Munkaviszályok Magyarország szénbányáiban

(1)

Ill ll-IlllI-llo-noul-nIll"..-Innin-u-un.-.ounnnunnuunun.-uunn-uuulunuclll-ll--n-l-u.n-llnnnnnnlnolllln-nnInni-Il-I-l-lllullllinl:

Munkavíszályok Magyarország szénbányáíban.

Conflits de travail dans les mines de charbon de la Hongrie.

A sztrájkokról és kizárásokról, mint súlyos közgazdasági és szociális jelenségekről ha—

zánkban 1805 óta gyüjtöttek rendszeres statisztikai adatokat. Az első két évben a fel- vétel csak az ipari munkaviszályokra terjedt ki, 1907-től kezdve már a bányászati, kohá- szati, valamint a közlekedési és raktárválla—

lati munkaviszályokről is birunk adatokkal.

Az adatgyűjtés l9l3—ig évről évre folytató- dott, a háború kitörésekor azonban megsza- kadt, mert a háború alatt a belső front fegyelme s a hadiipar zavartalan menete érdekében szigorúan tilos volt mindennemű munkabé- szüntetés. A forradalmak és az ellenséges megszállás idején pedig a szórványosan elő- fordult sztrájkmozgalmakról az akkori viszo- nyok közt lehetetlen volt adatokat beszerezni.

Ujabban a kereskedelemügyi minisztérium és a m. kir. közp statisztikai hivatal a munka—

viszály-statisztika szükségessé vált reformjá- val foglalkozott s a reformtervezet elkészül- vén, az a módosított és kibővített felvételi mintákkal a statisztikai hivatal munkatervé—

nek keretében a nemzetgyűlés elé terjesztetett. ' A különböző gazdasági ágakban előforduló munkaviszályok közül jelentőség tekintetében messze kiemelkednek a szénbányamunkások mozgalmai. Az ipar- és a közfogyasztás legfon- tosabb anyagának, a szénnek kitermelése'nél minden munkabeszüntetés széles körben érez-

teti súlyos hatását. Ezért addig is, míg a munkaviszály-statisztika új alakjában meg—

valósítható lesz, a m. kir. közp. statisztikai hivatal a megmaradt szénbányáinkban az utolsó évek alatt gyakran kitört sztrájkmozgalmak—

ról a régi keretekben gyűjtött adatokat. Ada—

taink szerint az 1919—1922. években a bánya- vállalatok a kizárás fegyverével egy esetben sem éltek s így a munkaviszályt bér- vagy hatalmi kérdések miatt mindig a munkások kezdeményezték.

A szénbányászati sztrájkok külső terjedelme 1919-től 1922-ig fokozatosan nőtt. A kül—

földön az irányzat inkább fordított volt, ameny—

nyiben a háború utáni első két évben a leg—

nagyobb széntermelő államokban (Amerika, Anglia, Jémetország) a szénbányákban hatal—

mas arányú munkaviszályok zajlottak le, míg

1921. és 1922—ben 6 mozgalmak szórványo-

sabban és kisebb terjedelemben fordultak elő Például az Északamerikai EgyesültÁllamok—

ban 1919 ben 148, 1920-ban 161, 1921—ben 86, végül 1922-ben 4; szénbányászsztrájk volt.

Már a békeévek adatgyüjtései mutatták, hogy a sztrájkban jelentkező összetartást ille—

tőleg a bányászat és kohászat körében elő- fordult sztrájkesetek állanak első helyen.

A telepen alkalmazott száz munkás közül ugyanis az ipari sztrájkokban átlag 1910-ben

A sztrájkok külső terjedelme.

Étendue eacte'rieure des gréves.

lé § A sztrájkok által érintett telepeken a sztrájkok kitörése előtt alkalmazott munkások száma

§ § E É ÉÉ Nombre des ouw'iers cmployés avant l'éclaí du gréve dans les établissements touchés par les gt éves

w 'a'—msg, * ,

§ §; § §? ; f é r f i a k —- h o m m e s ! nők — femmes

% § %%; § _ , $ 324 , együtt ! ; s: mindössze

55. s; 5323 c'— hévérek szállítók 33 ** ÉÉ egyeb ensemble §: § tot !

