K özépiskolák részére 39.690 1926. \ km. sz. a. eng., tanító- és tanitónöképző in tézetek részére 96.977/1926. Vkin. sz. a. enj;. segédtankönyv.

A T U R IST A SÁ G ÉS A LPIN IZ M U S SZAKKÖNYVEI.

TÉRKÉPOLVASÁS

I R T A ;

Dr. STRÖMPL GÁBOR.

A M. kir. T estnevelési Főisk ola tankönyve.

K özépiskolák részére 39.690 1926. \ km. sz. a. eng., tanító- és tanitónöképző in tézetek részére 96.977/1926. Vkin. sz. a. enj;. segédtankönyv.

Leventék részére 102/1927. OTT. III. sz. a. eng.

C serk észek részére 58/1927. Cserk. Szöv. sz. a. ajánlva.

„ S T U D I U M “

e ö n t v e s b o l* BCDAPBST IV.M UUUM KT.tk

©

BUDAPEST, 1927.

A Turistaság ív Alpiniztnus Lap-. Könyv- és Térképkiadó R. T. kiadása.

Előszó,

STRŐ M PL G .: TÉRKÉPO LV A SÁ S-ával a Turistaság és Alpiniznius 6. szak könyvét ad ju k k ö z r e ; a térképolvasás terén a m ásodikat. Nem teszi felesleg essé H A JTS L. szerkesztésében megjelent első könyvecskénket, de ú j m odorban, teljes reszletes- séggel öleli f e l a térképolvasásn ak minden elméleti és g y akor­

lati tudnivalóját.

Szemléltető áb rái, am iket a szerző tervei szerint S e b a r f f N.

kartog ráfu s rajzolt, m agukban fo g la ljá k úgy az új, mini a régi Je lk u lc s o l" .

H ogy e szakkönyv az o k ta tás és tanulás céljaira különös gondot fo rd ít, azt a hivatalos tankönyv-bírálat állapította meg, a m ikor az isk o lá k legkülönbözőbb nem einél a földrajz-oktatás segédtankönyvéül, a Testnevelési F őiskolában pedig turista-tan­

könyvül engedélyezte.

N élkülözhetetlen e zseb könyv minden szabadban tárón ak is, légyen az a k á r hivatását teljesítő katona, csendőr, levente, cserkész, kutató, avagy szórakozn i vágyó turista. U tóbbiak köréből kiváló sz a k férfia k m éltatják szakkönyvünk végén a T é r k é p o l v a s á s haszn álhatóságát.

A könyv tartalm ára és m ódszerére vonatkozó észrevételeket (Budapest, IV., Szerb-u. 2. címre) köszönettel fo g a d ju k . ' t

Budapest, I92ti. dec. 15-én.

Dr. Vigyázó János

3

T A R T A L O M .

Oldal B evezető 1—7. § . --- 9 Környezetünk. — Tájékozó­

dás a környezetben. — A térképpel való tájékozó­

dás. — A térképolvasás. — Elemi térképolvasás. — Tájrajzi térképolvasás. — 10 A térkép 9— iy. § . --- ---- II A légi fénykép. — Ábrázo­

lás. — Jelrajz. — A jelek mérete. — Rövidítések. — Számok. — Nevek. — Szí­

nezés. — Helyrajz. — A térkép nyelve.---13

I. RÉSZ.

A térkép tartalm a 20-572.§. 14 Síkrajz. 22—3f3. §. 15 Kultur-alakzatok 15 Település 24 - 38. § . --- 15 Ház. — Nagy épület — Köz­

épület. — Kastély. — Ud­

var. — Gazdasági épüle-

* tek. — Házcsoport. — Házsor. — Háztömb. — Utca. — Tér. — Tervezett utca. — Rom.--- 18 Közlekedés 39—119. §. — 18 Utak. — ösvények. — Csa­

pás, nyom. — ösvény, gya­

logút. — Cserkész-Ösvény.

— T urista- ösvény. — Séta­

út. — l.ovagló-út. — Vert- utak. — Dulö-út. — Sze­

kérút - Széles szekérút.

• — Dorongul — Szekér- nyom. — Számít — — — 20

Oldal Kőutak. — Községi-út. —

Megyei-út. — Országút. — Mflut. — Tervezett út. — Régi út. — Gondozott sze­

kérút. — Müút-szerü ko­

csiút. ---21 Vasutak. — Kis (gazdasági)

vasút. — Kötél-pálya. — Közúti vasút. — Fogas­

kerekű vasút. — Sikló. — Keskeny vágányú vasút. — Nagyvasat. — Lóvasút. — V^ízi u ta k .--- 23 Az utak pályája. — Az út

hossza. — A pálya széles­

sége. — Útszorulat. — Kitérő-hely. — Kaptató. — Kanyarulat (szerpentin). — Kereszl-utak. — Áthidalá­

sok. --- 24 Vezetékek. Telefon és te-

Iegráf vezeték. — Villany- vezeték --- 25 Közlekedési akadályok. —

Gázlók. — R é v e k . --- 26 Hidak. - Palló íbürü) - Át­

eresztő. — Kis hidak. — Nagy hidak. — Völgy-híd (viadukt). — Gyenge hidak. 27 Töltés. — Bevágás. — Úti

árok. — Alagút. — Tor­

nác. — Útjelző. — Légi világító-torony. — — — 28 Úti (forgalmi) telepek. — ő r ­

telepek. — Kaparóház. — Vasúti örház. — Vámház.

— Kocsma, vendéglő. — Szálló. — Menedékház. — 28

Állomások. — Megálló. — Állomás. — Pályaudvar. — Rádió állomás. — Repülő­

tér. — Posta. — Táviró hivatal. — Távbeszélő hi­

vatal. — — — --- 3U G azdálkodás »21 — 152. §. 30 Földmivelés. — Tanya. —

Major. — Puszta. — B o­

kor. — Pásztorkodás. — 31 Erdészet. Bányászat. — Gö­

dör, verem. — Kőfejtő, kő­

bánya — Bánya. — Kohó.

— Nafta-kút, n.-tartály. — 32 Ipar. — Gyár. — Gyártelep.

— Malmok. — Hajó-ma­

lom. — Mü-malom.

Taposó-malom. — Szél­

malom. — Fűrész-telep. — Kalló, hámor, zúzó. — Villany-telep. — Tégla­

égető, t.-gyár. — Tégla­

vető. — Mész-égető. — Szél motor.---— 34 B irto k lás 153— 162. § .--- 34 Telek. — Kerítések. — Sö­

vény — Palánk, rács. — Falícerités. — Kősánc. — Mesgye. — F a s o r . --- 35 K ö zig azg atás 163 —78. §. 36 Elhatárolás. — Határjelek. —

Határvonalak. — Község- határ. — Járás-határ. — Megye-határ — Nagyvá­

ros határa. Tartomány­

határ. — ürs/ág-határ. — Trianoni határ. — Határ­

vonalak csa p á sa .--- — 37 Székhelyek. — Megyei szék­

hely. — járási székhely. — Pléhama — Őrhelyek. — 38 V allás, kegyelet. 179-93. §. 38 Templomok, — Kolostor. —

Kápolna. — Kökép.— Ke­

reszt. — Képesfa. — Kál­

vária. — Temető. — Ma­

gános sir. — Régi sir. — Emlékoszlop. — Emlék­

tábla. — — — — — 40 Üdülés, sport. 15*4 - 205. §. 40 Közkert. — Sport-pálya. —

Lóversenytér. — Vendéglő.

Szálló. — Menedék-ház.

— Kilátó-torony. - Üdülő­

hely.— Parti fürdőfstrand).

Fürdő. — Ásványvíz. — 41 Honvédelem 206—209. § .— 41 Erőd, vár. — Lövőtér. —

Gyakorlótér. — --- 42 N épesség 2 1 0 -2 1 4 . §. — 42 I Lélekszáma. — Nyelve. —

Vallása. — Foglalkozása.

— M ű v e lt s é g e .--- 43 Községek 2 1 5 -2 4 5 . §. - 43 Általános jellemzésük. — Lé­

lek száma. — Nevei. — Magassága a t. sz. f. — Közigazgatási jellege. - Posta-hivatal. — Táviró és távbeszélő. — Villanytelep.

— Ciszterna víz. — Víz- szűke. — Gyógyfürdő. — Ásványvíz. — — — --- 44 Ábrázolása. — Község-tábla.

