WIMMER J. ül T A IV IIV T E Z E T E K ÉNEKISKOLA

ÉNEKISKOLA

T A IV IIV T E Z E T E K

h a s z n á l a t á r a

készítette

WIMMER J. ü l _»

;ar ig a zg a tó a vá ro si p léb án iatem p lom n ál és fő isk o la i zenetanitó Pécsett.

AZ

É n e k m ű v é s z e t

Röviden és érthetően előadva

s különös tekintettel a magyar koronaországi elemi

Irta

a h an g m ü v észetn ek az elem i főiskolánál nyilvános rendes ta n á ra ás k a rn a g y a városi p léb án ia tem plom nál P écsett.

P E S T E D

E M I C H G U S Z T Á V K Ö N Y V N Y O M D Á J A . 1856.

WIMMER J ÓSEF EDE.

E L Ő S Z Ó .

Nem lehet elég gyakran és hathatósan ismételni, hogy az ének elhanyagolása népiskoláinkban egyik oka annak, miért van oly kevés jó erkölcs a népben, oly csekély érzék a rend és jog, oly lankadt fogékonyság az igaz, jó és szép iránt. De valódi öröm­

mel s nagy megnyugvással hozzátehetem, hogy legújabb időben szép hazánk sok helyein uj fris énekélet ébredt. Az iskolai if­

júság valódi szívörömmel s belső ösztönből énekel, s érettebb korában nem szünend meg énekelni, ha az utánnövekedö nem­

zedék is meglesz az éneknek nyerve. Hogy ez a lehetségig megnyeressék, s különösen a népiskolatanilók az énekoktalás gon­

dos ápolására ösztönöztessenek s vezéreltessenek eszközlém ezen éiiekiskula kiadását, melyhez néhány ajánló szót elÖbe- szédképen előre nem bocsátanom nem lehet.

Nacke „Padagogischer Jahresbericht“-jének VI. évfolyamában (1852) Hentschel az ének becséről az ajánló nyi­

latkozatok egy sorozatát állilá össze, melyek ez oktatásnak állandó, nagy fontosságú helyét a népéletben biztosítják. Ha a rajzolás az alakvilágot egész teljében, változatosságában és szépségében tárja fel: az ének az érzelmek végtelen világába, a kedély szentélyébe vezet, annak csendes boldogságai, mondhatlan érzéseivel. A mi a szem a megismerő, megkülönböztető és rendszeresítő értelemre, az a fül a belső érző emberre nézve. A hangban megérzékül a hangulat, a hanglajtorjában a dallam s a rhythmus fordulataiban az érzelemgerjedetek halk lengéseit lehet újra fölismerni, s mit a szó jelölni nem képes, azt az énekhang kifejezi, azt érzi a hallgaló. A zene nélkülözhetlen járuléka a költészetnek; az első gyermekdalokat nem elsza­

valni, hanem énekelni kell. Dallam, rhythmus, harmónia világtörvények, melyek hóditó hatalmukat a gyermeki kedélyre is gyakorolják* Az ének az élet virágzata, szükséglet a vidámaknak, vigasz a gyászolóknak.

Ennélfogva az iskolának e pompás nevelési eszközt szeretettel és szorgalommal kell ápolnia.

Az énekoktatás czélja a népiskolában háromféle, vallás-egyházi, társaséleti és hazai.

1. A tanulónak az énekoktatás által képessé kell tétetnie a templomi énekben nem csak részt venni, hanem arra is közrehatni, hogy a templomi ének mindig jobbá legyen. Ez volt első és sok századon át a keresztény iskolákban egyetlen ren­

deltetése, s az által hatalmas befolyást nyer a jámborságra. Az énekben gyakorlott a templomi ének által könnyebben hangol- tatik ájtatos érzelmekre. Ámde azon tanító nem tesz eleget kötelességének, ki iskolájában csak egypár templomi éneket tanít be.

2. A tanítványnak énekügyességet is kell szereznie, hogy az emberben általánosan lakozó ösztönnek eleget tehes­

sen, másokkali társas együttlétkor érzelmeit és kedélyhangulatait a szó- és hangnyelv egyesítése által kifejezhetni A vidám- ság legjobb kifejezője s legjobb előmozdítója az ének. Az felderíti a dalnokot és hallgatót egyaránt. Pedig a vidámság csak­

nem mindig az erkölcsösség kísérője. Csak a jó ember lehet igazán jókedvű, kezdhet vidám és vidító dalokat, és igazán és szépen mondja Seume :

Wo mán singt, da láss didi fröhlich nieder Bőse Menschen habén keine Lieder.

3. De az énekoktatásnak a népiskolában a hazai és népies érzületet is lehet és kell az ifjúságban felébresztenie, táplálnia és erösítnie. Ez érzület szeret dalban nyilatkozni, és a dal arra inkább is indít, mint a beszédszó. Bizonyítják ezt minden idők és népek hazafiui dalai.

E hármas föczéllal egyszersmind más alárendelt czélok is éretnek el. Ide tartozik névszerint a hang gyakorlása, mi által az énekoktatás a jólhangzó beszédre és olvasásra is befolyást gyakorol, s a tetszetes, kellemes és szép iránti érzék művelése.

Azon kérdés . vájjon tanítványainkat csupán hallás után tanitsuk-e énekelni, vagy oktatásunkat kótaismeretre ala­

pítsuk, tehát a müéneklést hozzuk be ? Magyarország népiskoláira nézve nem nagy jelentösségü. Nálunk a legtöbb iskolában csak hallás után lehet énekelni. Azért szükség, hogy a tanító a hangokat vagy dallamokat szorgalmasan elöénekelje, vagy még jobb ha valamely hangszeren előjátsza. Erre legalkalmasabb a hegedő. „A helyes arány a népiskolabeli énekoktatásban, mond Gráfé, *) szerintünk az látszik lenni, miszerint az énekelnitanulást nem csak a gyakorlás hanem az utánzás dolgának is tekinti, s az elméleti oktatások és gyakorlásokból (mint a scala és hangközök éneklése) magukban véve csak annyit és azt veszi elő, a mi okvetlenül szükséges . . . A hallás utáni éneklés mindig födolog marad, s a kótaismerelel csak a hallás utáni éneklés se­

gédeszközeid szabad tekinteni; a tanítványoknak a hangjegyek által csak arra kell képesíttetniök, hogy általában tudják, vájjon s körülbelül mily távolságban magasabb vagy mélyebb valamely hang, mint az elöltevaló. Hol bizonyos számú tanulókra nézve többet kell kívánni, ám szenteltessék ezeknek külön óra, de minden tanítványok elé e magasabb ezéi ne tűzessék. Hát a nép ha énekel, kóták szerint és nem hallás után énekel-e? Ez nagyjelentösségü ujjmutatás a népiskolákbani énekoktatásra nézve;

felsőbb iskolákban úgyis szabad azt alaposabban, tudományosabban űzni u

°) Die deutsche Volksschule. Von Dr. H. Gráfé. Leipzig. 1850.

Hány órát kelljen, úgymond tovább az „Oest. SchuIbote“, hetenkint kizárólag* e tárgyra fordítani, azt általában nem könnyű meghatározni, de hetenkint két óra mégis elég lesz. Ez alatt azonban nem azt kellene érteni, hogy az ének ez órákon kivül száműzve legyen az iskolából; sót ellenkezőleg egy alkalomszerű dal a vallásoktatás kezdete előtt, valamint egy háladal iskola után jámboran felbuzdult kedélylyel énekelve, az ifjúság szivét csodálatosan meghatja és fölmelegiti. Az igaz, hogy mindenféle ellenvetésekre az éneket az iskolába bevivő tanitónak készen kell lennie. „Minek a parasztnak az énekügyes- ség?“ fogja majd nem egy hivatott vagy hivatlan kérdeni. És ismét: „ily oktatás annak való, a ki élni akar utána“ mon­

daná ja egy másik.

