ft R T E 8 í T Ö J E.

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

ft R T E 8 í T Ö J E.

A M. T. AKADÉMIA RENDELETÉBŐL

BZKKKKSZTI

HUSZADIK ÉVFOLYAM (1886.)

B U D A P E S T

K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S A K A D É M I A 1887.

A F Ö T I T К Á К.

MAGYAR TUDOM. AKADÉMIA

É R T E S Í T Ő J E .

E L S Ő A K A D É M I A I Ü L É S .

Az I - s o ( n y e l v - é s s z é p t u d o m á n y i ) o s z t á l y e l s ő ülése

1886. január 4-én.

H U N F A L V Y P Á L

r. t. és osztályelnök elnöklése alatt.

1. Joannovics György m e g k ö s z ö n v é n t. t a g g á v á l a s z t a t á s á t , fölolvassa „ A m a g y a r s z ó r e n d r ő l " czimü é r t e k e z é s é t .

Bírálatra a d a t i k .

2. A z o s z t á l y t i t k á r b e m u t a t j a dr. Peez Vilmosnak, mint v e n d é g n e k „ A k i s e b b g ö r ö g t r a g i k u s o k t r ó p u s a i " czimű é r t e k e z é s é t . A k i v o n a t így szól :

Jelen dolgozat mintegy folytatását képezi azon értekezéseknek, melyek Aeschylus és Sophocles trópusairól a Nyelvtudományi Közle- mények XIY-ik kötetében, és Euripides trópusairól a Nyelv- és Széptudományi Értekezések X-ik kötetének VI-ik számában jelen- tek meg.

A tropusok feldolgozásának elveiről szerző Euripides trópusait tárgyaló értekezésének bevezetésében szól. Itt mindenekelőtt jellemzi a rhetorikai, alaktani, mondattani és lexicographiai szempontokat, me- lyek szerint a tropusokat tárgyalni szokták. A rhetorikai szempont arra van tekintettel: mi módon használtatnak az egyes tropusok, hogy t. i. élő élő helyett, élettelen élettelen helyett, élő élettelen helyett, vagy élettelen élő helyett áll-e ; az alaktani arra tekint, minő nyelv- tani alakokat mutatnak föl a tropusok ; a mondattani arra figyel, mi sajátságosat mutatnak a tropusok a mondatrészekre és mondatokra nézve ; a lexicographiai azt mutatja ki, minő szavak használtatnak tropice az egyes költőknél és minő különbséget találunk e tekintet- ben a költők között. Azután kiemeli a szerző e szokásos szem- pontok meddő voltát, és kifejti, hogy a tropusok tárgyalásánál nem az azok használati módjára való tekintet, hanem a tropusok jelentése a fődolog, mely a miveltségtörténeti és költészeti szempontra vezet.

E szempont szerint a tropikának főfeladata kimutatni : minő össze- függésben állanak egymással kor, költő, trópus ; és minő fényt vet a trópus a korra és költőre.

A MAGYAR TDD. AKAD. ÉRTESÍTŐJE. 1886. 1. SZ. 1

E fölfogásból indulva ki tárgyalta szerző említett két érteke- zésében a három görög tragikus képeit.

A kisebb görög tragikusok (tragici minores), a kik alatt a többi görög tragikusok értendők, Aeschylus, Sophocles és Euripides kivéte- lével, s a kiknek képeit szerző jelen értekezésében dolgozta fel, csak rhetorikai, grammatikai és lexicographiai szempontból nyújtanak némi tanulságot. Hogy míveltségtörténeti és költészeti szempontból ered- ményre nem juttatnak, annak oka az anyag szerfölötti hiányosságában rejlik, mert a körülbelül 900 fragmentum rengeteg anyagnak, három század mintegy tizenkétezer tragoediájának elenyészően csekély ma- radványa. Mindazonáltal szerző a kisebb görög tragikusok trópusai- nak tárgyalását egy míveltségtörténeti és költészeti szempontból ki- induló munka-sorozatban is szükségesnek tartja, mert egyrészt szük- séges záradéhát képezi az a görög tragikusok trópusaira vonatkozó kutatásoknak, másrészt szükséges szemét az összes görög dráma tró- pusainak tárgyalására kiterjeszkedni akaró tanulmányok lánczolatának.

Bírálatra adatik.

3. Az osztálytitkár b e m u t a t j a dr. Nagy Sándornak, mint vendégnek „Gyön- g y ö s i István műfordításai" czimíí értekezését. K i v o n a t a ez :

A felolvasás tárgyát három XVII. századi költemény képezi, melyeket értekező a m. nemz. múzeumi könyvtár egyik colligatumá- ban talált kéziratban s melyek eddig ismeretlenek voltak. Mindhárom Ovidius heroidái közül való : az elsőt Paris irja Helenának, a második Helena válasza, a harmadik pedig Penelope levele Ulysseshez. Eimes sándor-versekben vannak fordítva, s nyelv és verselés, előadási modor és szellem tekintetében tökéletesen egyeznek egymással ; semmi két- ség tehát, hogy egy ugyanazon fordító művei. — Paris és Helena két heroidája már előbb sem volt ismeretlen irodalmunkban : a XVI.

század végén egy névtelen lévai költő lefordította s műve két kiadást ért. E gyarló kísérlettel összemérve, az újabb fordítás meglepő hala- dásról tanúskodik ; csupán hűség tekintetében hagy még kívánnivalót.

A XVII. századbeli fordító mindhárom heroidánál oly szabadságot vesz

magának, mintha eredeti művet irna ; a mennyiben nemcsak a tar-

talmat változtatja meg, saját eszméit szővén közbe s olykor-olykor

szabad folyást engedvén ömlengéseinek ; hanem feláldozza a belső

hűséget is. A költemények eredeti római jellegét letörölve, magyar

színezettel vonja be, mely alól élénken kitűnnek saját költői egyéni-

ségének vonásai is. Legfőbb ereje a lyrai érzelmek rajzában s a nyelv-

és verselésben mutatkozik. Nyelve mindenekfelett magyaros képekben

bővölködik. Kifejezései választékosak, néha éppen keresettek, de min-

dig az újság bájával hatnak. Közmondások, népies szólásmódok nagy

számmal találhatók nála. Néhol új fordúlatokkal teszi érdekessé irá-

lyát ; gyakran használ inversiókat s nem riad vissza az újításoktól

sem. Újításai azonban nem annyira új szók, hanem inkább új mon-

dattani alakok alkotásában állanak ; s éppen az mutatja művészi ere-

jét, hogy finom nyelvérzéke megóvja minden visszásságtól. Nem ke-

vesbbé mester a verselésben. Sorai könnyed lejtésűek, zengzetesek;

rhythmusa oly élénk s oly magyaros, minőt ama korban csak Gyön- gyösinél találunk. Rímei kifogástalanok.

E kitűnő tulajdonságok egyenesen Gyöngyösire utalnak. Ama korban így verselni csak ő tudott ; s költői egyéniségének vonásai egytől-egyig felismerhetők e fordításokon is. Olyan reminiscentiákat, minők ismeretes müveiben nagy számmal találhatók, ezekben hiába keresünk ugyan, de ennek is megvan a maga egyszerű magyará- zatja. Nagyon természetes, hogy ő is, mint sok más költő, fordítá- sokkal kezdte pályáját. Ovidius múzsája felbátorította, hogy saját költői erejét s nyelvünket próbára tegye. Midőn aztán évek s talán évtizedek múlva ismét irogatni kezde, ifjúkori szárnypróbálgatásainak csak puszta emléke élt lelkében. Eredeti műveket irván, melyeknek tárgyait nemzeti életlink mozzanatai szolgáltatták, más gondolatok, más eszmék fogamzottak meg lelkében. A hatás, melyet ifjúkori for- dításai révén Ovidiustól vett, el nem enyészett soha; de a gondola- tokat, eszméket és kifejezéseket, melyekkel emez első kísérleteiben találkozunk, későbbi műveiben ujabbak váltották fel. így mosódtak el lelkében a reminiscentiák, s ezért nem találunk ez ifjúkori dolgo- zataiban egyező kifejezéseket. De költészetének alapvonásai világosan kitűnnek ezekből is.

A z osztály t i t k á r a következő megjegyzésekkel kisérte a b e m u t a t o t t értekezést :

Dr. Nagy Sándor csak annyit bizonyít, hogy Gyöngyösi for- díthatta e költeményeket, de nem bizonyítja be, hogy valóban for- dította is. Külső okot eleget hozott fel e föltevés lehetőségére, de belsőt keveset, mert a sormetszetek szigorú megtartását, némi ma- gyaros választékosságot, a közmondásos és népies szólásmódok hasz- nálatát a XVII. és XVIII-ik század más műveiben is megtaláljuk, kivált azokban, a melyek a Gyöngyösi iskolája nyomán keletkeztek.

A föltevést csak Gyöngyösi munkáinak, sajátságainak, nyelvfordula- tainak részletesebb és behatóbb összevetésével lehetne valószínűvé tenni.

De még az sem bizonyos, hogy e fordítások csakugyan a XVII-ik században keletkeztek-e, mert a bennök előforduló obsitos szó alkal- masint csak a XVIII-ik században kezdett használtatni. Magok a mű- fordítások mindenesetre érdekes adalékok. A bennök előforduló közmondás :

De én is részt vettem a háncsai vámban,

mely nem található meg közmondásaink között s mely a szöveg sze- rint annyit tesz, mint megvénültem, még más tekintetben is figyelmet érdemel. Egyik régi históriás énekszerzőnk neve ma is vitás, egyik Bánkainak, a másik Bányainak, a harmadik Bánczainak olvassa. Azon- ban ez utóbbi nevet sokan azért nem akarják elfogadni, mert ily helynév nincs. íme e költeményben mint helynév fordul elő Báncza s e homályos kérdést megvilágítja. Mindezt Nagy Sándor bővebben kifejtette az Egyetemes Pliilologiai Közlönyben (1844. jún. VI.) s itt csak érinti.

