6 szám
pai t'öldrésznek s főleg Németorszz'ignzxk élelmezés—
gazdasági kérdéseit ta'u'gytulja, bevezetőben igen jó ősszett'oglarlt') áttekintést nyújtva a világgazdaság agrár'tört(nel—mi l't'jlődózSÓl'Öl,
A vilftggaZ(l—nsz'tgi ammtkatmegosztás kialakulásá- nak és e munk:nnegosztas k("ivetkezményeinek fel- vázolása után rendszerezi az európai államoknak a vili'tggazdasa'tgi mnnkamegosztástból nyaert tapasz—
talatait, Részletesen bemutatva a tudatosan kii—
épített angol öne'llz'ttúst, rámutat arra a függőségi viszonyra, amelylbe Dánia került Angliával szem- h—en s tüzetesen tárgyalja Hollandia kényszerű gaz- da/sági fejlődését Majd a francia gyarmatbiroda- lom mezőgazdaságának t'ejlődésttörténeti ismerte- tése után Oroszországnak a világgazdaságból való kiválását taglalja.
Mindez tnimjdonképen csa-k bevezet—és azok- nak az élelmezési és agrárpolitikai protblémák-
nak megvitatásához, nmelyetk felmerültek Német—
országban a második világháború kitörésekor.
Németországnak n hari-tereken küzdő fiaihoz hasonlóan s nem kiselitb jelentősséggel folytatják
termel-ési csatájuíkat az otthoniak, mert —— m—imrt a
szerző is megállapítja — az első világháborút tu- lajdonképen nem a tha—retereken, hanem otthon
veszítették el, mivel a Németbirodalom élelmiszer—
gazdálkodz'tsa atkkor csődöt mondott. A nyert ta- rmsztala'tok alapján került tehát sor a német mező—
gazdaság z'tz'tlilítasz'irn, ami a piacok rendezése, a
'— 253 _ 1944
teljesítmények fokozása, a falu fejlesztése s átta- laban a mezőgazdaság felértékelése útján volt elérhető.
Az érintett számos probléma legapróbb rész- letekig menő kidolgozására a szűk terjedelem ter- mészetesen nem nyújt módot. de a mű főérdeme éppen a tömörségében rejt-itt;, amellyel a nép széles rétegei előtt közérthető formában tárja fel a törté—
nelmi események keretébe helyezve a legégetőbb agrárpolitikai kérdéseket.
Befejezésül az európai nagytérgazdálkodás kérdését tárgyalja, megvalósítandó felndantkt'xnt az európai földrész számára az élelmezési szabadság biztosítását s a liberális vitággazdasc'tgtót való i'iiggetlenitést jelölve meg. A mű záró szavai sze—
rint e célhoz egyetlen út vezet: az europai élettér- közösség, amelyben Európa minden népe köteles együtt dolgozni.
A Rasslaw Nándor
megjelent tanulságos munkát számos eredeti fény- kép, kartogratmm és grafikon teszi szeimléltetőhbés függelékében bőséges statisztikai anyagot foglaltat)-
lázatokba, csaknem mindenütt több évtizedre visz- szatekintő adatokkal.
Egy hasznos időrendi tábla s a szakirodalom jegyzéke egészíti ki a laikus érdeklődőt s a tudo- mányos kutatót egyaránt kielégítő ért-ékes művet, amelyet Jurcsel: Béla m. kir. földm'ívelésügyi és közellátásügyi miniszter előszava ajánl a magyar
F. Z. dr.
szalkavatott fordításában
olvasók figyelmébe.
_ Könyvtári gyarapodás és forgalom 1943-ban.
Accroíssen'zmt el momrenwnt, en 1943, de la Bibliothéguc de l'Osz'ce Central R. Hongrois de Statistz'gue.
A M. Kir. Központi Statisztikai Hivatal Könyv—
tárának működésére az elmúlt év, az ötödik há-
borús év különösebb bénító hatást nem gyakorolt.
Mind az úllománygyacrapodásban, mind forgalmá- ban javulást mutat fel jelentésünk éve a multtal szemben.