De a gondolkodó iskolaembere mindazon akadályokat, melyek, mint minden újításnak, úgy az ének behozatalának is a népiskolába, útjába gördíttetni szoktak, Isten segítségével legyőzendi, s rendületlen marad azon meggyőződésben, hogy a zene és költészetnek az énekben történő párulása figyelem nélkül nem hagyható eszköz, a még romlatlan ifjúság gyöngéd ke­

délyére áldásdűsan hatni , azt minden szépre és jóra lelkesítői, szorgalmas iskolalátogatásra sarkantyűzni, trágár dalokat s az azoknál elkerülhetlen, csábitó benyomásokat az ifjaktól távol tartani, mindenekelőtt pedig sziveiket üdvös tanok iránt fölmelegí­

teni és fogékonynyá tenni. De hogy az ének a várakozásnak megfeleljen, nem üres, hanem értelmes szavakat kell énekelni, s ezeknek a legbensöbb viszonyban kell államok Istenhez, a természethez és az emberi életviszonyokhoz, úgymond a népiskola- ügy körül nagy érdemekkel biró kormány- és iskolatanácsos Kellner. Nem elég a tanulónak valamely dalt a kezébe adni s azt tüstént utánénekelni, vagy a mi sok iskolában történik, utánmormogni hagyni. A ^szív e mellett hidegen marad s a ráfordí­

tott idő el van pazarolva s más tárgyaktól elrabolva. Mindenekelőtt gondos kiválasztás és alapos feldolgozás! Az okosan vá­

lasztott szöveget előbb versszakról versszakra a növendékekkel minden irányban úgy föl kell dolgozni, hogy az ifjúság annak értelmét tökéletesen fölfogja, s szive a költemény minden szépsége iránt fölmelegedjék; csak azután kell azt valódi (szinlet- len) érzéssel bcgyakorlani, mig az, a fiatal szivek legbelsőbb húrjait megragadva, megtalálja útját a lélekhez, és lelkesedve szájról szájra viszhangzik.

Legyen tehát e munkácska a magyarországi tisztelt népiskolatanitó uraknak legszívesebben ajánlva, járuljon az mi­

nél nagyobb mértékben az énekoktatás előmozdításához.

Omaga pedig, ki velünk egyesülni akar igazságban és lélekben, szenteljen minket kegyelme által igazi egy­

behangzó dalnokaivá igazságossága, kegyelme és igazságának Ámen ! Budán, szent Cacilia napján 1855.

Dr. Haas Mihály.

*) Ajánlásra méltók a következő dalgyűjtemények : M íi l le r , dér katholische Schullebrer als Kirchensánger, Organist und Kirchendiener. Augsburg.

Lieder für Schul und Haus von H e r m á i m . Gratz. Továbbá S c h u b e r t dalgyűjteménye Bécsben és H e r m á i m F r .- é Prágában. Az estharangcsa. Kellner L. A költészet a népiskolában. H o í f m a i m VOII F a l l e r s l e b e n 100 iskoladalai kótákkal, 3 füzet. Egy füzet ára 9 kr., valamint ugyanennek gyermek­

dalai. Ara 30 kr* — Melodien zu den Liedern des 2. Sprach- und Lesebuches für die oesterr. Volksschulen. Von F e r d i n a i i d S c h u b e r t Wien. — 100 magyar és német iskolai dal K ő i m S-tól Pesten. — S z e p e s s y I m r e magyar dalok. Pest. P i c h l e r dér Kirchengesang Wien.

Bevezetés.

Ki dolgához kedvet érez, Könnyű szerrel sokat végez.

H a e régi példaszó valahol igaz, bizonyára legigazabb a zeneoktatásnál; egy művészetnél sincs a tanítónak oly gyakran teljes tehetséghiánynyal dolga, s viszont egy más művészetnél sem kivántatik annyi valódi talentom, mint a hangművészetnél. Egy művészetnél sem tolakodik föl annyira a nyegleség és önhaszon­

leső hetvkélkedés, s épen azért a szülék és rokonok gyakran a legoktalanabb követeléseket intézik a ze- netanitóhoz, s azokat a legizetlenebb indokokkal támogatják. Egykor egy atya igy szólt hozzám: „Fiamat ön zeneiskolájába küldöm, a fattyú pompás zenetalentoinmal bir, mert — föpajkos“. Száz szüle közt bizo­

nyosan 25 akad, kiknek gyermekei igen lassú előmenetelt tesznek a zenéljen: csakhogy mielőbb egy pár darabot eljátszhassanak, vagy egy pár dalt vagy épen solot tudjanak a templomban elénekelni : ez a szü­

lök rendszerinti óhajtása; a tudással, az elmélettel ki sem gondol, pedig ez minden zenésznél az első kellék

„hogy valamit jól csináljuk, azt előbb biztosan kell tudnunk11 mond Gröthe. — Mi már e nehéz állásban a zenetanitó teendője ? Mindezt rendithetlen hidegvérrel elhallgatni, s az oktatásban a maga utján nyugodtan haladni. Ez utat pedig megmutatni, s a kevésbbé jártasnak is kezébe adni az eszközöket, hogy a zeneokta­

tásban kellő sikert mutathasson föl, ez e lapok rendeltetése, fogadja a tanitói kar azokat olyakul a mik : oly ember több évi tapasztalásai eredményéül, ki a legjelesb intézetekben képeztetett zenészszé, s egész életét a művészetek e legszebbike, legmagasztosabbikának szentelé.

I .

A gyermekek kora fölött, melyben a zeneoktatás elkezdendő, már sokat vitáztak, de sok üres szal­

mát is csépeltek. Nemelyék úgy vélik, hogy nem lehet elég jókor kezdeni; mások ellenben, hogy a zene­

oktatás csak érett értelem mellett teremheti a remélt gyümölcsöt. Az elsők a számos kitűnő művészi tüne­

ményekre hivatkoznak; az utóbbiak azon tételt állitják fel, miszerint a gyermek csak érettebb itélötehet- séggel foghatja jobban fel a művészet szabályait, láthatja be annak szépségét és hasznosvoltát, s nyer ösztönt az által nagyobb szorgalomra. Mi az első nézetet illeti, az nem egészen alapos, mert az igen korai kezdés által igen gyakran zenészeti csodagyermekek tám adnak, s az ily üvegházi növények tulajdonképi élettel nem birnak, pedig a zene oly művészet, melynek az életet meg kell szépitnie, nem pedig a kicsinyek ártatlan léteiét pedáns szabályokkal keseríteni. Sokan M o z a r t r a fognak itt m utatni, ki már 3 éves korában jó hangzatu hangközöket (Intervalle) keresett a zongorán, s ötödik évében már minden hallga­

tók bámulatára játszott; ámde az M o z a r t volt az u t ó l é r h e t l e n . (szül. 1756.) Születése óta egy század folyt le, a nélkül hogy egy második ily geniust szülhetett volna. Aztán maga az atyja, szintén egyike kora legnagyobb zenészeinek, az oktatást játszva csak akkor kezdte, midőn a gyermek roppant talentoma a legczáfolhatlanabbul nyilatkozott. S végre, ki tudja, vájjon nem a csodagyermek kora szel­

lemi kifejlődésében kell-e gyászolni az évei virágában kimúlt férfiú kora halálának sirját?

A második nézetet, hogy az oktatás az értelem érettebb voltakor kezdessék, leghatályosabban megczáfolja azon körülmény, mikép alig hogy a gyermek valamit eltalálni képes, hangja változni (muti- ren) kezd, s a k k o r az é n e k l é s s e l f öl k e l l h a g y n i , m e r t e l l e n k e z ő l e g a h a n g j ö v ő r e v i s s z a s z e r e z h e t l e n i i l el l e s z r o n t v a .

Mint csaknem minden különböző véleményeknél, az igazság itt is ugyszólva középen fekszik. „Mit Jancsi nem tanul János nem fogja tudni/1 ez ép oly igaz, mint hogy barbárság oly gyermeket, kinek esz­

meköre még a dobon és bábon túl nem terjedhet, száraz szabályokkal, vagy épen melódiátlan gyakorla-

*

tokkal gyötreni. Ha a gyermek olvasni tud, tehát 7 — 8-dik évben elég jókor kezdődik a zeneoktatás, ek­

kor ha teljes tehetséghiány vagy makacs restség nincs útban, a tizedikévig jócskán találni fog a lapról ol­

vasni, s magának, szülőinek s a tanítónak néhány éven át még gyönyört szerezni. Itt ott lehet ugyan k i­

vétel, de már az oktatás egyformasága végett is (mert a gyönge gyermek más bánásmódot k ív án , mint a nagyobb) ily kivételi eseteket igen ritkává kell a tanítónak tennie.

II.

