A Területi Statisztika Szekció tízéves munkája és feladatai

(1)

MÓDSZERTANI TANULMÁNYOK

A TERULETI STATISZTIKAI SZEKCIÓ TIZÉVES MUNKÁJA ÉS .FELADATAP

BARABÁS MIKLÓS

Tíz évvel ezelőtt közel 170 alapító tag ült össze, hogy a Magyar Közgazdasági

Társaság Statisztikai Szakosztályán belül megalakítsa a Területi Statisztikai Szekciót.

Ebben az időszakban a területfejlesztés racionális megoldása már számos új gaz—

dasági és társadalmi kérdésre igényelt tudományos választ. Az ország politikai ve- zetése. központi irányító és tervező szervei. a területi vezetés, a tudomány egyre nagyobb érdeklődéssel fordult a gazdasági fejlesztés és a társadalmi ellátás terü—

leti kérdései felé. A politikai döntések. állásfoglalások nyomán egyre határozottab- ban kezdtek kialakulni a tudományos kutatás és a tervezés ez irányú feladatai.

sőt kezdeményezései és első eredményei. Mindezt felmérve szükségesnek és idősze- rűnek láttuk -— a területi statisztika továbbfejlesztése érdekében a Központi Statisz- tikai Hivatal keretei között megtett kezdeményező Iépéseken túl— megfelelő társa—

dalmi—tudományos fórumot is létrehozni azzal a céllal. hogy ez megfelelően össze- fogja a különböző munkahelyeken dolgozó. de a gazdasági és társadalmi fejlődés területi problémái vonatkozásában azonos érdeklődésű szakembereket; megfe—

lelő kereteket nyújtson a területi statisztikusok, tervezők, regionális kutatók. tanácsi szakemberek számára az együttműködésre, a véleménycserére.

Kezdeményezésünk megértésre talált. szándékainkat felismerve mind többen jöttek sorainkba megvalósítani közös céljainkat. Ma már Szekciónk 269 tagjának jelenlevő képviselői előtt tekinthetünk vissza egy évtized tevékenységére. és vázol- hatjuk fel jövő programunk körvonalait.

Nem kevés munkával, sok szenvedélyes vitával telített, az eredmények, a sike- rek örömét, helyenként a kudarcok keserűségét hordozó tíz év telt el Szekciánk megalakítása óta, miközben a tevékenység különböző megnyilvánulási formáiban.

folyamatosan, meghatározott programunk alapján dolgoztunk kitűzött céljaink meg-

valósításán. '

Megállapíthatjuk, hogy Szekciónk a Magyar Közgazdasági Társaság célkitű- zéseinek megfelelően tevékenykedett azon, hogy a területi gazdaságpolitika pro—

pagálása mellett a területi statisztikai módszerek fejlesztésének műhelyévé váljék.

a szakmai továbbképzés sajátos módszerét sikeresen valósítsa meg a társasági

munka lehetőségei és keretei között.

' Tíz évvel ezelőtt alakult meg az MKT Statisztikai Szakosztályának Területi Statisztikai Szekciója. A Szekció az elmúlt évtizedben — mint ezt a Statisztikai Szakosztály 1976. október 14—én tartott közgyűlése is megállapította — jelentős eredményeket ért el a társasági célkitűzések megvalósítása, a területi gazdaság—

politika propagálása. a területi statisztikai módszerek formálása. továbbfejlesztése területén. A Szekció tíz- éves tevékenységét összefoglalóan értékeli a fenti előadás. mely Szolnokon, az 1976. október S—óíán tartott ülésszakon hangzott el.

(2)

BARABÁS: A TERULETI STATiSZTlKAl SZEKCIÓ 39

Alakuló ülésünkkel együtt ez ideig hat alkalommal rendeztük meg, tehát álta—

lában kétévenként, Szekciónk tudományos ülésszakait. Ezek közül az 1968-ban Kecskeméten és az 1973—ban Békéscsabán megtartott ülések nemzetközi jellegűek voltak. amelyeken Szekciónk tagjai mellett a szocialista országok 30 küldöttét volt módunk köszönteni.

Ez a két ülésszak széleskörűen, átfogóan számolt be az addig elvégzett mun—

káról: az elhangzott előadások a területi statisztikai vizsgálatok módszertani és gyakorlati problémáinak szinte egészét érintették, és áttekintették mindazt a ku—

tatási eredményt. amelyet a magyar területi statisztika a megelőző több éves perie ódus alatt elért.

