5—6. szám
leti ismeretek. Az ott folyó tevékenység méltán ki- vívta már magának az elsőrendű nemzetközi hír- nevet és ennek a tevékenységnek a keretében sar—
jad'zott ki legújabban ifj. dr.— Fellner Frigyesnek ,,Közleked-éspolitika" című, nagyszabású munkája.
Ifj. dr. Fellner Frigyes könyve, amely a Buda—
pest .Székesfőváros Statisztikai Hivatala által ki- adott Statisztikai Közlemények sorozatában jelent meg, két részben foglalkozik a közlekedléaspolitika problémáival. Az első rész a közlekedés gazdasá- gának alapelemeit, a második rész a közlekedés megjelenési formáit tárgyalja. Az első rész tehát a szigorúan vett elm—élet területén mozog, míg a második rész hasznos olvasmány azoknak is, akik inkább a gyakorlati problémák iránt érdeklődnek.
Az elméleti ismeretek, a terjengősséget kerülve, rendszeres, világos előadásban és olyképen vannak itt feltárva, hogy a közlekedéspolitikusnak, de egy- úttal az általános gazdasági szempontokból vizsgá- lódóknak is hasznos tanulmányu'l szolgáljanak. A szerző a kellő biztossággal tárgyalja ebben a rész—
ben nemcsak a gazdasági, hanem azokat a vonat- kozásokat is, amelyeknek kifejtésénél a mérnöki és a földrajzi tudományt kell igénybe venni. Meg- találjuk itt az utalásokat a tárgykör bel- és kül- földi szakirodalmának fontosabb munkáira is.
A második, alkalmazott részben egyenkint tár- gyalja a szerző a közlekedés megjelenési formáit, a közúti, a városi, a vasúti közlekedést, a keres—
kedelmi tengerhajózást, a belvízi kereskedelmi ba- józást, a légi közlekedést, az energiaátvitelt és a csővezetéket, végül a hírszállítást. Amellett, hogy alapos szakszerűséggel van megírva, mégis—köny- nyen érthető és érdekes mindaz, amit itt 01- vashatunk. Az egyes közlekedési formák tár- gyalásánál a szerző rendesen végigvezet ben- nünket a történeti fejlődés vonalán, ismerteti a fontosabb műszaki problémákat, vázolja a lénye- gesebb üzempolitikai és közgazdasági feladatokat, valamint az ezek megoldásánál figyelembe veendő szempontokat. Olyan hatalmas ez a témakör, hogy a könyvnek jelentékeny, 517 oldalas terjedelme mellett sem engedi meg a részletekben való túlsá—r gos elmerülést. Ezért többnyire úgy (érezzük, hogy inkább átfogó, aprólékosabban taglaló a szerző tárgyalási módja. Ez a körülm-ény talán inkább emeli, mint nyomja a teljesítmény minősí- tését, amely egészben csak nagyon kedvező lehet.
A bennünket nagyon érdeklő statisztikai vonatko- zásban mégis, meg kell mondanunk őszintén, vala—
mivel többet is szívesen láttunk volna. Éppen ezen a területen nagyon sokat lehet megmutatni és meg- értetni a statisztika útján. Tudjuk jól, hogy a szerző jól ismeri úgyszólván az összes idevágó sta—
tisztikai forrásokat. Ajánljuk, hogy a jövőben eféle munkáinál erősebben nyúljon hozzá ehhez az
Szigeti Gyula dr.
mint
anyaghoz.
"656—
1938
Hacker E.: Statistígue comparée de la cri—
minalité.
Extrait de la Revue Internationale de Droit Pénal.
Paris, 1937. 47 1. — p.
A bűnözés mint társadalmi betegség ellen folyó szakadatlan küzdelemben mindenkor lázasan kutat—
tak azok után az eszközök után, amelyekkel ezt a betegséget gyökenében lehet megtámadni. A modern tudomány alig vitte többre ebben a kérdésben,, mint annak megállapítására, hogy az általános jog- érzethez alkalmazkodó büntetőtörvényekkel kell sujtani a bűnt s ezzel megelőző hatást gyakorolni a bűnöző hajlamra. Jó büntetőtörvényeke't alkotni azonban nem mindig egyenlő jó büntetőjogásznak lenni: ehhez szükséges a társadalmi fejlődés min den tényezőjének és kölcsönös hatásuknak, de el- sősorhan azoknak a tényezőknek ismerete, amelyek a bűnözést mint társadalmi tényt közvetve és köz- vetlenül előidézik.