Minden zeneoktatás az énektannal kezdendő, s csak midőn a gyermek az énekben a hangjegyol­

vasásig h alad t, lehet valamely hangszert elővenni, és pedig több okokból :

E l ő s z ö r : Az ének a mellszerveknek a test kifejlődésére nézve leghasznosabb gyakorlása; a tüdő- szárnyak kitágittatnak s erösittetnek; az oly gyakran előforduló szükmelliiség következéseinek az által eleje vétetik, a hangnyilat ruganyosabbá válik, s sok nyelvhibát ének által lehet arról leszoktatva, leg­

könnyebben gyógyítani.

M á s o d s z o r : A zenei hallás az énekoktatásnál tűnik elő legönállóbban s hol netán egészen kiké­

pezve nincs, éneklés által legkönnyebben kiművelhető, mert péld. valamely hangot zongorán mindenki előhozhat, de a legkisebb dallamot is csak az képes utánénekelni, kinek zenei hallása van.

H a r m a d s z o r : Az énekoktatáson kezdés által igen sok idő-, pénz- és fáradságkimélés történik, mert ki zenei hallással nem b ir , abból soha még csak tűrhető zenész sem lesz, a szülék drága pénzért hangszereket vásárolnak, a tanító agyonkinozza magát, a gyermek a sikeretlenség által szomoritva, egyéb tárgyak tanulásához is elveszti kedvét, s mindez hiába ! — holott ellenben az oly gyerm ek, ki az ének­

lésben már bizonyos fokra vitte, minden hangszert játszva megtanul. Vegyünk egy közelfekvö példát : az oly gyermek, kinek hallása már az éneklés által ki van művelve, a hegedüjátszásnál nem tesz annyi ha­

mis fogást, mint a ki a zenei oktatást a hegedűnél kezdi; mennyi idő kell a gyerm eknek, mig hegedűjét maga képes hangolni! holott egy énekesgyermek ezt már az 5-dik 6-dik leczkén tudja.

Nem lehet itt egy visszaélést meg nem említenem, melynek minden emberbarátra szivvérzö hatás­

sal kell lenni, annyival inkább, mert az igen sajnosán terjedni kezd. Ez azon lelkiismeret nélküli szívte­

lenség : t r o m b i t a z e n e k a r t 10 —12 éves f i u k b ó l e g y b e á l l í t a n i . Igaz hogy tetszik a szülök nek, ha a kis gyerek a szárnykürttel vagy Bombardonnal együttműködik a zenekarban, sőt néhány forin­

tot keres is; de elfeledik, hogy az ily fiú testileg és erkölcsileg áldozatul esik.

Ki e kifejezést igen szigorúnak találja, gondolja meg és feleljen a következő kérdésekre :

1. Megfér-e egy kifejlődésben lévő ifjú egészségével egész éjeket a falusi korcsmában kikerülhet- len porban, a csaknem megfojtó hőségben tölteni s azon fölül még egy megerőltető fuvóhangszeren já t­

szani ?

2. Hány ily tanító és falusi karmester oly ismeretes az ujan föltalált hangszerek kezelésével, a lé- lekzöszerek mechanicájával, hogy a tanuló a megerőltetés által azon folytonos veszélyben ne lebegjen, mi­

kép lágyéksérv stb. által egész életére nyomorékká lesz.

3. Erkölcsi tekintetben mit mindent hall az ily gyermek a tánczhelyeken ? mily förtelmességekct, káromkodásokat az ittasok szájából ?

4. Nem kell-e a szegény ifjúnak a megerőltetett fuvás, a jókedvű vendégek valamelyike részéről szeszes italokkali gyakori jószándéku megkináltatás alkalma által, rendszeres részegessé válnia ?

Valóban nagy lelkiismeretlenség kell hozzá, e körülményeket tekintve, hogy valaki gyermekét ily z e n e b a n d á k (valóban jellemző név) számára odaadja, s azon örömmel, hogy a fiú hétfőn egy pár hu­

szas keresetet hoz haza, azon boszuság, miszerint az egypár napra a munkára alkalmatlanná lesz, tízszere­

sen fölér.

III.

Mi a zeneoktatásban alkalmazandó módszert illeti, annak főtényezője a tanulók száma. Kevés tanu­

lóval, kivált ha azok egy időben lépnek be az iskolába, s meglehetősen egyforma képzettségi fokon álla­

nak, legjobb a socratesi módszer, t. i. folytonos kérdés és a mondottnak megunás nélküli ismétlése által, de mindig más más alakban, mind a tanuló figyelmét, mind gondolkodó erejét és hasonlitótehetségét ébren tartani. Péld. Ha e fogalom : h a n g ki van keresve, átmegy az ember a m a g a s és a l a c s o n h a n g fogalmaira; akkor aztán könnyű m egértetni, hogy azon hangjegy, mely felsőbb vonalon áll, magasabb hangot jelent.

De mivel a zenetanitónál gyakran előfordul azon eset, miszerint már elöhaladt tanulókhoz uj kez­

dőket is kell fölvennie, mi elkerülhetlen, ha a zeneiskola csak e g y osztályból áll, hogy folyvást legye­

nek utónövendék énekesgyermekek, azért a Bell-Lancaster módszer igen jó s sikeresen alkalmazható. Ez oktatási rendszer szerint az elöhaladottabb tanítványok oktatják a gyengébbeket a tanitó felügyelete alatt.

Ha nem egy könnyen teljesíthető is , mit Bell kiván, hogy a kis segédtanító a maga tanítványait félkörbe állva oktassa, de a tanitó mégis igen sok fáradságtól megkímélheti m agát, ha a kikérdezést és hangjegyismertetést az előhaladt tanítványokkal végezteti, ezek által maguk is ismétlenek , s a dicsösz­

tön ébren tartatik, mert a paedegogiai példaszók legigazabbja kétségtelenül : „docendo discimus," azaz tanítva tanulunk.

Valamint a Bell-Lancaster módszer újra föltalálásakor (1790-ben, mert ez oktatási rendszer elve lényegében nem csak Keletindiában, hol azt Della Valié utazó 1623-ban már találta, hanem Német- és Francziaországban is ismeretes volt) annak sok ellenségei akadtak, úgy most is sok iskolaférfi van, kik árról mit sem akarnak hallani, s e módszert különösen a zeneoktatásnál mint gyakorlatiatlant egyáltalá­

ban kárhoztatják. De hát gyakorlatiatlan-e, ha én két még gyenge énekes mellé egy szilárd hangtalálót állítok, s egy és ugyanazon hangból (Parte) énekeltetem ? bizonyára nem. A szilárd hangjegyolvasó figyel- mezésre sarkantyuztatik, mert senki sincs oldalánál kire bizakodhatnék a szünetelésre stb. nézve, s a kez­

dők az által neki bátorodnak s csaknem öntudatlanul zenei gyakorlathoz jutnak. Mily nehéz, ha kétféle tanítvány van az iskolában, mig az egyik rész oktattatik, a másikat csendesen tartan i! E bajon a Bell- Lancaster módszer alkalmazása által segítve van; de a tanítónak ezt nem kényelemből kell tennie, a taní­

tónak a mellett mindig működnie kell s tanuló csoportjait folyvást éber őrszemmel kisérnie.

IV.

A zenetanitó tanitványait legelőbb is több csoportra osztja; a két főcsoport természetesen a sopra- nisták és altisták, ezeket aztán jobbak és gyengébbekre oszthatni, mert mivelhogy a gyermekek félfogási tehetsége nem egyforma, természetesen nem tehetnek mind egyforma elöhaladást; az előhaladottaktól hiába kívánnék, hogy a gyengébbekkel megálljának s teljes figyelemmel legyenek; ha ellenben a tanitó tovább m egy, akkor a kevesebb talentommal bírók természetesen napról napra hátrább maradnak s végre minden kedvüket elvesztik. Valamint a tanitó a valódi lángeszeket minden lehető módon fölbátoritni tar­

tozik , ép úgy szükséges a minden tehetségnélküli tanulókat kíméletes módon a zeneiskolából eltávolitnia.

