Ifj. Fellner Frigyes dr.: Közlekedéspolitika

5—6. szám

—655— 1938

mely eddig évről—évre növekedőben volt, ezúttal mind számban, mind terjedelemben csökkenést mutat. Lényegesen növekedett mindkét vonatkozásban a társadalomtudo—

mányí szakcsoport, mely a második helyre került. E szakcsoportba sorozott köny—

vek szaporodását a társadalmi és po- litikai kérdések iránt megnyilvánuló tö- megérdeklődés fokozódása magyarázza.

Az 1937. évi könyvtermelésből a vidék

valamivel ismét magasabb mértékben vette ki részét, mint az elmúlt évben. A vidék ré-

szesedése az ez évi könyvtermelésben 19-0% volt, míg egy évvel előbb csak 17'6%'. A vidék e térhódítása, valamint a külföld részesedésének kisebb mértékű

emelkedése azt eredményezte, hogy az

1937—ben számba vett munkáknak már csak a 78'4%-a volt budapesti kiadású, míg 1936-ban 80'1%, 1935-ben pedig 80'5%.

_ Az utolsó év számba vett munkáinak

nyelvi arányában a korábbi évekhez viszo—

nyítva nincs lényeges változás. Ezúttal a külön kategóriába kívánkozó több nyelvű munkákat, melyek korábban a főnyelv sze- rint vétettek számba, külön kimutatjuk.

Csökkenést tapasztalhatunk a fordítá—

sok, valamint a könyvkereskedői forga-

lomba került különlenyomatok arányszá-

mában, míg az újabb kiadású művek, to-

vábbá a 3 ívnél terjedelmesebb munkák arányában valamelyes emelkedést.

Az elmúlt—évben dolgoztuk fel először a Magyar Könyvészetben budapesti kiadá—

súakként számbave'tt munkákat és feldol—

gozásunk eredményeit ugyancsak tavaly tettük először közzé Szemlénkben. Miután

e közlésünk érdeklődéssel találkozott, most

a 3. számú táblázatban az 1937. évi könyrvtermelés Budapesten napvilágot lá—

tott részének feldolgozási eredményeit is

bemutatjuk.

E táblázatnak az országossal való ösz—

sfz'ehasonlítása általánosságban arról győz meg, hogy a budapesti és az országos könyvtermelési viszonyok nagyjában egye—

zőek. Budapest könyvtermelésében is a szépirodalom a legnagyobb szakcsoport, majd ezt itt is a társadalomtudományí és vallási csoport követi. Nagyon egyező a budapesti és országos könyvtermelés nyelvi

aránya is, nincs eltérés az első kiadású, továbbá az önálló művek arányszámában

sem. A két táblázat összehasonlításából ki- tünő legérdekesebb különbség talán az, hogy a Budapesten megjelent munkák ter—

jedelmesebbek; átlagban 161 oldalasak, míg az országos átlag e vonatkozásban 146.

Ebből folyik, természetesen, az is, hogy a 3 íven aluli füzetek arányszáma a buda- pesti könyvtermelésben kisebb (26370), mint az országosban (29'9%). Szembeszökő eltérés még az is, hogy a budapesti könyv—

termelésben aránylag több a fordított mű

(18'8%), mint az országosban (15'7%).

G. G. dr.

IRODALMI SZEMLE

Könyvismertetések. -— Chronigue de livres.

(C'est le Journal de la Société Hongroise de Statistigne gni rend compte en frangais, dans sa ,,revue des publications hongroises", des ouvrages statistignes pnblie's en Hongrie.)

Ifj. Fellner Frigyes dr.: Közlekedéspolitika.

Dr Frédéric de Fellner [ils : La politigne des

transports. .

Statisztikai Közlemények. (Szerkeszti Illvefalvi I. Lajos dr.) 84. kötet, 4. sz. Kiadja Budapest székesfőváros

Statisztikai Hivatala.

Pnblícaíions Statistigues. (Rédígées par le Dr L. I.