Az első összu'itlítas könyvtárunk állományának
az elmúlt éveleji és évvégi :illaclékút, valamint az
év folyamán mutatkozó gyarapodását tünteti fel minőségi megoszlás szerint:
Egyéb Összesen Kötet l Füzet
: t
i
;
Áltadék az 1942. ;
t21.15)2§101.796
év végén . . .Gyarapodás 1943-
18_384 241332
ban . . . . . 5.333 2.732! 15 8.082
Álladék az 1943. ; ; ,
év végén . . . 126.487'1104.528i 18.399 249.414
Áltományunk tehát jelentésünk évének végén már igen közel jár az % millióhoz. Az én gyarapo—
_ könyvtárunkba befutott
dás pedig, mint ez a következő összeállításból kí- tűnik, a megelőző évit jóval meghaladva,jól mot,—
közelítj az utolsó békeétvnek gyarapodását, Nem szn- bad azonban azt gondolni, hogy az ál—lománygya- mpodássat egyező mértékű volt a könyvtárba ke- rült sajtótermék—anyag is. Még az év folyamán be- érkezett könyvek száma is — ide gondolva az idő—
szaki sajtótermékek teljes évfolyamait is —— majd kétszeresét teszi az állományba vett művek számá—
nok s ha a beérkezett összes egyéb sajtótermékeket vesszük, azt mondhatjuk, hogy a sadtótermékeknek legfel- jebb egyötödét vettük állományba. Az természetes, is (figyelembe
hogy a beérkezett anyagnak a legértékesebb része került feldolgozásna. A feldolgozatlan, inkább mú- zeális értékű sajtótermékek (különlenyomat, zene—
mil. apró nyommtvi'my) nagyobb része jelentésünk évében is, meglehetősen hozzáférhető módon azon- ban, azokra az időkre raktároztatottt el? mikor an-
nak feldolgozása majd lehetővé válik.
6.szmn -— 254 —l 1944
Év Kötet Füzet Egyéb Össze sen sonló jogcímen szerzett anyagunk arányánál/
(86'1'%-), a korábbi évekkel szemben azonban ismét 1933_ 2.114 1313 67 3494 nőtt a kötelespéldányok súlya főkép a csere- és ggg-.. 3.333 ággá 413 ggg; ajándékkiaxdyányok rozí'isám '1o41-ben és '1940íben 1936 . 4.928 2.397 11 7.336 u. a. csak 83 2, ml]. 83 44; volt evr gyarapodás—amikben 1937 . . 5103 3.248 606 8.957 a UÖllJbSZÖröző vállalatok kötelezettsége folytán be- 1938 . 5.401 3.324 40 8.765 szolgálta—tott sajtótermékek részesedése. Ha az évek 1193?) . ááá?) 3.333 21 ggg; során némi hullámzást mutat is az állományba vett 1941_ 4.645 1317 45 6.607 anyagban ?) köt—elre'spéldányiok szerepe, bizonyos, 1942 . 4.393 2.259 283 6.935 hogy a gyarapodásbnn az oroszlánrészt —— különö- 1943- 5-335 2.732 15 8082 sen mióta a törvény a teljes magyar sajtótermelés
A könyvtár elmúlt évi állományba vett gya- rapodásának a szerzés jogcíme szerinti megoszlása következőkép alakult:
! Részletezés Darab 0/ Értek
lo P ,; f
Vétel . . . 114 141 1.914 85
Csere . . . 558 70 3.191 70 Ajándék . . . . 544 6'7 2.408 40
Kötelespéldány . 6.866 84'9 23.814 36
Összesen. 8.082! 100-01 31.329; 31
Álmeányunkat jelentésünk évében is javarészt (84'9%) a nyomdák és kiadók által a fennálló tör- vényes rendelkezések alapján beszolgáltatott köte- lexspéldányok gyarapították. Bár az e jogcímű szer- zeményeink aránya kisebb a megelőző évben ha-
összeagyüjtését és megőrzését felndatunkká tette — mindig ez az anyag képviseli. Kedvezőbb viszo—
nyok esetén még jobban is összezsugorodnék
az egyéb beszerzési jogcímeken állományba vett müvek aránya, mintahogy egészen el is törpül ezek- nek a súlya, ha 'az egyelőre fel nem dolgozott gya- rapodást is figyelembe vesszük. A hazai nyomdai összegyüjtésében könyvtámnknak termelés előírt részé—nek teljes
rejlő kultntrál'ís feladat azonban
éppen egyik legfőbb kötelessége. Ezért is könyvtá—
rnnk igyekszik a lehetőséghez mérten mindent el- követni, nemcsak a hazai nyomdák minél ponto- sabb számbavételére és Knyilyántartására, hanem arra is, hogy azok —— ha kell _ büntető eljárások indítása útján, törvényes kötelezettségeiket a köte- lespéldányszolgálitiatás terén minél kifogástalanul)—
hul teljesítsék. Nem lesz talán érdektelen, ha e he- lyütt a hazai nyomdavállalntokiról és azok köteles- példávnysazolgálrtaatiáisáról rövid képet nyujtnnk.