"§ * ág:—3 . 8235) munkasok —— N Ha ., , ,a

;; § ;; ___-5 § mmem's transpor- 1.235 m$ . [ m ; § /0 general

m 8 m ÉÉ, § (Mali/5629 tmrs § § § % autres számszerint 0/ ÉÉ—S

( 1? (r:—*a " § § §§ ouvrzets , ennombrvs ( o 3'3 _

2 3 4 l 5 s 7 i s 1 9 mio 11

l

3 3 311 143 100 : 157 711 98'1 14 19

6 12 3.558 891 320 l 3.222 7.991 96'5 289 3'5

7 15 5.811 1.831 576 l 8.179 16.397 96'8 622 37

11 22 5.926 2.117 452 4. 9.072 17.567 961 706 3'9

23 35 20.246 1.168 251 ; 2.668 ! 24.331 97'1 734 29

l l

(2)

9—12. szám. —— 818 — 1923

§ A sztrájkokban saját elhatározásukból résztvett munkások száma ( a Nnmbre des :mvriew's ayant parlicipé volonlaírenmzt aux gréves

Év f é r f i a k —— h o m m e s nőke—femmes ?

[ ,,m " __, 5az allitalina-

' , ütt ,a ic ; - 4- 20 a

Annee hévérek szállítók 1 eggzb k l cs.;ggnbleÁM—j § § ! mindossze O/o-ábau

mmems tnmspnr— * * mun SO lmi—'v . § § o/o au """! en % des

_ gualüiés tem's ! autres ; szamszermt 0 _a : * _ _, employcs

; oumters ?m nombres ! "U , ;; § ' ' ,i

33 14 _ 15 17 ; lén—WV 19 ; 20 f 21 ;; 2: 23

V l %

1912 293 ; 135 26 553 935 3 0-5 556 7613

1919 3.393 * 838 2.496 _ 6.883 * 972 i 197 ; 28 7.080 85'5

1920 4.443 1.259 4.147 10.228 ! 974 273 § 2-6 ; 10.501 61-7

1921 5.310 1.876 6.376 ; 13.980 ; 97-5 363 ! 2-5 * 14.343 * 785

l ; _, l ; ' .

1922 17.821 724 895 [ 19.639 ! 97'4 ; :)18 ! 26 20.157 804

l

494, 1911—ben 610, 1912-ben 417, a bányá- szati és kohászati sztrájkokban viszont 1910—

ben 572, 1911—ben 65'7,1912-ben 76'4mun—

kás lépett sztrájkba. Az utóbbi arányszám 1919-

ben 8-5'5-1'6 emelkedett és még 1922—ben is 804

volt. Az ipari sztrájkokban a szünetelő mun- kások kisebb-nagyobb hányada kénytelenség- , ből nem dolgozó munkás. Az 1912. évi szén—

bányászati sztrájkokban is akadt (a mai Magyar- ország területén) 45 kénytelenségből nem dol- gozó munkás, 1919—1922—ben azonban az összes szünetelő munkások saját elhatározá- sukból vettek részt a munkabeszüntetésben.

Az alkalmazottak nem sztrájkoló töredéke ugyanis az elhagyott bányaművek őrzésével és a bányák épségben maradásához elenged—

hetetlenül szükséges üzem fenntartásával volt elfoglalva.

A szénbányászati sztrájkok együttes tartama 1919-ben 63, 1920-ban 25,,1921-ben 53, végül 1922-ben 243 nap volt. Atlag esett egy sztrájkra 1919-ben 105, 1920—ban 36, 1921-ben 4 8, 1922-ben 106 szünetelési nap.

A sztrájkok tehát nem voltak hosszú lefolyá- súak, mégis a bennük résztvett jelentékeny munkástömegek miatt az elveszett munkanapok száma, különösen 1919-ben és 1922—ben tete—

mes. A sztrájkoló munkások ugyanis 1919-

ben 87.833, 1920—ban 12.398, 1921-ben 41.343, 1922-ben 323.277 munkanapot vesztettek.

