A MŰSZAKI KÖNYVTÁRAK FEJLŐDÉSÉNEK NÉHÁNY PROBLÉMÁJÁRÓL.
Nemrégiben egy közismert szakember, a k i - bár nem t a g j a vállalatunknak - évek óta hűséges olvasónk, á követ
kezőt mondta irodánk könyvtáráról: "Ez az ideális méretű könyvtár. Már elég nagy ahhoz, hogy csaknem mindent meg
lehessen találni benne, de még nem o l y a n nagy, hogy a m i a t t lenne nehézkes.'.' A z t hiszem mindenki t a p a s z t a l t a már, hogy a k i s könyvtárak néhány nem lebecsülendő előnnyel rendelkeznek a nagy könyvtárakkal szemben, ugyanakkor két
ségtelen, hogy ha nem áll meg fejlődésében, előbb utóbb e l v e s z t i azokat az előnyöket, melyeket a könyvtár k i s mérete nyújtott.
Az üzemi könyvtárak jelentékeny része az 1950 körüli években a l a k u l t meg, vagy akkor n y * r t szilárdabb s z e r v e z e t i a l a p o t . Ezek között sok o l y a n van tehát, mely méreteinél f o g v a nemsokára kikerül a " k i s " könyvtárak sorából, ha e z t a f o g a l m a t a kb 8-10.000 kötetnél k i s s e b b könyvtá
r a k r a értjük.
>
A kiskönyvtárak előnyei
Ha egy könyvtár a l a p j a i t lefektetjük, mindenekelőtt néhány e l v i kérdést k e l l tisztáznunk. Függetlenül attól, hogy természetszerűleg minden könyvtárt leltározni k e l l és betűrendes v a l a m i n t szakkatalógust k e l l készíteni, a továb
b i kérdések tekintetében a g y a k o r l a t eléggé eltérő, i g y ne
vezetesen a könyvek elhelyezése tekintetében. Pontosabban kőt nagy c s o p o r t o t különböztethetünk meg. Az e g y i k esetben a könyvtár olvasója csak o l y a n könyvet vehet kezébe, me
l y e t k i k ö l c s ö n z ö t t /akár e l v i t e l r e , akár he
l y i olvasás céljára/. A másik esetben az olvasó s z a b a d o n v á l a s z t h a t a könyvek között, beléjük olvashat,és kiválasztja megfelelőt. Nagy könyvtárak ese
tében kizárólag az előbbi módszer jöhet számitásba. Üzemi
könyvtárak esetében i s általában előnyösebbnek tartják, e z t a módszert. Könyvtárosi körökben gyakran nem eléggé vannak tisztában -azzal, hogy m i l y e n nagy előnyről mondanak l e ak
k o r , amikor az olvasót csak a katalógushoz e r e s z t i k , de nem magúkhoz a könyvekhez. Pszihológiai tény, hogy 100 ember kö
zül 99 ha nem feltétlenül k e l l , nem a katalógushoz megy, hanem a könyvespolchoz.
Amikor a mi könyvtárunk 1949-ben m e g a l a k u l t /kb 500 kö
t e t t e l / szintén a f e n t i kérdés vetődött f e l . Tisztában v o l tam a k k o r , amikor a f e l a d a t o t kaptam, hogy az utóbbi módszer esetében nagy hátrányokkal k e l l számolnom. Mindenekelőtt e l kerülhetetlen, hogy az olvasók - a legnagyobb jóakaratot és pontosságot feltételezve i s - ne keverjék össze a könyveket.
Az állomány megóvása szempontjából a rendszer.szintén hátrá
nyos* Van azonban két i g e n lényeges előnye: Először i s sok
k a l alkalmasabb a r r a , hogy a dolgozókat, hozzászoktassa az olvasáshoz, másodszor p e d i g nagy időmegtakarítást j e l e n t az olvasó számára /természetesen, ha a könyvek megfelelően vannak c s o p o r t o s i t v a / . A k k o r i b a n az i r o d a hatalmas munka előtt állott, és minden perc k i n c s e k e t ért.
