Albánia népességi és gazdasági adatai

.r,

12. szám — 1114 — 1940

Albánia népességi és gazdasági adatai.

Dormées démographigues et économigues sur FAlbanie.

Albániáról, Európának erről a ,,művelt nyu- i'etkeztében azonban hatalmas területek lettek

n

gat mögött talán évszázadokkal elmaradt részé—

ről igen kevés adat áll rendelkezésünkre. Ez az oka annak, hogy kevésbbé ismerik, mint a világ—

nak számos nehezebben megközelíthető részét.

Az albánok őstörténetéről nem tudunk sokat.

Öseik az árja eredetű illirek voltak és azokból let- tek kisebb népekkel való keveredésük után az

al'bok, mai nervükön albánok, akiket a rómaiak is csak nagy áldozatok árán tudtak leigázni. A nyel- vükben még ma is megtalálható latin kifejezések a római hódítás emlékét őrzik. A keleti gótok és a szláv törzsek keresztülkalandozásai után (VII., VIII. század), Albánia északi részébe a szerbek, déli részébe pedig a bolgárok nyomultak be. A középkorban a tartomány hol bolgár, hol pedig bizánci uralom alá került, de a partvidékein Velencének is voltak birtokai. A XIV. század köze—

pétől tartó szerb uralomnak a törökök vetettek véget. A rigómewzei csata után (1398) ugyanis, ami—

kor a törökök legyőzték a szerbeket, Albánia is a félhold uralma alá került. Az albánok a XIX.

század folyamán többször felkeltek a porta ellen.

Ezeket a zendüléseket azonban minden esetben elfolytották.

Felszabadulasukal csak az 1912—13. évi bal—

kán—háborúk hozták meg. Ekkor ugyanis az osztrák-magyar monarchia kezdeményezésére a batalmak önálló fejedelemséget kreáltak Albánia-- ból. A világháború éveiben Albánia északi részét a Monarchia, a délit Olaszország szállta meg. Az 1920. évi rapallói szerződésben kimondták Albánia függetlenségét és ezt Jugoszlávia is elismerte. Az ország kormányzása a háborúban szereplő Esszád [pasa bukása után Fan Noli, majd Ahmed Zogu kezébe került, aki 1928 szeptember elsején királlyá kiáltatta ki magát. Az országot 1939 április 6—án az albánok kívánságára Olaszország szállta meg.

Ezzel az időponttal Albánia történelmében új kor—

szak kezdődött.

Albánia területe a világháború előtt 45.000 km2 volt, jelenleg csupán 27.538 km? Ez mivelési ágak szerint már évek óta a következő megoszlást

mutatja: szántóföld 11'3%, erdő %%, legelő 30%, rét 0'7%, ugar (műveletlenül hagyott terület) 11%, tó és tenger 5%, terméketlen terület 6%. A völgyek és síkságok talaja kellő műveléssel gazdag termést

hOZ, a hegyek azonban terméketlenek. A kukorica és a gabonanemüek mindenütt megteremnek; a dohány is bő termést hoz; a partmenti olajterme—

lés jelentékeny kivitelt nyujt. A tengerparti ma- gaslatokon azelőtt sűrűbben voltak erdők s kitűnő llzxjóépitőfát szolgáltattak. A mértéktelen irtás kö—

karszttá; ma már csak az ország belsejében van—

nak erdőségek. A nép inkább kóborló pásztor—

életre hajlandó, mint földművelésre; szarvasmarha, juli és keesketenyésztéssel foglalkoznak; sok juhot szállítanak Konstantinápolyba. A valamikor jelen- lókeny korallhalászat helyett a tengerisó-főzés hódított teret. Az utóbbi években kezdték a gaz—

dagnak ígérkező olajmezők feltárását és ez a petróleumban szegény Olaszország számára nagy érték,

Albánia helyzete geopolitikai jelentőségű a Balkánon és az Adria kapujában is, mert uralko- dik az otrantói-szoroson. Fővárosa Tirana (30.806 lakos). Vasúti hálózata még jelentéktelen; mind—

