121. Éltünk leghatalmasabb tevékenysége a kenyérkereset s ennek megfelelőn a térképen is ennek a l a k z a t a i f o g l a l j á k e l a l e g t ö b b t e r ü l e t e t .
Alakzatai a gazdálkodás sokféle ága miatt változatosak. E változatosság a térképen n e m t ű n i k a n n y i r a f el , mert a jelék aprók, szétszórtak és legtöbbnyire a település és növény
zet jeleivel azonosak v. kapcsolatosak.
Az ide tartozó alakzatok főleg az őstermelés (földmivelés), állattenyésztés, erdészet, bányászat és ipart tevékenységből adód
nak, míg a kereskedelem alkotásai — legalább térképészeti tekin
tetben — alárendeltek.
Földművelés.
122. Helyhez kötött foglalkozása arra készteti a gazdát, hogy minél közelebb lakjék földjéhez. Kis határu falunál benn is la
kik a faluban, de nagy határ Inellett kitelepszik a birtokra.
123. Tanya (szállás). Az alföldi (anyavilág olyan, mini a szélrebbeni falu. Mindcnik egy-egy kirajzott falusi lak, földjének közepén. Van rajta : fák árnyékában 1 hüsüló lak, udvar kúttal, istálló, ólak, csűr és néha elke
rített kert.
Az alföldi tanyák mását a Kárpátok szegényt* vidékein tBeszkidek) is meg
találjuk.
124 M ajor. Nagy uradalom gazdasági-telepe (ura- ságf-majnr). R öv.: Mjr — major, M H. = Meierhof =
„mujorudvar". A 200 ezres térképen je le : kis négyszög (h), rövidítéssel.
125 Puszta. Több m ajor vagy tanya csoportjilt nevezzük pusztának. Pedig eredetileg a „puszta” a tOrdk hódoltság alatt elpusztult nugv földterületekre, kiveszett községek határaira vonatkozott.
lüfi Hokor(-timyo). Voltaképen tanyacsoport, de a pusztánál sűrűbben összeállóit tanyáké. Leghíresebbek a nyíregyháziak. A hegyvidék (Kárpátok) hasonló telepei oá trtvtinyok.
127. A földin ívelés legkiterjedtebb alakzatait a szántók alkot
ják. Lakott területeken, különösen pedig az alföldeken, ezek fog
lalják el a térkép területének legnagyobb részét. A szántók jelzése: a térkép feh ér lapja. A mezőgazdasági területek egyéb jelzéseit |. a kultúrnövény/étnél (274—84. §§)
I2H PAsztorkodás. A legeltetés időszakos foglalkozás, telepei is ideig- e» jellegűek.
Igazi pásztor-telep az Alföldön mar egWWMMuibb (Hortobágy), de a gycpliavjsokon, hegyi legelőkön meg általános éa k o s á r (tót), esztena (székely), fik o l néven ismeretes. Szegény** telepek tnkoiiyhOval, akollal. Külön jele van: kis kar tetővel. E jel azonban inkább az Alpok vidékén használatos;
hazánk ttítületén csak a kunyhók alaprajzával és névvel jelölik.
A legelők, rétek ábrázolását I. a növényzetnél (275— 6. §§).
k > Erdészet.
fíSt. Vadász-, csősz- (kerülő, erdóőr) és erdésztekok java-
• részt lakatlan területen vannak s helyileg jelentősek, jelük
— égancsos ház. Röv. El. erdészlak (erdőhivatal), Ö h. (erdő) -4máz, J . H. Jáger Haus, „vadász*-, erdész-ház, Hgh Heger
Haus. csősz-, 111. kerülőlak.
Van az erdőben még más telep is. így a fa v á g ó telepek, amelyek azonban csak ideiglenesek s azért a térkép nem jelöli Az erdővel kapcsolatos ipartele
peket (lúrész-telep) a megtelek) helyen (145. §) kőzől|Qk. A szén égetők vándor tele
peit .i térkép nem jelzi. A régi ham u zsir-egeták (Poltaschen Hütte, potásnya) ma már kivesztek
A luls|donképcni vadász-házat, v ad ászkastélyokat egyszerű házaknak raj
zolják, de megnevezik.
Bányászat.
130. A bánvák hasznos földi anyagokat (föld, ásvány, kőzet, érc) aknáznak ki, ásás, fejtés, vagy rendszeres bányászás útján
C
131. Gödör, verem. Kisebb, nagyobb vájt vagy ásott mélyedés. Jele: a gödör meredek peremét követő part (fal). A fogacsolt rész a gödör belseje, a márkiakná-■ T
zott hely felé néz. Rövidítései: Ag — agyag-, Kg kavics-, Hg homok-gödör, S. G. Sand Grube, homok gödör, L .G . Lehm Orube, agyag gödör.