M i n d i g szem előtt k e l l t a r t a n u n k , hogy egy üzemi könyv
tár csak másodsorban - mondjuk f o r m a i l a g - könyvtár. Elsőd
leges f e l a d a t a m i n d i g a z , hogy a vállalat munkáját elősegít
se. Hangsúlyoznom k e l l , hogy vállalatunk munkája jelenté
keny mértékben szerkesztési jellegű v o l t . I l y e n esetben pe
d i g a megfelelő könyvet csaknem l e h e t e t l e n katalógusból k i választani /ha csak az olvasó már nem i s m e r i a könyvet/.
Ezen kivül s o k k a l könnyebb v o l t i g y h a s z n o s i t a n i a hatalmas orosznyelvü könyvanyagot, melynek szövegrészét szerkesztőink többnyire nem értették, de ábraanyaga felbecsülhetetlen s e - git3éget nyújtott sok esetben.
A vállalatvezetőség az utóbbi r e n d s z e r m e l l e t t döntött.
M i n t a k k o r i műszaki igazgatónk k i j e l e n t e t t e : "Inkább o l v a s sanak egy hónapban ezer könyvet, és vesszen e l évente 5 könyv, minthogy csak 300 kötetet használjanak, és egy se vesszen e l . " Természetesen könyvtártechnikai szempontból¬
rendszerünk erősen vitatható. Hogy azonban g y a k o r l a t i l a g minden más rendszernél alkalmasabb v o l t a vállalat munkájá
nak hathatós elősegitésére, az évek során beigazolódott.
Sok esetben az üzemi könyvtárakat f i z i k a i körülmények kényszeritik egy bizonyos meghatározott könyvtári rend e l fogadására. Ha például a könyvtárnak külön helyisége n i n c s , nem l e h e t szabadpolcokon t a r t a n i a könyveket? Másrészt ha egy szobája van, de abban n y i t o t t p o l c o k | a k k o r akármi i s v o l t a könyvtáros e r e d e t i szándéka, előbb-utóbb az olvasók a polcokról fognak könyveket vállogatni és nem a katalógus-
bői. K i s könyvtárak könyvtárosainak a z t a tanácsot a d h a t j u k , hogy a f i z i k a i körülményekből adódó e s e t l e g e s hátrányokat igyekezzenek kihasználni ugy, hogy azok előnyt j e l e n t s e n e k . / T a p a s z t a l a t a i n k s z e r i n t a rendszer különben nem olyajfr veszé
l y e s . Az első évek során k i s munkával rendben l e h e t e t t t a r t a n i a könyvtárat, ős az e l v e s z e t t könyvek száma minimális v o l t . / ~ "
M i l y e n méretű könyvtáraknál alkalmazható még ez a sza
bad válogatásos rendszer? Számadatot a l i g h a adhatunk meg.
Nálunk a könyveket mintegy 60 szakcsoportba s o r o l t u k / e l h e lyezés tekintetében/, és ebben a t e k i n t e t b e n szigorúan /de erősen p r a k t i k u s elgondolások alapján/ az i r o d a egyes osz
tályainak vagy c s o p o r t j a i n a k munkaterületeivel számoltunk.
Ettől függetlenül a szakkatalógus az ETO s z e r i n t készült.
T a p a s z t a l a t a i n k s z e r i n t a polcról k i k e r e s e t t könyvek száma ugy aránylik a katalógusból k i k e r e s e t t könyvekéhez m i n t • 20 t 1 . A könyvtár olvasottsága v i s z o n t rendkívül nagy, mű
s z a k i dolgozóink számának kb 70-80 £-át t e s z k i . Minél több s z a k c s o p o r t r a bontva h e l y e z i e l a könyveket a könyvtár, an- nál tovább t a r t h a t j a f e n n előnyösen a f e n t i r e n d s z e r t . En
nek v i s z o n t határt szab az a tény, hogy nagyobb l e a z a h e l y szükséglet. J e l e n l e g 30.000 kötetes könyvtárunk még e z z e l a r e n d s z e r r e l d o l g o z i k , ős egyelőre nem látjuk i n d o k o l t n a k a z t , hogy a z ' e d d i g i módszertől eltérjünk. ,
A k i s e b b könyvtáraknak van még egy nagy előnye. Neve
z e t e s e n az, hogy a könyvtáros jobban i s m e r i könyvtárát.
