- t e t é s t , mely H e r m a n n kijelentését indokolná, m a g y a r á z n á , d o k u m e n t á l n á , f e l k u t a t h a t ó v á t e n n é vagy akárcsak sejtetni engedné. Szirmayné Pulszky H e n r i e t t e egyik H e r m a n n által megnevezett értekezése a Magyar Psychologiai Szemle 1932-ben k i a d o t t 5. é v f o l y a m á b a n jelent meg „Bolyai J á n o s életének és m u n k á s s á g á n a k lélektani értelmezése" címmel.

A Szemle 9ü. oldalán Szirmayné Pulszky H e n r i e t t e így n y i l a t k o z i k : „ J á n o s . . . f a l u r a költözött anyai kis birtokára, Domáldra, 1834-ben. Ekkor m e g s z ö k t e t e t t egy u r i l á n y t , Kibédi Orbán Rozáliát, és vele élt aztán vadházasságban 1852-ig, t e h á t 18 évig. K é t gyer- m e k ü k született, egy fiú és egy leány; B. J á n o s élete társát el is a k a r t a venni feleségül, törvényesíteni a k a r t a ezt a viszonyt ős a gyermekeket is, és igazán nem r a j t a múlott,- hogy ezt n e m t u d t a keresztül vinni, de s a j n o s , a kaució körüli nehézségeket sohasem t u d t a leküzdeni."

Szirmayné Pulszky H e n r i e t t e másik f o r r á s k é n t felhasznált dolgozata Bolyai J á n o s r ó l n é m e t nyelven jelent meg egy terjedelmesebb m ű ogyik fejezeteként., ,Genio und I r r s i n n im ungarisehen Geistesleben" a könyv címo és Münchenben R o i n h a r d t a d t a ki 1935-ben.

Szirmayné Pulszky H e n r i e t t e ez alkalommal is félreérthetetlenül jelenti ki, hogy Bolyai

2 D i v i D LAJOS: A két Bolyai. Budapest, 1 9 2 3 . 127. 1.

• BAKABAS ORULA: K ö d a Maroson. B u d a p e s t , 1940. Elősaó. 3. 1.

Í R

A . s b y x r . r « r f . a n y a a s s ö j a t e g ^ l s a ; ^ .

K I V O N A T

j r r f . n e m e s é« * * n t flUtM* 1 » , ' r iriMÁá lm I J

fe • * M m %*l6(w p p

V ff t « K é ll .» <e * »» » « » » * <á s

m m . • * " S f t m f t i t f p " ' ' " " r

I J i , ^ l 1 f J r W X ' X Í W j U - Í W

[ ^ X " " X Q , . ' \ V l ^ r i

1 f i1 j r • > u + \ i- X l «

p X j . ^ __

" - - T í T r x X á l ű i X f j í ^ M , é /

t ;

, >

*i 1 .. XT \ . i U fi • f

Hí!

f 1,

SÜSS

X w J c j OíaaaM^JÍ--

z>

/

y

j

,,%• ; J . ^ . Í^O. _ H WMHWBTOB 8UX V.,- :LI

2. ábra. Bolyai J á n o s és O r b á n R o z á l i a házasságkötéséről 1899-ben kiállított a n y a k ö n y v i k i v o n a t

J á n o s házassága „Gewissensehe" volt, ós R ó z á t n e m t u d t a az „ o l t á r elő vezetni". Szó szerint „Seit A u g u s t 1834 lebte er m i t Rosalio in D o m á l d ; diese „Gewissensehe" d a u e r t e bis 1852 u n d sie sehenkte ihm zwei normálé K i n d e r . J o h a n n wollte Rosa auch /.ura Altare f ü h r e n , jedoch k o n n t e er die finanziellen Schwierigkeiten wegen der K a n t i o n , dio von Offizieren bei (ler Ehesehliessung gefordert. w u r d e , niemals ü b e r w i n d e n . "

Hasonlóképpen Irt Bolyai J á n o s és O r b á n Rozália kapcsolatáról Schaffer K á r o l y ideggyógyász is (Orvosi Hetilap, 1936. 913. 1.) és Alexits György a Bolyai-monográfiájá- ban (1955. 98. 1.).

A m i t legelőbb lehet kérdezni a házasságról kiállított d o k u m e n t u m l á t t á r a : ismerte-e Vass T a m á s „evang. ref. első p a p " Bedőliázi J á n o s t ? T u d o t t - e az „evang. rof.

első p a p " az , , E v . Ref. Kollégium E l ö l j á r ó s á g á n a k " arról a buzgalmáról, hogy az „ E v . Ref. Kollégium h a l h a t a t l a n emlékű nagy professzora Bolyai F a r k a s , s egykori lángeszű t a n u l ó j a Bolyai J á n o s , a m a g y a r tudományosság e két büszkesége kegyeletes e m l é k e z e t e "

ápoltassák? T u d t a - e , a m i k o r oly s o k a t sejtető p o m p á z a t o s szónokiassággal alákanyarí- t o t t a a nevét a házassági a n y a k ö n y v i k i v o n a t r a , hogy o hivatali ténykedésével a Bolyai- k u t a t á s micsoda bizonylathoz j u t , hogy p o n t o s a n azok s z á m á r a mit jelent Bolyai J á n o s ós Orbán Rozália házasságkötésének a ténye, a k i k érdekeltek az „ E v . Rof.

