3, szám
—311—
tározott törvény szerint (kínálat—kereslet), 5. meg- állapítják az áruk értékét és árát, Az áralakulás a piacon így a mérleg mintája szerint mehanákusan, nem pedig logikai összefüggés alapján. képződik. A mennyiségi viszonyok pedig a statisztikai értél - és árviizsgálaüokban nyilvánulnak meg. Küliönösen itt kapcsolódhatott be a statisztika tudománya a köz- gazdaságtanba. Spann szerint azonban ez a fönti elgondolás tévedésen alapszik. A isimith-ricaridói piaci törvényekről kimutatta, hogy azok a fexllvilá- geosod'áfs ama szemléletéböl származnak, mely sze- rint a társadalomtudiománybazn és így a közgazda—
ságtan'ban is egy "gravitációs törvény" létezése és kiszámíthatósága feltételezhető. Az uni'verzailizmu's,
vagy az "egészről szótló tan" ezzel szemben a "szel-
l'em fenségét" és kiszámíthatatlanságát hirdeti. A nemze'taga—zdasá-gtannak az emberi társadalom ,,eigé-
szélről" kezli kiindulnia. Az erkölcsi nen—d, a szokás
és hagyomány, a gazdasági szerződések és szervez- .kedések, találmányok, pénz- és hitelrendszer, a ,,jó
példa" (pl. a .bécsi Ring szabója a többi szabó ré- .szérel); mind lényeges alkotórészei a közgazdaság-
1939
nak és az egyének piaci "találkozását" szükségsze—
rűen megelőzik. aE .,,teljesitményi rendszerben"
Spann a statisztikai'módszernek —— szerinte csupán eljárásról, nem pedig tudományról beszélhetünk — új és nemesebb szerep—et szentel. Az ,,eddigi szám—
s—tatisztrika" jobban beépíti a közgazdaság gondolat- körébe s pl. a gazdaságstzaitisztikát gazdaságkuta- tássá emeli. A statisztika a ,,lnalma—zok" (Háwfuing) egymáshoz való viszonyát vizsgálja. Emellett külö—
nös gondot fordít a statisztikai tömegek (Mas—sen) rangbeli különbségére pl. a születések számának egybevetése az anyák számával. Spann statisztikai el—
gondolásai sajnos csupán csximaál'laipotban marad—
tak. (V. ö. Fumdam—ent dier Volkswirtsehaftslenhre,
1929. Jena, G. Fischer. 147 és köv. l.)
Amid'ö'n szerzö az uzni'verzailizmus gazdasági el- méletét a vele szorosan kapcsolatos bölcseleti kér- dések összvefüggésében tárja a magyar olvasóközön—
ség elé, igazat adunk neki abban, hogy ,,ezzexl has—z-
nos szolgálatot végzett a tilozófiailag még; mindig ke- véssé elmélyült közgazdasági gondolkodásunk szá—
G. J. L.
mára".
Könyvtári gyarapodás és forgalom 1938-ban.