Szekciónk más ülésszakain zártabb témacsoportok megvitatására került sor, így 1971-ben a területi statisztikai információs rendszer továbbfejlesztésének feladatait, a gazdasági hatékonyság mérésének kérdéseit vizsgáltuk. legutóbb ——

1974—ben Nyíregyházán — pedig a városstatisztika módszereit és fejlesztésének fe—

ladatait összegeztük.

Szombathelyi kezdeményezésre és ebben a városban szerveztük meg eddig három ízben tematikus rendezvényünket, o településdemográfiai ülésszakot. amelynek témakörei a különböző nagyságú, jellegű településcsoportok népesedési hely- zetének, a változások irányainak időszerű kérdéseit dolgozták fel.

A kilenc rendezvényünkön összesen 110 előadás hangzott el, amelyek közül 11—et külföldi vendégeink, 26-ot a velünk együttműködő társtudományok, intézmé- nyek, szervezetek képviselői tartottak, további 73-at pedig a Központi Statisztikai Hivatal központjában és területi statisztikai szerveinknél dolgozó munkatársaink

készítettek. Az ülésszakok vitáiban 125 hozzászólás hangzott el.

Következetesen törekedtünk arra. hogy tudományos üléseink anyagai ne csak az azokon jelenlevők, hanem a széles szakmai közvélemény számára is elérhetők és hasznosíthatók legyenek. Az elhangzott előadásokat. korreferátumokat és a vita teljes anyagát nyilvánosságra hoztuk a Területi Statisztika című folyóirat hasábjain, , illetve a ..Területi Statisztikai Szekció Közleményei" eddig megjelent 7 kötetében

publikáltuk.

Annak érdekében, hogy tovább ösztönözzük a területi statisztikai kutatást mind az elméleti—módszertani kérdések megoldása, mind a magas színvonalú elemzé- sek vonatkozásában, valamint, hogy még tovább szélesíthessük e témakörök iránt érdeklődő szakemberek megnyilvánulási lehetőségeit. a Szekció és a Központi Sta- tisztikai Hivatal közös égisze alatt eddig négy alkalommal hirdettük meg a területi statisztikai pályázatot. A lezárult három pályázatra összesen 42 értékes pályamunka érkezett. amelyeknek színvonalára jellemző, hogy döntő többségük — o díjazottakon kívül is — publikálásra alkalmas volt. és értékes gondolatokkal járultak hozzá egy- egy kérdés megoldásához. Negyedik pályázatunk beküldési határideje 1977. január 31.. s bízunk abban. hogy ezúttal is számos és figyelemreméltó pályaművet tárha—

tunk a bíráló bizottság elé.

Szekciónk mindennapjainak színtere, vitafóruma, alkotó műhelye a tagságunk- ból kialakított munkacsoport-szervezet. Az évi munkaprogramokban meghatározott folyamatos tevékenység a regionális elvek alapján működő 7 munkacsoportunkban folyik. A munkacsoportokban tíz év alatt valamivel több mint 100 vitaülés megren—

dezésére került sor, amelyeken mintegy 160 dolgozatot mutattak be és vitattak. meg.

Tag,ságunk véleménye szerint is e vitaüléseken a nyílt, segitőkészen bíráló hang-

nem az uralkodó. ami jelentős segítséget ad ahhoz, hogy az ennek alapján kiérle-

lődő munkák legjobbjait tudományos üléseink napirendjén vagy különböző publi—

kációkban láthatjuk megjelenni.

(3)

40 BARABAS MIKLÓS

Úgy vélem, a megemlített néhány adat nyilvánvalóvá teszi. hogy a Szekció ke- retein belül a tíz év alatt elkészített dolgozatok, előadások, pályamunkák szorgal- mas és színvonalas, élénk társasági életről tesznek tanúságot. Talán szükségtelen lenne a részletesebb értékelés, hiszen az eltelt tíz év alatt két alkalommal is elhangzott a Szekció plénuma előtt egy-egy rövidebb időszak munkáját részletesen értékelő beszámoló. amelyek tanulságait ma is érvényesnek tartjuk. A tízéves áttekintés je—

gyében inkább a tevékenység néhány fő jellemvonását tartom szükségesnek ki—

emelni.