Kollégium egykori lángeszű t a n u l ó j a Bolyai J á n o s , a m a g y a r tudományosság büszkesége kegyeletes emlékezetének" é b r e n t a r t á s á b a n ? Másfelől Bedőházi J á n o s k ö n y v é t h á n y a n v e t t é k kézbe és f o r g a t t á k a n n a k idején a v á r o s b a n ?

„Mi, marosvásárhelyiek büszkeséggel s z o k t u k emlegetni, hogy v á r o s u n k n a k két világhíressége v a n : a Teleki-téka s a Bolyaiak síremléke", í r j a A n t a l f f y E n d r e a Bolyai F a r k a s h a l á l á n a k 100. évfordulója alkalmából k i a d o t t E m l é k k ö n y v előszavában. „Van alapja ennek a szelíd kérkedésnek. A Teleki-tékát, m i n t r i t k a k ö n y v e k g y ű j t e m é n y é t , leg- távolabbi országok tudósai l á t o g a t t á k és látogat j á k . Nem t u d o m , hogy ugyanilyen zarán- d o k v á g j ' elvezérelt m a t e m a t i k u s tudóst is a Bolyai sírhelyéig? De Bolyai F a r k a s h a l á l á n a k századik é v f o r d u l ó j a végre alkalmat ad megkérdeznünk, hogy a m a g y a r s á g ilyen hosszú idő f o l y a m á n hogy őrizte, hogy becsülte kct nagy f i á n a k emlékét? Személyiségük és a l k o t á s u k emléke hogy élt egy század f o l y a m á n az e g y m á s t felváltó nemzedékek t u d a t á b a n ? S ú l y t helyeztek a r r a , hogy t u d a t o s í t s á k a t a n u l ó i f j ú s á g széles rétegeiben is, hogy m i t köszön a világ t u d o m á n y o s s á g a a Bolyai J á n o s géniuszának, s hogy vívódott s lobogott a világ elől elrejtve az a p a lángszelleme?. . . É n például Marosvásárhelyt d i á k o s k o d t a m , de t a n á r a i m - nak eszükbe sem j u t o t t , hogy v a l a h a is elvezessék t a n í t v á n y a i k a t a városi r e f o r m á t u s t e m e t ő b e a Bolyaiék sírjához s m e g m a g j ' a r á z z á k nekik, hogy ez a s í r h a n t két olyan nagy e m b e r porait t a k a r j a , a k i k e t világszerte m i n d e n m ű v e l t ember s z á m o n t a r t . "4

Nemcsak Marosvásárhelyt volt ez így. H a a Bolyaiak nevét ilyen v a g y olyan alka- lommal emlegették is, életükről, sorsukról csak kevesen h a l l o t t a k . Sőt költői kísérletek születhettek meg, íráshoz szokott szerzőktől, reménykedéssel, hogy az A k a d é m i a j u t a - lomba részesíti, igénnyel, hogy a színpad b e m u t a t j a , — vaskos életrajzi t á j é k o z a t l a n - sággal, a valóságtól messze elkalandozó képzelődésekkcl. R e p r e z e n t a t í v ünnepi meg- nyilatkozások is nemegyszer a n e k d o t á k mögé r e j t e t t é k , hogy v a l ó j á b a n nincs „ k é p ü k "

a személyekről, akikről „ k e r e s e t t " s z a v a k b a n emlékeznek meg. De a világos t é n y l á t á s t n e m p ó t o l h a t j á k a fennkölt érzések p a t e t i k u s szószárnyalásai sem.

A n n y i , de a n n y i év a l a t t senkinek sem a k a d t meg a szeme az a n y a k ö n y v i bejegj'- zésen. Mit t a g a d n i , társadalmi ügy is, hogj' csak most lett ismeretessé Bolyai J á n o s és Orbán Rozália házasságkötése.

Az egyik tanú

Megkötöttségek lazultak meg, korlátozások v á l t a k semmissé !

Es a „Cs. Kir. N j ' u g d í j a s Másod' Osztályi K a p i t á n y " Bolj'ai Bolyai J á n o s , mint Bolyai J á n o s „nyug. ingenieur k a p i t á n y " túlteszi m a g á t a császári hadsereg szolgálati kikötésein, házasságot k ö t Orbán Rozáliával. Másfél évtizeden á t á l l h a t a t o s a n e r ő l t e t e t t szándékból. Lehetetlen el n e m ismerni a morális komolyságot, mellyel élettársához meg- i n g a t h a t a t l a n u l ragaszkodott.

L á t v á n y o s s á g a z é r t a házasságkötés nem nagj'on l e h e t e t t . Sőt, t a l á n kissé titkolt lépés is volt, csak nagyon m e g h i t t b a r á t o k jelenlétében, a k i k t u d n a k hallgatni is, h a a helyzet egyszer úgy k í v á n j a . Bolyai J á n o s n a k becsülnie kellett azokat, a k i k e t t a n ú n a k h í v o t t családi eseményéhez. Azonkívül ismerniük kellett a sajátságos k ö r ü l m é n y e k e t is.

Az „orgonacsináló" Szabó J á n o s t a l á n a hegedűművész passziójából volt ismert és szá- m o n t a r t o t t ; de az „ o r v o s t u d o r " Engel József f ö l ö t t é b b érdekes k a p c s o l a t o k a t s e j t e t .