— Utca-hálózat. — Há­

zak. — R é s z l e t e k .--- 45 Telep-típusok. — Falvak. —

Szétszórt telep. — Laza telep. — Csoportos telep.

— Tömör te le p .---— 47 Város-részek. — Ó— (bel 1 vá­

ros. — Újváros. — Kül­

város. — Gyárváros. — Kertváros. — ---48 Természeti alakzatok. 49 Növényzet 246 - 286. § — 49 Alakzatai. — Elhatárolása. 50 Vad növényzet. Fű. gyep.

— Nád. gyékény. — Cserje, bokor. — Fa. — Határfa.

— Képes fa. — Fasor. — Facsoport. — Kopárság. —

5 Füvelló. — Cserjés. —

Borót. — Cseplye — Li­

get. — Berek. — Erdő. — Erdei tisztás. — Havasi legelő. — Á tv á g á s.--- 52 Vizi növényzet. — Ingovánv.

- Nádas. - Láp. - Tő­

zeg. ---53 Kulíur növényzet 274 —283. §. 53 Legelő. — Rét. — Mező. —

Komló. — Rizsföld. — Házi kert. — Konyha-kert

— Szőlő. — Közkert, park. 56 V izrajz 2 8 7 -3 7 7 . § . ---55 Források. - Fakadá's — For­

rás. — Nagy forrás. — Fog­

lalt f. — Barlangi f. — — 56 Kutak. — Gémes kút. — Ke­

rekes kút. — Ciszterna. — Szélmotoros k — Artézi kút. — Disz k. — Vízve­

zeték. — Víztorony. — Víz­

hiány, v iz sz ú k e --- 57 Folyóvizek - Csermely. —

Ér. — Patak — Tarpatak (lorrens). — Folyó. — Folyás iránya. — Folyó sodra. — Vízesés. — — 59 Állóvizek. — Tócsa. — Ten­

gerszem — Fertő.— Halas­

tó. — Tó. — Tenger. — 61 Tespedó vizek. — Vizenyő. —

Mocsár. — Láp. — — — 61 Partok. — Folyók, tavak

partja. — Lankás part — Mari. — Zátony. — Sziget. 62 Tengerpart. — Lagúna. —

Zátony. — Szíriek. — Sziklás fenék. — Sziklás

part. --- 62 Vizek mélysége. — Tavak. —

T e n g e rek .--- 64 Vizszabdlyozds. — Partvédő

művek. — Part. — Burko­

lat. - Gát (töltés). - Sar­

kantyú. — Rekesztő gát. — Egyéb berendezések. —

Zsilip. — Duzzasztó gát. — Gereblye. — Lecsapoló művek. — — — — --- 67 Vízi közlekedés. — Vizi-utak.

— Csónak-út. — Tutaj-út.

— Hajó-út. — Hajó pálva.

— K i k ö t ö k --- 68 Kikötői berendezések. — Móló.

— Hullámtörö gát. — Ra­

kodó part. — Bak. — Bója. — Hajó állomás — 69 Útjelzők a tengerparton. —

Világító útjelzők. — Ki­

kötői fényjel. — Világító hajók. — Világitó torony.

— Köpéce. — Fapéce. — B ó j a . --- 70 T a la j. 378.-383. § . ---70 Földes talaj (termőföld) —

Homokos t. — Kavicsos, köves t. — Sziklás t. — leges, havas t. — Vize-

! nyós t --- 71 H egyrajz 384-509. §.

B evezető, A hegyábrázolás elvei. --- - — — 72 A lejtő. Alkotói. — Ábrázo­

lása. — A magasság ábrá­

zolása. — A lejtés ábr. — Csapás-vonallal.— D őlés­

vonallal. Árnyalással.

— Sziklarajz. — G leccser és hómezö ábr. — --- 78 A térképek h eg y rajza. 78 Szintvonalak. — Jelzéstik. —

Sűrűségük.--- — ---80 Rovás (csíkozás). — Rová­

sok. — Rovás-sorok. — Fokozatai. — Előnyei. — Hátrányai. — Alkalmazása. 81 Árnyalás. — Függélyes vilá­

gításnál — Rovásoknál. — Szintvonalakkal. — Szín­

árnyalatokkal. — Ponto­

zással. — Ferde világítás­

nál. — Rovásokkal. -

Szintvonalakkal. — Szín­

árnyalatokkal. — Vonalo­

zással. — Színekkel. — 84 A dom borzat alak zatai.

427-509. § . --- 86 Sík. — Lépcső. — Mart. —

Lanka. — G órt. — Árok.

— Debrő. — Horhó. — Halom. — Kupac. — Bucka. — Moréna halom.

— Gödör. — Verem. — Lyuk. — Zsomboly. — Odú.

— Barlang. — Nyelőke.

— Tőbör. - Töbör-sor. — Hát. — Domb. — - — 89 Hegyek. — Méretei. Tag­

lalásuk. — A hegvek alja (lába töve). kö­

zepe. — Hegyoldalak (lej­

tők). — Meredély. — Homlok.- Szirt. Hajlat

— A hegy dereka t ö r ­ zse). — Borda <';dal- gerinc — Vátvu. Horhó.

. — Lapos (pihenő). Pár­

kány. - - Teteje. —- Tető.

— Orom. — Csúcs. — Torony. — Kószál — Nyergek. Hágó. * Nvak.

— Szikla-nyergek. Hor­

nos. — Rovátka - Csor­

ba. — Rés. Gerincek.

J — Hegvhát. taraj. 95 Vötgvek. — Méretei tag ­

lalása — Völgyek alja.

— Völgyfeiiék. Vtilgv- sik. — Oldala. Völgyfő.

— Völgyzug. Karéj. — Szakaszai. — Szurdok ha- sadék. — Szoros. — Fél­

szoros. — Aszó (száraz­

völgy). — Vápa. — Völgy. 97 Névrajz. 510.-530. §. 97 írásmód. — Betűk nagy­

sága. — Fajtája (típusa).

— Település, vízrajz, hegy­

rajz és területek bctii-

lajtái. — Betfi-krtzök. — A nevek fekvése Melye

— Helyesírás.--- — lül Helynevek (nomenklatúra).— 102 Tárgynevek (terminológia). 103 A katonai térképek rövidítései

betűrendben — — — — 194 Idegen hangzású betűk ki­

ejtése. --- 108 v H elyrajz (topográfiát 531.-574. $ . ---1U8

V etítés--- 109 Kicsinyítés. — Mértéké —

A térkép mértéke. - Tér­

kép-arányok. — Vonalas- , m érték---112 Ábrázolás. — Válogatás —

Generalizáció. — Alak. — Alaprajz. — Nagyság. — Hely. — Háromszögelési pontok.--- — — 113 Helyhalározás: koordináták­

kal. hálózattal, iránysugt- rakkal. — Alapirány. — F.gitájak. — Távolság. — Magasság. — Vetület — Hálózat. Keret — El­

határolás. — Méretek — 117 .4 síkrajz topográfiája. A

jelek helye. — Helyzete.

— Környezete. — Cso­

portosulása. --- 118 A hegyrajz topográfiája. A

dőlés (lejtés) iránya. A térszíni formák helyzete,

— Formacsoportok - — 121 A névrajz topográfiája.

A terep. — A t á j . --- 1 2 1 II. RÉSZ.

Elm életi térképolvasás.

(Szobai térképolvasás) 575-588. §. - 122 A térképolvasás áltatában. —

Módszere. — Elemzés. — Egységesítés. — Azono­

sítás. --- — — — — 123

7 T ájékozódás a térképen. —

Álláshelyünk. — Minden­

napi útvonalunk. — Ottho­

nunk (iskolánk) környéke.

— Községünk és környéke. 124 G yakorlatok. — Községi és

környék -térk ép en .--- 125 Hl. RÉSZ.

Gyakorlati térképolvasás.

589.-664. §.

Bevezető. 589.-647. §. — 126 Tájékozódás.. — Szervei. —

Mibenléte..— Láttere. — Módja. — Álláshelyünk, — Irányok. — Távolságok. — Magasságok. — Hely­

nevek. — A tájékozódás fokozatai. — Eltévedés. — 129

A tájékozódás eszközei.

