Könyvtári gyarapodás és forgalom 1935-ben

2. szám.

A mű a modern, de egyben kisgazdaságok ré—

szére is legmegfelelőbb Lam-szisztéma eredményei—

ként következtetésre alkalmas, ú. n. számtartás-

statisztikai alapszámokat nyujt Míg vizsgálódása körébe 1931-ben csupán 15, addig 1934-ben már 67 gazdaságot von, négy év alatt pedig összesen 113

gazdaság számtartási végeredménye került feldol- gozás alá. A vizsgált kis— és kisközépüzemek na-

gyobb hányada 'I'iszántúlra, ott is Hajdu megyére,

illetve Debrecen városára esett, kisebb részük az

Északi dombosvidéken (Borsod vármegyében) te—

rül el.

Mindenekelőtt megállapítható, hogy a gazda—

sági számtartások vezetése ma már a Tiszántúl kis- gazdái között is terjedőben van, valamint, hogy közülük a 30 kat. holdon felüli földbirtokokon gazdálkodók tettek a legeredményesebben eleget számtartásvezetésbeli vállalt feladatuknak.

A gazdaságok jövedelmezős'égére jellemzők a

következő kiragadott adatok.

A Tiszántúlon nyershozam tekintetében az 1934.

évben ismét a növénytermesztés került az állat—

tenyésztés fölé, amennyiben az összes nyershozam

50'98%-a eredt növénytermelésből, 7'2B%—a más

forrásból és csak 41'79%-a állattartásből, A vi-

szonylagos legnagyobb nyershozamot azonban (az Összes nyershozam 25'50%-át) a sertéstartás ered—

ményezte. Az Északi dombosvidék gazdaságaiban

is a növénytermesztés járt elől a nyershozam ala—

kulása terén s különösen a búzatermelés volt jő-

vedelmező. Említésre érdemes, hogy míg a katasz—

trális holdankinti nyershozam mindkét országrész—

ben csökkent, addig a gazdaságok üzemköltsége

csak a Tiszántúlon kisebbedett, ahol az üzemek nagy- része a termelési költségeket a rendkívül össze—

zsugorodott, vagy teljesen elmaradt jövedelmező—

séghez mérten a minimumra szorították, a meg- növekedett adósságterhek pedig minden új beszer-

zést lehetetlenné tettek.

Különösen értékesek a szerzőnek azok a meg—

állapításai, amelyek vidékenkint és gazdálkodási

rendszerenkint is következtetéseket vonnak a tiszta

hozamot illetőleg. Leolvasliató ezekből, hogy 1934—

— 158 _ ' 1936

m

ben a legtöbb veszteséges üzem Hajdu és Szabolcs vármegyékben volt (35%, illetve 22%), míg Csonka—

Arad vármegyében csak tisztahozamú gazdaságo—

kat találunk, hol a vizsgált üzemek (%%-a 4%—on felüli kamatozással zárt. Az Északi dombosvidéken 89% gyümölcsöző és 11% veszteséges üzem volt.

Végeredményben megállapítható bizonyos mérvű javulás, amit legjobban alátámaszt az a körülmény,.

hogy az előző évek veszteséges gazdálkodása után az 1934—ben megvizsgált gazdaságok 23%-a már 1'4u8%—os átlagos üzemi nyereséget tudott fel—

mutatni.

A megindult számtartásstatisztikai kutató-

munka továbbfejlesztése—bár a gazdasági üzemek

ilyen irányú megfigyelése ma még csak sporadikus

—— felette kívánatos és értékét hatványozottan nő—

veli, hogy yvizsgálódása a Tiszántúl e's Észak terü—

letére is kiterjed, hol a ma mezőgazdaságának leg- nagyobb gondja, az értékesítési és árprobléma, tőkehiány e's piacelégtelens—ég miatt fokozottan je—

lentkezik, T. L.