1 E m l é k k ö n y v Bolyai F a r k a s halálának 100. é v f o r d u l ó j a alkalmából. Marosvásárhely, 1057. 1. 1.

co

V pUbfi 'y&fotjrrf. rnai r<fy / W ^ v f . " W s/ijfr/tyZrp , . f l f f á p U '. JsC^y** • _

/f/perm/'tZ/te/ /ffrvAmy*'-V•«<»'•«

y^'&ííAj^'rr .tv, OAJJÚS t.xs/^sc, rm^v./zy Y"

/kfiZoOl AüA^ tsJsSvr&r f&r* Ár" rsÜKrr.s

sz/attfi ó/ybtrJY t

^ <5*5*2

x

V • - ^

/rdrrm, / k J ^ / 'j-ó/, m**-

ií masat/'úJtfÁzÍM Ü j

3.

Engel József esztendőkkel később a M. T u d . A k a d é m i a levelező "topja l ; í t . Do nem mint orvost v á l a s z t o t t á k a tagok közé, h a n e m a nyelvészet i törekvéseiért . P á r a t l a n körülményből, p á r a t l a n következménnyel.

Engel József Bécsben született 1807-ben, és Kolozsváron halt meg 1870-ben. Köz- ben, m i n t e g y húsz osztendőn át Marosvásárhelyen orvos, 1857-ben költözik el Kolozs- várra. A szokásos emlékbeszédet Finály H e n r i k m o n d j a el „Engel József levelező t a g "

fölött a M. T u d . Akadémia 1872. október 27-én t a r t o t t ülésén.5

Engel p á l y á j a kezdetén gyógyszerésznek i n d u l t . A gyakornokoskodásl Maros- vásárhelyen kezdi egyik rokona gyógyszertárában. H á r o m évi szakmai gyakorlat u t á n 1828-ban megy Pestre, ahol megszerzi a „mesteri oklevelet". Do Engel „ m a g a s a b b r a törekvő i f j ú " , „lelkét a választott p á l y a nem t u d t a kielégíteni", „ n a g y o b b és tehetsé- géhez m é l t ó b b h a t á s k ö r r e v á g y o t t " . „ E n g e l t e h á t az orvosi pályát választá, és 1830-tól 1836-ig folytonosan anyagi k ü z d e l m e k között végezvén a pesti egyetemen az orvosi t a n f o l y a m o t , ós orvostudori és szülészmesteri okieveket nyervén visszament Maros- Vásárhelyre."

E l m o n d j a még Finály: „Engel József r i t k a lelkességgel és buzgósággal szentelte m a g á t mugasztos h i v a t á s á n a k . " Az emberekkel való b á n á s m ó d j a is „ h a t a l m a s a n a j á n - l o t t a " ; „ m e n t e n minden önzéstől és haszonleséstől n y ú j t o t t a segélyét és t a n á c s á t " . Sze- gény betegeit még gyógyszerrel is ellátja, és h a szükség m u t a t k o z i k reá, még másként is t á m o g a t j a .

Engel hajlandósága, észjárása szerint a természet k u t a t ó i közé t a r t o z o t t . Nyel- vészkedése a n n a k r e n d j e - m ó d j a szerint „ k a l a n d " l e t t . Finály ezt így a d j a olő: „A gyógy- szerész Engel az orvosi tanfolyamot hallgatja, kiváló szeretettel foglalkozik ásvány- ós vegytannul, m i n t kedvenc t u d o m á n y o k k a l , a m e l l e t t a n y a g i helyzeto kétségkívül ke- nyérkeresetre is u t a l j a . 1836-ban t a n u l m á n y a i t végezvén, a szigorlatokra készül, a m i köztudomás szerint meglehetősen igénybe veszi a t u d o r j e l ö l t e k csaknem egész szellemi tehetségét, és e sokfelé irányult szellemi m u n k á s s á g a közben egyszerre és véletlenül egy nyelvészeti p á l y a m u n k á v a l lép a világ elébe, amely a k k o r m i n d j á r t elsőrangú p á l y a d í j ! nyert, s egyszersmind oly nyelvésznek t ü n t e t t e fel szerzőjét, akit, d a c á r a a n n a k , hogy amaz időtől fogva soha semmi l á t h a t ó jelét se a d t a t ö b b é a n n a k , hogy f o l y t a t j a nyelvé- szeti k u t a t á s a i t , csupán e p á l y a m u n k á j a érdeméért 1859-ben, t e h á t huszonhárom é v m ú l v a t a g j á v á választott a Magyar T u d o m á n y o s A k a d é m i a . És ime mi t ö r t é n i k ! Az ú j o n n a n v á l a s z t o t t t a g az a k a d é m i a i alapszabályok érteimébon beküldi székfoglaló értekezését, a m e l y semmi sem egyéb, m i n t f o l y t a t á s a , tökélyesítése, bővítése az ő j u t a l - mazott p á l y a m u n k á j á n a k ; t o v á b b építés u g y a n a z o n az alapokon, t o v á b b fejtése azok- n a k az elveknek, amelyek a b b a n voltak letéve, f e l m u t a t á s a azoknak az e r e d m é n y e k n e k , amelyekre az elvek kövotkozetes alkalmazása vezet. Az értekezést felolvassák az Aka- démia ülésén, és — az egybegyűlt nyelvészek n e m csak n e m b á m u l j á k , h a n e m csaknem lenevetik, még a r r a se t a r t j á k érdemesnek, hogy, b á r kivonat ilag, közzé tegyék az Aka- démia k i a d v á n y a i b a n . "