A bűnözés szociológiájának megismerését talán elsősorban szolgálja a bűnügyi statisztika. A kér—
lelhetetlenül? pontos )számadatokból nem egyszer pontosan meg lehet állapítani az illető ország tár- sadalmának egész természetrajzát, feltéve, hogy az országnak társadalmi szerkezetével egyébként tisz—
tában vagyunk. Ha pedig az egyes országok bűn- ügyi statisztikáit egymással összevetjük, oly anyag áll rendelkezésre, amelyből minden vonatkozásában megismerhetjük a társadalmi veszedelmet, amely ellen a siker reményében küzdeni akarunk.
Hacker Ervin alapos és gazdag adatokkal meg- világított tanulmánya arra a nehézségre mutat rá, amely az összehasonlító bűnügyi statisztika tanul——
ságossá tételében áll. A modern idők jelszava lett, hogy a bűn nemzetközi veszedelem lévén, ellene nemzetközi úton kell védekezni. Alig lehet kétségbe—
vonni ennek a tételnek igazságát, ha különösen a Moszkvából irányított államfelforgatő propagan—
dára gondolunk, amely bűnözés valóban nemzet—
közi területen mozog s egyszerre és egyaránt fe—
nyegeti minden állam jogi rendjét. De akármily bűncselekményt vegyünk is számításba, rég elmúlt az ideje annak, amikor az emberek abban az illu—
zióban éltek, hogy az idegen országban lefolyó társadalmi betegségeknek más országokra semmi-—
féle hatása nincsen. E felismerésben az összehason- lító bűnügyi statisztika tudományára tehát nagy
jövő vár. '
A szerző világosan kifejti, hogy ennek a tu- dománynak művelője a még oly pontos szám—
oszlopokkal és indexszámokkal sokszor csak fel színen járó vagy egészen t—éves következtetésekre—
tud jutni, ha nem állnak rendelkezésre azok az
adatok, amelyek az illető ország néprajzára, vala- mint gazdasági és politikai viszonyaira adnak pon—
tos felvilágosítást. Valóban, szinte elemi igazság ez, de jól tette a szerző, hogy ezt bővebben és meggyőzően kifejtette, mert éppen a statisztika tu—
5—6. szám
——657— 1938
dománya kutatja a nagy összefüggéseket, ahol a legelemibb vonatkozások is döntő fontosságúak le—
hetnek. Vajjon helyes képet ad-e az Amerikai Egyesült Államok bűnügyi statisztikája az ottani bűnözési viszonyokról, ha nem ismerjük a belső politikai viszonyokat, amelyek ott bizonyos vonat- kozásban a bűntettes-szövetségeket politikai és tár- sadalmi tényezőkké teszik, tehát ezeknek büntet—
lenséget biztosítanak? Helyes képet kaphatunk—e a nők kriiminalitásáról, ha a nyílt és titkos pro—
stitucióhan elfoglalt szerepüket nem vesszük a leg- pontosabb vizsgálat alá? Helyes képet adhat—e a nemzetközi kriminalitásról az összehasonlító hűn—
ügyi statisztika, ha az összehasonlító büntető jog- tudományt, legalább is tételes és alkalmazott mi- voltában nem ismerjük? És végül nem szabad el—
hanyagolni a különbséget a criminalité réelle és a crimina'lité légale között sem: azaz ismernünk kell a titokban, kiderítetl'enül, illetőleg megtorlás nél- kül maradt bűncselekmények számát és körülmé—
nyeit is, mert sajnos, a felderítetlenül és
bűncselekmények kora még meg—
torlatlanul maradt nem járt le.
A szerző tanulmánya az összehasonlító bűn- íigyi statisztika értékelésében és értékesítésében ér- dekes memento s megállapitásaival előbbre vitte az elmélet szempontjait a gyakorlat felé.
Mískolczy Ágost dr.
Carl Brüschweiler: Konfession und Gebur- tenrückgang.
Különlenyomat a ,,Kirche und Leben" VIII. évfolyamából.
Timlg/íua part de la revue ,,Kírche und Leben", année
Bern, 19558. 23 l. — p.
