7. szám. —— 618 —- 1935
Az állatvágások nemzetközi adatai.
Données internationales sur les animaux abattus pour la consommation.
Az állatvlágáfsokra vonatkozó statisztikai adat- Litvánia, Németország, Norvégia, Svédország és gyűjtés módszere álflamonkint nem egységes a Svájc statisztikája. Ausztria statisztikája a köz—
statisztika a levágott álla—tok kisebb-nagyobb körét vágóhidakon s a bécsi magánvágóthidakon tövtént tudja elérni. Az államok egyrészólben csak a köz- vágásokat, Dánia statisztikája a kivitelre *Vágókét, vágóhidak vágásaj kerü—lnek kimutatásra, így Por— Nagy-Britannia a gazdaságok által vágásra eladott tugáliábanfRomániában, Törökországban, Egyip- állatok SZállná1, Argentina a fogyasztók, konzerv- tomhan, Csilében és Uruguayban. Más országok- gyárak, községi és magánvágók vágás/ait, a Dél—
ban a statisztika általában a felügyelet vagy ellen— afrikai Unio a közvátgóhidak vágásait az európaiak.
őrzés talalat törltrém vágásokat öleli fel, a közvágó- fogyasztására .történt vágásokkal együtt regiszt- hidak vágásait is beleértve; ilyen CselhaSzlováékia, rálja. Egyes államokban a megfigyelés csupán a.
Észtország, Finnország, Lengyelország. Lellm'szúg, városokra terjed ki, mint Bulgáriában, Francia- Az állatvágások nemzetközi adatai.!)
Levágott állatok száma ezerben.
1928 1932 1933 1934
Ország %% ra 3": Ég. :a § §? ta § %% tí
Ausztria 3) . . . 211 59 10 964 179] 55 6 860 153 44 5 816 141 44 5 Belgium . ... 414 397 1811.501 438 362 1431.671 444 358 1651643 . . . Bulgária (13 város) 954) 94 341019 50 59 64 986 83 63 70 1.034 69 69 81 1.093 Cseh-Szlovákia 3) . . . 876 971 766 3.840 8011.008 629 3.781 717 921 587 3.562 7761.046 613 . Dánia 3) ... 176 363 69 5.873 232 465 59 7.841 257 570 60 6.392 278 582 65 . Esztország. . . 87 102 73 124 79 96 74 181 95 109 85 160 81 122 85 Finnország. . .- . . 278 300 140 192 293 229 140 166 302 258 131 176 297 273 144 Franciao. (33 város)3)6) 730 890 2.800 1.020 638 827 2.479 1.352 712 896 2.463 1.238 750 938 2.223 . Jugoszlávia ... 410 374 1.309 646 349 341 943 569 367 339 951 524 355 334 1015 Lengyelország3) . . . 1.1591.949 649 2.976 1.521 2.081 2673804 1.386 2.016 279 3.495 1.088 1.953 340 . Lettország ... 144 278 247 168 132 245 138 258 151 265 155 281 152 291 202 Litvánia . . . 94 112 58 599 107 118 59 509 100 114 60 Magyarország?) . . . 187 438 3461220 183 495 2651063 177 412 208104? 165 390 174 Nagy—Britannia 7) . . . 1.896 1.008 10.5354.3501.699 888 11.9444.9111.848 991 12.59 4.699 . . . Németalföld . . . 494 766 3913077 417 640 280 3.559 523 693, 383 2.777 478 766 . Németország 3) . . . . 3.5424.452 1.91919.480 3.527 4.430 1.77919.002 3.454 4.397 1.79818.260 3.987 5.048 1.682 Norvégia. . . 189 234 342 192 189 222 370 28] 198 233 390 319 172 218 339
Olaszország—3) . . . . 1.3191.6686.8242.435 . . . . . ! . . . . § . . _
Portugália . . . 89 76 771 121 112 129 920 159 102 106 931 169 . § . . . : Románia 2) . . . 1.009 2.067 639 818 1.514 707 922 1.578 699 1.093 1.615 7810
Spanyolo,(50város)3)5) 551 2.667 380 572 2.817 420 597 2.927 383 . . .