Magyarország sokszorosító vállalatai és azok kötelespéldány szolgáltatása 1943-ban.
Magyarországon tehát 1943-ban 1.162 sokszoro—
sító Vállalat működött. Ezek közül 388, az összes — vállalatoknak majdnem pontosan egyharmada bu—
dapesti üzem volt. Vidéken tehát megközelítően két- szerannyi nyomda van, mint deiapesrten. A nyom- dák kötelespéldányszolgáltatási
kintve látható, hogy a három első negyedben majd- nem egyforma mértékben küldtek kötelespéldányt, illetőleg nemleges jelentést. A negyedik negyedben tevékenységét te-
a többihez viszonyítva lényegesen megcsappant zi
I. 11. 111. IV. .1943- év
Nyom- n e g y e d b e n atlagábfm
Terület szálla : ; ma9—4) t773 ! ; m ;GRD tgÉ ! ; 3 ?;. üwo ! .;— m ;; 04, .a,7) —;. m 17'(l)—u) _a?)
sw íg ga a: ge ga ne És ga ac És ga a: ge 53 a:
k ü l d 6 t t n y 0 m al á k s 7 a m a
Budapesten 388 219 156 13 219 148 21 217 159 12 192 182 14 212 161 15
Vidéken 774 569 176 29 567 171 36 552 179 43 504 228 42 548 189 37
Összesen . 1.162 788 332 42 786 319 57 769 338J 55 696 410 56 760 350 52 0/0 . 100'0 67'3 29'41 3'3 67'6 27'5 4'9 66'2 29'1 _ 4'7 59'8 ; 35'3 4'9 65'4 301 45
. ' l .
beszolgáltatási kötelezettség alá eső sajtóterméket is előállító nyomdák számu, ami valószínűleg a pa- pírbeszorzésá lehetőségek romlaású'vnl van összefüg- árllított elő megőrzésre
gésben. Átlag e nyomdák 65'4%-a múzeális könyvtári
30'l%-a
delmi nyomtatványt gyártott a
ítélve, 4'5%—a pedig egyáltalán nem jelentkezett.
Ez utóbbialk ellen az eljárások megindítását meg- évben
terméket, a mu it
kereske-
érdemes kizárólag
jelenitéseikből
akadályozta az időközben történt nagyobbmérvii
6. szám
; nyomdai üze—mbeszünteahés, mert a mulasztó nyom—
, dák javarészt olyanok voltak, melyeknek tulajdo- nosai azóta iparengedélyük'uől meg (is fosztabtak.
Említésne érdemes, hogy a budapest—i nyomdákna'k 41'5%-a, míg a vidékieknek csak 24'4%-a nem ké- szített az elmúlit évben be'szoligáltiatandó, tehát ér- demesebb sajtóterméket. Főleg (a vidéki nyomdák kötetlespéldány moráljvára jellemző tényként hívjuk fel a figyelmet, hogy az egymást kömettő negyedek- ben miként szaporodtak a köttelezettségelikelti elmu-A lasztó nyomdák, ami egyúttal az ellenőrzési szigor fokozásának szükségességét is igazolja.
Gyarapodásunkbem jelentésünk évében a máso- dik helyet ismét a csereakviadványok foglalják el. Ha az e címen könyvtárunkba érkezett művek száma meg is haladja a megelőző két évben csere alapon áldománybavett munkák számát, még mindíg teg- feljebb egyharmadát teszik az utolsó békeévek ilyen jogcímen történt szerzeményeinek, amint ez az aláblbi összeállívtáson látható. A csemekiadványok érkezésének megcsappanásál —- mint ez köztudo- mású —— a nemzetközi kultúrlmpcsolartoknak a há—
ború okozta kényszerű szünetelése okozza. Vétel útján bár majdnem kétszer annyi könyvet szerez- tünk be, mim. a megelőző évben, de a vásárolt könyveknek még ez a mennyisége sem mondható számottevőnerk az ilyen címen szerezhető munkák ináint könyvtárunkban megnyilvánuló érdeklődéshez viszonyitva.
Könyvtárunk gyarapodásából
esett
É v ' %—
kclzsxglgígy vételre
darab
1935. évben, . . . . . . . . . . 1.3961181
1936. , 1.298 181
1931, ...1.625 99 1933, ...1.405 77 1939, ...1.355 83
1940.,, 76242
1941, 524167
1942, 439 73
1943, 558114
Könyvtáirunk 19-13. év'i gyarapodásának éntéke 31.329'311 P. Ennek az összegnek, valamint a könyv—
kötésre fordított 5.084'49 P—nek figyelembe- vételével álthományunk teljes értéke az 1943. év végén 1,082.491'53 P.