Tapasztalatom s z e r i n t sok esetben nincsenek eléggé tudatá
ban annak, hogy m i l y e n előnyt j e l e n t , ha a könyvtáros a l a posan i s m e r i könyveit. Véleményem s z e r i n t n i n c s e n a világnak o l y a n osztályozó "rendszere, amely pótolhatja a könyvtárost, abban a t e k i n t e t b e n , hogy a-megfelelő' könyvet a d j a olvasója kezébe. Ha a könyvtáros maga épiti k i könyvtárét ez r e n d k i vül nagy előny? a m i t semmi más nem pótolhat, A könyvtáros-
osere m i n d i g komoly hátrányt j e l e n t /feltéve, hogy minde
gyik, egyformán jó v o l t . /
A vállalat profiljának változásai és a szerzeményezés Amikor vállalatunk.könyvtára megkezdte munkáját, l e g g y a k o r i b b olvasói között elsősorban a vállalat a k k o r i igazgatója és annak h e l y e t t e s e s z e r e p e l t e k . Gyakori könyv
téri látogatásaik során gyorsan képet a l k o t h a t t a m magamnak nemosak arról, hogy m i t csinál a vállalat, hanem arról i s , hogy m i t f o g a j ö v ő b e n csinálni. Ennek értéke felbecsüihetetlennek b i z o n y u l t . A könyvtár éveiken keresztül'beszerezte például a kokszolásra vonatkozó műszaki
i r o d a l m a t , h o l o t t az első két évben g y a k o r l a t i l a g s e n k i nem o l v a s t a ezeket a könyveket. Amikor később megkezdődött a munka ezen a v o n a l o n , egyszerre l e g k e r e s e t t e b b könyveink kö
zé kerültek. Késő l e t t v o l n a azonban akkor kez°deni meg ezek
nek a megrendelését. A műszaki könyvtárosnak nem csak a z t k e l l f i g y e l n i e , hogy m i r e van szűkség.•hanem a z t i s . hogy mire l e s z . Külföldi könyveket és folyóiratokat legalább l/ 2 - ^
1 évvel előbb k e l l megrendelni, tehát ha például a z z a l ' k e l l számolnunk, hogy 1960 januárjától szükség l e s z majd egy - a ,vállalat profiljában a d d i g nem szereplő - problémakör i r o
dalmára, legkésőbb 1958 végén meg k e l l kezdenünk a vonatkozó i r o d a l o m beszerzését. Sajnos saját könyvtárunkban t a p a s z t a l tam már a z t i s , hogy egy váratlanul felmerült<probléma - mely t e l j e s e n k i e s e t t az üzem a d d i g i munkaterületéből - m i
l y e n nehéz f e l a d a t elé állítja a dolgozókat, ha n i n c s a könyvtár felkészülve rá. Éppen i l y e n esetben lenne legna
gyobb szükség a könyvtár támogatására, h i s z e n az u j f e l a d a t o k a t többnyire a régi szerkesztőkkel vagy tervezőkkel k e l l megoldani.
Gyakran nehéz méghatározni a h e l y e s beszerzési p o l i t i kát. Megemlítek egy példát, amely, valószínűleg sok üzemi . könyvtáros előtt ismeretes kérdést v e t fels. vásároljunk-e a t o m t e c h n i k a i i r o d a l m a t ? Néhány évvel ezelőtt nehezen t u d t a v o l n a megmondani bárki i s , hogy az a t o m t e c h n i k a i könyvek mennyiben lesznek használhatóak üzemi könyvtárainkban. Nálunk i s v o l t o l y a n álláspont, hogy min
dent vásárolunk, v o l t o l y a n i s , hogy az atomtechnika nem t a r t o z i k gyűjtőkörünkbe. Közben az a t o m t e c h n i k a i könyvek és folyóiratok elözönlötték külföldön a könyvpiacot. M i t r e n deljünk? Azok az üzemi könyvtárak, melyeknek v a l u t a k e r e t e amúgy i s szűk v o l t , sokszor a z t a megoldást választották, hogy csak a nem valutáris a t o m t e c h n i k a i könyveket vásárol
ták, ha ugyan nem álltak éppen o l y a n r o s s z u l a f o r i n t k e r e tükkel i s . Hogy mi a megoldás hasonló esetekben* a r r a majd még visszatérek.