össze 40 km. Állandó llajóösszekötteftése van Jugo—

szláviával, Görögországgal és természetesen Olasz—

országgal. Az utóbbival állandó légiforgalmat is bonyolít le. Táviró vonalainak hosszúsága 3.000 km. Két kábel kapcsolja Olaszországhoz. Külkeres- kedelme a multban is főképen Olaszország felé

irányult. Fő kiviteli cikkei voltak: a sajt, olaj,

nyersbőr, élő állat, tojás, gyapjú, faszén és aszfalt, A behozatal legfőbb tételei voltak: a gabona, kn- koriea, kávé, cukor, rizs, szövet, építőanyagok és

vasz'lruk. Pénzegysége az arany-frank (:?) leh:

100 kvintárli). Költségvetésének (kiadás 28'5, bevé- tel 28'2 millió frank) mintegy felét katonai kia—

dások tették. Az albán hadsereg 12.629 főből állott.

Ebből 771 volt a tisztek, 11.858 pedig az altisztek

és a legénység száma.

Albánia lakossága 1,063.893 lélek.?) Ebből albán 86'8%, szerb 3'3%, cincár 4'2%x, török 1'9%, görög 1'4%, egyéb nemzetiségű pedig 2'4%; a né—

pesség vallásfelekezet szerint a következőképen

oszlik meg: mohamedán 67'5%, görög kele-ti 19'8%.

róm. kat. 10'9%, egyéb vallásfelekezetű pedig 1'8%. Az idegen államok fennhatósága alatt élő

albánok száma megközelítő becslés szerint 682.000-re tehető. Ebből Jugoszláviában a vardari, a mora—

mi és a zétai bánságokban az 1921. évi népössze- írás szerint 442000, Görögországban kb. 125.000,

Olaszországban és Szicíliában pedig mintegy 80.000 albán nemzetiségű lakos van. Jelentéktelen albán kisebbség van ezeken kívül még Besszarábiában

és Kis-Ázsiában is.

B. A.

1) ] frankzl'4 svájcizzll'4 francia frank :0'6 holland guldenz0'067 angol font 20'3 amerikai dollár.

2) 1938. évi adatok,

12. szám

—— 1115 ———- 1940

Albánia gazdasági jelzőtáblája.

Tableau e'conomígue de VAZba'nie.

Me nevezés Eysé Me nevezés Esé

,g . . g . ,g 1932 1937 1938 ,g . . gyl fg 1932 1937 1938

Deszgnatlon Umte Deszgnatzon Umte _

Terület — Territom'e , km2 27.538 P llipari termelés

ro uctíon industriell;

Népesség _ Populatíon absz. szám G apiu _ Laine _ _ _ _ , 1.000 % 20 23 __

2 " , , nombre abs. -— ],063393 -— KÉSZ .és palaolaj __ Pélrole V

Egy

kmrm ese lelekmm

el huíle d'asbeste . . 1.000 t _— 33 127

2 — ., — ., * '— .

km . . . . . . . VTegrgín 332638?

— Népmozgaloml) , ; am a lo" ; lm

Mouvement dala populationt) Meglett km __ Kílométres .

Születések —— Naíssances, ,___ ,x _ . "fon ——_ ___ 34'4176 uíwrwuírfusas— oya:geúrs. -. .- '. .- 1000 km. %%;' Égi' ———

?;gálgszx'teg sgágííodgís " Posta tym. —— Tonnes kilom. 130800: tkm 2

. - * " _ _ 15- __ posta es . . . . . . . mmes 0- 0-3 ——

Aurozssemmt naturel 8 Uzemi tkm. -— Tomws kilom. km

' Mezőgazdaság wAgriculíure d'cxplaiíatzon ' * ' ' ' " _ 6'01 *—

a) Vetéstegület—.?14perjficíe Kereskedelem és közle-

msemencee

kedés

gum — froment . 1.000 ha 37 41 38 Commerce et transports

,ozs — )rge . * 3 ; ;