( A könyvtár mult évi forgalmára vonatkozó adatokat a következő táblázat tünteti fel, melyből látható, 'hogy könyvtárunkat az 1943. év folyamán - 3.695 thelyíbenolrvasó és 2.113 kikölcsönző, összesen tehát 6.808 személy hasZnált'a; az olllvasóteremben
olvasott és a lkikölcsönzött, tehát az összesen hasz-
-— 255 — — 1944
nált kötetek száma 18.173 volt. A legnagyobb for—
galomnak szeptember hóban örvendett könyvtá- runk, míg legkewesebb látogatónk augusztusában volt.
Ha"? Kö tá
- Az olvasóterem- , ,,nyv m"
113st ben kiadatott kivuli naszná-
Hónap ' latta kiadatott
nyitva a ———————————
könyv- olvasó- -- kölcsön— "
tár ? nak kotet zőnek kotet
Január. . . 24 291 891 141 292
Február . . 23 325 10201 171 772
Március . . 25 302 980 171 449
Április. . . 25 286 862 206 516
Május . . . 26 323 965 170 480
Június . . . 21 228 741 156 512
Július . . . 27 302 930 159 470
Augusztus . 23 243 603 111 319
Szeptember 25 467 1.722 232 794
Október . . 26 307 953 207 662
November . 24 331 1.096 229 679
December . 24 290 820 160 514
Összesen. 293 3.695 11.714 2.113 6.459
Könyvtárunk elmúlt évi forgalma, mint ez az alábbi összeállításból kitűnik, minden tekintetben lényegesen javult a megelőző három év forgalmá- hoz képest. Amilly örömmel vehetjük ezt tudomá- sul, éppoly sajnáltacttal kell megállapítanunk, hogy ez a korábbi háborús évekhez mérten jól megnö—
vekedett használat még mindig messze elmarad az utolsó békeévekben mutatkozó könyvtári forga- lomtól.
'— Helyben Kiköl- Használt
Ev olvasó csönzö kötetek
szama
1937 . . . 3.985 3.678 22.566 1938 . . . - . . . . 3.704 3.455 22.166 1939 . . . _ 3.973 2.840 20.153 1940 . . . .— . . . 2.617 1.978 13.910 1941 . . _. . . 2.935 1.556 15.472 1942 . . . 3.181 1.552 14.654 1943 . . . 3.695 2.113 18.173
Ugyanez állapítható meg még világosabban az utolsó 7 év napi átlagforgalrnáit feltüntető alábbi
adatokból is: '
A könyvtárt A használt
Év használók kötetek
szama száma
naponkint naponkint
1937...-... 26 78
1938... 25 76
1939..._23 68
1940... 16 47
1941...,... 15 53
1942... 16 49
1943... 19 62,
18
6. szám
Olvasótermi'mk látogatóinak foglalkozási meg- oszlását és nemek szerinti tagozódását a két utolsó évben az alábbi táblázat tünteti fel:
1942 1943
Foglalkozás — —————————-
olvasó) D/o olvasó)
Közp. Stat. Hiv. alkalm. . 966 304 1.469 398 Más közalkalmazott 249 78 258 71) Egyetemi tanár. . . 21 O'? 3 01 Egyéb tanszemélyzet . . 151 47 294 80
Pap, hitoktató . . . . . 2 01 17 04 Főiskolai hallgató 253 8'0 325 88 Középisk. tanuló . . . 103 32 165 4'5 Szabad foglalkozása . 381 119 .457 124
Katonatiszt . 184 58 . 56 14
Magántisztviselö 280 88. 269 7 '4
Iró, művész . . . 110 35 60 16
Mezőgazd. foglalkozású . 45 14 8 03 Kereskedő, iparos . . . 51 115 29 08 Nyugdíjas, magánzó . . 282 8'9 215 56 Egyéb és ism. foglalk. 103 32 70) 19
Összesen. . 3.181100-0 3.695100—0
Ebből férfi. . 3.033 95'3 3.571 966 nő . . r. .
148 47 124 34 Lényegesen javult a helybenolvasók között a hivatali alkalmazottak aránya 5 így a Hivatal
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
——256— 1944
könyvtárának szakjellege használatát tekintve je?
lentésünlk évében jobban kxivdomhorodott. mint a megelőző évben.