Irány (égitájj jelzők. — Szél­

rózsa. — Órakör. — Fok­

kör.--- 130 Iránytű (kompasz). — Szám­

lapjai. — Használata. — Irányhatározások a térké­

pen. — Használata a sza­

badban. — A térkép be- tájékozása.— - — — — 132 Az égitestek. — A Nap. —

Irány határ ozás órával. — Árnyék. — Csillagképek.

— Sarkcsillag. — Est­

hajnali csillag.

Növényzet. --- 136 T ájékozó m űveletek — Irány-

zás (célzás). — Vissza- iránvzás. — Iránysugarak rajzolása. — Betájékozás.

— Önmagunk és a térkép betájékozása. — Útvona­

lunk iránya.— Menetirány kitűzése és ellenőrzése.

— Oldal- és hátra-metszés.

— Utmérés. — Szint­

mérés. --- --- 139

T ájék o zó d ás a szabadban.

. 648.-664. § . --- 145 Á ltalános utasítások. — A

térkép olvasása. — Hasz­

nálata. — Tartása. — Az iránytű használata. — Álláshelyünk nyomozása. 146 T ájékozódás otthonunk k ö r­

nyékén (Előgyakorlatok).

— Mindennapi útvona­

lunk. — Otthonunk kör­

nyéke. — Községünk. — 149 T ájékozódás idegenben. —

Előzetes tájékozódás. — Elinduláskor. — Útközben. 151

IV. RÉSZ.

T erv ezések a térképen.

. 665.-689. § . --- 153 Általános tájékozódás. —

Részletes tájékozódás. — 154 Útitervek készítése.

K ü lönféle túrák terve. — Városi séták. — Síkvidéki túrák. — Erdöjárás. — — 155 Hegyvidéki túrák: Völgyi

túrák. — Szurdok járás.

— Hegymászás. — Gerinc- vándortás. — Szikla- mászás. — — — — — 157 Vízi-, kocsi-, sí- és autó-,

motor-túrák. — — — — 159 V ezetés. — Magános túrák.

— Vezetővel való járás. — Csoport (csapat) vezetése.

— Tömegek vezetése. — 160 M érések a térképen. —

(Karlometria). 690-710. §.

Irány-mérés. — Távolság- mérés. — Görbe vonalak mérése. — Magasság-mé­

rés. — Hely-mérés. — Te­

rület-mérés (plani-metria).

— Tér-m érés (choro- metria). — Lejtés-mérés.

— Lejtő-mércék. — Köze­

pes lejtés. — --- — — 162

Metszel (szelvény) szerkesz­

tésé. — Átlagos (közepes) magasság. — Hegyek tö­

megének megmérése. - Hegyek közepes magas­

sága. — - 174

T é rk é p -ra jz o lá s (Kartográfia). 711-8. §.

Térképek másolása. Oleáta- val. — Ablakon. — Fény­

képezéssel. — — — 177 Térképek nagyítása. — Pan­

tográffal. — Hálózattal. — Sugarakkal. — Iránytűvel. 178

Térképezés. 719-32. §.

Térkép-vázolás. A térkép- vázlatok jelei és színei. 180 Térképek helyesbítése (re-

ambuláció). - - — — — — 186 Tanulmányi térképezés.

Látterek térképezése. — 189 Térképek kezelése.733-9.§.

Fel ragasztása. — Összehaj- togatása, •— Kímélése

Tárolása. — — - — —r 190 Térkép-fajták. 740-69. §.

Hazai térképeink. — Törté­

nete. — Állami Térképé­

szet térképei. - Uj rész­

letes térkép (1 : 75.000). — Reambulált felvételi tér­

kép (1 : 25.1X10). — Turista­

ság és Alpinizmus térképei.

— Városi térképeink.

Turista térképeink. — — 194 A Monarchia térképei.

A bécsi Katonai Földrajzi Intézet térképei. — Közép- Európa átnezetes, térképe (1:750.000). Általános (1 : 300.000 és 1:200.000) térképe. — A Monarchia részletes (1:75.000) tér­

képe. — Felvételi szel­

vényei (1 : 25.000) — — 202 Európai országok térképei.

Különleges térképek. — Autó­

térképek. — Si-t.

A térképek beszerzése. 210 A térképolvasás tanítása.

Földrajz és t.-olv. 771-92. §.

Tárgykörünk felosz tása.

Elemi iskola: 111., IV., V,, VI. osztály. — Közép­

iskola: I., II., Ili., IV.

osztály. — Iskolán kívüli oktatás. — Cserkész-ok­

tatás. — Főiskola, egye­

tem. — Tanfolyamok. — 211 A tám lás segédeszközei. —

Rajzolás. — Térképek. —

— Műszerek. Mintázás. 219 Szakirodaiom. 793. §. — 221

FÜGGELÉK.

A térképolvasás a katonai szolgálatban. írta: Somogyi Endre. 222 A térképolvasás a csendőri szolgálatban. írta : Dr. Valló József. 230 A térképolvasás és a levente-oktatás, irta: Holly Je n ő .— — — 231 A térképolvasás és a cserkészet. írta: Dr. Temesi Győző. — 234 A térképolvasás és a középiskola. írta: Dr. Vargha György. — 236 A térképolvasás és a turistaság. írta Dr. Prém Loránd. — — 238 Betüsoros tárgymutató — --- — — --- 241 Értelemzavaró s a jt ó h i b á k --- ---— — — — ---— 240 Katonai térképek átnézetes vázlata — — — — — — — — 247

* -

V ) 0

1. A térképolvasás nt-in felióz dolog. Minden 12— IX óve* gyerek ós Ifjú m4g- Itia. f

kevesebben, ann.ik oka kettős

C t ~

gyerek ós Ifjú kevesen tudnak, jó t pedig

■rkópn

tanulhatja. S na lórkópet ofyasni niógís oly esebnen, annak oka kettős :

a) az oktatásban (iskolában ós iskolán kívül) nem lordllnnak reá elegendő időt ó* gondol;

b) nem vluga-káteles tantárgy.

fi tantervi hiányok mellett az oktatok nem Inglalkiizhatnak vele tüzetesen, a tanulok pedig nem látják át fontosságát.

2. A tórkópolvasás nem cél, hanem rszkúz, mely vógetedméityben a sport, a kutatót ós a — honw áelem szolgálatában áll. .Mindhárom — különösen ma — cn5 s így a térképolvasás megérdemli, hogy eszközeit a kő:

nemzet-tenntartö előteremtse.

A térképek megvannak. A hiányzókat, az arra hivatott közegek egyre inkább pótolják. A térképek megismerése ós használata iránt is örvendetes az_^^

érdeklődés, mit a kiadást kiadásra erő térképolvasás! (tizetek ós házikóm vidL. i , kelendősége igazol.

Mind c (Űzetek és könyvecskék azonban (a katonai tankönyveket kivéveT‘^ ,=r~-»«_

röviden ós egyoldalúan tárgyalják ax anyagól. Turista, cserkész es kutató nerrts^.

talália meg benne teljesen a maga anyagát. y ^ L .

Könyvünk tárgykörének tágításával Óhajtunk e bajon segilení.

* * *

3. Környezetünk hatalmas végeláthatatlan tér, melynek talap-s^

zata a /ölti, boltozata meg az ég.

Földi terünk változatos és tagolt. Felettünk a levegő-ég, a l a t - ^ tünk a fö ld szilárd kérge, melynek mélyedéseiben a vizek tü k r e V j csillog. A földet növényzet bontja, közte, meg a vízben az allat-\ ~ világ mozog. S az ember — mindenek ura — kultúrájának alkotásaival fölibe és közihe telepszik valamennyinek.

Az égi tér egyöntetűbb. Messze a fellegeken túl a Hold,' távolabb a Nap es a vele mozgó bolygók s túl a naprendszeren, —^

a csillagok tündöklő világa. . r — r —

4. Tájékozódás a környezetben. Ismert környezetben a tájékozódás egyszerű. Tudjuk hol állunk, merre menjünk és mikor, hova jutunk. Ezzel már tájékozódtunk is.

Idegen környezetben a h o l? m erre? mikor? és hova? kérdé­

seire — helyismeret híján — nem tudunk válaszolni s ezért vezetőre vagy térképre szorulunk.