Illyejalvi.) S4e 1;olume,nmnéro 4, Publicaííon du Bureau de Stalísíigue de la Ville de Budapest.

Budapest, 1937. 520 1. — p.

Általánosiismereteknek tekinthetjük azokat a szempontokat, melyeknél fogva fontosnak kell mondanunk és igen komoly érdeklődéssel kell fi—

gyelnünk a magyar közlekedési tudomány és szak—

irodalom fejlődését. A magyar élet: ebben a vonat-

kozásban már régóta a kitűnő szakemberek egész sorát termelte ki s e szakerők közül számosan a közlekedésügy irodalmát valóban értékes munkák- kal ajándékozták meg. Egy irányban mégis a leg—

újabb időkig hézagosnak volt mond—ható ez a ma- gyar szakirodalom és pedig az erős elméleti ala- pokra támasztott, átfogó munkák tekintetében. Ez utóbbi munkák kitermelésének a legfőbb mozga—

tója rendszerint a kellőképen megszervezett felső oktatás,. Nálunk a közgazdasági egyetem felállításá—

val, *tehát' nem ttúlhosszú idő óta találtak *az egyetemi oktatás keretében bőségesebb teret a köz- lekedésügy terén szélesebb áttekintést nyujto elmé—

5—6. szám

leti ismeretek. Az ott folyó tevékenység méltán ki- vívta már magának az elsőrendű nemzetközi hír- nevet és ennek a tevékenységnek a keretében sar—

jad'zott ki legújabban ifj. dr.— Fellner Frigyesnek ,,Közleked-éspolitika" című, nagyszabású munkája.

Ifj. dr. Fellner Frigyes könyve, amely a Buda—

pest .Székesfőváros Statisztikai Hivatala által ki- adott Statisztikai Közlemények sorozatában jelent meg, két részben foglalkozik a közlekedléaspolitika problémáival. Az első rész a közlekedés gazdasá- gának alapelemeit, a második rész a közlekedés megjelenési formáit tárgyalja. Az első rész tehát a szigorúan vett elm—élet területén mozog, míg a második rész hasznos olvasmány azoknak is, akik inkább a gyakorlati problémák iránt érdeklődnek.

Az elméleti ismeretek, a terjengősséget kerülve, rendszeres, világos előadásban és olyképen vannak itt feltárva, hogy a közlekedéspolitikusnak, de egy- úttal az általános gazdasági szempontokból vizsgá- lódóknak is hasznos tanulmányu'l szolgáljanak. A szerző a kellő biztossággal tárgyalja ebben a rész—

ben nemcsak a gazdasági, hanem azokat a vonat- kozásokat is, amelyeknek kifejtésénél a mérnöki és a földrajzi tudományt kell igénybe venni. Meg- találjuk itt az utalásokat a tárgykör bel- és kül- földi szakirodalmának fontosabb munkáira is.

A második, alkalmazott részben egyenkint tár- gyalja a szerző a közlekedés megjelenési formáit, a közúti, a városi, a vasúti közlekedést, a keres—

kedelmi tengerhajózást, a belvízi kereskedelmi ba- józást, a légi közlekedést, az energiaátvitelt és a csővezetéket, végül a hírszállítást. Amellett, hogy alapos szakszerűséggel van megírva, mégis—köny- nyen érthető és érdekes mindaz, amit itt 01- vashatunk. Az egyes közlekedési formák tár- gyalásánál a szerző rendesen végigvezet ben- nünket a történeti fejlődés vonalán, ismerteti a fontosabb műszaki problémákat, vázolja a lénye- gesebb üzempolitikai és közgazdasági feladatokat, valamint az ezek megoldásánál figyelembe veendő szempontokat. Olyan hatalmas ez a témakör, hogy a könyvnek jelentékeny, 517 oldalas terjedelme mellett sem engedi meg a részletekben való túlsá—r gos elmerülést. Ezért többnyire úgy (érezzük, hogy inkább átfogó, aprólékosabban taglaló a szerző tárgyalási módja. Ez a körülm-ény talán inkább emeli, mint nyomja a teljesítmény minősí- tését, amely egészben csak nagyon kedvező lehet.