SvájcS) . . . 251 425 137 652 231 391 108 815 254 426 111 769 264 440 105 778;
Svédország—3) ... 228 573 1921.081 246 650 1661394 251 660 1591352 . . . . §
Törökországgw) . . . 212 2.439 . 264 2.229 . 283 2.845 . 277 1.190 , ,
Délafrikai Unió. . . . 713 4.538 333 569 5.627 . 684 4.889 . . . . §
Egyiptom *) . . . 853 245 768 15 84[ 272 774 12 821 259 738 13 78: 220 729 10;
, Argentina . . . 6.267 5.914 815 5.345 6.7671.003 5.702 7.0281.242 6.002 6.425 13831;
Csíle . . . 422 904 172 427 1.117 180 465 1.051 153 . . . ;
Amerikai Egy. Áll. . . 12.45218667 17.348 76.593 11.895I8.650 22.945 74.021 . l . 21.900 . . L . . . ;- Kanada . . . 1.949 1.5285.880 1.669 1.8216286 1.715 1.6915.814 2.138 1.709 533911,
Mexikó *). . . 727 1.032 644 871 795 698 903 805 691 . . . ;
' Uruguay ... . 1.272 1.153 65 916 838 66 1.006 1.269 57 . .
Japán 3) . . . 307 28 14 716 332] 29 30 987 326; 30 36 983 . i
Szovjet Oroszország 3) , 8.789 11.512 47.246 26.575 . , . . . . § . . . . ]
Ausztrália ... 2.200 13.483 1.360 2.056 19.530 1.621 . . . .
Új Zéland . . . 409! 397 9.705 517 4053 61414.le 591 4885! 95512381 800 . í ; 1) Annuaire statistigue de 13. Société des Nations 1934/35. — 2) A szarvasmarhák rovata a bivalyokat is kimutatja. —— 3) A juhok rovata, a kecskéket is kimutatja. —— 4) Az egész Bulgáriában levágott állatoknak súlyban—
mintegy 18'50/9-3. —— 5) Egész Spanyolországban 1931—ben levágatott: szarvasmarha—féle 3.654 ezer, juh és kecske:
9.710 ezer, sertés 5.102 ezer. —— a) Egész Franciaországban 1933—ban levág-atott: juh 5.564 ezer, sertés 4.821 ezer. -———
7) Eszak-lrország nélkül.
7. szám.
———619——— 1935
::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::a
országban és Spanyolországban. Nem sok ország van tehát, amely az összes állatvágásokat szárm- baveszi, illetve felbecsüli.
Az adatok a fenti okból inkább csak a vágá- sok időbeli alakulásáról adnak képet. Ez a kép 'nem egységes, a fő haszonállatok vágásainak szállna
ide-oda hullámzik, határozott tendenciát allig mutat.
Ill-ill.u-n!Io-lol-I'll-n.o-.ln-ncíllllll-l-uunInn-'-nun-...n-...n-nun-'IInn-Iu.II-nnlllllollllll-llIl-l
. KERESKEDELEM Es KÖZLEKEDÉS o
inni!-l-tul-'ll-...n'll...lil.lnlnnn-lmcc-.nn-lon--....l-.lll-loo-'.lII.-oll-U.I-llunooilultl-cl
Általában azt lehet mondani, hogy a gazdasági válság az állatvágások számának alakulására nem gyakorolt oly hatást, mint ez az gazdasági élet egyéb területein észlelhető, sőt sokhelyütt a vágá- sok száma a válsá—gévekben számottevően emel- kedwett.
A Duna és Tisza nemzetközi forgalma 1934-ben.
Le trafic international du Danube et de la Tisza en 1934.
Résumé. En 1934, sur la section hongroise du Danube, le lrafic international des marchandises a augmerité de 38'1% par rapport á Fannée précé—
dente. Pour la section hongroise de la Tisza, on voít, sous ce rapport, une diminution de 25'7%, gui sexpligue par une régiression notable, due á la'faíble récolte, du transport de cére'oles. (Ce sont ces demiéres (lui sont les plus importuntes pour le trafic de la Tisza, oü il nly a pas de transit.)