A t é r k é p — a t á j é k o z ó d á s t e r é n — a v e z e t ő t , __

111. e n n e k h e l y i s m e r e t e i t p ó t o l j a . 1

5. A térképpel való tájékozód ás. Minden vezető helyismerete csak kicsi területre szorítkozik. Sőt minél pontosabb, alaposabb ebbéli ismerete, annál szőkébb teret ölel fel.

Az ilyen alapos helyismeretek sokhelyt (sziklamászás, barlang, romok stb.) kívánatosak ugyan, de amikor hegyek, tájak s nagy vidékek megismerésére vágyunk — nem szükségesek. Ilyen esetek­

ben — s ezek a gyakoriak — a térkép a legjobb vezető.

A jó térkép a vezető helyismeretét pótolja. Amellett engedel­

mes, hűséges vezetőnk, mert úgy vezet, ahogy mi akarjuk. És a vágyaink, terveink sugallta akarásnak ez az "érvényesítése szeret­

teti meg velünk a térképpel való tájékozódást. Aki már meg- izlelte a t é r k é p p e l v a l ó j á r á s s z a b a d s á g á t , az hacsak különös esetek nem kívánják — aligha fog többé vezető­

vel járni.

A térképpel való járás szellemi szórakozás. Komoly, tanulságos és izgalmas játék, amely a maga kiszámítható esélyeivel oktat és gyönyörködtet.

Ez a térkép a sportolók kezén.

A katona, a kutató és mindazok, akik kedvtelés helyett a komoly munka és tudás szándékával járják a területet, a térkép­

ben hű munkatársat nyernek.

De jó barát és munkatárs csak akkor lesz a térkép, ha folyékonyan beszéljük különös rajz-nyelvét és megértjük sajátos

eszejárását.

6 . A térképolvasás csak szószerint jelent „olvasást", azaz a térkép rajzának szavakba foglalását, mert valóságos értelme jóval tö b b : — térk ép -ism eret. — Sőt a fontosabb gyakorlati célt, a térben (környezetben) való biztos eligazodást is tekintetbe véve, a térképolvasás:

a térben való tájékozód ás ism erete.

7. Elem i (egyszerű) térképolvasás. Amit ma térképolvasás alatt értünk, az a térképismeretnek csak űftr-jc. Tárgykörébe a térképre vonatkozó elemi ismeretek (a térkép általában, térkép­

jelek) és a térkép használatával kapcsolatos tudnivalók (tájékozó­

dás. elm életi-es gyakorlati térképolvasás) tartoznak.

Az iskolákban — általában — n térképismeretnek csak ezt a fokozatát, ennek is csak a legvelejét tanítják.

A a* z a b á d b a n v a l ó á l t a l á n o s t á j é k o z ó d á s h o z a t é r k é p - o l v a s á s n a k e z a f o k o z a t a — e l c s e n d 0. E fokát a térképismeretnek

— kellő oktatás mellett — minden értelmes ifjú még a katonasor előtt meg­

tanulhatta.

8. T á jr a jz i (chorografiai) térképolvasás A térképismeretnek ezt a maga­

sabb fokozatát csak a katonai iskolákban tanítják, III. tanították. Ott is csak a tereptan lllggelékénck tekintik, holott a chorografiai térképismeret a térképolvasót betetőzn e.

E térképismeretnek a tereptan csak — bevezetője, míg tárgykörének zöméi a h ijr a jit lérképtanutm únyok alkották.

Katona-, vagy cserkésztisztnek, turistának és kutatónak a térképismeret e fokozatára van tulnjdonkepen szüksége. De ezt csak alapos elemi-térltépismcrcl mellett lehet Jól megtanulni.

A TÉRK ÉP.

A térkép a földszínének felülről nézett kicsinyített rajza.

Egyszerű mértani rajz, mely a repülőgépről készült fényképhez hasonlít leginkább. Mibenlétét is legkönnyebben ennek alapján értjük meg.

9 A légi fénykép. Minél magasabbról nézünk a földre le, annál tágabb területet látunk és a tárgyak térbeli elhelyezkedése is hívebben tárul elénk. A képben csak az a különös, hogy a tárgyak részben elferdítve, részben „fejtetőről" nézve látszanak.

Megszokva a képet, meglepődve látjuk, hogy — akárcsak a kilátási körkép — nagy területet ölel fel és nagyszerűen tájé­

koztat.

A légi-fényképnek a térképpel egyező sajátságai a követ­

kezők : a légi-fénykép

1. a földszíne kicsinyített képe;

2. minél kisebbek a tárgyak rajta, annál nagyobb területet tár elénk ;

3. a tárgyak térbeli elhelyezkedésüknek (helyrajz) megfelelően látszanak ;

4. terjedelmük (nagyságuk) aranyos;

5. képüket, rajzukat főleg a határ- ill. körvonalak (alaprajz) láttatják ;

6. az apró részletek eltűnnek s csak a nagy fo lto k és tömegek jutnak érvényre ;

7. a m agasságok (torony, hegy) eltörpülnek, ellaposodnak;

8. a képen könnyen eligazodu n k;

9. a kép lerajzolható.

A légi-fénykép e válogatott tulajdonságai közül legfontosabbak azok, amelyek a tájékozódást elősegítik. Így: a hű kicsinyítés, az arányosság, a pontos helyrajz és az áttekinthetőség.

Mind c kiváló tulajdonságai mellett a légi-fénykép a térképet még sem pótolja. Még nem, mert képei nyersek és — különösen egyhangú területen (erdő, mező, róna) — homályosak. A térképezök munkáját azonban nagyon gyorsítják, mert a fénykép pontos adatait ma már gépek segítségével tudják a térkéjfbe belerajzolni (fotogrammetria).

10. Ábrázolás. A földszíne (terep) jóval változatosabb, sem­

hogy a térkép minden egyes részletét felölelhetné. Mig a légi­

fénykép gépiesen mindent lefotografál, addig a térképező selej­

tezve, válogatva vetíti papirosra a — jellegzetesei.

A jellegzetes ábrázolását a térkép különös rajzzal éri el s éppen e sajátos ábrázolási módja mellett tűnik föl a térkép — eleinte — titokzatosnak.

Az ábrázolás eszközei között legfontosabb a rajz. Ennek is egyik sajátos változata: a jelrajz. Emellett a térkép még színeket, rövidítéseket, szám okat és neveket használ, hogy a tér ábrázolását minél hívebbé tegye.

í*

11. Jelrajz. A térkép jelrajza nemzetközi. Abc-jét még az ókorban (arabok) rótták, a középkorban más népek kifejlesztették, s irta, különösen a 19. század közepe óta már annyira tökéle­

tesedett (Svájc, Monarchiánk stb.), hogy egyes alkotásaiban művészileg hat.

A térkép — nagyjában — m i n d e n t á r g y a t k ü l ö n j e l l e l á b r á z o l . Az egyes jelek, amennyire lehet, a tárgyak alaprajzának alakjához és nagyságához alkalmazkodnak. Vannak azonban jelek, amelyek — megkülönböztetésül — oldalnézetben vagy másmilyen módon tüntetik fel a tárgyakat.

A jelképek változatosak. Hogy a sok és egyre szaporodó jeleket mindnyájan megérthessük, pontos rajzukat a nemzetközi szokások tekintetbevételével közös megegyezéssel állapítják meg.

Ezért is mondják egyezményes (konvencionális) jeleknek. Általában térkép-jelek-wzk, vagy egyszerűen jelek-nek nevezzük.

A térkép-jelek összefoglaló jegyzékét a német Zeiclien-Scliliissel szolgai fordításával jel-kulcs-nak, régebben rajz-kulcs-nak mondták. Helyesebb, ha a (térkép-)jelek magyarázatának, röviden jelm agyarázat-nak mondjuk.

12. A jelek mérete. Fokozatos kicsinyítés mellett a tárgyak rajza hova-tovább akkorára törpiilne. hogy meg sem látszana a térképen. Minthogy pedig az olvashatóság (nagyító nélkül!) a térkép egyik főkelléke, a tárgyak jelképét nagyítva, túlozva raj­

zolják.

K i s m é r t é k ű t é r k é p e k e n s z i n t e m i n d e n j e l t ú l z o t t . Nagyobb, mint amilyennek a térkép arányához mérten lennie kellene.

13. Rövidítések. Hogy egy csomó jelet megtakaríthassunk s a jelek jelentését változatosabbá tegyük, rövidítéseket használunk.