Ennek megfelelően a munkabérveszteség 1919- ben 170 (037), 1920—ban 065 (0 02), 1921- ben 210 (0 03), végül 1922-ben 77'95 (035) millió koronát tett. A zárójelben levő számok a bérveszteséget aranykoronákban adják meg.

A munkanap- és munkabérveszteséget a sztráj—

kok ésa sztrájkolók számához viszonyítva, a

következő képet nyerjük: (1.3'SgLo .)

A sztrájkmozgalmak viszonylag 's intenzi- tása a háború után általában tetemesen na-

gyobb volt, mint abban az utolsó békeévben, melyről adataink vannak. E tekintetben leg- súlyosabb lefolyásúak voltak az 1919. és 1922.

évek munkaviszályai. Az 1920. és 1921. évi

sztrájkokban a sztrájkolók átlagos bérveszte- sége aranykoronákban kisebb ugyan, mint 1912-ben, de figyelembe kell vennünk azt a körülményt, hogy a reálmunkabér a háború után a' pénz valutáris értékének és vásárló erejének csökkenésével számottevő mértékben alacsonyabb lett. Sajnos, a szénbányászok munkabéreiről a háború utáni időre vonatko-

ezer —— mille

wan W

'300

JOG-í

m., 200'

,

'3

**f u'

'100 :? 100 '

1912 1919 1920 1921 192 Sztrájkok száma

Nombre des gr/ws Szfinetelő munkások száma

A nmbrt des chúmeurs

Szünetelő munkások mnnkanapvesztesége

ll.

Pertes en journées des chzim.

Munkabérveszt. arany K-ban Per-les en salaires en com: m'

(3)

1923

319 -

9—12. szám.

Átlagos munkanap— és munkabérveszteség.

Pertes moyennes en jours de travail et en salaircs.

Proportz'on _

Egy sztrájkra — pour mt grrr/e gáyrsízltíágkoágg

esett átlag —_ enmovennc

n—É § bérveszteség csá § bérveszteség , :: Ég? pertes en salaires :: 2 753 peng-9 en

ev 5353 % arany ggg—5; § miafas—

'année oGÉÉ K 3655: K .K

% áig Cour. 33522;- ÉS áig Cour. Cgl'lr.0f

1912 1.294 4.441 4.441 65 22 22

1919 , 16.639 284.148 62.450 12'4 280 616 1920§ 1.771 92.828 2.086 1'3 62 1'4

1921 3.486 191307 2.696 28 167 18

1922

14.056

3,389.261 15.107 16'0

3.867 172

zólag használható adatok nem állanak rendel- kezésünkre, ezért pontos korrekció-számítást nem eszközölhetünk. Mégis sokat olvashatunk ki abból a körülményből, hogy az 1912. évi elveszett munkanapok összes száma úgy arány- lik az 1922. évihez, mint 10 : 42, míg az arany—

koronákban kifejezett átlagos bérveszteség tekintetében az arány 10:78. Tehát az az ismeretlen összegű reálmunkabér, amelyet egy sztrájknapon egy sztrájkoló munkás átlagban

elveszthetett, 1922—ben a tíz év előttinek mint—

egy felét (5 30/0- át) tette.

A munkabérrel való elégedetlenkedés ennek folytán jelentős szerepet játszik mind a sztráj- - kok kitörésének közvetlen okai, mind a munka- viszály folyamán hangoztatott követelések közt.