132. Kőfejtő, kőbánya. Az előzőknél sokszor
> 1 nagyobb és szilárd anyagot (kőzet) termelnek benne.
J —L Hogy mit, azt a térkép sokszor megmondja, de a bécsi eredetű katonái térképek k ő z e t m e g h a t á r o z á s á b a n ne m s z a b a d b i z a k o d n u n k , mert vajmi gyakran - tévesek.
Je le : krs_ kapu, mely a hánya-tárók (tárna) bejáratát utánozza.
Ha a fejtő nagyobb — a gödör ill. verem ismert jele is ott all.
Rövidítése (gyakran hiányzik): Stb. Steinbruch, kőfejtő, K J — kőfejtő. A bánya épületeit, iparvasutját stb. ezen felül még külön 133. Bánya A föld anyagát földalatti műveléssel, alagűt- 7v szerű táróval (vízszintesen haladó) vagy kürtőszerű aknával (függélyes! termeli ki. J e l e : — a bányászok szokott jele — két keresztbe fektetett kalapács. Rövidítése, ami a bánya meg
nevezésénél el is marad, B» bánya, Bgw. = Bergwerk, bánva, A ? = akna.
Hogy a bánya mit termel, azt külön megírják. Pl. Rezba.<
Szánba. — Néha a táró, akna nevét is közlik. — A bányajel a tárók ill. aknák lejirata mellett áll.
•C> lát. Kohó ÉrcolVitstló naitykcmeiKék, rendszerint banyák kürtiében, le lt: f a s t a t g ó g Y iir k r m r n r mindenféle épület nélkül. Rövidítése: Kú L L kohó, H. O Fl'icholeít. Csőik akkor jelzik, ha önálló mű.
135. Natta-kút (petróleum-, köolaj-kát vagy lorrás) Jele: k is tett
▼ n é g y s z ö g r s u r g ó v a t, Rüv.: Naf. -- natta (nyers petróleum!. N a p h B r Napbta Brunncn natta-kút. Csak petróleum-tcriilclen (Galícia, Románia)
• található
138. N afta-tartály Je lt: v a s t a g p o n t Rüv : N a f. ta r u «. N a p h He*
napht.i reservoir (cjls.l ■ rciervoár) u. a. Nemcsak petfOleumbányák, de köolaj- linomitóknál. nyúrvárosoltban stb. is találhatók. Egyes városi térképek a gáz
gyáruk hatalmas, messze ellátható (jól tájékoztató) g á z t u r t á t y a it is így jelzik.
Ipar.
137. A városban lévő ipartelepek helyszűke miall alig jut
hatnak a térképre, de a kültelken vagy a környéken egy
másukban állók és a nagyok igen. A jelek egész sorával ábrá
zolják.
Minden egyes jel, az illető iparág valamely könnyen felismer
hető jelképét (fogaskerék, kalapács) alkalmazza.
A jel mérete sokszor túlzott; ha meg a telep nagy, úgy a jel mellett az egész telep alaprajza is ábrázoltatik.
Al ipartelepek leletnek nagy nS/c még abból az időből 92á'maiik, amikor a gyáripar móg nem volt annyim fellett. Akkoron a jelek száma még elesendő volt
33 138. Gyár. Bármilyen gyár, amelynek magas, feltűnő gyárkémenye van. Jele is füstölni gyárkémény vagy épület s mellette a „Gy" betű. Hogy a gyár mit gyárt, azt — nagy telepnél - betűkkel írják ki. Kicsi gyárnál, vagy ha sok van egy helyen, a gyár célját nem neve
zik meg.
A gyár ide kivételesen Iérdén (45°) is állhat. Ha háromtzUgelési pont, úgy nem-13!' Gyártelep. A gyár jele, a lüstblgó kémény, az erő (cncrgia)-tclcp helyén — s nem az Igazgatóság épületénél — all. Ha több erőtelep Is van, a térkép csak egyet jelül. A gyár inhbí része egész terjedelmében alanrn|zbnn, az épületeknek megfelelőn ábtázollatik. Elnevezési, ha lmja n hely. s a gyár
telep magánosán áll, alkalmaznak, pl. Textil, Patron sth Röv : F b Fahrik, gyár; G y gyár.
