É R T E S ï T Ó J F, MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

(1)

A

MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA

É R T E S ï T Ó J F,

A MAGYAR TUD. AKADÉMIA RENDELETÉBŐL

S Z E R K E S Z T I

A F б T I T К Á R.

HUSZONEGYEDIK ÉVFOLYAM (1887.)

B U D A P E S T

K I A D J A A M A G Y A R T U D O M Á N Y O S

1888.

A K A D É M I A

(2)

(3)

X X I . É V F O L Y A M . 1 8 8 7 . _ 1. S Z Á M .

A

M A G Y A R T U D O M . A K A D É M I A

É и T i : S I T О J E .

E L S Ő A K A D É M I A I Ü L É S . Reutlkiviili összes ülés.

1887. január 3.

TKEFORT ÁGOSTON a k a d é m i a i e l n ö k úr elnöklése alatt.

1. Trefort Ágoston akadémiai elnök úr üdvözli az új esztendőben első izben egybegyűlt tagokat, és munkásságuknak sikert kiván.

Köszönettel fegadtatik.

2. Bemutattatnak a Fáy-féle nyilt pályázatra (mezőgazdaság) 188G. éri deezember 31-ig beérkezett következő tervra jzok :

I. Pólya Jakab, ügyvéd. A gazdasági válság.

II. Molnár István, vinczellér-képezdei igazgató. Magyar szölőfajisme.

(Ampélographia.) Tervrajz mutatványnyal.

III. Szántó Menyhért, korona-uradalmi tisztviselő. A mezőgazdasági szövetkezetek.

E tervrajzok szabályszerű elintézes végett a II. osztályhoz tétetnek át.

3. Bemutattatnak a Bük féle nyilt pályázatra (Jagellók kora) 1886. decz.

31-éig beküldött következő tervrajzok :

I. Kolozsvárról jeligés levéllel: Nyilt pályázat Magyarország történelme II. Ulászló és II. Lajos korában czímü pályakérdésre. Tervrajz mutatványnyal.

II. Dr. Rézbányai József seminariumi praefectus Pécs. Magyarország tör- ténete a Jagellók alatt. (A nemzeti sülyedés kora.) Tervrajz.

E tervrajzok szabályszerű eljárás végett a II. osztályhoz tétetnek át.

4. Bemutattatik a Bézsán-jutalómra (electrodynamometer) 1886. évi decz.

31-éig beérkezett következő pályamunka :

I. Az electrodynamometer általános elmélete. Jelige : то y«p 7P"W>•''•

CíírOV.TÉVVSt TО OE TCVÉÖfia Ç w o t c c k s Z .

Jeligés levele elnökileg lepecsételtetvén, a pályamunka a III. osztályhoz tétetik át.

5. Bemutattatnak a Névtelen mérnök adományából kitűzött jutalomra (a csekély esésű folyók szabályozása) 1886. decz. 31-ig beérkezett pályaművek :

I. A csekély esésű folyók szabályozásáról. Jelige : „Zúgva-bőgve tölte át a gátat."

II. A csekély esésű folyók szabályozásánál követendő elvek. Jelige : ..Haladás."

III. A csekély esésű folyók szabályozásáról. Jelige : ..Alföld."

A pályamunkák áttétetnek a III. osztályhoz, jeligés leveleik lepecsételtetvén.

A MAGTAR T U D . AKAD. K R T K S J T Ö J E . 1887. 1. 9Z. 1

(4)

6. Főtitkár jelenti, hogy а Fáy-féle nyílt pályázatra, mely я nagyipar fejlesz- tését tárgyaló, szabadon választandó tudományos föladat megoldására hirdettetett, 1886. évi decz. 31-ig, mint kitűzött határnapig, tervrajz nem küldetett be.

Közöltetik а II. osztálylyal.

M Á S O D I K A K A D É M I A I Ü L É S . Az I . osztály első iilése.

1887. január 3.

HuNFAi.vy PÁL o s z t á l y e l n ö k elnöklése alatt.

1. Szarvas Gábor r. t. megköszöni rendes taggá választatását, s minthogy szembaja miatt nem olvashatja föl . A z ősi dicsőség" czimíí székfoglaló érteke- zését, a fölolvasásra Volt' György 1. tagot kéri föl.

Bírálatra adatik s egyszersmind r. tagsági oklevelének kiadása határoztatik.

2. Bartalus István 1. t. ,,A magyar palotás zene keletkezése és fejlődésé- ről" értekezik.

Kivonatban így:

Szerző szerint a p a l o t á s z e n e e g é s z e n különbözik a c s á r d á s n a k n e v e z e t t n é p t á n c z z e n é j é t ő l , melylyel az előbbi a 4 8 - d i k i f o r r a d a l o m a l k a l m á v a l olvadt össze. A két t á n c z z e n e a mult s z á z a d o k folytán k ö l c s ö n ö s hatást g y a k o r o l t e g y m á s r a . A p a l o t á s stil e r e d e t e és fejlő- dési mozzanatai k i m u t a t á s á t megelőzőleg, szerző s z ü k s é g e s n e k véli r ö v i d e n ismertetni á l t a l á b a n a m a g y a r zene e r e d e t é r e v o n a t k o z ó n é z e t e k e t .

A m a g y a r zene a r é g i b b századok folytán is é r d e k e l t e a k ü l f ö l d i m ű v é s z e k e t és k i a d ó k a t . U j a b b időben H a y d n , B e e t h o v e n , S c h u b e r t is i r t a k m a g y a r stilben. Az eucziklopédiai r o v a t o k is f o g l a l k o z n a k a m a g y a r zene i s m e r t e t é s é v e l ; de s e n k i n e k sem j u t o t t eszébe e zene ere- d e t é t k e r e s n i , s n e m is j u t h a t o t t ; m e r t a zenei n e m z e t i s é g e k k é r d é s e r é g e n n e m volt n a p i r e n d e n ; n a p j a i n k b a n is m é g folyton a k e z d e t n e h é z s é g e i v e l kell k ü z d e n i .

A m a g y a r zene iránti k ö z é r d e k l ő d é s t végre e u r ó p a s z e r t e Liszt F e r e n e z emelte l e g m a g a s a b b f o k r a , részint rhapszódiái u t á n o z h a t a t l a n e l ő a d á s á v a l , részint a h a t v a n a s é v e k elején m e g j e l e n t irodalmi m u n - k á j á v a l , m e l y n e k czélja : k i m u t a t n i a m a g y a r zene e r e d e t é t . Ki is m u t a t t a a czigányok által h e v e n y é s z e t t époszban, melyből f e j l ő d ö t t a p a l o t á s stil s a n é p d a l , oly f o r m á n , h o g y a czigány d a l l a m a i h o z a n é p v e r s e k e t költött. Liszt e m u n k á j a n a g y figyelmet ébresztett egész E u r ó p á b a n , M a g y a r o r s z á g b a n pedig, t e k i n t v e az a k k o r i rossz viszo- n y o k a t , n a g y k e l l e m e t l e n s é g e t . A n a p i irodalom s ezzel e g y ü t t m i n d e n m a g y a r e m b e r e g y h a n g ú l a g elitélte u g y a n , de E u r ó p á n a k egy Liszt által vezetett k ö z v é l e m é n y é t a p u s z t a t a g a d á s , vagy k e s e r ű k i f a k a d á - sok n e m t e r e l h e t t é k m á s i r á n y b a . Az á l t a l á n o s z a j e g y év f o l y t á n m á r c s a k n e m l e c s e n d e s ü l t , midőn 1 8 6 0 - b a n Brassai bocsátott k ö z r e

(5)

3

egy röpiratot ( M a g y a r ? vagy czigányzene ?), melyben tüzetesen czá- folja Lisztet. Brassai érvelései közt két adatot is lehet találni : egyik a Reguli-féle vogul dallamok, m e l y e k n e k ezélja bizonyitni, hogy nemcsak a szánszkrit f a j o k tudtak dallamokat költeni ; a másik I. Rákóczy G y ö r g y Registrant p r a e b e n d a l é j a , melyből láthatni, hogy nemcsak a czigányok zenéltek. N e m tekintve Brassai érdes s z a t í r á j á t , mindamellett, hogy mind az, a mit a dologról ir, teljesen alapos, a szétáradt köz- véleményt nemhogy visszaterelte volna, de Magyarország határai közt is elhangzott.

A czigánvkérdésnek t á m a d t egy vetélytársa is, az igrecz szóban, mely a régi m a g y a r nyelvben néhányszor előfordul, s jelesen III. E n d r e k i r á l y n a k egy, P a u r által ismertetett, o k m á n y á b a n . P a u r ezekből egyszersmind Toldy tekintélyére támaszkodva, kiolvasta, hogy a m a g y a r o k egykori dalnokait igreczeknek nevezték. Felolvasó P á u r r a l és Toldy- val szemben kideríti, hogy a kérdéses okmány latin szövege nem dalnokokról, hanem trufatorokról szól, s tehát a m a g y a r fordítás téves, a mennyiben t r u f a t o r t nem lehet d a l n o k n a k mondani.

