A Területi Statisztika Szekció 1976. évi tudományos ülése

SZEMLE

87

Az Értekezlet egyetértett abban, hogy a társadalomstatisztikaí jelzőszámok rendsze- rének területén végzett munkát össze kell hangolni azzal a munkával, amelyet ezen a téren az ENSZ statisztikai szervei keretében

végeznek. Az Európai Gazdasági Bizottság Titkárságának képviselője. L. Albright felszó—

lalásában kifejezte e szervek készségét az együttműködésre és hangsúlyozta annakfon- tosságát.

A TERULETI STATISZTIKAI SZEKCIÓ 1976. ÉVI TUDOMÁNYOS ULÉSE

KOVÁCS TIBOR

A Magyar Közgazdasági Társaság Statisz- tikai Szakosztályának Területi Statisztikai Szekciója 1976. október 5—6—án Szolnokon rendezte meg évi tudományos ülését. Az ülést dr. Kiss Albert kandidátus, a Központi Sta- tisztikai Hivatal elnökhelyettese nyitotta meg.

Udvözlő szavai után az ülésszak programját jellemezve a következőket mondotta:

,,Egv évtizede már, hogy a Területi Statisz—

tikai Szekció időről időre megrendezi tudo—

mányos ülését, számot ad a végzett munká- ról. és a területi statisztika eredményeit fel- használó szakemberek közreműködésével és részvétele mellett megvitat egyes a területi gazdaságpolitika, a területi tervezés, illetve a területi statisztikai kutatás érdeklődésének homlokterében álló nagygbb kérdéscsopor—

tokat.

Öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy az ez évi ülésszakot Szolnokon rendezhettük, és ez módot ad arra, hogy közelebbről is megismerkedhessünk ennek a jelentős törté- nelmi múlttal rendelkező, az utóbbi évtized—

ben rendkivül dinamikusan fejlődő, gyors ütemben épülő. szépülő városnak az arcula- tával. telenülésfejlesztőinek eredményeivel és gondjaival. Ez a város egyike az alföldi táj leilesztését irányitó—szervező központoknak, mégis úgy vélem, hogy a Területi Statisztikai Szekció vezetőségét nem pusztán a 'hely szel—

leme' inditotta arra. hogv tudományos ülése táravául az utóbbi évtized egyik legfontosabb területtejlesztési kérdésének. az Alföld komo- lex társadalmi—gazdasági fejlesztésének té—

makörét. többoldalú vizsgálatát válassza. Ez az országrész hazánk sajátos tájegysége, amelyet jellegzetes természetföldrajzi adott—

ságai, eltérő gazdasági struktúrája. a csak rá jellemző telenülésszerkezete különböztet meg az ország többi részétől.

Ha földrajzi elhatárolásban élünk azzal az egvszerűsitéssel. hogy az Alföldön az észak—

alföldi és a dél—alföldi tervezési—gazdasági körzetbe sorolt hat megye területét értjük, akkor ez a sajátos, összefüggő tájegység az ország területének 39 százalékát foglalja magában, ahol ma Magyarország népessé- gének 29 százaléka él. itt dolgozik a szoci—

alista iparban foglakoztatottaknak mintegy 21 százaléka, de innen származik a mező—

gazdaság áruértékesitésének csaknem a fele.

Jelzik ezek az adatok, hogy az Alföld milyen gazdasági struktúrával kapcsolódik a társa—

dalmi termelés területi munkamegosztásában az egész ország gazdaságához. Utalnak azonban arra is, hogy a magyar gazdaság- fejlődésnek azokban (: periódusaiban —— és ilyen volt a tőkés iparosodás korszaka is, a felszabadulás utáni szocialista iparosítás egy nem rövid szakasza is —, amikor a dinamikus gazdasági fejlődés hordozója és ezzel együtt az infrastrukturális kiépülés hordozója is az ipar volt, az Alföld bizonyos vonatkozások—

ban hátrányba került. lpar nélküli mezővá- rosai stagnáló vagy csökkenő népességükkel kikerültek a hazai urbanizáció élvonalából, a korábbi agrárfeilődés folyamatában kiala- kult településrendszere, amelyet a magas külterületi arány. a szőrt tanyavilág jellemez.

nem tette lehetővé a zárt településrendszer—

hez hasonló infrastrukturális fejlődést, a nem mezőgazdasági munkahelyek számának elég- telen volta pedig nem adott kellő népesség- megtartási lehetőséget, a munkaképes né- pesség egy része más országrészekbe költö- zött, vagy legalábbis ingázik.