Különösen a szénbányákban előfordult munka—

beszüntetések legmozgalmasabb évében, 1922-

ben találkozunk nagy obb arányban a munka—

bérre vonatkozó követeléssel. Ebben az évben ugyanis hat sztrájkban összesen 12.156(41'90/0) sztrájkoló követelt munkabéremelést, míg 1919-

ben két sztrájkban 1071 1920-ban egy sztrájk-

ban 1642, Jvégül 1921 ben egy sztrájkban 103 Sztrájkoló részéről támasztatott munka- bérre vonatkozó követelés

A munkaidőre vonatkozó követelés szintén 1922- ben szerepel legnagyobb mértékben, ami- kor 7 munkabeszüntetés közvetlen oka 13.169 (42 30/,,) munkásnak a munkaidőt érintő igénye volt. Minthogy szénbányáinkban, amennyire a sztrájk által érintett szénbányák adataiból következtetni lehet, a tárgyalt négy év alatt úgyszólván kivétel nélkül minden munkás

8 órai napi munkaidő mellett dolgozott, sőt

1921- ben a sztrájk kitörése előtt alkalmazva volt munkások 1 (So/(,a (289 munkás) napon- kint 8 óránál rövidebb időt töltött munkában, a sztrájkolók nem a rendes napi munkaidővel voltak elégedetlenek, mint a békeévekben, ha-

:

nem a —— bár külön díjazott — pótmüszakok megtartása ellen küzdöttek. Viszont a bánya- vállalatok üzleti érdekeit s a széntöbbterme- lés kívánatos volta miatt az egész közgazda—

ság érdekét éppen ez a követelés érintette legérzékenyebben, miért is a munkaviszályok folyamán az egyezkedés a pótműszakokra vo—

natkozó követelések tekintetében bukkant leg- több nehézségre.

A munkabeszüntetések alkalmával felmerült többi követelés túlnyomóan hatalmi jellegü (pl. elöljárók elbocsátására, elbocsátott mun- .

kások visszavételére stb. irányuló) követelés

volt. A természetben adott élelmiszerek meny- nyisége és minősége, valamint egyéb termé- szetbeni javak szétosztása tekintetében han- goztattak még a munkások itt—ott, többnyire gyorsan teljesitett kívánalmakat.

Mint fentebb láttuk, adataink részletesen megmutatják, mit vesztettek a munkások a szénbányákban lezajlott munkaviszályokban.

A másik félnek, a munkaadóknak vesztesé- - geiről közvetlenül nem tudunk számot adni, mert a régi munkaviszály-statisztikai kérdőív erre vonatkozó adatokat nem tudakolt. A m.

kir. közp. statisztikai hivatalnak a nemzet- gyűlés elé terjesztett 1923. évi munkaterve a munkaviszályok gazdasági hatásainak teljes megismerése céljából már gondoskodik arról, hogy a bányászati munkaviszály-statisztikai kérdőívben a bányavállalatok veszteségeit fel—

derítő kérdőpontok is felvétessenek. E kérdő- pontok szövege a következő:

A bánya(kohó)telep üzemi vesztesége: a) az üzem újra felvétele alkalmával felmerült olyan költségek összege, melyekre a munkaviszály elmaradása esetén nem lett volna szükség K—ban, b) sabotage esetén a megsérült, meg- rongált gépek, géprészek, szerszámok és egyéb berendezési tárgyak pótlásának költsége össze—

sen K—ban, c) azoknak a bányatermékeknek, amelyeket a sztrájk (kizárás) tartama alatt rendes munkamenet és rendes termelési viszo- nyok mellett kibányászni lehetett vólna: meny- nyisége összesen mm—ban, értéke összesen K-ban, d) a felemelt munkabérek folytán elő- állott önköltségtöbblet összesen hetenként K-ban, 8) egyéb (tüzetesen megnevezendő) károk összege K- ban.

A multra vonatkozólag a szénbányákban kitört munkaviszályok által oközott gazdasági károk nagyságára csak közvetve van módunk—

ban következtetni. Ha a mai Magyarország szénbányáinak fejlődését és termelését vizs-

gáljuk, azt látjuk, hogy az ország gazdasági

konszolidációja terén kevés termelési ág mutat olyan örvendetes haladást, mint éppen az alap—

* lc,

(4)

^9—12. ^szám. ^— ³²⁰ ^— ¹⁹²³

A sztrájkok eredményei 1912—1922. években.

Résultats des grizves de 1912 [1 1922.

