A
M A (i X, \ II
ü . ‘I l i H í ! : ' 1
Ii! í ' \ lU A X Í.A T -; i V K IIIU ifY ! ÁUOSTOi.Y
' f i i / .
M A G Y A R
NE BZ I T l I 0 S I U 1 .
IRTA IGAZGATÓJA
KUB 1 NY 1 ÁGOSTON.
PESTEN, 1848.
NYOMATOTT TRATTNER-KÁROLYI BETŰIVEL.
Í E x M bu«o H w n j« r ic o
198312
A ’ M A G Y A R
NEMZETI GYŰLÉSNEK
HAZAFI TISZTE L E T T E L
PESTEN JÚLIUSBAN 1848.
A’ S Z E R Z Ő .
HAAlAlf ’i
x a Kfl'ÉJ V / 5) tT5f S M a f.
j ; r r r ; t i : m v ,i r i’iax/m
m > lŐSfo-ntK
.é :u v s t% k
s
Bevezetés.
k3zép e 1 haza, az Isten a’ nagy term észet bő adomá
nyaival gazdagon m egajándékozá; a’ történetek ’s előbbi kora századokig világhírűvé te tté k ; számos népfaja k ö zt, mellyek jelenleg lakják, akár deli kül
sejét , akár bátorságát, akár ü g y esség ét, ’s minden jó r a , hasznosra és nagyra törekvését tekintsem , ki
vált a’ magyar tűnik k i; hány jeles bajnokot, hány nagy nevű statusférfiut ’s hány tudóst számlált szá
zadok óta ’s számlál jelenleg is édes hazánk, előad
ják történeteink ’s bizonyítja jelenkorunk.
Kedves honfitársaim nincs talán széles e ’ hazá
ban egy i s , ki ezt virágzónak, nagynak és boldognak nem kívánná; hogy azonban ez m egtörténhessék, fő
leg háromra van szükség :
1.) Hogy hazánkat ’s ennek jó és rósz oldalát, erejét és gyöngéjét kiismerhessük, szükség, hogy ezt kivált tudományos tekintetben ahoz értők által gyakran beutaztassuk.
--- 6
2 . ) Hogy a’ külföldet is ism erjük, azt minden tökélye és gyöngéivel kitanuljak, ’s igy édes hazánk és a’ miveit külföld közt párhuzamot vonván, az igy észrevett gyöngéinket pir nélkül ismerjük el, ’s min
den hiányokat kipótolni igyekeznünk.
3 , ) Tudományos, művészeti és ipari intézetein
ket minél virágzóbb és hasznosabbakká le g y ü k , és szolgáltassunk módot kivált az ifjúságnak a rra, hogy ne legyen kénytelen valódi tudom ányos, művészeti és ipari érlelmiséget nagyobb részt csupán a’ kül
földön szerezn i, hanem ebben olcsóbb áron és na
gyobb kényelemmel hazánkban is részesülhessen.
Nem elég már most a’ magyarnak csak a’ h a r- cziasságról, és vitéz tetteiről gondolkodni; nem elég ifjainknak a’ törvényhozásban olly élénk részt venni;
hanem hogy hazánk minél virágzóbb és a’ többi mivel!
európai statusokhoz minél előbb hasonlóvá, vagy egy
koron még ezeknél is tökéletesbbé tétethessék, szük
ség , hogy a’ tudományokban, művészetben és iparban is óriási lépésekkel haladjon. Mi tette angliát, franczia, némethont ’s egyebeket virágzókká és gazdagokká? bi
zonyára nem csupán a1 vitéz lellek, hanem a’ tudo
mány és szorgalom. Angol és Francziaországban, ha tudományos utazási költségekre javallat tétetik a’ m i- nisterium által, azt a’ nemzet minden vonakodás nél
kül elfogadja, ’s épen a tudományok iránti rokonszenv és valódi tudományosság tette virágzóvá e’ két nem
zetet. Igyekezzünk mi i s , hogy minden szakra le
gyenek ügyes férfiaink , ’s ne vessük meg a’ tudo
mányos , művészeti és iparüzö osztályt.
—
7
Mivel pedig tudom ányos, művészeti és ipari kifejlődésünkre számos tudományos intézeteink között egy sincsen, melly annyi kútfőt és gazdag segéd
eszközt szolgáltatna , mint magyar nemzeti m useu- munk, szükség , hogy kivált ezt minél virágzóbbá és haszonvehetöbbé tegyük.
Az eféle tudományos intézetek a1 mostani szá
zad szelleméhez, melly nem annyira száraz elméle
tekkel , mint inkább a’ tudományok gyakorlati olda
lával foglalatoskodik, alkalmazandók ; mert a’ nél
kül sem szellemi sem anyagi tekintetben sikeres elő
menetelt tenni nem lehet. É s épen ezért úgy fel—
állitandók az ezen intézetben levő gyűjtem ények, hogy azok tükör gyanánt szolgáljanak a’ nemzet mind szellemi, mind anyagi tekintetbeni haladására vagy hátramaradására ; hogy a’ lö rtén etiró , archeo- log, természetvizsgáló, mezei g a z d a , bányász, ip a r- iizö, művész s a t. első tekintettel alapos tudomást szerezhessen szakához tartozó minden tárgyakról, és ezen tekintetből minden gyűjtemény úgy felállítandó , hogy necsak a’ szemnek szolgáljon gyön y ö rü l, ha
nem mindenki, kivált a’ szakértő, könnyen mozdíthassa annak használásával kitűzött czélját ’s vállalatát elő.
Az eféle intézetek kivált a’ tanuló ifjúságban nagy benyomást gerjeszlenek , és a’ mi mulhatlanul szükséges, az ifjúságot rendre és jobb ízlésre szok
tatják; bizonyságai a1 nemzet szellemi és anyagi ha
ladásának , számos külföldieket azon h e ly re , hol lé
teznek, édesgetnek, és igy statusgazdasági szempont
ból is a’ hazának és kivált magának a’ helynek, hol
felállitvák, nevezetes jövedelm et hoznak; minek vi
lágos példája Paris, London, Berlin, München ’s m u- seumokkal bővelkedő más európai városaink.
Ezenkívül még azon oknál fogva is nélkülöz- hetlenek az eféle intézetek, mivel a’ nevelésre olly ösztönül szolgálnak, melly állal sok henye életre szo
kott iíju kedvet kap a’ g y ű jté sre , ’s ez által elvo- natik a’ nemtelen szenvedélyektől.
A’ rendesen felállított tárgyak gyűjtésre szol
gálnak ösztönül a’ szemlélőnek ’s uj fölfedezésekre adnak alkalmat a’ gyűjtőnek. Jól mondja Tóth L ö - rincz tudós hazánkfia úti tárczája 5 -ik fü zetéb en , hol a nagy hirü British museumról s z ó l: „a’ museumok hihetlen befolyást gyakorolnak a’ nemzetek kifejtésé
re ; mert a’ honszerelet egyik legfőbb alapja: a’ múl
tak ém lékei, mellyekhez kapcsolvák eszméink ’s ro konérzelmeink őseinkről ’s őseink irán t, *s minden iránt, mi a’ jobb ember előtt szent. A’ múltkor ölé
ből fejlett kijelenünk, annak pedig képviselői a’ nem
zeti emlékek. Másik becse a m useum oknak, miért azok nem csupán fényüzési czikkeknek tekinthetők az, hogy a nép ízlését élesítik, ’s nemes gyönyörködte
tés által az egyéni boldogságot nevelik. Harmadik te
kintet , hogy a’ m űgyüjtemények, mig a nemzet di
csőségének ’s gazdagságának bizonyságai, anyagi jót is eszközölnek, idegen utazók karavánait vonván a’
városba, hol letétetvék. Anglia jobb kamatra n e m ad - hatá tökéit, mint mikor az Elgin márványokat m eg
vette , ’s Elgin lord és segéde az olasz Lusieri , kik a’ Parthenon díszeit letépték, rút rablást követ
9
lek ugyan el görög ország régi istenein, de Angliá
nak igen is hasznos szolgálatot tettek. Byon nemes boszuságában átkot monda a’ rablókra, kik Hellas ol
tárait ’s szent romait éjszakra vivék, ’s az elenyészett istenségek képeit Anglia ködében ütötték f e l: de a’
polgárisult világ magas művészi élvezetben részesül most e’ nemes töredékek e lő tt, miket eredeti helyü
kön az elkorcsult nép megbecsülni nem tudott.u Ezekből mindenki átláthatja , hogy a' magyar nemzeti Museum, mellynek nem csak a1 magyar nem
z e t, de az egész miveit világ használatára kell szol
gálnia , nem csak magyar tárgyak ’s ritkaságokkal, de a’ széles világ többi részeinek tárgyaival ’s ritka
ságaival is lehetőleg ellátandó, hogy a’ magyar lát
hassa kicsinyben , mije van ’s mije nincs, a’ külföl
di pedig ezeken kívül m eggyőződhessék, mennyire kívánunk haladni, elvégre pedig mind hontársaink, mind a’ hazánkat meglátogató külföldiek kielégillel- hessenek egyiránt.