Liszt könyvére vonatkozva, a hatvanas évek közepén szerző is bocsátott közre egy t a n u l m á n y t a Budapesti Szemlében „A czigány és viszonya z e n é n k h e z " czím alatt. Szerző a czigányok ethnographiai ismertetésével vélte biztosan kimutathatni, hogy a czigány nép bevándor- lása idejében éppen úgy nem volt alkalmas, mint ma, a neki tulaj- donított éposz megteremtésére. Mert a XV. század elején éppen oly elzüllött volt, mint m a ; vallását, nemzeti h a g y o m á n y a i t elfeledte. De a k r ó n i k á s o k , noha a czigányok minden legkisebb mozzanatát meg- figyelik, egyáltalában hallgatnak zenei képességekről s zenéjükről, mely a mondott században az a k k o r i Európa népzenéjével szemben feltűnő lehetett volna. A kérdés eldöntésére nevezetes az a körülmény is, hogy nyugati E u r ó p á b a n sehol sem szerepelnek mint népzenészek, s a hol zenélnek is (pl. Török-, Oláh . Oroszországban) egészen más zenét j á t s z a n a k . Szerző szerint a czigányok régen is a bentlakóktól tanulták a zenét, éppen úgy, mint n a p j a i n k legkitűnőbb zenebandái, melyek k a r m e s t e r e k e t fizetnek.

D e a X V I I I . század s a j e l e n n é k első fele is tanúskodik arról, hogy a czigány n e m volt egyedüli kezelője a m a g y a r zenének. Voltak kiváló zsidó b a n d á k is, melyek utolsója a Rózsavölgyié. Voltak s v a n n a k m a g y a r a j k ú községek, melyekben m a g a a nép zenélvén, a czigányzenész meg n e m élhet. A költészeti téren pedig, szemben a népköltészettel, számításba sem j ö h e t n e k .

Bármint legyen, a czigánykérdés ma sincs megoldva, E u r ó p a közvéleményében folyton él l i s z t k ö n y v é n e k emléke, s ennek hatását m a g a Liszt sem t u d t a gyöngítni, k é r d é s e s műve második k i a d á s á b a n előbb kimondott nézetei közt sokat módosítván.

Szerző nem foglalkozik többé a czigánykérdéssel ; mert ezt j e l e n közleményei a p a l o t á s zene keletkezéséről s fejlődéséről egészen fölös- legessé teszik.

l*

(6)

4

H A R M A D I K A K A D É M I A I Ü L É S . A I I . osztály iilése.

1S87. január 10.

1'CI.SZKY FEHENCZ osztályelnök e l n ö k l é s e alatt.

1. Schwarz Ovula lev. tag olvassa következő czimíí értekezését : ,. Az euró- pai monarchiák rendszeres alaptörvényeinek jellegzetességéről".

Kivonata ez:

É r t e k e z ő szerint az „alaptörvény** f o g a l m á r ó l adott m e g h a t á r o - zások alig b í r t a k t u d o m á n y o s é r t é k k e l egész a l e g ú j a b b i d ő k i g . Szembe- szökő volt e részben a f o g a l o m z a v a r úgy az e g y e s c u l t u r n e m z e t e k s a j á t á l l a m j o g i i r o d a l m á b a n , mint m a g á b a n a régibb k e l e t ű állam- t u d o m á n y b a n . Ma a l a p t ö r v é n y a l a t t oly t ö r v é n y t é r t h e t ü n k c s u p á n , a mely m a g á b a n foglalja v a l a m e l y állam a l k o t m á n y á n a k l e g f ő b b fon- tosságú vezér-tételeit, m i n t e g y i r á n y a d á s u l az azontúl a l k o t a n d ó szerves t ö r v é n y e k szellemére nézve, és a mely t ö r v é n y t sem eltörölni, sem egészben v a g y részben m ó d o s í t a n i , nem u g y a n a z o n módon van jogo- sítva a törvényhozó testület, v a g y az e czélra tüzetesen hivatott alkot- m á n y o z ó gyűlés, „ C o n s t i t u a n t e " , a mely módon u g y a n c s a k a r e n d e s törvényhozó testület e g y é b t ö r v é n y e k e t eltörölni, egészben v a g y rész- ben módosítani, hatályon kívül helyezni, felfüggeszteni t ö r v é n y s z e r ű l e g szokott ; h a n e m csakis oly módon, a minőt m a g a az a l a p t ö r v é n y , a k é r d é s és az állami é r d e k n a g y s z e r ű s é g é h e z k é p e s t e részben a saját m a g a z á r a d é k á b a n előír. H a ez a l a p t ö r v é n y a n n y i r a m a g á b a n foglalja v a l a m e l y állam a l k o t m á n y á n a k összes vezértételeit, hogy ezen alaptör- v é n y mellett, addig, a m e d d i g az é r v é n y b e n van, u g y a n a z o n állam- ban m é g e g y m á s „ a l a p t ö r v é n y " mint ilyen é r v é n y b e n n e m l e h e t : a k k o r ezen törvény r e n d s z e r e s a l k o t m á n y j o g i a l a p t ö r v é n y n e k nevez- hető. Minden egyéb, a l k o t m á n y j o g i v e z é r t é t e l e k e t m a g á b a n foglaló t ö r v é n y , m á r a nem r e n d s z e r e s a l a p t ö r v é n y e k , illetőleg az a l k o t m á n y t ö r v é - n y e k k a t e g ó r i á j á b a esik. J e l e n e r t e k e z é s t á r g y á t csakis az európai m o n a r c h i á k b a n j e l e n l e g é r v é n y b e n levő r e n d s z e r e s a l a p t ö r v é n y e k képe- zik, az 1876-diki s p a n y o l a l k o t m á n y t ö r v é n y n y e l e g y ü t t , a melyet e g y s é g e s , ö n m a g á b a n b e v é g z e t t voltánál fogva, rendszerint szintén, b á r t é v e s e n , a r e n d s z e r e s a l a p t ö r v é n y e k k ö z é szoktak számítani. Sem az angol „ M a g n a C h a r t a " , sem a mi I I . A n d r á s u n k „ A r a n y Bullá"-ja nem n e v e z h e t ő a l a p t ö r v é n y n e k , m é g a szó legprimitívebb é r t e l m é b e n sem. A n é m e t nemzeti r ó m a i szent birodalom 1356-diki „ A r a n y B u l l á " - j a m é g k e v é s b b é . D e n e m n e v e z h e t ő k a l a p t ö r v é n y n e k az a r a - goniai „ N a g y p r i v i l é g i u m " , v a l a m i a t az 1287-diki Unió p r i v i l é g i u m a sem. Szintén nem a l a p t ö r v é n y a l e n g y e l e k 1573-diki C o n f o e d e r a t i o a c t á j a , sőt m é g u g y a n c s a k a l e n g y e l e k 1768-diki a l k o t m á n y l e v e l e sem ; a m e l y pedig 2A p o n t b a n a lengyel á l l a m j o g n a k számos, valóban s a r k t é t e l é t egyesítette m a g á b a n . Mindezek távol m a r a d t a k attól, hogy az á l l a m h a t a l o m s z e r v e z e t é n e k és j o g k ö r é n e k a l a p m o z z a n a t a i t kellő

(7)

rendszerességgel és jogi éllel minden i r á n y b a n kidomborítsák; vagy hogy éppen m é g a revisióról is tüzetes z á r a d é k b a n g o n d o s k o d j a n a k . A „Bili of liights-' is csak j o g o k a t vindikál a parliamentnek m e g az állampolgárnak, de nem öleli föl az államhatalom szervezetét, jog- körét ; nem teszi ezt a dán „Kongelov" sem, csak ráruházza alkot- m á n y o s úton D á n i a királyára az autokrator hatalmat. Spanyolországban a „Nueva Kecopilacion" meg a „Novisima Hecopilacion" gyarló rend- szerességei, j o g e r ő r e emelt királyi gyűjteményei az összes törvények- n e k : ámde ezekben az a l k o t m á n y j o g vezértételei épp oly kevéssé van- n a k rendszeres egészszé szerkesztve, mint a k á r a „Fuero Guzgo"-ban v a g y a ..Las Siete Partidos"-ban ; h a b á r t a g a d h a t a t l a n , hogy hasonlíthatat- lanul több alkotmányjogi a n y a g o t tartalmaz is a „Novisima Recopila- cion" már ez utóbbiaknál. Svédországnak m á r 1634-ben volt úgyne- vezett ..kormányforma-törvénye", „Kegerings-formen" ; minthogy ezen k o r m á n y f o r m a - t ö r v é n y úgy az államszervezet, mint az államhatalmi j o g k ö r g y a k o r l á s á n a k főbb elveit több i r á n y b a n igyekszik felölelni, közelebb esik ez már az a l a p t ö r v é n y fogalmához, mint hármely egyéb törvényhozási actus, mely 1 6 3 4 előtt az európai monarchiákban létre- j ö t t vala ; á m d e bármennyire m a g a s z t a l j á k is ezen svéd k o r m á n y -

formatörvény bölcseségét Puffendorlf és S k y t t e , alakilag sem lehet azt bármely köztörvénytől megkülönböztetni; tartalmilag pedig jóval kevesebbet foglal az mégis m a g á b a n , mint a mennyi valamely állam a l k o t m á n y j o g á n a k összes vezértételeit félreérthetetlenül feltüntetni képes lenne. Hasonlót kell m o n d a n u n k az 1719-diki svéd k o r m á n y f o r m a - törvényről. Csakis az 1765-diki svéd országgyűlés hozott oly értelem- ben határozatot, a melyszerint, lia ezentúl a k o r m á n y f o r m a - t ö r v é n y e k módosítása, értelmezése, vagy pótlása hozatnék bármely országgyűlésen j a v a s l a t b a , úgy ezen módosítás, értelmezés v a g y pótlás törvényerőre

a javaslattevő országgyűlésen m é g nem, hanem csakis a következő országgyűlésen emeltethetnék, és e k k o r is csak az összes rendek egyező szavazatával. N e m ezen alkotmánytörténelmi előzmények, nem is