1912 1919 1920 1921 1922

! NN

A sztráj- kek

száma .

Nem bre *

des ,

gréves

/

A sztráj- koló mun- kások száma

3 6'

Nombre des grém's—

tes

² l

ves z- ' tesé-

gek arany K—ban Pertes

en sa- laíres en cou- nmnes

Bér- ,— ' _

ll'

%

556 7030 70507 74343 20757

97" 17452 374707 74 609 29662 24 7462

Teljes sikerrel

avec succes complet

vető jelentőségű szénbányászat. A működés- ben levő bányatelepek száma 1919—ben 50, 1920-ban64, 1921-ben 71, 1922—ben 84 volt, tehát rohamosan gyarapodott. A termelés mennyisége tekintetében pedig a következő adatok mutatják a beállott szép fejlődést.

Minthogy a széntermelés havi átlaga az új bányatelepek üzembehelyezése s a régi bányák üzemének fokozása miatt az 1919—

1922. évek folyamán kevés ingadozással foly- ton növekedett, az időnkí—nt lefolyt munka- beszűntetéseknek a termelésre gyakorolt za- varó hatását nehéz nyomon követni, minden- esetre jellemző adat erre nézve, hogy 1922.

augusztus havában, mikor a sztrájkoló szén-

bányászok száma (9.903) a négy év alatt

legnagyobb volt, a termelt szén mennyisége

is az előző havi 513.000 tonnáról 459000

tonnára csökkent s a munkaviszály megszű-

állná

Részleges sikerrel Sikertelenül

végződött sztrájkok eredményei —— Résultats des gréves se terminant.

avec succés parttal sans succés

nésével a termelés szeptember havában ismét

598000 tonnára emelkedett.

Széntermelés az 1919—1922. években.

Production de charbon de 1919 Ez 1922.

!

,

A termelt —— Production

É

Ev fekete barna összes n') e §?

, de la houille du lignite tolal § ; §) § Amwe szén mennyisége ezer tonnákbí %% x'É

guantité en milliers de tonnes 2 V:

l l

1919 142 3.760 3.902 ——

1920 . 168 4.688 4.856 24'4

1921 , 427 5.693 6.120 26 0

1922 ; 935 _ 6 191 7.126 , 16'6

1919—1922 1.672 20.332 22.004 826

A sokat hangoztatott többtermelés és a munka termelékenységének fokozása érdeké- ben világszerte folynak kísérletek a munka-

(5)

——32l—— 9—12. szám.

teljesítmények pontos statisztikai megismeré- sét illetőleg. A statisztika egyik legnehezebb feladata a munkateljesítményekre vonatkozó adatok nemzetközi összehasonlítása s itt a : jelenségeket mutató számok egy nevezőre hozása gyakran leküzdhetlen nehézségekbe ütközik. A Monthly Labor Review 1920. évi ) szeptemberi száma mégis megkísérli a szén—

* bányászok munkateljesítményének nemzetközi - összehasonlitását. Ezeket az adatokat azon- , ban csak tájékoztató adatnak kell tekinteni _, és a legnagyobb óvatossággal lehet csak kö- , vetkeztetésekre felhasználni, hiszen a munka-

;. idő, a bányák gépi berendezése, magának a 1 szénkinesnek fekvése, a. szénréteg mélysége, minősége stb. az egyes országokban annyira különböző, hogy a munkateljesitmények lehe- tőségei is természetesen különbözők. Az alábbi kimutatás mégis rendkívül érdekes képet ' nyujt a szénbányászok átlagos munkateljesít- xményeiról, a világ legfőbb széntermelő or-

—_ szágaiban.

A szénbányászok átlagos munkateüesitménye, Rendement moyen des mineurs.

