Könytári gyarapodás és forgalom 1932-ben

(1)

111 —— 1933,,,_

2. szám. ——

helyen áll. az acélgyártáslmn rendkívül fontos

'ehromérekinese teljesen kil'iasznz'ilatlan. arany- termelóse második helyen áll s az érc arány—

tartalma alig maradt el a delafrikai bányák

mögött, óriási bauxit es sőkószletei vanna-k (utób—

biak persze mind Erdélyben), hogy Jugoszlávia '(ainelyről Schaeher szerint nem tudni: egyesített

délszláv birodalom, vagy megnagyobbított Szer- bia-e?) a legtöbb szilvát termelő állam Kalifornia ese és feles—

után, amelynek óriási ('lt'íállattenyes

'tege mellett nagy fatermelese. emelkedő tendeneiz'it

mutató. a ke zleteket vas—,

')loi'ntermeh'zse van, hogy Görög—

kereske alig kihasználó

még banxit- és

hatalmas rézg

ország tempólmn iparosodik,

(delmi flottája a Földközi tengeren gőzhajói számát

*tekintve negyedik, tonnatartalmával harmadik he-

lyen áll, YlZlel'ÖlllÖl már t,500.()00 lóerőt tud ki—

lhatgllOlelCl'll'lOlÖSO a

gyapottermelése linrópz'tban

világversenyben első, do—

használni, harmadik,

hánytermelt'xse mennyiség és minőség szempontjá—

ból verhetetlen, hogy Bulgária egeszseges birtok—

megoszlása és alkalmas termeszeti viszonyai foly—

tán a kertgazdaságoknak, a rózsatermelésnek, a nagyságban es értékben Görögország után követ- kező dohz'mytermelesnek további nagy lehetőségeit 'nyujtják, hogy Albánia, Délkelet—linrőma terra in-

eognitája szakértők szerint szintén nagy kincseket

'rejt főldjében s hogy mindezek az országok, ha szakítanak a mai hihetetlenül extenzív gazdálko—

dással és hozzájuthatnak külföldi tőkéhez: egy—

másnak és az egész európai gazdálkodásnak pom- pás kiegészítői lehetnx'xnek.

A fejlődés ele természetesen számos nehézség tornyosul. A lakosságban, amely ma 80"U-ban pri—

mitiv lnezőgazdasz'iggal foglalkozik (meg eltolód—

nek az a'ány, ha nem javítanák a Magyarország—

tól elcsatolt nagyobb kulturáju területek) keves az inicialiva az iparra es a másrészt

török uralom bukása óta bíniyz'iszatra,

viszont a máris

fejlődés tapasztalható ebben az irányban.

na gy

Sehaeher statisztikai adatait többnyire hiva—

talos forrásokból meríti, bár

ttőbbnyire 1028—es vagy regebbi adatok levóni nagy-

amelyek. azóta

részt elavultak, mégis jobb képet adnak a legfris—

tiikrőztetik vissza az időközben elmérgesedett válságot, tehát eléggé nor- mális viszonyokra utalnak. Aprólókos kritika után sebbeknél, mert meg nem

persze itt is akad egy-két fart—saság, például, hogy Szabadkát (ma Snbotieáti mint Bosznia fővz'trosz'it.

vagy Versec-et mint bulgár t'iirdt'ihelyet említi. Az

egesz tanulmány megis kitűnő kepet nyujt s elénk

tárja a felh-eesiilhetetlen gazdasági és népi lehetősé—

geket. erdeklt'ídest.

zánkban, ahol ketsegtelen érdelwltsógiink, sőt bizo-

Megórdemli az különösen ha—

nyos történelmi és földrajzi hivatottságnnk ellenére sem foglalkoznak -—— nehány elszigetelt jelensegtől eltekintve — érdeme szerint ezzel a tz'lrggyal.

I). Gy. (Ir.

Könyvtári gyarapodás és forgalom 1932—ben.

.Aceroiss'emmt et mmwement de la bibliothífgue de

A M. kir. Központi Statisztikai llivalal könyv- tárának z'lllonn'myz'lt es az 1932. évi gyarapodását minőségi megoszlás szerint az alábbi ősszfállitás mutatja:

kötet füzet egyéb összesen

Álladek 1931 Végén 77.097 76.097 17.057 170.251 Gyarapodás1932—ben 2.630 1.999 122 4751 .Alladék 1932 végén 79.727 78.096 17.179 175.002

A 170 ezret

,tárnnknak 4700-011 felüli gyarapo—

vdása Örvendetesnek mondható, dacára is.