— Az indulás időszakára mindenekelőtt a feladatainkat felmérő, körvonalazó tevékenység, alapvető fogalmaink, kategóriáink rendezése, a területi statisztikában felhasználható legfontosabb módszerek összegyűjtése, próbája, kritikai vizsgálata volt a jellemző.

— Ezzel voltaképpen párhuzamosan munkánk első ötéves szakaszában a fő figyelmet az ország egyes területi egységei közötti különbségek feltárására. (: te—

rületi fejlettségi színvonal vizsgálati módszereinek kialakítására és az ezzel kap—

csolatos konkrét elemzőmunkára fordítottuk. Szeretnék emlékeztetni arra, hogy ebben az időszakban — a második és még inkább a harmadik ötéves terv időszaká- ban - a vezetés és a társadalom érdeklődésének középpontjában az egyes nagyobb területi egységek közötti, társadalmi problémákat és politikai gondokat egyaránt okozó különbségek álltak, amelyeknek enyhítésére, feloldására -— különösen a man—

kaalkalmak megteremtése érdekében -— ekkor számos intézkedés történt. Úgy ítél- tük meg, hogy az egyes megyék, országrészek helyzetének részletes statisztikai fel- tárásával adhatjuk a legnagyobb segítséget, a legközvetlenebbül felhasználható tényanyagot a területi statisztikai információkat igénylő központi és helyi vezetés

számára.

— Az utóbbi években — a területfejlesztés korábbi eredményei következtében -—

mind a területi különbségek tényleges helyzete, mind értelmezése, mind az ebből adódó feladatok differenciáltabbá váltak. A nagyobb tájegységek közötti különb- ségek mérséklődése, a fejlődés intenzív szakasza kibontakoztatásának kezdetei, a megnövekedett fejlesztési lehetőségek alapján felgyorsuló urbanizációs folyamatok a településhálózat helyzetével, átalakulásával és fejlesztésével kapcsolatos kérdés—

csoportokra irányították a tervezés és a területi statisztika figyelmét. Korábban meg- kezdett tevékenységünk továbbfejlesztésével, újabb témakörökre kiterjedően a Szek—

ció munkájának homlokterébe a településhálózati vizsgálatokat állítottuk. Ezzel a témakörrel foglalkozott néhány. korábban már említett rendezvényünk, pályázata- ink egyes témakörei, valamint a munkacsoportokban megvitatott dolgozatok jelen- tős része.

Úgy érezzük, nem túlzás azt állítani, hogy ez irányú munkánknak része volt

abban. hogy az érdekelt társtudományokban az álláspontok, a koncepciók köze-

ledtek, hogy a településhálózat-fejlesztés fő feladatait és problémáit egyre azono- sabb módon látjuk és értékeljük.

-— Tevékenységünk során törekedtünk arra, hogy a Szekcióban folyó munka eredményeit felhasználjuk a hivatalos területi statisztikai munkában. Korábban is megállapítottuk, ma is igaz, hogy ezt nem mindig és nem minden vonatkozásban sikerült még a szükséges mértékben megoldani. Talán ezért is érdemes megemlí—

teni, hogy a településhálózati vizsgálatok és kutatások jelentik az egyik olyan tevé—

kenységi területét a társasági munkának, amelynek eredményei viszonylag gyorsan és hatékonyan integrálódtak a hivatali munkában is. Ennek eredménye számos hivatali kiadvány, amelyek a központi szerepkörű települések fejlődésével és vonzás—

körzeteivel, egyes nagyvárosok környezetében érzékelhető agglomerációs jelensé—

(4)

A TERULETI STATISZTIKAI SZEKCIO 41

gek vizsgálatával, városok belső funkcionális tagozódásával, a kisebb központi sze—- repkörű települések urbanizációjával és annak problémáival, a falurendszer át- alakulásának kérdéseivel foglalkoztak. Külön is szeretném a városstatisztikai kiad—

ványok közül megemlíteni a ..Helyzetkép a megye városairól" című kiadványsoro—

zatot, amelynek fogadtatása. visszhangja meggyőzött bennünket az ez irányú munka fontosságáról, folytatásának szükségességéről.