1*

M Á S O D I K A K A D É M I A I Ü L É S .

A I I . ( p h i l o s . - , t á r s a d a l m i és t ö r t é n e t t u d o m á n y i ) o s z t á l y e 1 s ö ü l é s e

1886. január 11-én.

H U N F A L V Y JÁNOS

r. t. elnöklése alatt.

5. Fejérpataky László olvassa S z e n t k l á r a y J e n ő lev. t a g é r t e k e z é s é t : „ A b e c s k e r e k i várról."

A z é r t e k e z é s e k s o r á n k i a d a n d ó .

6. Schwarcz Gyula lev. t a g ily c z i m ű é r t e k e z é s é t o l v a s s a fel : „Melyik g ö r ö g állam közelítette m e g l e g j o b b a n a k é p v i s e l e t i rendszer a l a p g o n d o l a t á t ?"

A z értekezések s o r á n k i a d a t i k .

H A R M A D I K A K A D É M I A I Ü L É S .

A I I I . ( m a t h , é s t e r m é s e z t t u d o m á y i ) osztály e l s ő ü l é s e

1886. jan. 18-án.

D R . SZTOCZEK J Ó Z S E F

r. t. és osztályelnök elnöklése alatt.

8. Horváth Géza 1. t. : „ A m a g y a r o r s z á g i psyllidákról".

9. Karpelles Lajos r é s z é r ő l : „ E g y é r d e k e s új a t k a - f a j " előterjeszti H o r v á t h G é z a 1. t.

10. Téglás Gábor d é v a i reáliskolai i g a z g a t ó részéről : „ E g y ú j c s o n t b a r l a n g a h u n y a d m e g y e i P e t r o s z falu h a t á r á n " megismerteti Szabó J ó z s e f r. t.

11. Konkoly Miklós t. t. ., A s t r o p h y s i k a i m e g f i g y e l é s e k és v i z s g á l a t o k az 1885. é v b ő l " . K i v o n a t b a n így :

A mult évben első terveit mutattam be egy nagyobb szabású munkának, melynek ezélja az állócsillagok a földre sugárzott összes energiájának mechanikai mértékben való meghatározása. A munka annyival fontosabb, minthogy egyidejű elméleti vizsgálódások kiderí- tették, hogy ez úton, tisztán a spektrum tanulmányozása által, az égi testek hőmérséklete és photospharáik nyomása is kiszámítható, a mi által anyaguk állapota teljesen meg van határozva. Ez végső lépés azon- ban még nehézséggel jár, mert az állócsillagok távolságairól vajmi keveset tudunk. Ha sikeriilend, pontos megfigyelések által a csillag spektrumát külön választani pliotosphâràjânak spektrumától, úgy a hőmérséklet-meghatározás, függetlenül a távolságtól is, eszközöl- hető lesz.

Dr. Kövesligethy Radó eddig 34 első, másod és másod-harmad-

rendű csillagot észlelt ezen értelemben. A számításoknál a légkör és

valamennyi használt műszer absorptiója tekintetbe volt véve. Tán nem

lesz érdektelen az eddig talált legnagyobb és legkisebb sugárzó ener- giát felhozni. Ha a csillagoknak földünket érő sugárnyalábját egy spektrummá szétbontva gondoljuk, mely Q és végtelen hullámhosszú- ság közt terjed ki, mely tehát a látható részen kivűl az összes lát- hatatlan részeket is magába foglalja, és ha ezen teljes spektrum összes mechanikai erélyét a légkörön kivűl keressük, akkor Sirius szá- mára négyzet antimeteren- és másodperczenként 62 milligramm mil- limétert, X Cassiopeiae számára ellenben 4 miíligrammillimetert talá- lunk. Meg kell még jegyeznem, hogy a látható spektrum energiája nem szükségkép arányos az összes energiával.

Ezenkívül foglalkoztunk a déli öv spektroskopikus átkutatásával, mely munka befejezéséhez már nagyon közel áll. Eddig 1800 csillag- nak spektruma van meghatározva; figyelemmel kisértük továbbá ß Lyrae és 7 Cassiopeiae, valamint az Orion csillagait is, melyek spektrumában rohamos, határozottan korszaki jellemű változások mutatkoznak.

Az üstökösök természetére vonatkozó ismereteink ez évben ke- véssé gyarapodtak, noha három ily égi test volt látható. De mind- annyi oly gyenge volt, hogy spektral analytikus vizsgálódásokra gon- dolni sem lehetett.

Ennél érdekesebbek azon észleletek, melyek a Plejad-csillagok sugárzóenergiájának, s ennélfogva hőmérsékletöknek meghatározását en- gedik meg. A módszer ez esetben elüt a szokottól, a mennyiben ez a czél gyengébb csillagoknál egyidejű fény- és színmeghatározás útján érhető el.

Egy spektral photometrikus összehasonlítás történt a hold Tycho Krater és Mare Imbrium nevű hegyes illetve lapályos képződményei között; ebből kitűnik, hogy a síkságok tetemes mértékben nyelik el a rájok eső napfény vörös sugarait, miből színök zöldes árnyalata könnyen magyarázható.

Végre két ritka tüneményről kell még említést tennem, melyeket hosszabb időn át észlelhetni alkalmunk volt : az Andromeda nagy kö- dében, és az Orion-csillagzatban feltűnt új csillag. Az elsőt szeptem- ber 4-től egész október 5-ig észleltük, a másodikat deczember 27-étől fogva.

Az Andromeda új csillaga, mely valószínűleg augusztus 19-én villant fel, eleinte narancs vörösesszínű volt, azután gyenge vörhe- nyesbe ment át, melyben a zöldnek nyoma is látszott. Későbben színét az úgynevezett fehér csillagok színétől nem lehetett megkülönböztetni.

Spektrumában a kevesbbé törékeny részek bírtak feltűnő fényerővel és kiterjedéssel, mig az ibolya részek egészen hiányoztak. A hydrogen valamint a helium fényes vonalait, több ízben láttuk ; roppant szélesek voltak, de fényök gyengeségénél fogva alig domborodtak ki a foly- tonos spektrumból. A sürtin eszközölt photometrikus mérésekből kitűnt, hogy a csillag fénymaximumát szeptember 5-én érte el, mikor 7-5 nagyságú volt ; egy másodlagos maximum mutatkozik szeptember 10-én.

Ez időtől fogva rohamosan apad a csillag fénye szeptember 17-ig,

innen pedig mindinkább lassúdó mértékben október 5-ig, mely napon már csak a legnagyobb figyelemmel volt észrevehető.

Az Orion új csillagának fényéről még keveset mondhatni ; 6-od nagyságú s mély vörös narancs színnel bir. Spektruma majdnem egé- szen egyezik a Herculiséval ; sötét, széles, az ibolya felé élesen hatá- rolt sávokból áll, melyek között a helium és valószínűleg magnesium fényes vonala tttnik ki.

Műszergytijteményünk egy igen érzékeny Deprez-d'Arsonval-féle galvanometer és egy tangens boussolával szaporodott; a volt heliograph 3 hüvelykes objektivét egy azimutális távcsővé szereltük fel, és be- rendeztünk egy új meteoroskopot, valamint egy csillagspektroskopot kizárólag fényképészeti czélokra. Ezeken kivül az observatorium még néhány kisebb, mellék készülékekkel gyarapodott.

12. Gruber Lajos, kir. meteorolog, m i n t v e n d é g : „ A f ö l d n e h é z s é g m e g h a - tározása B u d a p e s t e n a r e v e r s i o n á l , inga s e g í t s é g é v e l " ( A m ű s z e r b e m u t a t á s a mellett).

13. B . Eötvös Loránd r. t. b e m u t a t j a a z Osztály-Értesítő számára S z i l á g y i E d e részéről Kolozsvárról : „ S z e m t ü k ö r r e a l k a l m a z h a t ó m i k r o m e t r i k u s k é s z ü l é k "

czimfl előleges közleményt.

I . I G A Z G A T Ó S Á G I t L É S .

1886. január 24.

T R E F O R T ÁGOSTOK

akadémiai elnök úr elnöklése alatt.

1. A z A k a d é m i a E l n ö k e b e m u t a t j a az A k a d é m i á n a k a Magyar F ö l d h i t e l - intézet által 1885. deczember 31-én lezárt v a g y o n m é r l e g é t , n y e r e s é g - és v e s z t e s é g - számla k i v o n a t a i t , t o v á b b á az A k a d é m i a é r t é k p a p í r j a i , a l a p í t v á n y a i , bevételei é s kiadásai s a b e f o l y t a l a p í t v á n y o k és h a g y o m á n y o k felől a M a g y a r F ö l d h i t e l i n t é z e t által k é s z í t e t t k i m u t a t á s o k a t .

A s z á m a d á s o k m e g v i z s g á l á s á r a S z t o c z e k J ó z s e f , g r ó f Széchenyi B é l a és Zichy A n t a l igazgató t a g o k k é r e t n e k fel.

2. A z A k a d é m i a E l n ö k e b e m u t a t j a j e l e n t é s é t az A k a d é m i a v a g y o n á n a k állásáról, 1885-ik évi b e v é t e l e i és kiadásai felől. A j e l e n t é s i g y szól :

T i s z t e l t I g a z g a t ó T a n á c s !

Szerencsém van az A k a d é m i a v a g y o n á n a k állásáról az 1885-ik év v é g é n , valamint az 1885-ik évi bevételeiről és k i a d á s a i r ó l szóló jelentésemet ezennel be- mutatni.

I.

Az A k a d é m i a v a g y o n a 1885 végén.

A M a g y a r F ö l d h i t e l i n t é z e t által 1885. deczember 31-én lezárt v a g y o n m é r l e g az A k a d é m i a v a g y o n á n a k j e l e n t é k e n y g y a r a p o d á s á t t ü n t e t i föl.