Accroíssement et mouvement de la bíbliothéguede l' Office Central B. Hongroís de Statistigue en 1938.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtára álllltományánalk az elmúlt évelrexjri és évvégi áililnadékát, valamint az év folyamán muttat'koszó gyarapodását minöségi megoszlás szerint az alábbi összeállítás mutatja:
ÖSSZE—
! Kötet ; Füzet ! Egyéb sen
Álladék 1937 végén . 97.632 88.857 17.925 204.414 Gyarapodás 1938-ban. 5.401 3.324 40 8.765 Alladék 1938 végén . 103.033 92.181 17.965 213.179 Könyvtár—unk állománya az év végén tehát jól Jmeighaila—duja a 210.0—0!0uet, 1938. évi gyarapodása pedig 7—*— mint az az alábbi tábliázatbóü kitűnik —— a meg- időző 9 év legtöbbjének gyarapodását rfelültmullja s wwpám egyesületi évnek, az 1937-uek gyanapodását nem éri el. Ez azonban nem áremenrtii 'a [könyvtár állo- mány—gyarapodása ütemének megtorpanását. Oka :az, hogy a könyvtári személyzet egy része másirányú hmmm igénybevétele folytán nem állhatott teljes erejével a könyvtár rendelkezésére, miért isaz év fotyamán':,begyűlt anyag egy — bár kis— része nem került feldolgozásra s így az nem is szerepelhet az ávlliunkf'mygyarapodáslban. Különben is kötetben és
iüzetíben, tehát a tulajdonképpeni könyvállomá-
nyurniklban még az 1937. évivel szemben is jelentős gyarapodás mutatkozik az 1938. év folyamán, te-
hát, az ,,összesem" rovatban jelentkezö gyarapodás . visszaesést csupán az "egyéb" rovatban kimutatott térkérpeknek az 1937 !folyamán átlovmáxny'ba vett ki-
; vívó tömege idézi . elő.
Év [ Kötet [ Füzet [ Egyéb ! Összesen
1930 3.200 1.528 36 4.764
1931 2.866 1.893 32 4.791
1932 2 630 1.999 122 4.751
1933 2.114 1.313 67 3.494
1934 2.622 1.621 14 4.257
1935 3 138 2.182 _48 5.368
1936 4.928 2.397 11 7.336
1937 5 103 3.248 606 8.957
1938 5.401 3.324 40 8.765
A könyvtánnfaik az elmúlt évi állományba vett gyarapodása a szerzés jogcíme szerint a következő- kép oszlik meg:
! * É r t é L
Darab _;"I "" f
Vétel . . . . . . . 77 815 32
Csere . 1.405 6.361 —
Ajándék . . . . 652 2.530 20
Kötelespéldány . 6.631 14.139 84
Összesen: ! 8.765 t23.846l 36
Álllomtámy-gynarapodáwsuink zösmoét, mint mindig, az elmúlt évben is ra kötelesapnélidányoík tették, bár a nyomdák, iallert'we kiadó'k által beszolgáltatott 'k'ö- tel—espéludcány anyagnak a könyvtár a jelentés évében is csak a közművelődést szolgáló részét dolgozta fel, mig a kötelospéldány anyagnak jobbára múzeális ér—
tékét képvisel-ö jóval nagyobb tömegét (zeneművek, képes ábrázolások, iskolai értesítők, tankönyvek, hi- vatal-ok, ipari és kereskedelmi vállalat-ok, egyesületek és hangulatok allxapszab'ályazi, jelentései, költségveté—
sei és zárszámadásai, továbbá az aprónyomtat-
vámyiok: színil'apoík, műsorok, plakátok és gyászje-
. _3; Szem , ,
*lenrbések) részben— elegendő munkaerő híján, részben helyszűke miatt —— mint 'az új kötelespéuldány tőrr- vény életbe lépte óta (1935) mfindiíg —— az elmúlt évben is minden különösebb rendezés nélkül, egy- szerűen csak elraktároztta a jövő számára. Gyam- podásrwmk jelentős részét szereztük a mult év folya-
mán is a kííl- és belföldi kia—dványcsere—kapcsolatok
rév—én, vétel útján azonban 10 éve nem került olyan kevés könyv állományunkba, mint ez év- ben és ez annál sajnálatosabb, mivel vásárlás
híján éppen a statisztika és rdkonttudmnányaimak külföldi fonto—sahib irodalmi tea'mékeivel nem tudja kiönyvsbárunk olva'sőközönsréglét ellátni.
A kömyvrbáu'i állomá—ny értéke az 1938. évi gya—
rapodás folytán 23.846'36 pmgővel növekedett. Ezt az összeget hozzáadva az 1937. év végére kimuta- totit könyvtári állomány értékéhez, megkapjuk könyvtárnak állományának 1988 decemlbea' 31-i ér- tékét: 960.688'40 pengőt. Az elmúlt évben az állo—
m-ánry Méke k—ömyrv'kötés révén semmivel sem emel—
kedett.