Úgy véljük, hogy Szekciónk tagságának többsége — ha az aktivitásnak nem is mindig azonos szintjén — odaadóan. áldozatkészen és lényegében eredménye—

sen tevékenykedett céljaink megvalósításán. Ezért a társasági munkáért elismerés és köszönet illeti meg mindazokat. akik tevékeny részesei voltak. Köszönet jár ugyan—

akkor a velünk együttműködő társtudományok mindazon képviselőinek. akik meghall- gatták hívásunkat, akik készek voltak velünk együtt dolgozni, munkánkat segíteni.

*

Az ország gazdasági és társadalmi fejlődésének egyre erőteljesebben kibon- takozó, intenzív szakaszában a területfejlesztés, a településhálózat-fejlesztés jelen- tősége és feladatai nem csökkennek. A Magyar Szocialista MunkáspártXl. kongresz—

szusának határozata megerősítette a korábbi politikai állásfoglalásokat, a terület- fejlesztésről. a településhálózat fejlesztésének koncepciójáról 1971 márciusában elfogadott kormányhatározatok elveit, és kimondta: kiegyensúlyozott területi fej—

lesztésre kell törekedni. a különböző országrészek lakóinak életkörülményeit, tár- sadalmi ellátottságának színvonalát közelíteni kell, mérsékelni kell az egyes tele—

püléstípusok. nem utolsósorban a város és a falu ellátási szintjei közötti különb- ségeket. Ennek közép- és_hosszú távú tervezéséhez, a tervcélok megvalósulását irá- nyító—szervező munkához továbbra is kiterjedt területi kutatómunkára, a területi statisztika intenzív továbbfejlesztésére, új és új kérdések felvetésére és megválaszo- lására van szükség. ,

A Területi Statisztikai Szekció további munkájában éppen olyan sokszínűségre kell törekednünk. mint amilyen sokoldalúak a társadalmi valóság jelenségei. ami—

lyen sokrétűen jelentkeznek új tendenciák, új gondok. új problémák a tevékenység, a fejlődés folyamatában. Meg kell őriznünk azt a képességünket, hogy felismerjük az egyes időszakok legfontosabb kérdéseit, rugalmasan alakítva programunkat igyekezzünk éppen ezekre a kérdésekre válaszolni.

A sokoldalúsóg mellett mindig kirajzolódnak egy belátható távú időszak előre felmérhető. legfontosabb feladatai. Mérlegelve Szekciónk eddigi tevékenységének tanulságait, a körülöttünk levő társadalmi valóságot. a munkánkkal kapcsolatban megfogalmazott igényeket, a Területi Statisztikai Szekció további programjának ki- alakításakor figyelembe veendő legfontosabb feladatokat a következőkben látjuk körvonalazhatónak.

1. Tovább kell folytatni és erősíteni a területi statisztika fejlesztését szolgáló el- méleti—módszertani munkát. Többször szó esett már arról, hogy a társasági munka keretében számos új módszertani elgondolás, figyelemreméltó megoldási javaslat született. de ezek alkalmazása lassan terjed. nehezen válik a gyakorlati munka ré—

szévé. Ennek számos — gyakran az adott kérdés természetéből adódó —- oka van.

Az egyik legfontosabb tényező azonban az a körülmény. hogy ritkán történik meg az azonos probléma megoldására kidolgozott módszerek eredményeinek összeha- sonlító vizsgálata, más esetben ritkán történik meg egy—egy módszer többszörös, több terület. több város vonatkozásában való felhasználhatóságának próbája, pet dig ez lenne szükséges ahhoz. hogy a módszer általános érvényességét, bárhol való alkalmazhatóságát bizonyítva a módszer felhasználása és a hivatalos, állami sta—

(5)

42 BARABÁS MIKLÓS

tisztikai tevékenységbe való bevezetése felelősséggel javasolható legyen. Ebben a vonatkozásban a Szekció vezetősége részéről több és határozottabb ajánlás és irá- nyitás szükséges. Úgy vélem, hogy ezt a munka hatékonyságának növelése megkí—

vánja, és a vezetőség központi irányító munkájának ilyen jellegű erősítése nem mond ellent az egyes munkacsoportok társasági önállóságának.

2. Bizonyos vonatkozásban több figyelmet kell újra fordítanunk nagyobb terü—

leti egységek vizsgálatára, helyzetük, problémáik, fejlődési tendenciáik feltárására.

éspedig némileg új módon. új megközelítés és szemlélet alapján.