Bemutaxtjiuk végül azt is, milyen tárgyú, illető- leg mely tárgykörhöz tartozó műveket használtak olvasóink 1942-ben és 1943—ban:
1942 1943
Tárgykörök ) — ,
kötet ) 0/0 kötet ) %
Hivatali kiadványok . 6.197 592 7.820 66'7 Egyéb statisztikai kiadvá-
nyok . . 470 4'5 430 3'7
Társadalomtan és tarsa-
dalompolitika. 246 24 280 23
Közgazdaságtan és gazda
ságpolitika . . 380 87 305 26
Jog és politika . . 305 30 343 29 Közművelődés ... 395 38 389 3'3 Földrajz és történelem 532 51 444 3'8 Természettudományok és
közegészségügy . . . 237 24 598 52 Egyéb tudományok . 609 60 253 22
F olyóiral: 998 9'9 852 7'3
Összesen . . 10.369 1000 11.714100'0
l). G. dr.
Ouvrages arrivés á la bibliothégue de l'Of/ice Central Royal Hongrois de Statístigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications d'inte'rét international el ouvrages théorigues.) —- Backe Heribert: EurOpa élelmezési szabadsága, Világgazdaság vagy nagytér.
Jurcsek Béla előszavával. Ford.-, Rosslau) Nándor.
355 l. Lipcse. 1944.
Boda Elslván: Nemzetiségi lelki típusok vizsgá- latának módszerei. 26 ]. Budapest—. 1943. (Új élet felé. Tanulmánysorozat. 19.)
Boér Elek dr. iif-j.: Szabad verseny és politika.
1271. Szeged 1944. (Népszerű közgazdaság.) Cassel Gusztáv Háborús pénzügyek.
József előszavával 115 1. Budapest. 1944.
dasági ikönyvlár. XXVII.)
Kislégi Nagy Dénes dr.; Bevezetésa statisztiv kába. Kompendium. E'lőadásai nyomán összeállí- totta: SZigetí Zoltán dr. 90 1. Kolozsvár. Kőnyom.
Kogutawicz Károly: Bevezetés a földrajztudo—
mányba. 128 1. Budapest. 1943.
Mécs Alajos: Harc az óceánokért. 165 14. Buda- 1944.
Nagy Loránd dr.: Európai Iérgazdasági törek- vések és Magyarország. 142 1. Budapest—. 1944.
Ollí Vilmos dr.: Adolf Weber három új tan—
könyve. 11. 1. Budapest, 1943. (Klny. a Közgazda—
sági szemle 1943. évi 11—12. számából.)
Szilber József: Az olaj. 2. kiad. 79 1. Budapest.
1943. (Kincsestár. 81.)
Magyarország. (Hongrie. ) — A Kisalföldi me- zőgazdasági kamara 1943. évi jelentése. 109 ].
Komárom.
Judik (Közgaz-
' pest.
Az Országos társadalombizlosító intézet jelen—
tése 1940. évi baleselclhárílásí tevékenységéről. A:
1940. évben béjelmlelt balesete]; statisztikája. 189 1. Budapest. 1943.
Magyar biztosítási évkönyv, Szikszay (Károly. 346 1. Budapest.
Ungarn im Donauraum. Hrsg. [von Stefan Gál.
158 1. Budapest. (Ungam—Bücherei. 1.)
Wege zur Ertragssteígerung in der ungarischen 1943/4. Szerk.:
Landwírlwharft, Artikelreihe edes Pester Lloyd am Anlkss der Verhandlung des Agrarförderungs—
gesetzes. Februar—August 1942. 236 1. Budapest 1943.
Acsády Ignác:
2. kiad. 568 1. Budapest.
Bácskay János György:
A magyar jobbágyság története.
1944.
Baja földrajza. 78 !.
—!— 2 térkép. Baja. 1943.
Baráth Tibor: A: országépítés filozófiája a Kárpátmedenoében. 228 1. Kolozsvár. 1943.
Ber/ász Jenő: A magyar gazdaság— és társada- Iomlörténetírás kialakulása 28 1. Budapest. 1943.
(Kltny. a Közgazdasági szemle 1943. évi 11—12.
számából.)
Bulla Béla: Erdély. 79 i. Budapest. 1944, (anosestár.) 119.)
Doros Gábor dr.:
nemzettesl biológiája, 6461. Budapest. 1944.
Éber Ernő: Mi a magyar paraszt s mi lehetne.
100 l. Szeged. 1944. (Népszerű közgazdaság.)
Flachbarth, Ernest: A history of Hungaryz's.) nalionalilíes. 133 1. Budapest. 1941.
A magyarság életereje. A fajegészsége és eugéníáju.