Etienne Marcel 1358 diki k i m a g a s l ó alkotmányozási kísérlete készí- tette elő a rendszeres alaptörvényeket, hanem az irodalom. A r e n d - szeres a l a p t ö r v é n y e k csak 1787 óta, vagyis az északamerikai ..Egye- sült-Államok" „ Constitution " - j á n a k létrejötte óta tűnnek föl az euró- pai m o n a r c h i á k b a n . H rendszeres a l a p t ö r v é n y e k sorát az 1791-diki franczia ,.Constitution" nyitja meg. Azóta, 1791 óta, m a j d n e m vala- m e n n y i európai monarchiában jött létre alaptörvény, vagy l e g a l á b b e g y s é g e s alkotmánytörvény: m a j d n e m valamennyiben, de még nem m i n d e n i k b e n : Angliának, M a g y a r o r s z á g n a k , Mecklenburg nagyher- czegségnek m a sincsen még rendszeres alaptörvénye, sőt egységes a l k o t m á n y t ö r v é n y e sem az a l k o t m á n y o s monarchiák közöl ; szintúgy nincs Oroszországnak és Montenegrónak ; jóllehet a kicsi Izland is bír ilyennel 18 óta a dán f ö n h a t ó s á g alatt. Montenegrónak 1879-diki

„Közigazgatási s t a t u t u m a " van, a mely meglehetős rendszerességgel r a n kidolgozva, á m d e ez, m á r cziménél fogva sem vindikálhat m a g á n a k alaptörvényi jelleget : az orosz birodalom úgynevezett alaptörvé-

(8)

6

nyei pedig, ú g y m i n t az 1797-diki trónörökösödési törvény, v a l a m i n t az 1476-diki, az 1726-diki és az 1820-diki úgynevezett „alaptörvé- n y e k " tulajdon k é p csakis házi törvények, a m e l y e k e t bármely perczben megváltoztathat az uralkodó, családi t a n á c s b a n . Az 1613 diki R o m a n o w Mihály-féle t ö r v é n y sokkal i n k á b b lett volna nevezhető alaptörvény- n e k , legalább a dán „Kongelov" értelmében, autokrator hatalommal ruházta föl ezen a bojárok és városi t ö r v é n y e k gyűlése által alkotott törvény a Romanow-házbóli czárokat, h a b á r a háború és b é k e fölötti n a g y k é r d é s e k b e n m e g h a g y t a is az ily e s e t e k b e n egybehivatni kellett birodalmi g y ű l é s jogkörét, á m d e I. Péter és II. Katalin rendelkezései folytán l a s s a n k é n t hatályon kívül lőn helyezve ezen Romanow Mihály- féle törvény érvénye. Mecklenburgban p e d i g az 1849-diki október 11-dikén a l k o t o t t „ S t a a t s g r u n d g e s e t z " a lovagrend panaszára, m á r 1850-ben, szeptember 11-dikén választott biróság által megsemmi- síttetett.

Rendszeres a l k o t m á n y j o g i alaptörvény van érvényben Európá- n a k következő monarchiáiban ; Norvégiában (1814 óta), Bajorországban (1818), Württemberg!)en ( 1 8 1 9 ) , P o r t u g a l b a n (1826), a Szász király- ságban (1831), Belgiumban (1831), Németalföldön (1848), Olaszország- ban (az 1848-diki sardiniai „Statuto f o n d a m e n t a l e del R e g n o " alap- j á n ) , Poroszországban (1851), Görögországban (1864), Romániában

(1866), D á n i á b a n (1866), Szerbiában ( 1 8 6 9 óta). Spanyolországnak 1808 óta m á r hat a l k o t m á n y a volt (18l>8, 1812,' 1834, 1837, 1845 és 1869) a jelenlegi, 1876-ban kelt a l k o t m á n y á n a k életbelépte e l ő t t ; ezen 1876-diki a l k o t m á n y a azonban nem rendszeres alaptörvénybe, h a n e m egyszerű, bár e g y s é g e s a l k o t m á n y t ö r v é n y szerkezetébe van foglalva, m i u t á n nem tartalmaz, valamint az 1814-diki franczia „ C h a r t e "

és az 1834-diki és az 1837-diki spanyol „Constitucion"-ok sem tartal- m a z t a k a r r a nézve semmiféle intézkedést, hogy vájjon az minő fölté- telek a l a p j á n és minő módozat mellett l e e n d revisió alá vehető ; sőt még e g v á t a l á n azt sem jelenti ki, hogy v a l a h a is módosítható : a minek államjogilag azután az a corollariuma, hogy — mint bár- mely egyéb törvényi — egyszeri országgyűlésen is, királyi szentesítés hozzájárultával, mindkét k a m a r a egybehangzó határozata a l a p j á u , módo- sítható, v a g y a k á r el is törölhető.

Norvégia alaptörvénye, Magnus de F a l s é n előmunkálatai alapján, jórészt az 1791-diki franczia és az 1812-diki spanyol, különben pedig

az 1809-diki svéd a l a p t ö r v é n y t utánozza, de nagyszámú ez oldalróli kölcsönzetek mellett, bőven tartalmaz ч azért tisztán norvég géniusra valló r e n d e l k e z é s e k e t is. í g y az „Odel"-jog a l a p j á r a támaszkodó túl- súlyát a f ö l d b i r t o k n a k az országgyűlés t a g j a i n a k választásánál, az értelmiség kitüntetését a földbirtok mellett, és azon vonást, a mely szerint a k é t kamarából álló országgyűlés — Storthing — tagjai a választókerületekben, tekintet nélkül a felsőházra — L a g h t i n g — és az alsóházra — Folkething — választatnak u g y a n csakis mint ország- gyűlési t a g o k , ezek azután a magok kebeléből választják meg az összes országgyűlési tagok egy negyedét felsőházzá és a többi h á r o m -

(9)

7

negyedrész m e g m a r a d alsóházul. Jellemző vonása a m a még é r v é n y b e n levő európai monarchikus alaptörvényekkel szemben a h a t a l o m m e g - osztás elvének c s a k n e m merev keresztülvitele. A miniszterek csak 1884 óta bírnak székkel a storthingban, de szavazattal nem bírnak.

A törvényhozó hatalom túláradólag az országgyűlést illeti meg, e l a n n y i r a , hogy a k i r á l y n a k csak suspensiv v é t ó j a van, a r e n d e s törvényhozással szemben ; az alkotrnányrevisióhoz azonban, melyet a második ország- gyűlés t a g j a i n a k kétharmadrésze, de csakis az alaptörvény szellemének épségben tartásával és csakis az eredeti (1814) szöveg egyes szaka- szaira vonatkozólag határozhat el, a királyi szentesítés nem szükséges.

Robert von Mohi helytelenül nevezte ironikus hangon N o r v é g i á t

„ B a u e r n r e p u b l i k " nak : mert az eidsvoldi alkotmányozó gyűlés u g y a n - akkor, midőn a nemesi előjogokat és kiváltságokat végleg eltörölte, a földbirtok mellett az értelmiségnek a törvényhozásban oly s z á m a r á n y t biztosított, a melynek folytán azóta a norvég törvényhozás N o r v é g i á n a k culturállamá fejlődését j e l e n t é k e n y mérvben előmozdította. A norvég alaptörvény szerkezete meglehetősen hiányos ; szó sincs benne a k e r ü - leti, községi közigazgatásról, önkormányzatról ; másfelől Aschehoug és egyéb norvég államjogtudósok nyilatkozatai, a legutóbbi miniszterper alkalmából, eléggé megérthetőleg föltüntették az alaptörvény szerke- zetének hiányait. A legkitűnőbb oldala a norvég alaptörvénynek szerkezeti tekintetben a miniszteri t a n á c s jegyzőkönyveire vonatkozó intéz- kedése, melyet az 1809-diki svéd alaptörvényből kölcsönzött, a dolog érdemére nézve pedig a vád alá helyezett miniszterek fölött itélő állam törvényszék — rigsret — egybeállítása. A felsőház t a g j a i és a legfőbb Ítélőszék rendes birái a l k o t j á k ez államtörvényszéket, a felső- ház elnökének elnöklete alatt. Ugyanazon államtörvényszék itél a legfőbb Ítélőszék bíráinak, sőt az országgyűlés t a g j a i n a k azon vétségei fölött is, a m e l y e k e t a k á r amazok, ilyen, hivatalos minőségűkben elkövetnek.

Bajorország alaptörvénye rendszeresebb mint Norvégiáé ; de a tartományokról, kerületekről, községekről ez sem szól tüzetesen. E n n e k oka először abban rejlik, hogy a k i r á l y t nem csupán a v é g r e h a j t ó hatalom, de egyúttal minden államhatalom olyatén t u l a j d o n o s á v á teszi, mely szerint a k i r á l y n a k mind ahhoz j o g a van, íi mit éppen az alaptör- vény tüzetesen el nem von az ő j o g k ö r e alói, holott némely egyéb alaptörvények, csakis azokra nézve ismerik el a király j o g k ö r é t , a mikre nézve azt tüzetesen k ö r ü l í r j á k ; másodszor pedig a b b a n , hogy nem a k a r t a ezen alaptörvény kezdeményezője a történelmi kapcsola- tokon n y u g v ó tartományi rendszert vita t á r g y á v á tenni az országgyű- lésen, és így a tartományi közigazgatás egész kérdését a k e r ü l e t e k , j á r á s o k , községek összes ügyeivel együtt a k i r á l y n a k tartotta fönn.

