a
I* Zu^tÍ4fSl
» Xeo'fiz n.
1. Hegyrendszer, hegylánc, völgy, s ík s á g : 70 km-nél hosszabb j 10 III. fi mm.
2.H e g y s é g , v ö l g y : 30—70 km. hosszú; 8 ill. 5 mm.
3. Hegycsoport, völgy: 15—30 km; 6 ill. 4 mm.
4. Hóna, gleccser, völgy, fon tos h á g ó : 7 km-nél nagyobb; fi III. I mm 5. Hegygerinc, völgy: 7—15 km; 5 ill. 3 mm.
6. H egylomeg, hó j ó: 2—7 km; 3fi ill. 2-3 mm.
7. Völgy, s z o r o s: 2—7 km ; u. a.
12 Óból. tó: 2 km-nél kisebb; u. a.
13 Csermely, á ro k : 2 III. !•! mm; u. a.
14. Tócsa, forrás, *i»f; u. a.
, f f á z p á l o f : , T ó t t á
í ‘ií ciccoe
aíDuAíat fxdíjfc
:■ *11 la
útit-515. a. H egy rajz: bctúlaja: b a la rd (rond).
8. Móni, fen n sík, g leccser: I —2 km ; u. a.
D, Hegytető, n y ereg : u, a.
10 Vnlgy, g erin c: 2 km-nci kisebb; 2 5 KI. 15 nini II. N yereg, k lip : u. a.
5IÜ T erü let i bctűlaja: dorongirús.
1. Állam, o r sz á g : 7 mm; a 75 ezresen nem szerepel.
2. O rszágrész (Önkormányzattal); 6 mm; u. a.
X Vidék, s z ig e t: 30 km-nci nagyobb; 5 III. 3-5 mm 4 E rdőség, mezOség sitt.: 7 kni-nél nagyobb; 5 III. 3 5 mm.
5. terü let és sziget: 15—30 km hosszú; I Hl. 3 mm 6. „ „ 2—15 km h .: 3 Ili. 2'3 mm.
7. . 2 km-nél kisebb; 2 5 III. 19 mm.
8. N övényzet: 2 km-nél hosszabb; 4 111. 2 3 mm 9. 2 km-nél kisebb; 2 5 ill. 19 mm.
. MAGYARORSZAG
, HonvnoHsziG
, BÁNSÁG
♦ H O R T O B Á G Y
i
S Z .tN O R E I S Z IG E Ta ANGYALFÖLD
r MIRGíTSÜGET
t
N a g y e rd ő* Oetsmés szolé '» Harsas
517 Hetü-kőzők. Ha a megnevezendő terület akkora hogy a név nem éri állal, úgy a hetilk kiizeit a térkép növeli, Addig nyújtja, inig a név az egész területet végig éri.
Ilyen megnyújtutt nerekrt használ a térkép hegységek, erdők, lejtők, szántok, tavak, elszórt községek és puszták stb. neveinél. Ott, ahol általában területet nevez meg. Polyóknái, tömör telepeknél u név bétől szorosan állanak
Ha n terület túlhosszú a neve rövid, annyira, hogy a szétvonlan irt név belliit nehezen lehetne kiolvasni, akkor célszerűbb a nevet Inkább kétszer v többszőr Is kiírni. Ahogy pl. a tnlyóknál tesszük.
A túlnagy betű közüket a térkép kerüli.
518. A nevek fekvése. A gyors tájékozódást nagyban elősegíti az, ha a nevek elhelyezkedése a z a l a k z a t o k III. t e r ü l e t e i k f e k v é s é h e z Is a l k a l m a z k o d i k . Pl. a lolyók neve a lolyó lefutásához simul, a területeké a terület átmérőjébe Igyekszik belehelyezkedni stb.
A nevek tninya azonban mindig olyan, hogy azokat a t é r k é p e l f o r g a t á s a n é l k ü l i s e l t i i d j u k o I v a 8 n I, Katonai térképeink ezért a neveket úgy helyezik cl, ahogy azt a mellékelt rajz. mutatja. A nyllsugnrak a név fekvését és csapását ill. az olvasás Irányát szemléltetik.
A nevek eszerint mind b alról (nyugat) kezdődnek íg y . ahogy olvasni szoktuk. Csak a függélyesen álló nevek (ha csak lehet elkerülik) iránya más; ezek alu lrój (dél) kezdőd
nek és fe lie le (észak) irányulnak.
Az egymást keresztező nevektől u térkép óvakodik.
kozik I, keletre, azaz jo b b ra essék. Ha ez nem lehetséges, pl a név fontos rész
leteket fedne el. ügy 2. délre (aIája), 3. északra (feléje) és csak 4. nyugatra (balra) kerül.