Vállalatok é3 könyvtárak összevonása és szétválasztása Az e g y i k legnehezebb probléma egy könyvtár számára, ha más könyvtárral vonják össze s z e r v e z e t i l e g , vagy ha ketté
választják. Sajnos nem i s o l y a n r i t k a eset ez műszaki könyv¬
', táraknál sem. A mi esetünkben a szétválasztások és összevo
nások kaleidoszkopszerü változásai- tarkították a könyvtár életétj, m i g j e l e n l e g körülbelül u g y a n o t t vagyunk, mintha 1949 óta sem összeolvasztás sem szétválasztás nem történt
v o l n a . Az i l y e n k o r felmerülő problémák i g e n súlyosak, még o l y a n e s e t b e n * i s , ha egyes könyvtárak külön-külön kifogás
t a l a n u l 'működtek. . Ezek a problémák a legtöbb esetben elsősorban f i z i k a i jellegűek. Csaknem minden esetben simán keresztülvihető lenne például 2 vagy 5 könyvtár összeolvadása, ha megfelelő munkaerőkapaeitás állana rendelkezésre az ezáltal szüksé
gessé vált manuális munkák"* elvégzésére.
Példaképen emlitem meg a saját példánkat:
1954-ben összevonások után m e g a l a k u l t a könyvtárunk a következő részletekből:
A könyvtár: Szakcsoportok s z e r i n t i könyvelhelyézés, szab
ványméretű cédulás ETO katalógus, nem szabvány
méretű ABC katalógus /mely egyúttal kölcsönzés
re szolgált/. Kb. 20 000 kötet
B.könyvtár: A könyvtár anyaga 3 csoportban /kézikönyvek, orosz nyelvű könyvek*egyéb nyelvű könyvek/ e l h e l y e z v e . Szabványos cédulákon az ABC és ETO"
katalógus. Kölcsönzés külön k a r t o n o k o n . Kb. 5000 kötet.
C könyvtár: Csaknem azonos könyvtári rend az "A" könyvtár
r a l . Kb. 3000 kötet.
D könyvtár: Közel 1000 kötet, katalógus n i n c s , kölcsönzés füzetbe való bejegyzéssel, csak leltárkönyv van.
A könyvtárosok száma az összeolvasztást követő két hó
nap a l a t t 3-ról l - r e l e t t csökkentve /30 000 kötetes könyv
tárnál!/. Gőpirókapacitás nem állt rendelkezésre.
I l y e n körülmények között nem l e h e t mást t e n n i , m i n t a f i z i k a i előfeltételeket a lehető legelőnyösebben kihasznál
n i . Szerencsére az A-B-C könyvtáraknál a szakkatalóguscődu- lák mérete azonos v o l t . Ezeket összerendeztük, i g y legalább az egyik' katalógus már egységes v o l t . Különben nem l e h e t e t t mást t e n n i , m i n t továbbra i s külön k e z e l n i /elhelyezésileg/
a négy könyvtárt. Az u j beszerzések mind az" kf könyvtár anyagába kerültek és a régi kf könyvtár módszerével l e t t e k f e l d o l g o z v a . Az i g y k i a l a k u l t könyvtári rend könyvtártech
n i k a i szempontból l e h e t e t l e n v o l t , de a könyvtár mégis e l t u d t a látni feladatát anélkül, hogy kiesés l e t t v o l n a .a könyvtári szolgálatban.
Ha i l y e n vagy hasonló problémával kerülünk szembe, e l sősorban á f i z i k a i adottságok a döntőek. Nem szabad a f e l merült problémáknál o l y a n megoldást erőszakolni, amely l o g i k u s és könyvtártechnikailag h e l y e s , de nagyobb b a j t von maga után. Vegyünk egy példát:
Egy jól s z e r v e z e t t és jól adminisztrált 10 000 kötetes könyvtárnak átadják egy másik könyvtár anyagát, 400Ö kötet
t e l . Az araugyis túlterhelt könyvtáros, segítséget a munkájá
hoz nem kap, /Nyugodtan feltételezhetjük e z t , A legritkább e s e t , hogy kap,/ A 4000 kötet katalogizálatlan. Anyaga 90$- ban e l a v u l t , '
E l v i l e g h e l y e s megoldás lenne az egész anyagnak u j be
szerzésként való katalogizálása. Ha azonban a könyvtáros e z t m e g t e s z i , ugy t u l l e s z t e r h e l v e , hogy az e d d i g jól kézben
t a r t o t t könyvtára i s kicsúszik a kezéből. Válassza k i nyu
godtan az anyagból a leginkább használható részt, és a z t k e z e l j e uj,beszerzésként. Ha munkája során i d e j e és a l k a l m a n y l l i kt katalogizálja f o k o z a t o s a n majd be a többit i s . E l v i l e g nem h e l y e s megoldás, de g y a k o r l a t i l a g az e g y e t l e n célra
vezető.