Engel n é m e t a n y a n y e l v ű volt, m a g y a r u l h i b á s a n beszólt. Mindazonáltal v o n z a l m a , érdeklődése a m a g y a r nyelv i r á n t a n n y i r a m a g á v a l r a g a d t a következtetéseiben, hogy

„ h a nem is j u t o t t el addig, hogy Á d á m o t m a g y a r u l beszéltesse, de komolyan á l l í t o t t a , hogy a m a g y a r nyelv a világon a legtökélyesebb nyelv, és minden m á s nyelv t a n u l h a t tőle", közli t o v á b b róla Finály.

Bolyai J á n o s t is f o g l a l k o z t a t t á k nyelvészeti kérdések. Maga m o n d j a : „Midőn a következetlenség és tökéletlenség érzete m i a t t lépten-nyomon felháborodva, a n é m e t nyelven is m e g b o t r á n k o z t a m , végre m e g t a l á l t a m a t y á m 1830-ban megjelent Az a r i t h - metica elejét és benne j a v í t o t t betűinket és m e s t e r s z ó i n k a t , v a l a m i n t azt a kísérletét, hogy összhangban n y e l v ü n k természetével ú j a t és m e g ú j í t o t teremtsen; ez elragad és fel- tüzel. Do csak az 1842. év n y a r a ó t a . . . " Bolyai J á n o s megismerkedése Engel Józseffel két nyelvészeti problémákon rágódó ember e g y m á s r a találása is l e h e t e t t . Engel József, a „szónyomozó, szóboncoló, betűkkel, Iringókkal bíbelődő, és végre m i n t olyan, hajszál- hasogató k u t a t ó " és Bolyai J á n o s , aki a „tökélyes t a n h o z " a „tökélyes n y e l v e t " , a „töké- lyes m a g y a r n y e l v e t " keresi, ez a fejezet m é g nincs megírva a Bolyaiak „élet és jellem r a j z á b a n " .

Engel Józsefet egyetlen életrajzíró sem e m l í t i .6

' Engel József akadémiai tagságára Gergely Pál kartársam f i g y e l m e z t e t e t t . U g y a n c s a k ő keresto elő F i n á l y emlékbeszédét is, m e l y megjelent: Értekezések a nyelv- és s z ó p t u d o i n á n y o k köréből. I I I . köt. 1872—1873. T e s t , 1873. K i a d j a a H a g y . Tud. Akadémia.

" Engel J ó z s e f Bolyai J á n o s t b e t e g k é n t is többször kezelte. Az A k a d . K ö n y v t á r á n a k kézirattárában m i n t - e g y 15 gyógyszerrendelés található, m e l y e t Engel József írt fel „ K a p i t á n y Mlgs Bolyai J á n o s " számára. A legkorábbi gyógyszerrendelés ezek között 1837. február 25-ről v a n keltezve, a többi 184(1, 1849, 1850, 1851 f o l y a m á n lett f e l í r v a . A legkésőbbi gyógyszerrendelés keltezése: 1851. június 25.

4. ábra. Bolyai J á n o s n é , Orbán Rozália levélfogalmazványa egy ismerőséhez 1854-ből. E r e d e t i j e az MTA K ö n y v t á r á n a k Kézirat t á r á b a n

A császár beleszól

Bolyai J á n o s a k a t o n a i hatóságoknál nem t u d t a elérni a szükséges engedélyt családi kapcsolatainak rendezéséhez. „ J á n o s n a k a Császár nem hagyta helybe a h á z a s s á g á t " , í r j a egyik 185'2-ben kelt levelében Bolyai F a r k a s .7 Most m á r é r t j ü k , a „ h á z a s s á g " szó nem va- lami illedelmes kifejezés olyasmire, amiről csak illetlenül lehel beszélni', h a n e m egy létező kapcsolat p o n t o s a n a m a g a nevén, melyről a jelek szerint a családon kívül állók is eleget t u d h a t t a k . A katonai hatóságok merev m a g a t a r t á s a véget vetett m i n d e n t o v á b b i torvezge- tésnek, v á l a s z ú t r a állította az é l e t t á r s a k a t . T u d j u k , házasságuk felbontását v á l a s z t o t t á k . De nem k a p c s o l a t u k belső ütközéseiből, h a n e m a külső hatalom parancsoló a k a r a t á b ó l !

„Mi neveinket a l u l - í r o t t a k " , írja Bolyai J á n o s a f o g a l m a z v á n y á b a n , ,,a' m a i napon egy felől cs. k. n y u g d í j a s m á s o d ' osztályi k a p i t á n y Bolyai Bolyai J á n o s , m á s felől Tekintetes Nemes Kibédi Orbán Rozália helybeli polgárnő által törvényszerű igazolása- és megerősítésére az a l á b b meg-irandó, m i n d - k é t felek között k ö t ö t t v á l t o z h a t a t l a n és viszsza-vonhatatlan egyezménynek telyes Hiedelemmel föl-keret t tanú-bizonyságok, ezennel innepélyesen igaz h i t ü n k és jó l e l k i s m e r e t ü n k szerint innepélyesen bizonyságot t e s z ü n k a ' következőről, m i s z e r i n t :