A helységnevek szinte mindig ny—k irányban ill. a lap alsó és felsó szélével párhuzamosan állanak. A kozségneveknek ez a tulajdonsága a térképnek irány
tűvel faló bctijéknzasanál (elhasználható. Csak szétszórt h e jté g e k össze
foglaló neve állhat ferd én ». hajlóttan.
A lentietek (hegység, róna, táj, erdó, tó) neve a terület hosszan ti kiterjedé
séhez igyekszik alkalmazkodni Ritkán álló betűi egyenesen vagy Ivetten sora
koznak. aszerint ahogy a terület maga ilyen v. olyan kiterjedésű Tó és nagy mert a részletes térképek atnezetes vázlatairól a nagy területek elhelyezkedését könnyebben le tudjuk olvnsni. Legföljebb ott, ahol az országhatárok lefutása nagyon kanyargós, ott adhatjuk meg a változó államterületek elnevezéseit.
Megeshetlk, hogy az alakzat közvetlen köveiében nincs megfelelő szabad hely a névre, ez esetnen a nevet m esszebbre is Írják, de kis nyíl jelzi, hogy mire vonatkozik.
531 H elyesírás. Amilyen gondos munkát találunk a nevek Írásmódjánál tbetüfajta, nagyság, fekvés), olyan zavaros és következetlen a helyesírás.
Ennek azonban n e m m i n d i g a t é r k é p e z ő a z o k a .
Hogy a magyarországi területről szóló régi bécsi térképlapokon e tekintetben legtöbb a hiba, azon ne csodálkozzunk, mert hely- és egyéb neveinek írását sokszor nem magyarok, sót magyarul sem tudók csinálták, vlgaseképen említ
őik. hogy a volt Monarchia más. nem németnyelvű területeinek térképén ugyan
csak sok hibásan irt nevet tslálunk.
A különféle nyelvterületek összefon ód ása miatt egyes területeken 2 —4 léié nyelvű helynév torlódik ös»ze, amelyek mindegyike külön-külön helyesírást igényel. Ez a nevek olvasását és megértését ugyan kissé inrguehertli, de viszont
ségesek, amennyiben ott, ahol a helynevek magyarok, magyar neveket használ
nak, a tót vidéken tótol stb. Igaz, hogy ahol a többi név mellett német név is használatos, e l ő n y b e n a n é me t n e v e t r é s z e s í t i k .
Jóvaj nagyobb hiba, hogy a n em n é m e t n y e l v ű h e l y n e v e k h e l y e s í r á s a t o k l i c l y l l e v e s . A hibák néha akkorák, hogy a nevek hasz
nálhatatlanok, megbízhatatlanok
Helynevek (nomenklatúra).
521. A helynév: 1 é r b c I i le g r ö g z í t e t t ( l o k a l i z á l t ) e l n e v e z é s , m e l y e t a z e m b e r t á j é k o z ó d á s i s z ü k s é g l e t e a l k o t o t t .
A helynevek legtöbbje régi. Régibb, mint a ma élő generáció, túl vannak nevek, amelyek népek váltakozását is túlélték. A Helynevek nyelve éttermi több
féle, elein k pedig lattú, konzervatív. Nyelvemlékeink becses'anyagát szolgáltat- iák, majd geográfiái, nyelvészeti, etnográfiái és históriai értékük it van.
A helynevek a térképolvasó számára elsősorban tájékoztatók, majd meg chorograflal, iájrajzi jellemzést nyújtanak.
522. írása. A tétképi helynevek helvesirását nem lehet oly szigorúan meg
szabott keretek Itt. szabályok közé szorítani, mint az írott nyelv helyesírásit.
A térképi helynevek MAAnyrfwlr*, másrészt meg a térkép u ú k helye it bizonyos külön követelményeket támaszt
Kartográfiái tekintetben ez utóbbiak a fontosabbak. Az idevágó elvek ül.
szabályok a következők.
1. A gyakran ismétlődő helyneveket a térkép — rövidíti. Akárcsak a gyakori térképjelek tárgynéveit. E szokásos rövidítéseket a HM.
oldalon (529. §.) abc rendben közöljük. Itt adjuk meg egyben, hogy a rövidítés milyen nyelvű s mi az értelme.
2. A rövidítések a lkalm azá sa a helynevekben gyakori. Rendszerint a hely
nevek elején v. végén állnak, vagy kötőjellel v. anélkül tüzelnek a helynevek többi részéhez.