hogy 40 darabbal kevesebb a korábbi, 1931. évi

meghaladó a'tllomái'iyn könyv—

az elmult évi

annak

gyarapodásnál. A gyarapodás csökkenése nem tartható jelentékenynek, különösen, ha meggon- doljuk, hogy egyfelől az aggasztóvá fajult gazda-

sági válság a kőnyvtermeles teren is érezteti áldat-

lan hatását, ami kil'ejezt'lsre is jut a köteles pól—

dányok színnának az előző evivel szemben mutat- kozó apadásában, másfelől az állam súlyos pénzügyi

viszonyai a könyvszerzés lehetőségeit is mérték—

telenül korlátozzák, aminek a hatása a x

útján szerzett munkáknak a korábbi évivel egye-

zően elenyeszően csekely számában tiikrőza'ídik.

Az 1932. évi

;szerínti

vétel

gyarapodás a szerzés jogcíme

részletezéssel a megelőző évi adatokkal

l'sz'ce central r. hong'roís de statistif/ue en 1932.

szembeállítva az alábbi táblázatban látható: Az evi gyarapmláslnil

1031—ben 1032—ben

darab ertekben P darab értékben ?

vételre esett 89 1.867'34 91 189649

cserére ,, 1.475 10.115'40 1.548 12.462'50 ajándékra ,, 602 3.52420 616 3.615'60 köteles péld. ,. 2.625 12.591'86 2.496 11.259'99

összesen 4.791 28.098'80 4.751 29.234'58 Kitetszik az összeállításból nemcsak az, amit

fentebb mondottunk, hanem az is, hogy a köteles példányok számá ban

rsökkenóst

mutatkozó elég jelentős a csere és kisebb mértékben az aján- dék cimen

növekedés

való meglehetős lényegi-s gyarapodás ellensúlyozta annyira, hogy vegered—

ményében nyugodtan mondható, hogy az elmult évi gyarapodás nagyjában it'—pest tartott a korábbi évek gyarapodásával.

A könyvtári állomány értéke az 1932, évi gya—

rapodás folytán 29.234'58 pengővel növekedett, a könyvkötésre forditott 79340 pengő betudásával

együtt az egész multe'vi könyvtári értókgyarapodás

30.027'98 pengő. Az 1931. évi teljes értókgyarapodas

28.729'25, az 1930, evíó pedig 30.997'98 pengő volt

Az 1932. év végén a korona árl'olvaim'áltozz'isainak

(2)

2. szám ——

figyelembevételével kiszámított teljes értéke a könyvtárunk állományának 798.106'80 pengő

A könyvtár 1932. évi forgalmát az alábbi táb—

lázat mutatja be.

i Az Könyvtáron

Hány napig olvasóteremben h agzggllat r a

Hónap a kivágását .-.,,,,TÉ_ÉFTL,,_ kiadm—

- : ; , lik"!—

— """"" ( nym a * OIXZÉÓ' kötet riíriíző— kötet

l (

Január. . . , 25 320 1086 175 475

Február . , * 24 252 762 209 531

Március , . 25 236 814 226 582

Április . . 25 290 967 201 514

Május . . . 24 276 860 180 380

Június . . 25 262! 803 _128 320

Július ') . . ; — 252 ' 797 104 264

Augusztus !) —— 202 659 110 271

Szeptember . 25 279 831 159 443

Október . . 26 239 751 164 479

Dovember 25 281 799 142 893

Necember . 25 253 788 ( 187 ( 862

Összesen 249 3.142 9.917 1.930 5.014

1) A könyvtár július és augusztus hónapokbanlaz évi rende—

zési és takarítási munkálatok miatt hivatalosan zárva volt, az Olvasóterem használata azonban megvolt engedve és a könyv—

kiadás sem szünetelt.

112 —- 1933

Összesen. tehát az olvasóteremben és azon kivül 5072 látogató, illetve kikölcsö—nző haszná—lta

könyvtárunkat, az olvasott és kikölesönzött köte- tek száma pedig 14.931-re rugott 1932-ben. Mikor sajnálattal állapítjuk meg ujólag, hogy ami a forgalommal a könyvtárunkban rejlő kulturlehetö—

ségek csak nagyon minimális mértékben vannak

kihasználva, örömmel számolhatunk be a könyv-

tárt használók számának évről-évre való növeke

déséről is. 1929—ben 3788, 1930—ban 4519, 1931-ben

4725 használója volt könyvtárunknak. Főként a

statisztika iránt megnyilatkozó érdeklődés állandó nöVekedése szaporítja könyvtárunk használóit,

kiknek száma 1932—ben már meghaladta az SOM—et, A könyvtárunkat használók számán-ak ez a étele-n- tős mértékü emelkedése azonban azt is magával hozza, hogy a korábbi, jóval gyérebb látogatott—

ságra méretezett olvasótermünk hovai—továbbz

mind szükebbnek bizonyul s mihamarabb szük—

válik

talanságának biztosítása érdekében nyilvános ol.—

ségesse' olvasóink kényelmének és zavar—

vasótermi'mk megnagyobbitása.