Korábbi területközi összehasonlításainkban általánosan használt területi egy- ség a megye volt. Témáink akkori célja ezt teljes mértékben indokolta, sőt: mivel a fejlesztési tervek megvalósításának irányítója, szervezője, az eszközök egy részének

és azok felhasználásának tényleges döntési jogkörökkel rendelkező gazdája a me-

gyei politikai és államigazgatási vezetés, a megye a jövőben is szükségszerűen az

ilyen jellegű összehasonlítások egyik fontos területi egysége lesz.

Az is világossá vált azonban, hogy megyéink jó része meglehetősen heterogén, sokszor eltérő jellegű. különböző fejlettségi szinvonalú területrészekből áll, így sem az országos szemléletű kutatás és tervezés, sem a helyi vezetés igényeit nem lehet csak megyei vagy csak megyék közötti összehasonlító vizsgálatok, elemzések alap- ján kielégíteni.

Mivel pedig a megyén belüli közigazgatási területi egységek, a járások köz- ismerten nem fejeznek ki igazi területi sajátosságokat és valóságos társadalmi-—

gazdasági összetartozást vagy elkülönülést, a tudományos vizsgálatoknál az eddi—

ginél nagyobb figyelmet kell fordítanunk a nem államigazgatási alapokon kialakí—

tott területi egységekre.

ilyen területi egységek számos, sajátos szempont és megközelítés alapján ala—

kíthatók ki, a kutatás céljától függően, Fontosságuk miatt ezek közül két megköze- lítést szeretnék kiemelni.

a) A 2034/1974. számú kormányhatározat elrendelte, hogy vizsgálatok alapján

el kell határolni Budapest és a jelentősebb vidéki városok napi munkaerővonzási körzeteit, A határozat végrehajtásának keretében eddig megtörtént a fővároslés az öt megyei város körzetének meghatározása, további 18 város -— közöttük a megye—

székhelyek — körzetének kialakítása folyamatban van, és néhány hónapon belül befejeződik. Ez a 24 város képezi a magyar településhálózat legnagyobb, legma- gasabb központi szerepkörű csoportját, ezekben koncentrálódik nemcsak a gazda—

sági szféra, hanem a társadalmi ellátás intézményeinek jelentős hányada is. Érte-

lemszerű, hogy környezetükkel való kapcsolatuk és kölcsönhatásuk nem csupán

munkaerővonzósban nyilvánul meg, hanem az összefüggések számos megnyilvánu—

lásán keresztül. aminek következtében a vonzáskörükbe tartozó községek az ország más községeitől eltérő fejlődési tendenciákat mutathatnak, és fejlesztésük is jellegé- ben más kérdéseket vet fel. E területek beható és rendszeres vizsgálata a következő

időszakban megkülönböztetett figyelmet kíván. egyben az együttműködés új lehető-

ségeinek kialakítását, hiszen e körzetek egy része szükség szerint átlépi a megye-

határokat is.

b) A másik fontos területi egység a mezőgazdaság differenciáltabb vizsgálatát

szolgáló tájkörzet lehet. A magyar mezőgazdaság a legutóbbi évtized nagy és minőségi fejlődése után, jelenleg már nem pusztán mint munkaerőt leadó ágazat érdemli a területi statisztika fokozott figyelmét, hanem úgy, mint a terület gazda—

sági fejlődésének igen fontos hordozója, a műszaki—technikai kultúra terjesztője, a vidéki, falusi településhálózat és infrastruktúra fejlesztésének alapja és cselekvő

reszese.

(6)

A TERL'JLETI STATISZTIKAI SZEKCIÓ 43

Sokoldalúbban és a célnak megfelelően alakított területi egységek alapján kell tehát a mezőgazdaság termelési kérdéseinek vizsgálatához nyúlni, egyidejűleg vizs- gálat tárgyává kell tennünk — mint ezt eddig az ipar esetében tettük — a mezőgaz—

daság terület- és településfejlesztő aspektusait. *

3. Az utóbbi években a tervszerűbb. koncentráltabb infrastrukturális beruhá-

zások hatására tovább erősödött a városiasodás folyamata, településhálózatunk fej—

lődésében a már korábban is megnyilvánuló tendenciák határozottabb formát öl—

töttek. Mérséklődött a főváros túlsúlya. új szakaszba lépett megyei városaink fejlő—

dése, felsőfokú központjaink —- különösen a megyeszékhelyek — fejlődése felgyorsult, tovább korszerűsödtek középvárosaink és több. központi szerepkörre kijelölt nagy- község városias fejlődése határozottabbá vált. Erősödött falusi településhálózatunk- ban a differenciáció folyamata, az alsófokú központok fejlődésének kezdeti ered- ményei mellett erőteljesen folytatódik a nagyon alacsony népességszámú települé- sek fokozatos elnéptelenedése.