Ha valamelyik helynév neve olyan, hogy csupa rövidítéssel is ki lehetne Írni pl. N. h. Nagy hegy. mégsem iratik igy, hanem egvlk vagy másik szavát teljesen kiírjuk. Pl Nagy li.. Kis p. (patak), A. (alsó) m alom
Ha az összetett helynevek egymáshoz közel esnek és egyik tagjuk azonos, a másik meg röviditbetó. úgy a z i s m é t l ő d d t a g o l c s a k e g y s z e r Í r j u k kL Pl A. — (alsó), F. - (felső) kecske h. (hegy); A ,—F. - Mecenzef - A rövidítés után. majd (k.usegneveknél) az ismétlődő szó előtt álló kötőjel a nevek összefüggését |elzi.
A rövid neveket pl er, fo k , ág slb. a térkép nem rövidíti.
3. A kötőjét haszn álatával a nevek tag olód ásál is kifejezzük. Kar bogv a katonai és más térképek a kötőiéi használatával annyira fukarkodnak, mert kellő használat mellett a nevek megértését, egyes szavainak értelmezését könnyítené meg. Különösen Idegen nyelvű helyneveknél.
A hivatalos (akadémiai) helyesírás szabályai a kötőjelek használatával ugyan
csak fukarkodnak S hogy c helyesírási szabályok a térkép iiévrajutra is kötele
zők, a térkép is kénytelen a kötőjeleket sokszor elejteni. Ott Is, pl. igen hosszú helyneveknél, ahol cgv-két kötőjel közbeszúrása a név értelmét magyarázná. Pl.
Kiskun délegyháza, Maros-vásárhely,
4 A helynevekét, még ha hosszúak is, rendszerint egy sorba Írják Csak ha nincs elegendő hely. akkor választják ketté és — kötőjellel — két sorba írják.
5. Hí a községnek több neve van — s ez hazánk nemzetíséglakta vidékéin az uralkodó — úgy első helyen a helységnévtár szerinti hivatalos név áll s utána
— tétakkora hetükkel, zárójelben — a többi név, abban a sorrendben, ahogy a helységnévtár közli. De a térkép c eveket csak akkor közli, ha azok eltérő nevek s ha van rá elegendő hely.
523. A községnevek helyesírására a hivatalos helységnévtár a mértékadó. Ez a név áll legelsőbb, legnagyobb betűkkel a tér
képen. A község többi, mdsnvetvü neve a hivatalos név mellett (alatt) apróbb betűkkel zárójelben áll
E tekintetben, sainos, nálunk, nemcsak Magyarországon, hanem az egész Monarchia területén sose volt rend és rendszer.
Hivatalos helységnévtáraink neveit * bécsi térképek — a nímet nevek becézése miatt - nem Inén respektálták. Pécs helyett F u nfkhxhent írtak nagyobbra.
Braun lielvett F ron tiadtól
Csinált zavart, nagyokat, a mi hivatalos és nagyon is elkésett helvnér-
magyarosltasunk is, amelyet a háború előtt még nem teleztek be De még az elvégzett ill. törzskönyvezett községnevek mindegyike sem került bele a hivatalos helységnévtárakba. Meg kevesebb jutott e nevekből a katonai térképekbe.
Térképek és helységnévtárak, majd az ország területének Trianon okozta feldarabolása akkora káoszt teremtettek a községnevek helyesírását Illetőleg, hogy eligazodni köztük csak hosszadalmas búvárkodások után tudunk.
Ezért a községnevek helyesírására és használatára mondottakat nem lehet, nem szabad általános érvényű szabályoknak tekinteni. — Mindig meg kell előbb állapítani, hogy háború előtti v. utáni, megszállt területi v. csonkamagvarországi térképről III községnévről ven-e szó.
524 Az állom ások neveire vonatkozólag a (vasutak és hajóutak) hivatalos névtárai, a m tnetrrm lek a mértékadók — Ugyanis az állomások neve a közeli község v. községek nevével nem mindig azonos. V'annnk összevont állomás- nevek; sót olyanok, amelyek a hosszabb községnevek cgy-cgy részéből vonattak össze.
52S. Egyéb helynevekre vonatkozólag a katasztert és újabban a turistatérképek adatai az irányadók, meri a katonai tér-képek a névrajz temérdek sok nevét leg
inkább innen mcritik Ide tartoznak a dűlök, hegyek, vizek stb nevei. Ezek között azonban sok idcgennyelvú név is akad s Így ezekre vonatkozólag a hiva
talos <11. félhivatalos névhasználat mellett a z i l l e t ő nye l v h e l y e s í r á s a i s m é r t é k a d ó .
103