A selejtezés
Erről ,a kérdésről nem k e l l i t t bővebben beszélnünk, mert tudomásom s z e r i n t a Műszaki Könyvtárosok Tájékoztatója a közeljövőben behatóan kiván e problémával f o g l a l k o z n i . Az üzemi könyvtárak nagy része, mely 10 évnél f i a t a l a b b nem i g e n kerül szembe i l y e n problémával, ha csak nem "örökölt"
egy régebbi anyagot. Komoly problémát j e l e n t régebbi könyv
tárakban, a h o l az egész anyag tekintélyes része 20-30 évnél öregebb. Természetesen, hogy m i t selejtezzünk k i , nem csak az évek számától függ. Egy 30 évvel ezelőtt Íródott kohásza
t i munka i g e n használható l e h e t , ' és ugyanakkor egy 20 éves híradástechnikai könyv már csak muzeális érték. Szeretném azonban hangsúlyozni, hogy nem i g a z az a gyakran elhangzó mondás, hogy"a könyv nem kér e n n i " . Minden egyes könyv, mely nyilvántartásban van, pénzbe kerül, minden évben. S o k s z o r , meglepően sokba.
A könyvtáros fejlődése
A könyvtár fejlő.dése elválaszthatatlan a könyvtáros fejlődésétől. I t t különösen arról szeretnék beszélni, hogy a könyvtárosnak szakmailag k e l l fejlődnie. M i n t könyvtárosnak és m i n t műszaki szaktudású dolgozónak egyaránt. Semmi h e l y t e l e n n i n c s e n abban, ha egy most születő könyvtára^ rábíznak •"
egy könyvtárosi szaktudással rendelkező és n y e l v e k e t tudó könyvtárosra, a k i az üzem műszaki területét nem i s m e r i . Ha azonban a könyvtáros még egy év múlva sem t u d többet műszaki vonatkozásban /vagy ,'csák i g e n kevéssel többet/, a k k o r nem való üzemi könyvtárosnak, ha még o l y a n kiváló könyvtári szak
tekintély, ^és ha 10 n y e l v e t i s beszél.
Ezen a téren kap a könyvtáros a legkevesebb segítséget kívülről. Általában az üzem sem f o g l a l k o z i k a nem műszaki dolgozók műszaki képzésével /elég helytelenül/, de még meg
lepőbb, hogy a könyvtári felsőbb hatóságok sem. Természete-- sen i t t g y a k o r l a t i nehézségek vannak. Véleményem s z e r i n t a"
műszaki könyvtárosoknak műszaki vonalon való továbbképzésé döntő fontosságú, de a problémának n i n c s e n gazdája. Szeren
csére a könyvtárosok elég nagy hányada maga i s tisztában van a műszaki tudás fontosságávalsés i g y e k s z i k a z t megsze
r e z n i . • , . ' • * ' . .
Gyakran h a l l o t t a m - o l y a n támadásokat egyes könyvtárosok e l l e n , hogy t u l gyakran tartózkodnak a könyvtáron kivül. Ez sajnos b a j , főleg ha csak egy könyvtáros van - és ez a h e l y zet az üzemi könyvtárak nagy részében, p e d i g a. könyvtárosnak a h e l y e o t t van nem csak a könyvtárban,, de minden egyes he
lyiségben, a h o l műszaki munka f o l y i k . Másképen látja a
könyvtáros a problémákat a tervező r a j z a s z t a l a m e l l e t t , m i n t ha ugyanazzal a tervezővel a könyvtárban beszél munkájáról.
Ha egy üzem "spórolási" szempontból csak a n n y i könyvtárost t a r t , hogy azok éppen csak e l tudják látni a futó munkákat, - lemond a könyvtárosnak legértékesebb módon való hasznosítá
sáról. A könyvtárosnak végső fokon-az lenne a f e l a d a t a , hogy tanácsaival segítse a dolgozókat, és ne várja meg, míg egy könyveimmel f o r d u l n a k hozzá.
