Szemelvények a magyar műszaki irodalom múltjából megtekintése

(1)

SZEMELVÉNYEK Á MAGYAR MŰSZAKI - IRODALOM MÚLTJÁBÓL

••Büszkék lehetünk és méltán vagyunk .'^/ büszkék a Bólyaiakra és Eötvös Lo

rándra, J e d l i k Ányosra és Bánki Do

nátira. •.ezek a nevek egymagukban i s mutatják, milyen óriási lehetőségek

„ . ' < • r e j l e n e k a magyar tudományban,"

Gerő Brnő A magyar műszaki szakemberek, tudósok, mérnökök az ál

talános technika fejlesztésében jelentós részt vállaltak;

tudományos munkásságakkal világszerte hírnevet és dicsőséget szereztek a magyar névnek.

Az első magyar műszaki szakirő," akinek munkásságáról tudunk, VERANCSICS FATJSZTUSZ /1951-.1617/ v o l t . L a t i n - , o l a s z - , spanyol-, f r a n c i a - és nőmet nyelvű t e c h n i k a i könyve '"Maohinae Novae" /üj gépek/ oimen j e l e n t meg ló18-ban Velen

cében* A könyv 49 rézmetszetei táblája között a szerző saját alképzelésü találmányait i s közzétette.

Az' első magyar nyelvű l e x i k o n irója APÁCZAI CSERE JÁNOS ,/lé25-l659/ v o l t * Müve a "Magyar Encyklopaedia, azaz minden

igaz és használatos Böltsességnek szép .rendbe foglalása és Magyar nyelven világra botsátása" Hollandiában, tftrechtben

j e l e n t meg

1655 -benT

^-

A magyar műszáki kultúra aránylag későn fejlődött k i , mert a magyar i p a r az osztrák'einypmópolitika következtében nem a l a k u l h a t o t t k i . A magyar szakírók könyvei ekkor általá

ban idegen nyelven j e l e n t e k meg, hiszen a magyar csupán a nép nyelve v o l t , a könyvek pedig nem a népnek Íródtak. MAKÓ PÁL könyve a villámról és hatásáról - "amely F r a n k l i n^-i d e v o

natkozó kísérletei után néhány éwel j e l e n t meg - 1775-hen először német nyelven került kiadásra és csak hat évvel ké

sőbb magyar nyelven, /lásds Itépmelléklet/. Makó Pál az Tn- s t i t u t u m Geoaetricum, a magyar Mérnöki Intézet tanára v o l t , akinek könyveit A u s z t r i a , Németország ős Olaszország egyete

mein i s használták.

15

(2)

AZ ELSŐ MŰEGYETEMI TANKÖNYVÉÉ

Az 1782-ben Magyarországon alapított Ins t i tatom Geo-- metrioum, a világ első egyetemi ranga mérnökképző intézete 12 évvel előzte meg a párizsi Ecol® Polyteehniquet, a f r a n c i a egyetemi ranga mérnökkéjpző intézményt. Az Institutumban tanitó tanárok i r o d a l m i munkássága igen jelentős v o l t .

DUGONICS ANDRÁS 1795-ban megirt g y a k o r l a t i földmérős- tana, amelynek cime; "A*Tudákosságnak Második Könyve A*föld

mérés /Geometria/" az első földméréstan könyv. Dugonics azért i r t a matematikai müvét magyarul, mert - amint i r t a -

"a német nyelv sohasem o l y alkalmatos a tanulmányóknak a * k i magyaráz ás ában, mint a magyar nyelv." Könyvében Dugonics a.

geometriát "a*huzamos mekkoraságnak tudománya"-ként d e f i niálta.

Az egyetem első g y a k o r l a t i geometriáját RAUSCH FERENC i r t a . Ez a könyv azonban l a t i n u l j e l e n t meg. "Ugyancsak

Rauseh i r t a az egyetem építészeti szakkönyvét i s 1799-ben*

Az első magyar nyelvű geodéziai könyv egy évvel a sza

badságharc előtt j e l e n t meg* Szerzője? PETZELT JÓZSEF, az I n s t i t u t u m g y a k o r l a t i mértan tanára. \

A mechanikával az első magyar műszaki egyetemen mosto

hán bántak; e tantárgy csak a f i z i k a függelékeként ^szerepelt.

HORVÁTH JÁNOS f i z i k u s 1782-ben megjelent latinnyelvü mecha- » nikája korának jelentős szakkönyve v o l t .

Az 1794-ben megjelent "Technológia Oeconomia"-t , MITTERPACHER LAJOS tanár i r t a . 6 v o l t az Intézet első, de

egyben utolsó tanára i s , a k i technológiai tankönyvet adott - hallgatóinak. Az I n s t i t u t u m utolsó tanára, a k i mechanikát adott elő, JEDLIK ÁNYOS v o l t . Ő már magyar nyelvű jegyzeté

ket adott hallgatóinak. Fodor Ferenc - a k i az I n s t i t u t u m Geometricumró1 i r t tanulmányában részletesen f o g l a l k o z o t t az egyetem tananyagával és tanáraival - megállapította, hogy az Intézet tananyaga, így könyvei i s , majd minden tárgyból, főleg elméletiek v o l t a k , igen kevés g y a k o r l a t i utasítással.