A Magyar Szocialista Munkáspárt Xl.

kongresszusának határozata és hosszú távra szóló programnyilatkozata egyaránt hang- súlyozza — megerősítve a korábbi célkitűzé—

seket —, hogy az ország különböző területei- nek, megyéinek kiegyensúlyozott fejlesztésé- re törekszünk, és célunk, hogy a különböző körzetek dolgozóinak életkörülményei, társa- dalmi ellátottsága és jövedelmi szinvonala közeledjék egymáshoz. egyidejűleg pedig csökkenjenek a különbségek az egyes tele- pülések ellátási szintjei között. Nem kevés az az eredmény, amelyet e célok megvaló—

sításában az utóbbi évtizedben elértünk Ma—

gyarországon, és ezen belül — mint azt a ma elhangzó előadások is bizonyítani fogják —- az Alföld térségében. És ha ezen eredmények felsorakoztatása mellett gondokról, problé—

mákról, megoldásra váró feladatokról lesz szó, akkor az azt a célt szolgálja, hogy a ma—

gunk statisztikai eszközeivel is segítsük a pontos helyzetkép kialakítását. a feladat—

meghatározást és egy további fejlesztési szakasz teendőinek megfogalmazását.

Engedjék meg. hogy az ülésszak bevezető—

jében külön is hangsúlyozzak két gondolatot.

88

Az egyik a területfejlesztés komplexitása.

Ezen azt értem, hogy sem a gazdaságfejlesz—

tésnek nem lehet egyedüli hordozója egy népgazdasági ág. sem a gazdaságfejlesztés nem szakítható el a társadalmi ellátás fej- lesztési feladataitól. indokolatlan azt hinni, hogy az Alföld-probléma csupán iparosítás- sal megoldható. A természeti adottságok és feltételek, a termelési hagyományok teljes kiaknázása átfogó fejlesztési stratégia kiala- kítását igényli, amelyben az Alföld mezőgaz- dasága, vagy ha úgy tetszik. élelmiszer-gaz- dasága nem hagyható figyelmen kivül. Azt a gazdasági struktúrát kell megkeresnünk.

amely egyrészt hatékonyan használja fel a tájegység erőforrásait, másrészt hatékonyan értékesíti az Alföld élőmunkaerejét. A tele- pülésfejlesztésben, az ellátási szintek javítá—

sában, a nem mindennapos igényeket kielé- gítő szolgáltatások jó elérését biztosító köz- lekedésfejlesztésben pedig úgy kell eszköze—

inket felhasználni, hogy az alföldi települé—

sek is mind kedvezőbb létfeltételeket. élet- viszonyokat nyújtsanak a szocializmust építő embernek.

Ugyanakkor hangsúlyozni szeretnénk azt is. hogy egy-egy tájegység — minden sajá—

tossága és speciális jellemvonása mellett is

—- az ország integráns része. helyzetét meg- itélni, fejlesztésének feladatait meghatároz- ni csak népgazdasági szintű megközelités- sel és szemlélettel lehet. A mai ülésszakon tehát az alföldi tájat is úgy szemléljük. mint olyan tájegységet, amely a társadalmi—terü—

leti munkamegosztás ezernyi száilával kap—

csolódik az egész országhoz, amelynek min- den eredménye és gondja az országé is."