Gyárvarosokbnn, ahol egyik gyártelep a másikat éri és sok a gyárkémény, csak a nagyobb telepeknél alkalmazzák a gyár jeléi, minden külitn megnevezés
nélkül. A lelepek sűrűségéi csupán az alaprajz jelzi.
140. Malmok. A gyakran előforduló malmot a térkép W külön jelzi. Jele: fog askerék, a benzinnel (olaj) hajtott
közepébe még pont is kerül.
A malom jelével ábrázolják nagyrészt a rizieróvtl járó telepeket (öntüzó mü.
szivattyútelep, túrész (ta-, kő-), hámor. zúzó. kalló stb.l. Ezeket aztán a fogas
kerékre alkalmazott kuiftn jellel (kalapács, villám), vagy megnevezéssel külön
böztetik meg.
Ha a malom gőzre jár, a kerékre még füstölgő kémény le
kerül (gőzmalom). Ha a telep nagy, az épületek külön is meg- rajzoltalnak.
A malomiéi egymagában rövidítés nélkül, egyszerű gabona
őrlő malmot jelent. Hegyek között rendszerint vizíerő hajtja, síkon gőz v. benzin.
&
&
Ml Hajó-malom A m alom je lt csónakban, Vizen úszik s nagy lapát-kerekeit a nagy folyó sodra hajtja.
142 Műmalom (gőz ) Finom lisztet Őrül Röv : Mm múmalom;
K. M Kunsl Műhle -- u. a. és 0 M Dampf Műhtc gőzmalom.
©143 Taposó malom iszáraz-). .Ma már ritka, ltjabli térképeink jeléi már nem is basrntlják Jele — k e resz tiem kerek.
144 Szélmalom. Altöidűnkőn már nem gyakori. Jele — kicsi szél
malom
145. Fűrész-telep Erdős vidéken gyakorink. Deszkák, gerendák sth.
lürészrlését végzik, je le : fo g a sk erék s rajt oldali u fű rész jele. Röv.:
D fűrész, Fül tüiész-telrp. Hl. Sjf. Sllgc lürész, S. W. = Ságe- Werk lúré»z(nifl).
j I4ti. Kai Irt, humor, zúzó i s hengermű. A kalló gyapjút, n/iírl mos
0
-* t * puhít » inunk,ij.it kulupácsfi lésekkel végzi. A /idmor pörölyével (nagy kalaputs) szcrs/Amoknt (kupa, ásó, kasza sth.) gyárt. A zazomii (zúzna) -T> érceket apróz. A hengermű rúdvasat gyárt. Jele ezért fogaskerék két i-« kalapáccsal. Hu gézzel jár, kerekén kémény Is van Ríiv.: ?zúzó-« (malom). Hm. hámor; Síp át.- Staropf MOhle, lúró-malnm, W. M
*“* walk Míilitc. kalló (múlom), H'. W. Walzwerk hrugermú. I I IV.
Hammcrwerk, hámor, D. H. Dampf-hammer, góz-hámor
147. V lllanytclep (villamlejlesztőmú) Villamos áramot termelő 111. fejlesztő telep. Jele: m alom kerek, rajta a rillam reg-zugot nyila.
Röv.: Vmú — vdtuny(lcjlesrtó)n.ú, El. A. = Elektncttlts-Anuige, villany-telep.
148 Ha a községben v illanytelep van, de azt killi.n nem Jelölik, úgy a kötteg 'n ev e m elleit kővér pont s raj* cikázó vonal áll.
$ 149. T é g la ég ető , téglagyár. Je le : k it kör (kis M téglaégelő), kéményes kör (nagyobb égető), kéményes O O C 3 ellipszis (körkemence). Röv : 7V. téglaégető, Tgy.
téglagyár, Z. O. Zicgel Ofen, téglakemence, Z. w. Ztegel- werk = tégla-gyár („mű").
150. Téglavető (vályogvető). Benne téglát vagy vályogot formálnak (vetnek), de nem égetik. Jele — gödör s benne szárító pajta, mely néha hiányzik. Röv.:
f Tv. téglavető. Z. S. = Ziegel Schlag téglavető.' Zgl.
— Ziegelet. — A (ogacsos vonal a gödör pariját követi. — Köz
ségek közelében, különösen a kömentes Alföldén gyakori.
151. M észégető. Hegyek között, hol jó mészkő van, gyako
riak. Je le : u. a. mint a tégla-égetőké csak rövidítése más. Röv.
M é. — mészégető, K . O . Kaik Ofen, inészkemence.