De mindkét esetnek csak igen ritkán kell bekövetkezni s a tanitó részéről nagy óvatosság és szigorú rész- rehajlatlanság kívántatik. Mert a kissé vagyonosabb szülők gyermeke gyakran szabadabb és társadalmiabb nevelést kap, gyorsabban felel mint mások, némi élczczel bir, de korántsem lángész, ha már az ily gyer­

meket a tanitó még kitünteti, rövid idő alatt bizonyos felsöséget fog érezni s nyilvánitni is a többi gyer­

mekek irányában s hetyke és szerénytelenné v álik , mig a valódi lángészt főleg a szerénység és gyerme- kiességröl ismerni meg. A talentomtalan eltávolításának is igen óvatosan s csak akkor kell történnie, ha a tanitó a tehetség teljes hiányáról bizonyossággal meggyőződött, mert először az szomoritja az ily gyer­

meket, s aztán a többiek ingerkednek vele, másodszor nem egy épen nem megvetendő talentom csak szu­

nyád, s csak kitartás által lehet fölébreszteni, mint a hangmiivészet históriája több példákban eléggé mu­

tatja, például a mintegy 30 év előtt legszebb virágában diszlett énekesnő S o n n t a g Henrietté, most Rossi grófné, a hires prágai zeneconservatorium énekiskolájából talentom hiánya miatt elküldetett, s több évvel később elragadó énekével egész Európát elbájolá.

A sopranisták és altisták elkülönítése természetesen scalaéneklés által történik; először a gyerme­

kekkel mindegyütt a C scálát énekeltetjük hosszan kitartott hangokban, s mind a hangokra mind a gyer­

mekek arczára jól vigyázunk; azokat aztán, kiken az egyvonásu H vagy kétvonásu C éneklésénél eről­

tetést veszünk észre, elhallgattatjuk, ezek már egyelőre altisták; azonban némely gyermek természetes talentommal bir s a hangoknál akaratlanul fejhangot (u. m. fistulát) használ, ezek is az altistákhoz adan­

dók; mert a valódi sopranista a fej- vagy fistulahangot csak a két vonásu E vagy F-nél kezdi használni.

A tanítónak természetesen mindenekelőtt meg kell értetnie, hogy az altisták közé soroztatás korántsem hátratétel, de sötinkább kitüntetés, mert Alt-ot énekelni nehezebb mint soprant, mert a zenénél minde­

nekelőtt arra kell nézni, hogy a tanulóknak a tanuláshozi kedvük el ne rontassék.

A tanítványok elosztása után a tanitó az általános hangjegyismertetéshez fog; magától értetik, hogy a 7 h an g , és azok betűjének fogalmai után mind a három kulcsot, t. i. a C, G és F kulcsot meg kell m agyarázni; az ugyan eleinte nehéz, de legfölebb nyolcz nap alatt a tanítványok képesek lesznek mindaz öt kulcsot meglehetős folyékonysággal olvasni.

Ez idő alatt azonban a scala-éneklést sohasem kell elhanyagolni; mert habár az eleinte kissé rútul hangzik is , annak egyszer mégis meg kell lenni, s mindig jó, ha a gyermekek minél jókorább megszokják az éneklést, ha mindjárt csak azért is, hogy a hangok a veliikszületett természetes nyerseséget elveszit- sék. Igen czélszerii egyik vagy másik dalt a scala-éneklés mellett, ha mindjárt eleinte inkább könyvnél- kül, a tanítványokkal énekeltetni, nekik különös örömet okoz, annálinkább ha e végett nem egyenesen egyházi énekek választatnak. De mindenekelőtt szorítani kell a tanulót a r r a , hogy a szöveget tisztán és é r t e l m e s e n kimondja. Szándékosan mondom, hogy é r t e l m e s e n , mert az é r t h e t ő s é g magában nem elég. A tanítványnak tehát előbb a szöveget jól olvasni és érteni kell megtanulnia, ez pedig nem csak az anya vagy társalgási nyelven szükséges, hanem a latinban is különös örömükre van az énekesek­

nek, ha azt a mit énekelnek, értik is, az fölébreszti a zenei jellemzet (characteristica)iránti érzéket s bizo­

nyára nem fölötte nehéz, mert minden tanító, ha latinul nem txid i s , talál egy lelkészt, ki neki a szük­

séges helyeket anyanyelvre lefordítja. Mily sokkal több gyönyör- s élvezetben részesül a gondolkodó énekes annál, ki darabját ha helyesen is, de csak mint egy zenélő óra, mondja el!

V.

A hangjegyismeret után bizonynyal legnehezebb az ütem-felosztás, sőt határozottan mondhatni, hogy a legtöbb zenész középszerűségének oka főleg a tactus hiányában fekszik. Azért a tanítónak, mihelyt egy egész hangjegy első fogalmát kellőleg megmagyarázta, mindjárt egész szilárdsággal azon kell lennie, hogy gyakorlatok és scálák éneklésénél, ahhoz a tanítványok az ütemet rendesen és szerényen jelezzék.

Eleinte ugyan természetesen van a gyermekek közt kaczaj és nevetés, de türelem és komolyság már né­

hány nap alatt legyőzi a gyermekek természetes tulkedvét és játékösztönét. Hogy elöhaladtabb tanítvá­

nyoknál s különösen a templombani zeneelőadásoknál, hol még azonfölül egy igazgató az ütemjelzéssel foglalkodik, az ütem úgynevezett verésének el kell maradni, nem lesz szükséges említenünk. Ha végre a gyakorlat-darabok vagy könnyebb templomi zenék éneklésére mennek á t , ne mulassa el a tanító főké­

pen a hangnemre nézve kikérdezni s felvilágositni a tanulókat, mert a hangnem ismerése fél ének. Péld.

üsse az ember zongorán először azon hangnem accordját, melyben a zenemű foly, s aztán kerestesse min- denik tanulóval a maga kezdőhangjegyét; az ember nem hinné, menyire erősíti ily eljárás a gyermekek felfogási tehetségét. Az is igen practicus gyakorlás, ha az ember eleinte könnyebb, aztán mindig nehe­

zebb hangköz-ugrásokat részint maguk a tanítványokkal tétet, részint a zongorán megütött hangot ve­

lük megnevezteti.

Mialatt e „Bevezetés" kidolgozásával foglalkodtam, ju t kezembe a „Schulbote"-ban egy igen jeles értekezés „az énektanításról a gumpendorfi reáliskolánál" a mint tanitó és hangszerzö egyformán becsült F i n k es ur tollából. Nem mulaszthatom el az abban felállított elveket saját nézeteimmek tökéle­

tesen egybehangzóknak nyilvánítani, s azokat figyelembevétel és elsajátítás végett minden iskolatanitónak ajánlani.

Hol e két oktatásmód egymástól egyes részletekben különbözik; a föok egyszerűen csak a kitűzött czélban keresendő : F i n k e s ur a real-iskolábani énekoktatásról szól, hol sok és különösen korra nézve vegyes tanítványok vannak; mig a jelen bevezetésemnek czélja főleg (mi Magyarországban különösen érzett szükség) a templom számára zeneértő énekes gyermekeket nevelni; röviden F i n k e s ur a föreáltanodák számára irt s dalárdaszerü czél lebegett szemei előtt; én ellenben az elemi iskolák és zeneiskolák számára írtam s csak a magyar koronaországi helyi czélokat tartottam szem előtt. Innen a csupán látszólagos elté­

rés a nézetekben, és én előre is tiltakozom minden polémia ellen. Mert F i n k e s ur ép úgy mint én, sze­

rencsés volt a legnagyobb most élő theoreticust bírhatni tanítójául, igen tisztelt S e c h t e r Simon cs. kir.

udv. organista u r a t; és különbség a formában, különbség a czélban még nem föltételezi a nézet különb­

ségét.

Es ezzel átadom e nninkácskát azon óhajtással, fogadtassák az el annak, a mit kidolgozásánál ma­

gam elé kitűztem :

Legyen az v e z é r f o n a l a t a n í t ó s z á m á r a , melyhez ez szóbeli magyarázatait csatolhassa;

s e g é d - és i s m é t l ö k ö n y v a t a n u l ó s z á m á r a , különösen az oly terhes, időt és fáradságot rabló leírás elkerülésére.

Egyébiránt tisztelt collegáimnak magamat zenei paedagogiai oraculum gyanánt feltolni teljesség­

gel nem akarom , ki azt hiszi, hogy jobb oktatásmóddal b ir , kövesse a z t; az enyém sem eredetiségre sem tökéletességre nem tart igényt, ennek czélja főleg csak ébresztöleg hatni, mert S c h i l l i n g A. mondja:

„Minden könyvnek egy másodikat kell az olvasó fejében teremtenie,“ s ha csak gondolkodásra ébreszt is, munkám czélja teljesült.