Tuczentaller Aurél dr.: Takarékosság, pénz- érték és földhitel.

Dr Aurélien fl'uczentalle'r : Economics, valeur de la monnaíe et crédit foncier.

A Tébe kiadóvállalat kiadása (Tébe könyvtár 73. szám)

Publié par Fentrepríse d'édt'tíons Tébe (Biblioíhégue Téka, numéro 73.)

Budapest, 1933. 123 l.——;I.

A világgazdasági válság által felvetett és még

megoldásra váró problémák sorában elsőrendű he-

lyet foglal el az a kérdés: hogyan teremtse elő a gazdasági önsegély eszközeit a nemzetek öldöklőv

gazdasági versenyében mindinkább önmagára utalt

olyan ország, mint amilyen hazánk is, honnan vegye a pénzt, milyen pénzt használjon, hogyan csinálhat

saját erőforrásaiból tőkét, s végül hogyan juttat—

hatja el ezt a tőkét a gazdasági élet vérkeringésébe?

Ezeket a kérdéseket veszi bonckuése alá Tuczentaller

Aurél dr., s kiindulva a tőkeképződésnek a mai pénz- gazdálkodáshan elfoglalt fontos szerepéből, azt a

kapcsolatot tárja fel, amely a takarékosság, a pénz—

érték, illetőleg a föld, mint tőke között van.

L. L. drl

Könyvtári gyarapodás és forgalom 1935-ben.

Accroissemezt et mou'vement de la bibliothégue de l'Ofűc—e central z. hongzois de statistigue ez 1935.

A Központi Statisztikai Hivatal könyvtárának elmult évi gyarapodását és állománya éveleji és

évvégi álladékát minőségi megoszlás szerint az alábbi összeállítás mutatja:

kötet füzet egyéb összesen

Álladék 1934 végén 84.463 81.030 17.260 182.753

Gyarapodás 1935-ben 3.138 2.182 48 5 368

Álladék 1935 végén 87.601 83.212 17308 188121

Állományában immár 190 ezer körül mozgó

könyvtárunk 1935. évi 5.000-en jóval felüli gyara—

podása példátlan kőnyvtárunk történetében. Az el—

mult évnek minden korábbi évet meghaladó gyara—

podásában azonban még korai lenne az év elején

életbelépett új könyvtártörvénynek (1929. évi XI.

L—c.) a hatását látni. Bár e törvény alapján a

nyomdák a korábbi törvényes rendelkezések alap—

2. szám,

ján is szolgáltatott, de inkább csak a tudományos

művekre kiterjedő kötelespe'ldányokon

beszolgáltatták könyvtárunknak a

munkákat (könyvet, folyóiratot egyaránt), a

napi-, hetilapokat és liírlapokat, a zeneműveket, a hivatalok, egyesületek s vállalatok kiadványait és

az ú. n. apró nyomtatványokat is, a kötelespéldány szolgáltatásnak az új törvényes rendelkezések ér- felül már

szépirodalmi

telmében mutatkozó mennyiségi megnövekedése azonban az elmult évi állomány gyarapodásban

még alig mutatkozik. Ennek oka az, hogy

a beérkezett s a korábbi évek anyagát, külö- nösen az apróbb nyomtatványokban többszörösen felülmúló kötelespéldányanyagot részben elegendő

munkaerő híján, részben helyszűke miatt nem állt

módjában a könyvtárnak feldolgozni, annál is ke—

vésbbe', mert a megelőző két évben a katalógus II. Pótfiizetének előkészítési, illetve sajtó alá ren—

dezési munkálatai folytán kényszerűen felgyülem—

lett hátralékok feldolgozása is beszámolónk évé—

ben várt a könyvtár változatlan számú személyze tére. Azt hisszük, a jövő évi beszámolónkban már

módunkban lesz képet adni arról, mit jelent könyv- tárunk állománygyarapodása szempontjából az új kötelespéldány—törvény, mert a folyó évben a könyv- tár minden erejét a mult évből visszamaradt anyagnak s a jelen évben beérkező nyomtatvá-

nyoknak feldolgozására és állományba vételére fogja szentelni,

Az elmult évi gyarapodásnak a szerzés címe szerinti részletezése a következő:

jog—

Az 1935. évi gyarapodásból esett:

darab értékben P

Vételre . 181 3.154—78

Cserére . . . . . 1.396 9.547'20 Ajándékra . . . . 451 2.875'10 Kötelespéldányokra 3.340 10.964'52