A megnyitó után Kukri Béla, Szolnok vá—

ros Tanácsa Végrehajtó Bizottságának el- nöke tolmácsolta az ülésszaknak a Városi Tanács üdvözletét; szólt a város múltjáról, történelmi hagyományairól, lakóiról. és hang—

súlyozta: ,,Mindig számíthattunk a lakosság alkotókészségére. tenniakarására, melynek segítségével oly sokszor volt képes a város új, szabad életet teremteni és a felszabadu—

lást követően az előző évszázadok lemara- dását pótolni.

Ahogy a város történelmében közeledünk a mához, úgy fokozódott a városban a ter- melőágazatok teljesítménye, intenzívebbé vált a lakásépítés, az egyészségügyi és mű- velődésügyi intézményhálózat bővitése, ezen belül kiemelkedően a gyermekintézmények fejlesztése. Javult a kereskedelmi, vendéglá- tási. kommunális ellátottság helyzete.

Az elmúlt években városunkat, Szolnokot gyors ütemben fejlesztettük, Célunk a jelen- leginél korszerűbb város kialakítása és a la—

kosság igényeihez igazodó infrastrukturális feltételek megteremtése.

A városfejlesztés mellett a várospolitika ke—

retében a politikai, a társadalmi életbenpa

munkásmozgalomban betöltött szerepét, ha- gyományait megőrizzük és fokozzuk. Jelentős előrelépést kívánunk tenni a város szellemi életének kibontakoztatásában. A haladást szolgáló politikai, társadalmi, gazdasági és tudományos kezdeményezéseknek, az ezeket segitő rendezvényeknek örömmel adtunk he—

lyet eddig is, most és adunk a jövőben is.

Hisszük, hogy a Magyar Közgazdasági Ta'r—

saság Statisztikai Szakosztályának Területi Statisztikai Szekciója által szervezett tudo- mányos ülésen, az itt végzett munka nyomán is fejlődik az Alföld gazdaságának helyzet—

elemzése, amely hozzájárul lehetőségeink tel- jesebb és hatékonyabb kiaknázásához.

Szolnok Város Tanácsa nevében köszönöm, hogy e nagyjelentőségű szakmai tanácsko- zás helyéül városunkat választották. Munká—

jukat nagyrabecsülve, őszintén kívánom. hogy itt kitűzött céljaikat sikerüljön megvalósita- niuk. Ehhez a munkához sok sikert kívánok."

Ezt követően került sor dr. Kiss Albert el- nökletével az első munkaülésre.

Az első előadást ,,Az Alföld-fejlesztés kon- cepciója, eredményei és távlati feladatai az ország társadalmi—gazdasági fejlődésének folyamatában" címmel dr, Bartke István kan—

didátus. az Építésügyi és Városfejlesztési Mi- nisztérium főosztájyvezető—helyettese tartotta.

Előadása bevezetésében utalt arra, hogy a XVIII. század vége és a XlX. század második fele közötti időszakban —— amikor a döntő szerepet játszó mezőgazdaság volt a dif- ferenciált területi fejlődés legjelentősebb tényezője Magyarországon — az Alföld né—

pessége és gazdasági jelentősége növekvő tendenciájú volt. Ezt követően az ipar sze- repének gyors ütemű növekedése vált meg—

határozóvá, az Alföld népességének növe- kedése lelassult. gazdasági szerepe relative csökkent: a térség az utóbbi évtizedekben az ország gazdaságilag viszonylag elmara- dott területe lett, ahol csak a jelentősebb városok érték el az átlagos fejlettségi szintet.