J l i g u g y a n i s 1885. j a n u á r 1-én 2.058,210 f r t 49 kr. é r t é k e t képviselt, ez 1886. j a n u á r 1-én 2.121,671 f r t 57 kr.-ra e m e l k e d e t t .

Tehát a gyarapodás 63,455 f r t o t és 08 krt tesz.

1. Mindkét tételben az A k a d é m i a palotájának és bérházának é r t é k e kerek- szám egy millió forintba van fölvéve.

A z A k a d é m i a e g y é b ingatlan birtokai közül az 1885-ik év folyamán el- adattak :

a) A Bük-féle alapítványhoz tartozó bihiirmegyei erdőbirtok 7,500 frton;

b) A Román-féle alapítványhoz tartozó 18,000 f r t r a becsült b e r e g m e g y e i ingatlanokból egyes részek, melyekért eddig 10,694 f r t 13 kr. folyt be.

A z A k a d é m i a ingatlan v a g y o n á t az elmúlt év folyamán g y a r a p f t á a Szucsies-féle alapítványhoz tartozó bácsmegyei pacséri b i r t o k , melynek haszon- élvezete az özvegyet illeti ugyan, de tulajdonjoga telekkönyvileg már az A k a d é - m i a részére van biztosítva. A vagyonmérlegbe 38,000 f r t becsértékkel van fölvéve.

A Zsivora-hagyatéklioz tartozó nógrádmegyei illényi birtok, mely 9,600 fo- rintra van becsülve, szintén telekkönyvileg az A k a d é m i á r a van vezetve, mint általános örökösre ; de a vagyonmérlegbe csak a Zsivora-hagyaték teljes rende- zésének befejezése után fog fölvétetni.

2. A z A k a d é m i a birtokában levő értékpapírok é r t é k e : 1885. j a n u á r 1-én 898,674 f r t 06 kr.

1886. „ „ 975,444 „ 07 „ 3. A z A k a d é m i a kívül levő alapítványainak é r t é k e :

1885. j a n u á r 1-én 323,552 f r t 33 kr.

1886. „ „ 322,052 „ 33 kr.

A z ezen alapítványok között előforduló Kajdacsy István-féle 20,000 forin- tos alapítvány, mely ekkorig nem kamatozott, a végrendelkező által kitűzött, határidő 1886. j a n u á r 1-én b e k ö v e t k e z v é n , a végrehajtó Gönczy Pál által j a n u á r 12-én belizettetett ; a mire azonban csak a következő évi vagyonmérleg l e h e t tekintettel.

4. A z 1885-ik év folyamán következő uj h a g y o m á n y o k és a d o m á n y o k fizettettek be :

Oszterhuber Á g o s t o n hagyománya 6,400 f r t — kr.

Görgey Gusztáv „ 1,500 „ — „ Kún József „ 1,022 „ 60 „ Özv. A r a n y J á n o s n é „ 500 „ — „ Nagy János „ 500 „ — „ Nagy Sándor „ 500 „ — „ E g e Miklós „ 484 „ 77 „ Kandra K a b o s adománya 64 „ — „ 5. A Zsivora-hagyaték ügyének rendezése a lefolyt évben nagy előmene- telt t e t t ; a mennyiben az összes hagyományosok az A k a d é m i a , mint általános ö r ö k ö s által ki vannak elégítve. (És éppen a hagyományosok kielégítése okozza, hogy az alap készpénzvagyona 1885. v é g é n jelentékenyen csekélyebb mint 1884 végén volt.)

De mivel a hagyaték iránt t ö b b per van f o l y a m a t b a n , az egyelőre még k ü l ö n kezelés a l a t t marad. Jelenleg a hagyaték készpénzben bir 33,461 forint 77 k r t , ingatlanban 9600 frt. E h h e z j á r u l n a k a telekkönyvileg biztosított köve- telések. Terheli a Zsivora J ó z s e f n e k fizetendő 4000 f r t életjáradék.

A kereskedelmi műszótár a l a p j á t , mely a hazai pénzintézetek adományaiból alakult, a szerkesztés eddigi költségei, úgyszólván, teljesen k i m e r í t e t t é k . A mun- kálatok annyira haladtak, hogy a s z ó t á r közelebb s a j t ó alá megy. A bizottság t e r v e szerint a k i a d á s költségei nem f o g j á k az A k a d é m i á t terhelni, mivel a ki- adásra egyik kiadó-részvénytársaság vállalkozott. Mindazáltal a szerkesztés költ- ségeit továbbra is az Akadémia f o g n á födözni. Remélem egyébiránt, hogy azon nagyszámú pénzintézetek és kereskedelmi társulatok, melyek e k k o r i g e ezélra m é g nem j á r u l t a k adományaikkal, ezeket a rájok n é z v e jelentőségteljes vállalat- tól nem fogják megvonni.

II.

A z Akadémia r e n d e s bevételei 1885-ben.

Elő volt i r á n y o z v a 142,500 f r t — kr.

Befolyt 158,909 „ 47 „

T ö b b . . 16,409 f r t 47 kr. É s pedig:

a) A l a p í t v á n y o k kamataiból előirányozva : 14,000 frt. B e f o l y t 13,907 f r t b) É r t é k p a p í r o k jövedelme „ 47,500 „ „ 67,787 „ c) Házbér „ „ 39,000 „ „ 39,053 „ d) E g y é b ingatlanok j ö v e d e l m e „ 1,000 „ „ 957 „ e) Könyvek eladásából „ „ 8,500 „ „ 6,138 ,, f ) Időközi kamatokból „ 1,500 „ „ 772 „ g) Országos és miniszteri d o t á t i ó k 31,000 „ ^r 31,200 „ Időközi k a m a t o k b ó l k e v e s e b b folyt be, mint elő volt irányozva, mivel a Magyar Földhitelintézet a b e f o l y t összegeket sietett időnként értékpapírokban előnyösen elhelyezni. í g y tehát az időközi k a m a t o k részben az é r t é k p a p í r o k jövedelmében foglaltatnak. Ez a jövedelem nem egyedül a szelvények beváltásá-

ból alakult. A b b a n benfoglaltatik azon nyeremény is, mely néhány takarékpénz- tári részvénynek clárusítása által merült föl.

Könyvek eladásából j e l e n t é k e n y e n k e v e s e b b folyt be, mint elő volt irá- nyozva. És ezen összeg egy r é s z e is (1925 f r t ) a vallás- és k ö z o k t a t á s ü g y i miniszter által a középiskolák részére tett megrendelésnek köszönhető. A könyv- kereskedés ú t j á n elért csekély e r e d m é n y főleg az A k a d é m i a k ö n y v á r u s a hosszas betegségének és elhalálozásának tulajdonítandó. Remélem, hogy az ú j könyvárus fokozott buzgalommal fog az akadémiai k i a d v á n y o k értékesítése k ö r ü l eljárni.

É s ezen nemcsak pénzügyi, de culturai tekintetben is fontos ü g y e t magam is különös figyelemmel fogom k i s é r n i .

III.

Az A k a d é m i a kiadásai 1885-ben.

Elő volt irányozva . . 140,700 frt — k r . Kiadatott 145,383 „ 07 ,.

Előirányzat Kiadás I. Személyes járandóságok 25,480 frt. 25,914 frt 66 kr.

II. É v k ö n y v , Almanach 2,000 „ 1,875 „ — r

Előirányzat K i a d á s III. I. Osztály és Bizottságai 20,000 frt. 20,000 f r t — k r .

IV. I I . „ „ „ 29,500 n 29,500 _» ^—

V. Ш . „ „ „ 18,200 V 18,200 V ^— n

VI. K ö n y v k i a d ó Bizottság 4,000

„

V I I . Gróf Széchenyi I. munkái 500 » ^— V ^— n V I I I . J u t a l m a k r a 5,000 л 5,186

„

IX. Budapesti Szemle 2,200 _» 2,200 )í ^— r>

X —XII. I d e g e n nyelvű f o l y ó i r a t o k r a . 4,000 n 3,773 n 09 r>

XIII. K ö n y v t á r r a 5,000

„

„

XV. A d ó r a 5,500 _» 8,325 V 09 »

XVI. A külön kezelt alapok k a m a t a i . . 7,220 n 8,816 n 48 ti X V I I . Ügyvédi, irodai, vegyes k i a d á s o k 3,500 V 3,898 « 68 V X V I I I . Síremlékek, arczképek 1,000 r 548 n ^— n X I X . Kiállítási szekrény 600 n 594 ÎT 60 n 1. A z Osztályok és Bizottságok a részökre megállapított dotátió korlátain nem léptek túl ; sőt részben nem is merítették ki azt teljesen. Az általok tényleg ki nem adott összegek, az I g a z g a t ó Tanács utolsó ülésében hozott határozat alapján, részökre föntartattak, ú g y , h o g y azokkal a j ö v ő évben az illető czé- lokra rendelkezhetnek.

2. A palota és bérház czéljaira a 7248 frt 33 k r o n felül kiadatott 15,508 frt 05 kr. Ugyanis az Igazgató Tanács az 1885. január 25-iki ülésében elhatározta, h o g y a palota és bérház teljesen j ó k a r b a helyezésére szükséges m u n k á l a t o k (úgy az útczai és u d v a r i homlokzatok, mint a tetők helyreállításánál, sat.) haladék nélkül foganatba vétessenek ; a k ö l t s é g e k azonban ne egy esztendőt terheljenek, hanem az A k a d é m i a alapjából előlegeztetvén, évi ezer forintos részletekben tör- lesztendők.

3. Tetemes túlkiadás mutatkozik az adónál. Ugyanis az A k a d é m i a palotájá- n a k és bérházának adómentessége megszűnvén, ennek meghosszabbítása és állandó- sítása érdekében a kormánynál t e t t lépések eredményre nem vezethettek, mivel a törvény kivételt nem enged meg.

