mos erő hajtja. Vannak olyanok is, amelyek hajtó ereje benzin (motorvonat), esetleg kis gőzös. Nagy városok forgalmában jelentősek s nemcsak a belső, hanem a környéki forgalomban is résztvesz- nek. Nyomtávja különböző. Van keskeny (1 m) és rendes (1-435 m) nyomtávú is.
Jele egyoldali fogacsolt vonal. (Városi térképeken esetleg csak egyszerű vonal).
A katonai térképek a város belterületén nem, csak a környé
ken ábrázolják. A városi térképek pedig ellenkezőleg a belterület vonalainak ábrázolására fordítanak gondot.
Ha a közúti vasút köúton halad, fogacsai az útra néznek (ft); ha útmentén (c), úgy ettől elfele tekintenek. Akkor is ábrázolják, ha nagyvasut mellett halad.
A városból messze elvezető villamos ill. közúti vasutat, különösen ha terhet is szállít, már nagy vasútnak ábrázolják.
68. Fogaskerekű vasút. Csak hegyvidéken található és pedig a nagyvasutak- kal kapcsolatosan (Csorbái tó, Tiszoic), vagy nagyváros környékén (Budapest:
Széchenyi-hegy), mint a közúti vasutak egyik fajtája. Jele: a közúti v. a kisvasúié, amellett'a térkép még külön meg is nevezi. Mindig rövid, mindössze néhány km. hosszú.
69. Sikló. Még rövidebb vaspálya, meredek lejtőn. Nemcsak városokban, de bányáknál is található. Jele: u. a., nevét városokban rendszerint kiirják. Bányák
nál úgy ismerhetők fel, hogy rövid pályájuk meredek lejtőn nyílegyenesen vezet.
23
Tn Keskeny vágányú v a s ú t Nyomtávja váltói* Hogy mekkora, a » a térkép méterben, belyenkint Mámmal Jelzi. Jele: vékony kettős vonat, benne szaggatott vastag vonal Ha épí
tés alatt áll, a vonalköz kitöltetlen Hegy
vidéki vasút Boszniábin'elterjedt^ltWS. évi jelzését (jobbra) csak a régi térképek használjak
71. Nagy vasút.
Rendes ( szabványos) szélességű (1 4 3 5 ni).
Egy vagy több sínpárral (vágány). (Az orosz vasutak nyomtávja 152 in). Je le : a régi térképen két vékonyvonal (a) köztük szagga
tott csíkkal. Ha a pálya kettős vágányéi, úgy a vonalkák közeit újabb vékony vonal felezi (b), az új térképen kövét telt vonal;
kettős sínpárnál kétoldali fogazattal (f). Ha a pálya töltése kettős sínpárra épült, de rajt csak egy vágány van, a fogazat, ill. csíko
zás (c) egyoldalú (e). Az építés alatt álló vasút je le : szaggatott vastag vonal (g). Ezt csak abban az esetben ábrázolják, ha alépítményén (földmunka) már dolgoznak. Régi térképen kitöltet
len közökkel (c).
A nagyvasutak jeléi mindenütt, még a h e l y s é g e k e n k e r e s z t ü l i s o i e g t a j i o l j á k .
72. Lóvasút. Ma már (csekély kivétellel) villamos pótolja, azzal is jelzik. Régi jelét ma a gazdásági kisvasutakra foglalták le.
73. Vlzl-utak. Úgy a teher-, mint a személyforgalom lebonyo- litására valók. Jármüvei: csónak, tutaj, hajó, uszály. Köztük ,is vannak természetes és mesterséges utak. A term észetesek: a folyók, fo ly a m o k ; mesterségesek a csatornák Jeleiket meg
felelőbb helyen, a vízrajznál tárgyaljuk.
74. Az útak p ály ája. Pálya alatt a z útnak legtetejét értjük, amelyen a for
galom IctMinyolódik. ahol a jármüvek haladnak.
c 75. Az ót hossza Minden útnak van kezdete, ahonnan kiindulva az utat mérik. Nálunk ezt tuti, lOUOés lOiWO méteren- ' kint jelzik. A 101) méteres útszakasz: hekto-m eter, az 100J mé
teres : kilo nxeter, a lO-'iUO méteres : m iria-m eter. Kómákon a pálya hosszát KW méterenkint kis kótáb lák, kilomélerenkint kőoszlopok és ItlJOQU méterenkint nagy kőoszlopok jelzik, rajt a kilométerek számával. H számokat, ha a kilométerkő a tájékozódást elősegíti, a térkép la (kómáknál) jelzi.
A kójel helyét á térkép kis harán t vonatkával jelöli.
Az litmérflk rendszerint az út jo b b old alán állanak, azaz menetirányt a jobbra álló oszlopok km. száma növekedik, a balra állóké fogy. Térképen a kilométerkő helyéi a harántvonalka túlnyúló vége jelöli.
A mellék-utak (megvel, községi) (ö- (ország) utakból ágaznak ki. Hosszu
kat innen mérik. A főutak kezdete rendszerint nagyváros (Budapest) vagy más lóul Vasutaknál a pálya hosszál (Ol és 1 kilométcrenklnt) ugyancsak oszlopok
kal (lehérrc lesieti, (erde faoszlopok) jelzik, de ezeket u terkcjiek nem jelzik.
