Vizsgálódások a statisztika ipari alkalmazásáról

(1)

A STATISZTIKA ÁLTALÁNOS ELMÉLETE ÉS MÓDSZERTANA

MATEMATIKAI STATISZTIKA

(Enouéte sur la :staitist'iaue indauls—triele. 1.

l: en—seignement de la statistiuue en Belxgiou-e.

2. L' enseignement de la stativs—ligue industriell!) aux États—Unis. en France et aux Pays-B'as. 3.

Applications industriel-les de la s.tatistigue réalisées en Belgigue.) Bruxelles. 1957. Association Belge pour les Applications lnduslrielles de la Siatistígue 92 p.

A statisztikai módszereknek az ipar—

ban való széleskörű elterjesztésére és a módszerek oktatásának elmélyítésére

alakult belga társaság kiadványa eddigi

kutatásának és munkásságának eredmé- nyeit három tanulmányban foglalta össze.

Az első tanulmány —— amely a statisz—

tika oktatása Belgiumban címet viseli ——-

az egyetemeken, a technikumokban és az ún, ,,magánoktatás" azaz testületek és más intézmények keretében történő ok—

tatást ismerteti, és közli a különböző

szinten folyó statisztikai oktatás temati—

káját is. Egyetemi szintű oktatás csak a

brüsszeli egyetemen folyik, ahol kötelező

tantárgy a valószinűségszámítás és a megfigyelések hibáinak elmélete. A monsi és a brüsszeli egyetem műszaki fakultásán is előadják a matematikai sta—

tisztikát, különös tekintettel a statisztikai módszerek ipari alkalmazására. Néhol

különleges tanfolyamok keretében foglalkoznak a tantárggyal, így a louvaini meteorológiai, a gandi textiltechnológiai tanfolyamon. Végezetül a brüsszeli sza-

badegyetem alkalmazott, tudományok fakultásán, a gyakorlatokat is magában foglaló 90 órás tanfolyam keretében fo—

lyik a statisztika oktatása, főleg mér- nökök. számára. Hasonlóképpen hallgat—

ják a statisztikát a biztosítási mate—

matikusok, a mezőgazdasági mérnökök, a pszichológusok, a pedagógusok és közgaz—

dászok. A tanulmány arra a végered—

ményre jut, hogy a belga egyetemek

többségében nem eléggé fejlett a statisz-

tikai módszerek és azok ipari alkalmazá—

sának oktatása.

A matematikai statisztikát és különö—

sen annak ipari alkalmazását az Egyesült Államokban az egyetemeken, a nyári tanfolyamokon és rövidebb időtartamú

esti tanfolyamokon, a Minőségellenőrzés

Társasága és más intézmények tanfolya—

main, konferencián és vállalatok által

rendezett tanfolyamokon tanítják. Az egyetemeken a valószínűségszámítás és a statisztika tanítása jelentős helyet fog—

lal el és elsősorban matematikusok, mér—

nökök, kutatók, biológusok, kémikusok számára kötelező. A közölt tanmenet sze-

rint minden fakultás hallgatói megismer—

kednek a matematikai statisztika alap—

elemeivel, a valószinűségszámítással és

a statisztika ipari alkalmazásának mód—

szereivel. Szoros együttműködés áll fenn

az egyetemi oktatás és az ipar között, így a statisztika professzorai gyakran az

egyes iparvállalatok tanácsadói.

Franciaországban a statisztikai mód—

szerek ipari alkalmazásának oktatását a párizsi egyetem statisztikai intézete kere- tében működő központ látja el. A képzés kétfokozatú: az alapképzés nem lép fel különösebb matematikai igényekkel, ezen a termelés ellenőrzésénél alkalmazott

matematikai módszerekkel ismerkednek

meg a hallgatók. A második fokozat félig elméleti, félig gyakorlati jellegű, főleg a valószínűségszámítás, Pearson törvénye.

(2)

766

a mintavétel problémájával foglalkozik.

Más egyetemek és főiskolák, valamint az

egyetemet végzettek továbbképzése kere—

tében is folyik hasonló oktatás. Sőt két

folyóirat is jelenik meg e tárgykörben.

(Revue de Statistigue Appliguée és a Revue de Recherche Operationelle.)

Hollandiában a delfti műszaki főiskolán

két tanfolyam keretében folyik az okta—

tás: az első tanfolyam anyaga a matematikai statisztika (nagy számok törvénye,

binomiális elosztás, a mintavételek el—

mélete), a másikon a statisztikai módsze- rek alkalmazása a téma, itt több gyakor—

lati vonatkozású kérdéssel foglalkoznak.