4. A z A k a d é m i a kezelése alatt álló külön alapok kamatainál m u t a t k o z ó túlkiadást az magyarázza meg, h o g y ez év folyamán e külön alapok czíme alatt kezeltetett a Zsivora-hagyatékból közel százezer forint, mely o k t ó b e r végén a h a g y o m á n y o s o k n a k tizettetett ki.

5. A Künyvkiadú Vállalat a j e l e n évben csak 1868 f r t bevételt, ellenben 12,125 f r t 08 kr. k i a d á s t mutat föl ; minek következtében a 4000 f o r i n t n y i aka- démiai dotátió levonása után 6,257 f r t 08 kr a Vállalat 1885-ik évi tartozását képezi.

Ez a tényállás abban találja magyarázatát, h o g y az 1885-ik évi tagillet- m é n y e k ez év folyamán nem k ü l d e t t e k s z é t ; és csak a jelen év első napjaiban lehetett az expeditiót megkezdeni. Mivel pedig a t a g d í j a k utánvéttel fizettetnek, a vállalat 1885-ik évi jövedelme a j e l e n évben fog befolyni. A késedelmet részint az akadémiai k ö n y v á r u s halála, részint nyomdai a k a d á l y o k okozták. Föl fogom

híyni a Könyvkiadó-Bizottság figyelmét arra, hogy a vállalat rendes szétküldése és szélesebb k ö r ö k b e n való terjesztése érdekében az alkalmas intézkedéseket t e g y e m e g ; mit ú g y a pénzügyi t e k i n t e t e k , mint a vállalattal kapcsolatos köz- művelődési érdekek is igényelnek.

Budapest, 1886. j a n u á r 17. Trefort Ágoston.

3. B e m u t a t t a t i k a Pénzügyi B i z o t t s á g jelentése az Akadémia 1886-ik évi bevételeinek előirányzatáról.

E jelentés alapján az A k a d é m i a bevételei 1886-ra következőképen irá- n y o z t a t n a k elő :

I. A l a p í t v á n y o k kamatai 13,800 II. É r t é k p a p í r o k jövedelme 49,500

I I I . H á z b é r . . .' 40,000 I V . E g y é b ingatlanok j ö v e d e l m e 1,000

V. K ö n y v e k eladásából 7,000 VI. Időközi kamatokból 1.500

112,800 V I I . Országos dotatió :

a) Történelmi és irodalmi czélokra. . 15,000 b) Műemlékek ismertetésére . . . . 5,000 c) Természettud. k u t a t á s o k r a . . . . 5,000

d) K ö n y v t á r g y a r a p í t á s á r a 5,000 e) Class.-philol. bizottság czéljaira . . 1,200 31,200

144,000 4. Bemutattatik a Pénzügyi Bizottság jelentése az Akadémia 1886-ik évi k i a d á s a i n a k előirányzatáról :

A z Igazgató Tanács e jelentés alapján a k ö v e t k e z ő határozatokat hozza : a) A z A k a d é m i a saját v a g y o n á n a k tiszta jövedelméből (90,000 f r t ) két százalék (1800 f r t ) az alaptőke g y a r a p í t á s á r a fordíttatik.

b) Az A k a d é m i a tisztviselőinek lakbére 160,200 és 240 forintról 250 frtra, az akadémiai szolgák lakbére 120 f r t r ó l 150 frtra emeltetik.

c) Reinprecht József n y u g d í j a z o t t házgondnoknak 1886-ra is 400 f r t beteg- ségi segély szavaztatik meg.

d) Az ideiglenesen alkalmazott házi szolga és a szobatisztítói m u n k á k k a l megbízott szolga részére összesen 1200 f r t vétetik föl a személyi j á r a n d ó s á g o k r o v a t á b a , a k k é p , h o g y a havi d í j a k a házgondnok által fizettessenek ki részökre.

e) Berecz Károly akad. j a v í t n o k n a k 50 frt segély szavaztatik m e g . f ) A K ö n y v k i a d ó vállalatok segélyezésére e k k o r i g fölvett összeghez, t. i.

4000 frthoz 1000 f r t csatoltatik, a befizetett Kajdacsy-alapítvány kamataiból, az Orvosi k ö n y v k i a d ó vállalat segélyezésére.

g) A B u d a p e s t i Szemle segélye 2200 frtról 2800 f r t r a emeltetik.

h) A z A k a d é m i a - p a l o t a és b é r h á z szükségeire 6000 frt ; adóra 8300 frt ; az A k a d é m i a kezelése alatt álló alapok kamataira 7500 f r t irányoztatik elő.

i) A z É v k ö n y v és Értesítő kiadására, gróf Széchenyi István m u n k á i szer- kesztésére, idegen nyelven kiadott folyóiratok példányainak megrendelésére, ügy- védi, irodai és v e g y e s kiadásokra a múlt évben fölvett összegek irányoztat- nak elő.

к) A vallás- és közoktatási miniszter úrhoz fölterjesztés f o g intéztetni, hogy az archaeologiai és philologiai bizottság részére a múlt években megajánlott összegek ez évben is utalványoztassanak.

I) A j e l e n t é k e n y e b b hazai pénzintézetekhez, melyek ekkorig a kereske- delmi szótár ezéljaira adományokkal nem j á r u l t a k , m e g k e r e s é s fog intéztetni.

m) A Kazinczy-alapból Kazinczy Ferencz levelezései kiadására ez évben is 1000 f r t bocsáttatik az Irodalomtörténeti Bizottság rendelkezésére.

5. Bemutattatik az A k a d é m i a osztályelnökeiből és titkáraiból álló bizott- ság előterjesztése az osztályok költségvetései t á r g y á b a n .

E n n e k alapján az A k a d é m i a 1886-ik évi bevételeiből : az I. osztály és bizottságai munkálataira 20,750 f r t a II- * „ „ „ 31,452 „ a I I I . „ „ „ 15,632 „

irányoztatik elő. Ez összegeknek az illető osztály és bizottságai k ö z ö t t való fölosztása (az országos dotátiókból eredő összegek rendeltetésének épségben tar- tásával) az osztályértekezletekre bizatik, melyek megállapodásaikat az A k a d é m i a

útján az Igazgató Tanácscsal közlik.

6. A z A k a d é m i a 1886. évi kiadásainak előirányzata következőképen álla- p í t t a t i k meg :

I. Személyes j á r a n d ó s á g o k :

a) Rendes tagok fizetése 2500 b) F ő b b tisztviselők fizetése . . . . 6800

c) T ö b b i „ „ . . . . 9270 d) Szolgák fizetése 3880

e) Szolgák ruházata 600 f ) N y u g d í j a k és k e g y d í j a k . . . . 1716 24.766 II. É v k ö n y v , Értesítő, Almanach kiadására . . . . 2.000

III. A z I. osztály és bizottságai részére 20.750 IV. А I I . „ „ „ „ 31.452

V. A I I I . „ „ „ „ 15.632 VI. A z akad., természettud. és orvosi k ö n y v k i a d ó

vállalatokra 5.000 VII. Gróf Széchenyi I. munkái kiadására 500

V I I I . J u t a l m a k r a 5.000 IX. Budapesti Szemle segélye 2.800

X. Előfizetés az Ungarische R e v u e példányaira. . 1.500 XI. Előfizetés a Naturwiss. Berichte „ . . 1.500 XII. Előfizetés aBulletin de l ' A c a d . H o n g r . példányaira 1.000

X I I I . Könyvtárra 5.000 X I V . A z akadémiai palota és bérház költségeire . . 6.000

XV. A d ó r a 8.300 XVI. Kamatok az A k a d é m i a által kezelt alapok után 7.500

X V I I . Ügyvédi, irodai és vegyes kiadások 3.500 7. A z építési bizottság b e m u t a t j a Zsigmondy Gusztáv főmérnök jelenté- sét, költségvetéseit és tervrajzait az akadémiai palota és bérház csatorna-rendsze- rének átalakítása és a pinczehelyiségek betonirozása t á r g y á b a n . Az építési bízott-

s á g a tervnek beható tárgyalása után, nem j u t o t t azon meggyőződésre, hogy a csatorna-rendszer tervezett átalakítása a víz benyomulásának elhárítására teljes biztosságot n y ú j t ; minélfogva azt j a v a s o l j a , hogy előbb a bérházban vitessék keresztül az itt k e v e s e b b költséggel j á r ó átalakítás, és csak ha ennek ezélszerű- s é g é t a tapasztalás igazolná, folytattassék alkalmazása a palotában.

A z Igazgató T a n á c s az építési bizottság j a v a s l a t á t elfogadja.

8. Az építési bizottság előterjeszti a Nadler szállító-czég ajánlatát, h o g y az A k a d é m i a palotájában lévő pinczehelyiségeket, mostani állapotukban, a nélkül, h o g y azok j ó k a r b a helyezését igényelné, évi 400 í r t é r t bérbe veszi.

A z Igazgató T a n á c s az A k a d é m i a elnökét fölhatalmazza, hogy ha a többi bérleti föltételek az A k a d é m i a érdekeivel összeütközésbe nem jönnek, az ajánla- t o t elfogadhassa.

9. Olvastatik a vallás- és k ö z o k t a t á s i miniszter leirata, melyben az A k a d é - miát értesíti, h o g y az Akadémia épületeinek adómentessége a jelenlegi törvények a l a p j á n biztosítható nem lévén, a pénzügyminisztert az akadémiai v a g y o n teljes adómentességének t ö r v é n y b e iktatása iránt megkereste.

Tudomásul v é t e t i k .

10. B e m u t a t t a t n a k a Történelmi Társulat és a szerzői jogi s z a k é r t ő bizott- s á g kérvényei az i r á n t , hogy az üléseik számára használatúi átengedett akadémiai t e r e m n e k fűtési és világítási költségei megtérítésétől fölmentessenek.