Társadalmi feladatként fogalmazódott meg az Alföld fejlesztésének meggyorsítása. Ez- után részletesen ismertette a fejlesztésre vo- natkozó határozatokat, irányelveket, és meg—

állapította, hogy az ,.Alföld-koncepciő" a termelőerők területi aránytalanságainak, azok kedvezőtlen társadalompolitikai hatása—

inak felismeréséből alakult ki, és magá- ba foglalja az Alföld fejlesztésére irányuló, a pártprogramokban és határozatokban, a népgazdaságfejlesztési tervekben. az állami intézkedésekben kifejezésre jutó elgondolá- sok összességét. Végigklsérte a fejlesztési program másfél évtized alatt elért eredmé- nyeit, részletesen elemezve az iparosítás ha—

tásait. a növekvő népességmegtartó képessé- get, a jövedelmi színvonal, az ellátottsági szintek javulását, az erősödő urbanizációs folyamatokat. A fejlesztés további feladatai—

SZEMLE

89

ról szólva hangsúlyozta, hogy az eddigi ered- mények alapján folytatódik a tartós közele- dési tendencia. a fejlődés üteme továbbra is meghaladja az országos átlagot. ugyanakkor bizonyos értelemben differenciáltabbá válik a centrumtelepülések koncentrált fejlesztése következtében, A tervezésnek még komple—

xebben kell elemeznie a fejlesztés helyi fel—

tételeit, mert az Alföld kialakult sajátosságai az általános feladatokon túl olyan tenniva—

lókat is indokolnak, amelyek elsősorban vagy kizárólag az ország e térségében fogalmaz- hatók meg. Az ,,Alföld-probléma" jelentősen enyhült, a fejlesztés jövőbeni feladatai ma már a társadalmi—gazdasági fejlettség ma—

gasabb szintjén. nagyobb minőségi követel- ményekkel fogalmazhatók meg. Ezek meg- oldása azonban nem csökkenő erőfeszítése- ket igényel.

A térség fejlesztésének egyik meghatározó jelentőségű kérdéskörét tárgyalta Deák ló- zsefnének, a KSH Hajdú—Bihar megyei lgaz—

gatósága osztályvezető-helyettesének ,,Az Al—

föld iparosítási programjának eredményei a negyedik ötéves terv időszakában" cimű elő—

adása. Bevezetésként rövid összefoglalást adott a hat alföldi megye iparfejlesztésének tízéves eredményeiről. amely perióduson be—

lül a harmadik ötéves terv időszakában 95000 fővel, a negyedik ötéves terv évei alatt további 45 000 fővel növekedett a tér- ség szocialista iparábon foglalkoztatottak száma. Kiemelte, hogy az (utóbbi öt évben már érezhető volt az iparfejlesztés változó tendenciája, a beruházások volumenének nö—

vekedése a létszáménál nagyobb volt. korsze—

rűbb üzemeket is létesítettek, növekedett a technikai színvonal, javultak az ipari dolgo—

zók munkakörülményei. Az előadó a további- akban a kiemelten támogatott négy megye (Békés. Hajdú—Bihar, Szabolcs—Szatmár és Szolnok) iparfejlesztési eredményeit vizsgálta részletesen. Ez a terület kapta a negyedik ötéves terv iparfejlesztési támogatásának dön—

tő hányadát (az 1,4 milliárd forint alapból 980 millió forintot), amelyhez további 200 millió forint járult a fővárosi iparkitelepítési alapból. Ezekből az összegekből a térség 32 településében 90 beruházást támogattak.

amelyek együttes költségelőirányzata megha—

ladja a két és fél milliárd forintot. A beru—

házások egy része a tervidőszakon belül el is készült. a négy megye ipari létszámának összesen 37000 főnyi növekedéséből kereken 14 000 fő a támogatott beruházások ered- ményeként talált munkaalkalmat. A támo—

gatásban részesített 32 település közül 17 esetében teljesen vagy nagyrészt a támogatott vállalatok fejlődésének köszönhető az ipar- ban foglalkoztatottak számának erőteljes nö- vekedése. Azoknál a településeknél, ahol fej- lődési lendületet adott az iparosítás, érez—

hetően mérséklődött, néhány esetben meg-

szűnt a népesség elvándorlása. Az ötödik ötéves terv éveiben sorra üzembe lépnek a még be nem fejezett létesítmények, és ez to—

vább erősíti a fejlesztési program kedvező hatásait.