A b a j o r alaptörvény nagyon arisztokratikus, a mint ezt az első k a m a r a egybeállítására vonatkozó rendelkezései, valamint a főnemesség nem egy modernebb tervezetű k i v á l t s á g á n a k épségben tartására irányuló intézkedése tanúsítják. A bajor alaptörvény jellegző vonása az is, hogy ez alaptörvény értelmében a b a j o r alaptörvény módosítását csakis a király hozhatja j a v a s l a t b a .

(10)

8

W ü r t t e m b e r g tán a legrendszeresebb E u r ó p á b a n . Többen elismer- ték m á r ezt, és F r i c k e r lipcsei egyetemi t a n á r m u n k á j a ezen alaptör- vényről valódi n y e r e s é g az á l l a m t u d o m á n y r a nézve. A w ü r t t e m b e r g i alaptörvény m á r magvas rendelkezések t á r g y á v á teszi a kerületi és a községi közigazgatást, ö n k o r m á n y z a t o t is. Arisztokratikus termé- szetű : mert n e m c s a k az első k a m r a egybeállításánál kölcsönöz túl-

•lilyt a n a g y b i r t o k k a l együtt j á r ó születési j o g n a k , de m á r a képvi- selőházat is r e n d i tagozat a l a p j á n jórészt egybeállíttatta, tüzetes kate- g ó r i á k a t állítván föl abban a lovagbirtokosok stb. számára. Másfelől j e l l e g z ő vonása a „titkos t a n á c s " intézménye, melyről a w ü r t t e m b e r g i

alaptörvény azt m o n d j a , liogy a király után ez a legfőbb hatóság az államban. Á m b á r nem csak a miniszterek t a g j a i ezen titkos t a n á c s n a k , de egyéb királyi kinevezettek is : mégis mindazon j o g k ö r t g y a k o r o l j a a titkos tanács Wiirttembergben, a melyet m á s alkotmányos, kivált parlamentáris monarchiában a minisztertanács szokott alkotmányszerií- leg g y a k o r o l n i ; sőt egész 1877-ig gyakorolta részben a titkos tanács a közigazgatási bíráskodást és az általános fegyelmi bíráskodást is.

1877-dik október óta külön legfőbb közigazgatási bíróság lőn életbe léptetve. E g y é b i r á n t a w ü r t t e m b e r g i alaptörvény erősen törekszik a j o g á l l a m megtestesítésére. K i m o n d j a , hogy b á r m e l y állampolgárnak joga

v a n a bíróságnál keresni jogorvoslást, ha sértve érzi m a g á t az ő m a g á n j o g a i b a n az államhatalom valamely a c t u s a által : és m á r magá- b a n a szövegben tüzetes fejezetet szentel az államtörvényszék intéz- m é n y é n e k . Az államtörvényszék, a württembergi alaptörvény határozott és ünnepélyes kijelentése szerint, őre m a g á n a k az a l k o t m á n y n a k , és bíróságot ül mindazon ü g y e k b e n , a melyek alkotmánysértést invol- v á l n a k . Az államtörvényszék ítél a vád a l á helyezett miniszterek, valamint a k a m a r á k elnökei, t a g j a i fölött is.

Portugallia alaptörvénye szintén egyike a legnagyobb műgonddal kidolgozott, v a l ó b a n rendszeres a l a p t ö r v é n y e k n e k . Benjamin Constant szelleme lengi á t a n n a k szövegezését. Négy hatalmat állít föl : törvény- hozót, végrehajtót, mérséklőt v a g y ha úgy tetszik, irányadót és birói h a t a l m a t . A m é r s é k l ő vagy i r á n y a d ó hatalom letéteményesévé a királyt teszi H a b á r az első k a m a r á t k é t h a r m a d r é s z b e n születési jogczimen rendeli is egybeállittatni — mi c s a k 1885-ben módosíttatott —- a szü- letési joghoz a z o n b a n annyira nem csatol h a g y o m á n y o s f o g a l m a k a t , hogy a p a i r k a m a r á t bírósággá teszi, n e m c s a k a képviselőház által v á d alá helyezett miniszterek, államtanácsosok, pairek, képviselők fölött, de a k i r á l y i család e g y e s tagjai által n e t á n elkövetett vétségek fölött is. Ez az egyedüli a l a p t ö r v é n y a m o n a r c h i k u s E u r ó p á b a n , a mely hasonló rendelkezést t a r t a l m a z . Jellegző vonása a portugall alap- törvénynek, h o g y kimondja, h o g y a k i r á l y , ha a Cortes-ország- g v ü l é s engedelme nélkül h a g y j a oda az országot, olybá tekintendő, m i n t h a lemondott volna a k o r o n á j á r ó l . A k i r á l y és a k a m a r á k , valamint a két k a m a r a közti izenetváltások a l k a l m á b ó l használandó szö- v e g k e r e t e t előirt tüzetes szerkezeti f o r m u l á k b a n állapítja meg. Jellegző a z is, hogy a diplomaták hivatalos vétségei fölött a legfőbb itélőszéket

(11)

9

teszi illetékes bírósággá ; de még jellegzőbb, bogy a portugall alkot- mányozók szükségesnek tartották azt is bele czikkelyezni az alaptör- vénybe, még pedig u g y a n c s a k az egyéni alapjogok közé, hogy a börtönök világosak, tiszták és jól szellőzöttek l e g y e n e k . Sok ezen alap- törvényben az alkotmánypolitikai monolog: de bizonyára n a g y fontos- ságú azon rendelkezése, a mely azt mondja, hogy egy állampolgár sem kötelezhető olyasmit tenni v a g y nem tenni, a mit a törvény nem parancsol vagy nem tilt. Tüzetes fejezetben szól a portugall alap- törvény a tartományokról, községekről, sőt az államtanácsról is, a mely i n t é z m é n y t az európai monarchiák rendszeres alaptörvényei legnagyobb- részt föl sem szoktak említeni.

Belgium alaptörvénye több oldalról lön m á r az á l l a m t u d o m á n y i irodalomban és u g y a n a magyar szakirodalomban is csak imént mél- tatva, ezért értekező csupán annyit jegyez meg, hogy Németalföld a l a p t ö r v é n y e rendszeresebb, több irányban van műgondteljesen kike-

rekítve és positiv irányeszmékkel telítve, mint a belga alaptörvény, í g y eltekintve az államtanácstól, a mely mint intézmény Belgiumban nem létezik, a németalföldi alaptörvény tüzetes fejezetben, tartalmas rendelkezések t á r g y á v á teszi úgy a tartományi, mint a községi szerve- zetet, holott a belga csak annyit mond, hogy m a j d ezekről külön törvény fog alkottatni. Jellegző vonása a németalföldi alaptörvénynek, hogy az első k a m a r á n a k — a melynek tagjait a l e g n a g y o b b adófize- tők sorából a t a r t o m á n y i gyűlések kilencz évre választják — nem a d j a m e g a törvényhozási kezdeményezés j o g á t , sőt azon jogot sem, hogy az első k a m a r a , második k a m a r a vagyis képviselőház által elfogadott törvényjavaslatokon módosításokat eszközölhessen. Jellegző vonása végűi az is, hogy ezen alaptörvény értelmében a legfőbb Ítélő- szék — Hooge R a a d — elnökét a n n a k birái közöl nevezheti ki csupán, a legfőbb ítélőszék biráit pedig minden egyes megiiresült állomásra egyet egyet csakis azon öt jelölt közöl nevezhet ki, a kiket tekintettel az illető birói állomásra a képviselőház e czélra fölterjeszt.

Szászország a l a p t ö r v é n y e is rendszerességre törekszik. Ariszto- k r a t i k u s szellemű, a mint ezt az első k a m a r á n a k egybeállítására vonat- kozó rendelkezései t a n ú s í t j á k . Jellegző vonása, hogy a minisztereket nem a képviselő-kamara e g y m a g á b a n , de csakis mindkét k a m a r a egytttt- leg helyezheti vád alá. A vád alá helyezett miniszterek fölött állam- törvényszék ítél, melynek biráit részben a király nevezi ki a magas bíróságok elnökeiből, részben pedig az országgyűlés választja.

Poroszország alaptörvénye compromissum eredménye, egyfelől a

„Mittelalterliche S t a a t s r o m a n t i k " - k a l szakító korona, másfelől a W a l d e c k - féle radikális á r n y a l a t által befolyásolt országgyűlési többség között.

D a c z á r a annak, hogy a porosz alkotmányosság oly megdöbbentő mér- vekben különbözik a belga alkotmányosságtól : maga a porosz alap- törvény alig különbözik lényegre nézve a belga alaptörvénytől. Leg- főbb jellegvonása, hogy az első k a m a r a egybeállítását királyi rendelet ú t j á r a bízza, és csak annyit mond. hogy az Első k a m a r a tagjait a király részint örökösödési jogczímen, részint éltökfogytára nevezi ki. Ez ter-

(12)

10

mészetesen elég t á g t é r t nyit a születési előjognak. Jellegző vonása a porosz a l a p t ö r v é n y n e k az is, hogy revisióját a rendes törvényhozás eszközölheti ugyan, de csak két rendbeli leszavazással mind k é t k a m a - rában, legalább is 21 n a p i időközzel a két leszavazás között. Bármelyik k a m a r a v á d alá helyezheti a minisztereket. Ezek fölött a legfőbb Ítélő- szék itél. Törvényhozási kezdeményezési j o g a mind két k a m a r á n a k van.