Arpa —— Seigle . " 5 5 5 thpzatal § lmpodations. . 1,000_000 fu 22-3 189 228

Zab —— Avome . " 11 12 11 KlVltel —— bxportatzons . . . " 4.5 102 9.7

*Kukorica ——- Mais . . . . . " 75 93 93 Behozatali (—) v. kiviteli ($) Burgonya -— Pammes de terre . ,, 1 — __ többlet—Excéd. des imp. (—)

Dohany — Tabac , . . *" " 1 2 2 ou des exp. ($) . . . . _, —18'3 —8'7 __

. Vasutvonalhossz.—Longu8ur *

b) Termelés —— Récoltes desvoies ferl'ées . . . . . km _ 4-0 __

Buza —— Frommt 1.000 422 39 449

Rozs — Seígle " § 32 38 33 Átalakulás — Mom/elnem!

Arpa — Orge " 72 57 42 des prix

Zab —— Avome ,, 142 112 113 _

Kukorica _ Aía'ís. _ , _ 1375 1.379 1413 Nagvlgereskedelllll index ——

Burgonya —- Pommes de terre . ,, 9 —— —— Indlce des Prix de 5705 — - 1929 : 100 7313 64'6 63'6

Dohany -— Tabac . . ,, 12 16 21

.

Pénzü —— F'

:) Termésátlag _ Rendemenls gy mances

moyens

A ripáálizeggrsáí árfolyama am;-

_ ,. _ _ . , — en —-_ ours e

335: __ át;-ggg", ' g Ég 133 %% l'umt; de mmmate en cems frank

rpa _. Orge : 13—2 ' 10'6 3—2 amerlc. ', . ,. ,- - - - - vancs 19032 3274 3270-

Zab —— Avoine . . , 13-1 91? 107 A PgnFegyseg arfoxyaína ame * 29— é.",

Kukorica — Mais . . . ,, 144 M'!) 15-2 ? agyam-ben _. Cours de aranypzlrltas

Burgonya — Pommes de terre . ., 17'5 — —— agg; :; mmmaze en "ms pante-or 10 ? ,

Dohány _ Tabac . . . ', 13-7 80 105 , , - - - ,- - - :. :. : : 0'x 100? 100'1

Gyümölcsfák száma .—. Nom— Low a.rb

Arlíé'syzííífifámíík335251

étranrf. ' ,

Állatállomány?) ,_ Cheptela) Arany í of. _ , , , _ _ , %%0 5.4 7.6 76

7 Deviza4 Devies4 . . . . . , ' . -. ..

Siarvasmarha —— Bétes [; cor- 1.000 drb ) ) francs 18 8 10 0 H 3

,_ nes . . . 1000 tétes — 417 — ,l-pOO—OOO

_Ló —— Chevaux . ,, —- 34 —— regi, araw-

'Juh —— Moutogls . ,, — 1.675 -- dlálailorágám 1 1 1

$$$—"133278. ' " : ggg : Aranykészlet —- Encaisse-or dóílalfs-or

Baromfi _ Volaillc_, . -— 2.100 — 733359;

: — m

Főbb élelmiszerek!) Bankjegyfoggalom —— Circula— 1000000

- ' ' :; tion des illets de bangue . frank —— HMM: 13 11 11

Prmczpales vwres)

Bankkamatláb —— Tam: en f

Tej, —— Laít 1.000 hl —— 131 —— bangue . . . . . . , , % 8 613 6

Vaj -—, Bcurre 1.000 0 —— 14 —

Sajt — Fromage ,, 34

i

1) 1989. évi adatok. -— En 1939. (1.000 lélekre számítva _ Pour 1.000 habitunts: 27": ; 15'1 ; 5'0; 12'8) —— 2) 1936. évi adatok — Eu 1.936. —* 5) 1935. évi adatok — En 1935, —— 4) Nem számítva az idegen államok kötvényeit.

Elats e'ímngers. —— Non compris les obligaííons des