Fölöbb-irott Bolyai K a p i t á n y ezennel az Orbán Rozália Aszszony' helybeli, 1004. szám a l a t t i telkéről m i n d e n ingó j a v a i v a l e g y ü t t el-költözöt t , m i - u t á n a ' K a p i t á n y Ur az e m i i t e t t Aszszonyságot tizen-nyolcz é v e k és h á r o m h ó n a p o k ó t a gyermekeivel e g y ü t t , m i n t a ' Világ is l á t t a , a' m e n n y i r e kevés tehetségétől ki-tölt, 's m á r csaknem egész mellék v a g y o n j á n a k is föl-áldozásával állapotszerűleg tisztességesen t a r t o t t a , s z á m u k r a a ' fön-emlitett telket is vásárolta, 's régebb h á r o m száz, jelen meg-válásakor pedig öt száz R h f t o k a t , részint egy Szebeni t a k a r é k t á r i k ö n y v n e k á t - r u h á z á s a által, részint kész-pénzül, további meg-élhetésének a l a p i t h a t á s á r a és g y e r m e k e i k j a v á r a , növöl- tetésére, t a n i t t a t á s á r a , á l t a l j á b a n müvöltetésére a d o t t —; és hogy ezen meg válás köz- egyezményök szerint oly m ó d d a l esik. hogy sem a ' K a p i t á n y U r n á k Orbán Rozália Aszszonyon és gyermekein, sem Orbán Rozália Aszszonynak és gyermekeinek a' K a p i t á n y U r a n semmi n e m ű és nevű követelése az eddig él-multakra nézve ez u t á n többé soha se legyen, u g v hogy Orbán Rozália Aszszony a gyermekei iránti t o v á b b i gondoskodást minden részben merőben m a g á r a vállalja v a g y át-veszi, a' K a p i t á n y U r n á k soha többé semmiképpen és semmi ü r ü g y a l a t t sem m a g a sem gyermekei nem a l k a l m a t l a n k o d n a k , azt nem terhelik, nem háborgat j á k , nem n y u g t a l a n í t j á k , egy szóval egyik fél is a ' másik- tól semmit sem kővetelend, és igy m i n d - k é t fél e g y m á s iránt oly idegen leend, m i n t h a egy mással soha semmi viszonyban nem l e t t e k és egy mást soha sem ismerték volna.

A papír, amelyen a f o g a l m a z v á n y készült, m á r volt egyszer használva. A kis Dénes végzett r a j t a szépírási g y a k o r l a t o k a t . „ í r á s a Bolyai Dénesnek 1852 bon Maros Vásár- h e l l y t t " olvasható a lap s a r k á b a n . „ A B C I) E F G I . . . " sorakoznak fel a n a g y b e t ű k valóban elismerésre való kivitelben. „ H a l l v á n y f é n n y e l úszkál" következik egy m o n d a t - töredék. „Heilige d u . . . " n é m e t b e t ű k k e l szépen írva, Es a gyerek í r á s g y a k o r l a t á n á t ü t a „szigorú e l m e " zord s z a v a i n a k t i n t á j a :

,,. . . mindenik fél ezennel szigorún kötelezi m a g á t , a' fölöbb irtt k ö t v é n y vagy kötelezvény meg-sértése' vagyis pontos m e g - n e m - t a r t á s a ' esetében, h a t u d n i illik vala- melyik fél a ' m á s i k ellen v a l a m e l y t ö r v é n y - h a t ó s á g előtt az eddigelé e l - m u l t a k r a nézve m i n t panaszló föl-lépni még is vagy m i n d e z e k m e l l e t t is merészelne, a ' m á s i k félnek rögtön minden további vizsgálat nélkül előre mindannyiszor száz d a r a b telyes sulyu császári királyi v e r t t a r a n y o k n a k le-tétele v a g y fizetésére, jelen egyezmény m i n d a ' mel- lett örök időkre meg-változtat h a t a t l a n u l telyes erejében m a r a d v á n . "3

,,Tömérdek mondani valóm volna"

Valami lezárult.

De mi k e z d ő d ö t t ?

További csonkulás. Növekedő elkülönültség. Sűrűsödő m a g á n y . E l h a g y a t o t t s á g . E g y r e kevesebben v a n n a k , a k i k elé m a g á t képzelheti, akikkel, h a m i n d j á r t csak gondolatban is, v i t a t k o z h a t , eszmélkedhet, m a g á r a t a l á l h a t . Az „ ö r e g " halála. Bolyai

7 Bolyai Farkas 1852 s z e p t e m b e r é b e n ezt írja V a j d a "Dánielnek: ..Jánosnak a' Császár n e m h a g y t a h e l y b e a ' házasságát; a' hárpia elakarja űzni a' házból, m e l y e t J á n o s neki v e t t , hogy menjen férjhez; itt nincs hely — J á n o s n e m kap szállást — hallom, hogy békélnek — Apai Örömek! — " Eredetije a M. T. A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k kézirat- tárában.

• Eredetije a ál. T. A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k kézirattárában. A f o g a l m a z v á n y nincs k e l t e z v e . A n é m e t n y e l v ű f o g a l m a z v á n y kelte: 1852. n o v e m b e r 26.