A görög királyság alaptörvénye — már t. i. az, mely 1864. óta érvényben van — a rendszeresebbek közé tartozik. A görög-keleti államvallással kezdi, és e részben nem kevésbbé f é l t é k e n y a s a j á t állam- vallására nézve, mint a mennyire féltékeny a norvég alaptörvény az evangelikus vallásra nézve. Jellegző vonása volt az államtanács, a maga j ó l formulázott, tisztán csakis a törvényjavaslatok előkészítésére szorítkozó jogkörével ; d e ezen államtanács már eltöröltetett. A miniszterek fölött államtörvényszék itél, a melynek elnöke a legfőbb Ítélő- szék, illetőleg semmiteszék elnöke, bírái pedig a semmitőszék és a másodfolyamodványi törvényszékek birái, meg az elsőfolyamodványi törvényszékek elnökei közöl, a képviselőház elnöke által nyilt ülésben sorsoltatnak ki ; s z á m r a tizenketten. Görögország a szerb királyságon kívül az egyedüli k i r á l y s á g Európában, a melyben a törvényhozó testület e g y kamarából áll.

Olaszország a l a p t ö r v é n y é n e k jellegző vonása egyfelől azon szigor, a melyet a király m a g á n v a g y o n a fölött is gyakorol, másfelől pedig első k a m a r á j á n a k , a senatusnak egybeállítása. A L a j o s Fülöp pair- k a m a r á j á n a k m i n t á j á r a az állami szolgálat, t u d o m á n y , ipar, nagy vagyon kitűnőségeinek kategóriáiból nevezi ki a király a senatorokat, a n a g y i p a r o s o k és nagybirtokosok azonban nem k é p e z n e k csak jelen- téktelen töredéket az államszolgálat és a tudomány, irodalom stb. nagy számú kategóriával s/.emben ; és már 3 0 0 0 lirányi évi biztos jövedelem m e g a d j a a képesítvényt a kineveztetésre, az utóbb említett kategóriá- kat illetőleg. Csakis ez kölcsönöz egy gyengéden p l u t o k r a t i k u s vonást ez i n t é z m é n y n e k , a mely — miután az olasz alaptörvény n e m ismer semmiféle nemesi előjogot, — különben c u l t u r d e m o k r a t i k u s természetű.

D á n i a alaptörvénye jól átgondolt fölfogásra és a szerkezetet illetőieg, j e l e n t é k e n y m ű g o n d r a vall. Jellegző vonása a Rigsret, vagyis állanitörvényszék, felében a legfőbb Ítélőszék biráiból, felében a felső- ház, Lamlsthing, választott tagjaiból álló, mely a vád alá helyezett miniszterek fölött itél. A minisztereket azonban nem csak az ország- gyűlés mind két k a m a r á j a , de a k i r á l y is bevádolhatja a Rigsret előtt.

A hivatalokra kinevezés j o g á t az országgyűlés törvényalkotása által elvonhatja a király j o g k ö r é b ő l . Mind két k a m a r á n a k van kezdezménye- zési j o g a . A dán alaptörvény eltörölte a nemesség minden előjogát, kiváltságát ; megtiltja a fideicommissumok, m a j o r a t u s o k fölállítását.

Másfelől kimondja azon socialistikus igét, hogy minden d á n n a k j o g a van segélyért folyamodni, a törvényszabta föltételek keretén belül, ha nem k é p e s különben életét föntartani, vagy a c s a l á d j á t táplálni.

R u m é n i a alaptörvényének jellegző vonása a m a szerfölött bonyo- lúlt e l j á r á s , a melylyel az első k a m a r a tagjai választatnak ; adómeny-

(13)

и

nyiség szerint elkülönített collegiumokban g y a k o r o l j á k k ü l ö n b e n a választók a képviselő-kamara t a g j a i n a k választását is. Az alapgondolatot mind ebhez a rumén alaptörvény a porosz választási rendszertől kölcsönözte, mely az alaptörvény szerint a b b a n tetőzik, hogy a kép- viselők másodfokú választók által választatnak, a m á s o d f o k ú válasz- tókat pedig az elsőfokú választók három külön collegiumban választ- j á k , a szerint a l a k í t o t t collegiumokban, a mint a kategóriák fölállítá- sánál az összes adómennyiségi harmadot fizető legnagyobb adó- fizetők, m a j d a második a d ó m e n n y i s é g utolsó h a r m a d á t fizető k ö z e p e s adófizetők, s végül a k e r ü l e t b e n fizetett összes adómennyiség utolsó h a r m a d á t fizető kisadófizetők három collegiumba csoportosíthatók. Ezen alapgondolatot u t á n o z t a a rumén alaptörvény is, de azt még bonyo- lultabbá tette, m a j d csaknem oly bonyolúlttá, mint a minő a dán felsőház t a g j a i n a k választásánál alaptörvényileg alkalmazott választási rendszerben nyilatkozik. A r u m é n alaptörvény szerint nem csak mind- két k a m a r á n a k külön-külön, de a királynak is j o g a van a miniszte- r e k e t vád alá helyezni a semmisítő szék előtt ; ahhoz azonban, hogy a vádhatározatot valamelyik k a m a r a kimondhassa, a jelenlevő tagok k é t h a r m a d á n a k szavazata szükséges. A rumén alaptörvény eltörölt nem csak minden születési előjogot, kiváltságot, de egyátalán nem is ismer semmiféle nemességet.

Szerbia alaptörvényének k é t fő jellegző vonása van. A r e n d e s törvényhozó testület t a g j a i n a k csak három negyedrészét v á l a s z t j á k az állampolgárok a v á l a s z t ó - k e r ü l e t e k b e n ; egy negyedrészét a király nevezi ki. Másfelől az a l k o t m á n y j o g i kérdések nem a rendes törvény- hozás elé, hanem a n a g y skupstina elé tartoznak, a mely n é g y a n n y i tagból áll, mint a rendes törvényhozó testület. E n a g y s k u p s t i n á n a k összes tagjait azonban az állampolgárok választják.

A spanyol a l k o t m á n y t ö r v é n y jellegző vonása azon rendkívül gya- korlatias j o g é r z é k ű műgond, a melylyel az egyéni alapjogok b e n n e kidolgozvak. P é l d á u l ha valaki törvénytelenül van letartóztatva, úgy bármely spanyol állampolgárok kérelmezésére tartozik a h a t ó s á g őt szabad lábra helyezni. Jellegző továbbá, hogy a senatus egybeállításá- nál a r r a törekszik, hogy a születési j o g czímén csak g a z d a g és műveltségi jogczímen csak j e l e n t é k e n y j ö v e d e l m ű állampolgárok jussa- n a k bele különböző államszolgálati kategóriákon át a senatusba. Külön- ben eléggé hézagos ez a spanyol a l k o t m á n y t ö r v é n y . Nem csoda azután, ha n e m tartalmazván m a g a az alaptörvény tüzetesebb vezértételeket a képviselőválasztásokra nézve, a később alkotott szerves választási törvény behozta ú g y a cumulativ szavazatjogot, mint a kisebbségek képviseltetését : holott m a g á n a k az alaptörvénynek szelleme i n k á b b az 1837-diki alkotmánytörvény szellemével rokon, mint az a l k o t m á n y - politika legújabb tudományos vívmányaival.

Az alaptörvények szerint arisztokratikus jellegű, de p l u t o k r a t i k u s vonásokkal árnyalt monarchiák ez idő szerint Poroszország, B a j o r - ország, Württemberg, Szászország, Spanyolország, Portugallia ; pluto- k r a t i k u s monarchiák : Belgium, Németalföld ; plutokratikus v o n á s o k k a l

(14)

12

erősen á r n y a l t d e m o k r a t i k u s m o n a r c h i a R u m é n i a ; p l u t o k r a t i k u s vonás- sal, még- m i n d i g é r e z h e t ő vonással á r n y a l t d e m o k r a t i k u s m o n a r c h i a D á n i a ; p l u t o k r a t i k u s v o n á s s a l alig érezhetőleg, g y e n g é d e n á r n y a l t d e m o k r a t i k u s m o n a r c h i a Olaszország; tisztán d e m o k r a t i k u s m o n a r c h i á k G ö r ö g o r s z á g és S z e r b i a .