A z A k a d é m i a Elnökének indítványára, az I g a z g a t ó Tanács mindazon tudo- m á n y o s és irodalmi társulatokat, m e l y e k ekkorig üléseiket az A k a d é m i a palotá- j á b a n tartották, a f ű t é s i és világítási költségek megtérítésétől fölmenti ; ily módon

méltánylatát ó h a j t v á n kifejezni az A k a d é m i a föladataival összhangzó czéljaik és törekvéseik iránt.

11. Olvastatik Sztoczek József ig. t. jelentése Mezőssy Menyhért s.-a.-ujhelyi ü g y v é d n e k a Kazinczy-alaphoz t a r t o z ó széphalmi b i r t o k r a vonatkozó 1883. és 1884. évi számadásairól.

A jelentés alapján Mezőssy Menyhértnek a fölmentés megadatik, egyszers- mind a széphalmi mausoleum f e n t a r t á s a körül k i f e j t e t t buzgó gondoskodásáért k ö s z ö n e t szavaztatik.

12. A Földhitelintézet jelenti, h o g y Gönczy Pál, mint néhai K a j d a c s y István végrendeleti v é g r e h a j t ó j a , az orvosi tudományok előmozdítására hagyományozott 20,000 frtot befizette.

Tudomásúl vétetik.

13. Ökröss B á l i n t kir. közjegyző bejelenti néhai Heidrich Antalné, sztil. Henke A n n a 50 frt h a g y o m á n y á t .

A z ügyészszel közöltetik.

14. Az A k a d é m i a ügyésze b e m u t a t j a az 1885-dik évi 841 f r t 02 k r r a menő ügyészi költségeinek j e g y z é k é t .

A k ö l t s é g j e g y z é k átvizsgálására Zichy A n t a l ig. tag kéretik föl.

15. Az A k a d é m i a ügyésze jelenti, hogy a Zsivora-alaphoz tartozó nógrád- rnegvei birtok eddigi bérlőjével fönnálló bérleti szerződés 1885. szept. 29-én lejárt, és mivel a birtok eladása ez idő szerint előnyös feltételek alatt nem várható, a j á n l j a , hogy az eddigi bérlővel, Grósz Jónással h a t esztendőre ú j bérleti szer-

ződés köttessék, olykép, hogy évenként 700 frtot levonás nélkül tartozzék az Akadémia pénztárába lizetni és az összes adót és más költséget maga födözze.

Az ügyész javaslata elfogadtatik.

16. Főtitkár jelenti, hogy néhai Szilágyi Dániel, Konstantinápolyban elhúnyt hazánkfiának nagyértékii könyvtárát és keleti kéziratokból álló gyűjtemé- nyét, fia Szilágyi Béla ref. lelkész az Akadémiának ajánlotta fel ; mire az Akadémia 300 forint előleget adott neki, hogy Konstantinápolyba utazhasson és a hagyatékot Magyarországba szállíthassa. Szilágyi Béla január 19-én Vámbéry Ármin rendes taghoz intézett levelében jelenti, hogy a kéziratokat hat ládában az osztrák-magyar követségnek adta át elszállítás végett ; a könyveket 44 ládá- ban pedig immár Budapestre kész szállíttatni, de kinyilatkoztatja, hogy ezt csak úgy teheti, ha az Akadémia táviratilag 1500 frtot utalványoz költségei födözé- sére ; különben kénytelen volna a könyvgyűjteményt másoknak bocsátani árúba.

Az Igazgató Tanács a kívánt jelentékeny összeget nem előlegezheti, mivel az Akadémiának a kézíratok és könyvek értéke felől tüzetes és biztos tudomása nincs. Ezért a konstantinápolyi cs. és kir. követség föl fog kéretni, hogy a kö- vetségnél letett kéziratokról a keleti nyelvekben jártas egyén által jegyzék ké- szíttetését eszközölje.

17. Gróf Andrássy Gyula igazgató tag fölhívja az Igazgató Tanács figyel- mét arra, hogy gróf Lónyay Menyhértnek a képesteremben elhelyezett arczképe a művészeti igényeknek nem felel meg, és a helyett más arczkép készíttetését ajánlja.

Az Akadémia elnöke fölkéretik, hogy a Benczúr Gyula által a Földhitel- intézet részére festett arczképnek másolatát rendelje meg az Akadémia terme számára.

N E G Y E D I K A K A D É M I A I ÜLÉS, Összes illés.

1886. január 25-én.

T K E F O R T ÁGOSTON a k a d . e l n ö k ú r e l n ö k l é s e a l a t t .

15. Kautz Gyula r. t. fölolvassa emlékbeszédét Kőnek Sándor 1882. aug.

1-én elhúnyt renies tag fölött.

Az emlékbeszédek során közrebocsáttatik.

16. Hollösy Jusztinián 1. t. fölolvassa emlékbeszédét Kruesz Krizosztom 1885. január 10-én elhúnyt tiszteleti tag fölött. Kivonata ez :

K r u e s z K á r o l y K r i z o s z t o m , a m a g y a r h o n i s z e n t b e n e d e k i e k s a p a n n o n h a l m i ő s m o n o s t o r I s t e n b e n b o l d o g u l t f ő a p á t j a 1 8 1 9 . évi j a n u á r 2 1 - é n s z ü l e t e t t , s a k e r e s z t s é g b e n K á r o l y n e v e t n y e r t . A g y m n á z i u m i h a t o s z t á l y t G y ő r ö t t b e v é g e z v é n , 1 8 3 5 . é v b e n a p a n n o n h a l m i szent- b e n e d e k i e k r e n d é b e l é p e t t és K r i z o s z t o m n e v e t v e t t fel.

K r u e s z a b e ö l t ö z é s k o r h o z z á i n t é z e t t s z a v a k a t , h o g y ú j e m b e r r é v á l j é k , k i I s t e n szerint t e r e m t e t e t t i g a z s á g b a n és v a l ó s á g o s s z e n t s é g -

ben, komolyan vévén, önmagát minden irányban tökélyesíteni töreke- dett ; minélfogva ápolta magában a keresztény hitet, melyet ő a sze- retet alapjának tekintett ; de ápolta a szeretetet is ; külöDösen pedig férfiasan megtanult ktizdeni azon két ellenféllel, melyek a szeretet kötelmeinek teljesítését lehetetlenné teszik, tudniillik a rendezetlen önszeretettel és a szilaj türelmetlenséggel mások gyarlóságai iránt ; s az önmegtagadás és önmegadó béketűrés szülték Krueszban azon áldozatkészségét, melynél fogva a példás szerzetes lelkes hazafivá is vált.

Kruesz, hogy a hazának a tanügyi pályán jó szolgálatokat tehes- sen, mint növendék a mulatságra engedélyezett időt is komoly fog- lalkozásra fordította : így lön ő jeles tanár, s mint ilyen működött 22 évig, nemcsak ideje és ereje, hanem egészsége feláldozásával is.

Kruesz 1865. évben mély vallásossága, szeplőtelen erénye, nagy t u d o m á n y a , megható ékesszólása, fáradhatatlan tevékenysége, az egyház, a haza és szerzet iránti hő szeretete, s a tanügy terén szerzett kitűnő érdemeiért rendtársai által főapátnak választatott meg.

Mint főapát minden előtt a rend gazdasági viszonyait rendezni kötelességének tartotta ; mert sok szegényen óhajtott segíteni, és sokat

a k a r t a közjónak áldozni : és csak így vala eszközlhető, hogy Kruesz.

ki magára nagyon keveset költött, 19 évi főapátsága alatt kegyeletes czélokra 2 millió forintnál többet adott ki. Egyébiránt Kruesz a ma- gyar irodalom terén is dicséretesen működött részint meczénási pár- tol·1'0 utján, részint saját műveivel is. Krueszról Vaszary Kolos, a főapátságban közvetlen utódja, azt mondja, és méltán mondja, hogy Kruesz a tudományosság dicsőségével és a szentség kegyelmével ékes- kedő férfiú vala ; az egyháznak nagy, dicső fénye, a hazának hű fia, az országnak erős oszlopa, szent Benedek rendének dicsősége és leg- tündöklőbb dísze. Kruesz megszűnt élni 1885. évi j a n u á r 11-én.

Az emlékbeszédek során közrebocsáttatik.

17. Főtitkár bejelenti b. Nyáry Albert 1. t. január 1-én, Beöthy Leó 1. t.

január 5-én és Gachard Prosper külső tagnak deczember végső napjaiban bekö- vetkezett elhunytát.

Az Akadémia fájdalmas részvéttel veszi tudomásul e veszteségeket és a II. osztályt fölhívja, hogy az emlékbeszédek megtartásáról gondoskodjék.

18. Főtitkár bemutatja az Akadémia vagyonának állásáról, 1885. évi bevé- teleiről és kiadásairól szóló elnöki jelentést.

Örvendetes tudomásul vétetik.

19. Főtitkár bemutatja az Akadémia 1886-ik évi költségvetését, melyet az Igazgató Tanács január 24-iki ülésében állapított meg, az osztályok és bizottsá- gok munkálataira előirányzott összegeknek az osztály és egyes bizottságai között való fölosztását, az országos dotatiókból eredő összegek rendeltetésének épségben tartásával, az osztályértekezletekre bízván.

Az osztályokkal közöltetik, azon fölhívással, hogy véglegesen megállapí- tandó költségvetéseiket és munkálataikat az Akadémia utján tudomásvétel végett az Igazgató Tanács elé terjeszszék.

20. Főtitkár jelenti, hogy az A k a d é m i a elnöke a j e l e n évi n a g y g y ű l é s t május 3—9. napjaira t ű z t e ki.

Tudomásul v é t e t i k .

21. A z I-ső osztály bejelenti, h o g y a Lukács-alapítványból hirdetett n y i l t pályázat (Kazinczy Ferencz élete és m ű v e i ) eredménytelen maradt, és j a v a s o l j a , b o g y az 1000 frtos j u t a l o m az 1889-ben i s m é t kitűzhető 1000 frtos jutalommal egyesíttetvén, 2000 f r t jutalommal már m o s t hirdettessék u j a b b a n nyilt p á l y á z a t ugyanazon föladat megoldására, olyképen, h o g y 1886. s z e p t e m b e r 30-ikát t ű z n é ki az A k a d é m i a határidőül, a mű t e r v r a j z á n a k és valamelyik kidolgozott részle- tének beküldésére.