*s. 152. Szélrnotor. Városok körül és a rónán egyre inkább X szaporodik. Magasba nyúló tornya, forgó kereke feltűnő,
jó tájékoztató. J e le : oszlopon álló sugaras kérik. A térkép csak a különösen tájékoztatókat ábrázolja.
Birtoklás.
153. Ide tartoznak azok az alakzatok, amelyeket a tulajdon
jo g térbeli biztosítása létesít.
A földszinének ugyanis minden része valakinek a tulajdona, melyet a szomszédoktól halárral különítenek el. E halárokat pon
tosan a kataszteri térképek jelzik, míg a lopograliai térképek csak a feltűnőbb határjeleket és kerítéseket ábrázolják.
154. T elek (parcella). A topográfiái térképek helyszűke miatt nem ábrázolják. Nagy mértékű (1:2-10.000) városi térképek igen.
még inkább a (l:2fW0-as mértékű) kataszteri térképek, amelyek éppen a birtoktestek halárainak ábrázolására készüllek.
A telek. rendszerint cgy-cuy házhelynek megteled terület Több telek: dűlőt alkut, tuhb dutA: határt.
A községek birtokának határait a közigazgatási részben tárgyaljuk. (167. §.) K erítések.
156. A tájékozódásban nem nagy a szerepük, de mert kato
nailag jelentősek, a katonai térképeit részletesen ábrázolják. De csak azokat, amelyek állandók s 1 m-nél magasabbak.
157. Sövény. Jele : vékony vonal két oldalon vál
takozó fogazattal. Anyaga sűrűn álló, rendszerint tüskés bokor: élő sövény vagy száraz gallyak fona
déka : halt sövény.
158. F alán k , rács. Jele vonal, egyoldalú f^ aa-zatlol. A fogak a telekre s nem az utcára néznek.
Anyaga léc, deszka, sodrony, vasrács, beton v. ezek vegyesen.
159. F alk erités. Je le : kettősen fogazott vasta
g ab b vonal. Anyaga: kő, tégla, beton. Ha 2 m.-nél magasabb, kicsi számmal jelzik magasságát is.
Ugyanígy |elztk a lolyúk kiépített k ő p e rt jut (rakodó-part), a várak bástya
fa lá t ia.
^ 160. Kősánc. Jele: apró kövek sora. Anyaga rendet-lenül felhalmozott kisebn-nagyobb kövekből ill. sziklá
vá darabokból áll. Karszt-vidéken, hol a drága termőföldet
•s, védik vele. gyakori. Ha a kövek gondosan rakottak, úgy kőfalnak ábrázolják.
161. M esgye. Jele: kis ékvonalkdk sora, melyben a vonalkák hegye a mesgye aljára mutat.
A mesgve a lejtős hegyoldalban futó szántóföldek egyes tel
keit választja el. A térkép csak ott jelzi, ahol sok mesgye van a ezek közül is csak egynéhányat.
162. Fasor. Magasabb bokrokból v. sűrűn egymás mellé ültetett fákból (akác, gledicsia, kökény) áll. Je le : apró fá k sora.
A kerítések mindig a telkeket (birtoktestek) vagy ezek részeit határolják. Leggyakoribbak faluhelyt a ház mögötti kertek között. Városban a térkép — helyszűke miatt — nem jelzi, legföllebb a kültelken és a kertvárosok körül.
Váróit (érképek a kerítésre mi gondol sem öfültinitk.
Közigazgatás.
163. A népességnek ül. lakó-lerületének kerületekbe való be
osztása a térképen visszatükröződik, mert a különböző nagy
ságú közigazgatási területegységek határait, majd azok székhelyét jelzik. A jelzések, minthogy a térkép célja más, nem (eltűnők.
A legkisebb terület, mit a térkép je lö l: a község-határ, A körjegyzőségeket és járásokat (kivéve az uj 25 ezres tér
képet) a topográfiái térképek nem jelzik, csak a törvényhatósá
gokat.
A városi térképek a városi kerületeket színekkel, színes hatá
rokkal vagy máskép jelzik.
E lhatárolás.
164. A határokat a természetben tartós jelekkel rögzítik, hogy a határ lefutása mindenkor s mindenki részéről felismerheti legyen. Minden határjelt és minden határvonalat a térkép nem
165 H atárjelek. Akár község, akár ország határát jelzik, a térkép magában a jelben nem tesz különbséget Fölösleges is, mert hogy a jel mit. milyen területegységet jelez, azt a mellette elfutó határvonal úgy is megmutatja.