P a r l a m e n t á r i s m o n a r c h i á k : Belgium, Olaszország, P o r t u g a l l i a , S p a n y o l o r s z á g . G ö r ö g o r s z á g , R u m é n i a . S z e m é l y e s uralom felé hajlot- t a k az a l a p t ö r v é n y a l a p j á n is: Dánia, N é m e t a l f ö l d , B a j o r o r s z á g , Szász- ország, sőt W ü r t t e m b e r g és n é m i l e g S z e r b i a is ; de most m á r mind- a n n y i a n a Parlamentarismus felé k ö z e l e d n e k a g y a k o r l a t b a n . U g y a n e z áll N o r v é g i á r a nézve is, a mely a m a g a a l a p t ö r v é n y e m e r e v hatalom- megosztó t e r m é s z e t é n é l f o g v a , e r e d e t i l e g c s a k u g y a n k ö z e l e b b állott a k ö z t á r s a s á g i á l l a m f o r m á h o z , m i n t a k á r a p a r l a m e n t á r i s , a k á r a dua- lisztikus m o n a r c h i á h o z . T i s z t á n d u a l i s z t i k u s m o n a r c h i a m a m é g Porosz- ország a k i r á l y s á g o k közöl. Az a l a p t ö r v é n y e k egyetlen k i m u t a t h a t ó positiv e s e t b e n sem g á t o l t á k m é g az á l l a m é l e t szabad f e j l ő d é s é t . Biz^

tosítékot k é p e z n e k a z o k nein c s a k a szélső r a d i c a l i s m u s r o h a m o s kísér- letei, de a militarismussal és a k ö z é p k o r i h a t a l o m m a r a d v á n y o k k a l s z ö v e t k e z h e t ő személyes u r a l m i és e g y é b á r a m l a t o k ellenében is. Mivé lett volna Belgium p á r év előtt, ha nem lett v o l n a oly a l a p t ö r v é n y e , a melyet n e m lehet a m e g l e p e t t v á l a s z t ó k e g y s z e r i félrevezetései folytán a l a k ú i t e g y e t l e n egy o r s z á g g y ű l é s s z a v a z a t t ö b b s é g g e l leszavazni ?

Elbiráltatás után sajtó alá adandó.

2. Torma Károly rendes tag olvassa ily czímű értekezését: „Dácia felirat- tani irodalma".

Szokott módon elintézendő.

N E G Y E D I K A K A D É M I A I Ü L É S . Л III. osztály első ülése.

1887. január 17.

DK. THAN KÁROLY osztályelnök e l n ö k l é s e alatt.

1. Elnök jelenti, hogy a mai ülésre hirdetett első értekezés Konkoly Miklós t. tagtól elmarad, de helyette Lendl Adolf részéről lesz egy dolgozat beterjesztve.

Tudomásul vétetik.

2. Gotthard Jenő mint vendég felolvassa „Csillagfényképészeti tanulmányok"

III. Kész czimíí művét. Kivonata ez :

Az é r t e k e z é s a szerző által az 1. és I I . részben i s m e r t e t e t t mű- s z e r e k k e l elért e r e d m é n y t terjeszti elő.

A h e r é n y i o b s z e r v a t o r i u m o u 1886. a u g u s z t u s vége ó t a — m i ó t a a b e r e n d e z é s a n n y i r a be van fejezve, hogy h a s z n á l h a t ó f e l v é t e l e k készít- hetők — az év v é g é i g 16 csillagcsoport s 10 k ö d p h o t o g r a p h á l t a t o t t .

(15)

13

A ködök közül nevezetesebbek :

As Anäromedu-köd, mely a r á n y l a g g y e n g e hatású, úgy hogy a pbotographián csak kis terjedelemben látszik.

A 352. számú (Hörschel General-Catalogusa) köd, mely g y e n g e s é g e daczára elég jól látható a pbotographián, spirál alakú képződést mutat.

Az 1157. s 4403. számú ködök csak igen gyengén hatottak az érzékeny lemezre.

Az Orion-köd (1179.) a n n á l szebb s r a j t a a legfinomabb részletek is egészen tökéletesen feliüntetvék.

A g y ű r ű köd, a L y r á b a n (4447.) igen szép képet adott, közé- pen kicsi — eddig csak korábbi észlelők által megfigyelt, de jelenleg láthatatlan — csillaggal.

A 4532. számú köd sajátságos a l a k ú s nagyon eltér a m a rajztól, melyet róla 1883-ban. dr. H. C. Vogel készített.

A csillagcsoportok közül említésre méltók :

Az 5 1 2 — 5 2 1 . számú csillagcsoport a Perseusban, dr. H . C. Vogel e csoportot 1867—1870-ben pontosan f e l m é r t e s 176 csillag helyzetét határozta meg. A photographián 5 0 perez exponálás mellett 3 0 3 csillag látszik. Különben is több eltérés észlelhető, melyek bővebb t a n u l m á n y t igényelnek.

A P l e j a d o k csoportjában Henry t e s t v é r e k átlal photographált ködök jól látszanak s valószínű, hogy az egész csoportot k ö d tölti ki.

A 4 2 3 0 . sz. csillagcsoport a Herkulesben a legsikerültebb felvéte- lekhez tartozik.

A 4440. sz. csillagcsoportban sikerült egy csillagot találni, mely Vogel által pontos mérések után készített rajzzal összehasonlítva 16 év alatt 4 0 " mozgást tüntet fel.

Megemlitendők azon eddig páratlanúl álló üstökös-photographiák, m e l y e k e t a szerző okt. 2i)—-30. és november 27. és 28-án készített, melyeken nagyon sok é r d e k e s részlet különböztethető meg.

A nagyító készülékkel photographált J u p i t e r és S a t u r n u s felvé- teleken is a főbb sávok stb. észrevehetők.

A szerző eddigi tapasztalatai után a m a következtetésre jutott, hogy a csillagászati photographia :

1. mindennemű megfigyelésnek h a t a l m a s segédeszköze, miután az a megfigyelés minden á g á r a alkalmas ;

2. a r á n y l a g kisebb műszerrel is előnyösen g y a k o r o l h a t ó ; 3. rövid idő alatt is rendkívüli e r e d m é n y e k e t ad.

A további tapasztalatokat a következő pontok alatt összegezi:

1. A csillagászati pliotographiára l e g a l k a l m a s a b b a fémeompositio- ból készült tükörrel felszerelt reflektor, melylyel a l e g g y e n g é b b fény- benyomás is photographálható. Nagy csillagokra azonban j o b b a chemiai s u g a r a k r a szerkesztett r e f r a k t o r . A közönséges r e f r a k t o r o k csak mint surrogatumok t e k i n t e n d ő k s használatuk vagy a k é p élessé- g é n e k rovására történik, v a g y erős fényveszteséggel j á r . Különös pontosságot igényel a mechanikai szerkezet is, kiválóan az óramű.

A photographálás t a r t a m a alatt a k é p m o z d u l a t l a n s á g á n a k ellen-

(16)

14

őrzésére c s a k is v a l a m e l y n a g y o b b k e r e s ő a l k a l m a z h a t ó minden esetben a k a d á l y t a l a n u l .

2. Az é r z é k e n y l e m e z n e k é r z é k e n y n e k , tisztának s az üveghez erősen h o z z á t a p a d ó n a k kell l e n n i ; e czélnak l e g j o b b a n m e g f e l e l n e k az a n g o l W r a t t e n s W a i n w r i g h t - f é l e lapok.

A festett l e m e z e k n é h a r e n d k í v ü l előnyösek, különösen s á r g á s c s i l l a g o k n á l , k ö d ö k r e a z o n b a n j o b b a k az é r z é k e n y festetlen l e m e z e k . 3. A felvétel e l k é s z í t é s é r e a k ö r ü l m é n y e k s z e r i n t különböző idő- t a r t a m s z ü k s é g e s . F é n y e s csillagoknál e g y pillanat elég, míg 5 0 — 6 0 perez a l a t t csak a 13-ad n a g y s á g i g j u t h a t n i , a 15-öd n a g y s á g n a k m á r két ó r a i e x p o n á l á s kell. Az a z o n b a n bizonyos, h o g y s o k k a l t ö b b e t lehet p h o t o g r a p h á l n i , m i n t szemmel látni.

4. Az égitestek k ö z ü l a Hold s a bolygók k e v é s b b é a l k a l m a s a k , miután f é n v ö k a r r a n é z v e g y e n g e , h o g y erős n a g y í t á s mellett is gyor- san l e h e t n e exponálni, m i n t pl. a N a p n á l , így a z u t á n a k é p f o l y t o n o s rezgése a k é p élességét b e f o l y á s o l j a .

A csillagoknál s k ö d ö k n é l m á r egészen m á s k é p e n áll a dolog, ott a p h o t o g r a p h i a i l e m e z , mint a c c u m u l a t o r m ű k ö d i k , s a g y e n g e f é n y h a t á s t összehalmozza, úgy, h o g y azon f é n y is, m e l y k ü l ö n b e n a szemre m á r nem hat, ezen kerülő u t o n az é s z r e v e v é s t nem k e r ü l h e t i el. I n n e n van, hogy o l y kicsi csillagok is p h o t o g r a p h á l h a t ó k , melyeket k ü l ö n b e n nem l á t u n k meg, s h o g y a ködök p h o t o g r a p h i á i oly g a z d a g o k részletekben. D e k ü l ö n b e n is n a g y o n p o n t o s a p h o t o g r a p h i a a h e l y z e t e g y i d e j ű , e g y s z e r ű s g y o r s m e g h a t á r o z á s a tekintetéből is, s n a g y o n a l k a l m a s a csillagok s a j á t m o z g á s á n a k k i d e r í t é s é r e . V é g ü l a p h o t o g r a p h i a az ü s t ö k ö s ö k m e g f i g y e l é s é n é l is igen fontos szerepet f o g j á t s z a n i .

5. llőgyes Endre 1. t. felolvassa : «) A párisi és budapesti fix veszettségi virus összehasonlítása" ez. értekezését ; Ь) bemutatja ..Kisebb közlemények a szemtekerezgésre vonatkozólag" Szigethy Károly és Korányi Sándor munkála- tai után.