A könyvtárosok műszaki szakképzésének, kérdésére i s még visszatérek.
A könyvtáros, személyével k a p c s o l a t o s , egy másik problé
ma is,.amelynek elméletileg nem szabadná"előfordulnia, de
g y a k o r l a t b a n annál g y a k o r i b b . , Kezdő könyvtárosoknál gyakran megtörténik* hogy túlsá
gosan arra„alapozzák munkájukat, a m i t f e j b e n tudnak t a r t a n i . Az e g y i k ^ l e g j e l l e g z e t e s e b b e s e t e t az e g y i k könyvtárosi m i nisztériumi csoportértekezleteh h a l l o t t a m , a h o l az e g y i k v i déki könyvtáros - a k i különben kétségtelenül i g e n l e l k i i s m e r e t e s és t a l p r a e s e t t v o l t , - a z t a váratlan kijelentést t e t t e , hogy nem készit ABC katalógust, mert úgyis fejből t u d j a , hogy mi van meg. Elegendő a szakkatalógus. Még párezer kö
tetnél i s e l tudom képzelni, hogy a könyvtárosnak úgyszól
ván a l i g van szüksége a katalógusra,.de 10 000 kötetnél már- semmi e s e t r e sem." V i s z o n t a z t később'pótolni a l i g lehetsé
ges. • Szeretném.ha minden könyvtáros, a k i e z t a c i k k e t e l o l
vassa egyszer v é g i g g o n d o l n á magában, hogy j e l e n l e g i munkamenete m e l l e t t m i l y e n problémái lesznek majd, ha a könyvtár a j e l e n l e g i n e k kétszeresére, vagy akár ötszö
rösére / k i s könyvtáraknál/ nő» Nemcsak a f e n t i h e z hasonló
kirívó e s e t r e gondolok, de i g e n sok apróság.van, amire k e l lő időben k e l l gbndolnuhk, ha nem a k k o r akarunk szembe k e rülni véle, amikor megoldani már csaknem l e h e t e t l e n . 1 : -
Az OMK által r e n d e z e t t könyvtárosi tanfolyamokon mega
d o t t szabályok megtartása m e l l e t t i l y e n problémák nem i g e n merülhétnek f e l . Sajnos azonban külső körülmények és a he
l y i v i s z o n y o k m i a t t az üzemi könyvtárakban gyakran k e l l olyan.leegyszerűsítéseket és módosításokat tennünk, melyek
révén a könyvtár'további fejlődése során problémák merülhet
nek f e l , .
A könyvtáros személyével k a p c s o l a t o s a n még egy.problé
mát szeretnék megemlíteni. Ez a könyvtáros beszerzési p o l i - . ti.káját i l l e t i . Különösen o l y a n könyvtárosoknál merül ez f e l , a k i k maguk i s műszaki emberek. Nagyön gyakran találkoz
hatunk a z z a l a jelenséggel, hogy a könyvtáros egyes szakmai területek fontosságát e. 1 t . u 1 o z z a , másokat m e l l ő z . /A saját vállalati profilján belül/. Még
g y a k o r i b b e s e t , hogy a könyvtár f e l e t t e s e /osztályvezető mérnök, vagy vállalati főmérnök, s t b . / túlzott mértékben v e s z i igénybe a könyvtári költségvetést a saját szakterüle
tének i r o d a l m a számára^és i l y e n k o r a könyvtár beszerzési irányvonala erősen függ a f e l e t t e s személytől, i l l e t v e annak érdeklődési körétől. Ez e l l e n a l e g j o b b biztosíték az, ha a könyvtárosnak kellő tekintélye van ahhoz, hogy f e l e t t e s e i v e l szemben i s érvényt t u d j o n s z e r e z n i a könyvtár érdekeinek.
/Különben i s meglepően nagy mértékben befolyásolja a könyv
tár fejlődésének egészséges irányvonalát az, hogy a könyv
tárosnak van-e a személyi tekintélye a vállalaton belül./
A.könyvtár fejlődése és a hálózati alközpontok A könyvtár fejlődése során több o l y a n problémával i s szembekerül, amelyeket önmaga nem t u d megoldani. Már az előzőkben u t a l t u n k i l y e n problémákra.