A rövidítés a tárgy nevének egy vagy több betűje. Rendszerint kezdő betű, vagy ha több, úgy a jellemző mássalhangzókból tevődik össze. A gyakori tárgyakat lehetőleg — egy, a ritkáb­

bakat több betűvel jelezzük.

Minden nyelv más-más rövidítéseket használ s hogy a volt Monarchia területén sok nyelv járta, sok rövidítést kell meg­

tanulnunk.

A rövidítéseket, akárcsak a jeleket, abc-rendben a jel-magyarázat szokta felsorolni.

A hazánkban használatos térképek magyar, német stb. nyelvű rövidítéseit a térkép névrajzánál közöljük.

14. Számok. A számok jelentősége a térképen nagy, mert nem­

csak egyes tárgyak méreteit jelzik, hanem a tájékozódást is elő­

segítik. Jelentésük többféle. Legfontosabbak azok a számok, ame­

lyek a hegyek (domborzat) és bizonyos szintek (nivók) magasságát jelzik. Kisebb számok árkok, gátak, kerítések magasságát adják meg. A városi térképeken gyors tájékozásra szolgáló számokat találunk. Végül csaknem minden térképen, a keret mentén, az általános tájékozódásra vonatkozó számokra akadunk.

13 15. Nevek nélkül néma volna minden térkép s néma tér­

képen csak nehezen tudunk eligazodni.

A helynév az ábrázolt hegynek, telepnek stb. neve és annak szerves tartozéka A név a tárgy mellett áll.

Minden helynevet a térkép nem ölelhet fel, csak a „hireseb- beket" s c névválogatásban a térképet célja (turista, katonai stb.) és mértéke vezérlik.

9

16. S z ín e z é s révén a térkép a jelrajz egyhangú képhatását igyekszik élénkíteni. A színfoltokat felületek ábrázolására hasz­

náljuk. Színes vonalak a jelek pontosabb megkülönböztetésére valók. Vonalkázás, pontozás stb. révén felületeket is ábrázol­

hatunk.

A színek használatában is konvencionális (m egegyezésszerö) szokás alakult ki, amennyiben egyes színeket csak bizonyos tár­

gyak ábrázolására használnak. Pl. a vizet kékre, az erdőt zöldre festik, a hegyeket barnával ábrázolják stb. B ár a színek alkal­

mazásában a térképek már nem olyan következetesek, mint a jelekében.

17. H ely rajz. A földszinének ábrázolására a jelrajz egymaga nem elegendő. A je le k csak a földszíni tárgyakat, alakzatokat ábrázolják, t é r b e l i e l h e l y e z k e d é s ü k f e l t ü n t e t é s é r e azonban csak a helyrajz (topográfia) alkalm as.

A helyrajz a geometria törvényeinek alkalm azásával ábrázolja az alakzatok térbeli elhelyezkedését.

18. A té rk é p n y elv e. Noha a térkép rajznyelve annyira nem­

zetközi, hogy mindenki megérti, a térkép mégis ragaszkodik vala­

mely nemzeti- ill. állam -nyelvhez. Ezt követelik meg a rövidítések, a helynevek helyesírása, de még inkább a magyarázatok é s a kiadásra vonatkozó egyéb közlések. — A volt monarchia katonai térképeinek nyelve a német volt. Az Állami Térképészet uj tér­

képeinek nyelve viszont már teljesen m agyar.

• •

19. A térkép szerkezete bonyolult é s tartalm a sokoldalú . Ha a térképolvasásnál a térkép valamennyi tulajdonságának tüzetes ism eretére szükség volna, a térképolvasás elsajátítása valóban nehéz lenne. Mindezek alapos ismerete azonban nem a térkép- olvasás, hanem a térképtan (kartologia) dolga.

A térképolvasásnál tüzetes ism ertetésre csak a térkép á b r á ­ zolási m ódszere ill. a jelek m agyarázata és helyrajza szorul, mert a térkép tartalm át legjavarészt ezek alkotják.

A TÉRKÉP TARTALMA.

20. A földszinének (terep) nagy változatossága mellett a tér­

kép tartalma is változatos. Eligazodni benne csak úgy tudunk, ha rendet tartunk.

A tárgyalás rendjét környezetünk ill. a terep tagolM úsa (3. § .) szabja még s így a térkép tartalmát a föld, víz, növényzet és az em beri alkotások (kultúra) jelenségeire, alakzataira osztjuk.

Ezt a tr r m tiz r lti sorren det a tanulás és tanítás végett m t s jo r d ilja k Az emberi alkotások ábrázolása u, i. könnyebb, egyszerűbb s hamarabb is Unullirtó meg. Amellett otthonunk, lakóhelyünk közvetlen környezetét alkották • a kezdő térkép-olvasót közelebbről érdeklik.

21. A főldszine alakzatai a térképrajzolás ill. tcrepábrázolás tekintetében két főcsoportra oszthatók.

A terepből alig kiemelkedő alakzatok, miket nagyjában alap­

rajzban ábrázolunk, együttvéve a síkrajzot adják. Ide tartozik minden kultúr-alkotás, majd a talaj, vizek és a növényzet alakzatai.

A terep domborzatához tartozó alakzatok alkotják a hegyraj­

zot (orografia). Ide tartozik minden térszíni form a, de ábrázolá­

suk csak sajátos módszerrel lehetséges.

A térkép neveit, rövidítéseit és magyarázatait névrajz címén külön tárgyaljuk.

Térkép a térképielek alkotta jclrajzból és a név-rajzból csak úgy lesz, ha azt a térképdbrázolás elveinek megfelelően szerkeszt­

jük meg. Ez ábrázolási elveket és módozatokat a térkép hely­

rajza (topográfia) magyarázza.

A h ely rajzot általában a síkrajzzal együtt szokták tárgyalni, de mert a hely- rajznak a térVépolvasásban, főleg pedig a' szabadban való tájékozódásnál igen fontos szerepe van, a helyrajzi* kü lön és az eddigi munkáktól eltérően, tüzete­

sebben Ism ertetjük.

15

SÍKRAJZ

(Planigrafia)

22. A térkép tartalmának nagyobb részét alkotja.

Alakzatai aprók és igen változatosak, de ezek csoportosulásá­

ból nagy és hatalmas alakzatok (pl. város, úthálózat stb.) adód­

nak. Ábrázolási módjuk egyszerű. Tárgyait leginkább alaprajz­

ban tünteti föl s csak elvetve használ olyan jeleket, amelyek oldalnézetben állanak.

KULTÚRALAKZATOK (Az ember alkotásai)

23. A tírk íp ábrázolta alakzatok között az emberi kultúra alkotási'í, küld- nO.cn a városok kornyékén, nagy szerepet játszanak. Faluhelyt kevesebb a kultúr- tirgy. de még • Icgfélrecsőbb vidéken is ott találjuk az ember kezenyomár.

A kultúr-alakzatok száma rengeteg és egyre inkább gyarapo­

dik. A térkép csak válogatva ábrázolja őket és a válogatottakat is jellemző csoportokba, típusokba sorozva jelképezi.

Az alakzatokat a valóságnak megfelelően csoportosítjuk.

A térkép rajzában megjelenő kultúr-alakzatok a következők: a

település birtoklás üdülés, sport

közlekedés közigazgatás honvédelem

gazdálkodás vallás, kegyelet népesség

alakzatai. Eszerint a térképen csak olyan emberi alkotások sze­

repelnek, amelyek térbelileg is jelentősek.

Település.

24. Ide tartozik a viskótól a palotáig minden lakóház vala­

mennyi épület-tartozékával egyetemben. Telep az épületek cso­

portja : a tanya, falu és a város is.

A telepek és részeinek ábrázolása az épületek alaprajzával történik. Alak és méret a nagy térképen hű, arán y os; kis mér­

tékű lapon az ábrázolás jelképes, a jelek többnyire nagyítottak.

A térképen ábrázolt legkisebb telep a ház (kunyhó, viskó, lak, bódé). Több ház: sort, házcsoportot alk o t; két házsor:

utcát. Háztömbökből és utcákból alakul a falu , meg a város.

1

let alaprajzának megfelelőn helyezkedik el. Méretei a valósághoz igazodnak, de kis térképen túlzottak.

A ha/ jele nem mindig lakóházé. Krtzafaben reiulmcrml cink az utcára, udvarra ní/Ak lakottak, a kertre názók már iia u la td g l épületek (c*ür, szia).