A z osztály j a v a s l a t a elfogadtatik.

22. А П. osztály előterjeszti j a v a s l a t á t a Bük László-féle jutalom-alapítvány szabályainak megállapítása iránt. E szerint

1. E z alapítványból minden h á r o m esztendőben (1888, 1891, 1894) e g y e z e r forint fordíttatik az alapító levélben megjelölt történeti monographiák j u t a l - mazására.

2. A z A k a d é m i a minden egyes e s e t b e n (1886, 1889, 1892) a II. o s z t á l y javaslatára határoz a fölött, vájjon a monographia megírására nyilt pályázat hir-

dettessék-e, v a g y pedig egyenes megbízás adassék.

3. H a nyilt pályázat hirdettetik, a t e r v r a j z o k megbirálás végett a Történelmi Bizottsághoz tétetnek át.

4. Ha a nyilt pályázat eredménytelen marad, egyenes megbízás a d a t i k . 5. A megbízást a I I . osztály a Történelmi Bizottság javaslatára adja.

6. Mindkét esetben a megbízandó szakférfiúval egyetértőleg megállapítta- tik a m u n k a elkészülésének határideje. H a a határidőig a m u n k a el nem készül, az osztály határoz a felett, vájjon ujabb határidő tüzessék-e k i , vagy új m e g b í z á s adassék.

7. Mindkét esetben a munka szabályszerű bírálat alá bocsáttatik, és a j u t a - lom csak absolut becscsel biró munkának a d a t i k ki.

8. A m u n k a a szerző tulajdona m a r a d , és a mennyiben az Akadémia a d j a k i , a szerzőnek a rendes tiszteletdíjra is i g é n y e van.

A z összes ülés a j a v a s l a t o t e l f o g a d j a , a szabályoknak és az a l a p í t v á n y történetének az Ügyrendbe iktatását elrendeli és a II. o s z t á l y t fölhívja, h o g y a j ö v ő nagygyűlésen kihirdetendő első p á l y á z a t iránt javaslatait terjeszsze elő.

23. Olvastatik T e m e s megye törvényhatósági b i z o t t s á g á n a k átirata, mely- ben az A k a d é m i á t Temes megye történeti monographiájának megiratására és ki- adására kéri föl, a költségek egy részének födözésére 5000 frtot ajánlva föl, olyképen, h o g y az A k a d é m i a úgy a m u n k a teijedelmének és kiadása időpontjá- n a k meghatározása, mint az iró megválasztása iránt, a b i z o t t s á g meghallgatása nélkül, teljesen szabadon rendelkezhessék.

A II. osztályhoz t é t e t i k át véleményadás végett.

24. A földmivelés-, ipar- és kereskedelmi magyar k i r . miniszter közli az A k a d é m i á v a l a pályázatot, melyet a belgák királya, 25000 f r a n c jutalom m e l l e t t , a villamosságról szóló m u n k a megírására t ű z ö t t ki.

A I I I . osztályhoz t é t e t i k át.

25. Heves, Sáros, Szolnok-Doboka és Torontál m e g y é k beküldik jelentései- k e t az u j a b b k o r i országgyűlési irományokról.

A Történelmi Bizottsághoz tétetnek át.

26. B e m u t a t t a t i k a tordai unitárius gymnasium kérvénye az A k a d é m i a kiad- ványainak megküldése iránt.

A K ö n y v t á r i Bizottság j a v a s l a t á r a az É r t e k e z é s e k megküldetnek.

27. B e m u t a t t a t i k a szepesmegyei Történelmi Társulat k é r v é n y e a II. osztály eddigi k i a d v á n y a i n a k megküldése iránt.

A Könyvtári Bizottság j a v a s l a t á r a a Monumenták eddigi köteteinek meg- küldése határoztatik.

28. B e m u t a t t a t i k a spalatói Archaeologiai Múzeum ajánlata csereviszony létesítése iránt.

A K ö n y v t á r i Bizottság j a v a s l a t á r a a csereviszony elfogadtatik, és a Monu- menták valamint az Ungarische R e v u e megküldése határoztatik.

29. B e m u t a t t a t n a k az utolsó összes ülés óta beérkezett nyomtatványok és az azóta megjelent akadémiai kiadványok ily renddel :

I . T e s t ü l e t e k t ő l .

Batavia. Magnetical and Meteorological Observatory. — Observations. V.

VI. P. 1. 2.

Berlin. Gesellschaft f ü r Erdkunde. — Verhandlungen. В. X I I . 9. 10.

Bonn. Verein von A l t e r t h u m s f r e u n d e n im Rheinlande. — Jahrbücher.

78. 79. 80. B.

Bruxelles. Société R . de Numismatique. R e v u e 1886. 1. L i v r .

Calcutta. Asiatic Society of Bengal.— a) Proceedings. 1885. No. 6. 7. 8. b) Journal. Vol. L I V . Part. I I . No. 1. 2. c) Bibliotheca Indica. New Ser. No. 541—656.

Cambridge. Museum of Compar. Zoology. — Annual R e p o r t for 1884/5.

Catania. Accademia gioenia di Scienze Naturali.—Atti. Ser. I I I . T . XVIII.

Dijon. Académie des Sciences, A r t s et Belles-Lettres.— Bibliographie Bourguignonne.

Firenze. R. Istituto di Studi Superiori.— a) Sulle conyulsioni epilettiche.

b) Delia interpretazione panteistica di Platone. c) Arehivio délia scuola d. anatómia patologica.

Genève. Société de P h y s i q u e et d' H i s t o i r e Naturelle. — Mémoires T.

XIX. P a r t 1.

Helsingfors. Bureau central de Statistique de Finlande. — a) Suomenmaan Wirallinen Tilasto. I. 6. b) Suomenmaan Wirallinen. Viikilu- oun Tilastoa. VI. 12. c) Suomenmaan Tilastollinen vuosi- kirja. 1885.

Kopenliága. Académie R o y a l e de Copenhague. — a) Oversigt. 1885. No. 2.

b) Mémoires. 6-me Série. Vol. I I I . No. 1. 3.

Liège. Institut Archéologique Liégois. — Bulletin. T. X V I I I . Livr. 2.

London. Angol k o r m á n y . — a) A n n u a l Statement of the T r a d e for 1884.

b) Report of t h e voyage of Challenger. Zoology. Vol. XIII.

_ R . Geographical Society. — Proceedings. Vol. V I I I . No. 1.

Montpellier. Académie d e s Sciences et L e t t r e s . — Mémoires de la Section de médecine. T. V. Fasc. 3.

Moszkva. Impcratorskago archaeologiceskago Obsçestva. — a) Drevnosti.

Obscsee oglavlenie i ukazatel k. pervirn csetirem toraam Drev- nosten. Tom. V. 1. Ь) Nezsabvennoi p a m j a t i grapha A l e k e z j a Szergjevicsa Uvarova.

München. Kön. Bayer. Akademie d. Wissenschaften. — es) Eine Denkrede.

b) Abhandlungen d. philos, philolog. Classe. XVII. A b t l i . 2.

c) Festrede, d) Abhandlungen d. mathem. physikalischen Classe. XV. Abth. 2.

New-Haven. A z amerikai Journal szerkesztősége. — T h e american J o u r n a l of Scienzc. Vol. X X X I . J a n .

Philadelphia. American Philosophical Society. — a ) Proceedings. Vol. X X I . No. 116. h) Register.

Riga. Gesellschaft fiir Geschichte u. A l t e r t h u m s k u r d e d. Ostseepro- vinzen Russlands. — Sitzungsberichte. 1884.

Koma. R. Acoademia di Lincei. — A t t i . Rendiconti. V. I. Fasc.

26. 27. 28.

Olasz kormány. — Földmiiv., ipar- és k e r e s k . minisztérium, a) Annali di Statistica. Sec. 3-a. Vol. X V . Ь) Annali Statist, industriale. Fasc. 1. c) Statistica delle cause di morte 1884.

(l) S t a t i s t , dell' I s t m z i o n e per Г anno 1883/4.

Stockholm. Kön. Vitterhets Historie och Antiquitets Akademie, d) Hand- lingar. oO. Delen. b) Antiqvarisk T i d s k r i f t , für Sverige. V I I . Delen. 4. Haftet.

Toulouse. Société Académique Franco-Hispano-Portugaise, a) Bulletin.

'Г. V. No. 3. 4. T- V I . No. 1. h) A n n u a i r e . 1884 - 1 8 8 5 . Washington. Eszakamerikai kormány. — Bulletin of the United S t a a t e s

Fish Commission. Vol. IV.

United Staates Geographical and Geological Survey. - - Contri- butions to North American Ethnology. Vol. V.

„ National Academy of Sciences. — Memoires. Vol. II.

„ Bureau of Ethnology. — Second annual Report. (Két példány).

„ United Staates Geological Survey, a ) Monographs. III. I V . V.

Vol. h) Atlas, c) Third Annual Report. Л) Bulletin. No. 2 - 6 . K. A k a d e m i e d. Wissenschaften. Bécs. Anzeiger* 1885. No. 25—27.és t á r g y m u t a t ó . К. К. Geolog. Reichsaustalt. Bécs. a) Verhandlungen. 1885, No. 13. 15. Ь) J a h r -

buch, XXXV. 4. H.

К. К. Statistische Central-Commission. Bécs. Oesterreichische Statistik, X. Bd. 4.

H. IX. 2. 3. VI- 1.

Alterthumsverein. Bécs. <i) Berichte u. Mittheilungen. В. X X I I I . 2. H. h) Monats- blatt, 1885. No. 10. 11. 12. с) 4 könyomatú lap.