Változatlanul indokolt tehát a Szekció keretei között is tovább folytatni telepü—

léshálózatunk alakulásának, fejlődésének vizsgálatát, mindenekelőtt a következő kérdéscsoportokban.

—- Kezdeti formájában már kialakitott városstatisztikánkat tovább kell fejlesz—

teni abban az irányban. hogy a városnak önmagában vett vizsgálatán túl kutatá- sainkat kiterjesszük a város és környéke komplex elemzésére. Itt többről van szó.

mint a legnagyobb városok már említett vonzáskörzeteinek vizsgálatáról. Korábbi elemzéseink már bizonyították, hogy a nem mindennapos. középszintű ellátási igé- nyek arányos és jó kielégítése akkor lehetséges. ha az ezeket nyújtó intézményeket a községek lakossága által viszonylag gyorsan elérhető helyeken, racionális köz- lekedési távolság és időigény határain belül telepítjük, azaz kifejlesztjük az ezek- kel jól felszerelt középvárosok földrajzilag arányosan eloszló hálózatát. Ennek a fejlesztési folyamatnak a tervezése és megvalósítása tehát az egész városhálózat vizsgálatát és az egyes városok kisebb ellátókörzeteinek, vonzáskörzeteinek statisz-

tikai feltárását igényli.

Figyelemmel kell lennünk arra is, hogy a járásszervezet helyenként már meg- történt felbontása. egyes községek városok alá rendelése a társadalmi—gazdasági folyamatok során kialakult vonzásterületekbe új elemet — az igazgatási jellegű kapcsolatok kiépülését is _— bevisz, ami megnöveli a várostervezésnek a város kör- nyékére vonatkozó ismeret—, és információigényét.

- Véleményünk szerint az eddiginél több tennivalónk van a településhálózat és a közigazgatási rendszer összefüggéseinek komplex vizsgálata, a fejlődés tény- leges tendenciái ésa közigazgatási struktúra szembesítése, ütköztetése terén. Vizs- ' gálat —- s ha szükséges, kritika —— tárgyává szabad és kell tenni olyan kérdéseket.

mint például: a nagyközségi igazgatási kategóriát bevezető jogszabály elveinek.

szándékainak és szellemének megfelelően történt és történik-e egyes települések nagyközséggé nyilvánítása: eredményes-e az egy vagy néhány községből álló város—

környékek szervezése vagy a sok' községből álló városkörnyék mutatkozik célszerűbb formának; településhálózatunk valóságos fejlődési üteme és lehetőségei mellett maradéktalanul érvényesíthetők-e (: várossá nyilvánítás feltételei. avagy differenciál- tabban megfogalmazott kritériumrendszerre van szükség?

— Közhelynek számít ma már arról beszélni, hogy falurendszerünk a gyökeres átalakulás stádiumában van. A mezőgazdaság intenziv fejlődése és iparosodása. a mezőgazdasági munkából felszabaduló, de lakóhelyét megtartva városban dolgőzó népesség egyre növekvő száma, röviden a munka és lakóhely tömeges szétválása korábbi falufogalmunk átértékelését kivánja. A falu, ma már az esetek döntő több-

(7)

44 BARABÁS MIKLÓS

ségében nem azonosítható a mezőgazdasággal, ennek következtében az a sajnála—

tosan széles körben elterjedt fogalmi pontatlanság, amely a község alapvetően igazgatási fogalmát a falu fogalmával azonosította és a két kifejezést rendre egy- más szinonímájaként használta és használja, egyre több zavart, félreértést. néha meg nem felelő konzekvenciák megfogalmazását okozza.