Szőlők közöli: borhilrak, kaszálókon szén a-csű rök, havasokon pásztor kunyhók államik a (cl helyén. tV mindenütt olv építményt (fbdélszin) iclent, melyben fedél

«l* jullialunk. tehál szükségből tio líú s ra I* Jók.

_ 26. Nnjpr épület (udvarház, kúria, úrilak, palota).

Alaprajzukhoz híven, arányos méretben ábrázolják Ha

C

jük. Ealuhclyt H.H. — (Herren-Haus — úrilak) rövidí­

téssel áll a régi térképeken. Ha meg mellette Kai — kastély, vagy Schl — Schloss — várkastély rövidítés áll. úgy kastély (v. ö. 28. §).

71. K ő iép ü ictck A katona térképek n e * . de a nlrosi U rképtk megkülön­

böztetik Jelzésűk ugyancsak Idom, amelyet azonban a ni.tganh.lruk voiislkárott (barna) lolt|altól töm ör a la p r a jz iu l vagy sötét színnel (lekrle, barna) kűlönbO/.

tétnek meg

A ki*- és nsgyépülct csak az alaprajz méreteiben kUl/Vnbörlk Az épületek m agaságai, a z e m e l e t e k K a m i t a t é r k é o n e m J e l z i . Az alaprajz nagysága csak sejttcll vclUnk az t'|illlet magasságút

A katon ailag fon tos (pillétekéi (luktanya, katonai raktár tilt,) nagyobbra rajzoljak.

Épületek an yagot caak a •zinea t:25j<JUQ-e» katonai térkép lein A árt-és vas- é pület (ha nem garda* igi epulclt; \-OtOs, a f a (ha nem lakóház) fek ete

28. K astély. Külön jelét (bástya, torony) a katonai térképek csak ott (falu. major) alkalmazzák, ahol c sok lakóhelyiségből álló nagy épület egvcdul áll. azaz feltűnő. R öv.: Kst. — kastély; Schl. — Schloss — vár­

kastély. Ez kis kastélynál él is maradhat.

29, Udvar. Külön jele nincs.d e a nagyobb épület­

tömb között hagyott feh ér helyek (a) vagy nz egyes házak közel (b) jelzik.

30. G azdasági épü letek. KillOn csuk a 25 ezres bitkép szirtes l.ipjiil leintik (a piros lakóházak ni ellett feketén k különben a h. utakkal egyezők Izektől csuk m n tefU k révén különböztethetne meg • a hzz mögött a t udvaron és ■ kertek meUrt: vannak. L az udvar rajtánál

Városban, a tömör rpiucze* és helyszűke miatt, a gardasági épületeket csak a fú ró i sietem (gyártelep, gyárvárosi rajzolják külön. Ilyenkor az egyes épületek (raktál, iuúhcty. gyár t t b ) sokszor a lakóházaknál is nagyobbak.

Ai általános (1 :200 000) térképen a községtől külön- a álló nagyobb épületekét (kúria, major, puszta) kis négy- szóggcl jelzik. Mellette a röv.: M H. Melcrliof — m ajor; H. H. Ilcrrenluus udvarház, úrilak. kúria.

■ # 31. HáiC'Oport. Rendszertelenül cigrm ii mellé helyezkedő apró _ * » « házak. A házak arca (írom) nem az útra, hanem összc-vissza] néz.

I A (6- és mellék-épületeket njm tudjuk megkülönböztetni.

9 32. H ázsor. Egymás mellé sorakozó, rendben álló házak. Arcvonaluk az útra vagy utcára néz. Mögöttük a mellék- ili. gazdasági épületek, közbül udvarok.

33. Háztömb. Tömören egymás mellé épült házak, amelyek apró telkeken állanak. Udvaraik oly kicsi­

nyek, hogy nem ábrázolhatók. A háztömbök (a) kö­

zött futó fehér sávok utcák, közök.

A nagyobb háztömbök (t>) közepén fehértó szabálytalan köz (.üres tömb*) nem egy közös udvar, hanem a nagyobb tel­

kek összeért udvarai.

34. Utca. Ha a házsorok az úton kétoldalt sorakoznak, utca támad. Külön jele fölösleges, mert a háztömbök/eAér közei (33. §.) amúgy is világosan jelzik.

Az utcák szélességit a térképek a háztömbök rovására túloz­

zák. A kocsival járható utcák és a főutak a katonai térképen szélesebbek (0 5 —1 5 mm ); a csak gyalog vagy lóháton járható közök, sikátorok 0 5 mm-nél is keskenyebbek.

Szétszórt helységekben nincs utca, de n főútvonalat benne u térkép vékony kellős vonallal v. úttal jelzi. H ázsor menténju/ utat kirajzolják.

35. Városi térképek az utcák rajzira különös gondot fordítanak. Az utcákat a vonatkozott Ivagy színezett! háztöm bök köze jelzi (30. §.) A városban való tájékozó­

dást a térkép nagyon elősegíti, ha a /O u tiakat vastag, a m elléku tcákat meg vékony vonalakkal különböztetik meg. Az. utcák szelességet — rendszerint — túlozza, de hosszát pon tosan veszi.

Városi térképen a háztömbök, itt. utcák rajza rendszerint b arn a vagy piro s, az utcák és nevezetesebb épületek neve pedig fek ete.

36. T é r. Külön jele nincs. Ügy ábrázoljuk, mint az utcát, csak szélesebb közzel. — A kicsi tereket rendszerint túlozva, a nagyo­

kat híven ábrázolják.

Városi térképeken a |elzés u. a., csupán a terel esetleg diszitö Iák és gyepek tarkítják a rajzol.

,V : i|

*_ ti 37. T erv ezett utca A város-szabályozások terveit a jó és gyak- . , j _ ... r.m megjelenő várostérképek sz akad ozott v on alakkal Jelzik. Ugyan­

ez' ■ így ábrázoljak a rendezés (szélesbités) alá krriilö utcákat is.

38. Rom. Elpusztult épületeket, ha azok romjai dacolnak az idő viharával, a térkép feltünteti. A na­

gyobb romok jele a falak alaprajzának megfelelő, de szaggatott vonalú ra jz ; a kisebbeké kettős körvonalú L betűhöz hasonló jel. Mellette — nem mindig — a rövidítés R — rom, vagy a neve: R om; R. — Ruine v. Rnine.

A romok elnevezését (várak, várkastélyok) rendszerint melléje Írják.

Városi térképek * pjiív romokat vastagabb alap rajzb an ,tbnltol|Ak « meg­

nevezik.

| U lO )

Közlekedés.

39. A közlekedés a személy-, áru- és hír-forgalom céljait szolgálja E célt a távolságok legyőzésével, kiszabott pályákon éri el. A térkép csak a pályák látható nyomait, az utakat jelzij Az utak, tekintettel a közlekedési eszközök mai sokaságára, nagyon változatosak, S hogy az utak úgy hadászati, mini pedig turista és egyéb tekintetben Ls fontosak, m i n d e n t é r k é p a z u t a k é s f a j t á i k á b r á z o l á s á r a n a g y g o n d o t f o r d í t .

A g y a k o r l a t i t á j é k o z ó d á s c é l j a i r a a l k a l m a s j ó t é r k é p e t e l s ő s o r b a n p o n t o s é s s z a b a t o s ú t- r a j z a j e l l e m z i .

A közlekedés alakzataihoz tartoznak még a hidak, révek, majd az állomások és más telepek, végül a különféle útjelzők és vezetékek.

UTAK.

40. Az utak, mint a forgalom pályái és a gazdasági élet idegszálai, eéltól-cé/ig vezetnek. Céltalan út nincs. Csapásuk, nyomuk mindig a legkönnyebb (s nem a legrövidebb) vonalat használja. Azt, amelyen a legkevesebb erőkifejtéssel, a legolcsóbb építéssel lehet célhoz jutni.

Csaknem minden közlekedési eszköznek (járóműnek) megvan a maga útja. E változatokat, útfajtákat, a térkép mind külön jelzi.

Az utak tájékoztató szerepe jelentős.

Ösvények.

41. A gyalogjáró vagy a lovagló ember útjai, amelyet tal­

punk vagy a ló lába tapos ki a puszta földön. Szélességük kicsi, alig 0 5 m.