A komplex gazdasági fejlesztési program másik fő területéről szólt ,,A ll. Tiszai (Kis- körei) Vízlépcső és 'Ontözőrendszerei agrár- hasznosításának néhány közgazdasági kérdé- se" című referátum, melynek előadója dr.

Lengyel Lajos kandidátus, a Debreceni Ag- rártudományi Egyetem mezőtúri gépészeti fő—

iskolai karának tanszékvezető tanára volt. A vízgazdálkodás történelmi előzményeiből, a mezőgazdaság szempontjából megfogalma—

zott jelentőségéből kiindulva ismertette a tiszai öntözőrendszer kiépítésének folyama—

tát. hangsúlyozva, hogy a ll. Tiszai Vízlépcső és a hozzá kapcsolódó öntözőrendszer ha- zánk első olyan, nagy térséget érintő komp-

lex létesítményrendszere, amely a hatáste-

rület általános gazdasági és társadalmi fej—

lődését hosszú távon hivatott biztosítani.

Részletesen ismertette az öntözőrendszer agrárhasznositásánok előkészítését és meg- alapozását célzó felmérő és tervezőmunka fá- zisait. az öntözésre alkalmas területek kivá—

lasztásának talajvizsgálati és statisztikai mód—

szerelt, az öntözésfeílesztésre alkalmas gaz- daságok kijelölésének metodikáját. Behatóan elemezte a kijelölt modellgazdasáaok eddig elért eredményeit, az öntözésfeilesztésben feltárt problémákat, a nagy beruházásigény kielégítetlensége által kiváltott hatásokat, a népgazdasági és vállalati eszközök együttes felhasználásának követelményeit a további fejlesztési tevékenységben.

A második munkaülésen, melynek elnöke dr. Zelman András, az MKT Szolnok megyei Szervezetének elnöke volt, az előadások egyes vonatkozásait részletesebben kifejtő.

azokat többoldalúan kiegészítő négy korre- ferátum hangzott el.

Szilágyi Imre, a KSH Szabolcs—Szatmár megyei lgazgatóságának igazgatója az Al- föld népesedési helyzetével, egyes területei- nek eltérő demográfiai sajátosságával, a munkaerőhelyzettel és a nagyobb, jelentő- sebb alföldi települések (városok, jelentő- sebb nagyközségek) népessége számának alakulásával foglalkozott. Dr. Lukács Pál, a KSH Szolnok megyei lgazgatóságának igaz—

gatója korreferátumában összefoglalta az Alföld szénhidrogén—termelésének fejlődését.

a térség gazdasági fejlődésében és az or- szág energiaellátásában betöltött szerepét.

Az Alföld mezőgazdaságának és élelmiszer—

iparának összefüggéseit. az élelmiszer—gaz- daság komplex fejlesztésének lehetőségeit és feladatait érzékeltette Héiias Magdolna, a KSH Bács—Kiskun megyei Igazgatóságának közgazdász-csoportvezetője a megye élelmi- szeriparának és fejlesztési koncepcióinak pél-

90

dáján keresztül. Dr. Végső Zoltán, a KSH Szolnok megyei Igazgatóságának osztályve- zetője annak a 42 településre (23 városra és 19 nagyközségre) kiterjedő. részletes telepü- lésfejlettségi vizsgálatnak az eredményeiről számolt be, amelynek célja a középfokú és részleges középfokú központi szerepkörű te- tepülések helyzetének bemutatásán keresztül a közép— és kisvárosi urbanizációs folyamat alföldi sajátosságainak feltárása volt.

A harmadik munkaülésen dr. Lukács Pál, a KSH Szolnok megyei lgazdatóságának igazgatója elnökölt. A munkaülésen hangzott el Barabás Miklósnak, a Központi Statisztikai Hivatal főosztályvezetőjének, a Területi Sta—

tisztikai Szekció elnökének előadása ,,A Te- rületi Statisztikai Szekció tiz éves munkája és feladatai" címmel. (Az előadás teljes szö—

vegét lásd a 38—45. oldalakon.)