A’ museum a’ tudományok, művészet és ipar m agtára, mellyböl mindenki szabadon és ingyen ve
hetvén kívánt magvakat, szükség , hogy az hazaszer- t e , de kivált a’ gazdagok á lta l, kiktől legtöbbet vár
hatni, pártoltassék. Helyesen jegyzi meg az 1 8 4 7 —ki életképek 2 4 4 -ik lapján egyik tudós hazánkfia: „Uraim!
ezen szembetűnő hidegség a’ tudományok ’s azok képviselői iránt nem sok szép reményt nyújt nem
zetünk jövendőjére nézve. Magyar ország csak az értelem kimivelése és az ismeretek terjesztése állal emelkedhetik ki eddigi csekély jelentésű álláspontja—
--- flO
ból, ’s ha T i , kik erre legtöbbet tehettek , a tudo
mány mozgalmairól semmit sem akartok tudni, sokáig kell még tengődni nálunk azok mivelőinek, mig némi tekintélyt és állást vívhatnak ki magoknak , mert pár
tolás nélkül a’ múzsák ellankadnak és hátramaradnak.a Ezekből kiindulva tagadhatlan, hogy virágzás
nak indult museumunkat még minél nagyobb tökélyre vinnünk mulfiatlan szükség.
Lássuk azonban ennek jelen állapolját ’s mind azokat , mik további b ő v ítését, m eg ő rzését, és mi
nél használhatóbbá és igy hasznosabbá tételét tárgyaz- z á k :
Rövid történeti vázlata-
A’ halhatatlan emlékezetű ’s hazája iránt lángo
ló szeretettel viseltetett Széchényi Ferencz g ró f visz- szatérvén 1 7 9 2 -d ik évben országos nápolyi követsé
géből , mellynek tárgya egy a’ magyar Karoktól és Rendektől a’ nápolyi királynak országunkban mulatá- sa emlékezetére veretett emlékpénznek általadása volt, eltökélé magában szeretve tisztelt hazája oltárára v a- lamelly nagy tulajdonú hálaáldozatol letenni. Ennél fogva kedves theresianumi egykori tanítójával a’ híres Denis Mihállyal, ki ekkor már a’ bécsi cs. könyvtárnak nagyhírű és érdemű őre volt, tanácskozásokba eresz
kedvén , csak hamar eltö k élé, hogy egy felállítandó
> magyar nemzeti könyvtárral lepi meg a’ nemzetiséget naponként magasabb fokra emelni törekvő magyar
I I —
nemzetei, ’s ezen időtől halhatatlan eldödei nagy tel
teitől vezéreltetve , ’s a’ haza iránti bőkezűségben velők versenyezve, magyar könyvtárát, ’s egyéb nagy ritkaságú gyűjtem ényeit, miket számos évekig kedves hazája kebelében ’s külföldi utazásai közben Nápolytól skot országig szakavatottsággal, és nagy fáradsággal, költségkímélés nélkül szerencsés siker
rel gyűjtött, mindent t. i. mi a’ haza szeretetét ’s is
m eretét előmozdította, mindent, mi magyar által ira
tolt , vagy magyar országról ’s ennek kiegészítő ré szeiről akár nyomtatásban akár írásban szerkeszte- tett ’s napfényt é r t, u. m. könyveket, kéziratokat, íöldabroszokat, képeket , ritkaságokat, czim ereket, pecsétek et, érmeket a’ legrégibb időtől a’ legújabb időkig nagy szenvedéllyel ’s tudom ányavatottsággal, a’ mit csak lehetett, m egszerezvén, kettöztetett szen
vedéllyel szaporilá és bövité mind a d d ig , inig általa nagyobb tökélyre emeltetvén , azokat később nagy
lelkűen a’ magyar nemzetnek ajándékozá. Hogy pe
dig tudományos kin cseit, mellyekkel nemzetét meg
ajándékozni k észü lt, hazájával ’s a’ tudós világgal minélelőbb megismertesse , Tibolth Mihály (Lajos íija egykori nevelője) által fáradhatlan szorgalommal el
készíttette nemzeti könyvtára lajstromát, melly 1 7 9 9 és 1800ban napfényre bocsáttatott, de a’ könyvtár még mind eddig magán tulajdona volt. Csak 1 8 0 2 b en ajándékozá azt a buzgó birtokos édes hazájának, ki
nyervén dicsöült ls ö Ferencz magyar királyunk m eg
egyezését, egyszersmind megerősítő alapitványlevelél.
Költ az alapitványlevélBécsben Novemb. 25én 1802ik esztendőben, melly szerint az intézet a’ haza fensé
ges Nádorára , vagy ennek nem létében a’ nagy
méltóságú magyar királyi helytartó tanács kormánya alá bízatott.
’S igy lett a1 halhatatlan Széchényi Ferencz gróf a’ jelenleg virágzásnak indult, és több fogyatkozása mellett is számos külországi museumokkal szerencsé
sen vetélkedő m. n. museumunk dicső alapitója. Hal
hatatlan marad a’ tudós férfiúnak nemcsak hazánkban, de az austriai császárság széles birodalmaiban is ked
ves em léke, ki nagylelkűsége által ösztönül szolgált a’ museumunk példájára idomitott grátzi Johanneum, brünni Francisceum , prágai nem zeti, insbruoki F e r - dinandeum -m useum oknak, ’s az austriai biroda
lomban létező számos tudományos közintézeteknek keletkezésére, ’s igy ezen első gazdag magot, melly a’ termékeny magyar földbe vettetett el halhatatlan Széchényink által, illeti az e lső sé g , *s méltán gyö
nyörködik ab b an , hogy kedves ifjabb testvérei sze
rencsésen kicsirázván, idősb testvérökkel együtt millió népek java és hasznára diszlenek és virágoznak.
Első lakhelye az intézetnek a’ mostani seminari- um épületében , hol akkor a’ k. Curia is tartózko
d o tt, volt, ’s ottan nyittatott ki először 1 8 0 7 -b e n augustus 2 0 - á n a’ Czenkröl érkezett kön y v , kézirat, kép és földabrosztár; az érmek ’s régiségek tára sok
kal később hozatván be.
Még azon esztendőben szerencsés volt az in
tézet december |0 - é n a’ Sz. Pétervárról visszajött fenséges Nádort az alapító társaságában fogadni, melly alkalommal ime két könyv bocsáttatott napfényre :
13
„Catalogus Bibliothecae Hungaricae nationalis S zé- ehényianae. Tóni. 1. suppleraentum I. A. Z. Posonii 1 8 0 3 . Typis Belnayanisa és „Index Altér Libros Bib
liothecae Hungaricae Széchényiano Regnicolaris su p - plemenlo primo comprehensos , in scientiarum o rd i- nes distributos exhibens Posonii 1 8 0 3 . in 8vo Typis Belnayanisu ; — mind ezek, mind az elöbbeni lajstro
mok ajándokul megküldettek minden törvényhatóság
nak és minden magyar országi Írónak. E rre közfigye
lem ébredett az egész hazában, ’s most már látván a’ lajstromokból a’ tud ó so k , mivel bir és mivel nem bir a’ nemzeti könyvtár, vetélkedve siettek mások is gazdagítani az országos közkincset , mellyet az ala
pitó maga is naponként temérdek költséggel bővített.
Dicsőült fenséges Nádorunk , tulajdon részéről az intézet kezdetétől egész hazánkra történt siralmas kimúlása idejéig nagy és gazdag ajándokokkal bövité
’s minden törekvését oda irányozta , hogy olly nagy hasznú közintézetünket minél virágzóbbá és haszonve- hetöbbé tehesse. ’S hogy ezután a’ magyar ország
ban kijövendő munkák birtokába is minél könnyebben jöhessen , a’ m. királyi Helytartótanácsnál kieszközlé az 1804ik év február 2 8 -á n 4 3 3 3 -ik szám alatti
’s minden törvényhatósághoz kibocsátott köriratot. , mellyben kötelességgé tétetik minden az országban létező könyvnyomónak, hogy nyomdájában kijövendő minden munkából egy példányt, m. n. museumunk Széchényi-országos könyvtárának küldeni kötelességé
nek tartsa. Fájdalom, hogy ennek minden részben nem egészen feleltek meg könyvnyomó intézeteink.