Pécs, november hóban 1855.

Wiiiiiner Jós. Ed.

Első fejezet.

A hangjegyek állásáról.

I. §. Mindazon hangok, melyekből a zene, vagy valamely zenei dal áll, bizonyos je ­ gyek által, melyek hangjegyeknek (kóták) neveztetnek, fejeztetnek ki s állíttatnak érzékink elé ; ennélfogva minden énekesnek és zenésznek első feladata és kötelessége, hogy minden ze­

nei jegyet a leghelyesebben és leggyorsabban olvasni és előadni tudjon, íme egy hangjegyekkel leirt dal :

F á- radt va-gyok, fe-jecs - kém Már p i- hen - ni haj- tóm én.

Légy ne-kem T e , kér i - m ám , Ő -r o m , é — gi jó , a - tyám.

Ha már a hangjegyekkel leirt dalt megnézzük,

öt voltai

körén belül különféle jegyeket azaz pontokat látunk, vonallal vagy a nélkül, e jegyeket nevezik hangjegyeknek (kótáknak).

Minél fönnebb áll a vonal vagy a pont, annál magasabb (finomabb) hangot jelöl; mivel az

öl

vonalat alulról szá m ítju k

. tehát úgy mondjuk hogy a hangjegyek az

első, második, harmadik, negyedik, ötödik vonalon állanak.

De a vonalok közt is van hely, hova hangjegyeket írhatni, e helyeket vonalközöknek (fehér vonalok) nevezzük, s úgy m ondjuk, hogy a hangjegyek az

első, második, harmadik, negyedik vonalközön vagy fehér vonalon állanak.

I I . §. Hogy pedig e jegyeket a nyelv által is ki lehessen fejezni, e czélra a következő betűk használtatnak: A , H , C , D , E , F , G . — Ezek az A B C hét első betűi, csupán azon különbséggel, hogy a második betű t. i. B helyett a zenében H vétetik. A hetedik betű t. i.

G után ismét az első betű A következik, és igy tovább, valameddig csak egy hang még kivehető.

1

2

I I I . § . M in th o g y azonban az öt vonal és n ég y vonalköz (5 fekete és négy fehér v o n al) által csak kilencz h a n g o t leh et je lö ln i, te h á t

m ellékvonalokhoz

is folyam odunk. Az 5 v o ­

n alo n fölül használt m ellékvonalokat

rölvon alok liak

, az első vonalon alul alkalm azottakat

alvon alak n ak

nevezzük. Például : itt a h a n g je g y en egy kis vonal v a n keresztül h u z v a , m ely az első föl vonalat je lö li, teh á t e h an g jeg y az

első lói

v o n a l o n á ll; ig y

itt a h a n g je g y e n keresztül húzott vonal az első alv o n a l, s azt m o n d ju k , hogy e h a n g je g y az

első alvonalon

áll.

T erm észetes, h o g y a m ellékvonaloknak is v an n ak vonalközeik s ig y azt , h o g y : e h a n g je g y az ötödik vonal fölött, e z : az első fölv o n alo n , ez az első fölvonal fölött, ez: a m ásodik fö lv o n alo n , ez:

ez :

r h arm ad ik föl vonalon áll. Szintúgy m ondjuk, hogy ez:

az első a lv o n a lo n , ez :

az első vonal alatt, az első alvonal a la tt, ez : a m ásodik al­

v o n a lo n , ez : a m ásodik alvonal a la tt áll.

IV . H o g y m egism erhessük a h ét b e tű közöl m ikor m elyik esik az első v o n a lra , v é g re a zenébe a

k u lcsok

h o zattak be.

T ulajdonképen csak három kulcs v a n , t. i . : 1.

2. 3.

e

Azon vonalon m á r, a m elyen a —L— v ag y C kulcs áll, a h a n g je g y et C -n ek nevezzük, ig y azon v o n a la t, m elyen a -J L - v a g y G kulcs áll G -n e k , s a z t, m elyen az ))• vagy F kulcs á ll, F -n e k .

V . G yerm ekhangok szám ára ren d szerin t a so p ran - v a g y discantkulcs, t. i. az első v o ­ n alra alkalm azott C kulcs h aszn á lta tik , s akkor az öt v o n a l, vonalközeivel e g y ü tt következő elnevezést n y er :

a m ásodik fölvonal fölött, ez:

a C kulcs, a G kulcs, az F kulcs.

3

V onalok:

c e g h d

Vonalközök vagy feliér vonalok:

d f a c

De mivel igy csak kilencz hangot lehet jelölni, holott többeket kell kifejezni, ezért a mel­

lékvonalak is (III. §.) használtatnak, s a hangjegyek a sopran- vagy diskant-kulcson követke­

zőkép neveztetnek:

a h c d e f g a h c

Gyakorlás a sopran-hangjegyek ism eretére:

VI.

§. Azonkivül a gyerm ekénekben, kivált az újabb müvekben igen gyakran elő­

fordul a hegedű-kulcs vagy G kulcs a második vonalon, s akkor a hangjegyek kö­

vetkező nevet nyernek.

A vonalokon :

Sí

_{e g h cl í}

A vonalközökön v. fehérvonalokon:

s

tehát a hangjegyek nevei a hegedükulcson e következők:

g a h c d e f g a h c d

i

*) A fölül az énekben ugyan ritkán vagy sohasem fordul elő, de annál gyakrab­

han a hangszerzenében.

1^*

f a c e

e f g a h c d e f g a h

4

VII.

§. A C kulcs a harmadik vonalon is elő szokott fordulni, s akkor alt-kulcsnak ne­

vezik, a hangjegyek nevei pedig:

A vonalokon:

tehát a hangjegyek nevei az alt-kulcson:

c d e f g a h c d

e f g a h c d e f g

Gyakorlás a hangjegyek ismeretére az alt-kulcson:

VIII.

§. V égre, ha a C kulcs a negyedik vonalra tétetik, akkor tenor-kulcs nevet nyer.

A hangjegyek nevei : A vonalokon :

e g h d

c ü e í g a h c d e l g a h

Gyakorlás a hangjegyek ismeretére a hegedűkulcson:

f a c e g

A vonalközökön v. fehér vonalokon

g h d f

d f a c e

A vonalközökön v. fehér vonalokon:

tehát a hangjegyek nevei a tenor-kulcson :

Gyakorlás a hangjegyek ismeretére a tenor-kulcson :

5

I X . § . V ég re az F kulcs csak a n eg y ed ik v onalon fordul elő s bassu s-k u lcsn ak n e v e z te tik , m ert m inden é n e k -m é ly h a n g , v alam in t m in d en m ély h an g szerek , m i n t : b rú g ő , g o rd o n k a , fa g ó t, stb. e kulcson v an n ak irv a.

O ' O '

A vonalok n e v ei:

g h d f a

A vonalközök v a g y fehér vonalokéi : *

te h á t a h an g je g y ek n ev ei a b a ssu s-k u lc so n :

aa c e Og

f g a h c d e f g a h c d e f g f g a h c d e

G yakorlás a bassus h an g je g y ek ism eretére:

Hegedű

Sopran

A következő tábla mind az öt kulcsot mutatja

A lt

T en o r

Bassus

= j

6

Hegedi

Sopran

A lt

T en o r

Bassus

í Hegedű ^

Sopran

A lt

T en o r

Bassus

A zon h a n g je g y e k , m elyek e táblán egym ás fölé esnek, egym ással egészen azonosak.

Második fejezet.

A hangjegyek é s az ütem *) (tartus) időértékéről.

§ . A zenében nem m in d en h a n g egyenlő időhosszig ta rta tik ki, te h á t v an n ak lassúbb és sebesebb h an g jeg y ek . L eg n ag y o b b h a n g je g y a L u n g i s s i m a (leghosszabb) aztán következik a L u n g a :őg:l-- Az első 4 ütem en, a m ásodik ellenben 2 egész ü tem en keresztül tart. (E k ét h a n g je g y az ú jab b zenében ig en ritk á n fordul elő.)

*) Mint : huzam, ta rta m , melyek az időnek bizonyos tartását jelölik.