Jelük : kövér pont vagy kis karika, rajt oszlop, fa vagy tábla jele. Ha a jel számozott, a meg
felelő számot a térkép, de csak a főbbeknél, a tájékoztatóknál feltünteti. Különösen ott, ahol a hátár meg-meg- törik, ill terepvonalat keresztez.
a) Intdrosztop hóból: Jele teli négyszög v. kör, rajt vonj*, mellette a i r i m o , b) Mböl: ki* kor. rajt kii vonal
c) hm ,írhatom két kör v. egy köt kis ponttal;
i/j határ f á k . k i körön fa ; sudir. terebélyes vagy lenyö (a;
e) h a ta r tá b la . kis körön oszlop, rajt Mbla j f) m tklába vésett k e r e t i t : kis kereszt e
/
166. H atárvonalak. A valóságban e vonalak nincsenek meg, azt csak a határjelek és egyes terepvonalak láttatják. Magán- tulajdont e vonalak sose jeleznek, s ö l v a j m i g y a k r a n a m a g á n t u l a j d o n t k e t t é i s s z e l i k
167. K őzséghatár. Falu v. város határa. Ama területeket fogja közre, amelyek közigazgatás tekin
tetében az illető községhez tartoznak
Je le : igen vékony vonal és három pont váltako
zása.
\ 168. Já rá s-h a tá r. Régi térképeken hiányzik, csak
• / \ az új I : 25.000-es magyar térképeken található.
| *• J e le : vastagabb vonalka és kel pont.
* * * * * 169 M egye- (tö rv én y h ató ság i) h atár, (e le : kö-,• *•* vér pontok.
•* *•
170. Nagyváros h atára. Csak az önkormányzattal (autonómia) biró városokat (Budapest, Debrecen stb.) határolják igy el. J e l e : a megyehatáré.
E határvonalakat a térkép csak szakaszonkmt rajzolja meg.
Ahol azok lerepvonalakhoz (patak, út. erdöszéle) simulnak, ott elhagyja.
* 171 Tartom ány (ország rész) határa. Régi kato-A nai térképeink a volt Monarchia egyes tagjainak, f országainak, tartományainak határát jelzik vele.
Je le : kövér rövid vonalkák, végükön haránt vonal-
- kával.
" S 'e # 172. O rszág (állam ) h atár. Regi katonai térképeinken a volt Monarchia határa. Jele: u. a., de közbül pontokkal. Egyéb térképek ország
a i határnak, hol ezt, hol az előbbit használják, de amellett még vastag színes (piros) csíkkal is megerősítik.
173. T rianoni határ. Csak a legújabb térké-
• 4 peinken kell külön feltűntetni. Jelzése: vastag pont és rövid vonalka váltakozása.
E három utóbbi határvonalat a térképek — lehetőleg — folytonosnak rajzolják s legföllebb ott szakítják meg, ahol más fontosabb részletek feltüntetése ezt megkívánja.
174. A határvonalak csap ása. Nem folytatólagosan, csak helyenkint jelzik. A h a t á r o k ugyanis t e r e p v o n a l a k h o z s i m u l n a k s ezért c s a k o t t j e l z i k v é g i g , a h o l l e f u t á s u k a r a j z b a n b i z o n y t a l a n .
Egyéb
Székhelyek.
A közigazgatási területek középpontjai.
175. M egyei székhely. Jele : ellipszis alakú idomban M. betű. Volt osztrák területen Bezirk, betűje: B.
176. Já rá s i székhely. Csak az új magyar térképek jel
zik. Je le : ugyanaz, de betűje J . A volt osztrák területe
ken ennek a Kreiss (körzet, kerület) felel meg. R öv.: K.
közigazgatási székhelyeket (püspöki, törvényszéki, pénz
ügyi stb.) a térkép nem jelez.
Pfarre, plébánia, a leikéiül hivatalikat Jelzi. E jelzés a 75 ezres lapokon hiányzik.
178. Őrhelyek. A határoknál (városi, ország-határ) vámőrük, (fináncok) vagy k a to n á sá t, esrndorseg őrhelyei találhatok. Szabályozott folyamoknál a g átőrök lakjai sorakoznak.
Csak egyszerű házaknak rajzolják és rendeltetésűket helyenként rövidítéssel jelzik vagy teljesen kiírják pl. Őrhöz, P. u. Orh. — pénzlieyörnáz. Hrend. laki. ~ batarrendorlaktnnya. Cseni/, laki. csendőr laktanya. P in ám Wh _c pénzllgyöri (finánc) őrház