14
Alig kezdett azonban e’ rendelés sikereltelni, november 19én 1805ben a' Becshez közelitő franczia sereg m iatt, a’ haza fenséges nádorának m eghagy- tából, a’ nemzeti könyvtár Temesvárra vitetett kocsi
kon a’ pesti főiskola költségén, honnan csak 1 8 0 6 i m ar- tius közepe felé legnagyobb sarakban hozatott vissza.
Alig rakatlak be a' visszahozatott könyvek előb
bi helyeikbe, tüstént uj csapás érte a1 kezdetben álló intézetet. Pesten királyi rendelésből papnevelő inté
zel állíttatván fel, e’ végből a’ királyi curia a’ főiskola épületébe szállíttatott, a’ főiskola pedig mostani lakhe
lyébe költözött, hol a’ nemzeti könyvtár is egy időre nyughelyét kapott. Itt egészen újra kellett mindent j e lelni és rendezni a1 terem nagy különbözése miatt.
Fölötte terhelék a’ haza fenséges nádorának gon
dos szivét a’ Széchényi-országos könyvtár vándorlá
sai ; most tehát állandó lákhelyről, és ugyan azon in
tézet fontosságához illőről, valamint pénzalapról gon
dolkozók , ’s tervet készittete a ’ Széchényi-országos könyvtár őre által egy már sokkal több ágazatokra ki
terjedő magyar nemzeti museumról, helyet adóról egy
szersmind magyar országban talált mindenféle régisé
geknek ’s magyar országot illető természetieknek 'és kézi müveknek. Kiadatott nyomtatásban e’ terv illy czim alatt: „Museum Hungaricum Excelsis Regni P r o - ceribus et II. SS. ac 0 0 . exhibitum. Budáé, typis R e - giae Universitatis Hungaricae 1 8 0 7 . in folio.a Kiosz
tatván az országgyűlés alatt e ’ munka, de szét is küldetvén a’ törvényhatóságokhoz, akkor ugyan al
kalmas hely hiánya miatt e tárgy el nem döntethetett,
— 15
minclazáltal azt a’ hasznot szülte még is, hogy az országgyűlés m inden, a1 fejedelemnek ajánlott 1 fo
rinttól 1 garast rendelt beszedetni a’ fölállítandó ma
gyar nemzeti museum tökepénzének alapítására. Min
den esetre p ed ig , mint az 1 8 0 7 —ki XXIV-dik tör—
vényczikk hirdeti, nagy köszönettel az alapitó iránt a’ Széchényi-országos könyvtár minden ágazataival együtt országos ótalom alá v étetett, ’s a’ magyar nemzeti museum neve is most pendittetelt a törvény
ben legelőször meg.
Részint a’ több mint 3 0 0 példányban kioszla
tott m. n. museum terve, részint a’ dicső nádor és Széchényi Ferencz g ró f folyvásti adakozásai ’s tet
tekben nyilvánult hathatós részvétük szinte részvét és adakozásra szolgáltak ösztönül a’ különben is minden jó ra szépre és hasznosra mindenkor bőven adakozni kész magyar nemzetnek; ’s innen lön, hogy számos * nagylelkű hazánkfiai nagy mennyiségű készpénzzel, fegyverek, könyvek, kéziratok, ásványok, érmek
kel nagy mennyiségben bőviték és gazdagiták nem
zeti közintézetünket.
1808ban nyerte a’ Museum Grassalkovich h e r- czegtöl azon té r t, melly akkor az egyetem füvész- kertéül szolgált, ’s a’ mostani belvárosi egész szép - utcza üres terét foglalta e l , mellyért a’ herczeg a’
hatvani kapun kívüli saját kertjét engedé által fü- vészkertül az egyetemnek , ’s e’ csere az 1808ki 8dik törvényczikkben jóváhagyatott, és a’ nemzeti museum ótalma világos törvény által a’ haza fensé
ges nádorára bízatott.
— t i i —
E rre a’ határtalan kegyelmű pártfogó 1 8 0 9 . k ezd etén , minden általa bírt kéziratait a’ híres Pray Györgynek, úgy a’ tőle 1 2 ,0 0 0 forinton vásárlóit Kovachich Márton féle kézirat, valamint 3 4 7 8 da
rab ásványból álló gyűjteményét is Museumunknak ajándékozta; melly nemes lettől Szapáry P éter g ró f vezéreltetve gazdag ásványgyüjteményével gazdagító a’ nemzeti museum természetosztályát.
Alig vétettek által azonban a’ kincsek, tüstént május 21kén 1 8 0 9 . a’ franczia veszély elől (G yőr
nél lévén már az ellenség) a’ Széchényi-országos könyvtár Nagyváradra vitetett, s innen ismét legna
gyobb sarakban 1810ki mart. 7kén hozatott vissza.
Kirakatván ismét a’ vándorlóit nemzeti könyv
tár maga helyére, nem sokára fényesebb alakot vön magára. Mert elérkezett Pestre és hazai fákból ké
szült 18. csinos szekrényekben terem e közepén két sorban szemlélésre kitétetett a’ Széchényi ajándékozta magyar és erdély országi gazdag éremgyüjtemény.
1 8 1 1 -ik év és hó elején kirablás fenyegette a"
haza k in cseit; az épület ajtai t. i. ismételve feltö
retni próbáltattak, ’s csak a’ szolgák pontos őrködé
se mentette meg azt a1 nagy veszélytől. É s ezen idő
t ő l , t. i. 181 l i januar lOtől nyert nemzeti m useu- munk állandó katonaőrizetet.
Az eddig csak egy osztályból állott intézet 181 lik évben már különféle, mintegy egymástól elvált ágak
ra kezdett oszlani.
— I?
1 8 1 2 - ik évben tudósítván a1 haza dicső nádora az akkor Pozsonban összegyűlt ország Rendéit a ’ m.
n. museumról, e’ körüli fáradhatlan érdemei méltány
lásául a1 haza által hálásan m egköszönteiéit, ’s az o r
szággyűlés a’ még uj intézetet sokkal kiterjedtebbé és nagyszerűbbé kívánta alakítani: minek következté
ben a’ dicsőült pártfogó egy nagyszerű m useum - épülelröl elölegesen gondoskodott. Ugyan ez évben a1 haza törvényhatóságai nádori körlevél által a’ m u- seum gyűjteményei bővítésére felszólliltaltak ; minek az lön sik ere, hogy k ö n y v , kézirat, é re m , régi
s é g , ritkaságok, természettudományi és ipari gyűj
teményei a’ haza polgárainak bőkezűségéből tetemesen
megszaporodtak. n
1 8 1 3 - ban a’ m. n. museum számára Batthyány Antal gróftól mostani nagy telke m egvétetvén, ’s
előbbi széputczai telke eladatván, következett, hogy a’ nemzeti museum ismét uj lakhelyre vándorlóit.
Régi épületek állván az uj telken, ezeknek al
kalmaztatása ’s minduntalani tataroztatása a’ museum csekély tőkepénzéi majd mind fölem észtette, honnan nagy Ínség hárult a’ fokonként szaporittaloll tisztvi
selő k re, kik a’ drágaság és csekély fizetéseik miatt tetemes szükséggel küzdöttek.
1 8 1 8 -b a n megvette a' fenséges Nádor Kietai—
bel Pál ritka kéziratait.
Ugyan ez évben jelent meg az „Acta litteraria Musei Nationalis Hungarici Budáé 1 8 1 8 . 4 to c; czirnü
2
munka, mellynek folytatása részint a’ museumba be
állott belzavarok, részint az intézet szegénysége miatt, mind eddig elm aradt, jövendőre azonban,!de most m á r , a' nemzetesedés úgy kívánván , hazai nyelven volna eszközlendö.
1 8 2 4 -b e n Vuchelich könyvtára jutott hagyomá
nyozás utján a1 nemzeti museum birtokába. Szinte ez évben Kéler Godofred könyvtárát, melly nem nagy, de igen je le s, vette meg a’ fenséges Nádor intéze
tünk számára.
1 8 3 5 -b e n lllésházy István g ró f kivált történeti munkákban gazdag könyv, kézirat és földabrosz-gyüj- teménye ajándékoztatolt a’ boldogult nagyemlókeze- tü tulajdonos által m. n museuinunknak, melly azon
ban hely hijánya miatt egész 1847ki tavaszig ládákban hevert haszonvehetleniil.