Le trafic international total des deux sections sfrest élevé en 1934 de 29'9%. La guantité des mar- chandises y transportées a élé un peu plus de 30 millions de (1; la proportion des céréales y a été de 37'3%s; celle des produits dlhuiles minémles, de
19'5%; celle du charbon, de 9'9%.
C'est le port de Mohács, par leguel ont passé
50'6'% des manchandises transportées sur le Danube, gui lovait en 1934 le töle le plus considéruble (dans l'année précédente, cette proportion avail été de 49'4'70 pour le port de Mohács).
Dans les tableaux ci-dessous, nous donnons des renseignements détaillés.
A viziforgalom alakulásának egyik fontos té- nyezője a vízállás, mindkét viziútvonalon alacsony volt. A Duna évi átlagos vízállása 152 cm-t tett, tehát jóval alatta maradt az 1876-1934. éve-k 242 em-es átlagának. Ez természetesen nem igen volt a hajózásra nézve kedvező, azonban ellensúlyozta az a körülmény, hogy a Duna egész decemberben jégmentes volt s így :a hajózási időszak tartama meghosszabbodott. A jégzajlás Budapesten és kör- nyékén január 14-től 19—ig, 28-tól 31—ig, február 2-től 10-ig tartott; álló jég ezen a szakaszon nem volt. Hosszabb ideig állott a jég Paksnál és Mohácsnál, még pedig január 1-től február 19-ig.
A* Tisza évi középvízállása mindössze 73 cm.
volt, vagyis sokkal alacsonyabb szinten mozgott mint az 1876-1934—es évek átlaga, mely 196 cm—re
rúgott. A jég január l-től február 25-ig állott, majd akkor megkezdődött a zajl—ás s március hó 8-án a Tisza jégmentes lett.
1. A Duna forgalma.
A magyarországi Dunaszakasz áruforgalmána'k alakulásában már az előző évben biztató jelnek volt tekinthető az a körülmény, hogy a forgalom- ban két év óta tartó erős visszaesés legalább nyug—
vópontra jutott. Az 1934. évben azután tényleg a rég-en várt fellendülés be—köszöntéséről számolha—
tunk be, amikor a szállításra került áruk meny- nyisége minden irányban [meghaladta az előző évit; különösen megélénkült a felfelé menő for- galom, ahol az 1933 évihez képest 50'4%kal több árut szállították. A víz mentében továbbított kül- deményeknérl 13'2%—os növekedést találunk. Ha- zánk területén átmenő Duna forgalmának alaku—
lására Magyarország részéről mindenkor: az évi gabonatermés mennyiségének volt hatása, mely rendeltetési helyéhez a viziútat választva a jó ter- mésű években .az országon át lebonyolódó nemzet- közi forgalmat néha alaposan megduzzasiztotzta. A tárgyalt évben azonban azt láthatjuk, hogy az 1933. évinél jóval gyengébb termésered—mények el—
lenére a Duna magyarországi szakaszának for—
galma elmélkedett. Ez a körülmény arra enged kö—
vetkez-tetni, hogy —— amint azt már előbb is emlí- tettük —— nem valami (helyi jelentőségű esettel ál—
lunk szemben, hanem a gazdasági életnek általá- nosabb amelglmozdulásáró'l beszélhetünk.
Az általános emelkedő irányzat mellett a ma—
gyarországi aratás, ill-etve csépl—és eredményeit az áruforgalom alakulásában temészetesen mégis fel-fiedezheljü'k. Az előző évinél jóval kisebb gabo- natermés elsősorban a víz'm'entuében és ellenében Magyarországról 'külföldre irányított gabonakülde-
mények 43'3%i-os csökkenésében jelentkezik, Kü-
lönösnek látszik ezzel szemben, hogy a Mohács—
nál belép-ett gabonaneműek mennyisége az előző 46