7fi, A pálya szelessége alatt a* átfestitek csak tényleg jár
ható részét értjük, amelyik a korlátok, kőrakások és kcrckhatá- roló kövek, ill. cölöpük közé esik. Ez. az ütlcst kavicsolt része.
Müiitaknál ez. mintegy 5 m széles.
Az ittuk szélességét helyesebb kocsisorokban, mintsem m-ek- betl mérni. A térkép is így adja meg és a km jelzéshez hasonlóan
— harántvonalkúval jelzi. Minden egyes haránlvonalka egy-egy kocsisort jelent, A sok jelzés elkerülése végett a harántvoiial 'gylke, ti túlnyúlt ott. a hosszabb — egyúttal km-jel is, (d) — A szélesség jele leginkább falu és hidak előtt az út kezdetén, esetleg a térképlap szélén ábrámltatik. A két kocsisornál, 5 m-nél nagyobb szélességet a térkép mar nem je lö lj
A pálya szelességének változásai a térkép a km kövek jelzéséhez hasonlóan
S
lzi: kel haránt vonalkával. Ezek közli! az egyik reánnyoMi te, dl s amerre ez 1, arra f e l e ktskenytdik. szűkül az út. Ha a jel km -kö helyen all. egyik vonalka vege a i üt vonalán l i l n i (d), ha nincs a hclvén km-ko, úgv mindkét vonal rövid (b). Régebben (IftM) a pálya szélességét az útba rajzolt kettős nyíllal és I III. 2 har.Wilvunalkiiv.il ábrázolták (fi. Az úl az egyes haránlvonalka felé keskenyedlk, a kél vonalka fele pedig normális, azaz kél kocsisorral járható.77. Utszorulat. Ha a pálya szélessége rövid szakaszon hirtelen változik, a térkép szorulatnak jelzi. Jele (u ): keske
nyebb útszakasz.
78. Kitérőhely, Keskeny utaknál, hogy a szembejövő Ikocslk kitérhessenek.
Jele (ft): szélesített útszakasz.
79. A pálya sz in tje és csap ása
sál. Kaptató. Az út moredekebh, lejtósehb szakasza. Csak g on dozott kóalak n a t (megyei-, ország- és müút) jelzik Az emelkedés I lü-nél is több. azat 10 m úthnsszra I in. 111. meg több Jele: haran l- w nalkázú s, ami a legmeredekebb részen a legsűrűbb
81 K anyarulat (szerpentin) K i k e r ü l t v a g y f o k o z a t o s a n g y ő z i l e a z e m e l k e d é s t . Leginkább jobb kout.rknal és vasúinknál lalá'juk. mert ezek lejtése szabott. Nagyvasainál legföljebb 25 ezr azaz I km-re 25 m, köutaknál ma*. IIZ1—í n ezr Külön (ele nincs, csak az üt kígyózó alakja múlana, A kanyarulat sarkában (f>) levő .? (25,Oúo-«s lapon Ö) pont azt jelenti, hogy 0 f o g a t ú j á r m ű (á g y ü) n c h c z c n f or - d ti I rajta Az autom obil v. motorkerékpár számára ve
szélyes hirtelen kanyarulatot vékony középvonallal jelzik (r). — A térkép, helyszűke miatt, n kőutak éles kanyaru
latait - túlozza, de a kanyarulatnál ésak a felső ágat rajzolja ki teljesen,'míg az alsót elfedi (&).“.
N2. K ercszt-utak (útkereszlezesck). Egyszerű kereszte
zésnél a két út egy szintben marad.de a forgalom biztonságát (vasútnál) sorom pó őrzi. (A térkép nem jelzi f) - Kercszl- Uinat a főbb út rajza folytonos marad, a m rllekute meg
szakít talik. Hasonló utaknál a rajz egybefolyik (kóutak).
1 L
Tf .d
Kk Áthidalásoknál a felü l vezető utat hídja árulja cl, a híd alatt (icdlg — m egszakítva, az alul vezetó út halad. Ar áthidalás nini.assugúl ni-ekbeu. a közeli szám láttatja.25
Vezetékek
84. Az utak közé kell számítanunk, mert a hír-forg alm a t (távíró, távbeszélő) bonyolítják le vagy villam os en ergiát szállítanak Pályáink a sodrony, mely légi- verctéknél oszlopokon (fa, vas, beton) nyugszik, lóid alatti vezetéknél sodron y-kábelekben.
A vízvezetéket a vízrajznál (3Ű2.',§.))iárgyaljuk.
x t X
feszültségű vezetékeket jelzik A villanvfejlcsztó telepei, ha az a térkép lapján túl esik. a lap szélén különös gonddal ábrázolják, tájékoztató szerepük általában nem nagy, mert mind apró részletek. Az utakon azonban jó tám csendes folyású (1-2 m. másodpcrcenkmtl vizeken vezetnek át. különleges telük nincs A vízbe ra jz o l1