1 8 3 2/(i évben 1 2 5 ,0 0 0 . ezüst forinton Janko- vich Miklóstól gazdag könyvgyűjtem ény, kéziratok, magyar , g ö rö g , romai érmek és régiségek , fegy
v e re k , képek !s egyéb ritkaságok, mellyekkel nem
zeti intézetünk valódi uj ragyogóbb fénybe hozatott, vétettek meg az ország Rendei á lta l; mik azonban 1 8 3 8 -b a n a’ veszedelmes budapesti vizáradáskor, minthogy az eladó háza ledőlő félben volt, nyakra lő
re, tömegben vétettek által, ’s egy részben Budára az országos pénz és levéltárba vitettek, más részről előbb Pestm egye fegyvertárába, azután a’ Ludoviceum épületébe takariltattak. Nem sokára Horvát István leg idősebb őrre, minthogy az igazgatóihivatal még betölt
—
tm
—19
ve nem volt, a* régiség őre pedig időközben m eg- halálozott. bizaték Jankovich Miklós könyvei, képei*, szobrai, érmei, ékességei , fegyverei s egyebeknek általvétele és összeírása, mi a1 legnagyobb pontosság
gal és szakértöleg történt meg.
Mivel pedig az 1838ik évi veszedelmes vizá- radás ideje óla , egész 1847ki tavaszig a’ uiuseum gyűjteményeinek legnagyobb része a’ Ludoviceum épületében volt letéve, egy része rögtönözve ideig-- len felállittatván, nagyobb része ládákba elzárva, ezen egész idő alatt a’ búvárkodó tudósok és a’ kiváncsi nagy közönség azoknak csak kevés hasznát vehette.
Szinte 1836ik évben Pyrker János László egri atyaérsek 1 9 0 . darab Válogatott olajfestvényekből álló gazdag képgyűjteményét ajándékozó m n. m use- umunknak, melly a1 félig elkészült uj épületbe 1845ben ideiglen felállittatván, 1 8 4 6 -b a n mart. 1 9 -é n a d i- csöült nagy nádor nevenapján , mostani állandó he
lyén , mint intézetünk egy egészen u j , ’s egyik ki
egészítő ré s z e , t. i. képosztálya, nagy számú közön
ség jelenlétében ünnepélyesen nyittatott meg. *) 1838ban Veszerle József egyetemi tanár gaz
dag m agyar, róm ai, gö rö g érem -gyűjtem ényével;
*) Ezeken kivid még a dicsőült nádor felszólítására Einsle által festett tulajdon arezképével, valamint egyházi rend
be lett fölszenteltetésének Egerben 1846Í dec. 8án tar
tatott 50-dik évnapja emlékére Corregio remek olaj- festvényével ajándékozó meg m. n. museumunkat.
2 *
30 -
1844ben pedig Kis Ferencz magyar, római, görö g érem , arany, ezüst érez ’s egyéb régisé
gekből álló nevezetes gyűjtem ényével, melly a’ d i- esöült Föherczeg nádor által rendeltetett roegvétet- n i, m. n. museumunk tetemesen gazdagodott.
Az 1 8 3 2/„-d ik évi XXXVII-dik törvényezikk értelménél fogva „azon tekintetekhez képest, m el- lyeket a11 museum a’ nemzeti mivelődésre és díszre, úgy mindennemű jelesebb emlékeknek gyűjtésére és fentartására nézve méltán kíván, felvevén ezen hazai intézetnek jelen állapotát, meghatároztatik: l . § . Egy uj épületnek, melly a’ gyűjtemények czélirányos e l- helyheztetésüknek és megőrzésüknek alkalmatosán és diszszel megfeleljen, az intézet telkén leendő fölál
lítása végett 5 0 0 ,0 0 0 forintok ajánltatnaka . A’ nagy
szerű museumi csarnok építéséhez 1 8 3 7 i junius hó
napban fogtak egész erővel; azonban részint előre nem látott akadályoknál fogva, részint a’ veszedel
mes árvíz után beállott tetemes drágaság m iatt, az épület az országgyülésileg kivetett összegnél többe került, ’s a‘ museumi pénztár kiürítése miatt bár ugyan már az épület maga egész pompájában fenáll és disz- lik, némelly belrészei ’s küludvara még munkában vannak; legnagyobb részt hiányozván benne az olly igen szükséges bútorok, mellyek legkevesebb szá
mítás szerint 8 0 ,0 0 0 ezüst forintba kerülhetnek, ’s e ’ hiány miatt fájdalom a’ gyűjtemények mind e’ mai napig sem álliüathattak fel.
A 1 nemzeti nmseum Jelen állapotja.
A’ két emeletes épület földszinti részét a’ tisz
tek és szolgák lakják, ez azonban már jelenleg is olly szoros, hogy egy ö r , egy segédör, és egy írnok az épületen kivül kénytelenittetnek lakni.
Az első emelet egy részében 14. terem ben, l ö r ) ;ide értvén az őr és olvasó term et is , a’ Szé
chényi-országos könyvtár lartatik, mellyre jelenleg egy ör ügyelvén, melléje egy szolga rendeltetett.
Ugyan ezen emelet másik részében 9 . terem ben , ide értvén az őr dolgozó te rm é t, melly egy úttal az osztály szorossága miatt, fájdalom, raktárai is szolgál, 2 o r) a’ kincs és régiségek tára tartatik, mellyre egy őr ü g y elv én , rendelkezésére egy szol
ga adatott.
A’ második emelet egyik részében 1 4 . terem ben , ide értvén az őrszobát és raktárát is, 3 o r) a’
természetiek ’s kézmütan tára tartatik, mellyre jelen leg egy ö r, két tiszteleti ör ügyelvén, melléjök egy szolga van rendelve.
Szinte a" második emelet másik 8 . teremből álló része, a’ festő termet is ide értvén 4 e r) a’ kép
tárt foglalja magában, mellyre jelenleg egy őr ügyel
vén , melléje egy szolga rendeltetett.
’S igy összesen, kivévén a’ 4. őr dolgozó, egy könyvtári olvasó , és a’ természetosztály raktári termét, intézetünk minden osztálya 3 9 . teremben le
het csak felállítva, melly hely most ugyan még né
mi szorultsággal elegendő, egynéhány év múlva azon
ban arról kell gondoskodnunk, hogy mikép helyezzük el gyűjteményünk egy részét a’ különben is széles fo
lyosókra.
!-Sflör könyvtár.
Melly az alapitó Széchényi Ferencz gróf, Illés—
házy István g ró f, Kéler, Vuchetich nagyobb könyv
tárain kívül, az évenként ajándok utján bejött szá
mos könyveket és a’ Jankovich Miklóstól vett nagy könyvtárt ide értve, az országban létező könyvnyom
dák részéről bejött e g y -e g y példány munkákból sza
po ro d o tt, ’s már közel 1 0 0 ,0 0 0 . kötetet számlál.
Felosztatik e z :
a. ) Levél és oklevelek tárára.
b. ) Könyvnyomdái zsengékre (incunabulum) c. ) kéziratokra.
d. ) Magára a’ könyvtárra.
Az e ’ körül leendők:
1. ) Szükség , hogy ezl minél jobban bővítsük és szaporítsuk.
2 . ) Minél jobban biztosítsuk a’ veszély és ká
rosodás ellen.
3 . ) A’ tudományos v ilág , de kivált egész ha
zára nézve minél virágzóbbá és hasznosabbá tegyük.
Mi az elsőt illeti, ha azt nézem , mit tettek ed
d ig , ’s mit tesznek jelenben más nyilvános könyv
tárak bővítése körül, a1 bécsi udvari könyvtárra, melly mintegy 4 0 0 ,0 0 0 kötetet számlál, évenként 1 9 ,0 0 0 . ezüst forint, a’münchenire, melly túlhaladja a14 0 0 ,0 0 0 . kötetet 1 6 ,0 0 0 bajor forint , a’ kisebbek közt pedig a’ nem épen gazdag lipcsei egyelem könyvtárát v e szem , meilynek bővítésére évenként 3 ,0 0 0 ezüst tal
lér fordittatik, szomorúan kénytelen vagyok megvál
tani , hogy kivévén a’ Széchényi Lajos g ró f alapí
totta 4 0 0 . ezüst fo rin to t, melly magyar munkákra van szánva, könyvtárunk gyarapodására semmi bi
zonyos összeg nem fordittatik.
A’ museum könyvtára, mint tudva van, kivévén a1 magyar könyvnyomlatóktól bejött munkákat , ’s némelly egyes újabb kisebb számú ajándokokat, többnyire némelly egész és nagyobb mennyiségű köny
veket magokban foglaló könyvtárakból alkottatván, az utóbb kijött munkák természetesen elm aradván, ezek intézetünkben hijányoznak.