Más intézmények (az amsterdami Mate—

matikai Központ, a Statisztikai Társaság, az Ipari Minőségellenőrzési Intézet) is tartanak esti tanfolyamok keretében ma—

tematikai statisztikai előadásokat. Meg- említendő a két szakmai folyóirat: Statis—

tica Neerlandica és a Sigma, amelyeket

a Statisztikai Társaság, illetőleg az Ipari Minőségellenőrzési Intézet ad ki.

A kiadvány harmadik tanulmánya a

matematikai statisztika módszereinek a belga iparban történő alkalmazását ismerteti.

A statisztikai módszerek ipari alkalma—

zására alakult Társaság iparvállalatok—

hoz, kutató intézetekhez intézett és a termelés minőségi és mennyiségi ellenőr—

zésénél alkalmazott statisztikai eljárások—

kal kapcsolatos kérdéseket tartalmazó

kérdőíveinek feldolgozása alapján arra a

megállapításra jutottak, hogy az iparban

döntően a klasszikus parametrikus típusú

módszereket alkalmazzák, bár helyesebb

lenne a nem parametrikus módszereket

is alkalmazni. Az is kiviláglott, hogy bár a vállalatok érdeklődnek a lineáris pro-

gramozás iránt, mégis rendszeresen mel-

lőzik az input-output elemzést.

A tanulmány végkövetkeztetése, hogy a belga ipar területén viszonylag kevéssé

alkalmazzák a statisztikai módszere-

ket. Példaképpen említi a textilipart,

amelynél a statisztikai módszerek alkal—

mazása a következő területeken folyik:

készletek kezelése, a termelési költség és önköltségelemzés, munkaidő-tanulmá—

nyok, piackutatás és más kereskedelmi természetű kérdések (például reklám)

vizsgálatánál. Alkalmazzák a statisztikai

módszereket a kapacitások és a beruhá-

— STATISZTIKAI lilODALMI FIGYEDÖ

zások tervezésénél és a termelés progra—-

mozásának meghatározására is. Az ipar

más területein is hasonló a helyzet.

(Ism.: Hajdú Elemérné)

*

Barberi, Benedetto:

A reprezentativ módszer

néhány alkalmazása az olasz

hivatalos statisztikában

(Some applications of the sampling method in ltalian ollicial statistics.) —— Bulletin de l'Instzlu?

International de Statístiaue. 36. köt. 3. sz. 1708-—

112. 1).

Az elmúlt tíz évben széles körben al-

kalmazták a reprezentatív megfigyelés

módszerét Olaszországban a gazdasági és társadalmi statisztika terén.

A cikk a reprezentatív telvétel három legfontosabb alkalmazását ismerteti:ame—

zőgazdasági termésbecslésnél, az ország munkaerő helyzetének felmérésénél és a nemzetgazdasági mérlegek bizonyos téte—

leinek meghatározásánál használt, alap—

vetően a területi csoportosítás alapján megszervezett felvételt.

A rétegzést az olasz Központi Statisz-

tikai Hivatal a következőképpen végezte"

1. az egyes tartományok területét felosz—

tották magassági övezetekre (hegyek,

dombok, sx'kságok); '2. a magassági öveze—

teket mezőgazdasági területekre, ezeket

pedig szektorokra tagolták; 3. a tartomáa

nyokat statisztikai szektorokra is felosz- tották, amelyek általában egy magassági övezeten belül helyezkednek el, de egynél

több mezőgazdasági területet foglalnak

magukban.

A mezőgazdasági statisztikában a rep rezentativ megfigyelés célja a hektáron-

kénti terméshozam megállapítása volt. A felvétel az egyes mezőgazdasági területe- ken belül egylépcsős rétegzett volt, a

mezőgazdasági szektorokat tekintve a minta elemeinek.

A minta nagyságát (a mezőgazdasági

szektorok számát) az egyes növényeknél

úgy határozták meg, hogy a mezőgazda—

sági területnek legalább 95 százalékánál a becslés hibája, a mezőgazdasági szekto—

rok termésátlagai alapján, ne legyen. 4

százaléknál nagyobb. A minta elemeit az

egyes rétegekben, az adott hibahatárokat

figyelembe véve, úgy osztották el, hogy a felvétel végrehajtásának költsége mini—

mális legyen. Az egyes növények tekin—

tetében a minta elemeit véletlenszerűen