7

X I . § . Ez

eg é sz h a n g je g y .

és eg y egész v a g y n ég y negyedrész ütem en keresztül ta rta tik . iTa az G -h o z , m ely az egész h a n g je g y e t k ép ezi, egy fü ggőleges vonal il-

a

félh an gjegy

lesz, m ilyen term észetesen k ettő teszen egy egészet.

lesztetik

X I Í . § . E g y p o n t, fü g g ő v o n allal, negyedrész h a n g je g y : m elyből 2 te -

n 1 j 4 * , TT l ' l • *-' • tr i rí i t

szén eg y felet s 4 eg y egész h an g je g y et. H a a n eg y ed rész h a n g je g y függővonalához eg y h á - r ' ránt vonáskát illesztü n k , nyolczadrész h a n g je g y lesz belőle:' ...

■n r , I f i 1 l x 1 1 * i

T erm észetesen két nyolczad teszen egy n eg y ed h a n g je g y e t, n é g y nyolczad eg y felet s nyolcz eg y egészet. K ét h á rán tv o n ásk a tizen h ato d rész h a n g je g y ek e t alk o t :

m elyekből kettő m eg y eg y nyolczadrészre, n ég y e g y n egyedrészre nyolcz eg y le ire , tizen h at e g y egész h a n g je g y re . H árom h árán tv o n ásk a harm inczkettedrész h a n g je g y ek e t ád :

A harm inczkettedrész h a n g je g y e k b ő l k ettő m egy egy tiz e n h a to d ré sz re , n ég y eg y nyolczad­

részre, nyolcz eg y negyedrészre, tiz en h a t eg y félre és harm inczkettő eg y egész h a n g je g y re.

X I I I . § . H a a h a n g je g y u tán egy p o n t á ll, ez azon hangnegy id ő ta rta m át félannyival e fél h a n g je g y h árom n e ­ m eghosszabbítja, péld áu l: h a a félh an g jeg y u tá n pont áll

gyedrész időn át ta r ta tik , m e rt a fél h a n g je g y fele egy n e g y e u re s z , te n a t Két negyeuresz a h a n g je g y , egy negyedrész p ed ig a p o n t; ez áll m in d en más h an g jeg y ek n él is , p.

X IV . M inden zenem űvön át folyvást azon ü tem t a r t , m ely a jo b b kézzel n y u g o d ta n és egyenlően jeleztetik . Az ü tem n ek sokféle nem ei v a n n ak és fő felosztásuk szerint p á r o s és p á r a t l a n ütem ekre oszlanak. P áros ütem ek azok, m elyek páros szám m al osztatnak e l, m in t a k é tn c g y e d - és a n é g y n y o lc za d -iitem ; p á ra tla n ütem ek azok, m elyek 3 -m al osztatnak el m in t:

8'4, % , 9/s, 12/s stb.

X V . A n ég y n eg y ed v a g y egész ütem n ég y jelü tésb ő l áll, m in d en jelü tés eg y n e g y e d ­ részt te s z , s következő m ódon tö r té n ik : az első n eg y ed le fe lé , a m ásodik a mellhez balra, a h arm ad ik a m elltől el jo b b r a , a n eg y ed ik p e d ig fölfelé. A kéznek teh á t következő á b rá t kell le irn ia :

f e j

8

Az egész v ag y n ég y n eg y ed ü tem je le a C. Itt következik eg y n ég y n eg y ed iitem ü én ek ­ p éld a.

Sopran-hang szám ára : 1-sö szám.

I

Sopran

Zongora.

9

1. szám . Alt-hang sz á n tá r a :

J e g y z e t . M ind ezen , m ind v alam en n y i következő g y ak o rlato k n ál a tan u ló az ü tem et egyenlően és tulhajtás nélkül je le z z e , v alam in t a b e tű k e t is , c, d, e, stb. világosan ki kell m ondania.

2. szám .

Soprano

—

Zongora.

ü t

í5 i / V § — — ~ f ~

■-zg.'

: J = J : - d r

--- ---

=í=

í %

=1=

2

10

11

2. szám .

Alto

Zongora.

2*

12

X V I . § . M ielőtt a p á ra tla n ü tem ek re á tm e n n é n k , szükséges a szűnjelekkel is m eg ism er­

kednünk. A szűnjél azt je le n ti, m iszerin t azon idő alatt, a m ed d ig a szűnjél értéké t a r t , én e­

kelni v ag y játszani nem szabad.

E n n élfo g v a a szünjelek ép annyifélék m in t a h an g jeg y ek . P éld áu l:

■■ - egész szűnjél, s je le n ti, h o g y eg y egesz ü tem a la tt h a llg atn i kell, to v áb b á : fél szűnjél, két negyedrész idő ala tti szünetet je le n t;

gyedrész h a n g je g y n ek felel m e g ; todrész szünjelek, és

—| — negyedrész sz ű n jé l,~ e g y n e - nyolczadrész szü n jelek ; — — tiz e n h a - harm inczkettedrész szünjelek; m in d en ik szűnjél an n y i id ő é r- tékii, m in t a m egfelelő h a n g je g y ; v alam in t a szűnjél u tá n álló p o n t is azt felén y iv el m eg h o sz- szabbítja, épen ú g y , m in th a h a n g je g y m ellett állana.

X V I I I . § . A három negyedrész ütem a legközönségesebb a p á ra tla n ütem nem ek közt, az első jelü tés lefelé tétetik , a m ásodik jo b b ra , a h arm ad ik p ed ig fölfelé, m int ez á b ra m u ta tja :

Énekpéldák háromnegyedrész ütemben:

3. szám .

Soprano

Zongora.

13

14

Alto

3. szám .

Zongora.

15

16

2

X V I I I . § . A kétnegyedrész ütem csak két jelütéssel jeleztetik , egyik fölfelé, m ii-

j

sik lefelé; m in d en ik jelü tésre eg y negyedrész h a n g je g y esik. P éld áu l:

4. szám .

Soprano

Zongora.

17

4. szám.

Alto

Zongora

3

18

X I X § H a az egész v a g y négynegyedrész ü tem ig e n sebesen je le z te tik , akkor A H a ­ lj r e v e - ütem nek neveztetik. A jele következő: =z^ == akkor a jelzés két j elütés által tö rté n ik s m indenik je lü té sre eg y félh an g jeg y esik.

X X . V a n n ak összetett ütem nem ek is. A leg in k áb b szokásban lé v ő k : a 6/4 , 9/8 , 6/8 , 12/8 ütem . A 6/4 ütem n ég y je l ütéssel a d a tik , m in t a n ég ynegyedrész ü te m , csak h o g y az első és h arm ad ik je lü té sre két negyedrész h a n g je g y e sik , alakja teh á t következő :

É p en ig y jelezzük a 6/8 ü tem et is, s az első je lü té sre k é t, a m ásodikra egy, a h a rm a d ik ra k é t, a n eg y ed ik re p e d ig egy nyolczadrészt számolunk.

X X I . § . A 9/8 ütem ú g y jelez tetik m in t a három negyedrész ü te m , csak h o g y m in d en jelü tésre három nyolczadrész m e g y , ú g y a 12/8 ütem a négynegyedrész ütem hez hasonlóan je -

le z te tik , s m inden jelü tésre három nyolczadrész m egy.

X X I I . § . T ö b b ütem en át tartó szünet jelölésére következő jelek h aszn áltatn ak :

1 l 4

I---s tb .; s e jelek b ő l tétetn e k össze a n ag y o b b szünet szám ok, például : 27 ütem a la tti szünetet jelen t. H a hosszabb id eig tartó szü­

n e t fordul elő, kényelem v é g e tt az ütem ek száma a szűnjél fölé feljeg y eztetik , péld. :

32 152

A szűnj eleket g o n d o latb an m in d en zenész m in d en jelü tésn él pontosan szám olni tarto zik , és e szám olásnál nem szabad egyiknek a m ásikban bizakodnia.

19

XXIII.

§ . G yakran elő fo rd u l, m iszerint a zenem ű nem egész ütem m el k ezd ő d ik , az ily hiányos ü tem et

ráü tésn ek

(A ufstreich) n e v e z ik , péld.

:: v a g)r

A g -n u s De - i q ui tol - lis.

Harmadik fejezet.

A h a n g in o z <1 í t ó k r ó 1.

XXIV.