Könyvtárunkat legjobban és legkönnyebben le
het bővíteni e k ép e n :
— 34
a. ) az 184 8 i 18ik törv. ez. 40ik §a, raelly igy sz é li: „Ú gy a’ nyomtatványokból, mint az ábrázolatok
ból kél példány a’ helybeli hatóságnak adatandó; egyik a1 hatóságé, másik bekötve a’ nemzeti museumé lesza nyomán, világosan hagyassák meg törvény által min
den könyvnyomónak és kömetszönek, hogy ezután minden nála nyomtatásban kijövendő akármi csekély munkából, még a’ színházi lapot is ide é r tv e ; min
den földabroszból, zenekótákból, képekből s a t. egy példányt a’ museumnak adni kényteleniltessék. Sze
reztessenek meg minden áron a1 könyvtár számára a’
hajdan Mátyás könyvtárában diszlelt m unkák, kivált a1 wolfenbütteli könyvtárból, ’s egyéb magyar or
szágot illető ’s ennek előtte kivitt régiségek.
b. ) Hogy az újabb irodalomban is elöhaladhas- sunk, a’ könyvtár bővítésére fordittassék évenként
legalább 2 0 0 0 ezüst forint , mi valóban egy illy nem zetnek, mint a’ magyar , épen nem sok. Ezen kívül fordittassék évenként bekötésekre (minekutána legtöbb uj munka kötetlen jő be) 1 0 0 0 ezüst forint.
c. )Mindenek előtt pedig szükség a’ Horvát István gazdag könyvtárát megvenni , melly jelenleg a’ di
csőiét főherczeg József rendeléséből n. intézetünkbe van letéve , ’s mintegy 3 0 ,0 0 0 . kötetet számlál. E ’ közt csak magyar országot illető (Hungarica) több van 6 0 0 0 . darabnál. Gazdag ez kivált történetira
tokban, ’s intézetünk könyvtárára megbecsülhetetlen kincs.
d. ) Sokat nyerne nemzeti museumunk a’ Ráday grófok könyvtárával , valamint még hátralevő K ova-
chich Márton könyv, levél és okirat-gyűjteményével.
*5
2 . ) Szükség, hogy minél inkább biztosítsuk a1 ve
szély és károsodás ellen , mi úgy történhetik:
a.) Ha a1 könyvtár rendesen lajstrom oztatik, mire azonban számos kéz kell; mivel az őr maga le
hetetlen , hogy ezen nagy feladatot elbírhassa; szük
ség lesz tehát melléje két seg éd -ő rö n kívül még leg
alább két rendes írnokot nevezni. Addig azonban, mig felállittatik, hogy a’ munka gyorsabban mehessen, minél több napdijnokot is szükség lesz fogadni.
Ellenörködés végett pedig szükségesnek látnám, ha egy pár egyénből álló kiküldendö választmány az intézet igazgatója befolyásával a1 könyvtárt megvizs
gálván, állapotáról az országgyűlésnek időről időre tudósítást adna. A’ museum tisztviselői pedig szoro
san köteleztetnének arra törvény által, hogy a’ könyv
tárból a’ pártfogó tudta hire nélkül se eladni, se el
cserélni semmit ne merjenek; a’ könyveket mind ma
gok, mind mások által az épületben, erre szánt he
lyeken óvatosság melleit a’ m egerősítendő rendsza
bályok értelmében használják és használtassák , kivé- vén ha netalán a1 kikölcsönzést tiltó 1 8 3 6 -i ország
gyűlési határozat megmásittatnék, és a’ szükségesnek tatáit kikölcsönzés bizonyos feltételek mellett kiterjesz
tetvén, törvény által is m egengedtetnék; melly esetben azonban egy írnokkal többet kellene a’ könyvtárhoz rendelni, mivel a’ könyvek kikölcsönözése és visszavé
tele nagy pontosságot és nem kevesebb munkát igényel.
3 . ) Hogy minél hasznosabbá tehessiik, szükség, hogy a1 nagy, kivált tudós közönség számára napon
ként bizonyos órákban óvatossággal nyittassák meg olvasó terem e. Minden lajstroma nyomassák ki. Ezen kívül adassanak ki Horvát István gazdag történeti , nyelvtani , ’s hazánk politicai állását illető adatai, mit már E ngel is indítványba hozott, mondván, hogy ki kellene Írni, tárgy és évrendbe sorozni a1 külföldi egy és közelkorú munkákból m indazt, a’ mi nemze
tünk és hazánk történetére vonatkozik. — Ki kellene szinte folytatólag magyar nyelven adni a’ museum a c - táit, a’ többi oszályok lajstromait, nevezetesen V e- szerle nagy pontosság és fáradsággal részre v ése- teit magyar és erdély országi érmek tábláit. Az efé- le kiadásokra lehetne évenként 2 0 0 0 ezüst forintot fordítani.
Mivel pedig könyvtárunk számos kettős, hármas sőt négyes példányokkal is b i r , szü k sé g , hogy a1 duplicatumokról ’s a’ t .a ’ haza rendelkezzék : mi, hogy a’ museum alaptőkéje szaporittassék, vagy nyilvános árveréssel, kézalatti eladással , kicseréléssel történ
h etik , vagy, ha a’ nemzet nagylelkű akar lenni, ’s kettős s. I. példánya kincseit nem akarja kivitetni a’
külföldre , és kívánja a’ tudományokat nem csak ö sz- pontositani , hanem némileg az országban is kiter
jeszten i, úgy ajándékozza el kettős s t. példányai egy részét az erdélyi museum s’ némelly a’ hazában törvényesen bevett vallású főiskolák közt közhaszná
latul , úgy azonban, hogy ezek a’ museum igazga
tósága által némüleg őrszemmel tartassanak, ’s álla
potukról minden országgyűlésre tudósítás adassék.
Ugyan ezt lehetne tenni a1 kettős érmek , ásványok
’s egyéb a’ museumban nélkülözhető gyűjteményi --- 26 —
tárgyakkal. Nagy haszon háromolnék ez által nem csak azon helyekre, hol az eféle fiók-museumok felál- littatnának, d e , kivált ezek vidékére hasznos e re d ményűk lévén, főkép a’ tanuló ifjúságra. Vajmi kön
nyen történhetik, hogy ellenség, vagy más valamelly viszontagság áltat a’ museum tárgyai csonkulást szen
vedhetnek ; milly nagy nyereség lesz e ’ szerint a’
hazára ’s illetőleg tudományokra n é zv e , ha azoknak legalább egy ré sze , ha nem is a’ pesti museumban, de édes hazánk más környékein megmentethetik.
Tagadhatatlan egyébiránt , hogy a’ museumok emelik a1 tudományos m ivelödést, ’s nagy hasznot hajtanak az azokat használóknak. Vegyük csak a’ mi- velt nagy német hont, hol alig van 4 — 5 0 0 0 lelket számláló hely, mellyben ha nem is museum, de leg alább nagy hasznú könyvtár létezik. A’ német biro
dalom legregényesebb ’s mondhatni pallérozottabb tá
já n , a’ majnai Frankfurt körül, alig 2 0 0 . □ m é rt- földnyi téren 21 különféle museumot találtam , n é v - szerint F rankfurt, Mainz , W iesbaden , Coblentz , N euw ied, Bonn , C ö ln , D arm stadt, Mannheim, H e i- delberg, Carlsruheban, ’s egyebütt alig néhány ó rá nyira egymástól.
É des hazánk 4 8 9 4 . □ mértföldön (ide nem értve a’ legközelebb anyaországunkkal összeforrt ked
ves sirdélyt), kivévén a’ n. museumot, királyi egye
tem könyvtárát ’s nem nagy archáologiai és term é
szetiek gyűjtem ényét, a’ tudós társaság könyvtárát, a’ selmeczi bányász-academia ásvány, minta és phy- sicai gyűjtem ényét, az országban létező főbbiskolák
— ** —
néraelly könyvtárait, fájdalom, nyilvános gyűjtemények nagy híjával van. Nagy haszonra válnék e’ szerint széles hazánk több tájaira nemzeti Museumunk ném i- legi kiterjesztése.
II-szor Kincstár.
Az alapitó Széchényi grófon kiviíl ö cs. kir.
Föherczegségét dicsöült N ádorunkat, ’s fiját József ö F e n sé g é t, Berényi Borbála grófnőt Orczy József báró özvegyét, Batthyány Fiilöp h erczeg et, Kubinyi P é te r t, Ittebei Kis A ntalt, a’ Marczibányi családot, Beleznay Ján o s, Rhédey L a jo s, Eszierházy Ján o s, Keglevich János g rófokat, Stoffer József udvari ta
nácsost, Andrássy Leopold és József grófokat, Már- fy Leopoldot , Laffert V incze, Podmaniczky József bárókat , legközelebb Eszterházy Pál herczeget ’s több adakozókat számlál, és részint ezek lelkes ha
zafiadományaiból , részint a’ Veszerle József, Janko- vich Miklós , Kis Ferencz m egvett nagyobb gyűjte
ményeiből, valamint a’ museum csekély pénzalapjához k ép est, némelly kisebb számú m egvett ritkaságok
ból alakult.