Összesen: 5.368 26.541'60

Kitetszik ez összeállításból, hogy könyvtárunk

ez évben is, mint most már hosszú évek sora óta legkevesebb könyvet vétel útján szerzett. Közismert oka ennek az állam súlyos pénzügyi viszonyainak

a könyvtári dotációban való szomorú visszatükrö—

ződtése. Örömmel kell azonban e helyütt megálla—

pítanunk, hogy az elmult könyvvásárlásra

évben a könyvtárnak a korábbi években vett könyvek kétszeresének beszerzését tette

juttatott lellátmánya

lehetövé s módot adott az újabb szakirodalom leg- fontosabbjainak pótlólagos beszerzésére.

Az utolsó öt év vétel útján való könyvszerzé- sét az alábbi összeállítás mutatja:

—159——- __ 1936

darab érték P

1931 91 1.896'49

1932 89 1.867'34

1933 99 1.523'35

1934 90 1.436'54

1935 181 3.154'78

1931—1935 550 9.878'50

A könyvtári állomány értéke az 1935. évi gya—

rapodás folytán 26.541'60 pengővel növekedett, a, könyvkötésre fordított 1.258'16 pengő betudásával

együtt pedig az egész mult évi könyvtári érték-

gyarapodás 27.799'76 pengő. Ha ezt az összeget

hozzáadjuk az 1934. év végére kimutatott könyv- tári értékhez, megkapjuk könyvtárunk állományá—

nak 1935 végén mutatkozó teljes értékét: 377310'28 pengőt.

A könyvtár 1935. évi forgalmát az alábbi:

táblázat mutatja be, melyből látható, hogy könyvtárunkat az elmult évben 5.861 láto—

Hány Az olvasóterem- Könyvtáron kívüli

napig ben kiadatott használatra Hónap _volt a __". ___—MM—

13133? 013? kötet kiáltsa?" kötet

Január 26 363 946 230 597

Február 23 304 824 210 578

Március 24 311 948 169 445.

Április 24 298 943 183 450

Május 26 312 891 178 491

Június 22 211 683 152 391

Július 27 278 743 153 417

Augusztus 22 239 615 141 396

Szeptember 25 355 943 190 488

Október 27 869 937 204 600

November 25 337 917 212 536

December [ 23 307 1 784 1 155 447

Összesen 294 3.684 10.174 2.177 5.836

gató, illetve kikölesönző használta, az itt olva—

sott és kikölcsönzött kötetek száma pedig 16.010—re

rúgott. Könyvtárunk használóinak számában évről- évre tapasztalható örvendetes emelkedés ez évben különösen jelentős mértékben folytatódott. (1933—

ban 5.146, 1934—ben 5.477 használója volt könyv—

tárunknak.) Könyvtárnak iránt az elmult évben a

korábbi évek mértékét jóval meghaladóan meg—

nyilatkozó érdeklődésben már joggal tigyelhettük meg az új könyvtártörvénynek forgalmunkat is ked—

vezöen befolyásoló hatását. Az a meggyőződésünk hogy ha olvasóink kényelmét immár szűknek bizo—

nyuló olvasótermünk jobban biztosíthatná, lénye—

gesen nagyobb, a könyvtárunkban rejlő kultúr—

értékeknek megfelelőbb forgalomra is számíthat-

nánk. G. G. dr.