4. Koch Ferencz részéről Kolozsvárról „A zsirsorozatbeli diazovegyületek- ről" bemutatja Than Károly r. t. A kivonat így szól:

É r t e k e z ő 1884-től 1886-ig k ü l f ö l d i állami ösztöndijt élvezve, másfél évig a m ü n c h e n i — és egy fél é v i g az e r l a n g e n i egyetemi v e g y - l a b o r a t o r i u m o k b a n s z a k a d a t l a n u l a s z e r v e s v e g y t a n k ö r é b e n dolgozott.

É r t e k e z é s é b e n az ezen idő alatt t e t t , — és a zsirsorozatbeli diazo- v e g y i i l e t e k r e — s k ü l ö n ö s e n a d i a z o - b o r o s t y á n k ő s a v v a vonatkozó vizs- g á l a t a i t b á t o r k o d i k a M. T . A k a d é m i a elé t e r j e s z t e n i .

É r t e k e z ő a b e v e z e t é s b e n felhozza, hogy hasonló módon, a m i n t Grie.ss a h a t v a n a s é v e k elejéi: az a r o m á s diazovegyiiletekbez j u t o t t , úgy u t á n a számosan m e g k í s é r t e t t é k a zsirsorozat diazovegyíileteihez is j u t n i . E z azonban 1 8 8 3 ig nem s i k e r ü l t s e n k i n e k . E k k o r f e d e z t e föl Curtius a „zsirsorozatbeli d i a z o v e g y i i l e t e k " é r d e k e s és ú j v e g y ü l e t - s o r o z a t a t . Először a d i a z o e c z e t s a v r a v o n a t k o z ó d o l g o z a t o k k a l lépett föl.

1885. elejétől k e z d v e é r t e k e z ő t dolgozó-társúl m a g a mellé véve. ez

2

—СО

2

С

2

Н

ь

N

II ус-CO. NH,

₂2

СН

²

-С0

²

С

²

н,

succinamiusav-aether diazo-succinaminsav-aether.

A zsirsorozatbeli diazovegyttletekben a két légeny-atom feltűnő k ö n n y ű s é g g e l helyettesíthető a halogenek által. Az így nyert disubsti- tuált halogen-zsirsavak, m i n t :

N J II yCH—GO NIC . . . yCH—CO.NH, N J

diazoacetamid dijódacetamid.

N J '

II УС—СО NH„ . . . . yc—co. NH

²

N I " J I .

СИ,—CO., C

2

H, СН

г

—С0

2

C

2

/7,

diazo-succinaminsav-aether dijód-succinaminsav-aether

(18)

16

m e g e r ő s í t i k a diazovegytiletek constitutiójáról felvett nézetet, a mely a z t á n k é t s é g t e l e n bizonyítékot n y e r a reductió által, a midőn a diazo vegyületből azon amidozsirsav lesz visszanyerve, a melyből l é g e n y s a v v a l a díazovegyiilet előállott, így :

N

i: ->CH-ÜO., С, B

&

+ 3 7/, = Ш, + СЩ NH

a

—CO

2

⁶

d i a z o - b o r o s t y á n k ő s a v - a e t h e r . a s p a r a g i n s a v - a e t h e r . Az a r o m á s diazovegyiíletek, a m e n n y i b e n e d d i g t a n u l m á n y o z v a

v a n n a k , a b b a n t é r n e k el f ő l e g a zsirsorozatbeli diazovegviiletektől, h o g y soha sem t a r t a l m a z h a t n a k két, u g y a n a z o n szén a t o m h o z kap- csolt l é g e n y - a t o m o t .

H a s o n l a t o s s á g o t a n n y i b a n m u t a t n a k az a r o m á s diazovegyiíletek a zsirsorozatbeli d i a z o v e g y ü l e t e k k e l , hogy ú g y az előbbiek, mint az u t ó b b i a k r e n d k í v ü l i r e a c t i o - k é p e s s é g g e l b í r n a k . A l e g k ü l ö n b ö z ő b b tes- t e k k e l összehozva, a l é g e n y n e k teljes és s o k esetben r o h a m o s elimi- n a t i ó j a mellett, oly z s í r s a v - d e r i v a t u m o k l e s z n e k nyerve, m e l y e k m á s u t o n nehezen, v a g y e g y á l t a l á b a n nem k ö z e l í t h e t ő k meg.

A zsirsorozatbeli diazovegyiíletek v é g r e bizonyos k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t oly b o m l á s t s z e n v e d n e k , hogy a d i a z o v e g y ü l e t több m o l e k u l á j á - ból a légeny c s a k részben l é p v e ki, l é g e n y b e n s z e g é n y e b b , complikált összetételű v e g y ü l e t e k , az ú g y n e v e z e t t „ A z i n v e g y ü l e t e k " á l l a n a k elő, így :

лт

, С H—COO CH

3

N; -

^{I \}

jy j CH—COO CH

3

4 и у с н - с о о CH, = * + 3 JV2

AT

3

С H—COO CH

S

N i

4 C H — C O O с н3

4 töm. diazoeczet-aether a z i n b o r o s t y á n k ő s a v - a e í h e r ( s y m m . )

N = С—COO CH,

, ?>*-000 СИ, _ U - О О О О Я

N

I „ CH

2

—COO GH

3

2 СII, -COO CH,

N C—COO CH3.

2 töm. diazo b o r o s t y á n k ő s a v - a z i n b o r o s t y á n k ő s a v - a e t h e r

a e t h e r (assymm).

(19)

17

Értekező ezután három fejezetben t á r g y a l j a a diazo-borostyánkő- savra vonatkozó kísérleti a d a t o k a t , miközben a zsirsofozatbeli diazo vegytiletekre vonatkozó általános elméleti fejtegetéseit folytatja, é s ott, a hol szükséges, tekintettel van a diazo-eczetsav megfelelő deriva- tumaira is.

Az első fejezetben leirja először azon vegyületeket, a m e l y e k e t a diazoborostyánkősav-aetherek előállítására, kiindulási anyagúi basznált.

Ilyen az : Asparaginsav-diaethyl és drinethylaether-chlor-hydrat.

С Ii NE,—СО О а, 11, СП. NIL, —COO CH..

és

CE:—COO. a

2

H;,. 11J CIL, — COO CIL.. Lie,.

E z e k e t asparaginsavból állítja elő aetherezés által.

E r r e leírja a diazoborostyánkősav-aetherek előállítását az asparaginsav-aether-chlor-hydratokból. Ez utóbbiakat lehetőleg kevés vízben oldja, a fölös sósav közönyösítésére bizonyos mennyiségű szénsavas natriumoldattal kezeli, jól lehűti, és erre összehozza a szükséges mennyi- ségű natriumnitritoldattal. A folyadékból azonnal kiváló diazovegyttletet aetherrel kivonja, az aetheres oldatot eltávolítja; a folyadékból u j a b b mennyiségű diazovegytilet kiválását elősegíti e g y n e h á n y csepp híg kén- sav hozzáadásával és ismét k i v o n j a aetherrel. E műtétet 15—20-szor ismételve az aetheres kivonatokat egyesíti szénsavas natriumoldattal, aztán vizzel mossa CaCL,-:i\ szárítja és v é g r e az aethert elpároltatja. í g y nyeri a diaeoborostyánlcösav aethyhl- és methylaethert.

N N

„ yc—coo a, //-

(

,

ч

и у с—coo ск„

N ' N

CIL—COO а, Н

ъ

CE—GOO CE*

S

,

mint sötét czitromsárga, gyengén aromásszagú o l a j o k a t , a m e l y e k e t to- vább tisztítania nem sikerült, és így nyers á l l a p o t b a n használta föl a további vizsgálatokhoz.

E nyers diazoaetherekből az által, hogy ezeket 25% -os vizes a m m o n i a k k a l összehozta és hosszabb ideig a téli hidegnek kitéve, állani hagyta, nyerte az igen jellemző és gyönyörű, s á r g a jegeezű succin- aminsavaethyl- és metlujlaethert.

N N

>C—CO. NE, . II УС—СО NE,

,, ^es

^~KJ

N N СЩ—СОО c

2

E

5

GE

2

-COO CB

S

,

a melyek fölötte állandók, vegytiszta állapotban nyerhetők, és í g y nagyon alkalmasak voltak a diazovegyiiletek bomlási terményeinek tanul- mányozásainál.

Végűi fölemlíti, hogy a zsirsorozatbeli diazo-zsirsavak csak aether- j e i k , sóik, (vizes oldat) és a m i d j e i k (aminsav-aether) a l a k j á b a n birnak

A MAGYAIt TDD. AKA1>. É R T E S Í T Ő J E . 1 8 8 7 . 1. 9Z. 2

(20)

18

l é t k é p e s s é g g e l ; v a g y i s : h a a carborylban m á r nincs disponibilis köneny.

Az asparaginsavmono-aetherek e szerint n e m a d n a k diazovegyliletet.

A régi k u t a t ó k rendesen a s z a b a d amidosavból indultak ki s azért nem j u t o t t a k diazovegyülethez.

A második fejtedben értekező mindazon d e r i v a t u m o k a t í r j a le, a melyeket a diazoborostyánkősav, illetőleg diazo-succinaminsav-aetherek- ből nyer, h a a z o k a t különböző testekkel elbontja.