Áll pedig jelenleg következő részekből:
1.) Az érem gyüjlem ényböl, melly g ö r ö g , ró mai, általános és magyar gyűjtem ényre osztalik fel,
’s közel 9 0 ,0 0 0 darabot számlál. E ’ közt azonban sok kettős, sőt hármas s a t. példány is lé te z : melly a’
hongyülés további rendelkezésétől függ.
2 . ) A ’ kő , b ro n sz, és vas korszak régiségei gyűjtem ényéből, u.m . arany, ezüst ékszerekből, é rc z - szobrok, házi istenek, egyházi és házi edények, csatok, tükrök, nyakékszerek, csengelyük, lámpák, korsók ’s egyéb c s e ré p , üvegedényekből.
3 . ) Köszobrok gyűjtem ényéből, melly újabb és régibb mell- ’s egész szobrokból, szoborcsoporto-
zatokból (G ru p p é ), számra közel 5 0 -b ö l áll.
4 . ) Az ó és középkor emlékeiből, miilyenek a’ koporsók , sírkövek, római o ltáro k , mértföldmu-
tatók , s a t. Ezen gyűjtemény bár egy a’ legérdeke
sebbek közül n. museumunkban, ’s kirekesztöleg csu
pán olly tárgyakat foglal magában, mellyek széles szép hazánkban találtattak ’s a’ történetbuvárnak sok tekin
tetben,mint történeti kútfők, nagy felvilágosítást ad
hatnak, több 1 0 0 darabot tesz, mellyek azonban nagy súlyuk miatt (némellyek 1 0 0 mázsánál is többet nyom
ván) a’ museum első emeletére nem vitethetvén, fáj
dalom, számos év ó ta , úgy szólván, használat nél
kül előbb a' régi museum udvarán, most pedig el
zárva hevernek.
E ’ valódi tudományos kincset csak úgy lehetne czélszerűleg használni, ha a’ museum külső udvara hátulsó részén az olaszok példájára nyitott árkádok éppiltetnének , mellyekbe czélszerűleg elrendeztethet- nének, ’s hogy a’ tudományos világ kellő hasznokat vehesse, szükség volna azokat kőnyomatokkal ellátva és szakértőleg kiadni.
— * 9 —
— 30 —
5 . ) Közép és újabb kori arany^ ezüst ’s drá
gaságok gyűjtem ényéből, miilyenek az ezüst edények, serlegek (illyen mintegy 3 0 0 van gyűjteményünk
ben) , egyházi kanta vagy ámpolna, kelyhek, arany ezüst ’s réz g yűrűk, mellyek száma többre megy 5 0 0 -n á l, egyházi föszemélyek drága kövekkel kira
kott keresztjei, női és férfi ruhához tartozó éksze
rek, több elefántcsontból, kókuszból, gyöngyházból faragott ékszer és ritkaság*
6 . ) Fegyvertárból. Ez ugyan mind eddig nem n a g y , azonban válogatott és számos magyar történeti emlékekkel b ir, több kardot, t ö r t , puskát, pisztolyt, buzogányt ’s egyebet számlálván.
7. ) Közép és ujabbkori bútorok és öltözetek táráb ó l, mellyben egynéhány érdekes történeti szek
rény , ókori z o n g o ra , és becses asztalok léteznek.
Az ezen osztály körül teendők :
1 .) Mi bővítését illeti, minden osztálya részint:
a. ) ü g y szaporittathatik, ha lelkes, kivált te - hetösb hazánkfiai, valamint eddig, úgy ezután is rit
ka érm ekkel, ’s érczrégiségekkel, valamint szob
rokkal és történeti bútorokkal, mellyeknek birtoká
ban vannak, több lelkes honpolgárink példájára to
vábbá is nagylelkűen gazdagitják. R észint:
b. ) Ha a’ magyar szobor-egylet, mellynek lel
kes alapitója Döbrentei Gábor budakerületi országos főbiztos, ’s melly a’ museum érdekében alakult , ’s időről időre pénz-erejéhez képest annak számára magyar szobrász által müvet készíttet, -- példájára
több lelkes hazafi-testületek találkoznának, mellyek e - kép n, museumunk virágzásán működnének.
c.) Mi magyarok szüntelen panaszkodunk, hogy régiségeink nincsenek a’ hajdanból; holott egy euró
pai nemzetnek sincs olly dicső m últja, mint épen a’
magyarnak. Ha azt akarjuk, hogy emlékeink le g y e nek a’ hajdanból, nagy embereinket és hazánk téréin hajdan lakott népeket kell sírjaikból, hogy úgy mond
jam, föltámasztanunk.
A’ g ö rö g és romai öltözeteket, fegyvereket, edényeket és ékszereket íróink előadása után képzel
ni sem lehetne, ha P o m p eji's Herculanum a1 Vesuv hamvaiból fel nem ásaltak volna.
Napjainkban a’ régiség-tudom ány, épen ásatások roppant eredményei után, csaknem mindenütt nem
zeti irányban kezd fejledezni, a’ gö rö g és római vi
lág csudálóinak száma mindinkább kevesbedik; az vonzó immár mindenütt és é rd e k e s , a’ mi hazai, ’s mit a’ görögök és rómaiak mint rájok nézve idegent megvelöleg barbár népeknek tulajdonítottak.
A1 k ő - ’s rézkori hazai sirhalmok sze rk e ze te , az azokban lelt égett vagy égetlen tetem ek, és a' halottak mellé tétetni szokott fegyverek, eszközök és edények vizsgálása kivált D án-országban nagy tu - dományavatottsággal folytaltatik. * )
— 31 —
* ) W orsae, D ánem arks Vorzeit durch A lterthüm er u n d G ra b - hügel beleuchtet. — Kopenhagen , 1844. 8. munkájában érdekesen iratik le.
—
3 2
Ennek példájára letakarván némelly tudomány- barátok és szenvedélyes régiségbúvárok ókori emlé
keinket eleveníteni, Batthyány Fülöp hg. lelkes ha
zánkfia engedelméből É rd határában levő 12 0 ra me
nő úgy nevezett kunhalmokat , mellyek mind meg annyi sírok , Luczenbacher János nemzeti museumi őr szakavatott felügyelése alatt szorgalmatosán ásat- ja nemzeti museumunk érdekében , ’s már is szép
történeti emlékeket fedezett fel.
Ugyan ezt kellene tenni a’ hazaszerle találtató síremlékekkel: azonban erre egyes vállalkozók tehe
tetlenek , ’s ezt csak a’ haza mozdíthatja czélszerü- leg úgy elő, ha teszem az évenként a’ nemzeti rau- seum kincstára szaporítására 1 0 0 0 ezüst forintot for
d ít, m egengedvén, hogy ennek egy része évenként a1 földből kiásandó emlékek m egszerzésére fordít—
tassék.
Hogy azonban a’ még földben heverő régi em
lékek, tudatlanok általi kutatásokkor el ne romboltas
san ak , úgy szólván vandál kézre ne jussanak, tör
vény által ki kellene jelenteni, hogy a’ hon minden polgára az ókori maradványok iránt nagyobb kegye
lettel viseltessék, senki semmit el ne rontson, hanem azt, mit talál, vagy ingyen, vagy pedig becs mellett a’ n. museum birtokába engedje által. *)
* ) A’ dán-országi sírok fürkészése ’s tudom ányos ásatása nem kerülte el Fridrik F erencz m eklenburgi nagyher- czeg figyelm ét, ki 1804. két re n d e le te t, 1836. ism ét más kettőt bocsátott közre az iránt, hogy a’ tudom ányra néz-
— 33 —
A’ külföld e’ tekintetben már nagyon előre ment,
’s museumai teméntelen őskori nagybecsű maradvá
nyokban gazdagok.
A’ magyar orvosok és természelvizsgálok ván
dorgyülekezete , felvevőn körébe az archeológiát is, múlt 1 8 4 7 —ik évi aug. 1 1 - ik - 1 7 -é n Sopronban tar
tatott nagygyűlésén a’ honi régiségek m egőrzése tár
gyában következendő határozatot hozott.