§ . E h an g o k : A, H, C, D, E, F , G nem egyenlő táv o lsá g ra állanak egym ástól, például az A és H közti k ü lö n b sé g , v a g y hangköz m ég egyszer oly n a g y , m in t H és C közt, m it akkép fejezünk ki, m iszerint a H -ró l C -re csak félhangköz van, ellenben C -rő l D -re ism ét egész h a n g k ö z , E -rő l F - r e ism ét félhangköz. M ivel p e d ig m in d en egészet két félre leh et osz­

ta n i, e v é g re az ú g y n ev ezett h angm ozditó je le k h a s z n á lta tn a k , m elyek által a h a n g jeg y ek et egy fé lh a n g g a l, v a g y két félh an g g al is odább m o zd íth atn i, ú g y hogy m in d en ü tt m ind az egész, m in d a félh an g o k at m egjelölhetjük.

reszt

XXV.

§ . Ilyen hangm ozdító je l öt van, ú g y m in t: a kereszt — a Be és az oldójel

x— a k e ttő s-B e

a k ettő sk e-

XXVI.

§ . A kereszt 5 £ a h a n g je g y e t, m ely elő tt áll, fél h a n g g al följebb em eli, m it is szótagnak a betűhöz rag asztása által fejezünk ki, péld.

cis fis öűs ais eis his

XXVII.

§ . A Be —f>— a h a n g je g y e t, m ely előtt á ll, eg y félh an g g al leszállítja, s ezt e s szótagnak a betűhöz ragasztásával fejezzük k i, péld.

des ces as es has v a g y b ges fes

H a a k a H előtt áll, általános szokás szerint Has h ely ett csak B e -t m ondunk.

XXVIII.

§ . A kereszt $ és Be j? segélyével m ár m inden létezhető h a n g o t kifejezhetünk u g y an , de a felsőbb m ütudom ány szükségessé teszi m ég a kettőskeresztet X és kettős B ét is.

A kettős kereszt X a h a n g je g y e t, m ely előtt á ll, két félhanggal em eli fö leb b , m it i s i s v ag y i n s szótagoknak a betűhöz ragasztása által fejezünk ki. Például :

3*

20

odsis disis cisis aisis

g in s dins cins ains

X X I X . § . V a lam in t a X k ét felh an g g al em el, ú g y a a h a n g je g y et, m ely előtt áll, két felh an g g al szállítja le , s ekkor a b etűhöz e s e s v a g y e n s rag asztatik . P éld áu l:

g-eses ceses feses bbe

X X X . § . Az oldójel tj a h a n g je g y e t ism ét k o ráb b i állására helyezi vissza, azaz: h a v a ­ lam ely h a n g je g y $ által em elv e, v a g y h által leszállítva v o lt, és e h a n g je g y később u g y a n ­ azon ütem ben külön m ég egyszer elő fo rd u l, ak kor az oldójel azt je le n ti, h o g y a k o ráb b i h an g m o zd itó je l többé nem érvényes. P éld áu l:

X X X I. § . M inden hangm ozdító je l érvénye egy egész ütem en át ta r t; de itt m eg kell je g y e z n i, h o g y ha az ütem utolsó h an g jeg y e hangm ozdító által el van v á lto z ta tv a , s a k ö v e t­

kező ütem ugyanazon h an g je g y g y ei k e zd ő d ik , akkor a hangm ozdító je l érv én y ét a következő ütem re is m eg tartja.

21

XXXII.

§ Ha, egy va,gy tö b b hangm ozdító je l valam ely zenedarab e le jé n , v ag y eg y ütem kezdetén m in d en h a n g je g y nélkül áll, akkor annak érvénye az egész d a rab o n keresztül m inden ugyanazon betiijü h a n g je g y re k ite rje d , azaz: ha például az F vonalon $ áll, az által az egész darabon keresztül m in d en F h a n g je g y ek F is -re v álto ztatn ak , hacsak eg y oldójel tj. azt ism ét F - r e fel nem oldja.

XXXIII.

§ . H a X v a g y \>\> állt a h a n g je g y előtt, s a legközelebbi elő tt csak § v ag y k-nek kell á lla n i, akkor e h a n g je g y elé oldójel íj. s ezután az uj hangm ozdító je l tétetik . P é ld áu l:

Negyedik fejezet.

A h a n g n e m e k r ő l .

XXXIV.

§. M inden zen ed arab n ak valem ely h a n g n em szolgál a la p já u l, azaz: m inden z en ed arab b an v alam elyik h a n g , m elytől a többi h an g o k fü g g n ek , leg g y a k rab b a n fordul elő, s akkor azt m o n d ju k , e zenem ű e v a g y am a h a n g b ó l, v a g y e v a g y am a h an g n em b ő l m egy.

XXXV.

§. A tizen k ét félhang m indenike

k é t f é lé k b e n

szolgálhat valam ely zenem ű­

nek a la p h a n g já u l, a szerint a m in t a zenem űben a fő hang kem ény (D u r-) v a g y lágy lajto rjája (M oll-S cala) tulu ralk o d ó . A kem ény h a n g la jto rja (D u r-S ca la v a g y M ajor) lépcsőnkinti soro­

zatos em elkedés egyik h a n g ró l a nyolczadikig (O ctava), de ú g y hogy e lajto rja csupa egész han g o k b ó l áll, csak a h arm ad ik ró l n e g y e d ik re , s a hetedikről nyolczadikra m enő lépcsőn v an félhang. P é ld á u l:

Itt a -

ség v a n ; de a —tÉ~z rő l a re csak félhangnyi, v a la m in t a tö b b i lépcsők is egész h angok,

—fi*— ---

csak a zz^zzről a re ism ét félhang. L átszik teh á t, h o g y F is a h arm ad ik lépcső D -tő l, és Cis a h e te d ik , következéskép e két h an g jeg y rő l csak félhangokban tö rté n ik a továbbm enetel.

Az F -la jto rjá n a harm adik hang\

h o g y te h á t a n eg y ed ik lépcsőn félh an g o t n y erjü n k a ~^ y —»— t egy által le kell szállítani, és e leszállítás által a neg y ed ik és ötödik lépcső közti egész h an g is h e ly re á llítta tik , m ert H -tó l C -ig csak félhang van.

ről az re , é ről a re m in d ig eg y egesz h an g n y i különb-

22

XXXVI.

§. A h a n g n em ek e t a zenedarab elején hangm ozdítókkal jelezik (3 2 . §.); h a sem m i nincs előjelezve, a darab C -d u rb ó l m egy, s a C d u r h a n g la jto rja következő :

XXXVII.

§ . Az

ötös

szám a m ostani zen etan b an leg n ag y o b b fo n to sság ú , m ert az ö tö d - h an g k ö rö n (ö tö d h an g n ak , Q uinta, n ev eztetik az ötödik h a n g ) alapul m in d a h an g n em ek m in d az előjelzések eg y m ásu tán következése, m in t m in d járt m eg fo g ju k látni.

H a egy jj v an előjelezve, ez m in d ig az F - e n á ll, s akkor m inden F az egész d a ra b b a n F is ne ,ret k a p , a zenedarab p e d ig G d u rb ó l m e g y ; a G d u r lajto rja p e d ig következő :

H a két $ v a n előjelezve, ak kor az első $ az F - e n , a m ásodik a C -n áll, s e két h a n g F is és Cis n ev et n y e r: a h a n g je g y p e d ig D durból m eg y s a D d u r lajto rja következő :

Á m de G d u rb an a G a C -n ek ö tö d h an g ja (Q u in tája) v ag y is az ötödik lépcső, s D d u rb a n lá tju k , h o g y : e l ő s z ö r a m ásodik kereszt Cisen á ll, s Cis az ötödik h a n g F is tő i, te h á t ö tö d - h an g , Q u in ta; m á s o d s z o r : a h a n g m ü C d u rb ó l m e g y , D p e d ig G -n e k ö tö d h a n g ja , és ig y m eg y ez m in d a keresztekkel, m ind a h a n g n e m e k k e l, m elyekben keresztek v a n n ak előjelezve, m in d ig öt hanrrsral fölfelé.

A d u r

E d u r

H d u r

F is d u r

Cis d u r

XXXVIII.