F a r k a s távozása a z életből, sem volt az, a m i a t e r e m t ő m e g n y u g v á s t h o z h a t t a v o l n a számára. Ellenkezőleg, csak serkentő i n d u l a t a i n a k s o r v a d á s á t eredményezte. Mert a szenvedélyességnek is megvan a m a g a éltető ereje ! Az ellenkezés gondolatokat a d , t e l - t e k r e s a r k a l ! Az „ ö r e g " elnémult, és J á n o s n a p i f e l a d a t á t vesztette. Ahogy Schopenhauer dohogásához n e m nélkülözhette Hegelt, azonképp Bolyai J á n o s is eszmélkedő létéhez a p j á r a volt u t a l v a . A v a g y t a l á n l é p h e t e t t az „ ö r e g " helyére gondolatvilágában az öccse, Gergely? Csak a távolság illúziójában í r h a t o t t így:

„Kedves Öcsém Gergely !" — kezdi J á n o s a levelét.

„Meg-bocsáss, hogy ilv későn i r o k 's i r á n y l a k válaszolok: késedelmem' oka e n e nézve nem h a n y a g s á g , 's meg sokkal kevésbbé hidegség volt; m e r t nincs az a ' n a p , sőt t á n oly óra, m e l y b e n Rolád ne gondolkoznám; 's bizonyossá teszlek arról, hogy senki I r á n t a d , ki félreismerhetetlenül szellemileg is testvérem vagy, nálamnál t ö b b rokon szenvvel nem viseltetik, és hogy m i n t egyebbel nem, ugy j ó i n d u l a t t a l is soha s e n k i n e k adós nem s z o k t a m m a r a d n i . Hogy a ' levél-irási h a n y a g s á g , a ' m i k o r a' kecskét is v á s á r b a h a j t ó bot nem lépik nemes indokul v a g y élesztőleg föl, n e k e m is — e'részben, m i n t n é m i egyébben is, h á l a I s t e n n e k , el-ütvén az öregtől — csaknem a' h a t á r t a l a n s á g i g tulajdonom, a z t u g y a n el-ismerem: de egy fő-oka ennek is éppen az, hogy a' kivel közle- k e d n i vonzalmat é r z e k m a g a m b a n , a n n a k a z t á n a n n y i t ö m é r d e k mondani valóm volna, hogy bár-mely levél is m i n d csak félszeg vagy hiányos lehetvén, még a ' hozzá-fogástól is a z o n o k b ó l t a r t ó z k o d o m . . . . "9

Kifelé persze Bolyai J á n o s élete a „Csász. Kii'. K a p i t á n y " rangossága. „ É d e s Mészáros U r ! " — o l v a s h a t j u k az egyik m e g m a r a d t üzenetén szinte szépírási g y a k o r l a t - ként, írt b e t ű k k e l . „ K é r e m szüvösködjék az ezen czédulát meg-vivő Cselédemnek a ' m e n n y i és a' m i l y e n h u s t k i v á n a n d és lesz, számomra m i n d e n k o r adni, és nem t a r t o z t a t n i sokáig a' mészárszékben. Bolyai J á n o s Csász. K i r . K a p i t á n y . "1 0

De elszegényedése, környezete rozogasága elgondolkoztató.

,,T. Cz. T e k i n t e t e s Ur !" — í r j a Bolyai az utolsó hajlékából, ahol szállást vett ki m a g á n a k . „Már m á s o d i k éve — a ' m u l t évi Sz. György' n a p j a ó t a — lakom bérben a ' Tekintetes U r é k ' helybeli házában, és m á r d a r a b időtől f o g v a készülök 's föl-hiva érzem m a g a m a t , részint ö n - j a v u k r a nézve is, bár-is ismeretlenül, Önöket, ezen jószáguk' álla- p o t j á r ó l némileg értesíteni: miben a z o n b a n eddigelé részint, m á s foglalatosságaim, részint betegség a k a d á l y o z t a k . Ugyan-is ezen h á z a t helybeli gazda 's föl-ügyelő 's r e p a r a t u r a ' h i á n y j a m i a t t m á r ide jőtömkor a n n y i r a el-pusztulva, (g)ebbedve t a l á l t a m , hogy az eső sokhelytt nem csak be-cseppeg, h a n e m be-csorog, különösen a' p i t v a r b a , ugy hogy esőzés a l k a l m á v a l alig k é p e s csak a' n a g y j á t is h i j ü b a tett, teknők, csebrek, f a z a k a k á l t a l föl- fogni: minek k ö v e t k e z t é b e n a' p i t v a r . . . p a d l á s á n i gerenda m á r is r o t h a d n i k e z d e t t , m a h o l n a p ketté-törődéssel, és az egész p i t v a r , 's a v v a l e g y ü t t , részint leg-alább, a ' többi épület is öszveomlással f e n y e g e t . "1 1

Bolyai Gergely, a „félre-ismerhetlenül szellemileg is t e s t v é r " , és az „öszveomlással fenyegető" ház egy és ugyanazon szűkölködés, nincstelenség jele, egy és ugyanazon bele- törődő igénytelenség t ü n e t e .

Ha Rozália naplót írt volna

De Orbán R o z á l i a nem írt n a p l ó t .

Csak egy levélfogalmazvány ismeretes tőle.12

Házasságán t ű n ő d i k el, és azon, a m i t az élet, m é g n y ú j t h a t n a számára.