„Hogy minden akár ős, akár a’ középkorból magyar országban felfedezett régiségek és mű
emlékek az archeológia és illetőleg történettan számára megőriztessenek , és semmi szin alatt az országból ki ne vitessenek, sőt a’ nagyobb- szerü emlékek, miilyenek p é ld á u l: a’ régi eg y házak és várak, egyéb középületek vagy sírbol
tok, részint fentartassanak, részint , hogy az idő viszontagságainak kitéve végromlásra ne ju ssa
nak , a1 közgyűlés azon gondos óhajtását fejezi k i, hogy ns. Sopron vármegyét olly végből ke
resse meg , miszerint ez lenne szives az o r
szág minden m egyéit, sz. királyi városait, nem különben püspököket és más egyházi főnököket felszóllitani, hogy azok részint birtokaikban lé
tező egyházak és várak, úgy szinte egyéb ré
ve olly nagy é rd e k ű pogány sírokat senki el ne rom bolja , és szét ne h á n y assa
,
azoknak hol és miilyen állapotban l é t é t , úgy szinte m ennyiségét m indenki felje
lentse. A’ kutatások szakértők által felügyelet alatt tö r
té n v é n , dús és gazdag eredm ényre vezettek.
S
giségek fentarlására terjeszszék ki figyelmüket, részint országgyűlésre küldendő követeiket olly törvény alkotására utasítsák, hogy minden a’
föld gyomrából napfényre kerülendő régi ma
radványok és kincsek belső beesők megváltása mellett a1 m. nemzeti museum számára hivatalo
san m egszereztessenek.
E gyébiránt a’ gyűlés kívánatosnak látja V ise- g rád v á rá t, királyaink egykoron fénylakát, va
lamint egyéb a1 magyarok történeti korszakában jeles épületeket, a’ Rajna melletti várak pél
dájára, nemcsak a’ végenyészettöl m egóvni, de azokra némi gondot is fordítani, melly hazafiui óhajtását, hogy országgyűlési követei állal pár
tolni szíveskedjék, ezennel alázatosan m eg k éri/4 2 .) Hogy a’ kincstári osztály minél jobban biz
tosíttassák veszély és károsodás ellen, szükség min
denek elölt, hogy lehetőségig minden tárgyai üveg alatt zárva tartassanak, ’s a’ különben is csak egy ő rre, ki mellett még egy szolga működik, bízott fel—
ü g y e lés, sem tudományos sem bátorsági szempont
ból elégséges nem lévén, szükség, hogy ezen nagy kiterjedésű osztályhoz még egy segédőr is adassák.
Az ö rö k , kivált ezen osztályt, de az egész museum nagy kiterjedését tekintve, még legalább hárommal szaporittassanak. Egyébiránt ne legyen szabad semmit az osztályból az épületen kívül kikölcsönözni. A1 lel
tárak szakértők által időről időre vizsgáltassanak meg,
’s tudósítás adassák az ország rendéinek ; a’ kettős hármas s a t. példányokra nézve történhetik a z , mi a’ könyvtárnál javaltatik,
— 34 —
— 35
3 .) Hogy a’ tudományos világ és hazánk szá
mára minél virágzóbbá ’s hasznosabbá tehessük, szük
ség , hogy ezen szakban , bizonyos napokon kinyit
tatván, az őr vagy segédőr jelen legyenek, ’s a’ kér
dezősködő tudomány-baráloknak felvilágosítást adja
nak. Az egész osztály lajstromai, még pedig in stru - ctiv , nem csupán puszta catalogok, mellyek a’ beho
zandó házi rend mellett használtathatnak , ábrákkal ellátva napfényt érjenek.
3 .) A’ szobor-gyűjtem ény, valamint netalán e - gyéb művészeti becsű tárgyak , legnagyobb óvatos
ság mellett hellyben az azt kívánók által lemásoltat
hassanak.
III-szor Természetiek és kézmütaniak osztálya.
A J
Á llat-gyűjtem ény.
a.) A felsőbb rendű vagy gerinczes állatok.
1. Emlősök. Bár ugyan az eddig bevett elv sze
rint ebbe csak honi emlősök állíttatnak, ez azonban még i s , kivált a’ nagyobb állatokra nézve igen h i- jányos; minek legfőbb oka az, hogy nemzeti M useu- munknak még mai napig sincsen rendes kitömöje, kire olly mulhatlan nagy szükség van. A’ kisebb em
lősök legnagyobb részt Petényi Salamon museumi tisz
teleti őr szorgalma által szereztettek ; azonban Ocskay Ferencz báró, Rainer György, Rokosz István és töb
ben , szives adományaikkal bŐYiték e’ gyűjteményt.
3*
3 6 ---
Ezen gyüjteraénynyel szoros összeköttetésben van egy csontváz-gyűjtem ény , melly létét Szadler József őrnek köszönheti , ’s jelenleg 1 0 0 . darabnál többet számlál. E zt kiváltkép szükséges folytatni, mivel a’ most élő állatok csontvázai összebasonlitása nélkül az özönvíz előttieket , mellyek hazánkban olly nagy
számmal találtatnak , igen bajos meghatározni.
2 .) Madarak. Ezen gyűjtem ény, mint M useu- műnk egyik d isz e , nagy részt léteiét ’s értelmes el
rendezését Petényi Salamonnak, ki azon kívül, hogy saját gyűjteményét eredetileg egészlen intézetünknek ajándékozta, mai napig is hiven ’s nagy szorgalom
mal gyarapítja ennek gyűjteményeit hazánkban éven
ként lenni szokott utazásaiban szerzett új ’s je le li pél
dányokkal. Kívüle gazdagiták ezt becses ajándokaik- k a r kivált István ö cs. kir. F öherczegsége, Földváry M iklós, Ocskay Ferencz b áró , Rokosz Istv á n , H e r- mann Károly orvos, Rainer György nagybecsű k ar- pátvidéki, legközelebb Aebli Adolf, nagy számú gyűj
teményeivel.
Kívánatos volna , ha ezen érdekes gyűjtemény bővítésére, a’ jelenleg Károlylördőben felállított F e l- degféle igen gazdag és az álalános madártant kép
viselő madárgyüjtemény m egvétetnék,’s museumunkba a’ széles tudomány kiegészítése tekintetéből magyar országon kívüli madarak is gyüjtetnének ; mivel ezt csak igy lehelne tudományosan re n d e zn i, és a’ ta
nításra nézve haszonvehetővé emelni.
---
37
—Éhez tartozik még egy nagyszámú tojás-gyűj
temény i s , inelly kivévén némelly egyes adakozókat, nagyrészt Kubinyi Ágoston museumi igazgató, és Petényi Salamon segédör által szereztetett.
3 . ) Hüllők (amphibium) gyűjteménye. Ezen gyűj
teményben már ugyan a1 hazánkban találtató fajok nagy részt megvannak, bár ugyan m ég több hibázik;
üvegek híjjá miatt azonban mind eddig rendesen fel
állítva nincsen. Igen szükséges volna ezen gyűjte
ményhez is a’ magyarországon kívülieknek legalább a’
nemek és családok képviselőit megszerezni.
4 . ) Halak gyűjteménye. Részint kitömő híja, r é szint a' museum szűk pénztára miatt még igen töké
letlen. Csak igen kevés édesvízi és m ég kevesebb ten
geri halaknak, mellyeket több év előtt Jány Fiúmé
ban szerzett . birtokában van intézetünk.
b.) Alsóbb rendű vagy gerinctelen állatok.
1.) Robar gyűjtemény. Áll a’ D ahl, O chsen- heiraer és Treitschke féle m egvett ritka gyűjtemé
nyekből ’s azon szaporodásból, mellyet Szadler Jó zsef őr és Frivaldszky Imre tiszteleti őr eszközöltek.
A ’ veszedelmes vizáradáskor azonban ezen gyűjte
mény is sokat szenvedett.
Bővítését, ekép’ lehetne legczélszerübben esz
közölni :
— 38
a. ) A1 magyar fajokat ollyfornyán lehetne leg
könnyebben megszerezni, ha a’ n. museum részéről ezek szerzésére időről időre értelmes egyének kül
detnének ki hazánk több vidékét beutazandók, ’s a’
létező hiányokat kipótolandók.
Egyébiránt m egkerestelhetnek a’ magyar ro b a- rászok (Entom ologi), szíveskednének az újabb honi felfedezésekből n. museumunkat gyarapítani.
b . ) Magyar országon kívüli fajakból csak igen keveset bir gyűjtem ényünk; holott pedig ezekre is ,
részint meghatározás, részint összeillesztés végett nagy szükség van.
Ezen idegen robarok m egszerzésében azonban elég volna csak a’ nemek és családok képviselőit adandó jó alkalommal kész pénzért megszerezni.
Mellyek ekép’ m egszerezletvén, a’ gyűjtemény tökéletesebbé tétetnék, ’s részint tanulásra, részint az özönvíz előtti robarok meghatározására és a’ mos
taniakkal összeillesztésére sokkal alkalmatosabbá fog válni.