A kiváló svájci statisztikus e tanulmánya ér- tékes adalékkal szolgál az egyke és a vallás oko- zati összefüggéseinek kérd—éséhez, Megállapítása szerint Svájcban a mult század kilencvenes évei óta a házas termékenység csökkenése elsősorban a foglalkozási jelleg változásaival mutat korrelá—
ciót; az egyes foglalkozási ágakon belül azonban a vallásnak is szerep jut: a katolikus házasságok termékenysége minden kategóriában kevésbbé csök- kent, mint a többi felekezethez tartozók-é. Hang—
súlyozni kivanjuk azonban, hogy jóllehet Brüsch- 'veilemek ez az eredménye mint tényállítás fel- tétlenül helytálló, mégsem alkalmas (már a svájci felekezeti statisztikák egyes hiányosságai miatt sem) általános érvényű következtetések levonására.
Sokkal érdekesebb a vallásosság és a születés—
korlátozás összefüggéséről végzett számítása. A val- lásos érzület statisztikai szempontból természetesen az finponwderabiliák sorába tartozik; Brüschweiler is kerülő utat választ: az erősen vallásos színezetű svájci katolikus—konzervatív párt szavazóinak szá- mát veszi alapul. Megállapitása szerint e párt világ- nézetének alapja a vallás és a pártra eső szavaza- tokban kétségtelenül a hithűség is kifejezésre jut.
Nem tudjuk természetesen ellenőrizni, hogy milyen mértékben játszanak közre egyéb tényezők, annyi azonban "bizonyos, hogy az általa vizsgált öt kan—
tonban (Wallis, Freiburg, ;Schwyz, Luzern, Zug) a házas termékenység és a katolikus-konzervatív pártra esett szavazatok aránya között meglepően éles statisztikai korreláció mutatkozik. B. Gy.
A M. kir. Központi Statisztikai Hivatal könyvtárába érkezett munkák.
Ouvrages ari-ivás á la bibliothégue de l'Office Central Royal Hongrois de Statistigue.
Nemzetközi vonatkozású művek és elméleti munkák. (Publications diintérét international et de lhéorie générale.) — Apergu de la situation moné- faire, 1937/8. Société des Nations. Geneve. (Mon—
naies et bangues. I.) _
Association internationale permanente des con- grés de la route. VII. congrés. La Haye, 1938.
Rapports. Paris.
Le premier recensement agricole mondial. 8.
füzet: États—Unis. 12. füzet: Territoires non con- Iigus et possessions des États-Unis. 18. füzet:
Inde. 29. füzet: Grande-Bretagne et Irlande du Nord. III. rész. Irlande du Nord. 33. füzet: Italíe.
36. füzet: France. 40. füzet: Mexigue. Institut in—
ternational dl'agricul'ture, Rome.
Les bangues commerciales et centrales, 1937/8.
Société des nations. Geneve. (Monnaies et ban- guesu. IL)
Programme du recensement agricole mondtal de 1940. Institut international d'agriculture. Rome.
Statistical yearboolc of the International tin research and development council, 1938. Inter- national tin research and development council.
London.
Statistigues des heures de travail et des sa—
laíres dans les principales industries míniéres et manufacturiéres (y compris le bátiment et la con- struction) et dans l'agricullure. Conférence inter-
nationale du travail. 214. session. Geneve, 1988.
Bureau international du travail. Geneve.
The statesman's year-book. [Statistical and historical annual of the states of the world, 1938.
lidited by M. Epstein. London.
Balabán, Emmerich: Die Dynamik der Rüclc—
versicherung. 23 1. Budapest. (Klny. az Ungarische Rundschau für VervsicherungsJWissenschalft VIII.
köt.-ének 1—2. számából.)
Balás Károly: A vásárlóerő és a gazdasági szabadság összefüggései. 23 1. Budapest. 1938. (Ér—
tekezések a nemzetgazdaságtan és statisztika kö- réből. I. 4.)
Domány Gyula dr.: Világgazdasági szemle az 1937. évről. 28 l-. Budapest. 1937.
Drucker György dr.: A külpolitikai közvélet mény kialakítása. A külföldi külpolitikai intézmé- nyek szervezete és működése. 74 1. Budapest. :1938.
(időszerű kérdések —— Aktuális problémák. IX.) Éber Antal dr.: Szabadkereslcedelem ellen és mellett. 242 l. Budapest. 1938. (Klny. a Közgazda—
sági szemle 1938. évi 1—2. számából-)
Irlc Albert: A büntetőjog racionális és irracio—
nális elemei. 46 1. Budapest. 1938. (Értekezések a filozófiai és társadalmi tudományok köréből.
V. 4.
Kovács Gyula dr.: A világgazdaság újabb jelen- ségei. XX. füzet 74 1, Budapest. 1937.