,,. . .Sie w u r d e n m i t mein Verhaltnissen . . .so ziemlich b e k a n n t , " — írja fogalmaz- v á n y á b a n Rozália, „ d a s s námlich das S c h i c k s a l m i c h i n der e r s t e n B l ü t h e m e i n e r J u g [ e n d ] m i t dem . . . z u s a m m e n f ü h r t e , cin übrigens g r u n d g u t e n und alig sehr hochgeacht Manne, m i t dem ich aber leider nicht habe h a r m o n i e kön, dem zu Folge unser Leben ein beinahe l'ortwahrendes Zwist w a r ; . . . demzu folge derselbe . . . n u n m e h r bald 2 Jalír a u c h wirk- lich ein ander Q u a r t i r miethete, u n d mii' noch zu guter L e t z t eine n a h m h a f t e S u m m e übergab, ja a u c h a u s s e r d e m noch die G ü t e h a t m o n a t l i c h von sein Pension Zehn G u l d a b b r i c h t , . . . " É r d e m e s észrevenni, hogy a levél f o g a l m a z v á n y á b a n „dio Güle h a t "

betoldás a sor fölött,, visszatérés, ki n e m felejthető kiegészítés a közléshez ! K é t év t á v - latából is az e l k ö l t ö z ö t t f é r j „ g r u n d g u t " , aki „die G ü t e h a t " , és csekélyke, m a r a d é k

"Eredetije a AT. T . Akadémia K ö n y v t á r á n a k kézirattárban. K e l t e : 1857. március 11.

" E r e d e t i j e a M. T . Akadémia K ö n y v t á r á n a k kézirattárában. K e l t e z é s nélkül.

11 Eredetije a M. T. Akadémia K ö n y v t á r á n a k kézirattárában. Keltezés nélkül.

12 Eredetije a M. T. A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k kézirattárában. 1854 őszén közelebbi megjelölés nélkül.

12

jövedelméből is „ Z e h n G u l d " m i n d e n h ó n a p b a n az elhagyott c s a l á d j a részére „ a b b r i c h t " , n o h a írásban f o g a d t á k meg, ,,mind-két fél e g y m á s iránt oly idegen leend, m i n t h a egy mással soha semmi viszonyban n e m lettek és egy m á s t soha sem ismerték volna".

É s a m á s i k vallomás . . .

,,. . . u n d so k a m es, dass ioh, u n g e a c h t e t ich.3 Kinder zur Welt brachte, beinahe a n der Fingern anzáhlen k ö n n t e , was k a u m glauhlicli, wie oft ich m i t ein Mann zu t h u n h a t t e . . . "

Bolyai J á n o s a híre szerint valóságos vasgyúró volt. P á r b a j h ő s . De o l v a s h a t t u k valahol, hogy Bolyai J á n o s „ t á r s a s l é n y " v o l t ? Márpedig a szerelem t á r s a s vonatkozás ! É s Orbán Rozália beszél róla ! Az asszonyok h a j l a m o s a k , hogy ne hallgassák el csalódá- s u k a t . Az asszonyok életében v a n n a k pillanatok, amikor a z á r a k hirtelen f e l p a t t a n a k , és nyilvánvaló lesz, „ w a s k a u m glaublich". . . .

I s m e r j ü k az a n e k d o t á t . A nagybeteg Bolyai F a r k a s mellett üldögél R é t h y Lajos.

Félrevonultál) A r a n y költeményeit olvasgatja. J ö n Bolyai J á n o s az a p j á h o z , l á t j a a könyvet a kézben. Gúnyos h a n g o n kérdi: „Valami ú j poéta? . . . I r t - e ez valami olyat, ami m á r százszor meg ne l e t t volna írva? No lássunk egyet." Zách K l á r á r a n y i t : „ . . . fehér rózsa, piros rózsa, szőke l e á n y . . . " Megáll az olvasásában János, és sebesen a kandallóhoz megy, tűzbe a k a r t a dobni a verseket. „ L á m ez sem t u d egyebet, csak virág és leány. . . " , m o n d j a ki a s z e n t e n c i á t j á t Bolyai J á n o s . „Valami sajátságos cinizmus lepte el az egész e m b e r t " , — o l v a s h a t j u k egy régi „ j e l l e m r a j z b a n " Bolyai Jánosról.1 3

De mindig ilyen volt-e? „ S a j á t s á g o s cinizmussal"? Versekkel sohsem bíbelődött?

Das Glüek geb' I h n e n d e n n goldnon K r a n z Der R u h m geb I h n e n die Sternenkrone U n d d a n n beglück dio Liehe Sie Mit I h r e m schönsten-odelste Lohne

Bolyai J á n o s őrizte az üdvözletet, amit az aradi v á r b a n k a p o t t F a n n i H é n y von Schönbrucktól. Őrizte és később is elmerenghetett mellette, mert — alig-alig l á t h a t ó , óvatos ceruza írással az eredeti vers sorait variálta, f o r m á l g a t t a . Bolyai J á n o s verselt!

Az első két sor Bolyai v á l t o z a t á b a n : Fort un' geb' I h n ' den goldnen K r a n z F a m a U r a n ' e n s Sternenkron'

míg az utolsó k e t t ő :

Dann u m f a n g die Liebe Sie Mit I h r e m schönst' M y r t h e n k r a n z ' .

Ez lett az ú j , a h a n g u l a t h o z találó v á l t o z a t !