§. V alam in t azon h a n g n e m e k , m elyekben keresztek elő jelezv ék , ö tö d h an g - sorzatban

fölfelé

következnek egym ás u tá n , ú g y azon h a n g n e m e k , m elyekben B e -k v annak előjelezve, ö tö d h an g so rzatb an

lefelé

követik egym ást.

H a ) van előjelezve, e |? m in d ig a H -n á ll; a H aztán H a s v a g y közönségesebben B e (2 7 . §.) n ev et n y e r , a zenem ű F durból m e g y , m elynek lajto rjá ja következő:

23

Á m de F öt h a n g g al esik alább m in t a C.

H a k ét Be v an elő jelezv e, az első a H - n , a m ásodik az E - n áll, s akkor a H és E az egész d a ra b b an Be és Es n e v et v isel, s az ily zenem ű B du rb ó l m egy. Ámde E s lefelé szá­

m ítv a ötödik h a n g F -tő l. A B -la jto rja e következő : B d u r

Es d u r

As d u r

Des d u r

Ces dur

X X X I X . §• M in t a zongorán kiki kön n y en lá th a tja , h a péld. a C egy által em eltetik, s Cis-szé lesz, v a g y h a a D eg y |? által leszállíttatik és D es-szé lesz, a Cis és Des egy s u g y a n ­ azon h a n g , ig y F is és Ges s tb ; h o g y teh á t valam ely zenem ű olvasása k ö n n y íte s s é k , C is-d u r h e ly e tt, m elynek hét keresztje v a n , ren d szerin t az öt ]? vei biró D e s-d u r h aszn áltatik ; ig y a h ét l?-t számláló Ces d u r h e ly e tt H d u r ira tik , m elyben öt kereszt van. A különbség F is d u r és Ges d u r közt egészen elenyészik, m ert F is d u rn ak h at keresztje s Ges d u m ák h at á-je van, te ­ h á t m indkettő egyform án nehezen olvasható.

X L . M int m ár a 35 §-ban em lítettük, m inden h an g o t kétképen lehet valam ely h a n g ­ nem alap h an g jáu l, főhangul (T o n ica) venni, t. i. a kem ény (D u r) han g n em b en és a lág y (M oll) hang n em b en .

A lágy (M oll) h an g n em b en csupa egész h an g o k v a n n a k , csak a m ásodik lépcsőről a h a r­

m adikra, s az ötödik lépcsőről a h ato d ik ra van e g y eg y félhang, teh á t például a D m oll lajto rja ig y h an g zik :

Itt az E h an g tó l az F - ig félhangot ta lá lu n k , úgyszintén az A -tól B -ig . M ár p e d ig az E m ásodik, az F m eg harm adik lépcső, v alam in t A ötödik és B h ato d ik lépcső D -től.

Ges d u r

24

XLB. §. E lajto rja azonban nem énekelhető, nem dallam os, s a z é rt, h o g y a lág y h a n g ­ lajto rja kellem esb h a n g za tu v á tétessé k , m in d en h a n g lág y lajto rjá b an fölfelé a h ato d ik és h e ­ te d ik lépcső, hangm ozdító je l által félh an g g al fö lem eltetik ; h a p e d ig a h a n g la jto rja lefelé m eg y , akkor ú g y m arad, m in t a 40 § -b an m ondva volt. A dallam os lág y D h a n g la jto rja te h á t e következő :

L átju k i t t , h o g y a hatodik h a n g , B egy által félh an g g al fö le m e lte te tt, v alam in t a h e ­ ted ik lépcső C eg y \ által Cis-szé v á lto z ta tta to k á t, azaz félh an g g al fölem eltetett.

X í^ II. §. M inden kem ény (d u r) h an g n em ek v an eg y ro kon lág y (m oll) h an g n em e, v a g y s oly h a n g n e m , m ely ugy an azo n előjelzettel bir. íg y m in d F d u rb a n , m in d D m ollban eg y b van előjelezve; G d u r és E m ollban egy kereszt stb.

Csak a kem ény h an g n em fő h an g játó l (T o n ica) három lépcsővel lefelé kell m e n n ü n k , és m eg v an az azzal ro kon lág y hangnem . A lág y h a n g la jto rják (M oll-S calen) következők :

A moll

E moll

H moll

F is moll

Cis moll

Gis moll

Dis moll

25

B moll

F moll

Cis v a g y Des d ó rral rokon.

As d ó rral rokon.

Es d ó rral rokon.

G moll

D m oll

F d ó rral rokon.

N oha ö t-h a t kereszttel vagy 7-vel előjelzett h an g n em ek ritk án fordolnak elő, m égis m in ­ den zenésznek okvetlen szükséges m inden kem ény és lágy h an g n em ek et m in d előjelzéseikből m e g ism e rn ie , m ind h a n g la jto rjá ik a t könyv nélkül tndnia.

X liS II. H a valam ely h a n g n ak kem ény lajto rjá já t an n ak lág y lajto rjájáv al összehason- litjn k , látn i fo g jn k , h o g y a főkülönbség a h arm ad ik lépcsőben v ag y is a h arm a d h an g b a n (T e rtia ) fekszik; tu d n iillik a kem ény lajto rján ál a n a g y t e r t i a , a lág y lajto rjá n ál a k i s t e r - t i a használtatik. A n a g y te rtia a h an g n em n ek k e m é n y , e r ő s jellem et kölcsönöz, m ig a kis te rtia l á g y , b ú s l a k o d ó kifejezéssel bír. D a r u s , latin szó s k e m é n y t je le n t; i n o l l i s jelen tése l á g y . A n a g y h arm ad h an g neve la tin o l: t e r t i a m a j o r , a kis h arm ad h an g é t e r t i a i l l l n o r ; e szerin t m in d e g y , akár ezt m ondom : k e m é n y C - l a j t o r j a , akár ezt: C - D u r - 1 a j t ö r j a , akár ezt: C - m a j o r l a j t o r j a ; v alam in t az is m in d e g y , akár ezt m ondom : l á g y C - 1 a j t o r j a , akár e z t : C - m o 11 1 a j t o r j a , akár e z t: C - m i n o r 1 a j t o r j a. íg y szoktok m o n d an i h o g y a zenedarab C - d u r v a g y C - m a j o r b ó l ; v alam in t C - m o l l v a g y C - m i n o r b , ó l m egy.

Ötödik fejezet.

A z é !

í

t‘ k 8 z ö v e é r ö I.

V I ,I V . § . Az ének szöveg nélkül nem é n ek , azaz m inden ének főkelléke, hogy a h all­

gató az ének m inden szavát világosan és tisztán m egérthesse. Isten az em bernek m ár a n y elv et 4

C m oll

26

m in t az élő állatok fölötti előnyt a d á ; épen ú g y az ének szavai is annak fő előnyét teszik az élettelen hangszerek előtt. Az ének szavai (a szöveg) a h a n g je g y ek alá ira tn a k , s ak kor a h a n g je g y e k azt je lö lik , m elyik h a n g b an kell a szótagokat énekelni. R en d szerin t a szöveg m inden sz ó tag jára eg y h a n g je g y esik , péld.

ő he - ví - ti kéj - r e , ha h ű n t e - v é m a jó t.

X K V . § . H a eg y szövegszótagra egy h a n g je g y n él tö b b et kell é n ek e ln i, akkor e je g y e k kötívvel k ap cso ltatn ak össze.

A kötív ilyen péld.

Az U r n a g y ne - v é - rol be - szél az ég s föld, k é ­

zé - nek m ii- ve a szé - les ég - bol - to - zat.

X L V I . § . H a m inden egyes nyolczad- v a g y tiz e n h a to d -h a n g je g y re eg y szótag esik,, akkor e h a n g je g y ek is külön ira tn a k ; ha több ily h a n g je g y m egy eg y szó tag ra, ak k o r a nyol­

czad - v a g y tiz e n h a to d -h an g jeg y v o n a l által k ö tte tn ek össze, péld.

Szép hó - f e - h é r kis bá - rá - nyom le - g e l- g e t o tt a

ré - te n ; o - lyan s z e - lid, o - lyan j á m - bor, o - ly an sze- lid o -

lyan jám - bo r, a t ü - re - lem je l - ké - pe.

E kis d alb an az első három h a n g je g y a la tt három szótag szöveg is v a n ; a m ásodik ü tem m ásodik és h arm ad ik h an g je g y ére nem kell k ö tív : ellenben a kötív a n eg y ed ik ü tem b en azt