A falurendszer beható vizsgálata arra mutat, hogy többé nem lehet ezt a tele- püléscsoportot a ..nem város" települések homogén csoportjaként kezelni. Számos tényező hatására igen jelentős polarizáció megy végbe az évszázados fejlődési fo—

lyamatban kialakult és történelmileg a legutóbbi időkig változatlan falurendszer—

ben. A település méretein túl alapvetően más lehetőségei vannak azoknak a fal-

vaknak. amelyek viszonylag közel fekszenek jelentősebb munkaerőt foglalkoztató

központokhoz, vagy amelyek bizonyos speciális adottságokkal rendelkeznek (pél- dául fekvésük. természeti környezetük üdülésre. pihenésre teszi alkalmassá őket).

vagy amelyek a mezőgazdasági termelés számára jó minőségű természeti feltételek—

kel rendelkeznek, mint azoknak a falvaknak, amelyek ilyen helyzeti energiákkal nem rendelkeznek. Ilyen és más tényezők alapos feltárása és elemzése nélkülözhetetlen a fejlesztési feladdtok és lehetőségek kialakításához. a modern falurendszer jövő- beni földrajzi és társadalmi struktúrájának megfogalmazásához.

4. A területi statisztika bármely kutatási területének eredményei akkor szol- gálják leghatékonyabban a társtudományok és mindenekelőtt a területi tervezés céljait. ha a lehetséges legnagyobb mértékben azonos fogalmakkal dolgozunk.

azonos kategóriákban gondolkodunk. A területi statisztika a maga részéről már tett konkrét kezdeményező lépéseket fogalmaink egységesítése érdekében. Úgy véljük.

ez a munkánk nem volt hatástalan, de világos számunkra, hogy e tekintetben to- vábbi teendőink is vannak.

Célszerűnek látszik. hogy a hasonló kérdésekkel foglalkozó szocialista orszá- gok közössége is — egymás eredményeinek jobb megismerése és felhasználása érdekében -- lépéseket tegyen a legalapvetőbb területi gazdaságtani és területi statisztikai fogalmak egyeztetése, összehangolása, és — amennyire ez lehetséges — egységesítése érdekében. Ilyen jellegű munka már megkezdődött és várhatóan eredményesen folytatódik.

5. Szekciónk tevékenységében továbbra sem nélkülözhetjük a Központi Statisz—

tikai Hivatal támogatását és segítségét. Gondolataink megvalósítása, további fel—

adataink megoldása mind nehezebben alapozható jelenlegi lehetőségeinkre, technikai eszközeinkre, a folyamatosan rendelkezésünkre álló elsődleges feldolgozások

adataira. '

A központi állami statisztikai beszámolási rendszerben még nagyon sok információs tartalék van, amely kiaknázásra vár. A mi további munkánk, de a

hivatalos magyar területi statisztika továbbfejlesztése is olyan másodlagos feldol—

gozásokat igényel, amelyek a területi statisztikai adatbázis kialakítását, tevékeny—

ségünk megfelelő gépi hátterének biztosítását követelik meg ma sokkal inkább.

mint valaha.

PE3l'OME

Cretu conepmm matepuan AOKJ'IBAG, npencraaneunoro aaropom Ha cocmnameücs 5——6 oxmőpn 1976 rona a Cam-lone Hay—moi? ceccun no nosony gecnmnemero ioőunea Cekcuuu reppmopuanbnoü cramcmxu BeHrepcnoro 3KOHOMW-leCKOi'O oőmecrea.

ABTOp — aanmomuücn npeAcenaTeneM Cenunu —- uanaraer u.enu, ocymecrsneune KOTOprX ablsaano Heoőxonumocn a cosnar—mu Cekuuu. Oruurhmaerca o AOCTMTHYTBIX B fene!-me ucreKLuero Aecmnnema pesynnarax s oönacru nponaraHnu reppm'opnanbuoü

(8)

A TERULETI STATISZTIKAI SZEKCIÓ 45

3K0H0Muuecxo€i nonmmm, BblpaőOTKM " coaepmencraoaauua meronos Teppnropnanbuoü CTaTHCTHKH. B aaxmouenne nanaraer nporpaMmy " saAaun Cekuvm a npeAcronumü ne- pHOA.

SUMMARY

The article wos given as a lecture on the October 5—6, 1976 scientific session of the Section of Regional Statistics, Hungarian Economic Society, organized at Szolnok on the occasion of the ten years a—nniversary of its foundation.

The author — president of the Section — reviews the aims which made necessary foun—

dation of the Section. He shows the results of the last ten years ixn propagating regional economic policy. developing and improving methods of regional statistics. Finally. he outlines the future tasks to be solved by the Section os well as its programme.