A könyvtár 1938. évi fomgalunú-t bemutató alábbi táblázatból llá'ilhaltó, "hogy %kömy'v'táruwkat az elmúlt év folyamán 7.159 helybenolvasó, illetve ki-
kölosönnző használta, a helyben olvasott, illetve ki-
'köloslönzött kö'teftek száma pedig 22.166 volt. A leg—
s': ., , __
$$$ Azolvasóterem- JÉíinlítsÉáalíía
H 6 n a P ; Ég, ben kiadatott kiadatott
EEG ———————'———
ÉÉ 83 01339 kötet MÉg?" kötet
Január . . . . 24 335 1.085 316 917
Február . . . . 23 295 1.055 833 860 Március . . . . 25 333 1.256 363 1.060
Április . . . . 25 887 1.634 344 958
Május 24 325 1.131 286 814
Június 22 " 278 991 240 626
Július 26 244 756 206 509
Augusztus . . 24 272 890 243 693
Szeptember . . 25 272 904 248 625
Október 26 312 1.046 353 1.173
November . . 26 347 913 275 707
December . . . 22 304 997 253 566
Jan.—Dec.
292 8.704 12.658 3.455 9.508
——312—— 1939
nagyobb forgalom ápnilisna, a legkisebb pedig jú- liusra esett. A könyvtár használóinak számában és a használt köttettek mennyiségében is a korábbi évek állandó emelkedése után ezúttal a megelőző évivel szmben valamelyes visszaesés mwt-alkozik (1937- ben 7.663 látogató 22.566 köteteit hasznalt), aminek
—— mint ez az Olvasóterem látogatóinak foglalkozási megoszlásáról készített összeállításból is kitűnik
— oka az, hogy a 'hiwabal alkalmazottainak jelentős.
része az elmúll év két utolsó hónapjának nagy részé- ben a visszacsatolt Felvidéken teljesíttv'én szolgála—
tot, a könyvtárt nem használhatta.
Az Olvasóterem látogatóinak foglalkozás sze—
rinti megoszlása a két utolsó évben a következő Viollli
, 1937-ben 1 1938-ban
Foglalkom astra % l.;zéa— %
Közp. Statisztikai Hivatali
alkalmazott ... 1.582 396 1259 340 Más közalkalmazott . . . . 394 99 445 120
Egyetemi tanar ... 55 14 36 10
Egyéb tanszemélyzet. . . . ' 147 3"? 121 3'3 Pap, hitoktató . . . 61 15 22 06 Főiskolai hallgató . . . 327 82 224 61)-(
Középiskolai tanuló . . . . 141 3'6 188 51,"
Szabad foglalkozása . . . . 253 63 308 83
*Katonatiszt ... . . . 29 07 26 0'7—9' Megántisztviselő ... 214 5'4 292 79—
hó, művész . . . 117 29 233 63.F Mezőgazdasági nglalkozásu . 31 08 24 06 Kereskedő, iparos ... 76 19 89 10- Nyugdíjas, magánzó . . 458 115 418 113
Egyéb és ismeretlen foglal- *
kozásu ... 100 26 69 I'!)
Összesen : ... 3.985 100 0 3.704 zooo
l ' '
K'önymtárumknak szta'kjelllege nem annyira az állománya minőségében rejlik, mént inkább a hi—
vatali alkalmazottaknak az olwasóbemmri látogatók közt elfoglalt magas arányában. Ez az arány a je—
lentésünk évében a megelőző évhez viszonyítva. a hivatalon kívül állók javára meglehetősen csökkent, ez azonban, mint már fentebb említett-ük, a (hivatali alkalmazottak hosszas k'iilszolgálai—ávaláfügg össze
, G. G. dr.