Az ösvények gyakoriak. Sokkal több van belőlük, mint ameuy-

19 nyit a (érkép feltüntet, ill. felölelhet. Különösen a rövid ösvénye­

ket hagyja el — joggal — a térkép. Hosszú ösvényeket csak lakatlan vidéken (hegységek, havasok belseje) találunk, ahol ezek az egyedüli utak. Ezeket a térkép egyszerűsítve, a sok kis kanya­

rulat mellőzésével rajzolja meg.

42. Csapás, nyom. Csak időszakosan (nyáron) hasznait Ösvény. Nyoma (pályája) a ritka forgalom miatti hézagos. Főleg

^ N \ ..*, mát,is hegységeken találhatók. Je le : hézagos pon tos vagy vo- i » n alkás vonal, hogy ezzel is Jelezze u pálya szakadozott vol-

* lát. A nyomok .1 természetben 11 i. belyenkint elvesznek. A Jelzés inkább az út Irányit mutatja. A pontozottat csak gya­

logos, a vonalkáSDl lova* is használhatta,

43. Ösvény (gyalogúi). Nyoma folytonos, mindenüti

• megismerhető. Jele : pontozott vonal. Kultúrtermeteken gyakori, de mert mindig rövid, a térkép ritkán jelöli.

/■" A lakatlan területek gyalogösvényei ritkábbak, de hosz- szabbak, ezért a térkép a fontosakat pontosan jelöli.

M. C«erkés»-Osvény. A gondozott erdők vadásza (cserkésző) ősvényei.

Rendszerint csinált, egyengetett (de nem épített) macskák, amelyek a rendes, a taposott ösvényeknél könnyebben járhatók. Sajnos, legtöbb térkép — a féltve őrzőit vadászati érdekek miatt — nem jelzi Őket, pedig Igen Ims/navehetők.

45. T nrista-Ssvénv (épített r. út). A cserkesz utakhoz hasonlatos. Jele a lovaglő ö*vényé (47. §) v. a sétaúté (4rl. 6). Néha külön neve is vao.

A színes vagy számozott turista jelzésekkel ellátott é p íte tte n ösvényeket, illákat színesen csak a turista-térképek ábrázolják A katonai térképek — torg.il- mukra való tekintet nélkül — csupán ösvényeknek vagy dülőuiaknak jeizIk.

Helyes volna, ha a katonai térkéjiek (elsősorban a turista-térképek) a I o r g a l ­ m á s a hh t u r i s t a u t a k a t v a s t a g a b b j e l z é s s e l különböztetnék meg a keréabbé járt ösvényektől.

Ki. Séta-út. Gondosan épült és néha oly széles, hogy kocsik Is használhatnák. Hegyeken m enetelesek, csak lassan, fokozatosan emel­

kednek, sokszor kigyóvonalban Turisták nein szeretik, inkább üdilló betegek vagy sétálok használják. Városok és üdülő (fürdő) telejwk környékén gyakoriak. Jelük: vékony kettős telt vonal. A katonai tér­

kéjiek (városok és füruőtclepek körül) csak a löbb és hosszabb séta- u la kai jelzik.

47. Lovagló út. Főleg a tengermclléki karsztvidékek útja. Szekerek nem. csak lovak használhatják. Szé­

lessége 1 m. A mi hegyeinkben ritka s csak a hava­

sokon található. J e le : folytonos szakadozott vonal. A jártabb, főbb lovagló utakat vastagabbra rajzolják, szakaszait (szikla, ingovány) ösvénynek jelzik.

Vert-utak.

48. A nem épített, csak kitaposott, főleg pedig a kerék nyomaitól ledöngölt egyszerű utakat sorozzuk ide. Talaja a puszta föld, amely ha agyagos, esőben nehezen járható, aszály­

nál meg poros. Szélességük: 1 — 1*6 m ; de vannak (síkságon) nagyon szélesek (6—10 m) is. Szekérrel járhatók.

Rosszabb

« / 49. Dúlő-út. Erdei vagy mezei út. Csak szekérrel

* . — kényesebb kocsival nem — járható. Szélessége ál-

V

Útjai a határba a határ dűlőihez ágaznak szét. J e l e : / egymást váltó pontvonalból álló lánc. A főbbeket vas-

• tagabbra rajzolják s ezek falutól faluig vezetnek. Az ideiglenesen használt dülóútakat (fa, szénahordás) nem ábrázolják.

50. Szekérút. Faluról-falura halad. (Ezek az u. n.

N / .községi közlekedési közutak*). Járhatósága különben Í / a jobb diilöúltól nem igen különbözik, mert ez is — / \ f \ gondozatlan (.karban nem tartott"), csak hídjait gon­

dozzák Rosszabb szakaszait dülőútnak jelzik. Jele: vé­

kony vonal. Kocsi csak jó időben járhatja. A főbbeket vasta­

gabbra rajzolják. Szélessége legalább 1 6 m.

5t. S z é le s szek érú t Az előbbi kocsi-óttól csak szélességében (min. 6 m) különbözik. Jele: kettőn i ■/•korty telt és vékony szaggatott vonal. Sik vidéken elég gyakori. Zökkenői, kátyúi kikerülhetők 52. Dorongot. Nagy, főleg síksági erdőségek vizenyős helyein az Utak sokszor (kő tiiján) haránt fektelett dorongokon vezetnek. Itt az olcsó la az egyedüli útépítő anyag. Rázós, zokogó* pályáján a szekér csak lépést haladhat. Jele: a szekér v. dülóúté. Az erdős Kárpátok völgyéiben, majd Lengyel- és Oroszország mocsaras vidékein találhatók. Szélességük 1—2 kocsinyom.

Ha szilárd és dorongjai lót rögzítettek, gondozott kóútnak (községi, megyei is ábrázolják.

’ 53 Szekér-nvom . Erdős és vizenyős területeken, majd karsztbao és homok­

buckák közölt a ritkán járt útnak nyoma h éz ag ai. A térkép ezt az útlel sz a g g a ­ tottságával jelzi. Je le : héz ag os, telt v. szaggatón átvonul. Ha járhatóbb. Jele a sztkérútlioz, ha nehezebb út, úgy a dúlóúlhoz hasonlít. Csak ott ábrázolják, ahol kevés az út s minden útirányra szükség van.

51. Szán -út. Nem a téli hótakaró mellett használt szán-utakat értjük, hanem a gyep- (a I havasok ama füves lejtőit, amelyeken a szénái es a (ál (ny áron I s !) szánon szokták — lecsúsztatni. Utnyom itt nincs, csupán útirány, mit a térkép jele, a kétágú nyit is pompá­

san szemléltet.

“ ■ I Köutak.

'5 5 . Már mesterségesek, azaz épített s amellett gondozott (.karban tartott*), kavicsolt utak. Minőségileg különbözők, mit a térkép meg is különböztet. Szélességük min. 1-6 n i; hidjaik teherbírása min. 2 tonna.

y 56. K özségi-ú t. Rövid lefutású, mert helyi érdeket /C' szolgál. Vasúthoz vagy a legközelebbi főúthoz vezet,

•ó Sokszor magánjellegű. Szélessége min. If i m .; hidjai V legalább 2 tonna teherbírással. Je le : kettős vonal; a vastagabb lelt, a vékonyabb szaggatott. Régebben (1875 —82)

„III. osztályú müútnak” nevezték.

21 / j 57. M egyei-út (törvényhatósági közút). Hosszú pá- y y lyájú utak, amelyek már városokat fűznek össze. Ná- lünk a törvényhatóság gondozza őket, innen az elne-

^ ^ vezésük. Állapotuk, minőségük ezért is igen különböző, Szinte megyénkint változik. Hegyvidéki megyéinkben, hol olcsóbb és jobb a kő, az utak jobbak, sík vidéken rosszabbak. Szélessége min. 3 m ; hídjainak teherbírása min. 4 Ionná. J e le : kettős, egy vastagabb és egy vékonyabb vonal.

58. Országút. Nagyvárosok összekötő vonala, ame­

lyek az egész országot végigfutják Állami vagy törvény- hatósági gondozás alatt állanak. (Eszerint is nevezik

" őket.) Jelentőségük az autóforgalom növekedtével egyre inkább nő. Szélessége min. 4 m ; hidjai min. 8 tonna terhet bír­

nak el. Je le : kettős vastag vonal.