К. К. Zoologisch-botanische Gesellschaft. Bécs. Verhandlungen. XXXV. В. 2.

Halbjahr.

Kön. bühm. Gesellschaft d. Wissenschaften. Prága, a) Sitzungsberichte. 1882. 1883.

1884. V) Geschichte der k. böhm. Gesellschaft d. Wissensch. 1. 2. H.

c) Verzeichniss d. Mitglieder. 1 7 8 4 - 1 8 8 4 . d) Jahresbericht. 1883. 1884.

1885. e) Bericht über die math. u. natunv. Publicationen. 1. 2. H. f ) Ge-

A MAGYAR TUT). АКАП. KRTKSÍTÜJE. 1886. 1. 97.. 2

neralregister. g) Regesta. III. 1—5. IV. t . h) Abhandlangen d. philos, histor. u. mathera. Classe. VI. 12.

K. K. galie. Ladessehulrath. Lemberg. Bericht ü b e r den Stand der galic. Mittel- schulen in 1875—1883. I. u. I I . Th.

Museum Carolino Augusteum. Salzburg. Jahres Bericht. 1884.

Országos m. kir. statisztikai hivatal. Budapest, a) Magyarország árúforgalma. IV.

évf. jan.—decz. V. évf. jan.—június, ft) Magyarország árú forgalma. 1885.

5. 6. és 7. füz. c) A z országos statisztikai hivatal k ö n y v t á r á n a k czím- j e g y z é k e . 1867—1884. d) Magyar statisztikai évkönyv. X I I I . évf. 1.

7. 11. füz. XIV. évf. 3. füz. ej Hivatalos statist, közlemények. Ma- g y a r o r s z á g malomipara. 1885.

M. kir. belügyminisztérium. B u d a p e s t , a) Rendeletek tára. XIX. évf. 10. füz. és I I . fiiz. ft) Collectinuea legilor 1885. Fase. I I . c) 1885. évi törvények.

III. füz. d) Laadesgesetz-Sammlung. 1885. 3. Heft.

Képviselőház. Budapest, a) A képviselőház irományai. VII. köt. 6) A képvise- lőház naplója. (1884—1887.) VII. köt. c) A képviselőház jegyzőkönyvei.

1885. 130—156. ülés.

M. kir. Földtani intézet. Budapest. Földtani Közlöny. XV. 11. 12. f ü z .

M. kir. József műegyetem. Budapest. 1885/6. t a n é v megnyitásakor t a r t o t t beszéd.

Egyetem. Kolozsvár. Tanrend 1885/6. tanév II. felére.

Vasmegyei régészeti egylet. Szombathely. Evi jelentés. XIII. évf.

A p á t s á g . Zircz. Ordo officii divini ac missarum stb.

I I . M a g á n o s o k t ó l .

M. de Chareneey. Paris, a) Titulo de los Scnnores Totonicapan, ft) A c t e s de la Société. Philologique. T . X I V .

Borbély Samuel. Zilah. Szilágymegye földrajza.

С. D. Garusso. Genève. Importance de la Cartographie officielle. ( K é t példány).

Lüvey Rlúra. Budapest. Hogyan házasodott meg Pál úr ?

Vali Ernő. ' „ A b e t e g s é g és halál a d ó j a Magyarországon.

Bedű Albert. „ A m a g y a r állam erdőségeinek gazdasági és kereske- delmi leírása. I. II. Va- Ш - köt. és tizenkét térkép.

Charles de Linas. Arras. Le d i p t y q u e de St. Nicaise au Trésor de la cathédrale de Tornai.

Dr. Haynald Lajos. Kalocsa. A k a t h . iskolaügy Magyarországban. III. köt.

József főlierczeij. Fiume. Növényhonosítási kísérletek Fiumében 1881—1885-ig.

Dr. F. Gomes Teixeira. Coimbra. J o r n a l de sciencias mathematicas e Astronomi- cas. Vol. V I . No. 1. 2. 3.

Dr. Bartolomeo Baculo. Napoli. Nuove ricerche intorno l'apparato ganglionare intrinseco stb.

Parlamentär" szerkesztősége. Bécs. Material zur Denkschrift d e r gallizischen Russen etc.

Dr. F. J. Studnicka. Prága. T y c h o n i s Brahe triangulorum planorum et sphaerico- rum praxis arithmetica.

Augustino Todaro. Palermo. H o r t u s botanicus Panormitanus. T. II. fasc. 4.

Nógrádmegye alispánja. Nógrád vármegye szervezete és szabályrendeletei. III. fűz.

Josef Kämmerling. Mähr. Weisskirchen. — Dr. Heinrich Willi. Reichardt.

Dr. Theodor Toeche. Berlin. Leopold v. R a n k e an seinem neunzigsten Geburtstage.

Ansprachen u. Zuschriften.

I I I . Nyomdáktól.

Réthy L. és fia nyomdája. A r a d . Beitrag z u r Hebung der bäuerlichen Land- wirthschaft.

Römer és Kamner nyomdája. Brassó. Quellen zur Gechichte der Stadt Kronstadt in Siebenbürgen.

Л város könyvnyomdája. Debreczen. a) Elbeszélések, h) Debreczen város 327 éves nyomdájának mintakönyve, c) Szabolcsi Lajos. Mozaik, d) 63 d r b különféle n y o m t a t v á n y .

Wodiáner nyomdája. H.-M.-Vásárhely. Emlékkoszorú.

Tóth László nyomdája. Kecskemét, a) Evangéliomi lelkészi tár. Gyászesetekre.

II. köt. b) Evangéliomi lelkészi tár. VI. évf. 2 - 1 2 . f ü z . c) Prot. egyh.

és isk. ügyelő. V I I . évf. 1—12. f ü z .

Stein J. nyomdája. Kolozsvár, a) Erdélyi Múzeum egylet. Bölcs.- nyelv- és tört.

szak. II. köt. 2. 3. fiiz. b) Névkönyv. 1886. с) D á v i d Ferencz-egylet kiadványai. 1. sz. d) M. kir. csendőrség É v k ö n y v e . 1886. (Két pél- dány). e) A z erdélyi ev. ref. egyház- kerület 1885. rendkiv. közgyiil.

jegyzőkönyve, f ) Orvos-természettudományi Értesítő. I. Orvosi s z a k . 3. fiiz. II. természettud. szak. 3. f ü z ,

Ev. ref. fötanodai nyomda. Maros-Vásárhely. Miképen lehetne segítni az álta- lános iparos osztály nyomasztó helyzetén hazánkban ?

Drotleff' József nyomdája. Nagy-Szeben. a) Rechenschaftsbericht d. sächsischen Universität 1883—1885. b) Kalender des siebenblirgerVolksfreundes. 1886.

Krafjt W. nyomdája. Nagy-Szeben. Inimiora adeca florea poesiei nationale.

Szkaruitzel F. nyomdája. Szakolcza. Zapisnica ev. Konventu. 1885. aug.

Magyar testvérek nyomdája. Temesvár. A dicsőség napjai.

Kirchner I. E. Versecz. özvegye nyomdája. Alapszabályai az izrael. egyházi dal- körnek Verseczen.

IV. Saját kiadásbeli munkák.

Értesítő. X I X . 5. sz.

Társad. Értekez. VIII. 3. sz.

Szentkláray Jenő. A d u n a i hajóhadak története.

Archaeologiai Értesítő. Új foly. V. köt. 5. sz.

Természettud. Értekezések. XV. köt. 11. sz.

Mathemat. és természettudományi Értesítő. IV- évf. 1—2. fiiz A könyvtárban helyeztetnek el.

MAGYAK TUDOM. AKADÉMIA

É R T E S í T Ö J E.

Ö T Ö D I K A K A D É M I A I Ü L É S .

Az e l s ő o s z t á l y m á s o d i k ü l é s e .

1886. febr. 1-én.

HUNFALVY P Á L Г.

t. és osztályelnök elnöklése alatt.

31. B e ö t h y Zsolt r. t. felolvassa ,,Báró ez y S á n d o r p á l y á j aJ c z i m ű é r t e k e z é s é t . 32. Volf G y ö r g y 1. t. j e l e n t é s t olvas fel я N y e l v e m l é k t á r X I I I . és X I V . kötetéről.

T u d o m á s u l v é t e t i k .

33. A z o s z t á l y t i t k á r fölolvassa Pesty F r i g y e s r. t a g n a k közleményét a B á n c z a helynévről s e g y s z e r s m i n d b e m u t a t j a Melczer István ú r n a k e g y a X V I I I - i k századból származó k é z i r a t i g y ű j t e m é n y é t , a m e l y b e n szintén megtalálhatók Gyöngyösi I s t v á n állítólagos m ű f o r d í t á s a i , azzal a különbséggel, h o g y a hánczai vám helyett bányai vám o l v a s h a t ó a kérdéses h e l y e n , a mi a l k a l m a s i n t a másoló hibája vagy ö n k é n y e .

A P e s t y F r i g y e s k ö z l e m é n y e így hangzik :

A Fhiloloyiai Közlöny 1884. évi folyamában (VI. tüzet) dr. Nagy Sándor azon kérdéssel foglalkozik, hogy azon XVI. századi költőnk, ki Hunyadi János erdélyi vajda verses históriáját megirta, milyen csa- ládi nevet viselt. Hat név közt válogathatunk : Bánkai, Báncsai, Bá- czai, Bányai, Nagy Bancsai, Bánczay. Mindegyik névalaknak megvan a maga védője, Nagy Sándor maga a Bánczai név valószínűsége mel lett érvel, de felhozza ez állítás ellen Szilády Áronnak azon ellenve- tését, hogy nincs e családnévnek megfelelő helynevünk.

Az első osztály jelen évi első ülésében, Gyulai Pál Gyöngyösi állítólagos műfordítóiról olvasott fel értekezést, mely alkalommal szin- tén felhozta Szilády ellenvetését, hogy Magyarországon nem létezik Báncza helynév. Igaza van, — ma nem létezik, de igaza volt dr. Nagy Sándornak is, midőn azt a sejtelmet fejezte ki. hogy kellett létezni hazánkban egykor Báncza nevű helységnek, habár (mint ő véli) okle- veleink erről nem tesznek említést és neve semmiféle helynévtárban nem fordúl elő.