M i t vár a könyvtár a hálózati központtól?. Ami a könyv
tártechnikai képzést és továbbképzést i l l e t i , az jó kéz
ben van az OMK módszertani osztályánál. Ezek után mi a há
lózati alközpontok /minisztériumi könyvt, központok/ f e l a data?
.Kétségkívül az, ami nem közös problémája minden üzemi könyvtárnak. Ezek s z e r i n t a hálózati alközpontok feladatát elsősorban nem abban látom, hogy könyvtári szakmai tanácso
k a t a d j o n . E z z e l szemben n e k i k e l l megadnia a fő szemponto
k a t azokban a vonatkozásókbanf- amelyek a minisztérium alá tartozó könyvtárakra vonatkozóan k ö z ö s e k . ?ilá- - g i t s u k meg egy példával:
Beszéltünk a könyvtárak beszerzési politikájáról. E m i i tettük, hogy sok esetben vállalaton belül, sem tudnak kellő választ a d n i a r r a , hogy mi l e s z a vállalat f e l a d a t a pár év mulya, vagy hogy egy a d o t t u j műszaki szakterület i r o d a l m a f o n t o s - e . példaképen az a t o m t e c h n i k a i i r o d a l m a t e m i i t e t t e m . I l y e n esetben az általános irányokat l o g i k u s a n a miniszté
r i u m i 'alközponttól k e l l megkapnia a könyvtárnak. Az e m i i t e t t esetben például a válasznak u t a l n i a k e l l e n e - a r r a , hogy az a t o m t e c h n i k a eredményeinek' hasznosítása m i l y e n módon f o g valójjzinüleg a l a k u l n i , hogy milyenek az e z z e l k a p c s o l a t o s külkereskedelmi /»/ előfeltételek, és hogy mindezek alapján az a t o m t e c h n i k a i irodalomnak mely része a z , amely p r a k t i k u s értettél b i r az egyes iparágak számára. Az i l y e n felvilágosí
tás /ha például az 1953 körül történt v o l n a / sok megtakarí
tást eredményezhetett v o l n a . A minisztériumnak k e l l tehát gondoskodnia arról, hogy a műszaki könyvtárak tisztán lát
hassák azokat a műszaki, gazdasági és k e r e s k e d e l m i a l a p e l - gondQlásbkat, melyeknek i s m e r e t e nélkül nem l e h e t tervszerű könyvtárfejlesztést végezni.
Hasonlóképen a minisztériumi alközpontoknak a f e l a d a t körébe tartózik véleményem s z e r i n t annak biztositása, hogy a,saftkkönyvtárosok műszaki képzettsége b i z t o s i t v a legyen..
Ez e g y i k leglényegesebb p o n t j a k e l l hogy l e g y e n a könyvtári hálózati alközpontoknak. E z z e l szemben az OMK feladatköre továbbra, i s a könyvtértechnikai tanácsadás ós az i l y e n irá
nyú tanfolyamok rendezése. Az üzemi könyvtárakkal mindkettő
nek közvetlen k a p c s o l a t o t k e l l t a r t a n i a . /Természetesen szerző, f e n t i elválasztással csak egyéni véleményének kivánt kifejezést a d n i . /
összefoglalás
F e n t i e k k e l távolról sem merítettük k i a z t - a probléma
kört, hogy m i l y e n kérdések merülnek f e l e^y könyvtár fejlő
dése során. A cél elsősorban az v o l t , hogy a könyvtári f e j lődós dinamikus jellegére mutassunk rá, m i v e l a könyvtár-r t e c h n i k a általában nem t e s z különbséget k i s - és nagykönyvtá
rak között. Már p e d i g a könyvtár i s fejlődik, és minden f e j lődési folyamatnak megvannak a maga sajátságos problémái, amelyek '^menet közben" merülnek f e l . Hangsúlyozni szeretném azonban, hogy a fejlődéssel k a p c s o l a t o s problémák túlnyomó része lényegesen könnyebben oldható meg akkor, ha már a ' könyvtár fejlődésének korábbi' szakaszában tisztában vagyunk a z z a l , hogy m i l y e n kérdések felmerülésével k e l l majd később számolnunk. .'
Patek Ferenc