Ezután emelkedett szólásra dr. Garam- völgyi Károly oktatási miniszterhelyettes, a Magyar Közgazdasági Társaság főtitkára. Be- vezető szavaiban tolmácsolto a Társaság Vá- Iasztmánya, az egész magyar közgazdasági élet jókívánságait a Területi Statisztikai Szek—

ció megalakulásánok 10. évfordulója alkal- mából. Megelégedéssel szólt arról, hogy a Szekció —-— hűen eddigi munkastilusához — az érdemi munkának szentelt, szakmai program- mal kitöltött tudományos ülést szervezett, amelyen a jubileumról nagyon kevés szó esett. ,,Úgy vélem — folytatta —, hogy a Te- rületi Statisztikai Szekció fontos funkciót tölt be a Társaság tevékenységében, a magyar közgazdasági életben, és szükséges, hogy ezt a jövőben is betöltse. Nagyon lényeges elem.

hogy ez a szervezeti keret többféle foglal- kozású. különböző munkahelyeken dolgozó közgazdászok számára képes biztosítani az alkotó munka lehetőségeit, tapasztalataik integrálását." Szólt a Szekció tevékenységé- nek egyes elemeiről, átfogó regionális szem- léletéről, majd így folytatta: ,.A továbbiak ban a Társaság egésze szempontjából tu- datosabbá és szervezettebbé kell tenni azt a gyakorlatot. hogy egyes egységei még inkább kapcsolódjanak a megyei párt- és állami szervek munkájához, segítsék elő a gyakor-

lati gazdaságpolitikai munka és a társasági tevékenység szoros kooperációjával a közép- és a hosszú távú feladatok megoldását. A Szekció munkája kapcsán erre példamutató tapasztalatokkal rendelkezünk.A Szekció és az egész magyar statisztikai szolgálat a sta- tisztikai munkát—helyesen—atársasági élet kereteivel is elősegíti, gazdagítja és egyre szorosabban a gyakorlati problémákhoz kap- csolja." Részletesen elemezte a fiatal közgaz- dászgeneráció szerepét, és elismerően szólt arról, hogy a Szekció milyen nagy gondot fordit feilődésükre. közéleti szereplésre való ' felkészítésükre. Nagy hangsúllyal emelte ki a társasági munka továbbképző szerepét. a társadalmi problémák, jelenségek gyors fel- ismerésének fontosságát, az erre való toko- zott érzékenység jelentőségét.

Felszólalása további részében a Társaság szervezeti életének néhány kérdésével fog- lalkozott, kiemelte a megyei szervezetek és a Területi Statisztikai Szekció eddigi együttmű- ködésének pozitiv tapasztalatait, a további szoros kooperáció fontosságát és hatékony-

ságát. végül a közgyűlésre való felkészülés jegyében széles körű áttekintést és táiékozta- tást adott a Társaság más szakosztályainak működéséről.

Felszólalása után átadta a Magyar Köz- gazdasági Társaság Váiasztmánya által ado- mányozott Széchenyi Emlékérmet Kovács Ti- bornak, a KSH főosztályvezető—helyettesének, a Szekció titkárának, Szilágyi Imrének, a KSH Szabolcs—Szatmár megyei igazgatósága igazgatójának, a Szekció vezetősége tagjá—

nak és Turáni Józsefnek, a KSH Vas megyei Igazgatósága igazgatóhelyettese'nek. a nyu- gat-dunántúli munkacsoport vezetőjének.

Az ülésszak keretében sor került a Területi Statisztikai Szekció új vezetőségének megvá- lasztására.

Az ülésszakon elhangzott valamennyi elő—

adás és korreferátum teljes szövegét publi- kálják a Központi Statisztikai Hivatal folyóira—

tai. Az Alföld-témakör anyagait a Területi Statisztika 1976. évi 5. és 6. száma. Barabás Miklós előadását a Statisztikai Szemle jelen száma közli.