2 .) Csigák gyűjteménye. Felosztatik ez tengeri és édesvízi csigákra, ide értve a’ földi csigákat is.
A g ró f Brunszvikféle gyűjtemény nyel, melly n. museumunknak ig értetelt, ezen eddig szegény ’s alig 2 0 0 fajból álló gyűjtemény sokat fog nyerni;
azonban ennek minden fajokkali bővítése kiváltkép
— 39
szükséges, részint alapos oktatás végett, részint pe
dig a z é rt, mivel csak ezek segítségével lehet az édes hazánkban is található özönvíz előtti számtalan csigá
kat megkülönböztetni.
Az édesvízi és földi csigák gyűjtem énye, raelly 4 0 0 fajnál többet számlál, kiválta’ Parreisztól vett pél
dányokból, Schmidt laibachi kereskedő ajándokából,
’s a’ nemzeti museum tisztviselői szerzeményeiből ál
lott össze.
Ennek bővítése szinte igen szükséges lé v é n , az , részint ajándokokkal, utazás által, részint kész
pénzem vitellel történhetik.
Az alsóbb rendű számlálhatatlan állatok, p. o. su
gárállatok (Radiaria), bomlaszok és habarkok (S oophi- ta) férgek közül n. museumunk úgy szólván semmit sem bir. Ezek m egszerzése kivált a’ tudomány kie
gészítése és részint orvosi , részint gazdászali tekin
tetben , szinte szü k sé g es; mi vagy vételek, vagy a’
museumi tisztviselők részéről történendő gyűjtés ál
tal történhetik. ’S itt kivált szükség volna a’ belfér—
gek m egszerzésére is kiterjeszkedni.
B J
N öven y-gyü jtem én y.
Ezt méltán gazdagnak lehet mondani, m ert áll:
A’ Szadler őr által s z e r z e tt,’s tőle vett 1 5 0 0 0 fajra m e n ő ; K itaibel, Lum niczer, W o ln y , V ierz-
— 4 0
biczky növénytárából; ezeken kívül Noé fiumei, H euf- fel felső magyaroszági , és Rochel bánáti, valamint Reichenbach német birodalmi viranyából.
Ide tartozik még egy faismertetö, valamint egy viaszból készült g o m b a -, és egy még igen töké
letlen maggyüjtemény.
Mi ezen igen fontos ’s az em beriségre nézve kiváltkép nagy hasznú gyűjtemény bővítését illeti , itt fötekintettel kell leni kivált a’ magyar növények
re , hogy minél tökéletesebb' magyar Flórát lehessen készíteni. Bár ugyan erre igen bő és gazdag ada
tokkal bir Szadler ő rü n k , ’s reménylhetö, 'hogy tőle nem sokára egy tökéletesb magyar Flórát bírhatunk, azonban még is igen szükséges volna a’ hazai növe- nyészeket felszóllitani, igyekeznének beküldeni az e - gyes helyek ’s megyék növényéit, mellycknek birto
kába jutván n. m useum unk, tetemes nagy nyereség
ben részesülhetne, ’s csak igy lehetne tökéletes ma
gyar Flórát és illetőleg növenygeographiát kiadni.
Szükség e ’ szerint ezen gyűjteményeket is, de kivált a’ maggyüjteményt részint utazások , részint
vételek által bővíteni.
A’ növények k e ttő s, hármas s a t példányaiból szükség lesz felállításukkor arra is tekinteni, hogy a’ tudományosan rendezett nagy gyűjteményen kívül egy o rv o si, kézmütani , gazdászati , ’s óvás tekin
tetéből még külön m érges növények gyűjteménye állíttassák fel.
— 41 —
CO
Á svány-gyűjtem ény.
Feloszlatik ez 1 .) a’ tulajdonképeni rendszeres ásványgyüjtem ényre, mellyet a’ dicsöült Nádor és István ö föherczegségeken kívül kivált Szapáry P é ter g r . , Kubinyi P éter, Szaibély kamarai tiszt, K u- binyi Ferencz , Zipser tanár , Lipold keszthelyi ar
chon , Gyurcsák e z re d e s , és számtalanok ajándoka- ikkal bővítettek, ezenkívül a’ Schuster , Podmaniczky b. és Pecz gyűjteményéből, valamint némelly ásvány- kereskedőktől több jeles példányok vétettek meg.
A ’ Brunszvik gr. ajándékozta gyűjtemény, melly azonban még be nem adatott, részint m ennyiségre, részint minőségre nézve eddig is gazdag ásvány- gyűjteményünket még inkább fogja emelni.
Számra több példánya van 1 0 ,0 0 0 . darabnál, mellyek között , ha rendesen fel fog állíttatni, sok kettős, hármas s a t. példány is m aradand, mellyek- böl külön használat végeit lehet még egy kézmütani, gazdászatí, orvosi s a t. kisebb gyűjteményt felállítani.
Ide tartozik a’ magyarországi köszéngyüjlemény is, mind azon sziklanemekkel (G ebirgsarten), mellyek- ben kőszén fordul elő. E z azonban az áradás által szinte tetemesen szen v ed v én , kipótolandó leszen.
2 o r) A’ földismei (geognostica) gyűjteményre, melly azonban alig számlál jelenleg többet 3 0 0 0 . da
rabnál , ’s kivált Jónás volt őr , Kubinyi Ferencz , Zipser ta n á r, Szaibély Lipold szívességének és S zád -
42
—ler museumi őr szorgalmának köszönhetni jelen ál
lap ólját.
3 o r) Kövületek gyűjtem ényére; melly jelenleg többet bir 5 0 0 0 . szám nál,’s bővittetelt kivált István ö cs. kir. Föherczegsége, Gyurcsák ezredes, Partsch, Ocskay b . , Iíubinyi Ferencz , Ran^onnet b. gyűjtök és ajándékozók által, ’s folyvást nagy mennyiséggel szaporillalik fökép Szadler museumi őr által, ki ezen tudományt egy idő óta szen v ed élly el ű z i , valamint Frivaldszky és Petényi, n. museumi tisztviselők által is időről időre szaporitlatik.
A ’ kövületek legközelebbi években nagy pon
tossággal vizsgáltatnak és gyűjtőinek, minekutána e - zek tudása kivált a’ földismére nagyhasznú.
Ide tartozik m ég az özönvíz előtti őslénytani (p a - laeontologica) vagy is állatcsontok gyűjteménye, nem
csak mennyiségre több 100. darabot számlálván, ha
nem ritkaságaira nézve is , de fökép a’ mennyiben m inden, mi benne láth ató , magyar országban talál
ta to tt, felette érdekes.
E 5 gyűjtemény egész sereg ajándokozókat szám
lá l; első kezdője, úgy szólván alapítója, Rainer cs.
kir. főherczeg volt, ki magyar ország alsó vidékeinek 1 8 1 1 -b e n történt beutazása alkalmával Szolnokról egy egész szekérrel elefánt- ’s egyéb ösállatcsontokat küldött intézetünknek. Számos más ajándokozóin kívül kiváltkép’ említendők : Hont megye régiségeket és ritkaságokat gyűjtött társulat és Agnelli Ferencz gyógy
— 43 —
s z e ré s z , kik legközelebb nagy számú gazdag özön
víz előtti állat-csontgyüjleményeiket n. museumunk- nak ajándékozák.
Museumunknak érdekében áll ezen gyűjteményt b ő v íten i, ’s igy szükség volna a1 vasutak k ö rü l, a1 Tisza szabályozása, csatornák ásása ’s egyéb köz
munkáknál foglalatoskodóknak meghagyni, hogy min
den eddig és ezután is találandó ösállati maradványokat nemzeti museumnak küldjék be.
D J
Kézm ütani gyűjtem ény.
Áll a’ sajátlagos kézmút ani ’s gép és m inta-gyüj- teményböl.
A ’ kézmiítani mintegy 4 0 0 . honi többnyire a - jándokokból szerkezeti és 2 0 ,0 0 0 . darabnál tö b b re menő Kees gyűjteményét te sz i;e z azonban még czél- szerübb és rendszeresíteti felállítást kíván.
Mi a’ honi gyűjtemény bővítését illeti, ez le g - czélszerúbben történhetik ú g y , ha a’ gyártulajdono
sok és iparüzök felszólliltatnak , hogy készítményeik
ből példányokkal vagy legalább ezek mintáival e 1 sza
kot bővíteni ne sajnálják. Mi pedig a’ Kees általános gyűjteményét ille ti; ebben a’ létező hijányokat , m el- lyek újabb felfedezések által tö rtén tek , kész pénzen történendő vétel által lehet kipótolni.