A bennünket nagyon érdeklő statisztikai vonatko- zásban mégis, meg kell mondanunk őszintén, vala—

mivel többet is szívesen láttunk volna. Éppen ezen a területen nagyon sokat lehet megmutatni és meg- értetni a statisztika útján. Tudjuk jól, hogy a szerző jól ismeri úgyszólván az összes idevágó sta—

tisztikai forrásokat. Ajánljuk, hogy a jövőben eféle munkáinál erősebben nyúljon hozzá ehhez az

Szigeti Gyula dr.

mint

anyaghoz.

"656—

1938

Hacker E.: Statistígue comparée de la cri—

minalité.

Extrait de la Revue Internationale de Droit Pénal.

Paris, 1937. 47 1. — p.

A bűnözés mint társadalmi betegség ellen folyó szakadatlan küzdelemben mindenkor lázasan kutat—

tak azok után az eszközök után, amelyekkel ezt a betegséget gyökenében lehet megtámadni. A modern tudomány alig vitte többre ebben a kérdésben,, mint annak megállapítására, hogy az általános jog- érzethez alkalmazkodó büntetőtörvényekkel kell sujtani a bűnt s ezzel megelőző hatást gyakorolni a bűnöző hajlamra. Jó büntetőtörvényeke't alkotni azonban nem mindig egyenlő jó büntetőjogásznak lenni: ehhez szükséges a társadalmi fejlődés min den tényezőjének és kölcsönös hatásuknak, de el- sősorhan azoknak a tényezőknek ismerete, amelyek a bűnözést mint társadalmi tényt közvetve és köz- vetlenül előidézik.

A bűnözés szociológiájának megismerését talán elsősorban szolgálja a bűnügyi statisztika. A kér—

lelhetetlenül? pontos )számadatokból nem egyszer pontosan meg lehet állapítani az illető ország tár- sadalmának egész természetrajzát, feltéve, hogy az országnak társadalmi szerkezetével egyébként tisz—

tában vagyunk. Ha pedig az egyes országok bűn- ügyi statisztikáit egymással összevetjük, oly anyag áll rendelkezésre, amelyből minden vonatkozásában megismerhetjük a társadalmi veszedelmet, amely ellen a siker reményében küzdeni akarunk.

Hacker Ervin alapos és gazdag adatokkal meg- világított tanulmánya arra a nehézségre mutat rá, amely az összehasonlító bűnügyi statisztika tanul——

ságossá tételében áll. A modern idők jelszava lett, hogy a bűn nemzetközi veszedelem lévén, ellene nemzetközi úton kell védekezni. Alig lehet kétségbe—

vonni ennek a tételnek igazságát, ha különösen a Moszkvából irányított államfelforgatő propagan—

dára gondolunk, amely bűnözés valóban nemzet—

közi területen mozog s egyszerre és egyaránt fe—

nyegeti minden állam jogi rendjét. De akármily bűncselekményt vegyünk is számításba, rég elmúlt az ideje annak, amikor az emberek abban az illu—

zióban éltek, hogy az idegen országban lefolyó társadalmi betegségeknek más országokra semmi-—

féle hatása nincsen. E felismerésben az összehason- lító bűnügyi statisztika tudományára tehát nagy

jövő vár. '

A szerző világosan kifejti, hogy ennek a tu- dománynak művelője a még oly pontos szám—

oszlopokkal és indexszámokkal sokszor csak fel színen járó vagy egészen t—éves következtetésekre—

tud jutni, ha nem állnak rendelkezésre azok az

adatok, amelyek az illető ország néprajzára, vala- mint gazdasági és politikai viszonyaira adnak pon—

tos felvilágosítást. Valóban, szinte elemi igazság ez, de jól tette a szerző, hogy ezt bővebben és meggyőzően kifejtette, mert éppen a statisztika tu—