59. Műűt (chaussé—sosszé).Minőségileg olyan,mint az országút (legalább 6 m széles), de csak helyi jelentőségű. Nagyvárosok helyi forgalmát bonyolítja le. Hídjainak teherbírása 8 tonnán felüli. Lejtése max. 1:15 (7%)- Jele: az országúié.

60. Tervezeft-út (építés alatt álló). Még ki nem épített, csak tervbe vett, legföllebb megalapozott út. Jele : kettős , vékony szag g a­

tott vonal.

\

Ritka jelzés. Rendszerint csak ott fordul elő, ahol helyette más, jobb

\ utat építettek.

62 Gondozott szekér-út. Csak régi térképeken'[(1872—82) ta­

láljuk nyomát. Ma a községi-út (56. §) pótolja.

63. Müútszerü kocsiút. Ezt is csak a régi térképek (1888) isme­

rik.* Ma a jobban gondozott megyei-út pótolja.

Vasutak.

+

64. A vasutakban is nagy a változatosság. A nemzetközi for­

galom express vonataitól kezdve a magángazdaságok kisvasú­

jáig sok az átmenet. — A nagyvasutak rendes szélességüek (1 "435 m-es nyomtáv), a kisvasutak keskenyebbek (0.5—1 0 m). Az orosz vasutak nyomtávja 1-52. („széles nyomtávú"). Városok belterü-

létén a katonai térképek helyszűke miatt nem jelzik a városi vasutakat. A városi vonalakat csak a városi térképek ábrázolják.

65. Kis (gazdasági) vasút. Keskenyvágányú (többnyire 0 76 m széles) vasút, rendszerint magán- gazdaságokban. Célja szerint erdei-, mezei-, bánya- f g / — vagy egyéb ipar — vasút. Mindig a nagyvasutak-

hoz csatlakoznak, de közhasználatra csak elvétve szolgálnak. Helyi jelentőségük miatt rövidek, sőt — ha a kiter­

melést (erdő, kő) elvégezték, meg is szűnnek. Az ideiglenes jel­

legű és rövid pályájú kisvasutakat a térkép nem szokta jelezni.

Sőt amennyiben sok kisvasút hazánkban csak nemrég épült, térképeink csak a régibbeket jelzik. — Jele.- két vékony vonal, közbiil hosszabb-rövidebb telt csíkokkal vagy (régi jel) (2.) haránt vonalkákkal.

66. Kötél-pálya. Állványokra (magasságát a térkép helyenként m.-ckben jeizi) aggatotf, sodrony- kötélen mozgó csillék (u. n. „kutyák") vonatja. Leg­

inkább bányáknál, hegyes vidéken találjuk. Hegyen- völgyön át nyílegyenesen vezet. Rendesen csak "ter­

het szállít, de a katonaság a harctereken (Alpok) személyszállításra is használja. Jele : karikák közé ékelt vastag vonal. A gyenge s rövid (—l^km) kötélpályákat a térkép nem jeizi.

67. Közúti vasút. Voltaképen a közismert villamos vasút, mert legtöbbjét tényleg villa­

mos erő hajtja. Vannak olyanok is, amelyek hajtó ereje benzin (motorvonat), esetleg kis gőzös. Nagy városok forgalmában jelentősek s nemcsak a belső, hanem a környéki forgalomban is résztvesz- nek. Nyomtávja különböző. Van keskeny (1 m) és rendes (1-435 m) nyomtávú is.

Jele egyoldali fogacsolt vonal. (Városi térképeken esetleg csak egyszerű vonal).

A katonai térképek a város belterületén nem, csak a környé­

ken ábrázolják. A városi térképek pedig ellenkezőleg a belterület vonalainak ábrázolására fordítanak gondot.

Ha a közúti vasút köúton halad, fogacsai az útra néznek (ft); ha útmentén (c), úgy ettől elfele tekintenek. Akkor is ábrázolják, ha nagyvasut mellett halad.

A városból messze elvezető villamos ill. közúti vasutat, különösen ha terhet is szállít, már nagy vasútnak ábrázolják.

68. Fogaskerekű vasút. Csak hegyvidéken található és pedig a nagyvasutak- kal kapcsolatosan (Csorbái tó, Tiszoic), vagy nagyváros környékén (Budapest:

Széchenyi-hegy), mint a közúti vasutak egyik fajtája. Jele: a közúti v. a kisvasúié, amellett'a térkép még külön meg is nevezi. Mindig rövid, mindössze néhány km. hosszú.

69. Sikló. Még rövidebb vaspálya, meredek lejtőn. Nemcsak városokban, de bányáknál is található. Jele: u. a., nevét városokban rendszerint kiirják. Bányák­

nál úgy ismerhetők fel, hogy rövid pályájuk meredek lejtőn nyílegyenesen vezet.

23

Tn Keskeny vágányú v a s ú t Nyomtávja váltói* Hogy mekkora, a » a térkép méterben, belyenkint Mámmal Jelzi. Jele: vékony kettős vonat, benne szaggatott vastag vonal Ha épí­

tés alatt áll, a vonalköz kitöltetlen Hegy­

vidéki vasút Boszniábin'elterjedt^ltWS. évi jelzését (jobbra) csak a régi térképek használjak

71. Nagy vasút.

Rendes ( szabványos) szélességű (1 4 3 5 ni).

Egy vagy több sínpárral (vágány). (Az orosz vasutak nyomtávja 152 in). Je le : a régi térképen két vékonyvonal (a) köztük szagga­

tott csíkkal. Ha a pálya kettős vágányéi, úgy a vonalkák közeit újabb vékony vonal felezi (b), az új térképen kövét telt vonal;

kettős sínpárnál kétoldali fogazattal (f). Ha a pálya töltése kettős sínpárra épült, de rajt csak egy vágány van, a fogazat, ill. csíko­

zás (c) egyoldalú (e). Az építés alatt álló vasút je le : szaggatott vastag vonal (g). Ezt csak abban az esetben ábrázolják, ha alépítményén (földmunka) már dolgoznak. Régi térképen kitöltet­

len közökkel (c).

A nagyvasutak jeléi mindenütt, még a h e l y s é g e k e n k e r e s z t ü l i s o i e g t a j i o l j á k .

72. Lóvasút. Ma már (csekély kivétellel) villamos pótolja, azzal is jelzik. Régi jelét ma a gazdásági kisvasutakra foglalták le.

73. Vlzl-utak. Úgy a teher-, mint a személyforgalom lebonyo- litására valók. Jármüvei: csónak, tutaj, hajó, uszály. Köztük ,is vannak természetes és mesterséges utak. A term észetesek: a folyók, fo ly a m o k ; mesterségesek a csatornák Jeleiket meg­

felelőbb helyen, a vízrajznál tárgyaljuk.

74. Az útak p ály ája. Pálya alatt a z útnak legtetejét értjük, amelyen a for­

galom IctMinyolódik. ahol a jármüvek haladnak.

c 75. Az ót hossza Minden útnak van kezdete, ahonnan kiindulva az utat mérik. Nálunk ezt tuti, lOUOés lOiWO méteren- ' kint jelzik. A 101) méteres útszakasz: hekto-m eter, az 100J mé­

teres : kilo nxeter, a lO-'iUO méteres : m iria-m eter. Kómákon a pálya hosszát KW méterenkint kis kótáb lák, kilomélerenkint kőoszlopok és ItlJOQU méterenkint nagy kőoszlopok jelzik, rajt a kilométerek számával. H számokat, ha a kilométerkő a tájékozódást elősegíti, a térkép la (kómáknál) jelzi.

A kójel helyét á térkép kis harán t vonatkával jelöli.

Az litmérflk rendszerint az út jo b b old alán állanak, azaz menetirányt a jobbra álló oszlopok km. száma növekedik, a balra állóké fogy. Térképen a kilométerkő helyéi a harántvonalka túlnyúló vége jelöli.

A mellék-utak (megvel, községi) (ö- (ország) utakból ágaznak ki. Hosszu­

kat innen mérik. A főutak kezdete rendszerint nagyváros (Budapest) vagy más lóul Vasutaknál a pálya hosszál (Ol és 1 kilométcrenklnt) ugyancsak oszlopok­

kal (lehérrc lesieti, (erde faoszlopok) jelzik, de ezeket u terkcjiek nem jelzik.