Egy földalatti munkás által egy év alatt átlag kitermelt szén mennyisége tonnakban — Ouanh'té du charbon produit m moyenne par mt ouvrier sous sol pendaní un an en Ionnes

1918b é !?límli'

' - a á a

Állam "_ Etats 371191; sallang/ezideig années lyol—918

Északamerikai Egyesült-Álla- mok — Etats- Um's de l'Amé—

rigue du Nord . . . 1.029 765

Nagy-Britannia—Gmnde—Bre- ,

tagne . . . . . . . 306 347

Poroszország (köszénbányák)

Prusse (mines de hom'lle) 371 356 Franciaország —— France . —— 274 _Ausztria (köszénbányák) ——

, Autriche (mines de houille) . 235 269

Belgium — Belgigue 188 214

Japán _ Japan . ' —— 158

India — Indes. 184 161

Magyarország 1921-ben ——

Hongrie en 1921 287

á?

A magyarországi adatot úgy számítottuk ki, hogy a bányavállalatok 1921. évi terme- lési statisztikai kérdőívei alapján a földalatti munkások negyedévenként kimutatott létszá—

mából évi átlagot számítottunk és az 1921.

évi széntermelés mennyiségét a munkások összes számával elosztottuk. A magyarországi átlagszám (a kisebb bányavállalatok egy ré- szének hiányzó kérdőívei miatt is) csak meg-

közelítő adatnak tekintendő, de így is igen meg—

nyugtató mértékben áll közel az európai nagy széntermelöországok átlagos teljesítményéhez.

A sztrájkoló szénbányamunkások az 1919——

1922. évekmnnkaviszályaiban összesen 465.341 munkanapot vesztettek. Ezen számot össze- vetve a földalatti munkások számával és évi átlagos munkateljesítményével, azt látjuk, hogy szénbányáink a munkabeszüntetések nélkül négy év alatt összesen 270.000 tonnával több

szenet termelhettek volna.

A sztrájkok eredménye (a munkások ré- széről való sikere) szempontjából a munka—

beszüntetéseket három csoportba szokás osz- tani. Teljes sikerű a sztrájk, ha a támasztott összes követelések a maguk egészében telje- sittetnek, sikertelen," amennyiben egy köve- telés sem járt eredménnyel s a munkások kénytelenek voltak a régi feltételek mellett újra munkába állani. A részleges sikerű sztráj- koknál vagy a követeléseknek csak egy ré- szét sikerült érvényesíteni, vagy bizonyos kö- vetelések (főleg a munkabérre és a munka—

időre vonatkozó követelések) tekintetében a munkaadók és a munkások közt százalékos megegyezés jött létre.

Az 1919—1922. évek folyamán a szénbá—

nyákban lefolyt sztrájkok eredményei— mint a 3817 lapon közölt grafikon mutatja —— igen

%áltozatos képet nyujtanak. A sikertelenül végződött sztrájkokban a munkanap- és munka- bérveszteség magas aránya arra enged kö- vetkeztetni, hogy a szénbányamunkások gyak—

ran túlzott követelések miatt indítottak harcot.

A teljes vagy részleges sikerű sztrájkok—

ban elért munkabéremelések százalékos mér- tékéről kevés adatunk van. Ezek szerint

1920—ban egy sztrájkban 1612 munkás ért

el 500/0-nál nagyobb, 1922-ben két sztrájk- ban 118 munkás vívott ki 500/0-nál kisebb munkabéremelést.

A sztrájk folyamán megkísérelt egyezke—

dési tárgyalások 1919—ben öt sztrájkban 6.330

sztrájkolóval, 1920-ban hat sztrájkban 8.692 sztrájkolóval, 1921-ben 12 sztrájkban 14.425 sztrájkolóval, Végül 1922-ben 23 sztrájkban 20.218 sztrájkolóval közvetlenül a felek közt ,folytak le.

A bánya- vagy valamely más hatóság előtt

1919-ben két sztrájkban 1.071, 1920-ban eg ,.

sztrájkban 82, 1921-ben három sztrájkban

5.924, 1922—ben hat sztrájkban 7.083 sztráj-

kolóval történt egyezkedési tárgyalás.

Rendzavarás a munkabeszüntetések tartama alatt általában nem fordult elő, csak

1922—ben kellett négy sztrájkban összesen 85

munkást előállítani. KOUáCS Norbert d')".