Bolyai J á n o s a X I X . század gyermeke volt, zord kortársakkal, vidámság nélkül, eltökélten, hogy a világot megregulázza. De m i sorsa lehet egy a s s z o n y n a k ilyen szán- dékok szomszédságában?

Mikor kezdődött és kinél a nagy meghasonlás az „ é l e t " és a „szellem" k ö z ö t t ? Mert Bolyai J á n o s n a k az a lemondása, hogy n e m hegedül többet, k o r á n t s e m egy „elzül- lött zseni" eszelősségc. E b b e n az eltökélésében is a „ X I X . század uralkodó eszméi"

nyiladoznak csodálatos egyidejűséggel. Bolyai J á n o s a nagy európai összefüggések mellő- zésével nem é r t h e t ő meg.

13 SZILY KALMAN: Adatok B o l y a i Farkas életrajzához. B u d a p e s t , 1884. 35. 1.

" E r e d e t i j e a M. T. A k a d é m i a K ö n y v t á r á n a k kézirattárában. Az emléksorok a l a t t : F e s t u n g Arad d e n 2 9 - t e n Jnni 830. Fanni H é n y v o n Schönbruck.

W í I A T WAS K N O W N ABOUT THE MARRIAGE OE JÁNOS BOLYAI AND THE DOCUMENTS

János B o l y a i h a s been believed by his biographers u p till now to liave gone h o m e in J u n e 1833 a s a retired c a p t a i n t o his f a t h e r in Marosvásárhely. Ncxt, year h e m o v e d to Domáld. TIere he was living w i t h Rozália O r b á n f o r long years w i t h o u t offieially m a r r y i n g h e r . They eould n o t )btain t h e neeessary permission, failing t o p r o v e I he a t t a i n m e n t of t h e preseribed f i n a n e i a l eondition. Although severa! ehildren had been b o r n t o them, t h e i r relations were onee f o r all broken off b y order of t h e military a u t h o r - itios in 1852.

Now t h e a u t h o r is publishing u n k n o w n doeuments a b o u t tlie marriage of J á n o s B o l y a i and Rozália O r b á n , c o n t r a e t e d on May 18th, 1849. Then he speaks of J á n o s B o l y a i'.s conneetions, likewise n o t mentioned by his biographers up till n o w , with the physieian József E n g e l a n d organ-builder J á n o s S z a b ó, who were wit- nesses at their wedding. Finally somé f r a g m n t a r y letters of Rozália O r b á n a r e puhlished, sliedding n e w light on her relation with B o l y a i .

14

A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA KÖNYVTÁRÁNAK KÖZLEMÉNYEI

1. H a r a s z t hy G y u l a : A 130 éves Akadémiai Könyvtár. Bp. 1956.

2. Boriász J e n ő — S z a k m á r y n é N é m e t h Mária: A Magyar Tudományos Aka- démia Könyvtárának múltja és jelene. Bp. 1956.

3. Csapodi Csaba: A legrégibb magyar könyvtár belső rendje. Bp. 1957. v

4. Berlász J e n ő : Az Akadémiai Könyvtár Kézirattárának átalakulása. Bp.

1957.

5. Haraszthy G y u l a : Az Országos Könyvtárügyi Tanács és a magyar könyv- tárügy időszerű kérdései. Bp. 1958.

6. Gergely P á l : Arany János és az Akadémia. Bp. 1958.

7. Moravek E n d r e : Die neuen ungarischen Bibliotheksnormen. Wien 1957.

8. S z a k m á r y n é N é m e t h Mária: Az Akadémiai Könyvtár, mint a Magyar Tudományos Akadémia célkitűzéseinek könyvtári támogatója. Bp. 1958.

9. Gergely Pál: Az Akadémia levéltára a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárának kézirattárában. Bp. 1958.

10. Csapodi Csaba: Könyvkonzerválás és restaurálás a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1958.

11. Moravek E n d r e : Kiadványtípusok a katalogizálás szempontjából. Bp. 1958.

12. S z a k m á r y n é N é m e t h Mária: A központi folyóiratcím jegyzék kérdései. Bp.

1959.

13. Csapodi Csaba: L'avenir des périodiques scientifigues. La Haye 1958.

14. F. Csanak D ó r a : Az Akadémiai Könyvtár története a szabadságharcig. Bp.

1959.

15. Moravek E n d r e — W e g e r I m r e : Magyar könyvészeti kifejezések kis orosz szótára. Bp. 1959.

16. Csapodi Csaba: Der geographische Begriff im Katalogsystem der Bibliothek.

Wien 1959.

17. Csapodi Csaba: A proveniencia elve a könyvtárban. Bp. 1959.

18. Rásonyi László: Stein Aurél és hagyatéka. Bp. 1960.

19. S á f r á n Györgyi: Arany János és Rozvány Erzsébet. Bp. 1960.

20. Rózsa György: A magyar társadalomtudományok at UNESCO kiadványai- ban. — Les sciences sociales liongroises dons les publications de l ' U n e s c o . Bp. 1960.

21. Gergely Pál: Pápa Páriz-album a Magyar Tudományos Akadémia Könyv- árában

22. ttergely Pál: Bartók Béla ismeretlen levelei a Tudományos Akadémia Könyvtárában. Bp. 1961.

23. Sarlóska Vince E r n ő : Bolyai János házassága a köztudatban és a doku-