A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.

Ouvrages arm'oés (l la blbliotkégue de l'Ofiíce central royal hongzoís de statistigue.

Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. ('Publications d'intérét international ou de théorie générale.) Annuaire sanitaire international,

1930. Rapports (avec statitstioues démographigues et sanitaires) sur les progres réalisés dans le de—

maine de llhygiene publigue en trente—guatre pays

et colonies au cours de l'année 19129; Société des

Nations. Genéve.

Bulletin de Illnstitut international de statistigue.

Tome XXV. 1. Livraison. Tokio. 1932.

Rapport pour l'anne'e 1932. Bureau international contre llalcoolisme. Lausanne.

Diczig Alajos dr.: Az általános forgalmi adó kifejlődése néhány külföldi államban. 54 ]. Buda—

pest. 1932. (A pénzügyi fogalmazói kar könyvtára.

IV.)

Falak, Ernst: Kommunale Wirtschaftspolitik.

VIII. —I— 346 l. Berlin. 1932. (Zum wirtschaftlich—en

Sehicksal Europas. Il. Teil: Arbeiten zur deutschen

Problematik. 1. Heft.)

Juhos Lajos: A munkaracionalizálás a mező—

gazdaságban. 16 l. Keszthely. 1932. (Klny. a Mező- gazda-sági Közlöny-ből.)

Kádár Mihály dr.: A természetes szaporodás csökkenése és a születések szabályozásának kérdése.

24 ]. Budapest. 1932. (Klny. a MDNE 1932. évi 7—10.

számából.)

Kovács Gyula dr.: ,4 világgazdaság újabb jelen- ségei. VIII. füzet. 78 1. Budapest. 19—32.

()ppolrzer Béla: A kapitalizmus termelési rend—

szerének állítólagos válsága és a kommunizmus.

16 ]. Rákospalota. 1932,

Toche, Dr. Gerd: Kapitalausfuhr und Waren- aus/uhr. Eine Darst-ellung ihrer unmittelbaren Ver- bindtmg. XX. —i— 172 ]. Jena. 1933. (Probl-eme der

Weltwirtsehxaft. 57.)

Zemplén Lóránt: A tőke és hitelelmélet alkal-

mazása a külföldi kölcsönökre. Részlet doktori ér- tekezéshől. 17 1, Budapest. 1933.

Magyarország. (Hongrie) —— Berecz Sándor drl:

A tökéletes választójog. 334 1. Budapest. 1932.

Balkányi-Anker: Mezőgazdasági kiskáté. A ma—

gyar mezőgazdaság exportcímtára. 52 l. Budapest-

1932.

Ginyouszky József: Az osztrák polgári törvény—

könyv hatásában a magyar jogra. 306 1. Budapest..

(1931)

Horválh Kázmér dr. vitéz: Délbaranya és a tria-

noni békeszerződés revíziója. 2. kiad. 133 l. Pécs.

1932.

Lay Jánosné: Hítbizományolc méltatása. Hit—4

bizományok társadalmi hatásai. Hitbizományok gaz- dasági hatásai. Hitbizományok reformjáról. Részlet

doktori értekezésből. 21 1. Budapest. 1932.

Matolcsy Mátyás dr.: A mezőgazdasági munka—

nélküliség Magyarországon. 43 1. Budapest. 1933.

(A Magyar gazdaságkutató intézet 6. számú külön kiadványa.)

Németh Gyula: A gazdasági felügyelet fejlődése Magyarországon, Részlet doktori érte—kezésből. 16 1.

Budapest. 1932.

Ruzicska Lajos: A magyar királyi államvasutak szame'lydz'jszabása. (Története, eredmények és össze-

hasonlitások.) 75 1. Budapest, 1932 (Klny. a Köz—

gazdasági szemle 1932. évi 6-7. számából.)

Schwartz Tibor dr.: A kereskedelmi vétel jog-

szabályai különös tekintettel a bírói joggyakorlatrá.

266 1. Budapest. 1932.

Szabó-Vincze: Bányanyugbérbiztosít'ás és a bá-—

nyanyugbéresek betegségi biztosítása. Kézikönyv a

vonatkozó törvényi, rendeleti, alapszabályi, minta- alapszabályi rendelkezése—k közlésével, táblázatokkal;