200 év JELENTŐS SZAKÍRÓI

A magyar tudósok között igen nagy számban v o l t a k o l y a nok, akiknek könyvei az ország határán kivül i s jelentőaek v o l t a k . Izek közül néhányat f e l s o r o l u n k :

MARÓTHY GYÖRGY /1715-I744/ 1743-ban megjelent könyve a legjobb magyar nyelvű a r i t m e t i k a v o l t . 16

(3)

M E N N Y K Ő N E K

M I V O L T Á R Ó L ,

•S

BLTAVOZTATÁSÁR ó L

B Ö L T S E L K E D É S ,

M t L h r S T

. D E Á K N T E L V E N Í R T ,

ét MOST

F E L E S MÁSOLÁSOKKAL, fi S T O L D A L É K O K K A L

' N E C J O U Í T O T T

M A K Ó P Á L ,

M A O T A KAS IIL r i s i e

R É V A I M I K L Ó S . 5S4 s^.i-Hosa.iií'j

r ? * > o i K n <Sigeaft>«ftc«

^ M I < P ^

H ) o n « e t J ,

«eb bca S t i t t t f i

wn$>ra, SRoío o. ifewt »«*f,

Proc Apoft. onOfttet N> ttatfcnMflftta ÁSOPXA'T sjeew. oRiá

WtVTÁBBÖ)

L A N D E R I R M Wtstjiwt t

t ' t l «^Ííí

t»s 9 K ) ^ fflto M I I

gftt*6t«i3ifcM Horni* «M mXn^mt, utu, tm- HWIIH II*" — * * * g g f e - ^

5 5 1. 5 9 1 . / í . ^ Á ^ ^ f X ^

AZ UTAK', ÉS UTSZAK⁷

ÉPÍTÉSIÉNEK

M ó

**d j *.kmr**

^d

M E L L F I T I R T ÉLCENöaiM G A U T I E R U R , t^{3 5 3}

Francriii Orfeieban Kirilvi índneuér. i. »•

Utfriluaüí Inrptktör*. ' M O S T A N HDIO,

Hsfcnoi jtgysMkkel meg-bOWtM. ét ftuksí-

M ttyrúl H.td9tt

R O V A T S F B R E N T Z

M . O. B.

M a t b t m a t i k u t .

fOSONYlMít, 4, EéSSAN,

(4)

BENKŐ FERENC / 1 7 4 5 - I 8 I 6 / 1786-ban közzétett "Magyar Mine- rológiá^,,-ja az első magyar nyelvű ásványtan könyv.

SÍPOS PÁL /1759-1815/ matematikai müveivel emelkedett

k i . . • BŐLYAI FARKAS /1775-I856/ Tentamenje, és

BÓLYAI JÁNOS /1802-1860/ Appendixe világviszonylatban e l ¬ ső rendű ,,mü.

BISZÍDES JÓZSEF /1786-1852/ egyike az első és legterméke-

• nyebb műszaki Íróknak, mintegy 19 érteke

zést i r t a vizépités tárgyköréből.

VÁSÁRHELYI PÁL /1795-1846/ vízépítési szakkönyve nőmet ős l a t i n nyelven j e l e n t meg.

BEBRECZENI MÁRTON ,/l802-185l/ a XIX. század első felének külföldön i s e l i s m e r t legjelesebb bánya

mérnöke, mint szakirő igen sokat a l k o t o t t , de munkái kiadatlanok maradtak, IRINYI JÁNOS /1817-1895/ nevét a gyufagyártással kapcso

latban ismerjük csak, pedig a vegyészet terén i r t nagyjeleritősőgű szakkönyvei révén i s be

írta nevét a műszaki kultúra aranykönyvébe.

PÉCH ANTAL /1822-1895/ bányamérnök, az első német-magyar bányászati szakszótár megírásával a l k o t o t t maradandót. • •

K3BRPELY.ANTAL /1837-1907/ fémkohász magyar és német folyó

iratokban és szakkönyvekben k i f e j t e t t műkő-- désével magára vonta az egész világ szakem

bereinek figyelmét.

EÖTVÖS LÓRÁND / I 8 4 8- I 9 1 9 / a legnagyobb magyar f i z i k u s , t u dományos szakmüveit az egész világ nagyra

* értékeli.

WARTHA VINCE /I849-I914/ vegyész, az ásványtan terén i r t szakkönyve érdemel f i g y e l m e t .

BÁNKI DŐNÁT - /1859-1922/ nemcsak g y a k o r l a t i munkája, t a lálmányai, hanem elméleti müvei is'világhírű

ek. 120 cikke, i l l e t v e könyve j e l e n t meg ' b e l - és külföldön.

Ismételjük, hogy csak néhány nevet ragadtunk k i a régi magyar műszaki irodalmat gazdagítók, sorából.