Ennek bizonyítékául szolgál neki egy régi közmondásunk, mely

A MAGYAR TUI>. AKAD. ÉRTK8TTÖJE. 188«. 2. SZ. 1

műfordításban maradt fenn, és így hangzik :

„De en is részt vettem a bántzai vámban."

Jelentése pedig az : hogy én is megvénültem.

Részemről nem akarok azon kérdésbe avatkozni, hogy az emlí- tett XVI. századi költőt Bánkai-nak, vagy Bánezainak nevezték-e.

Figyelmemet csak azon állítás gerjesztette föl, hogy Báncza helység nem létezett hazánkban. Ennek ellenében azt vagyok bátor bizonyítani, hogy igen is létezett, és pedig Bácsmegyében.

Első említését találjuk 1387-ben, midőn Mária királyné a lázadó Horváthiak birtokait, nevezetesen Bancha, Orbászpalotája, Mortályos és Földvár falvakat elveszi, és azokat "Garai Miklósnak és Jánosnak adományozza. Ezek közül Földvár az alsó Tiszánál, a mai Ferenc csa- torna torkolatánál, Mortályos, mint Mertvályos puszta, Temerinhez nyu- gotra található.

1391. évben bizonyítja Losonczy István macsói bán és bácsi főispán, hogy Keméndi Kozma fia György az ellen tiltakozott, hogy Keméndi (de dicta Kernend) János, Péter fia, és mások Banchai J a k a b (Jacobi de Bancha) bancsai birtokát vissza akarják foglalni, minthogy ezen banchai birtok Kemendi Györgyre, és Banchai Erzsébetre (filia Nicolai, filii Jacobi de Bancha) volt átruházva, nevezett Jakab által.

(Az eredeti oklevél a gr. Festetics család keszthelyi levéltárában.

Ignot. Miscellanea 84. sz.) Az itt említett Kernend a mai Kémendin puszta Bácsmegyében, O-Kér mellett.

Zsigmond Király 1408-ban Garai Miklóst és testvérét Jánost, új adomány által, számos jószág birtokában megerősíti. E jószágok közt előfordul : Orbácz, Bancha, Martalys és Földvár, a dunai révvel és vámmal Bácsmegyében. (Fejér, Cod. diplom. X. 4. köt. 672. lap.) Ezt az adatot ismernie kellett volna a kutatóknak, mert ha Czinár indexe nem vezet is nyomára, de egy első rangú forrásgyűjtemény- ben hozzáférhető volt. Még csak azt akarom megjegyezni, hogy Cor- nides is közli ez oklevelet, (Diplomata I. 119. lap), de annyiban hi- básan, hogy az első két helynevet összehúzván, abból egy Orbaz-Ba- netha nevű helységet csinál.

A történetből tudjuk, hogy Garai Miklós 1386. évben Mária, és anyja Erzsébet királynék védelmében vesztette életét Gara, a mai verőcze megyei Gorján mellett. Az ő öröksége Garai Jób kezén volt

1470. évben, ki akkor Szécsy Miklóssal Bancha, Martyalos, Acsa és Szent-Miklós birtokára nézve

osztályra lépett. Ugyan ez évben Sebes- tyén és László de Bancha, mint királyi emberek küldetnek ki, egy lia- talmaskodási tény megvizsgálására.

A Bács megyei dicalis összeírás 1522. évből Banchya falut, mint

megyebeli községet említi. Eddigelé a helyesírás nagy kétségre adha-

tott okot, de ezt a kétséget a kiejtésre nézve eloszlatja gróf Wesse-

lényi Ferencz 1652. évi urbariuma, a melyben a mi helységünk, mint

Nagy-Báncza szerepel.

A XVIII. század elején már csak, mint puszta említtetik, és 1701. év alatt olvassuk, hogy Nagy Báncsa kincstári puszta, török föl- des urának 6 forintnyi adót fizetett.

Ezen túl sötét homály fedi emlékét, és hogy területe melyik mai község határába olvadt, nincs följegyezve.

Azonban czélunkra, úgy hiszem elegendő, hogy Báncza csaknem negyedfél százados létét kimutattam.

Még egyet. Zsigmond Királynak már idézett 1408. évi adomány- levele a Garaiak javára, mint az adomány tárgyát még Szent-Lőrincz, és Lengyel falut említi a dunai révvel és vámmal. Ez az előbbi falu 1467. évben Banczazentleyrynch névalakban fordúl elő, kétségtelenül azért, mert Báncza mellett feküdvén, attól vette megkülönböztető mel- léknevét. Ez a Báncza-Szentlőrincz akkor Morliáth Jakab birtoka volt, kinek Mátyás király az ő jószágában bizonyos királyi jogokat enge- délyezett.

Bizonyosan mindenki észrevette, hogy a Bánczával együtt emlí- tett helységek mind Temerin és a Tisza környékére esnek ; még is Zsigmond király adománylevele soha se a Tiszáról, hanem mindig csak a dunai révről és vámról szól. Adományozza ugyan is a Garaiaknak Lengyel falut cum portu et tributo Danubii, Földvárt (mely a Tisza partján fekszik) cum portu et tributo Danubii, Cherengh (a mai Csu- rog) cum portu et tributo Danubii.

Ez a körülmény kétessé teszi, hogy ha már bizonyosok vagyunk arra nézve, hogy Bácsmegyében egykor századokon át Báncza helység- virágzott, vájjon e helység a Duna vagy a Tisza folyamához esett-e közelebb.

És én a kérdést itt nem is akarom eldönteni. Kétségtelen, hogy rév és part mellett feküdt, és így igaza van a fenn idézett közmon- dásnak, hogy

én is részt vettem a bánczai vámban.

E közmondás az utókorra hagyta azt is, hogy e helynév mikép hangoztatott a mult századokban.

H A T O D I K A K A D É M I A I Ü L É S . A I I . o s z t á l y m á s o d i k ü l é s é .

1886. febr. 8-án.

PULSZKY F E R E N C Z

tiszt, tag elnöklése alatt.

35. L á n g L a j o s lev. t a g olvassa székfoglaló é r t e k e z é s é t , k ö v e t k e z ő czím a l a t t : ,, Magyarország k ö z o k t a t á s i ü g y e 1868—1884."

T u d o m á s u l v é t e t i k és az é r t e k e z é s e k során k i a d a n d ó .

36. Zsilinszky Mihály lev. t a g ily czimíí é r t e k e z é s é t olvassa : „ L ó n y a y Z s i g m o n d és a n a g y s z o m b a t i b é k e t a n á c s k o z m á n y . "

T u d o m á s ú l v é t e t i k és s a j t ó alá a d a n d ó .

1*

H E T E D I K A K A D É M I A I Ü L É S .

A III. o s z t á l y m á s o d i k illése.

1866. február 15-én.

D K . ÖZTOCZEK J Ó Z S E F

elnök elnöklése alatt.

3b. L i e b e r m a u n Leo, az országos v e g y k i s é r l e t i állomás i g a z g a t ó j a részéről :

„ E m b r i ó ehemiai vizsgálatok : I . A t y ú k t o j á s n é h á n y k e v é s b b é ismert a l k a t r é s z e . I I . A csirpaizs ehemiai v i z s g á l a t a , " Dr. T h a n h o f f e r L. h e l y e t t e l ő t e r j e s z t i H o r v á t h Géza 1. t. A k i v o n a t o k így s z ó l n a k :

I. A tojás (tyúktojás) néhány kevésbbé ismert alkatrészéről.

Liebermann különös új módszerek alkalmazása mellett megvizs- gálta, úgy a tojás sárgájának burkát, mint a tojás-zsinórokat (Hagel- schnüre) és a fehérnyét átvonó hártyákat.

A burok-anyag ezek szerint egy albuminoid, melyhez hasonló összetételűt eddig nem ismerünk, mely azonban tulajdonságaiban a szaruanyagokkal (Hornsubstanzen) mutat rokonságot.

A tojászsinórok és hártyák minőlegesen ugyan hasonlitanak a burok-anyaghoz, mennyileges összetételűkben azonban különböznek és egymáshoz sem hasonlítanak.

II. A csirpaizs (Keimscheibe) ehemiai vizsgálata.

E munkában kifejti Liebermann, hogy miképen sikerült e subtilis anyag elkülönítése és vegyi vizsgálata. Kimutatja, hogy a csir- paizs legnagyobb részt fehérnyenemű testből áll, és kimutatja továbbá azt, hogy a csirpaizsban a kéntartalmú anyag (fehérnye) miképen van elosztva. A csirpaizs még alkoholban oldható anyagot is tartalmaz és phosphorsav és káli tartalmú hamut ád.

39. S z a b ó József r. t. : „Közlemények az e g y e t e m i á s v á n y t a n i intézetből."

Szádeczky G y u l a t a n á r s e g é d részéről : „A m a g y a r o r s z á g i o b s i d i á n o k geologiai és petrogratiai ismertetése, k ü l ö n ö s t e k i n t e t t e l a riolitok k e l e t k e z é s é r e . "

40. P u n g u r Gyula t a n á r r é s z é r ő l : „ A d a t o k e g y k e v e s b b é ismert szöcske- f a j t e r m é s z e t r a j z á h o z , " b e t e r j e s z t i Horváth G é z a 1. t.

41. G r i t t n e r A l b e r t és Szilasi J a k a b részéről : „ A g y a n t a m e g h a t á r o z á s á - ról" b e m u t a t j a W a r t h a V i n c z e 1. t.

42. F u c h s Károly t a n á r részéről „ A d a l é k o k a h a j c s ö v e s s é g elméletéhez,"

b e m u t a t j a Szily Kálmán r. t.