A diazo-succiuaminsav-aetherekből, a z o k a t vizzel e g y n e h á n y csepp híg kénsav jelenlétében elbontva

N [ V f l

у \Он—(

CH

2

—COO R CH I

9

—C00 R

^>C-COO NH

2 + H0U

_ y\ OH GO ML

+

^

általános egyenlet értelmében nyeri a malaminsav-aethereket (maiamin- savat) és mellékterményűl fumáraminsav-methyl-aetliert. V a l a m e n n y i szépen jegeczedő testet képez.

A diazo-succinaminsav-aetherekből, a z o k a t o l a j f ü r d ő b e n benzoé- savval 120°-ra hevítve, nyeri

í>ç-co Л'//

2 + C J h C 0 0 H

J < " . с

а

щ со - CO. ML

+ Nt

CH

2

—COOR CIf,—COO R

általános e g y e n l e t értelmében, a szintén szépen jegeczedő benzoylmal- a m i n s a v - a e t h e r e k e t .

Diazosuccinaminsav-aethyl-aether, k e v é s aetherrel leöntve, jód- dal adta

N J

и yc-co NH

2 t

yC—CONH,

v

N

I + = " J " + Л2

cH—coo c

2

í/

5

сщ—соо с, н.

egyenlet értelmében a feltűnően szépen j e g e c z e d ő és igen érdekes assymm.-dijód-succinaminsav-aethyl-aethert.

Végre a reductiónál a diazo-borostyánkősav-methyl-aethertől ammo- niak mellett visszanyerte ismét az asparaginsavat, a melyből ki- indult.

A harmadik fejezetben a zsirsorozatbeli diazovegyületek azon érde- k e s bomlását tárgyalja, a midőn idegen testek közreműködése nélkül a diazovegyiiletek a k k é p b o m l a n a k , hogy több tömecs l é g e n y é t csak részben veszítve, a complikált összetételű azinvegyületek keletkeznek.

A diazoborostyánkősav-methyl-aether, h a az hosszabb ideig (3—4 hónap) m a g á r a hagyatik

(21)

19 Л" С—COO CIL

2 и УС—СО0 CIL, N

CH.,—COO С H о

сн,—coo сн.

л

CH.—с о О С H

С—coo с н

+ л ,

e g y e n l e t é r t e l m é b e n az assymm. azin-borostyánkösav-methyl-aetliert a d j a . A diazo-eezetsav-aether, lia h o s s z a b b ideig o l a j f t i r d ô b e n 1 2 0 — 1 3 0 - ° r a hevíttetik

У

4 il

> С И COO СП, =- N

.. .СН—СОО CIL IV i

I

4

СИ—CO О CIL

N ^{CH—COO CH}

³

4

( 'II— CO О CIL

+

3 ж

egyenlet é r t e l m é b e n a synmi. a z i n - b o r o s t y á n k ő s a v - m e t h y l - a e t h e r t képezi.

E k é t v e g y ü l e t nem identicus, hanem i s o m e r , az a s s y m m . a e t h e r szépen j e g e c z e d i k , a symm. a e t h e r n e m j e g e c z e d i k . Mindkettő vizben nehezen oldható b a r i u m s ó t á d . A szabad s a v a k m é g kevéssé v a n n a k t a n u l m á n y o z v a .

5. Örley László muzeumi segédőr részéről „A magyarországi Hirudineák faunája" megismerteti Horváth Géza 1. t.

6. Lendl Adolf polytechnikumi tanársegéd részéről Kriesch J. 1. t. beter- jeszti : „A magyarországi Tetragonatha (pók) félékről" ez. értekezést.

Ö T Ö D I K A K A D É M I A I Ü L É S .

Az I. (nyelv- és széptudományi osztály) második ülése.

1887. januar 24.

HUNFALVY PÁL r. t. o s z t á l y e l n ö k e l n ö k l é s e alatt,

4. Halász Ignácz mint vendég, megköszönvén az Akadémia támogatását

„Jelentés második lappföldi utamról" czim alatt előadja útja nyelvészeti ered- ményeit.

5. Simonyi Zsigmond 1. t. .,A szótők változásairól" értekezik. Kivonatban így:

A s z ó t ő к t ö r t é n e t e oly t á r g y , mely a n y e l v t a n n a k l e g n é p - szerűbb részében, az a l a k t a n b a n , a l a p v e t ő f o n t o s s á g ú , a m e n n y i b e n a n y e l v t a n i a l a k o k k é p z é s e a s z ó n a k r a g t a l a u a l a k j á b ó l vagyis a szótőből indul ki. Már r é g e b b e n f o g l a l k o z o m e t á r g y g y a l , d e ligy v a g y o k vele, mint n é m e l y m á s m e g k e z d e t t m u n k á k k a l : a n y e l v t ö r t é n e t i s z ó t á r r a l való elfoglaltságom egyfelől segít, másfelől g á t o l bennök. S e g í t az a n y a g bőségével, gátol az idő s z ü k s é g é v e l . K é t évvel ezelőtt v o l t sze

2

(22)

20

rencsém b e m u t a t n i é r t e k e z é s e m n e k а régi t ő v é g i hangzóról szóló részét, ez a kérdés legfontosabb a m a g y a r szótők történetében. Ma érteke zésemnek második szakaszát bátorkodom előadni, mely á l t a l á b a n a s z ó t ő k t ö r t é n e t i v á l t o z á s a i r ó l , illetőleg e változásoknak o k a i r ó l szól. Tévedés azt vélni, hogy a t ő valami föltétlenül ál-

landó, melyet a nyelvtani elemzés a nyelvtörténet bármely korszaká- b a n egy és u g y a n a z o n a l a k b a n állapíthat m e g , hogy tehát a tő olyan nyelvészi abstractio volna, mint az úgynevezett gyök. Bizonyos fokig a nyelvérzéktől fiigg a szónak elemzése, a nyelvérzék pedig a nyelv életében, valamint a ragokra s képzőkre nézve, épp úgy változhatik a szótőre nézve. Bizonyos okok h a t á s a folytán m a j d kevesebbet, majd többet számít nyelvérzékünk a szó tövéhez.

A szótők nyelvtörténeti változásait u g y a n a z o n okok idézik elő, a melyektől a szóalakok változásai általában f ü g g n e k , j e l e s e n tehát egyfelől a hangváltoztató o k o k , másrészt az analógiák h a t á s a . A hang- változtató o k o k ugyanazok, m e l y e k a szók kiejtésében k ü l ö n b e n is szerepelnek, s e z e k k e l a h a n g t a n i j e l e n s é g e k k e l itt nincs o k u n k bő- vebben f o g l a l k o z n u n k . í g y pl. az Árpádok k o r á b a n a m a g y a r kiej- tésnek egyik i r á n y z a t a az volt, hogy a szóvégi rövid h a n g z ó k a t gyön- gítse, elejtse, s ez a hangváltozás a XIII. században egészen be volt fejezve ; így f o g l a l t á k el a régi nogyu, álmu, holmu helyét ezek a rövidebbek : nogy, áhn, holm. A X I I I . s z á z a d b a n kezdték a szóvégi mássalhangzócsoportokat közbeszúrt mássalhangzóval könnyíteni s aim, halm helyett azt mondani álom, halom; de ez a hangváltozás első codexeink k o r á b a n még nincs egészen v é g r e h a j t v a , mert e z e k b e n még találkozunk efféle szóalakokkal : szereim, fejedelmkedik, siralmban stb.

Egyes hangváltozások azóta is történtek, á m b á r nem oly jelentéke- nyek, mint az említettek.

T ü z e t e s e b b e n kell foglalkoznunk az a n a l ó g i a hatásai- val, inert e z e k n e k nagy s z e r e p ö k volt, a magyar szótők idomí- tásában. Az a n a l ó g i á s hatás a b b a n áll, hogy a g y a k r a b b a n előforduló s az emlékezetre élénkebben h a t ó alakok befolyással v a n n a k a rit- k á b b s így k e v é s b b é biztosan használt a l a k o k r a , Néha ez a hatás egészen szembeötlő. Ha pl. a ló-ból az w-es esetet kell k é p e z n ü n k , nem fogunk habozni s egész biztossággal f o g j u k mondani : lovon, mert ezt a szóalakot elég g y a k r a n használjuk és halljuk ilyen mon- dásokban : lovon jött, rossz lovon jár, lovon cserélt disznót stb. De m á r a tó f o g a l m a ritkábban fordul elő ilyen használatban, a nyelv- érzék tehát az w-es eset k é p z é s é b e n nem o l y a n biztos, úgy h o g y tény- leg kétféle a l a k használatos: (csónak van a) tavon és tón. Végre a szó főnévnek éppenséggel r i t k a az w-ragos a l a k j a , úgy h o g y szükség esetén alig is f o g eszünkbe j u t n i az eredeti szabályos szavon alak, hanem egyszerűen a r a g t a l a n alakhoz, az alanyesethez r a g a s z t j u k az w-et s azt m o n d j u k : szón. Hasonlókép pl. a tö főnév -ig r a g g a l meg- tartotta régi a l a k j á t : tövig, m e r t ez g y a k r a n előkerül olyan szólások- ban, minők tövig lemetszeni, tövig lerontani ; míg pl. a kő, tó régi

*kövig, *tarig a l a k j a i , melyek sokkal r i t k á b b a k voltak, e l a v u l t a k , s a