18

(5)

A MŰSZAKI IROMIOM PROPAGANDÁJA

l '

A műszaki irodalom propagandája, amiről manapság.oly sok szó e s i k , nem u j törekvés Magyarországon. K07ÁCS FÉRMG matematikus 1778-ban egyik könyvének /lásd; Képmelléklet/

előszavában a következőket i r t a :

"Vallyon ugyan nem vólna-é jó nálunk- i s e végre az Héti ujdágoknak nyelvűnkön való nyomtattatásának béhozása s felállítása? hogy így költség nélkül akár k i a maga Köz

jóra tzélzó akár melly dolgok körűi t e t t g o n d o l a t i t kö

zönségessé tehetné? De k i vált, v a l l y o n nem , szolgálhat- na-é ezíegalábk a Házi és Mezei Gazdaságnak /melynek virágzóbb állapotra való vitelében? o l l y fáradhatatla

nul munkálkodik ma a Felséges udvar/ valamiben előmozdí

tására? mellyek általc az azok közül vagy a Gazdaság 'elŐ-mozditására felállitatott Társaságok, vagy magok a ,föld mivelők által t e t t próbák, tapasztalások és jegyzé

sek, mindenekkel közöltetnének."

A j a v a s l a t akkortájt nem valósult meg. A tudósok félt

ve őrizték tudományukat, a feltalálók, ujitók módszereiket, és igen gyakran újra f e l k e l l e t t találni azt^ amit már elő

zőleg feltaláltak, mert a tudás "almáját" bizony hét l a k a t a l a t t őrizték. Azt .pedig, hogy egyr-egy találmány kidolgozá

sához szakirodalmat i s használtak, egyenesen eltitkolták a

feltalálók. ' ^:.»

A műszaki irodalom múltjából a közelmúltban'érdekes adatra bukkantak az Országos Műszaki.Könyvtárban. KATÖM DJJ2NES a "bölcselkedés" doktora 1839-ben t e t t e közzé nyom

tatásban találmányát: "Honi indigó. Fői találta gyártása s z e r e i t és az i n d i a i v a l egyenlőségét f e s t e t t remekkel és festő mesterek pecsétes bizonyítványaival megerősítve." cí

men. A találmány nyilvánosságra-hozatala is.szót érdemel,de különösen érdekes, annak 11. p o n t j a , amelyben a szerző a kö

vetkezőket i r t a : ..*"**

"Kalocsán 1831-ben az Érseki gazdag könyvtárból hasz

nálván 'Krűnitz Encyclopaediáját Müller Kertészi nagy szótá

rát, . utazásuk leírásait, az^Aegyptosu, és Bonavistai Afri-T"

kaiaktól tanultam azt, hogy az A n i l i n a szárai i s indigó tartalmú." '

Katona Dienes tehát megírta, hogy a szakirodalom se

gítségével' j u t o t t e l felfedezéséhez, és ezzel' szinte, f e l hívta az olvasót, hogy tanulmányozza a szakirodalmat, t a nulhát, feltalálhat, újíthat belőle.

19

(6)

A magyar műszaki irodalom múltjából csak szemelvénye

ket adtunk, annak történetével még nem f o g l a l k o z o t t senki, * pedig érdemes volna összegyűjteni mindazoknak a nevét és müveit, akik.hozzájárultak a magyar műszaki haladás törté

netéhez, ahhoz, hogy a magyarság a műszaki tudományok terén i s világszerte megérdemelt hírnevet szerzett magának.

Pap János

- X - X - x -^x

A MŰVELT NÉP június 17. számában Nemes Dezső "Építsük f e l az u j nemzeti könyvtárat" cimü cikkében a következőket i r j a s

"A könyvtárügy fejlődése...most még erőteljesebben igény

l i az u j Nemzeti Könyvtárat i s . Körülbelül 100*000 köb

méter térfogatú, nagyszabású épületről van szó, amely akár a Tudományos Akadémiával szemben levő üres t e l k e n , akár a főváros más helyén nyerhetne méltó elhelyezést.

Megépítése belekerülne mintegy 40 - 50 millióba? ez pe

d i g nagy összeg, ügy gondolom azonban, hogy a második ötéves t e r v negyedik és ötödik évében felépíthetnénk az u j Nemzeti Könyvtárnak egyik részét* s ez lehetővé ten

né a legégetőbb szükségletek kielégítését; magában f o g lalná az u j olvasótermek egy részét és megfelelő raktá

rozási helyiségeket a legkeresettebb könyvek kellő szá

mú elhelyezésére. A harmadik ötéves t e r v első két-három évében a kultúra eme u j palotájának építését tovább folytathatnánk és befejezhetnénk. Ezért azt javasolom, hogy a második ötéves t e r v kulturális beruházásainak keretéből az ötéves t e r v negyedik és ötödik évében f o r dítsunk 15-20 millió f o r i n t o t az u j Nemzeti Könyvtár első, főleg olvasótermi részlegének felépítésére."

/

20 * *